Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-17 / 244. szám

19M, OKTÓBER 17. AlAPLé' 3 Évvégi bcasélgeiéat 140 ezer mázsa kenyér Pécs egy évi fogyasztása Korszerűsödő sütőüzemek — Uj szikvízgyár épül Lesz-e kenyérgyár Pécsett? Nyelvklub — Ül PRÉSGÉP BÓLYBAN A napokban új magyar gyártmányú nagykapacitású szőlőprésgép érkezett a Mecsek - vidéki Pincegazdaság bólyi szőlőfeldolgozó üzemébe. A mod cm Horizontál présgép — melyet szerdán már üzembe is állítottak — egymaga 200 mázsával növeli meg a fel­dolgozó napi kapacitását. Egyszeri töltésre 75—80 mázsa sz ölöt dolgoz fel s naponta háromszor lehet tölteni. Sásdi elhatározás: Tizenhárom nap alatt befejezik a vetést Mint ismeretes, Baranya a vetés sorrendjében utolsó az országban. Megyénk járásai között pedig a vetési sorren­det tekintve a sásdi járás áll az utolsó helyen. A napok­ban a megye mezőgazdasági vezetői közül többen — Ba- racs József megyei főagronó- mus, Álló Miklós, a Gépállo­h al adóknak és a kifejezések pontosságá­hoz, a csiszoltabb, választé­kosabb beszéd gyakorlásához nyújt segítséget. A klub sza­bályai szerint valamennyi klubtagnak az illető nyelven, élménybeszámolót kell tartania külföldi útjairól. A máris nagy érdeklődést keltett nyelvklub angol cso­portja már megkezdte a mun­kát. Előreláthatólag orosz, né­met, francia és olasz klub in­dul még az őszi hónapokban. Ewégi beszélgetésünket a Pécsi Sütőipari Vállalatnál folytattuk. A vállalatnak 1964- ben 140 000 mázsa kenyeret kell sütnie, 2 kg-os fehérke­nyérből 56 500 mázsa, 1 kg-os fehérkenyérből 6 800 mázsa, 1 kg-os finom fehérkenyérből 71 000 mázsa és egyéb kenyér- féleségekből (buci, szegedi vá­gott, zsúr, stb.) 5 700 mázsa a tervezett mennyiség. Süte­ményből pontosan 34 millió darabot terveztek, melyből a zsemlye 14,5 millió darab, a kifli pedig 14,1 millió. Fejenként egy mázsa kenyér — Ehhez mennyi nyers­anyag szükséges? — kérdez­tük Ivaooczák János igazga­tótól. — Csak néhányat említek: 1324587 mázsa liszt, 2 259 mázsa só, 591 mázsa élesztő. Körül­belül 70—80 kilogram lisztből sütünk egy mázsa kenyeret Még ■ egy árufajta tartozik hozzánk, a szikvíz. Egy évben 39 000 hektoliter szikvizet és 185 500 üveg üdítőitalt készí­tünk. Az .éves tervünk 75 mil­lió forint érték előállítása, amelyből most lejön a meg­szüntetett tésztaüzem termelési értéke, mintegy 13 millió fo­rint. A pécsi tészta üzem megszű­néséről essék annyit, hogy azért került erre sor, mert Magyarország' két nagyteljesít­ményű automata tésztagyártó gépet vásárolt Olaszországtól és így semmi scsükség nincs az elavult technikával dolgozó pécsi üzemre. A tésztaüzem 20—25 dolgozója vagy a sütő­ipar más üzemeiben, vagy a tanácsi vállalatoknál helyez­kedett el. A régi üzem helyén viszont megfelelő otthonra ta­láltak a sütőipar karbantartó szakmunkásai. Egy ember mennyi pékárut fogyaszt évente? — Egy főre, beleértve a cse­csemőket is, 102 kilogramm kenyér és 262 darab sütemény jut. Frisseség és minőség — Némely üzletben ritkán kapni friss kenyeret. Miért? — Tisztázni kellene először, hogy mit értünk friss kenyér alatt? Egyes országokban a nyolc órán túli, sőt a tizenhat órán túli kenyér is frissnek számít. — S nálunk? Az ország leglcisebb iskolá­ja valószínűleg Rdha pusztán működik... Három osztályba összesen kilenc gyerek jár. A negyedik osztály a múlt héten megszűnt, mert az egyetlen negyedikes tanulót elvitte a nagymamája. A révtől köves olt vezet a sziget belsejébe, de ennek az útnak most már nyugodtan lehetne valami más nevet ad­ni. A járművek, ha nagy rit­kán erre keverednek, térdig érő kátyúban bukdácsolnak, hö­rögnek, fuldokolnak a sárban. Ez a gidres-gödrös köves út elvezet egészen Riha pusztáig. Néhány ház az egész, az is­kola előtt harangláb, az ud­varon diófák. Az iskola egyet­len tanteremből áll és a pe­dagógus lakásból. A