Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-26 / 277. szám
TS64. NOVEMBER 26. napló 3 Barátsági és együttműködési szereződést kötött as Újvidéki Egyetem és a Pécsi Tanárképző főiskola Tegnap délután öt órakor barátsági és együttműködési szerződést írtak alá a Pécsi Tanárképző Főiskola dísztermében, az Újvidéki Egyetem Filozófiai Karának és a Pécsi Tanárképző Főiskola képviselői. A két ország himnuszának elhangzása után Márk Bertalan, a Tanárképző Főiskola igazgatója méltatta a két intézmény kapcsolatának jelentőségét, majd dr. Mirko Sztojankovics, az újvidéki filozófiai kar dékánja emelkedett szólásra. Ezután ünnepélyesen felolvasták a barátsági és együttműködési szerződés teljes szövegét Cssreelfjadások, tanulmányutak Ez a szerződés igen alkalmas arra, hogy nagy mértékben kifejlessze a két felsőfokú oktatási intézmény közötti együttműködést Megállapodtak abban, hogy a két intézmény tanárai és vezetői általában egy vagy kéthetes tanulmányútra utaznak egymáshoz. Ugyanígy eljárnak egymás tudományos ülésszakaira, jubileumi és egyéb nagyobb jelentőségű ünnepségeire. A két délszláv és a két magyar nyelvi és irodalmi tanszék oktatói között esereelőadásokat szervez. Meg valósítják a fiatal tanárok három hónapnál hosszabb ösztöndíjas tanulmányútjait is. Nyelvoktatás céljából megszervezik a szerb—horvát és a magyarszakos tanárok eavhónapos cseréjét. Hasonló- kéopen diákcserét is szerveznek a két kormány államközi me<»álapodása alapján, mégpedig úgy, hogy az újvidéki kar fogadja a pécsi szerb— horvátszakos, valamint a pécsi főiskola az újvidéki ma- P’-arszakos hallgatókat a nyel- V? tamiImánvokban való élről védés céljából. De lehetőséget teremtenek egvéb diákcserékre is, így a többi szak hallgatói számára üzemi gyakorlatokat. szakmai kirándulásokat. terepes gyakorlatokat l iznak létre mindkét intézménynél. Külön fejezetek rendelkezni arról, hogy a kultúrcsoportokat vendégszereplésre engedik egymáshoz, s a fogadó intézmény csoportjával közös műsort rendeznek. TJevanígy kölcsönösen fogadják egymás sportköreit, még- p^’ig versenyekén. Mindezek után további gazdag programmal rendelkezik a szerződés. így megállapodtak a tudományos közlemények és a felsőoktatási dokumentációs anyagok cseréjében. De kicserélik a tankönyveket, jegyzeteket és eeyéb oktatási anyagot is. Pályadolgozatokat írnak ki eg'-más tanárai és diákjai számára. Fejlesztik a tanszékek. a gyakorló iskolák és az ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatot is. Munkacsoportokat létesítenek a baráti ország viszonyainak tanulmányozására. E csoportok klubestek, előadások, kiállítások, ünnepségeit, valamint a magyar—jugoszláv barátság hetének megszervezését szolgálják. A szerződés felolvasása után dr. Mirko Sztojankovics dékán és Márk Bertalan igazgató ünnepélyesen aláírták az eevezményt, majd a főiskola diákjai köszöntötték a jugoszláv professzorokat, végül a főiskola énekkara Kodály' Zoltán: Forr a világ című művet adta elő. Az ünnepség után beszélgettünk a két intézménv veACÉLÖNTÖDEI BETANÍTOTT FÉRFI MUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT felvételre keresünk. Vidékieknek munkásszállást biztosítunk. Öntödei Vállalat I. számú Gyártelepe. Budapest» X. kér., Fertő cl 14. zetőivel, elsősorban arról, hogy mit jelent ez az egyezség a jugoszláviai magyar és a magyarországi délszláv kulturális életnek. Leomlanak a gátak — A pécsi délszláv tanszék fennállása óta — mondta Márk Bertalan elvtárs — kilencven szerb—horvát nevelőt adott a magyarországi délszláv lakosságnak. Ebben benne van mind a nappali, mind a levelező tagozaton képzett létszám. A kilencven nevelő azonban eddig nem kerülhetett élő kapcsolatba a határainkon túl élő nyelvjárásokkal, a jugoszláviai nyelvészeti és irodalmi élettel. Ezek a gátak, most egyszerre leomlanak, s délszláv hallgatóink felmérhetetlen segítséget kapnak az újvidéki