Dunántúli Napló, 1964. november (21. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-18 / 269. szám (270. szám)

mi, NOVEMBER 18. napló 5 Új évkönyvek Pécsett-Tudományos és kulturális intézményeink az idén is meg­jelentetik évkönyvüket. Ezek­ben munkatársaik által vég­zett kutatások eredményeit is­mertetik. Most jelent meg a Pécsi Tanárképző Főiskola évkönyve: „A Pécsi Tanár­képző Főiskola Tudományos Közleményei, 1964.” címmel. Ez a főiskolának nyolcadik év­könyve, 550 oldal terjedelmű. Az első részben a társadalom­tudományok, a másodikban a természettudományok köréből való tanulmányokat közöl, ezenkívül a rajztanszék művé­szeinek: Plathy Györgynek, Cseh Lászlónak. Horváth Oli­vérnek, Kelle Sándornak vala­mint Pandur Józsefnek két-két festményét. A társadalomtudományi fe­jezetben dr. Magyaródi Sán­dor, a filozófiai tudományok kandidátusa az elemi kémiai objektumok minőségi megha­tározottságáról írt tanulmányt. Dr. Szántó Károly érdekes ada­tokat közöl a pécsi tanítókép­zés történetéről. Dr. Siptár Ernő tanulmányában arra a kérdésre ad választ, hogy Mo­hácsi Jenő miért, vállalkozott Az ember tragédiájának né­met nyelvű fordítására. Műsz­ói László a közmondások sze­repéről ír az általános iskola nevelő-oktató munkájában. Szita László az 1848. évi Klauzál Cábor-féle iparstatisz­tikai felvételek eredményeit ismerteti. Az irodalom kedve­lői bizonyára érdeklődéssel ol­vashatják dr. Péczely László­nak Ady rímelő művészetéről és dr. Nemes Istvánnak Rad­nóti Miklós nyelvi kifejezőere­jének fejlődéséről készült írá­sát. A második fejezetben dr. Kálmánchey Zoltán, dr. Bona Imre. Jeges Károly, Litz Jó­zsef, Endrédi Miklós. Hetei Gá­bor. Pásztor György, Kivihet László Tihanyi Jenő. Sey Ottó és Zoltai Ferenc tanulmányai szerepeinek. \ tavaTyF’pécsí tudományos” ülésszak anyagából kettőt em­i lítünb meg. dr. Temest Mihály tanulmányát a nyelvjárások ; nyelvtani feldolgozásáról és Margócsy József megjegyzéseit Jókai regényírói módszeréhez. Ugyancsak most jelent meg 600 példányban a Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságának 1963. évi Évkönyve is. A 300 oldalas terjedelmű Évkönyv az eddigi­eknél lényegesen részletesebb adatokat közöl Baranya megye gazdasági, szociális és kulturá­lis helyzetéről. Dr. Dankő Imre pécsi múze­umigazgató szerkesztésében most készül a tanús Pannonius Múzeum 1964. évi Évkönyve, amely 1965. őszén jelenik majd meg. Lehetetlen az összes tanulmá­nyokat felsorolni, ezért csupán a helyi vonatkozású írásokat említjük meg. Dr. Dankő Imre múzeumigazgató Orfűről. to­vábbá a pécsi vásárokról, dr. Kalmár János a pécsi sisakok­ról ír. Szabó Gyula muzeológus a Pécsi disputa történetéhez szolgáltat új adatokat. Egy má­sik tanulmányában pedig a pé­csi nőmozgalomról ír. Dr. Ko­pasz Gábor levéltáros ..Pécs és a baranyai mezővárosok ren­dészete a feudális korban” címmel írt tanulmányt, Zentai János ormánsági dmnyésekről értekezik. Székely György újabb szempontok szerint ér­tékeli Zrínyi Miklóst. Érdekes­ségnek ígérkezik Reuter Ca­millo tanulmánya: „Földrajzi névgyű.itésünk a Baranyában végzendő régészeti és telepü­léstörténeti kutatások szolgá­latában.” Horváth