tanterem nagy, hodályszerű, Hoffmann Jánosné tanító néni és a ki­lenc kisgyerek szinte elve­szik bent. A fekete táblák, a katedra, s „Magyarország domborzata és vizei” című tér kép ennek ellenére egészen iskolaszerűvé teszik ezt a pusztai menedékhelyet. — Várjuk, hogy a legyek elpusztuljanak, aztán feltesz- szük a függönyöket is — mondja Hoffmann Jánosné. — Pedellus persze nincs,.. — Az nincs, de van egy takarítónő. Napi két órára van alkalmazva. Ha van takarítónő, akkor bizony kár megvárni a le­gyek önkéntes halálát, mert az ablakok közé szorult és a. Ua­— Sajnos csak a meleg ke­nyeret isméink el frissnek. A sütőipar viszont képtelen csak meleg kenyeret szállítani, ami egyébként lehetetlen is. Két műszakban dolgozik az ipar, ezért a reggel szállított kenyér között találni meleget is, hi­deget is, vagy az egyik bolt­ban csak hideg, a másikban meg csak meleg kenyér van. — Miért nem arányos? — Mondjuk X fűszerüzlet rendel egy mázsa kenyeret. Meleget kap, de mégsem tud­ja eladni mind a száz kilót, harminc megmarad. A követ­{ kező napi rendelése már csak j 70 kiló lesz, figyelembevéve a 30 kilogramm maradékot. A boltos másnap reggel nyilván­valóan addig nem ad a fris­sebből, amíg a tegnapi el nem fogy. Erre fel a frissből is hi­deg lesz, mire a vevőhöz jut. A boltvezetőknek lényegében Igazuk van, mert például a prémiumuk egyik meghatáro­zója, hogy amit rendelnek, azt maradéktalanul adják is el. 1— Mi történik azzal a ke­nyérrel, amit mégsem adnak el? — Csökkentett áron állati takarmány ozásra átadják a hizlaldának. — Jó kenyérhez jó liszt is kell. Milyenek a lisztek? — A lisztek minőségi skálá­ja igen szélyes, annyit azon­ban mondhatunk, hogy a je­lenleg szállított lisztek sütő­ipari értéke az átlagos szín­vonal alatt van. Maximális munkafegyelmet és tudást igényel a szakmunkásoktól, hogy elfogadható terméket készítsenek belőle. — És a minőség legalább egyenletes? — Sajnos, nem, ez a leg­nagyobb bajunk. Ugyanis a megadott technológiát nehéz állandóan, — néha naponta — változtatni. így fordulhat elő, hogy a fogyasztók minő­ségi ingadozást észlelnek. Ha egyforma minőséget kap­nánk, könnyebb dolgunk len­ne. — Azt mondják az embe­rek, hogy nincs megfelelő vá­laszték süteményből, miért? — Huszonhatféle péksüte­ményből 34 millió darabot ké­szítünk. Ez igen nagy válasz­tékot jelent. De hogy melyik­ből mennyit gyártunk, az már a kereskedelem rendeléseitől függ. Mi abból és annyit ké­aradat nem eppen esztétikus látvány. És hát napi két óra alatt sok legyet ki lehet irta­ni... Riha pusztán az iskola egyben templom, mozi és ta­nácsterem is. A katedra mö­gött falba épített oltár van, fehér spalettákkal takarva, így tanítási napokon az ol­tárt takaró fehér falszekré­nyen a népköztársaság címe­re lóg... Minden harmadik vasárnap aztán kinyitják a szekrényt, és a dobogón, Hoffmann Jánosné helyét el­foglalja a miséző pap, a gye­rekek helyére a szűk kis pa­dokba pedig beülnek a hívek. Hetenként egyszer pedig film­színházzá alakul az Iskola. Ilyenkor a pap helyét a mozi­gépész foglalja el, s a hí­vek maradnak a helyükön. Csakhogy moziba kétszer any- nyian járnak, mint templom­ba, így a mozilátogató kö­zönség fele széket is hoz magával a távoli tanyákról. Riha puszta tényleg végvár, a tudás érdekében itt már erő feszítéseket kell tenni. — Meg akarták szüntetni ezt az iskolát — mondja Hoffmann Jánosné — de a szülők felmentek a miniszté­riumba és kérték, hogy ma­radhasson. így aztán maradt az iskola. Ha megszűnne, tz. szítünk, amit a kereskedelem kér. ........ ’ " ‘ fejlődés A pécsi sütőipar erőtelje­sen fejlődött az elmúlt évek során. A valamikori kisüzemi jelleg eltűnik és modern üze­mek létesülnek. (1945 előtt kö­rülbelül nyolcvan sütőüzem volt Pécsett, jelenleg negyed­része sincs.) Teljesen korsze­rűsítették a 2-es és a 3-as üzemet, gőzkemencéket épí­tettek és tésztafeldolgozó gép­sort állítottak be. Két új üzem is épült a múlt évek során: a Zsolnay utcai központi üzem két FNA félautomata kemencével és a Balokány- ligeti 6-os üzem két FNK ke­mencével. — Újabb korszerűsítések lesznek-e? — A szabolcsi sütőüzemet a jövő esztendőben felújítjuk. Vagy gőzkemencével látjuk el, vagy pedig két FNK-ke- mencét építünk be. Készül a terve az új szikvízüzemnek is, amelyet 1965—66-ban épí­tünk fel. Az új üzem a vá­ros igényeit teljes mértékben ki tudja majd elégíteni. — S az évek óta emlegetett pécsi kenyérgyárból lesz-e va­lami? — Eddig semmi közelebbi nem történt még a pécsi ke­nyérgyár sorsát illetően. Az elképzelés ma is megállja a helyét, hogy 1970-re felépül a nagykapacitású pécsi kenyér­gyár. Nem mondtunk le róla, de közelebb se kerültünk még hozzá. Az biztos, hogy szük­ség lesz rá, sőt már manap­ság is szükség lenne egy kor­szerű és modern nagyüzemre. Gazdagh István Érdekes nyelvklubot alakí­tottak a KPVDSZ Művelődési Házban. Heti két foglalkozáson találkoznak klubtagok, akik va lamennyien többé-kevésbé ha­ladónak számítanak az illető idegen nyelvben. A klub célja, hogy gyakorlási, beszélgetési lehetőséget biztosítson azok­nak. akik egy nyelvet már el­sajátítottak és szívesen fogad­ják ezt a lehetőséget. Egy hó­napban egy alkalommal tanár is részt vesz a foglalkozáson nek a gyerekeiknek Homorúd­ra kellene bejárni és az na­gyon messze van. Némelyik így is kilométereket gyalogol. — Télen, gondolom nagy a hiányzás. — Ezek nem hiányoznak té­len sem. Itt van például a Ids Engárt Éva... Több mint egy kilométerre lakik az is­kolától. Tavaly két napot hi­ányzott összesen, akkor is beteg volt. — És ha félméteres hó van? — Eljövök én azért... — mondja a kislány. — A szülők mindent meg­tesznek a gyéreitekért. Sza­bó Pisti mamája például a kövesútig ellapátolja a havat, hogy a gyerekek eljöhessenek az iskolába. Vannak azután nehezebb gyerekek is. A má­sodik osztályos Dujmov György már három hete hi­ányzik. Most küldtem a má­sodik figyelmeztetést a szü­leinek. Azt mondja a mamája, hogy nem tudja mit csináljon, mert a kis Gyuri mire felkel­nek reggel, már mindig meg­szökik, és elcsatangol a me­zőkön. Hoffmann Jánosné három éve tanít Riha pusztán. Az anyagot itt bizony nem elég „leadni”, itt minden gyerek­kel külön kell foglalkozni, mert a körülmények megkö- . cícilk. Három osztályt ta­nít párhuzamosan. Olyan osz­tály is van, amibe egyetlen gyerek jár. Egyetlen gyerek­nek éppen úgy kell az anya­got előadni, mintha harmin­cán lennének. Problémák? Hoffmann Jánosné nem pa­naszkodik, tudja, hogy a kö­rülmények meghatározzák a helyzetét. Néhány apróságot azért szeretne. — Villany van az iskolá­ban, így nagyon jó lenne egy diavetítő, és egy televízió. A „Környezetismereti” órákat mindig megnézzük. Egyelőre beviszem a lakásomra a gye­rekeket, és nálunk nézik az iskolaleLevíziót. Ha az iskola kapna egy televíziót az a fel­nőtteknek is jó lenne, estén­ként összejöhetnének... A gye rekek vasárnap délelőtt is nézhetnék. A televízió ilyen helyen nagy dolog, van itt olyan gyerek, amelyik még nem látott vonatot. És még- egy: nagyon göthös ez a kály­ha... Télen nagykabátban ülnek a gyerekek, mert hideg van. Teljesíthető kérések. A ter­melőszövetkezet vagy a ta­nács segíthetne a Riha pusz­tai kisdiákoknak... A puszta természetesen ettől még pusz­ta marad, de amíg a pusztá­kon emberek élnek, addig szükség lesz ilyen kis isko­lákra. gyógyszertárra, orvosra is. Központosítani kellene a településeket. Bertha Bulcsú mások Megyei Igazgatóságá­nak főmezőgazdásza és Mar­ton István, a megyei pártbi­zottság mezőgazdasági osztá­lyának munkatársa — Sásd- ra mentek és a járás mező- gazdasági vezetőivel megvi­tatták a szántás és vetés hely­zetét, valamint a nagyarányú lemaradás okait. A megbe­szélésen részt vettek a járási pártbizottság és a járási ta­nács, valamint a Mágocsi Gép­állomás szakemberei is. Ábaliget befejezte a vetést A mezőgazdasági szakem­berek megállapították, hogy a tervezett vetőszántásnak ed­dig majdnem 90 százalékát végezték el a járásban, ami körülbelül két és félezer hold­dal több, mint amennyit az ütemterv előír. A vetéssel azonban bajok vannak, 5,1 százalékkal kisebb területen került földbe a mag, mint amennyire eredetileg számí­tottak. Nagyon érdekes, hogy a lemaradás nem a gyengéb­ben dolgozó kis termelőszö­vetkezeteknél jelentkezik, ha­nem éppen a legnagyobbak­nál. Az abaligeti termelőszö­vetkezet például teljesen vég­zett a vetéssel, Nagyhajmáson mindössze húsz hold, Kishaj­máson pedig csak 25 hold a vetetten terület. A nagy termelőszövetkeze­tek vezetői a vetési munkák megkezdése előtt úgy hatá­roztak, hogy a nagy pocok­fertőzés miatt Aldrines Szu­perfoszfátot juttatnak a föld­be. A kombinált szer szállí­tása azonban megkésett, illet­ve jórészt nem is kapták meg a termelőszövetkezetek. Emiatt már eleve késve indult meg a vetés. Az elmaradáshoz hozzájárult az egyhetes eső­zés, amely alatt szinte telje­sen leálltak a szántóföldi munkák. Feladói: a vetés meggyorsítása A járási tanácskozáson a mezőgazdasági szakemberek mindjárt megbeszélték azt is, hogy mit kell, illetve mit le­het tenni a szántás és a vetés meggyorsítására. Először is minden gépet a magágy köz­vetlen előkészítésére és a ve­tésre állítanak be. Felmérték a vetéssel nagy­mértékben elmaradt termelő- szövetkezetek vetési kapacitá­sát. Kiderült, hogy például Mágocsom 200, Bikaion 100. Egyházaskozáron 100 és Göd- rekereszturon 80 hóidat tud­nak elvetni naponta, a jelen­leg rendelkezésre álló erővel. A járás területén ilyen mó­don napi 700—800 holdat tudnak elvetni és ez esetben tiz nap alatt végezhetnek a munkával. Számításba vették az esetleges nehézségeket — esőzés, gépek meghibásodása, stb. — és ekkor csak napi 600 holdat tudnak bevetni. De még ilyen körülményoki között, a nehézségeket figye­lembe véve is, 13 nap alatt be tudják fejezni a vetést, ha minden erőt erre a nagy munkára fordítanak. Segített az eső A nagy esőzések nemcsak kárt és elmaradást okoztak a mezőgazdaságban, hanem sokat segítettek is. Az eső előtt a száraz talajon kétszer kellett gyűrűshengerezni, két­szer tárcsázni és egyszer fo- gasolni, s csak utána lehe­tett megkezdeni a vetést. Ez katasztrális holdanként 4.5—5 normálholdnyi munkát jelen­tett. Most az eső után fele annyi normálholdat használ­nak fel katasztrális holdan­ként, mivel elegendő egyszer tárcsázni és egyszer fogasolni. A szántás és a vetés meg­gyorsítását elősegíti az is, hogy a járás területén 25 gépállomási és 29 termelő­szövetkezeti traktor dolgozik kettős műszakban. Ezt a munkát példamutatóan meg­szervezték a mágocsi Béke Termelőszövetkezetben, dió! 15 erőgép dolgozik éjjel és nappal egyaránt. Reggel hat­kor és este hatkor váltják egymást a dolgozók, mind a két műszakban mintaszerű a traktorosok kiszolgálása. Több segítséget! A járás területén még több gépet be lehetett volna állí­tani kettős műszakba — azonban sajnos a járás nem kapott elég segítséget ehhez az ipari üzemektől. Huszonöt egykori traktorost kértek ki a bányáktól és más ipari üze­mektől, ezzel szemben mind­össze hármat kaptak. Külön­böző problémákra hivatkozva nem engedte át dolgozóit a Komlói Bányagépjavító Vál­lalat, a Komlói Építőipari Vállalat, a MÁV, és egyes bányaüzemek. A megbeszélés után a me­gyei és járási szakemberek kimentek az egyes termelő- szövetkezetekbe és a helyszí­nen vizsgálták meg a lemara­dás okait, és azt hog' - - lyen intézkedések a legsürgő­sebbek a vetés meggyorsítása érdekében. Iskola kilenc tanulóval teremben keringő zúgó légy-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents