Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-24 / 275. szám

2 1984. NOVEMBER ti. I s; I I Tizenöt vagon cefre As ország 16 konzervgyára között a legkisebb a sziget­vári üzem, mégis évente 1100 ragon készárui termel hazai 'ogyasztásra és exportra. Ná- iany év múlva pedig ami­kor befejeződik a közel 300 millió forintos fejlesztési program — már hatezer va­jon készáruval jelentkezik a dacon. Vagyis annyi lesz a eemelése, mint a jelenlegi gnagyobb nagykőrösi kon- : rr gyáré. A Szigetvári Konzervgyár okiele terméke között gyü­mölcsbor is szerepel. A bőr­gyártásnál minden évben :öbb és több cefre marad meg. Az idén például 14—15 vagon cefre véss el felhasz­nálatlanul, pedig belőle jó pálinkát lehetne, főzni. Lehetne, de hol? A Szigetvári Konzervgyár­nak nincs ilyen üzeme, talán azért mert úgy vélik, hogy ez nem illik bele a profiljába. Pedig a borkészítés mellett igazán csak a jövedelmet növelné és az önköltségei csökkentené, as eddig fel­használatlan alapanyagot hasznosítaná egy kis szesz­főzde, amely elférne abban a 300 milliós többéves beru­házási programban. Kár a több vagon cefréért, amit ma még veszendőbe küldünk ilyen csekély beruházás miatt. Ugyancsak most szólunk — amikor még a nagy beru­házást program legelején tartunk, — hogy érdemes lenne meggondolni egy hü- tőház építését is a Szigetvári Konzervgyárban. Nem nagy, mindössze nyolc-tíz vago- nos hütőházzal ts már mep- nyújthatnák az átfutási idői, cgy-cgy gyümölcs, vagy zöldségféle feldolgozása nem sűrűsödne össze néhány nap­ra. A folyamatosabb terme­léssel javítani lehetne a minőséget és növelhetnék a termelt mennyiséget is. Amikor korszerűsítik a zigctvárí gyárat, ne feled­kezzenek meg olyan látszó­lag jelentéktelenebb létesít­ményekről sem, amelyek távlatokban — talán már a következő években — a be­ruházási összeg sokszorosát fizetik vissza. A televízió műsora november 24-én, kedden: 8.05—8.25: Iskola-tv. Orosz nyelv, az általános iskolák 8. oszt. számára. 9.00: Környe­zetismeret, az ált. iskola 3. oszt. számára. 10.05: Földrajz, az ált. iskola 5. oszt. számára. A Kis-Alföld, a Dunántúli Kö­zéphegység és a Balaton. — 11.00: Orosz nyelv a középis­kolások részére. Grisa, Mása és Andrej a rendőrségen. 14.00: Orosz nyelv az ált. iskola 6. oszt. számára (ism.). 15.15: Környezetismeret (ism.). 15.50: Földrajz (ism.). 16.55: Orosz nyelv középiskolásoknak (is­métlés). 17.20: Az iskola-tv postája. — Műsorkalauz pe­dagógusoknak. 17.35: Hírek. 17.40: Kisdobosok műsora. — 18.00: Kukkantó. 18.40: Ki mi­nek a mestere? (portréfilin.) 18.50: Valóban nehéz embe­rek? Beszélgetés egy új ma­gyar filmről. 19.20: Esti me­se. 19.30: Tv-híradó. 19.45: Napi jegyzetünk. 19.50: Példá­zat (II. rész), Jóságos embe­rek. Tv-játék (10 éven felü­lieknek!). 21.00: Zenélő órák, Drezda, Lipcse, Weimar. 22.10: Tv-hiradó — 2 kiadás. Milyen hatással ran a bányaművelés a föld felszínére? Tojóház épül Siklóson ÍREK NOVEMBER KEDD János napja. A Nap kél: 7.01, nyugszik: 15.59 órakor. A Hold kél: 21.03, nyugszik: 12.01 órakor. Sltvenöt éve, 1909. november 24-én szüle- ” tett Nikola Jankov Vapcárov, a bolgár nép nagy költőforradalmára. Forradalmár ap­ja nevelte kemény harcossá. Elvégezte a ten­gerészeti gépésziskolát. Mint az illegális kom­munista párt tevékeny tagjának, üldöztetés­ben volt része. 