Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-04 / 259. szám
mmammt «. lUAPLÓ Zraebaráfok korr a Ffcyrfék Házában töt évre! ezelőtt alakult' a Nevelők Házában a ita- ■ wrarakóruis hangversenyeinek | •Srzaközönségéből a Kamara- kórus Baráti Köre. Az elmúlt esztendő kísérleti jellegű rendezvényei népszerűvé tették a kezdemény ezést a zenekedvelő fiatalok között, s ebben az évben már százharminc taggal kezdődött meg a munka. A Baráti Kör a kamarakórus hangversenyeinek rendszeres látogatása mellett zenetö.-- téneti előadássorozatot szervezett, mely a tavalyi rendezvényekhez hasonlóan elsősorban a tagok érdeklődését vette figyelembe. A terv rendkívül es. Az első előadást például Barlay ö. Szabolcs, tudó- j mányos kutató tartja a Bátho- I ryak udvarának zenei élete1 címmel, melyet Tillai Aurél Tudatosság a művészetben című előadása követ. A program szerint ebben az évben is Pécsre látogat Bárdos Lajos Kos- suth-díjas zeneszerző, valamint Makiári Zoltán a váci ,Vox Humana" kórus kariagya. A hangversenyek és előadá- (ok mellett a Nevelők Háza dubesteket szervez a Baráti £ör tagjai részére, melyek kötetlen, családias hangulatukra! kellemes téli időtöltésnek gérkeznek. dj távlatok a szarvasmarha-tenyésztés elüt Nagy exportlehetőségek nyílnak nyugat felé — Meg kell javítani a tartási viszonyokat! Kilencvenezer óra Zrinyí-emléW a Városi Művelődési Házban November 9-én hétfőn este órakor emlékműsort tartanok i költő Zrínyi Miklós halálű- lak 300. évfordulója alkalmáéi. i. .resztury Dezső író, az Irszágos Széchenyi Könyvt ír őoszfcályvezetőji tart bevezető load ást. majd „Fegyvert s vi- ézt éneklek" címmel Zrínyi Ikotásaíból s a róla szóló mfl- ekből adnak elő összeállítást Városi Művelődési Ház em régiben alakult Irodalmi zinpadának tagjai. A műsort iécsy Tam;ís. az irodalmi színád vezetője rendezi. * * * B. m. Építőipari Vállalat felvételre keres ÉPÜLETLAKATOSOKAT. Jelentkezni lehet a vál. tálát munkaügyi osztályán. Pécs, Rákóczi út 56. sz. takarmányokkal is kielégítően elláthatunk, hisz benső struktúrájánál fogva a nem fehérje anyagokból is képes fehérjét előállítaná. Bár a hazai igények, ha nőttek is, a marhahús iránt nem túl magasak, de jelentős exportunk van húsból és lehet tejtermékből is. Az a tény, hogy az Angliát tejtermékkel, vajjal ellátó Uj-Zélamd az utóbbi időben kizárólag Japán felé exportál, valamint az, hogy Nyugat-Európában a Közös Piac országaiban a városiasodás egyre erősödő folyamata miatt jelentősen csők ken a tehén és ennek megfelelően a tejtermelés, 3—4 éven belül olyan helyzetet teremt, hogy a hazai szarvas- marha-tenyésztés igen exportképes lehet ezek felé az országok felé is. Mi gazdaságosabb ? Ha tovább akarunk lépni, legelőször is a gazdaságosság kérdése merül fel. A fő szempont a területegységenként termelt érték. A mi állattenyésztésünknek mindenképpen az intenzivitás felé kell haladnia. — A kérdés ehhez: melyik marhatípus a legmegfelelőbb. Világviszonylatban két fő irányzat van; az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban speciális tejtermelő és speciális hústermelő típusokat tartanaik fenn, ezzel szemben áll a közép-európai álláspont, mely a kettőt egy típussal kívánja megoldani. A követendő út adottságainknál fogva, nálunk is a kettős vegyes hasznosítás. Még a jersey keresztezésekkel is legfeljebb félvérig mehetünk el, hogy a magyar tarka megfelelő húsformái a nagyobb tejtermelés és tejzsír- termelés mellett is megmaradjanak. Ennék a fő szempontnak kell alárendelni a tömegszelekciót is. Egy kiemelt tulajdonságra szelektálni nem lehet, mert akár a nagy tej termelésű egyedeket, akár a nagy napi súlygyarapodást produkáló egyedeket szelektáljuk