Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
Baranya és Pécs felszabadítása Baranya és Pécs felszabad!- j tása, a • német és a csatlós j csapatok kiűzése hazánk déli | területéről, nemcsak a Lenin- í arádtól a Fekete-tengerig nyúl tózkodó front egyik hadművelete volt a sok közül. Na- gyonis fontos csapatmozdula- i tok voltak ezek, amelyekkel j egyrészt a 3. Ukrán Front elő- j készítette Budapest bekeríté- i sót. másrészt a mohácsi és az í ;< oatini hídfő kialakításával az : 57. hadsereg éket vert a ma- ; g' arországi és a balkáni né- ! n >.• katonai egységek közé és j n nehezítette visszavonuláMilyen erők álltak egymással szemben ? Milyen volt a katonai-politi kai helyzet ebben az idő- 1 ben? Milyen katonai és gaz- : dasági erők álltak egymással \ szemben 1944 őszén és tél elején? A Szovjetunió ebben az időszakban már részben kihe- j verte a háború első évében j szenvedett nagy veszteségeket. Az ipar talpra állott és lassan megközelítette az 1940. évi j színvonalat. — A nehézipar, amelynek legfontosabb felada- ! . ta volt a front, kiszolgálása ! fegyverzettel felszereléssel az I utóbbi két évben szinte meg- I kétszerezte a termelését Néhány adat a szovjet ipar háború alatti fejlődéséről: % 1949 1042 1943 1944 1945 tonna — kilowatt — darab (millió ban — milliárdban — ezerben) Szén 165.9 75.4 92.7 121.4 149.3 Ásványolaj 51.1 22.1 18.1 18.3 19.4 Acéltermelés 18.3 8.0 8.5 10.9 12.2 Villamosenergia 48.3 28.9 31.8 41.9 43.3 Teherautó 136.— 20.4 45.6 52.6 68.5 A táblázat bizonyítja, hogy ' járul a győzelemhez. A katoa háború utolsó éveiben je; nai fölényt viszont a követlentős fejlődésnek indult a j kező táblázat mutatja szemszovjet nehézipar, ami hozzá| léltetően: Fegyverfajták SzovjetNémet-. USA Anglia nníó . ország , * ' (ezer darál» Harckocsi és * rohamlöveg 39 13.4 21 :> Repülőgép 40 19.7 39 . 31.4 Lövegek 120 28A 48 31 Aknavetők 100 16.7 22 10 Géppuskák oeo «6 945 764 (A fenti adatok 1941—IMS évek közötti átlagot mutatják) j Ebben az időszakban — pon tosabban 1944-ben adta ki a jelszót a kommunista párt: ..Mindent a frontnak, mindent a győzelemért!” Ennek köszönhető, hogy szinte hónapok alatt 2250 nagyüzemet építettek fel a keleti területeken és ezáltal növelhették a ló- vegek, a harckocsik és a ro- hamlövegek sűrűségét a fronton. Megváltozott a hadsereg ha- dasZfita is. Míg korábban egy- egy irányban, addig most több fronton, széles szakaszon mértek elháríthatatlan csapást az ellenségre. így a németek*.sohasem tudhatták a hadvezetés elképzeléseit a főcsapás irányára vonatkozóan. A gépesítés pedig lehetővé tette a megfutamodott ellenség üldözését. A háború utolsó éveiben már napi átlagban elérték a támadás 25—95 kilométeres sebességét, sőt egyes motorizált csapatok naponta 59—70 kilométert nyomultak a visa- szavonuló ellenség után. Három, ukrán front Magyarországon 1944 szeptember-októberbe» a bjelorusz frontok alatt — a szovjet front déli részén a négy ukrán front foglalt helyet. Felül az 1-es, ezután a 4-es, majd a 2-es és végül a 3-as Ukrán Front, amelyik Baranyát és Pécset is felszabadította Hazánk területén a 4., a 2. és a 3. Ukrán Fron$ csapatai harcoltak, A 3. Ukrán Front F. 3. Toibuhin, a Szovjetunió marcalija parancsnoksága alatt négyszáz kilométeres arcvonalon állt szemben a németekkel a jugoszláv és a bolgár i-alar mentén. Magyarország déli részének felszabadítása előtt a 3. Ukrán Front csapatai — még 1944. szeptember 28-án megkezdték a Belgrad felszabadításáért folyó hadműveleteket. Csaknem egy hónapos harc után 1944. október 20-án szabadult fel a jugoszláv főváros. Csak ezután csoportosította át erőit Toibuhin marsall a magyar határ felé. A német hadvezetés úgy vélte, hogy a szovjet csapatok a romániai gyors előnyo- m Hasban kimerültek és nem képesek hasonló ütemben folytatni a hadműveleteket. Ezért elhatározták, hogy „megmerevítik” a frontot. Ennek biztosítására három védelmi vonalat alakítottak ki Magyar- ország területén. Felhasználták a természeti adottságokat, elsősorban a folyók alkotta akadályokat. Az első védelmi vonalat a Tisza jelentette a német hadvezetés sémára. — ! Második vonalként használták i fel a Dunát. A harmadik vé- i delmi vonalat Érd, Velencei tó, Balaton, Barcs, Dráva vonalán építették ki. Budapest körül külön védelmi övezeter két építettek ki elsősorban a magyar munkaszolgálatosok se gítségéveb Magyarország felszabaditásá nak lehetőségét a 2. és 3. Ukrán Front csapatai Debrecennél és Temesvárnál alapozták meg azzal, hogy szétzúzták az ellenség jelentős erőit. így szilárd arcvonalat létesítettek Magyarország keleti részén, amely képes volt megállás nélkül üldözni az ellenséged egészen Berlinig. Éppen ezt támasztja alá a szovjet hadvezetés parancsa, amelyet a döntő jelentőségű debreceni csata után adott ki a 2. és a 3. Ukrán Front parancsnokainak: a támadást hadműveleti szünet nélkül folytatni kelL A politikai helyzet a szovjet hadműveleteket támogatta; A katonai helyzet lényegébe» eldőlt, amikor a szovjet csapatok a Tiszán széles fronton átkeltek és a német hadvezetés számára kiismerhetetlen- né tették a főcsapás irányát. Hiszen a debreceni csata idején a déli hadsereg egységei már a Duna partjánál álltak. A politikai helyzet viszont kapkodóvá tette a német katonai vezetőket. Horthy kiugrási manőverei, fegyverszüneti tárgyalásai, Dálnoky Miklós Béla hadseregparancsnok határozott intézkedései a Szovjetunióval való megbékélés irányában, a nyilas hatalomátvételi puccs, Szálasi előre halálra ítélt intézkedései megbontották az egységet és a német katonai vezetők már nem számíthattak biztonsággal a magyar katonákra, még akkor sem, ha utolsó csatlósuk volt a kormány. Bár a 2; Ukrán Front jelentős fölénnyel rendelkezett — gyalogság tekintetében kétszeresen. lövegek és aknavetők számában 4—4.5-szeresen, harckocsikban és rohamlöve- gekben lJ-szeresen, repülőgépekben pedig 2.5-szeresen múlta felül a szemben álló német egységeket — mégis szükség volt a 3. és a 4. Ukrán Front aktív támogatására; A 4. Ukrán Front hadseregei Csehszlovákiában nyomultak előre gyors ütemben, hogy ezzel is visszavonulásra kényszerítsék a Budapest körzetében védekező német egységekek, míg a & Ukrán Front feladata volt a sikeres átkelés a Dunán, hídfő kialakítása a jobb-parton, majd pedig a 2. Ukrán Fronttal — összehangolt támadással >— biztosítani Budapest teljes bekerítését és felszabadítását; I így mintegy Budapest felszabadításának kapuja lett Ba- l ranya és Pécs. Átkelés a Dunán A 3. Ukrán Front előre- j tolt 75. lövészhadteste, amely j a Sarohin altábornagy parancs noksága alatt álló 57. hadsereg kötelékében harcolt, nem várta be a Front főerőit, hanem menetből még november 7-én átkelt a Dunán és Apatinhát, majd pedig két nap múlva Batinánál két kisebb hídfőt képzett ki a folyó jobbpartján. . A hídfők egyesítése már sokkal nehezebb volt. Ezért szükségessé vált újabb szov- i jet egységek harcbavetése. így november 13-án bekapcsolódott a Dunáért vívott harcokba a 65. hadtest is, majd nem- ; sokára még két hadtesttel égé- i szült ki a 3. Ukrán Front j ezen szakaszán harcoló egy- i ségek száma. Csakis ennek j köszönhető, hogy 1944. novem- j bér 23-án sikerült az apatini és a batinai hídfőket egyesíteni és kiszélesíteni. A Front-parancsnokság elhatározta. hogy harcbaveti az 57. hadsereg második lépcsőjét és a 4. gárda hadsereget 'is. Őket támogatta a 17. légi hadsereg, valamint a dunai flotilla. Az összehangolt támadás eredményeképpen a dunai hídfőt rövid idő alatt 150 kilométer szélesre és ötven kilométer mélyre alakították ki. így szabadult fel Mohács és a szovjet egységek megindultak Pécs felé; A fronthelyzet 1944. rum. 29-én Milyen volt az országos hadihelyzet 1944. november 29- én, Pécs felszabadításának napján? Északon a 4. Ukrán Front a Duklai hágónál esatározott a németekkel és a front vonala Ungvár—Csap — a Tisza vonala volt és Nyíregyháza előtt állottak a szovjet csapatok. Onnan már előre törtek a Tisza középső folyásához és Tiszafürednél érték el a folyót, Innen egészen Szolnokig a folyó vonalát követte a front, majd Kecskemét magasságában átvágott a Duna-Tisza közére és Kiskunhalast magában foglalva Bajánál ért ki a Dunához és az egyre szélesedő hídfőt is befogta. A jelentős német erőkkel szemben vívott debreceni tank csatában a II. Ukrán Fronthoz tartozó 6. szovjet gárda harckocsi hadsereg vett részt. Ez felmorzsolta a német és a magyar védelmet és betört a városba. Miután felszabadította Debrecent és Szolnok tér ségét, egy hónap alatt kijutott a Garam folyó völgyébe, vagyis kétszáz kilométert tett meg harcolva. Míg a 6. páncélos hadsereg északról karolta át a Budapesten elkeseredetten védekező német és magyar fasiszta egységeket, addig a Mohácsot felszabadító 4. gárda hadsereg rövid idő alatt kijutott a Margit-vonalhoz — Budapest,—Balaton vonalára — és délről biztosította a kö- rülzárást a 46. hadsereg egységeivel együtt. Hadműveleti szempontból a dunai átkelésben részt vett 4. gárda hadsereg és az 57. hadsereg (amelyik Pécset is felszabadította) jó háromszáz kilométerrel „előbbre” járt nyugati irányban, mint a 4; Ukrán Front északon tevékenykedő hadseregei. Ez is aláhúzza a dunai átkelés fontosságát a magyarországi hadműveletek, elsősorban a főváros bekerítése, és minél kisebb véráldozattal történő elfoglalása érdekében. A dunántúli had műveletek . A dunántúli hadműveletek során még egyszer előtérbé ke rült Baranya. Ennek előzményei a szovjet és az angol hadvezetés közötti megegyezéshez nyúlnak vissza. Ugyanis Churchill angol miniszter- elnök kérésére a szovjet legfelsőbb hadvezetés meggyorsította a hadműveleteket és a Balti-tengertől a Déli Kárpátokig szinte egyszerre mozdultak meg a csapatok. Milyen erők álltak ekkor a Dunántúlon egymással szemben? A 3. Ukrán Front kötelékébe tartozott ebben az időszakban a 4. gárda hadsereg, a 26, a 27, és az 57. hadsereg, valamint a hadműveleti alárendeltségben tevékeny kedő L bolgár hadsereg, amelynek fő területe volt a Dráva északi partja, míg a déli parton az alsó folyásnál a 3. jugoszláv hadsereg rendezkedett be védelemre. A másik oldalon Wöhler tábornok csapatai a 8. és a 6. német, valamint a 3. magyar hadsereg, a 2. német páncélos hadsereg és az Ardenekből a keleti arcvonalra átdobott 8, SS páncélos hadsereg állt. A keleti arcvonalon tervezett nagyarányú német támadásoknak nem csupán katonai jellegük volt, hanem presztízsből is cselekedtek. Ebben a* időben tárgyalásokat folytattak az angolszászokkal meg- kö+pTidő kflutr>v>óirővai hoffv a fegyverszünet után a nyugati arcvonalon addig lekötött min den katonai erőt a szovjet csa patok feltartóztatására, majd visszaverésére fordíthassák. — Hogy sikeresen tárgyalhassanak az angolszászokkal, bizonyos erőfitogtatásra volt szükség. Ezt kívánták szolgálni az 5. és 6. páncélos hadseregek hadbavetésével, újabb ellentámadások indításával és Budapest felszabadításával a bekerítés alól. . Három irányban Igyekeztek támadni. Az egyik Szekszárd— Dunapentele, a másik Kaposvár és a harmadik Dolnij Mihojláctól északra indult. Ez az utóbbi jelentette a legnagyobb veszélyt a Baranyában állomásozó egységek számára. A harmadik jugoszláv hadsereg a Dráva déli oldalán rendezkedett be védelemre, az 1. bolgár hadsereg ötvöskónyi, Babócsa, Dráva és Torjanci vonalán védekezett, felkészülve a németek támadására, mivel a szovjet felderítők ismerték a német hadvezetés terveit. A bolgár hadsereg anyagi technikai ellátását a 3. Ukrán Front biztosította. Mint a felderftok azt pontosan előre jelezték, a németek ellentámadása éppen ezen a frontszakaszon indult meg március (5-án éjjel. Dolnij Mihojláe és Valpové körzetéből indítottak ellentámadást az 1. bolgár és 3. jugoszláv hadsereg ellen. A németek az „E” hadseregcsoport egységeivel támadtak. Március 6- ra virradó éjszaka a hadseregcsoport két gyalogos hadosztálya támadást indított Mohács irányába. A hadosztályok átkeltek a Dráván és az 1. bolgár hadsereg két gyalogos hadosztályát visszaszorították és sikerült elérniök Dráva<»eoV*? óc T~\«■ * - ■ ••volliTtflJJ— lát Az itt kialakított, rövid életű német hídfő 10 kilométer széles és 5 kilométer mély volt, majdnem Harkány alá húzódott. A drávaszabolcsi támadással egyidőben Valpovónál is átkelt egy német gyalogos had osztály a Dráván és csaknem ugyanilyen hídfőt létesített a 3. jugoszláv hadsereggel szemben. A bolgár éa a jugpszláv csapatokat ekkor megerősítették az 57. szovjet hadsereg 133. lövészhadosztályával és így sikerült megállítani a németeket, akik a hídfők kiszélesítését tervezték. Olyan sikeres hadműveleteket hajtottak végre a három nemzetiségű csapatok, hogy március 14-én már parancsot kaptak a német egységek, hogy vonul* janak védelembe. Azonban még így sem tudtak megkapaszkodni Drávaszabolcsnál és március 22-én áthúzódtak a Dráva déli partjára, de onnan is rövidesen kiverték őket, Pécstől Berlinig Lényegében ez volt a német hadvezetőség utolsó jelentősebb próbálkozása a Dunántúl déli részén. Budapestet véglegesen bekerítették a 2, Ukrán Front 8, páncélos hadserege és a 3, Ukrán Front 4. gárda hadseregének egységei és a fővárost felszabadították. Zavjalov gárdaezredes 32. gárda brigádja pedig Pécsről nyugat felé támadott tovább felszabadítva Kaposvárt, Nagykanizsát, kijutott Grázig, majd pedig Németországban fejezte be a háborút. Az egység katonái részt vettek Berlin felszabadításában is, ott voltak a Reichstag bevételénél a wőeös zászló kitűzésénél. Gáldonr*