A. Olivér kandidá­tus a nagyharsányi Szársom- lyón végzett mikroklímái mé­rések eredményéről számol be, Kolosváry Gábor akadé­mikus kis német nyelvű cik­ket ír a Mecsek hegység me­diterrán faunájáról, dr. Geb­hardt Antal, a biológiai tudo­mányok doktora beszámol a Misina és a Tubes tetőn vég­zett faunisztikus és ökológiai vizsgálatok eredményeiről, Vass Anna és Tóth Sándor pedig negyedik folytatásban a mecseki mikroszkopikus gom­bákról ír. Igen érdekeseknek ígérkez­nek a régészeti tanulmányok is. Kiss Attila régész a mo­hácsi longobárd temetőről ír. Bándi Gábor pedig adatokat közöl a Dunántúl korabronz­kori történetéhez. Most készül a Magyar Tu­dományos Akadémia Dunántúli Tudományos intézete ide évkönyve is „Értekezések, 1964.” címmel. 1965 április- május havában jelenik majd meg, 9 tanulmányt tartalmaz. Dr. Szabó Pál Zoltán, az in­tézet igazgatója újabb adato­kat közöl a magyarországi ős- karsztjelenségek ismeretéhez, Wein György Pécs hegység- szerkezeti képéről ír. Simor Ferenc adatokat szol­gáltat a Délkelet-Dunántúl éghajlatához, míg Horváth A. Olivér kandidátus a Keleti- Mecsek déli részének növény- társulásait ismerteti. Ruzsás Lajos „A városi fejlődés a XVIII.—XIX. századi Dél- Magvarországon” címmel ír tanulmányt. Az évkönyvben még Bendefi 1,ászló, Tóth Andrásné Polonyi Nóra. T. Mé­ret; Klára és Király Istifán tanulmánya szerepéi. Éjszakai e A Pécs városi Rendőrkapi­tányságra az utóbbi időben számos jelzés, feljelentés ér­kezett. miszerint éjszaka a nem szem előtt lévő, parkíro­zó személyautókat feltörik és a bennük hagyott vagy felej­tett értékesebb holmikat el­viszik. Orkánkabátjuk eltűné­sét is számosán jelentették. Az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek megelőzése érdekében a rendőrség szombat este az egész várost átfogó ellenőrzést tartott. Bevonulás — határidő előtt Alig negyedóra múlik el az ellenőrzés megkezdésétől, már­is két. fiatalember vár kihall­gatásra. Az egyik „Csetnik” néven ismerős az alvilágban. Petrovics József Pécs, Viola utca 2. szám alatti lakos, 23 éves. Még a széken is alig tud ülni, borgőzös lehelete betölti a szobái. A személyi igazolvá­nyában lévő bejegyzések ^tük­rözik” életmódját. Uj személy; igazolványa van, „kiadva a műn kahelyrovat megtelte miatt”. De az új igazolvány is „ván­dormadarat” mutat. Ez év április elején még a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalatnál dolgozott, április végén azonban „önkényesen kilépett”. Június elsején el­helyezkedett a Baranya me­gyei Állami Építőipari Válla­lathoz — rakodómunkásnak. — Nem merek hazamenni, mit szól a feleségem, nem vi­szek haza pénzt, ott a kétéves és a héthónapos gyerekem . .. Amikor elvesztettem a pénzt, panaszkodtam egy ismerősöm­nek, az szólt a rendőrnek Az a szemüveges, akit velem hoztak, az nyerte el. Az iton azt mondta, agyonver, ha in­nen kimegyünk. Pélek tőle, nem maradhatnék itt reggelig? — Huszoinegyeztek, — tiltott kártyajáték pénzre. Hossza­dalmas vita után a kártyázok tisztázták maguk között: ki­nek mennyi pénze volt, ami­kor a játékot elkezdték. A vé­gén mindegyik „pénzénél van” — a legtöbbet vesztő Kalmár Pál is nagy sóhajok közepette