egyetem filozófiai karától. Dr. Szeli István, az újvidéki magyar nyelvi és irodalom történeti tanszék professzora a következőket mondta: — A négy évfolyamon átlag mintegy harminc magyarszakos hallgatónk van, öt gimnáziumban, egy tanítóképzőben és néhány technikumban kizárólag magyar nyelven oktatnák, s ehhez képezzük ki a tanárokat. Ezenkívül nevelőt adunk a mintegy nyolcvan tiszta magyar nyelvű és számos vegyes nyelvű általános iskolának is. De nálunk tanulnák a jugoszláviai magyar értelmiségi élet más foglalkozású tagjai is, így a színház, a rádió, a sajtó és egyéb intézmények dolgozói. Emellett! tanszékünk a magyar kulturális élet rendkívül szerte- \ ágazó területével áll kapcsolatban. így nagyon fontos az a segítség, amit az oktatásban ezentúl Pécsről kapunk, mert számos elfoglaltságunk miatt egyedül például nem tudunk elegendő jegyzetet írni. Diákcsere A két intézmény vezetői elmondották, hogy a szerződést már határozott javaslatokkal bővítik ki, amit Pécsről visznek Újvidékre, s ha ott a kar elfogadja, akkor meg is valósítják. Többek között azt tervezik, hogy két pécsi délszláv tanár utazik Újvidékre, ahol a jegyzetkészítést tanulmányozza. Azon kívül szemléltető anyagot küldenek Pécsre a szerb— horvát nyelv oktatásához. A? 1965/66-os tanévben két délszláv szakos hallgató egész A budapesti gyors kigördült a vasútállomásról, s én gyalog megyek utána a fűtőházig, hogy Somlai László főnöktől a téli felkészülésről érdeklődjek. Arról szeretném az olvasóinkat tájékoztatni: melegek lesznek-e a személy- vonatok? Van-e elegendő szenük? S ha véletlenül méteres hó esik, el tudják-e hárítani az akadályt? A főnöki iroda ajtaja folyosóról nyílik, nem őrzi titkárnő, pedig 800 ember dolgozik a fűtőházban. Nyitnám a noteszomat, de közben nyílik az ajtó. Középkorú, egyenruhás férfi lép be. — Jöttem, főnök elvtárs — mondja, mire a főnök feláll, elővesz egy nagyméretű borítékot és nyújtja a várakozónak. Egyik kezével a borítékot, a másik kezét meg kézfogásra. —t Van ebben egy kis erköcsi és egy kis anyagi elismerés. — Köszönöm — szorítja a feléje nyújtott kezet a megjutalmazott. — Én meg azt kérem, hogy továbbra is úgy segítse a munkámat, mint eddig. Becsukódik az ajtó, kinyitom a noteszom. —< A fűtőház téli felkészüléséről szeretnék valamit..; Kopogtatás, belép egy szürke felöltős fiatalember. esztendőn át Újvidéken tanul majd. Tíznapos kirándulást is terveznek Jugoszláviába. Egy újvidéki szerb—horvát nyelvszakos tanár 15 napra Pécsre jön s itt előadásokat tart, azonkívül tanulmányozza a pécsi járás délszláv nyelvjárásait, s arról szakdolgozatot ír. A tervezett Jugoszláv—Magyar Barátsági Hét egyik műsora lenne az újvidéki egyetem szájharmonika kvintettje is, amely már két nemzetközi versenyen első díjat nyert. Szóba került egy pécsi magyarszakos tanár féléves újvidéki munkája. A következő tanévben nyelvhelyességre, stílusra, szép magyar beszédre segítene oktatni az újvidéki magyar gimnazistákat. A vendégek gazdag ajánlatokkal térnek haza a saját ifjúsági szervezetük számára is. A főiskola KlSZ-szerve- zete 2—3 tagú csereküldött- séget ajánl, méghozzá ebben a félévben. Meghívták az újvidékieket a szpartakiádra is, valamint a Tudományos Diákkör versenyére. Az újvidéki oktatók és hallgatók minden bizonnyal elfogadják a pécsi javaslatokat és & szerződés tovább mélyül a két egymás mellett élő nép javára. Földessy Dénes A vetések megóvása a legfontosabb feladat Még négyezer holdon kell gabonát vetni Tegnapelőtt már csak 4000 hold hiányzott a kenyérgabona vetés tervteljesítéséhez Baranyában. Ez azt jelenti, hogy a mai napon már körülbelül 97—9t! százalékban teljesítette a megye a tervét — s lényegében biztosítottnak láthatjuk a terv teljesítését. Az egyes járások között nincs nagyobb különbség, a pécsváradi járás már befejezte a vetést, a többieknek 300—500 hold közötti a vetni valója. Mindössze