1941-ben saját költségén jelen, ette meg első verseskötetét. Mély forradalmi ■rzést sugárzó költeményeit a bolgár mun­kásság lelkesen fogadta. Amikor a német fa­siszták a Szovjetunióra törtek, Vapcárov a partizánmozgalom szervezője lett. A fasiszta rendőrség hajtóvadászatot indított a hegyekbe húzódott hősök ellen. 1943 tavaszán Vapcárovot elfogták, s még annak az év­nek nyarán, a szófiai tisztiiskola udvarán kivégzőosztag sor- tüze oltotta ki életéi. Költői jelentősége túlnőtt hazája határain és életművét az egész munkásoszály magáénak vallja. 20 EVE, 1944. november 24-én felszabadult Mezőzombor, l-cgyesbénye, Bag, Pálosvörösmart (ma Abasár), Gyöngyös- sólymos. — a pécsvAradi járás hétfőn befejezte az őszi búza vetését. A járásban 8413 hol­don tették földbe a vetőma­got. Ebből a területből 8368 hold a közös gazdaságoké. — Dr. Szabó János építés­ügyi miniszterhelyettes veze­tésével hétfőn visszaérkezett Budapestre az a magyar épí­tésügyi küldöttség, amely Moszkvában újabb házgyárak vásárlásáról tárgyalt — Jogtalan iparűzés miatt 400 forint pénzbüntetéssel súj­totta Fux Herman garéi la­kost a siklósi járási tanács v. b. igazgatási osztálya. — Háromezer gömbakác- csemete kiültetését kezdték el Dunaszekcsőn. A falu útvona­lait diszítő csemetéket 48 000 forintért hozatták Szőregről. A fákat két hét alatt kiülte­tik, s ebből az iskolások ezer csemete ki ültetését vállalták. — Vasárnap elutazott a Svéd Kommunista Párt kül­döttsége. amely Bror Eng- strőmnek, a Svéd Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével láto­gatást tett hazánkban. — 6300 rózsatő érkezett a napokban Mohácsra. A töve­ket úgy osztják szét, hogy legtöbb a Zalka, a Rókus és a Kossuth utcákba jusson. A tövek ültetését máris meg­kezdték, s ha jövőre kibont­ják szirmaikat a virágok, ezek az utcák a rózsák utcái lesz­nek Mohácson. tfVAKQVA ? /na^eejf*v 12) Aztán kitört a háború. Az első SAS-behívót te kaptad, apám. De akkor már okkal kaptad. Egyszer rajtacsíptek, hogy bejáratos vagy a pécsi Zrínyi utcába. Később azt is megtudták, hogy röpcédulákat hoztál haza. Nem tudod ma sem. hogy jöttek rá, mert én nem voltam ludas a dologban. A csomagokat rendre átvet­tem tőled és rendre kisztot- tam. Nem tudom, ki lehetett az áruló. De azt tudom, hogy keser­ves ?n meglakoltunk érte. Té­ged a háború négy éve alatt mindig utolértek a behívó-pa­rancsok. Nem is tudom már, a másodiknál vagy a harma­diknál-e, de bekövetkezett a tragédia. Sírok apám! Én, aki elég bátor voltam ahhoz, hogy ezt az u‘a* válasszam, úgy sírok most, mint egy gyerek. Pe­dig lizenkilenc éves vagyok már Anyánkat siratom. Azt a napot, amikor búcsúszó nélkül el^ntvoH bennünket. Te. valahol, a Baranya három szögben katonáskodtál, mi meg keregettünk a faluban. Tényleg cigány módra kére- gettün'- Mind az öten. Mayer Aaos*nn katona gyerekei. Anyánk meg otthon feküdt betegen, tehetetlenül. Aztán az egyik háznál valaki ki­okosított. Azt mondta: bolond vagy, Anna, ha kéregetsz. Apád a fronton van, hadi­segély jár utána. Csak szá­mold ki, Anna, mennyi segély jár öt gyerek után. A beteg anyátok után. Másnap már ott álltam a készül főjegyző asztala előtt. Ügy szöktem be hozzá egy őrizeilen, óvatlan pillanatban: — Hadisegélyért jöttem, fő­jegyző úr! S ő csak rámnézett, s ne­vetni kezdett. Ügy röhögött, mint a Biblia ördöge. — Nektek?! Hadisegély, nektek?! Mondjam vagy mu­tassam, hogy mi jár nektek! Én akkor megfeledkeztem magamról, apám. Csak a rö­högő