ki, mindkét esetben egy bizonyos idő elteltével nőnek a testméretek, megnő az állat testsúlya, tehát megnőnek az Érdekes és szélesebb körű érdeklődésre is számot tartó előadással nyitották meg kedden délelőtt Pécsett a középes felsőfokú képesítéssel rendelkező állattenyésztési szakemberek szarvasmarha-tenyész téri továbbképző tanfolyamát. A rendező szervek felkérésére dr. Horn Artur akadémikus tartotta a megnyitó előadást. Ételeink 60 százaléka állati eredetű A szarvasmarh a-tenyésztés perspektíváit ecsetelve Horn professzor széleskörű tájékoztatást nyújtott a világ j szarvasmarha-tenyésztésének jelenlegi helyzetéről. Az állati termékek, ezen belül is elsősorban a marhahús és tejtermékek fogyasztása az egész világon nő. Hazánkban 1951-ben az élelmezés kétharmadát még a növényi termékek adták s csak egyharmadát az állati termékek, most az állati termékek aránya megközelíti a 60 százalékot. Ugyan ez a folyamat játszódik le az egész világon. Mégis jelenleg a föld lakosságának csak egy- harmada van ellátva magas tápértékű állati eredetű táplálékokkal, egyharmada főleg növényi táplálékokat fogyaszt, míg a visszamaradó egyhar- mada formálisan éhezik. Ha tekintetbe vesszük, hogy a közgazdászok számítása szerint 30—40 év múlva a jelenlegi szaporaság mellett a föld lakossága megkétszereződik, akkor láthatjuk, milyen óriási perspektívája van az állattenyésztésnek. Verseny indult a különböző állatfajok között is s bár a közeljövőben a sertés és baromfi uralják a helyzetet, távlatilag a versenvt az dönti el, hogy melyik állatfaj tudja területegységenként a legtöbb értéket termelni. A sertés. baromfi, melyek olyan takarmányt. fogyasztanak, mely emberi tápláléknak is alkalmas, távlatilag kiesnek a versenyből. Igen fontos szempont, hogy a tengerentúli fehérjeniac egyre szűkül, Európa fehérje-mérlege egyre romlik, s fehérjei mpor+ra hazánk sem rendezkedhet be végletekig. A szarvasmarha az az állatfaj, melyet hazai állat fenn tartása n ak költségei Leghelyesebb ezért két fő tu lajdonságot a tej zsír mennyiségét és a 100 kilogramm élősúlyra vonatkozó termelést kiemelni, s emellett figyelembe venni a harmadik tényezőként a napi súlygyarapodást. Végül Horn professzor elmondotta, hogy bár az utóbbi években a háború előtti időkhöz kéoest sokat léptünk előre például a borjúnevelés technológiájának korszerűsítése, vagy a marhahizlalás terén, de tarthatatlan és nagyon korszerűtlen a technológiánk a tehenészetekben. A tehenet úgy kell tartani, etetni, hogy az tejtermelő képességének a maximumát adja, és ez nálunk sajnos még nincs meg. Minden különösebb tenyésztési eljárás nélkül csupán a technológia korszerűsítésével, magyarul, a tartási viszonyok megjavításával ez a magyar tarka fajta a jelenlegi 2100 literes országos átlag helyett legalább 2800—3000 liter tejet adna. Ez a helyzet egyébként a takarmánytermesztés kudarca is és nem kimondottan az állattenyésztőké. Nem lehet mindent a silókukoricára alapozni Nem lehet mindent a silókukoricára alapozni, mert azt rendszerint nem takarítják be időben, elvénül, s nincs meg a kellő tápértéke. Változatossá kell tenni a tehenek takarmányát jó pillangós szénával, különféle borsós keverékekkel, meg kell valósítani a zöld futószalagot, nem szabad csodát várni a silókukoricától. A másik fontos probléma, hogy a tehenészmunkakört hovatovább harmadrendű murkává degradálták, holott egyik lefffontosabb munka az állattenyésztésben. A városiasodás folyamata nálunk is elszívja a munkaerőt, ezért a becsületes, hozzáértő tehenészeket. fizikai dolgozókat anyagilag sokkal inkább érdekeltté kell tenni a termelésben. El kell érni, hogy a tehenészek fizetése elérje, még inkább meghaladja átlag ipari munkás bérét. A Fegyveres Erők Klubjá- ak termében majdnem min- en fotel foglalt. Csinos, fiatal ínyok, harsány fiúk tréfál- oznak, csevegnek, gondosan (költ izgalomban. Még né- ány perc, és kezdődik a pró- a. Hogy milyen próba? Az > észen fiatal Klubszínpad Részen fiatal színjátszói agyszabású előadásra készü- ídnek. Címe: Nem a zuhany szorít. Műfaja: vidám, zees revü. Illetve ez nem ilyen zyszerű, mert a műsornak *z egy kis kabaré-íze, s gyanakkor pontosan körül- atárolható didaktikai célja. műsor ugyanis, amely nem- >ak a klubban kerül majd elő- iásra. hanem laktanyákban, itonai táborokban is. első- rban a „kiskatonákhoz” ól, azokhoz a bevonulókhoz, ük előítéletekkel telve kez- k meg katonaéveiket. Ne- V fogja ez a műsor bebizo- zftani, hogy „nem a zubbony őrit”. E kis kitérő után térjünk ssza azokhoz, akik megtet- k az első lépéseket felfelé színpad lépcsőin. Ősz óta flgoznak együtt Fapp Istvánok. az együttes vezetőjének ?ze alatt, aki minden színészi pasztalatát felhasználja őst. hogy ebből a nagyon ital társaságból ügyes, jól Ikészült, tehetséges kis iyiittest faragjon. Az izga- m neki is szól, „Pista bácsi- ok'. nyilván azért, hogy va- n meg lesz-e elégedve, de : izgalom azoknak a szemé- eknek is szól, akik még csak idősen, alig-alig életrekelve irkáinak itt közöttük. Ernyes Károly még nem egészen Péter és a többiek sem egészen azok, akik a szövegkönyv lapjain élnek — de minden próbán, minden hétfőn jobban és jobban sikerül belebújni a figurák „bőrébe”. Lám, egy feketebaiúszkás. hetyke fiatalember máris így mutatkozik be: — Sutyerák Jani vagyok Alsómocsoládról. — Péter, a huligán — közli egy komolynak látszó fiú. — Nagy Zsigmond, a filozófia leendő tanára — így a harmadik. ők a „Nem a zubbony szorít ” főszereplői, a három bevonuló fiatal. Különben pedig Kárpáti József, Ernyes Károly és Fónay Gábor ül itt velünk szemben és kész nyilatkozni, úgyis mint magánember. A filozófia leendő tanára tulajdonképpen harmadéves szakácstanuló, továbbá másodéves levelező a vendéglátó- ipari technikumban. Főzni tehát valószínűleg tud. — Hidegkonyhai dolgokat — szerénykedik. — Ne tessék neki hinni — kottyan közbe Kárpáti—Sutyerák Jani — vasárnap ilyen príma disznósültet ettem náluk —. És csettint hozzá. — A papám is szakács — közli tárgyilagosan a filozófus —. de otthon általában a mama főz. Vagy ha mi főzünk, ő kritizál. Sutyerák Jani oly kitűnően keveri a különböző tájszólásokat, hogy meg kell tőle kérdezni, falusi gyerek-e. — Törzskönyvezett pécsi vagyok — kuncog, holott komoly dolgozó ember, szakmája szerint víz- és fűtésszerelő, a Mecsekvidékj Üzemi Vendéglátó karbantartó szerelője. — Ketten vagyunk összesen, miénk az egész világ! A vidéki üzemek is. Mindent csinálunk, konyhai robotgéptől a vízvezetékjavításig. Hogy a kávéfőzőgépek gyakran rosz- szak? Nem a mi hibánk, mostanáig nem lehetett szilikonzsírt. kapni, most pedig ... Az anyaghiányról szóló fejtegetéseknek véget kell vetnünk, hiszen Ernyes Károlyt is be kell mutatni: ő a MÁV pályafenntartásnál munkavezető, érettségizett és a Vasutas Kisszínpad tagjaként már régóta kacérkodik a színpaddal. — Mindig szerettem bohóckodni i-j- mondja, de hát ezt nem kell egészen szószerint venni. Komolyan veszi 6 azért ezt a nemes szórakozást. Mint ahogy a többiek is, a lányok is, akik között szintén sok a szakács és a cukrász, vannak kávéfőzők, titkárnők, gyors- és gépírók, tanulók. Sorban be is mutatkoznak, — Fenyves Irén, Kovács Judit, Varga Margit, László Ibolya, Guth Anna. Németh Ágnes, László Gréti. Murzsa Éva, Pálffy Zsuzsa — de ma még semmit nem lehet róluk mondani. Senkinek nincs kialakult szerepköre va^gr legalábbis különleges adottsága, mondjuk a primadonna-szerephez. Majdnem mindnyájan énekelnek, táncolnak, verset szavalnak és prózát játszanak. Körülülik a kerek asztalt és azon tanakodnak, vajon milyen hajviseletet hord egy francia márkinő vagy egy görög hölgy. Mert nemsokára fellépnek egy divatkabaréban, jelmezbe öltöznek, s míg bemutatják a különböző korok divatját, versekkel, dalokkal, humoreszkekkel is visszavezetnek az illető korba. Vezetőiknek igazuk van, amikor úgy vélik, hogy egy ilyen fiatal gárdát nem szabad túlságosan hamar a közönség elé bocsátani a nagy műsorral. De akkor is igazuk ""o. amikor meg-megnyitják ’ "ttok a színpadra vezető '"^csőket, addig is, amíg a '’ • •ab megérik. És akkor is '"esen járnak el. amikor c-'y vidám műsor keretében Karinthyt. Darvas Szilárdot, Babits Mihályt. Ernőd Tamást adatnak elő velük. Hiszen nemcsak színjátszó együttessé kell válniuk, hanem közben önképzőköri életet is ki kell alakítani. Csak úgy van értelme „játszani”, hogy közben mindig többet tudnak, szívesebben olvasnak, beljebb jutnak az irodalom birodalmába és nemesednek is ezek által. S ők is tudják ezt, amikor így szólnak, egy pillanatra elkomolyodva: — Nekünk a színpad csak játék és szórakozás — de nagyon szeretjük. a. e. — A fiúkkal nagyon jól érzem magam. Ha akarja, bemutatom őket... — Most egy vörösnek udvarolok ... — Brechtet szeretem meg Camus-t... — Menyasszonyom van . .. — Ne vicceljen, mi az, hogy szabadidő? Kinek van szabadideje? Magának? Mutasson nekem egy olyan embert, akinek van szabadideje? ... A tizedik válasz után kezdtem csak megérteni, hogy nem is olyan egyszerű téma ez, mert bár az embernek tulajdonképpen sohasincs szabadideje, de a napi huszonnégy órából rendszerint „marad” 4 vagy 5 olyan óra, amit általában szabadidőnek nevezünk, amikor nem alszunk, nem dolgozunk, nem utazunk az autóbuszokon, és nem futkosunk különböző ügyletek után. Egy ember ötven éves „pályafutását” véve alapul, ez az átlagos napi öt óra összesen körülbelül 4 ezer napot jelent. 90 ezer óra. Egy ember életében döntően hosszú idő, csak- i nem négyezer nap, tehát jóval több, mint tíz esztendő. Az embernek várni kell egy kicsit, amíg magához tér a meghökkenéstől... Nagy történelmi hadjáratokat bonyolítottak le ennyi idő alatt, Solohov nagyjából ennyi idő alatt írta meg a teljes Csendes Dont, a második világháborúban nem egészen hat esztendő al^tt 110 millió embert öltöztettek katonaruhába, 50 millió ember meghalt, ennyi ezer hajó elsüllyedt, ennyi ezer repülőgép lezuhant, ennvi százezer ház összedőlt. 90 ezer óra. Uj rafinált bombákat és rakétákat kísérleteznek ki ennyi idő alatt, városok és nemzedékek nőnek fel ennyi idő alatt, az ember az ábécé-tői a differenciál számításig eljuthat ennyi idő alatt... Ennek ellenére Valószínűleg mindenki meghökkenne, ha mondjuk hatvan éves korában a mellének szegeznék a kérdést mit csinált a 90 ezer óráiéval’ Utólagos en- gedelemmel feltettem ezt a kérdést a mai hatvanéveseknek. — öt évig a fehérterror börtöneiben ültem . .. — Három évig a fronton voltam, három évig a fogolytáborban ... — Kilenc gyereket felneveltem ... — Negyvenöt után esti egyetemen szereztem meg a diplomát, a felszabadulás óta különböző pártfel adató kát végeztem, és szembe se jutott, hogy szabadidőm is legyen. Az én esetemben nem stimmel a 90 ezer óra... — Szabadidő? Kinek volt szabadideje akkor? A mai fiataloknak, azoknak van. Kérdezze meg tőlük, hogy mire „költik” a 90 ezer órájukat? ... A fiatalok? Klubtermekben, házi összejöveteleken, könyvtárak olvasószobáiban, rögtönzött utcasarki megbeszéléseken, sportpályákon, biliárdszobákban és KTSZ- összejöveteleken nézelődtem és kérdezősködtem. — Nagyon kevés szabadidőm van, nehéz a technikum ... — Az apám segít beosztani a szabadidőmet, ő tapasztalt ember... — Csak olvasok ... — Tényleg olyan sok szabadideje van az embernek? Jól utána számolt? ... — Tagja vagyok az üzemi kultúrcsoportnak ... A végtelenig folytathatnám, s a hangulatunk egyre sematikusabb lenne, viszont ezek a válaszok már kizárják a feltételezéseket — ami az ifjúság és a szabadidő felhasználását illeti. A kemény, gubancos évek elmúltak, ma egészen másképpen kell pozitív hősnek lenni, az élet meg a társadalom ma egészen más magatartásokat követel a fiataloktól: mindenekelőtt tanulni. minél jobban felkészülni az életre. Az ifjúság nagy többsége meg is értette hogy a szocialista társadalom további énítésében nagyon fontos, sőt: döntő szerepe van és lesz. ennek megfelelően a mai fiatalság nagv része becsületesen dolgozik. képezi magát az életre. egyre jobban felismeri helyzetét a szocializmusban 90 ezer szabad óráról beszéltem. de ez a 90 ezer óra nem puszta szórakozás az ember életében, nem a narr levegőben lógó háromszáz perc. amit az ember tulai- donkénpen sohasem tud a rendeltetésnek megfelelően felhasználni. Ezek a négv-öt órák nagyon fontos időket jelentenek az életünkben, lényegében ez az a bizonyos „plusz”, amitől az ember kulturális szinten emberré válik, ez az a plusz, amikor az ember különböző találmányokon. meg újításokon töri a fejét, amikor az estitagozatos „diák” megoldja a nehéz matematikai példákat A múltkor azt mondta egy ifjúsági vezető: — A fiatalok életében ez a legfontosabb időszak, s nem mindegy, hogy ezeket az órákat kivel, mivel és hol töltik. Minden bizonnyal nem mindegy, anélkül, hogy bárki is felesleges gyámkodásra gondolna. A 90 ezer órából körülbelül 20 ezer a fiatal korra esik. Ha meghökkentően sok egy átlagos életkorban a 90 ezer óra. azt hiszem: ez a 20 ezer még inkább az. Ennek a 20 ezer órának a viszonylatában minden egy kissé erőteljesebb értelmet és hangsúlyt kan. például az ilyenek: ifjúsági szervezet, pedagógia. a tehetség kibontakozása. áldozat a célokért, energia, lemondás, a snori- pálvák. a biliárdszobák. meg az otthoni hangulatok. . Sőt: ebben a viszonylatban szinte kiemelkednek olyan felelős beosztások, mint például: KTSZ-funk- cionárius. nedaeósus. színházigazgató, újságíró, művelődési otthon vezetők, a szülőkről. meg az idősebb, tapasztaltabb testvérekről nem is beszélve. És különös figyelmet érdemelnek a szűkszavú. inkább csak eleitett mint felhívó kiielentésel- nmiket én haUoeéc -'Alkiil üzenetként fogtam föl: — Több és főként kulturáltabb szórakozási lehetőséget kérünk, nem szeretőik a füstöt meg a részeg embereket . . — Jó musorDolitikát kérünk a színházban, a moziban meg a televízióban . — Bizalmat kérünk, mi sokkal egyszerűbben és tisztábban értelmezzük egy fiú meg egy leánv kancsolatát. mint az idősebbek . .. Tulajdonképpen egy pontos, tárgyilagos cikket akartam írni. némi tanulsággal meg néhány társadalmi jellegű recepttel. A legvilágosabb a mai hatvanévesek vallomása, akik lényegében mindent lezártak már. s idejük van a tárgyilagos ösz- szehasonlftásokra. A fiatalok egyelőre a 20 ezer órájukkal „bajlódnak” — jól érzik magukat egymás között, Brechtet olvasnak, vörös lányoknak udvarolnak vagy vörös fiúkkal udvarni- tatnak és bizalmat kérnek Sőt: várnak. S nem szabad megharagudni, ha nem jegyzik fel naplószerűen, hogy a 20 ezer órából mennyit sportolnak. biliárdoznak. táncolnak vagy csatangolnak el. Csak úgy. Konkrét statisztikai adatokkal lehet bizonyítani, hogy felkészültségük, érdeklődési körük, helyzetük a szocialista építésben . . de ez már eey másik meditáció keretébe tartozik. (T> A színpad lépcsőin
