Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-26 / 277. szám

TS64. NOVEMBER 26. napló 3 Barátsági és együttműködési szereződést kötött as Újvidéki Egyetem és a Pécsi Tanárképző főiskola Tegnap délután öt órakor barátsági és együttműködési szerződést írtak alá a Pécsi Tanárképző Főiskola díszter­mében, az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karának és a Pécsi Tanárképző Főiskola képvi­selői. A két ország himnuszának elhangzása után Márk Berta­lan, a Tanárképző Főiskola igazgatója méltatta a két in­tézmény kapcsolatának je­lentőségét, majd dr. Mirko Sztojankovics, az újvidéki filozófiai kar dékánja emel­kedett szólásra. Ezután ünne­pélyesen felolvasták a barát­sági és együttműködési szer­ződés teljes szövegét Cssreelfjadások, tanulmányutak Ez a szerződés igen alkal­mas arra, hogy nagy mérték­ben kifejlessze a két felső­fokú oktatási intézmény kö­zötti együttműködést Meg­állapodtak abban, hogy a két intézmény tanárai és veze­tői általában egy vagy két­hetes tanulmányútra utaznak egymáshoz. Ugyanígy eljár­nak egymás tudományos ülés­szakaira, jubileumi és egyéb nagyobb jelentőségű ünnepsé­geire. A két délszláv és a két magyar nyelvi és irodal­mi tanszék oktatói között esereelőadásokat szervez. Meg valósítják a fiatal tanárok három hónapnál hosszabb ösztöndíjas tanulmányútjait is. Nyelvoktatás céljából megszervezik a szerb—horvát és a magyarszakos tanárok eavhónapos cseréjét. Hasonló- kéopen diákcserét is szervez­nek a két kormány államközi me<»álapodása alapján, még­pedig úgy, hogy az újvidéki kar fogadja a pécsi szerb— horvátszakos, valamint a pé­csi főiskola az újvidéki ma- P’-arszakos hallgatókat a nyel- V? tamiImánvokban való él­ről védés céljából. De lehető­séget teremtenek egvéb diák­cserékre is, így a többi szak hallgatói számára üzemi gya­korlatokat. szakmai kirándu­lásokat. terepes gyakorlatokat l iznak létre mindkét intéz­ménynél. Külön fejezetek rendelkez­ni arról, hogy a kultúrcso­portokat vendégszereplésre engedik egymáshoz, s a fo­gadó intézmény csoportjával közös műsort rendeznek. TJevanígy kölcsönösen fogad­ják egymás sportköreit, még- p^’ig versenyekén. Mindezek után további gaz­dag programmal rendelkezik a szerződés. így megállapod­tak a tudományos közlemé­nyek és a felsőoktatási doku­mentációs anyagok cseréjé­ben. De kicserélik a tan­könyveket, jegyzeteket és eeyéb oktatási anyagot is. Pályadolgozatokat írnak ki eg'-más tanárai és diákjai számára. Fejlesztik a tanszé­kek. a gyakorló iskolák és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatot is. Munkacsopor­tokat létesítenek a baráti or­szág viszonyainak tanulmá­nyozására. E csoportok klub­estek, előadások, kiállítások, ünnepségeit, valamint a ma­gyar—jugoszláv barátság heté­nek megszervezését szolgál­ják. A szerződés felolvasása után dr. Mirko Sztojankovics dékán és Márk Bertalan igaz­gató ünnepélyesen aláírták az eevezményt, majd a főiskola diákjai köszöntötték a ju­goszláv professzorokat, végül a főiskola énekkara Kodály' Zoltán: Forr a világ című művet adta elő. Az ünnepség után beszél­gettünk a két intézménv ve­ACÉLÖNTÖDEI BETANÍ­TOTT FÉRFI MUNKÁSO­KAT és SEGÉDMUNKÁ­SOKAT