gyűrögeti vissza a százasokat. A büntetés persze nem marad el — a tanulságot pedig más is levonhatja belőle. .. találkoztam ezz®! a női feijel" Éjfél már jóvaV elmúlt ami­kor egy nőt és, egy fiatalem­bert állítanak elő. „Női han­got hallottunk az állomástól nem messze, segítségért kia­bált” — mondja a nyomozó. ..Ez a fiú csavargatta a ke­zét”. A fiatalembert Kamu Lász­lónak hívják 19 éves, — bűz­lik belőle a szesz, szemét alig bírja nyitva tartaná. — Egy nagyságához akar­tam elutazni, közben találkoz­tam ezzel a női fejjel. . Hava mész? — kérdeztem tőle. Azt mondta, hagyjam békével és menjek el. Én meg azt mond­tam ezzel a női fejjel... Hova velem, mert lecsapom a fe­jedet. Még ő háborodott fel, ő. aki először leszólította a haza igyekvő lányt, aztán elkap, a a kezét. — Én nem csavartam meg a kezét, mert ha én megcsa­varom, akkor egy hétig táp­pénzre megy — mondja es emeli a karját. Nagy erőben érzi magát a Nádorban még­ivott C üveg sörtől... Ali$ bírja tartani magát, majd le­csúszik a székről. Na, majd ha kijózanodik, akkor beszél­getnek vele. Addig persze itt marad. A lány. akinek a kezét csa­vargatta — felháborodva mondja, hogy vele ilyen még nem történt. Névnapról ment hazafelé. Igazgatja magán a fekete bársony, fehér prém­szegélyű ruhát. Részletekre ő sem tud választ adni, mert megijedt, meg aztán mint mondja, azok a fél konyakok is „zavarják” az emlékezéséi. Három fiatalember „érke­zik”. Az egyik — Balogh Sán­dor elmondja, hogy műszak­ról jött haza és a Kossuth tér mellett ketten megtámadták, —- ütötték, rúgták, ő szaladt előlük A két támadó — Hor­váth Sándor és Ighácz János — ittasan, akadozó szavakkal magyarázzák: ők nem bántot­ták. A rendőrök pedig látták, ők akadályozták meg, hogy Baloghot összevissza ne vér­ig­Jegyzőkönyv lesz a dolog­ból és — büntetés. Auiófosztogatók Az idő már hajnali 4 óra felé jár, de még mindig ké­szülnek a jegyzőkönyvek. Ga- rázdálkodók, erőszakoskodók. rendőri felügyelet alatt lévők kerültek az ellenőrzés hálójá­ba. Hurokra került két autó­fosztogató is — Gerencsér Gyula, Pécs, Szigeti út 35. ez­alatt! lakos, 19 éves, aki a Mecseken parkírozó autókat „szemelte lei”. Raczkó József, Pécs. Szigeti út 182. sz. alatti lakos, több autó betörését is­merte be, amelyekből ériéke- :-bb holmikat vitt el. Az ellenőrzés eredményes volt — tisztább lett a „leve­gő”, Garay Ferenc A Vajszlő cs Vidéke Kör­zeti Földnuivcsszövetkczet közös kezelésű egységeibe BOLTVEZETŐKET felvesz, j Jelentkezni lehet az PMSZ irodájában, Vajszló. Fei- vétel esetén útiköltséget térítünk. Pantomim-bemutató A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Pécsi Cso­portja országos kulturversenyt nyert pantomim együttese Pécs Tanácsa VB. Művelődési Osztályával közös rendezésben november 21-én, szombaton 19 órakor székházában: Pécs, Jó­kai u. 9. sz„ bemutató előadást tart. Színre kerül Kóos Lajos: PÉCSI UTCA pantomim etűd­je 5 képben, és Simon Antal: NYÁRI EMLÉK pontomim fantáziája 7 képben, a szerzők rendezésében. Az előadás szünetében Bagó Lajos siketnéma képkiállítását dr. Siptár Emőné Pécs város Tanácsa VB. Műv. Oszt. cso­portvezetője nyitja meg. A képkiállítás december 6-ig tart. Megtekinthető kedden, csütör­tökön és vasárnap 17—20 órá­ig. A MAGVAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19(4. november 18-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Feladataink. Feljegyzések aktuá­lis témákról. Dalegyveleg. A Magyarországi Dél-szlávoK Demokratikus Szövetségének országos konferenciája elölt. Beszélgetés Ognyenovlcs Milán elvtárssal, a MDDSZ főtitkárá­val. 18.00: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor, összeállítás. Melódia és ritmus (Tánczene). 18.30: Magyar nyelvű műsor: Spgrthírádó. 18.45: Zenéről zenére. Közben: 1. A Történelmi Társulat előadás-sorozata. Az utolsó fel­vonás. Szobó Gyula előadása. 2. Munkások beszélnek a kénysze­rű állásidőről. 8. Elmondjuk, hogy ... 1S.40: Dél-dunántúli híradó. 19.38: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Kisvárosi Lady Macbeth (délután 5 órakor). Puo eini-bétiet. Tájszínház: Kezeket .fel (este Oél a órakor). Dunaszekcsőn. ZENE: Liszt-terem: Középiskolák bérleti hangversenye (12.30 órakor). MOZI Rövidítések:, szv. = szélesvásznú, szí. = színes. Park: Ha egyszer húsz év múl­va (szv. 4, 6, 8). Petőfi: Nehéz emberek (4, 8, 8). Kossuth: A világ végéig (szv. 4, 6, 3). Híradó Mozi: Magyar híradó, Sosemvolt király bánata, Tokió előtt, 64/22. sz. világhíradó. Min­dennek megvan a maga ideje. Pajkos cicuska, A kapzsi Ach­med. Előadások 11 órától 3 óráig folytatólagosan. Építők: Bemutatom Balujevet (4, 6). Fekete Gyémánt: Éva és Vera (6). Slecsekalja: A harmadik ra­kéta (7). Mohács: Amíg az ember él (szv., 6, 8). Szigetvár: Vasvirág (8). Siklós: Három ember és a;: erdő (szv., 7). Sellye: Hol a tá­bornok (7). Harkány: Hóvihar (7). Beremend: Miért rosszak a ma­gyar filmek (szv., 8). Pécs várad: A pásztorkirály (sz!., fél 8). Me­szes: Mr. Hobbs szabadságra megy (szv., szí.. 6). Felvették, azonban: „Nem áiii, munkába’. Június közepén a Baranya-Tolna megyei MÉH Vállalat alkalmazza. Négy napi munka után „hozzájáru­lással kilépett” A Délvidéki kocsmából ke­rült most a rendőrségre. — Pénzeztünk. Olyan lecsa- pósat játszottunk, aztán ösz- szevesztünk .. Alaposain helybenhagyták egymást. — Ma meddig dolgozott? — Ma nem dolgoztam, ma ünnepelem. — Az utolsó sza­bad szombatom van, hétfőn bevonulok... — Katonának? Legyint a kezével: — Katonáinak? Hehe . .. Nem. A börtönbe. Hétfőre szól a behívóm. Csak egy nap a világ... — kezd énekelni g-ur- gulázó hangon ... Latin Lászlóval verekedtek össze, öt a másik szobában hallgatják ki. — Délelőtt 11-ig voltaim mű­szakon a Bőrgyárban, aztán a Délvidékibe mentem. Ott ta­lálkoztam ezzel a mit tudom én hogyhívjákkal. Ittunk, pénzeztünk, aztán becsaptam neki kettőt, mert kegyeske­dett ... Szesz dolgában ő is jól áll, azaz ül. Ebből bizony „ügy” lesz. Kis idő múlva haza me­het. Petrovics azonban itt marad. Hétfő helyett már most „bevonult” ... Csendélet a Csendesben Autóba ülünk megnézni az ellenőrző csoportok munkáját. Az egyik csoport a Csendes étteremben igazoltat. Az étel­szag keveredik a szeszgőzzel, a bűzzel, a cigarettafüsttel. Többen az utcai, illetve az udvart kijárat félé indulnak, de hiába, a kijáratoknál rend­őr áll.:. Az egyik