Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-15 / 242. szám

1M4. OKTÓBER 15. RIAPLÖ 3 A MALÉV vezérigazgatója válaszol: Miért maradt ki 13 légijárat? Az idei télen sem less légiforgalom Pécs és Budapest között Mint ismért, a nyáron szá­mos légi járat kimaradt a pécs—budapesti légiközleke­désből. A kimaradt járatok száma meghaladta a sokéves átlagot, és gyakori panaszt okozott a légiközlekedés ked­velői körében. Ez, valamint a pécs—budapesti légiforgalom egyéb problémái arra indí­tották szerkesztőségünket, hogy felkeressük Hűvös Sán­dor elvtársat, a MALÉV ve­zérigazgatóját, s kérdéseket tegyünk fel a témával kap­csolatban. — Mi volt az oka a já­ratok viszonylag gyakori kimaradásának? Mikor szá­míthatunk arra, hogy ezek a kimaradások megszűnnek, illetve a korábbi évek át­lagára szorítkoznak? — Ez év május 1-től au­gusztus 13-ig 13 légi járat ma­radt ki a pécs—budapesti légi­közlekedésből. Ebből 5 járat azért, mert a pécsi repülőtér talaja a nagy esőzések követ­keztében annyira felázott, hogy képtelennek bizonyult a repülőgép fogadására. Űjabb 2 alkalommal szintén az idő­járás, pontosabban az erős szél szólt közbe. Ez összesen 7 járatkimara­dás volt. Tekintve, hogy a vihar, illetve nagy esőzések minden nyáron előfordulnak, 7 járat más években is el­maradhat a nyári hónapok­ban. A hátralévőkben tehát csak a további fi járat érde­kes számunkra, melyből 4 azért maradt ki, mert az utas szállító légipark egv-egy gépe időnként meghibásodott. Mi­után tartalékgépünk nincs, • j aránylag csekély az ilyen műszaki hibák ese- ' műnk van. tén a fontosabb külföldi já­rat előnyben részesül a bel­földivel szemben. Egy újabb járatot azért nem tudtunk el­indítani Pécsre, mert ekkor éppen a pécs—budapesti gép romlott el. Végül — hogy tel­jes legyen a lista — egy jára­tot sürgős külföldi szállítások miatt kellett kihagyni. Jelenleg hat IL 14-es gép bonyolítja le a belföldi for­galmat, illetve a külföldi for­galom rövidebb távú részeit. Van ezenkívül még 2 IL 14-es gépünk, amelyek nagyjavítá­son esnek át. Ha a nagyjaví­tással végzünk, összesen 7 IL 14-est tudunk beállítani a forgalomba. Ez annyit jelent, hogy a következő évben meg­szűnnek az ilyen járatkima­radások. — Milyen arányú a bel­földi légiforgalom? Hány utast szállítanák Pécs és Budapest között havonta? — Amióta a LI 2-eseket ki­selejteztük, a belföldi légifor­galom csökkent. A miskolci, nyíregyházi, szegedi járatokat meg kellett szüntetnünk, mert repülőtereik kicsinyek ahhoz, hogy az IL 14-esek le- és felszállhassanak. Jelenleg csak Debrecennel, Péccsel, Szombathellyel és Zalaeger­szeggel van belföldi légifor­galmunk — Pécs tehát a sze­rencsésebb városok közé tar­tozik. Ami az utasszámot il­leti, augusztusban 802 utast szállítottunk Pécsre, s 702-őt Pécsről Budapestre. A Deb­recen—Budapest közötti légi- járatunk 1707 személyt szállí­tott oda és vissza. Szombat­hellyel és Zalaegerszeggel légiforgal­— Lesz-e télen légijárat Pécs és Budapest között? — A belföldi légiforgalom­ban egyedül Debrecennel tar­tunk fenn téli légijáratot. A jelenlegi két járat helyett na­ponta egy járat közlekedik té­len a tiszántúli városba. A pécs—budapesti járatot ezen a télen is meg kell szüntet­nünk, mert a pécsi repülőtér nem alkalmas ennek lebonyo­lítására. — Milyen fejesztésekre, távlatokra szám'thatunk a pécs—budapesti légiközleke­désben? — Azt hiszem, nem árulok el titkot azzal, hogy megfelelő tervek készülnek a belföldi, beleértve a pécsi légiközleke­dés fejlesztésére. A tervezés illetve a tervek elfogadása azonban még nincs lezárva, így a különböző elképzelések­ről nem nyilatkozhatom. Any- nyit mindenesetre megjegyez­hetek. hogy egyelőre nem ter­vezünk járatsűrítéseket, mert a jelenlegi utasterek sincse­nek száz százalékosan kihasz­nálva. Azt sem mondhatom, hogy helikoptereket fogunk beállítani. A helikopteres légi­közlekedés ugyanis meglehe­tősen drága, ezért a helikop­ter világszerte csak szerény kiegészítő szerepet játszik a repülőgépek mellett. Kétség­telen ugyan, hogy a helyből felszálló gépeké lesz a jövő, e gépek azonban még nem eléggé nagyok, olcsók ahhoz, hogy használatuk kifizetődő legyen. Ezt a kérdést még a jövőnek, a technika fejlődésé­nek kell megoldania — fejez­te be nyilatkozatát Hűvös Sándor elvtárs. Gyorsítani kell a vetést és a betakarítást A búza 41,5 százaléka van elvetve — Minden gépet ki kell használni! Baranya megye kenyérga­bona-vetés tervteljesítése te­rén jelenleg a megyék között utolsó. Ennek jegyében zaj­lott le tegnap a megyei ta­nácson a szokásos OB ülés. Sajnos ez az utolsó hely nem­csak presztízskérdés, mert jó eredményeket felmutatva az utolsó hely csak annyit jelen­tene, hogy a többi megye még jobban dolgozik. Bara­nyára azonban ebben az eset­ben az illik, hogy mintegy 1( százalékkal elmaradt a ke nyérgatoona-vetési tervétől — s ez mindenféleképpen komolj problémát jelent. Hozzájáru ehhez az is, hogy a pár napjí beköszöntött esős időszak miatt a munkát csak akadoz­va lehetett folytatni s ez mé| jobban megnövelte az amúgj is meglévő lemaradást. Az esc előtti néhány napban jó üterr ben dolgoztak a földeken, t megyére hullott 85 millimé teres csapadék azonban jelen­tősen fokozta a nehézségeket Legfontosabb munka a búzavetés Az őszi árpavetéssei lényeg-e ben végeztek a megyében mindössze ezer hold olas2 búzás árpát nem vetették mé§ el, de a tapasztalatok szerint ezt jobb későn vetni. Rozs­ból az előirányzott terület 8E százalékát vetették el, búzá­ból még csak a 41,5 száza­lékát. Elmaradt a megye a vetőszántással is mintegy IC százalékkal, mert eddig még csak 80 százaléknál állnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vetőszántások végzé­sében mutatkozó lemaradás nem hátráltatta a vetést, meri jelenleg is még 26 ezer hold vetés alá előkészített és még be nem vetett terület van a megyében. A négy napos rossz idei okozta visszaesést csak foko­zottabb munkával lehet behoz­ni. Nagyon fontos, hogy amint a talaj lehetőséget nyújt, azon nal hozzákezdjenek a mun­kákhoz. Addig, amíg a vető­szántás és a vetés végzéséhez még túlságosan laza a talaj, hozzá lehet kezdeni a mély­szántáshoz. Egyetlen fontos feladat: minden gépet kihasz­nálni, ha ezt a. talajviszonyok lehetővé teszik! És minden munkának a búzavetést kell szolgálni. Ez az elsőrendű cél. A vetéssel szorosam össze­függnek a betakarítási mun­kák. A kukoricabetakarítás ütemének lassúsága eddig nem okozott gondot, mert a kukorica utáni vetést még nem kezdték el. A későbbiek ben azonban különösen azokon a helyeken, ahol nagyobb a kukorica után vetett gabona terve, mint páldául a pécsi já­rásban, erősen szorgalmazni kell a kukorica betakarítást, mert csak így ker-ülhet idő­ben földbe a búza. Vetési tervét egyébként csak Mohács város teljesítet­te maradék nélkül. íl vetőmag megvan A pécsi, mohácsi járásban viszont jelentős az elmaradd és furcsa módon a pécsváradi- ban is, pedig náluk vetnek legkevesebb gabonát kukorica után s így már jóval előbbre kellene tartaniok. A vetőmag probléma telje­sen megoldódott. Különböző tsz-ek vetőmagigénye 610 va­gon volt, ezzel szemben 684 vagonnal hoztak be a megye be, így még tartalékolni való is bőven marad. A műtrágyaellátással sem állunk rosszul, már 87 száza­lékát leszállították, nitrogén műtrágyából 94, foszforból 9- százalókot, mindössze kálibc várunk még nagyobb mennyi­ségre, ez azonban a káli mű­trágyák későbbi alkalmazásá­nak lehetősége miatt nem je­lent lényeges kiesést. Megszervezték a megyében az intézményes egérirtást is. A múlt héten ebben az ügy­ben Manninger G. Adolf pro­fesszor tájékoztatta a járások és a termelőszövetkezetek ve- zettődt. Mind ez ideig már közel 10 millió forintot költöttek a megyében a mezeipocok ir­tására, a kártételek még így is meglehetősen nagyok, tehá. az irtást fokozni kell. Nehe­zíti a munkát, hogy a mun­kához szükséges dieldrinfoői 186 mázsa még mindig hiány­zik. Részleges megoldást ígér az a lehetőség, hogy a dieldrin- felesleggel rendelkező tsz-ek kölcsönöznék a vegyszert azoknak a tsz-eknek, amelyek­nek nincs belőle elegendő. Tizennyolcmillió forint Pécs villanyhálózatának bővítésére 15 transzformátor-állomást építenek — Nagyobb, korszerű világítótesteket szerelnek fel A gépállás jelenleg is na­gyon sok, 192 gép áll jelen­leg a megyében s mindö sre csak 528 darab dolgozik két műszakban. Olyan gépek s áll nak gyakran hosszabb ideig, amelyek nem beszerezhe‘et en alkatrész meghibásodása miatt váltak üzemképtelenné. Ez vi­lágosan arra mutat, hosv a gépjavításokat jobban 11 megszervezni, nem szab' é- peket megjavítatlanul k.nt- hagyni a földeken. Sok a gond a cukorrépa- szállítással Szó esett a betakarítás egyéb adatairól is. Burgonyából 98, napraforgóból 95 százalékra áll a megye. A cukorrépa be­takarítással 61 százalékra vé­geztek. A cukorrépaszállítással továbbra is nagyon sok a probléma, egyes átvevőhelyek: még csak most kezdték meg működésüket. Sokszor az is hátráltatja a munkákat, hogy csak kisebb méretű mázsájuk! van, nem fér rá a vontató. Az OB elhatározta, hogy az AKÖV révén elsősorban az átvevőhelyéktől távol eső tsz- éknek nyújtanak segítséget, hogy valamennyi traktor a vetési munkálatokkal vagy azok előkészítésével foglalkoz­hassak. A kukoricatörós 34.3 százalék­ra, a szárvágásra 15 százalék­ra ál a megyében. Végezetül elismerően nyilat­kozott az OB a mohácsi járás ellenőrzési módszeréről. Min­den három tsz-nek van egy felelőse s ezek minden este jelentést tesznek a tanácsnak a munkák állásáról. így sok- kai könnyebb az intézkedések megtétele s minden bizonnyal összehangoltabban folyhatnak a munkák a járásban. •Jelentős beruházásokat, korszerűsítési munkákat vé­gez a város területén a DÉ- DÄSZ pécsi üzletigazgatósága. A megszaporodott háztartási gépek, a magasabb energia- fogyasztás megköveteli a ve­zetékek kicserélését, új al- allomúsok építését, új trafó- állomások üzembehelyezését. A város energiaellátását ed­dig két alállomás biztosította: a Légszeszgyár utcai és a Tüzér utcai. Idén azonban már szükségessé vált egy har­madik építése is Meszesen, a jövőben pedig a József utcá­ban épül fel a negyedik al­állomás. A belváros területén a lég­vezetékeket nagyobb kereszt­metszetű kábelvezetékekkel kell felcserélni. Ez viszont teljesen új közművesítést is kíván. Ezt a nagyarányú mun­kát négy év alatt végzik el, s évente hatmillió forintot fordítanak rá. Idén a Felső­malom utca, a Rákóczi út, a E?m utca és a Kossuth Lajos v ca által határolt területe­ké.-: fektetik le az új kábelo­kat és szerelik be az épüle­te be. Jövőre a Bem utca, a r- kóczi út, a Kórház tér. a S* L= tér és a Hunyadi út ál­tal határolt területre kerül ser. majd a Hunyadi út, a Kossuth Lajos utca és az Ágoston tér közötti szakasz. Ezeken a területeken a táv­imi fejlesztési tervet is figye­lembe véve 150 négyzetmilli- rré'eres kábelokat fektetnek le. Ekkora átmérőjű és ilyen súlyú vezetékeket tetőkre sze­relni már nem lehetne, ki­sebb vezeték pedig nem tud­ná ellátni a belváros lakossá­ga: kellő villamosenergiával. Tovább korszerűsítik a vá­ros közvilágítását is. A széle­sebb utakat, tereket fokozato­san kandelláberes, ostornye- íes, vagy higanygőz armatú­rákkal szerelik fel. Ezáltal a •0—100 wattos égők helyett S50 wattosokat építenek be és a világítótesteket olyan távolságra helyezik d egy­mástól, hogy a szükséges meg­világítása sem. ami szintén összefügg a trafóállomások hiányával. Megérdeklődtük a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatóságától, miért építenek új fénycsöve­ket a Sallai utcai házak ol­dalára, amikor ebben az ut­cában korszerű világítás van. Ezeket nem ők építik. A be­ruházó a városi tanács, kivi­telező a Pécsi Tatarozó Vál­lalat. Most csak az a kérdés, hogy a két évvel ezelőtt fel­szerelt világítótesteket lesze- relik-e a Sallai utcából vagy mind a két világító test mű­ködik? Dupla vagy semmi alapon? 38 lakás emeletráépítésből világítási érték mindenütt megfelelő legyen. A kellő feszültség biztosítá­sára új traíóházak építése is szerepel a vállalat idei tervé­ben. így a Hargita és a Ku- lich Gyula utcai új transzfor­mátorállomáson kívül újat szereltek fel a Szigeti vám és az ürögi részen. Pécsbányán, Meszesen. Nagyárpádon, a Bo­kor utcában, a Basamalom úton, két darabot Kovács-te­lepen, a Buzsáki úton és ezen kívül teljes rekonstruk­ciót végeznek György-telepen, s villanyt kapnak az épülő oigányliaikások is. Transzfor­mátorállomással gyarapodik még Kertváros és Vasas I. is. Ugyancsak két teljes re­konstrukciót végeznek a sza­márkúti körzetben, Bánom te­rületén, a Mező Imre utca környékén, a Testvériség út­ján, valamint Szkókó és Bá- lics területén. A közvilágítás korszerűsí­tésére a városi tanács 750 000 1 forintot fordít az idén. a fel- . sorolt beruházások értéke pe- : dig meghaladja a 16 millió I forintot. Ugyanakkor felújítá­sokra, az oszlopok kicseré­lésére. belongyámos megerő- ! sítésre még több mint egy- ! millió forintot költünk. Ilyen nagyszabású munkák ellenére még mindig vannak a városnak olyan részei, ahol akadozik az áramellátás és r nemegyszer esténként több órás áramszünet van. mint i például Uj-Mecsekalján a 39-es dandár úttól délre eső szakaszon. Ezen a részen két transzformátorállomásnak kel- I lene lennie ahhoz, nogy az i áramszolgáltatás zavartalan legyen. Egynek az épülő hét­emeletes házban, a másiknak a féibenmaradt állami áru­házban. Mivel egyik sem ké- i szült el, az út mellett lévő ! panelépületeknél elhelyezett j 6-os számú transzformátorál­lomás biztosítja az ellátást, ami ekkora terület igényei­hez képest kicsiny. S ugyan­csak nincs megoldva a Már­tírok útja igiytat ásónak köz­MEMENTO A vasasi bányatelep mel­lett lent a réten egy sor ház áll. Ott lakik egyikben Bózsa János nyugdíjas bányász. So­kat beszélgettem már vele s szavai nyomán történelmet tanultam. Olyan embertől tanultam, aki társai élén for­málója volt a magyar mun­kásság hősi történelmének, s egyben a magyar nép tör­ténelmének is. Ennek a har­cok árán formált történe­lemnek mindig komoly sze­replői voltak a pécsvidéki bányamunkások. Az első, — 1882. május 15-i — sztrájkot minden esztendőben követ­te újabb, hiszen 1940-ig, az utolsó jelentősebb sztrájkig pontosan 56 alkalommal nyúltak e fegyverhez. A harminc esztendővel ez­előtti éhségsztrájk, melyet 1934 október 11—15-ig vív­tak, méltán került e törté­nelemkönyv legszebb lapja­ira. Miért harcoltak? Miért nyúllak a sztrájk fegyveré­hez pécsvidéki bányászok? Talán a mai fiataloknak el­hinni is nehéz az okot: a ne­héz. nyomorúságos helyze­tük miatt voltak kénytelenek e végső fegyverhez nyúlni. A harmincas évek elején munkabérük egyre csökkent, a bányaigazgatóság a. 6 pen­gő 22 filléres átlagkeresetet 4 pengő 11 fillérre szorította, s ez: is állandó késedelmek­kel fizette. A bércsökkenés miatti elégedetlenséget csak tetézte az az elhatározás, hogy a megígért 17 pengős téli segélyt 15 pengő 50 fil­lérre redukálták. Ez a beje­lentés olajat öntött a tűzre 1934. október 11-én a va vasi Thomen akna délutánom műszakja leszállás után nem a fejtésekbe indult, hanem az aknarakodónál gyüleke­kijelentették, hogy addig nem dolgoznak, amíg az igazgatóság nem teljesíti kö­veteléseiket. Az igazgatóság megriadt a sztrájk hírére és ígéretet tett a téli segély hiány tálán kifizetésére is, azon­ban a bányamunkások most már követelték a nyolc szá­zalékos bércsökkenés orvos­lását is. A föld alatt lévő 350 bányamunkás nem szállt ki, határozottan kiállt köve­telése mellett. Másnap a Fe- renc-akna és az István-akna reggeles műszakja is csatla­kozott az éhségsztrájkhoz. A három bányában 870 em­ber lépett a harc útjára. A bányaigazgatóság ulti­mátummal és katonasággal fenyegette a bányászokat. Október 14-én reggel meg is jelent egy puskás és egy géppuskás szakasz az aknán. A vasasiak harca megha­ladta a 100 órát, több bá­nyász rosszul lett. A szo­ciáldemokrata vezetők, — Tolnai József titkár, Eszter­gályos János és Bemtrant Antal — tárgyalásokat foly­tattak a bányaigazgatóság­gal. Peyer Károly is Pécsre érkezett, s a hírvivők élén a vasasi bányához tartott. Pe­yer javaslatára az aknák sztrájkoló munkásai beszün- * tték a harcot és felvették a munkát. Részleges eredményt mé­gis sikerült elérni, mert a 17 pengős téli segély* az igazgatóság kifizette. A meg­csonkított béreket nem kor­rigálták, sőt 100 szervezett dolgozónak azonnal k'fid'-' ­munkal-nrv”vpt A sztoé'1 nak mégi: óriás5 ható«* v hiszen a munk-tó ;é<?r>' -0. vább erősítette, újabb ha-’- ra szervezte. (G) A Légszeszgyár utca és Vasvári utca közötti háztömbben öt házra emelnek rá még két-két emeletet. Az emeletrá- > építés során 38 újabb lakásba költözhetnek ba-jd be a; tulajdonosok. ,

Next

/
Thumbnails
Contents