Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-28 / 279. szám
napló 5 pécs „parlamenterei" | Sszfaltos a Basa >tca... Vigasztalanul esett az eső, mintlia a szürke égbolt minden búját-bánatát ki akarta volna adni. Az emberek behúzódtak otthonukba és aggódva figyelték az ágyúk feleselését, a ka- tyúsák huhogását, amelybe itt-ott már beleszóltak a gépfegyverek la Néha egy-egy Messerschmidt húzott el a város felett, aztán csend következett, nyugtalanító, baljóslatú csend. A városi tanács légó-pincé- jében öt ember tanakodott: Vörös Mihály helyettes polgár- mester, Marosy László honvédalezredes, egy honvéd főhadnagy, dr. Vörös Márton és egy tolmács. Később csatlaKo- zott hozzájuk Máthé Ferenc rendőrtörzsőrmester is. Arról Volt sző, hogy a szovjet csapatok elé kellene menni és arra kérni őket, hogy kíméljék meg eat a több ezer éves várost Elhal ározlák, hogy hajnalban találkoznak és elindulnak a szovjetek elé. . Hajnali 8 felé járt 1944. november 29-én, amikor a városháza Perczel utcai kapujához odaállt a Város egyetlen megmaradt személygépkocsija. Máthé Ferenc rendőrtörzsőrmester lepedőből fehér „parlamenter” zászlót készített és odaült a gépkocsivezető mellé. A többiek is éppen beszállni készültek, amikor egy harsány hang megállásra szólította fel őket. A szovjet járőr 3—4 katonával azonnal körülvette az autót. — Tolmácsunk — emlékszik Vörös Mihály — Jvába magyarázta a szovjet járőrnek, hogy hová akartunk indulni. Bizalmatlanok voltak és ez a fronton levő embereknél érthető is. A szovjet katona nem bocsátkozott velünk semmiféle tárgya lásba. A Kisfaludy, a Munkácsy, maid a Bercsényi utcán át a Rákóczi útra vezetett. Felső- várriház út sarkánál kilőtt néni fegyverekkel és német katonák tetemeivel találkoznunk. • V.- Y Rákóczi -^úton az akkori iláttke-k^záfnva elé érve, a ■bennünket kísérő szovjet járőr •megállított. Máthé Ferenc rendőrtörzsőrmesterre rászólt:- Tegye le a fehér zászlót! Műiket pedig a fal mellé állított. Egymásra néztünk, nem mondhatom, hogy túlságosan megnyugtatónak éreztük helyzetünket. Közben a járőr parancsnoka elment és ielentést felt feletteseinek. Amikor azok hozzánk jöttek, tolmácsunk elmondta nekik hogy tulaidon- kéopen mi is volt a célunk. Az egyik szovjet parancsnok ránézett a mi lepedőből összetákolt fehér zászlónkra. a járőrt elküldte, a társaság tagjait pedig a legbarátságosabban afra kérte, hogy tartsunk vele; ! Gyalogosan elindultunk a j Széchenyi tér felé. Kinyittatta | a Nádor-kávéházat és minket I is behívott több velünk együtt jött szovjet tiszttel. Itt a város lakossága nevében felköszön- töttem a városunkba bevonuló csapatok képviselőit. Hangoztattam, hogy Pécs város lakossága semmiféle ellenállást nem tanúsított. Polgárai békés szándékuak és szeretnék munkájukat folytatni. Arra kértem a parancsnokot, hogy ezt tőle tellietőleg tegye lehetővé. A szovjet törzstiszt válaszában biztosította a város lakosságát: a szovjet csapatok mindent megtesznek, hogy a normális élet mielőbb helyreálljon és a termelés tovább folytatódjék. Beszélgetésünk során megemlítette, hogy már mesz- sziről látta ezt a várost, amelyben az ágyuk dörgése közben is