a siklósi járás adata meglepő, ebben a járásban kell elvégezni a még megyei szinten hátralévő 4000 hold vetés több, mint felét Ez az adat nem véletlen, hiszen az esős idő a legnagyobb károkat ebben a járásban okozta, még ma is sok az olyan terűlet, amelyre semmiféle géppel nem lehet rámenni. Sárba vetni pedig nem szabad, hiszen a rossz minőségű vetést úgysem követheti kielégítő terméseredmény. A megyei operatív bizottság felhívta a termelőszövetkezetek figyelmét, hogy csak megfelelő magágyba, megfelelő technikával, jó minőségben vessenek. Napjaink legfontosabb feladata már nem is maga a vetés, hiszen lényegében pár napon belül befejeződik. A legfontosabb a már meglévő vetések megóvása. Egyes területeken már most nagy egér- károk mutatkoznak, s jelentkezett a csócsároló is. A termelőszövetkezetek elsőrendű dolga a kártevők elleni védekezés, mert enéiküi hiába végezték olykor emberfeletti munkával a vetést. Az egérkár elleni védekezést egyelőre gátolja, hogy jelenleg kevés a rendelkezésre álló védekező szer. Dieldrinből mindössze 70 kiló van a MÜNÖSZER raktáraiban. A Harminckét hold méhlegelő Az abaligeti termelőszövetkezet Kovácsszénája határában harminckét holdon létesít új erdőt. Még ebben az évben megkezdik a telepítést akáccsemetékkel. A terület, ahol új erdőt alakítanak ki művelésre alkalmatlan. Az akác mellett azért döntöttek, mert gyorsan fejlődik, rövidesen megkezdhetik a fa kitermelését, ezenkívül méh-le- gelőnek is kiválóan alkalmas. Igaz, hogy a faluban mindösz- sze hét méhész él, de Dombóvártól Pécsig igen sokan keresik fel az abaiiget-környéki erdőket minden esztendőben. Á culcorrépaszedés lényegében befejeződött Teherautóval szállítják a cuko rrépát a pécsi vasútállomásra a szalántai Hunyadi Termelő szövetkezet földjéről. Eddig mintegy 130 vagon répát szállítottak be Pécsre. A FŐNÖKNÉL Sapkáját kezében tartja és majdnem katonásan jelent. — Főnök elvtárs, most szereltem le a katonaságtól, visz- sza szeretnék jönni a fűtőházba. — Üdvözlöm, fiam. Semmi akadálya. Hogy hívják? — Nagy Sándor. — Szakmája? . — Lakatos. Kérhetnék valamit Főnök elvtárs? — Tessék. — Az órabéremet most 6,60- ra állították be, nem lehetne magasabb? Tisztázzák, hogy mióta dolgozik szakmájában. Kiderül, hogy a fiatalember itt a pécsi fűtőházban tanulta a mesterségét, utána is itt dolgozott, s most a kétéves katonai szolgálat után visszatér régi helyére. A főnök telefonál és rögtön megegyeznek, hogy a fiú 6,80-as órabérrel kezd. — A többi magától függ Én két embert ismerek: aki rendesen dolgozik és aki nem. Igyekezzen, a későbbi órabér csak magán múlik. A fiú megnyugodva távozik, de máris nyílik az ajtó, s egyszerre ketten tépnek be. Két mosolygós fiatalember, mozdonyvezetők. A szőke hajú kezdi: — A 28-as masinával járok, de amióta azon vagyok, még nem tudtam otthon aludni., , meg a barcsi csengőssel.. ■. — Mi a kívánságotok? — néz rájuk cseppet sem türelmetlenül •— Belétek bújt az ördög? Mondjátok, hogy 400- assal akartok járni... — Nem, azt nem mondjuk... — mentegetőzik, a szőke hajú. A másik fiú magyarázatából kiderül, hogy fegyelem- sértése volt és „feloldást” szeretne kijárni felettesénél. Nem kap feloldást, legalábbis egyelőre nem. Ahogy eltávoznak, cseng a telefon. Somlai László valakinek utasítást ad: „A 209-es marad ott, ahol van, csak akkor lehet behozni, ha a diesel kiment”. Leteszi a kagylót és nyílik az ajtó. Azégyen ruhás mozdonyvezető azt kéri főnökétől, hogy szombatra engedjék el, mert a járásbíróságra szeretne elmenni, akkor van panasznap. Azt is elmondja, hogy miért. A főnöke ismerheti az ügyet, mert megértőén bólint Kiderít' hogy a mózdony- vezető nem volt éppen makulátlan az elmúlt években. Főnöke többet vár tőle, s erre alapja is vám: szakmáját értő és munkáját s,zerető férfi s elismeri hibáit is: — Tudom, hogy az elmúlt l^ét év során sok baj volt velem, de most már rendbe jöttek a dolgaim odahaza is, nem kell holtfáradtan szolgálatba jönnöm. Pihent vagyok, s ha lehetne, újra motoroson ... ? — Nem tudom — válaszolja elgondolkodva a főnök —, de megoldjuk valahogy a dolgot, hogy mind a kettőnknek megfeleljen. Annyit mond hatok Jóskám, hogy többre vagy képes.íf A mozdonyvezető köszön és elmegy. Nyomába megint belép egy borostás arcú fiú, de már nem tudom figyelni a mondanivalóját. Közben megint cseng a telefon, de most magánjellegű értesítést kap Somlai László: a felesége ebédre várja, már tálalva van, de ő nem érkezeH időre haza. Mit tehetek mást, mint elkísérem hazáig, talán útközben választ kapok kérdéseimre. Lépkedünk a síneken keresztül a vasutas bérházig. | napokban azonban nagyobb mennyiségű Arvalin érkezik a | megyébe — tehát áz egérirtás- ! sál nem kell felhagyni. Egyes | termelőszövetkezetekben még van bizonyos mennyiségű védekező szer. Ezt a lehető legésszerűbben kell felhasználni. A tapasztalat azt mutatja, hogy az egerek a fellazított talajt elhagyják, légiimé1 i> árokpartokon, a földek szóién s más keményebb talajokba vonulnak. A vetésekbe” is Eollokban okoznak kárt. fel kell deríteni a nagyobb egér- gócokat és nem általános permetezéssel küzdeni ellenük, hanem csalótkes mérgezéssel. Igen jól bevált módszere elitnek a „kunyhós mérgezés”. Az egérgócok közelében kukoricaszárból vagy egyéb anyagból kis csőszkuny hószerű építményeket létesítenek. s a mérget itt helyez*1.; el. Az egerek a rossz idő e - len szívesen húzódnak ezekre a helyekre, így pusztításuk ezzel a módszerrel rendkívül hatásos. A nagyobb egérgócofc mérgezése történhet úgy is. hogy 1 mázsa dara vágj’ ocsu. 4—5 kiló Dieldrim és két liter étolaj keverékéből csalétket készítenek, s ezt az egórgócő- kon elhelyezik. Ahol a búzaföldeken nagyobb kártétel jelentkezik, brigádokat kell szervezni, s mérgezni keli az egér járatokat. Az operatív bizottság úgy döntött, hogy egyes területek élére egy-egy felelőst állít a kártevők elleni küzdelem meggyorsítására. Jó ütemben folynak a többi mezőgazdasági munkák is. A | mélyszántásban ugyan az el- ! múlt héten nem a szokott j ütemben haladt előre a me- ! gye — ez azonban annak kö- | szönhető, hogy a kedvező időjárás folytán a legtöbb génét közvetlenül a vetés elvégzésére használhatták. A mélyszáft»irf tást ez ideig 43 százalékra tehó' jesítette a megye. A járások közül kimagaslóan a sá=d; -z első. 61,4 százaléknál állnak Ez Jórészt a mágocsi gépá'to- más kitűnően szervezett, példamutató munkájának köszönhető A mélyszántás végzésénél arra kell törekedni, hogv elsőnek a nagyon ősszel: nort. megnyomott talajokat szántsák mert csak így tudunk a jövő évi kukorica és cukorrépa alá megfelelő magágyat készíteni. A cukorrépaszedést lén vicében befejezték a megyében, mindössze a siklósi járásban van még néhány hold szedet- len. A kukoricatörés 34 százalékra álL •— Tehát a téli felkészülés? — néz rám Somlai Ferenc. — Igen. Van-e elegendő szenük? S jó-e a minősége? — Valamivel több mint egy hónapos készletünk van, s ez elég jó minőségű. Egyébként máris fűtjük a vonatokat, — nincs semmi panasz, inkább az a baj, hogy nagyon is melegek a kocsik. Persze még nincs hideg. Áttomásszuk magunkat egy szerelvényen, majd tovább folytatja: — Általában jónak mondható egész felkészülésünk. A fő feladat, hogy a mozdonyok jó műszaki állapotban legyenek, mire az igazi tél beköszönt. A javítások program- szerűen folynak, minden mozdony átfut a műhelyen. A személyzet is felkészült. — S ha leesik a méteres hó? — Nem lesz baj vele. Felkészültünk arra is, a hóekéket kipróbáltuk; elegendő f--’- szerelés áll rendelkezésünkre, biztosítani tudjuk a zavartalan vasúti közlekedést a téli időszakban is. Megérkeztünk a bérházhoz. Nem akarom tovább feltartani Somlai Lászlót, hiszen asztalon az ebédje, s a budapesti gyors már régen elhagyta a pécsi vasútállomást. Gazdagh István I