asztalt hatan ülik körül — köztük egy fiatal ci­gánylány. Az asztal tele üres és félig telt sörös poharakkal. Egy söröspohár eldőlve, tar­talma végigfolyt az asztalterí­tőn. most szép lessan csöpög a földre... — ön még fiatalkorú, nem szabad itt lennie — mondja a cigánylánymak a nyomozó. Asztaltársai a lány védel­mére kelnek, de hiába a „vé­delem” — mennie kell. „Ak­kor mi is megyünk mindnyá­jan” — mondják és dülöngél­ve indulnak a kijárat felé... Feketehajú, középkorú nő méltatlankodik, hogy őt miért igazoltatják... Sár Erzsébet, foglalkozás nélküli, s kiderül: rendőri felügyelet alatt van. Szabálysértés miatt még az­nap este 15 napi fogdára ítéli a rendőrség szabálysértési elő­adója. Az állomás előtti vendéglő­ben Jancsi „barátkozik” az igazoltató rendőrökkel, min­denáron fizetni akar öt liter bort... Robosztus termetű, ra­kodó munkás, ismert alakja az éjszakai életnek, de —1 mint mondják — soha sincs vele baj. Iszik, „zajong” egy ki­csit, aztán elmegy haza. Bent a kapitányságon ko­pognak az írógépek, több szo­bában is írják a jegyzőköny­veket. Bekísérték Hohmann Antalt is, letartóztatás» pa­rancs van ellene, mert hosszú idő óta nem fizet gyermek­tartást. A 100 éves borozóban találtak rá. egy nő társaságá­ban hajtogatta a decís poha­rakat. Ez este néhány an feledé- tenységíből nem vitték ma púikkal a személyi i gazol vá- j lyukat, most kénytelen-keilet- en néhány percig hallgatniuk ; cell a figyelmeztetést. „Nem maradhatok reggelig ?" Az egyik szobában megracp >ent fiatalember ül: Kalmár Pál gépkezelő, ötszáz forintot vesztett kártyán az este az ái- omáson. Itt vannak a <ársai.j a. — Ma kaptam meg Eiaeté- em egy részét, 1014 forintot — mondja. — Vettem azt a kabátot az ócskásnál — foly­atja és mutatja a rajta 'évő íárorranegyedes használt ka- >átot. — Aztán vettem ezt ar ibresztőórát is — maradt, vagy i 60 forintom és abból ötszá- i at... Küszködik, majdnem Isírja magát. Cseperka Ferenc is így lett munkásból művezető, ké­sőbb főművezető. — Hány embere van? — Huszonhat Zöme fiatal. Legifjabb tagja a brigádnak a három lány, akik iskola után jöttek hozzáA a gyár­ba még a nyár végén: He- tyei Ilona, Haraszti Éva, Kliebert Mária. — Nehéz vezetni? — Nehéz. Mondtam az előbb, a legjobb munkásain­kat átveszik az újonnan be­indult üzemrészek. De ennek így kell lennie — Van-e gond velük? Széttárja a kezét: — Kivel nincs? De ezek a gondok tulajdonképpen nem is gondok. Mert pél­dául, úgy kell beosztanom őket, hogy maradjon ide­jük a tanulásra. Többen az általános iskolát tanulják, némelyik a technikumot, aztán idegen nyelveket... — A főművezető mennyi­ben jár elől? — Nehéz erre válaszolni. Amikor az üzem épült, már itt voltam. Elvégeztem a technikumot, most készülök, lelkileg is, fizikailag is az egyetemre. Műszakira. — Tudja, hogy nagyon nehéz lesz? öt-hat év, míg mások esetleg könnyebb megoldást találnak szabad­idejük eltöltésére... — Lehet hogy szerényte­lennek tart, de azt mondom, nekem van erőm és aka­ratom arra, hogy — A pénz miatt? Tiltakozik. — Most kétezerötszáz kö­rül kapok. Ha elvégzem az egyetemet — közben persze ez is pénzbe kerül — sokkal kevesebbért cselédkönyves- kedhetek. De akkor is el­végzem. Megérkezik a kislánya a „suliból”. Egy pillanat! — mondja a főművezető bocsá- natkérően, kimegy a kony­hába, „Itt van kislányom az ebéd. Igen, ebédelj csak, majd én később, de teríts- nekem is 1.