képét láttam és a teli tintásüveget az asztalon. — Hát én nem mondom, s nem is mutatom, főjegyző úr, hanem teszem! — És a pofá­jába vágtam a tintatartót. Csendőrök cibáltak ki az irodából, de csak az őrsön „hallgattak” ki. Nagyon meg­vertek, apám. Csomókban tép­ték ki a hajamat, s majdnem mezítelenre rúgdosott a törzs­úr. A testvéreim még mindig a házakat járták, amikor a ker­tek alatt hazalo^ózu v.'am. Azt az estét sohasem felej­tem. A szoba hideg volt, s em égett benne lámpavilág, zerencsére nem égett. Anyám Kíméletére, utolsó percének enyhítésére. Haldoklóit az édesanyám. Verítékben, sápadt fehéren kereste a kezem: „Kislányom, vigyázz a többiekre!” Mondott még mást is, biz­tosan mondott, hiszen moz­gott a szája, de nem értet­tem. Én akkor megígértem anyám nak, vigyázni fogok a töb­biekre. Fegyverrel fogok vi­gyázni rájuk! — A fogadalomnál mindig nehezebb a cselekvés. Pedig Lajos bácsi ugyancsak egyen­gette az utamat. Esténként be­kapcsolta a Kossuth-rádiót és együtt hallgattuk a szovjet hadijelentéseket. Lám, fél év sem múlott el azóta, hogy a nácik megszállták az országot, s a harctéri jelentések, a had­parancsok híre már a Keleti Kárpátokból, Dél-Erdélyből érkezett Csamótára. Ott hal­lottam először hírt Nógrádi Sándor partizán egységéről, később a Rákóczi partizánok­ról, akik segítették a felszaba­dító hadműveleteket. Csak én vagyok tétlen még. Ha tettem is valamit eddig, az csak annyi volt, hogy De- niszenko Lajos szekerén éj­szakánként röpcédulákat hord­tam szét Siklósra, Egyházas- harasztiba. Nagyon nehéz ke nyér a toborzás. A falvakban, a pusztákon, az útszéli csár dákban mindenütt fegyvere; német riasztgatta a szándé­kunkat. Végre sikerült tizenöt fia­talt összeverbuválnom. A ma- gamkorú Jurinics Ibolyát, Csó­kás Andrást és a többieket. A lelkesedésen kívül azonban még sem volt egyebünk, ami huzamosabb ideig összetart­son bennünket. Fegyver kellett. Anélkül gyászvitéz a partizán. Miért mondjam, hogy en­gem illet érte a dicsőség. Nem mondanék igazat vele. Az ösz- szetoborzott tizenöt okos fej tanácsa kellett ahhoz, hogy kitaláljuk, a fegyvert a köz­ségben elszállásolt húsz né­met tiszttől kell megszerez­nünk. Mi lenne, ha ... A tervünk nagyszerűen sike­rült. A húsz német tiszthez húsz csinos partnert toboroz­tunk helybeli és a szomszédos községek leányaiból. A zene­karral már nehezebb dolgunk volt. Együtt állt a bandájuk és alig-alig akarták maguk közé fogadni a mi Jóskánkat dobosnak. Különösen hogy ki is próbálták a „tudományát”. Aztán amikor hümmögve, fej­csóválva mégis csak bele­egyeztek. csupán az volt hát­ra. hogy a faluban kiaggassuk a plakátokat. „Német vendégeink, bajtár­saink szórakoztatására hon­leány! tisztelettel táncmulat­ságot rendezünk a drávasza- bolcsi csárdában este 8 órai kezdettel. Ételről, italról gon­doskodik a rendezőség!” Ment is minden, mint a pa- ancsolat. A tiszturak már este hatkor valamennyien ott nyüzsögtek a kursmuasztalok kőiül Köszönet és hála a „dobo­sunknak”. Ügy csinált min­dent, ahogy a lelkére kötöt­tük. Pontban nyolckor meg­pergette a dobot, s nem is hagyta abba, amíg a parancs el nem hangzott. Izzasztóan Izgalmas este volt ez. Mi azért verítókeztünk, hogy va­lami ostoba véletlen bele ne szóljon a „haditervünkbe”. A németeket megint másért lepte el a veríték. De ez már a mi érdemünk volt. A par­tizánlányoké Mi csak azt les­tük, mikor dől ki valamelyik vendéglány a sorból, s már ugrottunk is a helyére. Hadd lássa a német, milyen is az igazi „hölgyválasz”, milyen is a magyar virtus. Itt ma tán­colni kell, tiszturak! Először a derékszíj került le róluk, aztán a zubbony Is. Nekünk a derékszíj kellett. Azon volt a pisztolytáska. Még segítettünk is a „lovag­jainknak”. Igazi vendéglátó gráciával vettük át tőlük a derékszíját és saját kezűleg akasztottuk fel a fogasra. A fogasra, amely csodamód egy­re közelebb „lépegetett” a nyitott ablakhoz. Máig sem tudom, meddig tarthatott még az „táncmu­latság", mert az utolsó pisz­tolytáska után a dobosunk is jónak látta, hogy „szükségle­teinek” végzésére kisurranjon a táncteremből. Ott ért ben­nünket a Dráva partján. És mivel feleslegünk is volt a pisztolyokból, kettővel is meg ajándékoztuk Jóskát. Még az­nap éjjel átúsztunk a Dráván. (Folytatjuk.) Pálinkás György — Háromszáz szakember gyűlt össze hétfőn reggel a Technika Házában az Energia gazdálkodási Tudományos Egyesület távfűtési ankétjén. Ez a tanácskozás része annak a megbeszélés-sorozatnak, amellyel 15 éves fennállását ünnepli most az egyesület. Az ankéton hét előadás alapján tárgyalják meg a távfűtéssel kapcsolatos kérdéseket. — Fodor András és Jékely Zoltán költők november 25-én új kötetük megjelenése alkal­mából baráti beszélgetésen ta­lálkoznak a pécsi Versbarátok Köre tagjaival. A beszélgeté­sen részt vesz Koczkás Sán­dor irodalomtörténész is. A Versbarátok Körének Irodal­mi Színpada verseket ad elő Fodor András és Jékely Zol­tán kötetéből, majd a költők olvasnak fel legújabb alkotá­saikból. — A Földművelésügyi Mi­nisztérium gazdagon illuszt­rált kötetben bocsátotta közre a mezőgazdasági kutatások széleskörű gyakorlati alkalma­zásra javasolt legújabb ered­ményeit. A kötet főként új növénytermesztési és állatte­nyésztési módszerek leírását közli. A mezőgazdasági kuta­tások legújabb eredményeit összefoglaló kötetet megkapta valamennyi állami gazdaság és termelőszövetkezet. — 1965-ben ünnepli alapítá­sának 90. évfordulóját a du- naszekcsól önkéntes tűzoltó testület. A testület tagjai el­határozták, hogy a jubileumra könyv alakban örökítik meg testületük történetét. Rendel­kezésükre állanak a testület 1891-tól készült jegyzőköny­vei, valamint a pénztári fel­jegyzések. A szerkesztő bizott­ság elsősorban a falu 70—80 év körüli lakóiból került ki, akik személyes élményeik alapján is sok tényt tudnak szolgáltatni. — A Frankfurt am Mainban rendezett hagyományos nem­zetközi konyhaművésze be- mutatóan és versenyen vett magyar szakácsokat hét­főn délben baráti beszélgeté­sen látta vendégül Ligeti László, a Kereskedelmi, Vnz- ügyi és Vendéglátóipar, Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára. A versenyzők öt egyéni aranyéremmel és egy csapat aranyéremmel tértek haza. — Tánciskola kezdődik decem­ber l-én, kedden este 7 órakor a Vasutas Kultúrotthonban (Véradd Antal u. 1/2.). Tanít: Balogh, (x) — uj tánciskola kezdődik de­cember s-én, este 7 órakor a KP- VDSZ Művelődési Házban (József u. IS.). Vezeti: Hermann. (x) Időjárásjelentéb Várható időjárás kedd estig: felhóátvonulasok, átfutó, ki­sebb esőkkel, a hegyeken hó- záporokkal, havas esővel, ^ér­sekéit délnyugati, holnap meg­élénkülő és északnyugatira forduló szél. Az éjszakai le- ! hűlés mérséklődik. Várható legalacsonyabb éj- I szakai hőmérséklet mínusz 1. i plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 5—9 fok között. 15 hold fekete ribizli Hidason Évente létszer terem a „Brigadéros“ - Ribizli a szőlőtőkéi helyén meleget, így a szokottnál ál­talában 10 nappal korábban hoznak termést az eperpalán­ták. Előnye a fóliának az is, hogy a gyümölcs nem lesz sá­ros, piszkos, nem rothad el, tetszetősebb, könnyebben szed­hető és szállítható. Mivel Pécs környékén, Kővágószöl- lősön is egyre több az érdek­lődő, december elején bemu­tatón ismertetik meg a ven­dégeket az eper- és ribizlitele- pítés, valamint -termelés leg­fontosabb kérdéseivel. — A Mecsekvidéki Üzemi Vendéglátó Vállalat a jövő évben átveszi a 250 főnél na­gyobb létszámú bajai üzemi konyhákat. így többek között a Ganz Villamossági Művek Készülékek Gyára, a Férfi Fehérneműgyár dolgozóit pé­csi vállalat étkezteti. A hidasi malnatermelo szakcsoport, amely egyúttal a Kertészeti Kutatóintézet kí­sérleti telepe, négy holdon málnát, hat holdon pedig fekete ribizlit termelt az idén. A málnás, amely 1963- ban holdanként 35 mázsás bő termést adott, kiöregedett ez évre. Már telepítik is helyére az epret és fekete ribizlit. Igen nagy az érdeklődés a. fekete ribizli után a környék bányász lakossága körében. Sokan nem csupán a házkö­rüli kertbe, de a kipusztult szőlőtőkék helyére is ribizlit telepítenek. Bár szabad terü­let alig van, a nagy terület- hiány ellenére 15 holdra emeli fekete ribizli termelő terü­letét a szakcsoport Fajtakísérletre tavaly hét fajta eperpalántát biztosított a hidasiaknak a Kertészeti Kutatóintézet. A legjobban bevált fajtákból, Eszterházy koraiból és Serplise des hal- les-ból fekete fóliás telepítést végeztek. A kísérleti fajták között van az évente kétszer termő „Brigadéros” is, ame­lyen még november első heté­ben is láthattunk virágot. A fekete polietilén" fóliás telepí­tés igen- előnyös és szép ered­ményekkel biztat. Itt a nap­sugár csak a palántákat éri. mert a fólia alatt a fénytől elzárva elpusztulnak a gyo­mok. A fekete fólia gyűjti a I | folyosók százai hálózzák be a föld' gyomrát. Ezzel kapcsolat­ban a bányászati szakemberek régi problémája, hogy a bá­nyaművelés okozta talajmoz­gások, omlások milyen hatás­sal vannak a külszíni létesít­ményekre. Idők folyamán ugyanis üzemek, egész város- j negyedek települtek alébányá- | szott területre, illetve a jövő­ben is számolni kell régebben kialakult település a’at'i szén- vagyon kitermelésével. Pécsett j és Komlón is több üzemi és lakóépületen észleltek repe­dést. Hogy ezeket talajmozgás vagy egyéb okok idézték elő, edd’g nem minden ese'ben si- , került tisztázni. A Mecseki Szénb&iyászati Tröszt geo­fizikus mémökei a jövőben szeizmikus mérésekkel, tudo­mányosan is tisztázni kíván­ják ezt a fontos kérdést. Több épületnél mérési kísérlet­sorozatot indítottak. A szeiz­mikus hullámok terjedési, ki- \ lengési és rezgésszám visao- f nyaiból. többszöri mérés ered- , ményeinek összevetéséből, az | eltérésekből megállapíthatják az épületek minőségének vál. I tozását A mecseki szénmedencében hazánk egyetlen feketeszén lelőhelyén az utóbbi évtizedek alatt valóságos föld alatti bi­rodalom alakult ki. Félezer méter mélységig a vágatok, A siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetkezet ma­jorjában egy régi tehénistál'ón eme’e ráé-*í'é-v -| 5000 bar infi részére tojóházat létesítenek. Az új tojóházat rövidesen bete­lepítik.

Next

/
Thumbnails
Contents