felvételre keresünk. Vi­dékieknek munkásszál­lást biztosítunk. Öntödei Vállalat I. számú Gyártelepe. Budapest» X. kér., Fertő cl 14. zetőivel, elsősorban arról, hogy mit jelent ez az egyez­ség a jugoszláviai magyar és a magyarországi délszláv kul­turális életnek. Leomlanak a gátak — A pécsi délszláv tan­szék fennállása óta — mond­ta Márk Bertalan elvtárs — kilencven szerb—horvát ne­velőt adott a magyarországi délszláv lakosságnak. Ebben benne van mind a nappali, mind a levelező tagozaton képzett létszám. A kilencven nevelő azonban eddig nem kerülhetett élő kapcsolatba a határainkon túl élő nyelvjá­rásokkal, a jugoszláviai nyel­vészeti és irodalmi élettel. Ezek a gátak, most egyszerre leomlanak, s délszláv hallga­tóink felmérhetetlen segítsé­get kapnak az újvidéki egye­tem filozófiai karától. Dr. Szeli István, az újvidé­ki magyar nyelvi és irodalom történeti tanszék professzora a következőket mondta: — A négy évfolyamon át­lag mintegy harminc ma­gyarszakos hallgatónk van, öt gimnáziumban, egy tanítókép­zőben és néhány technikum­ban kizárólag magyar nyel­ven oktatnák, s ehhez ké­pezzük ki a tanárokat. Ezen­kívül nevelőt adunk a mint­egy nyolcvan tiszta magyar nyelvű és számos vegyes nyelvű általános iskolának is. De nálunk tanulnák a ju­goszláviai magyar értelmi­ségi élet más foglalkozású tagjai is, így a színház, a rádió, a sajtó és egyéb intéz­mények dolgozói. Emellett! tanszékünk a magyar kultu­rális élet rendkívül szerte- \ ágazó területével áll kapcso­latban. így nagyon fontos az a segítség, amit az oktatás­ban ezentúl Pécsről kapunk, mert számos elfoglaltságunk miatt egyedül például nem tudunk elegendő jegyzetet írni. Diákcsere A két intézmény vezetői elmondották, hogy a szerző­dést már határozott javas­latokkal bővítik ki, amit Pécsről visznek Újvidékre, s ha ott a kar elfogadja, ak­kor meg is valósítják. Töb­bek között azt tervezik, hogy két pécsi délszláv tanár uta­zik Újvidékre, ahol a jegyzet­készítést tanulmányozza. Azon kívül szemléltető anyagot küldenek Pécsre a szerb— horvát nyelv oktatásához. A? 1965/66-os tanévben két dél­szláv szakos hallgató egész A budapesti gyors kigör­dült a vasútállomásról, s én gyalog megyek utána a fűtő­házig, hogy Somlai László fő­nöktől a téli felkészülésről ér­deklődjek. Arról szeretném az olvasóinkat tájékoztatni: melegek lesznek-e a személy- vonatok? Van-e elegendő szenük? S ha véletlenül méte­res hó esik, el tudják-e hárí­tani az akadályt? A főnöki iroda ajtaja folyo­sóról nyílik, nem őrzi titkár­nő, pedig 800 ember dolgo­zik a fűtőházban. Nyitnám a noteszomat, de közben nyílik az ajtó. Középkorú, egyen­ruhás férfi lép be. — Jöttem, főnök elvtárs — mondja, mire a főnök feláll, elővesz egy nagyméretű borí­tékot és nyújtja a várakozó­nak. Egyik kezével a boríté­kot, a másik kezét meg kéz­fogásra. —t Van ebben egy kis er­köcsi és egy kis anyagi elis­merés. — Köszönöm — szorítja a feléje nyújtott kezet a meg­jutalmazott. — Én meg azt kérem, hogy továbbra is úgy segítse a munkámat, mint eddig. Becsukódik az ajtó, kinyi­tom a noteszom. —< A fűtőház téli felkészü­léséről szeretnék valamit..; Kopogtatás, belép egy szürke felöltős fiatalember. esztendőn át Újvidéken tanul majd. Tíznapos kirándulást is terveznek Jugoszláviába. Egy újvidéki szerb—horvát nyelv­szakos tanár 15 napra Pécsre jön s itt előadásokat tart, azonkívül tanulmányozza a pécsi járás délszláv nyelvjá­rásait, s arról szakdolgozatot ír. A tervezett Jugoszláv—Ma­gyar Barátsági Hét egyik műsora lenne az újvidéki egyetem szájharmonika kvin­tettje is, amely már két nem­zetközi versenyen első díjat nyert. Szóba került egy pécsi magyarszakos tanár féléves újvidéki munkája. A követ­kező tanévben nyelvhelyes­ségre, stílusra, szép magyar beszédre segítene oktatni az újvidéki magyar gimnazistá­kat. A vendégek gazdag aján­latokkal térnek haza a saját ifjúsági szervezetük számára is. A főiskola KlSZ-szerve- zete 2—3 tagú csereküldött- séget ajánl, méghozzá ebben a félévben. Meghívták az új­vidékieket a szpartakiádra is, valamint a Tudományos Diák­kör versenyére. Az újvidéki oktatók és hall­gatók minden bizonnyal el­fogadják a pécsi javaslato­kat és & szerződés tovább mélyül a két egymás mellett élő nép javára. Földessy Dénes A vetések megóvása a legfontosabb feladat Még négyezer holdon kell gabonát vetni Tegnapelőtt már csak 4000 hold hiányzott a kenyérgabona vetés tervteljesítéséhez Bara­nyában. Ez azt jelenti, hogy a mai napon már körülbelül 97—9t! százalékban teljesítette a megye a tervét — s lénye­gében biztosítottnak láthatjuk a terv teljesítését. Az egyes járások között nincs nagyobb különbség, a pécsváradi járás már befejezte a vetést, a töb­bieknek 300—500 hold közötti a vetni valója. Mindössze a siklósi járás adata meglepő, ebben a járásban kell elvé­gezni a még megyei szinten hátralévő 4000 hold vetés több, mint felét Ez az adat nem véletlen, hiszen az esős idő a legnagyobb károkat eb­ben a járásban okozta, még ma is sok az olyan terűlet, amelyre semmiféle géppel nem lehet rámenni. Sárba vetni pe­dig nem szabad, hiszen a rossz minőségű vetést úgysem kö­vetheti kielégítő termésered­mény. A megyei operatív bi­zottság felhívta a termelőszö­vetkezetek figyelmét, hogy csak megfelelő magágyba, megfelelő technikával, jó mi­nőségben vessenek. Napjaink legfontosabb fel­adata már nem is maga a vetés, hiszen lényegében pár napon belül befejeződik. A legfontosabb a már meglévő vetések megóvása. Egyes terü­leteken már most nagy egér- károk mutatkoznak, s jelent­kezett a csócsároló is. A ter­melőszövetkezetek elsőrendű dolga a kártevők elleni véde­kezés, mert enéiküi hiába vé­gezték olykor emberfeletti munkával a vetést. Az egérkár elleni védekezést egyelőre gátolja, hogy jelen­leg kevés a rendelkezésre ál­ló védekező szer. Dieldrinből mindössze 70 kiló van a MÜNÖSZER raktáraiban. A Harminckét hold méhlegelő Az abaligeti termelőszövet­kezet Kovácsszénája határá­ban harminckét holdon létesít új erdőt. Még ebben az év­ben megkezdik a telepítést akáccsemetékkel. A terület, ahol új erdőt alakítanak ki művelésre alkalmatlan. Az akác mellett azért döntöttek, mert gyorsan fejlődik, rövi­desen megkezdhetik a fa ki­termelését, ezenkívül méh-le- gelőnek is kiválóan alkalmas. Igaz, hogy a faluban mindösz- sze hét méhész él, de Dom­bóvártól Pécsig igen sokan ke­resik fel az abaiiget-környéki erdőket minden esztendőben. Á culcorrépaszedés lényegében befejeződött Teherautóval szállítják a cuko rrépát a pécsi vasútállomásra a szalántai Hunyadi Termelő szövetkezet földjéről. Eddig mintegy 130 vagon répát szállítottak be Pécsre. A FŐNÖKNÉL Sapkáját kezében tartja és majdnem katonásan jelent. — Főnök elvtárs, most sze­reltem le a katonaságtól, visz- sza szeretnék jönni a fűtő­házba. — Üdvözlöm, fiam. Semmi akadálya. Hogy hívják? — Nagy Sándor. — Szakmája? . — Lakatos. Kérhetnék va­lamit Főnök elvtárs? — Tessék. — Az órabéremet most 6,60- ra állították be, nem lehetne magasabb? Tisztázzák, hogy mióta dol­gozik szakmájában. Kiderül, hogy a fiatalember itt a pécsi fűtőházban tanulta a mester­ségét, utána is itt dolgozott, s most a kétéves katonai szol­gálat után visszatér régi he­lyére. A főnök telefonál és rögtön megegyeznek, hogy a fiú 6,80-as órabérrel kezd. — A többi magától függ Én két embert ismerek: aki rendesen dolgozik és aki nem. Igyekezzen, a későbbi órabér csak magán múlik. A fiú megnyugodva távo­zik, de máris nyílik az ajtó, s egyszerre ketten tépnek be. Két mosolygós fiatalember, mozdonyvezetők. A szőke ha­jú kezdi: — A 28-as masinával járok, de amióta azon vagyok, még nem tudtam otthon aludni., , meg a barcsi csengőssel.. ■. — Mi a kívánságotok? — néz rájuk cseppet sem türel­metlenül •— Belétek bújt az ördög? Mondjátok, hogy 400- assal akartok járni... — Nem, azt nem mondjuk... — mentegetőzik, a szőke hajú. A másik fiú magyarázatá­ból kiderül, hogy fegyelem- sértése volt és „feloldást” sze­retne kijárni felettesénél. Nem kap feloldást, legalábbis egye­lőre nem. Ahogy eltávoznak, cseng a telefon. Somlai László vala­kinek utasítást ad: „A 209-es marad ott, ahol van, csak ak­kor lehet behozni, ha a die­sel kiment”. Leteszi a kagy­lót és nyílik az ajtó. Azégyen ruhás mozdonyvezető azt kéri főnökétől, hogy szombatra en­gedjék el, mert a járásbíró­ságra szeretne elmenni, akkor van panasznap. Azt is el­mondja, hogy miért. A főnöke ismerheti az ügyet, mert meg­értőén bólint Kiderít' hogy a mózdony- vezető nem volt éppen ma­kulátlan az elmúlt években. Főnöke többet vár tőle, s er­re alapja is vám: szakmáját értő és munkáját s,zerető férfi s elismeri hibáit is: — Tudom, hogy az elmúlt l^ét év során sok baj volt velem, de most már rendbe jöttek a dolgaim odahaza is, nem kell holtfáradtan szol­gálatba jönnöm. Pihent va­gyok, s ha lehetne, újra mo­toroson ... ? — Nem tudom — vála­szolja elgondolkodva a főnök —, de megoldjuk valahogy a dolgot, hogy mind a kettőnk­nek megfeleljen. Annyit mond hatok Jóskám, hogy többre vagy képes.íf A mozdonyvezető köszön és elmegy. Nyomába megint belép egy borostás arcú fiú, de már nem tudom figyelni a mondanivalóját. Közben megint cseng a telefon, de most magánjellegű értesítést kap Somlai László: a felesé­ge ebédre várja, már tálalva van, de ő nem érkezeH időre haza. Mit tehetek mást, mint el­kísérem hazáig, talán útköz­ben választ kapok kérdéseim­re. Lépkedünk a síneken ke­resztül a vasutas bérházig. | napokban azonban nagyobb mennyiségű Arvalin érkezik a | megyébe — tehát áz egérirtás- ! sál nem kell felhagyni. Egyes | termelőszövetkezetekben még van bizonyos mennyiségű vé­dekező szer. Ezt a lehető leg­ésszerűbben kell felhasználni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egerek a fellazított talajt elhagyják, légiimé1 i> árokpartokon, a földek szóién s más keményebb talajokba vonulnak. A vetésekbe” is Eollokban okoznak kárt. fel kell deríteni a nagyobb egér- gócokat és nem általános per­metezéssel küzdeni ellenük, hanem csalótkes mérgezéssel. Igen jól bevált módszere elit­nek a „kunyhós mérgezés”. Az egérgócok közelében ku­koricaszárból vagy egyéb anyagból kis csőszkuny hó­szerű építményeket létesíte­nek. s a mérget itt helyez*1.; el. Az egerek a rossz idő e - len szívesen húzódnak ezekre a helyekre, így pusztításuk ezzel a módszerrel rendkívül hatásos. A nagyobb egérgócofc mérgezése történhet úgy is. hogy 1 mázsa dara vágj’ ocsu. 4—5 kiló Dieldrim és két liter étolaj keverékéből csalétket készítenek, s ezt az egórgócő- kon elhelyezik. Ahol a búza­földeken nagyobb kártétel je­lentkezik, brigádokat kell szervezni, s mérgezni keli az egér járatokat. Az operatív bi­zottság úgy döntött, hogy egyes területek élére egy-egy felelőst állít a kártevők elleni küzdelem meggyorsítására. Jó ütemben folynak a többi mezőgazdasági munkák is. A | mélyszántásban ugyan az el- ! múlt héten nem a szokott j ütemben haladt előre a me- ! gye — ez azonban annak kö- | szönhető, hogy a kedvező idő­járás folytán a legtöbb génét közvetlenül a vetés elvégzésé­re használhatták. A mélyszáft»irf tást ez ideig 43 százalékra tehó' jesítette a megye. A járások közül kimagaslóan a sá=d; -z első. 61,4 százaléknál állnak Ez Jórészt a mágocsi gépá'to- más kitűnően szervezett, pél­damutató munkájának köszön­hető A mélyszántás végzésé­nél arra kell törekedni, hogv elsőnek a nagyon ősszel: nort. megnyomott talajokat szánt­sák mert csak így tudunk a jövő évi kukorica és cukor­répa alá megfelelő magágyat készíteni. A cukorrépaszedést lén vicé­ben befejezték a megyében, mindössze a siklósi járásban van még néhány hold szedet- len. A kukoricatörés 34 szá­zalékra álL •— Tehát a téli felkészülés? — néz rám Somlai Ferenc. — Igen. Van-e elegendő sze­nük? S jó-e a minősége? — Valamivel több mint egy hónapos készletünk van, s ez elég jó minőségű. Egyébként máris fűtjük a vonatokat, — nincs semmi panasz, inkább az a baj, hogy nagyon is me­legek a kocsik. Persze még nincs hideg. Áttomásszuk magunkat egy szerelvényen, majd tovább folytatja: — Általában jónak mond­ható egész felkészülésünk. A fő feladat, hogy a mozdonyok jó műszaki állapotban legye­nek, mire az igazi tél bekö­szönt. A javítások program- szerűen folynak, minden moz­dony átfut a műhelyen. A személyzet is felkészült. — S ha leesik a méteres hó? — Nem lesz baj vele. Fel­készültünk arra is, a hóeké­ket kipróbáltuk; elegendő f--’- szerelés áll rendelkezésünkre, biztosítani tudjuk a zavarta­lan vasúti közlekedést a téli időszakban is. Megérkeztünk a bérházhoz. Nem akarom tovább feltarta­ni Somlai Lászlót, hiszen asz­talon az ebédje, s a budapesti gyors már régen elhagyta a pécsi vasútállomást. Gazdagh István I

Next

/
Thumbnails
Contents