— aztán jön vissza. Nem, nem, ő nem gyújt rá, nem dohányzik, de én csak nyugodtan, itt a ha­mutartó, kis Zsolnay-tálka. — Hol is hagytuk abba? — összeráncolja a homlokát — Ja. igen! Szóval a mi üzemünknek nincs múltja, mert „újszülött”. Mindent élőiről kell kezdeni, az első téglától a szakemberképzé­sig mindent. Ezért tanulunk. — Meg másért is. Valamit említett az előbb, hogy dac­ból is... Hátradől a fotelben, nézi a mennyezetet, kicsit eltű­nődik, aztán megszólal: — Nézze, én valamikor. diplomáciai pályára készül­tem. Még középiskolás ko­romban. A NÉKOSZ-kollé- gisták jöttek egyszer Mo­hácsra, csalogattak bennün­ket főiskolára, egyetemre. Diplomáciai pálya... — te­nyerét végighúzza a homlo­kán — Sudár Imre meg a Kerekes Gabi ma már dip­lomaták, külföldön dolgoz­nak. Együtt jártunk közép­iskolába ... — És ön? ! — Én?! Miért is? Rég volt, érde- I mes-e róla szólni? Jobb ha nem írok erről. De mégis, kel­lene ... kellene ehhez a portréhoz, különben is, hogy, hogy nem sikerült? Cseperka Ferencnek nem sikerül? Éppen neki, aki­ben annyi akarat és szen­vedély van? — Külföldön születtem. És ez volt a baj. — Ez volt a baj... — ismétlem félhangosan, —, de csak inkább magamnak. Mindketten elhallgatunk. Cseperka játszik a ceruzá­val, aztán ledobja az asz­talra, koppan. — Elutasították a kérel­memet. „Támadható felület” — indokolták, már mint külföldi születésemet. Diplo­mácia? Csak nem képzeli? Amikor katona voltam, ak­kor is éreztették velem Egyébként jogra mehettem volna, de akkor én mond­tam, hogyan nem! De azért... akkor elhatároz­tam, hogy lesz nekem még diplomám! Lesz is! Hirtelen egészen más té­mára vált. Mesél a feleségé­ről, pesti ’ lány, jóformán semmijük sem volt, amikor összeházasodtak, most meg csak nézzek körül’ a szobák berendezése azóta van. Az asszonyka egyébként szintén a Farostlemezgyárban dol­gozik, a könyvelésen, nem sokára már haza is ér. Ja, és a Trabant! — Hát ez a kis kocsi minden pénzt megér. Vasár­nap a Mecsekre vittem a családot. — Van még kocsi a Cse- perka családban? — Egyik fiútestvérem gyűjtöget. — Mit szólt az öreg asz­talos a kocsinak? Felderül az arca: — Az apám? Nagyon örült neki. Először nem hit­te. Odaállok a ház elé, be­megyek érte, mondom neki: „Édesapám, itt a taliga!” Ki­jött, körüljárta, megtapo­gatta, beült, megkocsikáz- tattam Mohácson. Csak só­hajtozott mellettem: „Ezt is megértem... Autója van a fiamnak...” Nagyon elér- zékenyült szegény papa. A kis Trabant elég sokat fordult első napon. Mind a hat Cseperka-testvér látni akarta, főleg a lányok, ők mindig elől ültek és kissé meg hatódva tekintgettek ki az ablakon, a „külső világra”. Az autó, az öreg asztalos lányainak számára is azt jelentette, amit az egész családnak: egy munkás-di­nasztia kedvezőre fordult életformáját. Az esztendőket átszövő akarat és fáradságos küzde­lem jelképe is lehetne ez a négykerekű masina. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents