Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-15 / 242. szám
1M4. OKTÓBER 15. RIAPLÖ 3 A MALÉV vezérigazgatója válaszol: Miért maradt ki 13 légijárat? Az idei télen sem less légiforgalom Pécs és Budapest között Mint ismért, a nyáron számos légi járat kimaradt a pécs—budapesti légiközlekedésből. A kimaradt járatok száma meghaladta a sokéves átlagot, és gyakori panaszt okozott a légiközlekedés kedvelői körében. Ez, valamint a pécs—budapesti légiforgalom egyéb problémái arra indították szerkesztőségünket, hogy felkeressük Hűvös Sándor elvtársat, a MALÉV vezérigazgatóját, s kérdéseket tegyünk fel a témával kapcsolatban. — Mi volt az oka a járatok viszonylag gyakori kimaradásának? Mikor számíthatunk arra, hogy ezek a kimaradások megszűnnek, illetve a korábbi évek átlagára szorítkoznak? — Ez év május 1-től augusztus 13-ig 13 légi járat maradt ki a pécs—budapesti légiközlekedésből. Ebből 5 járat azért, mert a pécsi repülőtér talaja a nagy esőzések következtében annyira felázott, hogy képtelennek bizonyult a repülőgép fogadására. Űjabb 2 alkalommal szintén az időjárás, pontosabban az erős szél szólt közbe. Ez összesen 7 járatkimaradás volt. Tekintve, hogy a vihar, illetve nagy esőzések minden nyáron előfordulnak, 7 járat más években is elmaradhat a nyári hónapokban. A hátralévőkben tehát csak a további fi járat érdekes számunkra, melyből 4 azért maradt ki, mert az utas szállító légipark egv-egy gépe időnként meghibásodott. Miután tartalékgépünk nincs, • j aránylag csekély az ilyen műszaki hibák ese- ' műnk van. tén a fontosabb külföldi járat előnyben részesül a belföldivel szemben. Egy újabb járatot azért nem tudtunk elindítani Pécsre, mert ekkor éppen a pécs—budapesti gép romlott el. Végül — hogy teljes legyen a lista — egy járatot sürgős külföldi szállítások miatt kellett kihagyni. Jelenleg hat IL 14-es gép bonyolítja le a belföldi forgalmat, illetve a külföldi forgalom rövidebb távú részeit. Van ezenkívül még 2 IL 14-es gépünk, amelyek nagyjavításon esnek át. Ha a nagyjavítással végzünk, összesen 7 IL 14-est tudunk beállítani a forgalomba. Ez annyit jelent, hogy a következő évben megszűnnek az ilyen járatkimaradások. — Milyen arányú a belföldi légiforgalom? Hány utast szállítanák Pécs és Budapest között havonta? — Amióta a LI 2-eseket kiselejteztük, a belföldi légiforgalom csökkent. A miskolci, nyíregyházi, szegedi járatokat meg kellett szüntetnünk, mert repülőtereik kicsinyek ahhoz, hogy az IL 14-esek le- és felszállhassanak. Jelenleg csak Debrecennel, Péccsel, Szombathellyel és Zalaegerszeggel van belföldi légiforgalmunk — Pécs tehát a szerencsésebb városok közé tartozik. Ami az utasszámot illeti, augusztusban 802 utast szállítottunk Pécsre, s 702-őt Pécsről Budapestre. A Debrecen—Budapest közötti légi- járatunk 1707 személyt szállított oda és vissza. Szombathellyel és Zalaegerszeggel légiforgal— Lesz-e télen légijárat Pécs és Budapest között? — A belföldi légiforgalomban egyedül Debrecennel tartunk fenn téli légijáratot. A jelenlegi két járat helyett naponta egy járat közlekedik télen a tiszántúli városba. A pécs—budapesti járatot ezen a télen is meg kell szüntetnünk, mert a pécsi repülőtér nem alkalmas ennek lebonyolítására. — Milyen fejesztésekre, távlatokra szám'thatunk a pécs—budapesti légiközlekedésben? — Azt hiszem, nem árulok el titkot azzal, hogy megfelelő tervek készülnek a belföldi, beleértve a pécsi légiközlekedés fejlesztésére. A tervezés illetve a tervek elfogadása azonban még nincs lezárva, így a különböző elképzelésekről nem nyilatkozhatom. Any- nyit mindenesetre megjegyezhetek. hogy egyelőre nem tervezünk járatsűrítéseket, mert a jelenlegi utasterek sincsenek száz százalékosan kihasználva. Azt sem mondhatom, hogy helikoptereket fogunk beállítani. A helikopteres légiközlekedés ugyanis meglehetősen drága, ezért a helikopter világszerte csak szerény kiegészítő szerepet játszik a repülőgépek mellett. Kétségtelen ugyan, hogy a helyből felszálló gépeké lesz a jövő, e gépek azonban még nem eléggé nagyok, olcsók ahhoz, hogy használatuk kifizetődő legyen. Ezt a kérdést még a jövőnek, a technika fejlődésének kell megoldania — fejezte be nyilatkozatát Hűvös Sándor elvtárs. Gyorsítani kell a vetést és a betakarítást A búza 41,5 százaléka van elvetve — Minden gépet ki kell használni! Baranya megye kenyérgabona-vetés tervteljesítése terén jelenleg a megyék között utolsó. Ennek jegyében zajlott le tegnap a megyei tanácson a szokásos OB ülés. Sajnos ez az utolsó hely nemcsak presztízskérdés, mert jó eredményeket felmutatva az utolsó hely csak annyit jelentene, hogy a többi megye még jobban dolgozik. Baranyára azonban ebben az esetben az illik, hogy mintegy 1( százalékkal elmaradt a ke nyérgatoona-vetési tervétől — s ez mindenféleképpen komolj problémát jelent. Hozzájáru ehhez az is, hogy a pár napjí beköszöntött esős időszak miatt a munkát csak akadozva lehetett folytatni s ez mé| jobban megnövelte az amúgj is meglévő lemaradást. Az esc előtti néhány napban jó üterr ben dolgoztak a földeken, t megyére hullott 85 millimé teres csapadék azonban jelentősen fokozta a nehézségeket Legfontosabb munka a búzavetés Az őszi árpavetéssei lényeg-e ben végeztek a megyében mindössze ezer hold olas2 búzás árpát nem vetették mé§ el, de a tapasztalatok szerint ezt jobb későn vetni. Rozsból az előirányzott terület 8E százalékát vetették el, búzából még csak a 41,5 százalékát. Elmaradt a megye a vetőszántással is mintegy IC százalékkal, mert eddig még csak 80 százaléknál állnak. Meg kell azonban jegyezni, hogy a vetőszántások végzésében mutatkozó lemaradás nem hátráltatta a vetést, meri jelenleg is még 26 ezer hold vetés alá előkészített és még be nem vetett terület van a megyében. A négy napos rossz idei okozta visszaesést csak fokozottabb munkával lehet behozni. Nagyon fontos, hogy amint a talaj lehetőséget nyújt, azon nal hozzákezdjenek a munkákhoz. Addig, amíg a vetőszántás és a vetés végzéséhez még túlságosan laza a talaj, hozzá lehet kezdeni a mélyszántáshoz. Egyetlen fontos feladat: minden gépet kihasználni, ha ezt a. talajviszonyok lehetővé teszik! És minden munkának a búzavetést kell szolgálni. Ez az elsőrendű cél. A vetéssel szorosam összefüggnek a betakarítási munkák. A kukoricabetakarítás ütemének lassúsága eddig nem okozott gondot, mert a kukorica utáni vetést még nem kezdték el. A későbbiek ben azonban különösen azokon a helyeken, ahol nagyobb a kukorica után vetett gabona terve, mint páldául a pécsi járásban, erősen szorgalmazni kell a kukorica betakarítást, mert csak így ker-ülhet időben földbe a búza. Vetési tervét egyébként csak Mohács város teljesítette maradék nélkül. íl vetőmag megvan A pécsi, mohácsi járásban viszont jelentős az elmaradd és furcsa módon a pécsváradi- ban is, pedig náluk vetnek legkevesebb gabonát kukorica után s így már jóval előbbre kellene tartaniok. A vetőmag probléma teljesen megoldódott. Különböző tsz-ek vetőmagigénye 610 vagon volt, ezzel szemben 684 vagonnal hoztak be a megye be, így még tartalékolni való is bőven marad. A műtrágyaellátással sem állunk rosszul, már 87 százalékát leszállították, nitrogén műtrágyából 94, foszforból 9- százalókot, mindössze kálibc várunk még nagyobb mennyiségre, ez azonban a káli műtrágyák későbbi alkalmazásának lehetősége miatt nem jelent lényeges kiesést. Megszervezték a megyében az intézményes egérirtást is. A múlt héten ebben az ügyben Manninger G. Adolf professzor tájékoztatta a járások és a termelőszövetkezetek ve- zettődt. Mind ez ideig már közel 10 millió forintot költöttek a megyében a mezeipocok irtására, a kártételek még így is meglehetősen nagyok, tehá. az irtást fokozni kell. Nehezíti a munkát, hogy a munkához szükséges dieldrinfoői 186 mázsa még mindig hiányzik. Részleges megoldást ígér az a lehetőség, hogy a dieldrin- felesleggel rendelkező tsz-ek kölcsönöznék a vegyszert azoknak a tsz-eknek, amelyeknek nincs belőle elegendő. Tizennyolcmillió forint Pécs villanyhálózatának bővítésére 15 transzformátor-állomást építenek — Nagyobb, korszerű világítótesteket szerelnek fel A gépállás jelenleg is nagyon sok, 192 gép áll jelenleg a megyében s mindö sre csak 528 darab dolgozik két műszakban. Olyan gépek s áll nak gyakran hosszabb ideig, amelyek nem beszerezhe‘et en alkatrész meghibásodása miatt váltak üzemképtelenné. Ez világosan arra mutat, hosv a gépjavításokat jobban 11 megszervezni, nem szab' é- peket megjavítatlanul k.nt- hagyni a földeken. Sok a gond a cukorrépa- szállítással Szó esett a betakarítás egyéb adatairól is. Burgonyából 98, napraforgóból 95 százalékra áll a megye. A cukorrépa betakarítással 61 százalékra végeztek. A cukorrépaszállítással továbbra is nagyon sok a probléma, egyes átvevőhelyek: még csak most kezdték meg működésüket. Sokszor az is hátráltatja a munkákat, hogy csak kisebb méretű mázsájuk! van, nem fér rá a vontató. Az OB elhatározta, hogy az AKÖV révén elsősorban az átvevőhelyéktől távol eső tsz- éknek nyújtanak segítséget, hogy valamennyi traktor a vetési munkálatokkal vagy azok előkészítésével foglalkozhassak. A kukoricatörós 34.3 százalékra, a szárvágásra 15 százalékra ál a megyében. Végezetül elismerően nyilatkozott az OB a mohácsi járás ellenőrzési módszeréről. Minden három tsz-nek van egy felelőse s ezek minden este jelentést tesznek a tanácsnak a munkák állásáról. így sok- kai könnyebb az intézkedések megtétele s minden bizonnyal összehangoltabban folyhatnak a munkák a járásban. •Jelentős beruházásokat, korszerűsítési munkákat végez a város területén a DÉ- DÄSZ pécsi üzletigazgatósága. A megszaporodott háztartási gépek, a magasabb energia- fogyasztás megköveteli a vezetékek kicserélését, új al- allomúsok építését, új trafó- állomások üzembehelyezését. A város energiaellátását eddig két alállomás biztosította: a Légszeszgyár utcai és a Tüzér utcai. Idén azonban már szükségessé vált egy harmadik építése is Meszesen, a jövőben pedig a József utcában épül fel a negyedik alállomás. A belváros területén a légvezetékeket nagyobb keresztmetszetű kábelvezetékekkel kell felcserélni. Ez viszont teljesen új közművesítést is kíván. Ezt a nagyarányú munkát négy év alatt végzik el, s évente hatmillió forintot fordítanak rá. Idén a Felsőmalom utca, a Rákóczi út, a E?m utca és a Kossuth Lajos v ca által határolt területeké.-: fektetik le az új kábelokat és szerelik be az épülete be. Jövőre a Bem utca, a r- kóczi út, a Kórház tér. a S* L= tér és a Hunyadi út által határolt területre kerül ser. majd a Hunyadi út, a Kossuth Lajos utca és az Ágoston tér közötti szakasz. Ezeken a területeken a távimi fejlesztési tervet is figyelembe véve 150 négyzetmilli- rré'eres kábelokat fektetnek le. Ekkora átmérőjű és ilyen súlyú vezetékeket tetőkre szerelni már nem lehetne, kisebb vezeték pedig nem tudná ellátni a belváros lakossága: kellő villamosenergiával. Tovább korszerűsítik a város közvilágítását is. A szélesebb utakat, tereket fokozatosan kandelláberes, ostornye- íes, vagy higanygőz armatúrákkal szerelik fel. Ezáltal a •0—100 wattos égők helyett S50 wattosokat építenek be és a világítótesteket olyan távolságra helyezik d egymástól, hogy a szükséges megvilágítása sem. ami szintén összefügg a trafóállomások hiányával. Megérdeklődtük a DÉDÁSZ pécsi üzletigazgatóságától, miért építenek új fénycsöveket a Sallai utcai házak oldalára, amikor ebben az utcában korszerű világítás van. Ezeket nem ők építik. A beruházó a városi tanács, kivitelező a Pécsi Tatarozó Vállalat. Most csak az a kérdés, hogy a két évvel ezelőtt felszerelt világítótesteket lesze- relik-e a Sallai utcából vagy mind a két világító test működik? Dupla vagy semmi alapon? 38 lakás emeletráépítésből világítási érték mindenütt megfelelő legyen. A kellő feszültség biztosítására új traíóházak építése is szerepel a vállalat idei tervében. így a Hargita és a Ku- lich Gyula utcai új transzformátorállomáson kívül újat szereltek fel a Szigeti vám és az ürögi részen. Pécsbányán, Meszesen. Nagyárpádon, a Bokor utcában, a Basamalom úton, két darabot Kovács-telepen, a Buzsáki úton és ezen kívül teljes rekonstrukciót végeznek György-telepen, s villanyt kapnak az épülő oigányliaikások is. Transzformátorállomással gyarapodik még Kertváros és Vasas I. is. Ugyancsak két teljes rekonstrukciót végeznek a szamárkúti körzetben, Bánom területén, a Mező Imre utca környékén, a Testvériség útján, valamint Szkókó és Bá- lics területén. A közvilágítás korszerűsítésére a városi tanács 750 000 1 forintot fordít az idén. a fel- . sorolt beruházások értéke pe- : dig meghaladja a 16 millió I forintot. Ugyanakkor felújításokra, az oszlopok kicserélésére. belongyámos megerő- ! sítésre még több mint egy- ! millió forintot költünk. Ilyen nagyszabású munkák ellenére még mindig vannak a városnak olyan részei, ahol akadozik az áramellátás és r nemegyszer esténként több órás áramszünet van. mint i például Uj-Mecsekalján a 39-es dandár úttól délre eső szakaszon. Ezen a részen két transzformátorállomásnak kel- I lene lennie ahhoz, nogy az i áramszolgáltatás zavartalan legyen. Egynek az épülő hétemeletes házban, a másiknak a féibenmaradt állami áruházban. Mivel egyik sem ké- i szült el, az út mellett lévő ! panelépületeknél elhelyezett j 6-os számú transzformátorállomás biztosítja az ellátást, ami ekkora terület igényeihez képest kicsiny. S ugyancsak nincs megoldva a Mártírok útja igiytat ásónak közMEMENTO A vasasi bányatelep mellett lent a réten egy sor ház áll. Ott lakik egyikben Bózsa János nyugdíjas bányász. Sokat beszélgettem már vele s szavai nyomán történelmet tanultam. Olyan embertől tanultam, aki társai élén formálója volt a magyar munkásság hősi történelmének, s egyben a magyar nép történelmének is. Ennek a harcok árán formált történelemnek mindig komoly szereplői voltak a pécsvidéki bányamunkások. Az első, — 1882. május 15-i — sztrájkot minden esztendőben követte újabb, hiszen 1940-ig, az utolsó jelentősebb sztrájkig pontosan 56 alkalommal nyúltak e fegyverhez. A harminc esztendővel ezelőtti éhségsztrájk, melyet 1934 október 11—15-ig vívtak, méltán került e történelemkönyv legszebb lapjaira. Miért harcoltak? Miért nyúllak a sztrájk fegyveréhez pécsvidéki bányászok? Talán a mai fiataloknak elhinni is nehéz az okot: a nehéz. nyomorúságos helyzetük miatt voltak kénytelenek e végső fegyverhez nyúlni. A harmincas évek elején munkabérük egyre csökkent, a bányaigazgatóság a. 6 pengő 22 filléres átlagkeresetet 4 pengő 11 fillérre szorította, s ez: is állandó késedelmekkel fizette. A bércsökkenés miatti elégedetlenséget csak tetézte az az elhatározás, hogy a megígért 17 pengős téli segélyt 15 pengő 50 fillérre redukálták. Ez a bejelentés olajat öntött a tűzre 1934. október 11-én a va vasi Thomen akna délutánom műszakja leszállás után nem a fejtésekbe indult, hanem az aknarakodónál gyülekekijelentették, hogy addig nem dolgoznak, amíg az igazgatóság nem teljesíti követeléseiket. Az igazgatóság megriadt a sztrájk hírére és ígéretet tett a téli segély hiány tálán kifizetésére is, azonban a bányamunkások most már követelték a nyolc százalékos bércsökkenés orvoslását is. A föld alatt lévő 350 bányamunkás nem szállt ki, határozottan kiállt követelése mellett. Másnap a Fe- renc-akna és az István-akna reggeles műszakja is csatlakozott az éhségsztrájkhoz. A három bányában 870 ember lépett a harc útjára. A bányaigazgatóság ultimátummal és katonasággal fenyegette a bányászokat. Október 14-én reggel meg is jelent egy puskás és egy géppuskás szakasz az aknán. A vasasiak harca meghaladta a 100 órát, több bányász rosszul lett. A szociáldemokrata vezetők, — Tolnai József titkár, Esztergályos János és Bemtrant Antal — tárgyalásokat folytattak a bányaigazgatósággal. Peyer Károly is Pécsre érkezett, s a hírvivők élén a vasasi bányához tartott. Peyer javaslatára az aknák sztrájkoló munkásai beszün- * tték a harcot és felvették a munkát. Részleges eredményt mégis sikerült elérni, mert a 17 pengős téli segély* az igazgatóság kifizette. A megcsonkított béreket nem korrigálták, sőt 100 szervezett dolgozónak azonnal k'fid'-' munkal-nrv”vpt A sztoé'1 nak mégi: óriás5 ható«* v hiszen a munk-tó ;é<?r>' -0. vább erősítette, újabb ha-’- ra szervezte. (G) A Légszeszgyár utca és Vasvári utca közötti háztömbben öt házra emelnek rá még két-két emeletet. Az emeletrá- > építés során 38 újabb lakásba költözhetnek ba-jd be a; tulajdonosok. ,