elgyönyörködött. — Pécsnek olyan szép a fekvése — mondotta — hogy rögtön arra gondoltam, nagy kár volna, ha ezt. a várost lövetni kellene. Érdeklődtek aziránt, hogy milyen nagyobb gyárak vannak Pécsett. Felsoroltam azokat. Ekkor mindenhová szovjet katonákat vezényeltek kt az esetleges kártevésele megakadályozására. Körülbelül két óra hosszat beszélgettünk a Nádorban. Utána visszamentem a városházára, hogy a szovjet parancsnokságtól kért, a lakosság ösz- szetételére, a német parancsnokság és alakulatainak helyére, a Gestapo szállására vonatkozó adatokat összegyűjt- sem. Én megmaradtam helyettes polgármesternek. És most. húsz év távlatából visszatekintve, annak örülök, hogy Pécs város lakossága annakidején máról- holnapra bekapcsolódhatott a termelésbe. ! „Kedves paraszt barátaimt Ígérem.. . meg aztán azt is megígérem nektek, hogy a Basa utcát klköveztetem, rendbe hozatom .. — gróf Festetten. Domonkos képviselő- jelölt kezdte így négy évtizeddel ezelőtt kortesbeszédét Szigetváron. A Basa utcában és annak környékén laktak a parasztok, zsellérek, kellett valamit ígérni a szavazataikért . .. Festetich képviselő lett — de a Basa utcában továbbra Is cuppogott a sárban a „parasztok’’- lábbelije ... Orvosi ügyelet Pécs mj. város dolgozói részére ügyeletes orvosi szolgálatot i tartanak 1964. november 28-án j (szombaton) du. 14 órától 30-án (hétfőn) reggel 7 óráig a következő helyeken: I, kerület részére: Az újmeszesi körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 51-81. Járó betegek részére rendelés de. 9—15 és du. 15—16 óráig. (Szombat du. is.) II. kerület részére: A Városi Rendelőintézetben (ügyeletes orvosi szoba). Tel.: 30-00. Járó betegek részére rendelés de. 10—11 és du. 16—17 óráig. (Szombat du. is.) III. kerület részére: A Petőfi u. körzeti orvosi rendelőben. Tel.: 25-W. Járó betegek részére rendelés de. 8—9 és du. 14—15 óráig. (Szombaton du. is.) Ha a megadott telefonszámok nem jelentkeznek, a hívást a 08- nak (Posta) kell bejelenteni. — Tánciskola kezdődik december 1- én. k-dden este i órakor a Vontáé« TTMf*'S»v*thor‘ban (Véradi A. u. 7/2.). Tanít: Balog. — Uj tánciskola kezdődik dec. 2- án este 7 órakor a KPVDSZ Művelődési. Házban (József u. 15.). Vezeti: Hermann. 1944 decemberét mutatta a naptár A szigetvári német parancsnokságon súlyos ládákat, felgöngyölt szőnyegeket dobáltak a katonák a teher- ! autókra, kocsikra, aztán Gö- ! rösgall felé fordították a szekerek rúd j át... Német ágyúk „kérdésére” szovjet aknavetők felelgettek, gödröktől volt sebzett a község földje. — ’ Aztán elterjedt a hír: Dencsháza felől szovjet katonák közelednek — emlékezik vissza most a felszabadulás napjaira Gombos Gyula bácsi. Gombos bácsi ma már nyugdíjas főgépész. Küzdelemmel teli élete volt. Mint fiatal géplakatos ő is ott volt a felvonulók között azon a napon, amelyet Vérvörös csütörtök néven emleget a munkásmozgalom története. Ott volt, amikor a parlament előtt gróf Tisza István „hazátlan bitangok”-at ordított rá juk... De ezek a „hazátlan bitangok” jók voltak akkor, amiSiklós felszabadulása ÚJ KORSZAK köszöntött a siklósi várra 1944. november 30- ' án, egy új élet első napja, bár a várra éppoly karoló mozdulattal vigyázott a Gyűdi hegy, a Tenkes, a Göntér és a Hir- sányi hegy, mint ezer évvel ez előtt, arm kor még Szársomlyó- I nak hívták. Nem váratlanul jött, különös események hosszú sora ér- I lelte érkezését. 1943-ban gtóf Benyovszkynétól az állam megvásárolta a várat, s az lengyel hadifoglyok tábora ' lett. A siklósi nép azonban nem felejtette ei, hogy 1526- I ban, a vár akkori úrnője, Ka- I nizsai Dorottya a mohácsi síkon harmadfélezer lengyel lovast is eltemetett a magyarokkal együtt, s az új közös sors, a közös ellenség most is összekovácsolta a siklósiakat a lengyelekkel. Egyik nap hírül adták nekik, hogy az SS fog- ' ja átvenni a vár őrzését. S Szép és boldog lesz M agyarország 1 Idős néni J5tt a napokban szerkesztőségünkbe. Kezében sárguló újságkivágást szorongatott, a saját cikkét, amelyet húsz éve Pécs felszabadulásának hírére irt a kanadai Munkásban. Ebből közöljük az alábbi részletet. A Munkás december 7-t számában nagy örömmel ” olvastam, hogy Tolbuhin marsall vezetésével a 3. Ukrán Hadsereg az én kedves szülővárosomat, Pécset felszabadította. Bármilyen harccal történt is Pécs felszabadítása, de magam is szerettem volna jelen lenni. Gondolom, hogy a város szegény, sokat szenvedett munkás népe, de különösen a bányászok, mindent megtettek a felszabadulás érdekében és bizonyára kitörő örömmel fogadta a felszabadító Vörös Hadsereget. Pécs és Budapest tájképei közlésének nagyon örültem. Amikor ezeket a képeket látom, vagy leírásokat olvasok róluk lapunkban, kedves emlékek jutnak eszembe. Számos sóhajom száll Pécsre, mert hiszen ott születtem, a Mecsek alján, ott váltam el hat testvéremtől, talán örökre. Ha a már ugyancsak többé-kevésbé felszabadult Budapestre gondolok, a világ egyik leggyönyörűbb városát látom magam előtt. A Hitlerrel paktáló magyar urak miatt Budapest, ez a gyönyörű város, ma romokban hever. Budapest szép volt minden tekintetben — csak egy volt benne csúnya és keserű: a munkásosztály és a haladó gondolkodású intellektuelek sorsa. A munkásoknak, akik ezrével rótták az utcákat munka nélkül, nem volt szép Budapest. Nem volt szép a lángeszű haladó íróknak sem, akik sok esetben koldulással tengették magukat. Azoknak, akik közülük a főváros felszabadítását megérik, még lesz szép a gyönyörű Budapest: boldog lesz még Magyar- orszáo. benne Pécs és minden más város és falu. Köszönet az Egyesült Nemzeteknek általában, de kiváltképpen a Vörös Hadseregnek, — az Oj Magyarország már születőben van. amikor a németek reggel jöttek, hosszú fehér kötelet találtak az ablakon kilógva, s a legtöbb lengyelnek pedig hült helyét 1944-ben hazánk már rendszeres légitámadások színhe- j lye volt. Naponta voltait légi- | riadók. Május 18-án Diósviszló állomáson a Pécsről érkező te- hervonatot angol repülőgép génpuskázta, a kísérők szanaszét a bokrokba menekültek. Szeptember egyik napján a mai Ady Endre utcában bombatalálat érte dr. Nagy Béla házát. A család éppen asztalnál ült és egy repesz megölte a fogorvost. Októberben éppen itatott Fábián Lajos földműves, amikor egy repülőgép bombája darabokra tépte. Október végén személyes megjelenésével „bátorította” katonaságát Szálasi „nemzetvezető”. A siklósi tisztikar s a nyilasok a Kolep-házban fogadták. A várban lengyel, angol és jugoszláv partizánokat őriztek. Magyar katona már alig van a faluban, csak főként németek, s gyakran feltűnnek már Ante Pavelics horvát usztasái is. Ekkor történt, hogy három német teherautó meeállt Siklós főterén, s géppisztolvos németek őrizetében 16—18 éves fiuk szálltak le. Akik németnek vallották magukat, megkezdték a csomagolást. Esősorban a gazdagok. November elején már be is „vagonéroztak’’ a német-civilek. Ezekben a napokban három éjjel, három nap hajtották Siklóson keresztül az állatokat. Irány: nyugat. Az öreg német katonák pedig keserű mosollyal mondogatták: ,.WT alte Affen sind die neue Waffen”. Az Alispán! Hivataltól is megérkezett a rende'kezés: a iegyzőségen található anyakönyveket, birtokfveket, adó- főkönyveket, beszedési naplót össze kell csomagolni, s a fő- és segédiegyzövel együtt a hivatalnak Keszthelyre kell vonulnia! NOVEMBERBEN a III. Ukrán Front parancsnoksága Baja és Apai in között kisebb erőket küldött a Dunántúlra, hogy a Duna jobb partján hídfőket létesítsenek. November í2 -én már a főerők ts á'ke’hettcK a Dunán. A német, t m »'Kjük beosztott műszak' r-s«f>*tok kapkodó gyet rar* ggid aknázták alá az utakat Fettobban- tották a vasúti váltókat, kereszteződéseket. a siklósi fűtő- házat, víztornyot, s csaknem az egész állomást. November 25-én már körülvették Siklóst a szovjet csapatok. A Tenkes .felől minduntalan felüvölterek a szovjetek félelmetes Katyúsái. Az acélgolyók úgy kattognak a házak falán, tetején, mint ítéletidőben a jégverés. A németek a harkányi úton menekülnek. November 29-én este 7 óra 50 perckor érkezett meg az első szovjet katona Siklósra, ■ kilenc óra felé már a nagyhar- sányi és vókányi országút felől tekintélyes sereg gyülekezett össze. A falu bírája Gelencsér Sebestyén, fazekasmester sebtiben bizottságot állít össze a fogadásra. A küldöttség, köztük idős Kréth János, Schubert György, Gróf Kálmán és felesége, Lex Lajos és Ruzsás László református lelkész. fehér zászlóval várja a szovjet parancsnokságot. Hamarosan meg is érkezett a szovjet vezetőség Sztepán Nyankó őrnagy, Svedov kapitány és Murasev főhadnagy. A parancsnokság felhívta a lakosságot. hogy bántódás nélkül lejöhetnek a hegyekből. Ezután rögtön kijelölték a járásbíróság, járási tanács, községi tanács és a rendőrség épületét kórháznak, s a lakossággal karöltve megszervezték a közbiztonsági és tűzoltó szolgálatot. — MINDEN HAZBA jutott 2—3 orosz katona — meséli a Kossuth tér egyik házában like Borissza Lajosné. Amikor beléptek hozzánk, első szavuk volt: Nyemecld ny.et? Mondtuk. hogy nincs. Akkor leültek, s mi kínáltuk őket étellel, itallal, már amennyire abban a jegyes világban tőlünk tellett. Végül kockacukrot is nyújtottunk, de ők integettek, hogy nem, s rámutattak a 8 éves kislányomra, hogy neki kell. a kicsinek nőni kell. Az egyik katona egy almát vett elő, s adta Marikának és azt mondta: szerbusz öcsike! — Egy fiatal orosz katonát hoztak be a kórházba egyik nap Aknára lépett, — meséli Kovács Béláné. — Fejét is súlyosan megsebesítette a szilánk Lázában állandóan azt mondta nekem: mámuska! má- muska! Én csak simítottam az arcát, s szintén mondtam, vigasztal tóm: igen, itt a mámuska, mámuska. Dr. Harcos Ottó I kor Galícia hómezőire és Do~ berdo szikláira kellett ágyű- j tölteléket küldeni. A frontra I vitték Gombos Gyulát is, fogságba esett, 1918-ban a eri- tai hadifogolytáborba kerüli Ott állt be a proletárok had seregébe. A fehérek elfogják Két kariát egymásra teszi, úgy mondja: — így kötöttek a lóhoz a kozákok. így kellett a ló mellett futnom. Kékre vágta a kötél a húsát ... Megszökött. A Vladivofeztok hoz közel lévő SkottrváínKan beáll az első távol-keleti szovjet ezredbe. Beosztása: hadseregszervező. Harc. éhezés, visszavonulás, , gvőjoelem. visz- szavonulás... Egy puskago- lyó több vállát érte. roncsolt a lövedék húst. csontiét Geny- nyes sebhel harcolt tóvá bű. December első narüafbao amikor a szovjet előőrsöv Szigetvárhoz érnek!. az ő háza felé iránvi'tják“ 1éntefkef a község knrnmur*stál. .. Most is abban a konvhábar beszél »»tűnk, amelvfkhon írét évtizeddel ezelőtt előszűr jöttek össze azok, akik felelősnek érezték maeckat a íjén további sorsáért A kommunista nárt megalakításáról tárgyaltak. — Kik is voltak akkor itt? — teszi fel magának a kérdést — A Gaiák göndör, a Gaiák József. Pécsről a TT—enez Pj51 . . . még mások Később Gajákéknál . jöttek öcsze Gaiák Sándort Pécsett tnií. lom meg az etrvévos pártiakéiőn Magas, szikár ember O volt a szigetvári járás ele* nirú ifkára. Otthon a esd/d neveT+e kemmtmistának. Vét hátvia. nővére is a munkás- mozgeTem régi harcosa. _ 10AA karácson vkor nálunk jnttiimk össze — tizenhármon: Obmhes Ovuia. Ősink József. Gaiák István m/n Tctyán. Paróczál Géza. Ccsr- vák János Fehér írre. "Pel's T ászló. V«eher Tstvári. TThl- mann 7ci<rmnnd. Lőbl Páln Kan Tivadar és én — einő- mrári munkások. parasztok értelmiségiek. A rártszarve- ret megalakulásáról volt szé V em volt könnvő a munkáink. a front megállt még Tnárriushap is oda hallntazeit az áffvődörei. TaG*vő1ő«t, hetente tartottak, tájékoztatták az elvtársakat az események-- ről. De már ott voltak a Nemzeti bizottságban Is. Igyekeztek hangot adnj akaratuknak — Nem volt cukor az egész tárásban. Akkor még Remegy- hor tarteztunk. Art mondták hogy a járás részére Kaposvárra utaltak cukrot, mentünk érte. Az 071111 a Parasrttvórj a Kisgazda Párt, a Polgári De-eokmta Párt ■— nem vállalkozott a feladatra. A gyűlésen felénk. kommunisták felé néztek. Hát ió. ha senki, akkor maid meavűnk mi! A szigetvári malom koesisa befogott a kocsis mellé a bakra Gaiák Sándor ült. A front még közel, országúton szó sem lehetett a közlekedésről. Kerülő, erdei utakon mentek Kanosvárra, úgy is jöttek haza. De meghozták az első cukorszállftmányt. Lehetett osztani a lakosságnak. Megszervezték a tüzelőeTlá- tást is. Létre hozták az Tgazoló Bizottságokat. Tengernyi feladatot vállaltak magukra — s valamennyit a legnehezebből. Amikor megalakult a fö’d- ieénvlő bizottság — annak intéző bizottsági ülését, dr. Ká- tai Gyula kisgazdapárti ügyvéd nvitotta meg. — Mit keres a bizottságban Kátai? — szélt a bizottság egyik kommunista tagja. — A rendelet azt mondja, hogy bizottsági tag csak az lehet, akinek sem magának, sem Családtaginak nincs beépítetlen házhelye, aki földnélküli vagy földdel foglalkozó ember. De Kátainak kocsmája, telke van. Nincs jogi’znia hogy résztvegyen a bizottság munkáiáb3n. S mit keres ;tt Feldscher János, a konzervgyár részvényese igazgatója? ViHéia. 1? hold szőlője van... Kátai !.« Feldscher tó felállt és becsukták maguk mögött az aitót. Sikerült ezekre a helyekre parasztokat ültetni, így került az intézőbizottságba Gombos Gyula és egy zsel- I ér. A szigetváriak kezdték észrevenni. hogy a kommunisták mindenben a. dolgozók •'•rde- keit képviselik, — ez a tény szinte automatikusan a párttagság növekedésével is járt. — Még a grófok is hozzánk jöttek panaszkodni — r ne,'a nevetve Gaják Sándor. — Egyszer hintó állt meg a házunk előtt s gróf Zichy szállt le róla. Engem keresett. Elmondotta. hogy Harsányon nem igazságosan osztják a földet, menjek vele, ő szívesen kivisz. Ejnye, de rendes ez a gróf, gondoltam magamban és ültem a hintóba. Útközben mesélte, hogy a föklosztó bizottság néhány tagjának ugyancsak maga felé hajlik a keze, a volt zselléreket pedig kisemmizik ... Aztán arról kezdett beszélni, hogy ő is mentesített, 300 holdja megmaradhat s ha lehet, ott Hár- ságyon szeretné egy tagban megkapni ezt a 300 holdat.: Innen fúj hát a szél. Nos a rendelet kimondta: ha n Parasztok földigénylése után nem marad mentesítésre 309 hold, akkor ezt a földmenynyiséget több tagban, másutt is ki lehet mérni. Megnéztem az ügyet, és megállapítottam, hogy sajnos itt nem marad 300 hold kiosztatlanul. Na, gondoltam, ezek után mehetek haza gyalog. Amikor mondtam a grófnak, hogy sajnos itt nem lehet egy tagban részére kimérni a földet, elhúzta a szája szélét, aztán csak annyit mondott a kocsisnak: „Ezt az embert meg vig”e haza." Többé rám se nézett. így látott munkához Szigetváron is az első kommunista pártszervezet. Nap mint nap újabb és újabb feladatokat otdott meg. a nagy munka megkezdődött.. s néhány évvel ezelőtt a községi tanács elnöke egy gyűlésen tájékoztatta a lakosságot, ml évül, mivel gazdagodik a jövőben Szigetvár. Amikor ahhoz a mondathoz ért. hogy v .. . és a Basa utcaiaknak is ígérjük, rendije hozzuk az utcájukat'’, — a ott ülés résztvevői közül valaki hangosan megjegyezte: . ígérték ezt már nagyobb urak isi" Aszfaltos azóta már a Basa utca... Garay Ferenc GÉPKOCSíRAKODOKAT felvessünk Csepel és KUKA szemétszállító autóinkra — pécsi munkahellyel. Munkásszállást szükség esetén biztosítunk. — Pécsi Köz- tisztasági és Útkarbantartó Vállalat, Pécs. Rózsa Fe í renc utca 17. í DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Masyar Srocia’ista WunkOspan B3GAnv8 BizottsAea ós 9 mezvel tanács rnpla. Vasvári Perenc SzerkeúT'tiV <*£ P<^c*s Hunyadi Tános *5t u Teleron 15-32. 15-33;' 17 're utár* 50-11 BeloollHka' -’•ovat 11-63 KifífVn ■ 9 Baranya meeyei Lacíriadó Vállaiat Peleiős kinőó Braun sránry fCjadóh’rntal: Pécs Hunvad' űt U. Telefon * 15-72 15-73 5n-00 PprST NYOMDA PAcs MitnTráosy Mi hál v u in 1 vpz.MŐ Melles foriocTt) a Posta Vr-.eli* ••-1 r*v.tn G -vnf* • mőfl7(Mé*i dfi : •''* ' ~~ Indexszám- V i k
