Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-11 / 239. szám

1964. OKTOBER 1L MAPLÖ 5 Az 1958. évihez hasonló nagy szőlőtermés ígérkezik Hátrál az apokaliptikus lovag Hol tartunk ma a rák gyógyításával? 100000 hektoliter must és bor fogadására készült fel a Mecsekvidéki Pincegazdaság A szeptember hónapban megtörtént termésbecslések alapján a Magyar Állami Pin­cegazdaság Mecsekvidéki Üze­mének négy megyére kiter­jedő területén csak az 1958. évihez fogható, rekord szőlő­termés ígérkezik, melynek fo­gadása, feldolgozása és elhe­lyezése komoly gondot okoz, s igen körültekintő előkészüle­teket kíván. A tavasz és a nyár folya­mán több ezer hordó felújí­tását és karbantartását vé­gezték el egyrészt a vállalat saját kádár részlege útján, másrészt a négy megyében működő valamennyi kádár ktsz a vállalatnak dolgozott, sőt a keszthelyi kádár ktsz is besegített. Az üzem területén lévő öt feldolgozó telepen kor­szerűsítették a szőlőfeldolgozó gépeket és berendezéseket, Bolyban pedig teljesen új sző­lőfeldolgozót építettek, melyet modem gépekkel szereltek fel Tekintettel azonban a re­kord termésre, arra a körül­ményre, hogy az üzemnek az előző évinek kétszeresét kell felvásárolnia, különleges in­tézkedésekre volt szükség. Ah­hoz. hogy a megtermett meny- nyiséget fogadni tudják, szük­ség tároló tereket kellett biz­tosítani. Eddig mintegy 60 000 hektoliter szükség tárolóhelyről gondoskodott a vállalat, ezek­ben helyezik el az óbort, hogy az üzem pincéiben helyet csi­náljanak az újnak. Az óbor átszállítását ezekben a napok­ban fejezik be, s egyidejűleg megkezdik az új termés át­vételét. Az idén 100 000 hektó mus­tot és bort — illetve borba átszámított szőlőt — vesz át az Állami Pincegazdaság Mecsek­vidéki Üzeme. Ehhez Bara­nya megye több, mint 23 000 hektoliterrel járul hozzá. Be­fejezéshez közelednek a sző­lő- és borértékesítésd szerző­déskötések is. Bár a határidő december 1., az üzem már szép tember végéig 93,6 százalékra teljesítette szerződéskötési ter­vét. A szerződéses terven fe­lül, mintegy 20 000 hektót sza­badon vásárolnak fel. Az idén nagy mennyiségű szőlő értéke­sítésével jelentkeznek az ál­lami gazdaságok is. A Balaton- boglári Állami Gazdaságtól például 5000 mázsa szőlőt vesz át feldolgozásra az üzem, na­gyobb mennyiséget szállít a Pécsi Állami Gazdaság is. A korai szőlőfajták szedésé­vel már megkezdődött a szü­ret. Mivel az időjárás ebben az évben igen kedvező volt a szőlőre, a nagy hozam mellett a bor minősége is kiváló. A már eddig leszüretelt Buvier, Rizlingszilváni és Opportó faj­ták cukorfoka 18—21 között változó, tehát jó. Ha az idő­járás továbbra is kedvező ma­rad, a középkorai és késed bor szőlőfajták minőségével sem lesz probléma, sőt mivel a le- vélzet még zöld, a cukorkép­ződés nem állt meg és még további javulás várható. Az idei szüret igen nagy feladatot ró a Mecsekvidéki Pincegazdaságra. A gépkocsi parkot máris 40-re bővítették, ezen felül 25 tartályos, elletve zárt vasúti vagon bonyolítja le a szállításokat. Minden pin­cénél növelték a dolgozók lét­számát, ahol a szüret, illetve az átvételek megkezdése óta nyújtott műszakban dolgoz­nak. Az Állami Pincegazda­ság Mecsekvidéki Üzeme már ez év első felében 3000 hekto­literrel túlteljesítette bor érté­kesítési tervét, s eleget tett exportkötelezettségeinek. Az idei magas termések következ­tében előreláthatólag a jövő szezonban még ennél is na­gyobb tervteljestftésre számí­tanak. Megtalálták az aranyérmes szarvasagancsota Mecsekben A Mecseki Állami Erdőgaz­daság rezervátumai évről évre fogadnak külföldi ven­dégeket, aki egyszer itt va­dászott, az szinte évről évre újra visszajön. Ilyen állandó­an visszatérő vendég Schulte Wrede neves nyugatnémet va­dász is, aki immár törzsven­dégnek számít a Mecsekben, hiszen hetedik éve vadászott már itt. Nemrégen különös postacsomag indult el Pécsről Schulte Wrede címére. A cso­mag tartalma: szarvasagancs — mégpedig nem is akármi­lyen, hanem aranyérmes tró­fea. A nyugatnémet vadász ugyanis a sellyei rezervátum­ban puskavégre kapott égy gyönyörű szarvasbikát, a lö­vés azonban pem volt pon­tos, csak megsebezte a va­dat, amely bevetette magát a rengetegbe, és eltűnt a vadá­szok szeme elől. Mindez szep­tember közepe táján történt. A vendég vadász hamarosan továbbutazott Romániába. A napokban a vadőrök azon­ban ráakadtak a pár héttel I ezelőtt meglőtt szarvasbika te- | temére. Schulte Wrede lövése tehát mégis halálos volt, de a vadnak volt annyi ereje, hogy rejtekhelyre menekül­jön és ott lehelje ki a párá­ját. Kiderült, hogy a szarvas­bika ritka zsákmány, mert igen szép koronát viselt. A pontszám alapján a szakér­tők aranyérmesnek minősí­tették az agancsot. Az érté­kes trófeát az erdőgazdaság nyomban elküldte a MAVAD- nak, amely továbbítja majd Schulte Wrede-nek. Közúti ellenőrzés Liter borért a Józsi bácsihoz — Sötétben szállított illetménykukorica runk fényébe. A kis Csepel Pénteken délután 5 óra. Esik az eső — a Megyei Rend­őrfőkapitányság Közlekedés Rendészete azonban a rossz idő ellenére is gépkocsiba száll — a közutak, a közfor­galom ellenőrzése nem marad­hat el. Donátusban az egyik szőlő bejáratánál szabálytalanul, a baloldalon parkíroz a 12-es AKÖV YA 59-82 rendszámú tehergépkocsija. Ajtaja tárva- nyitva. a motor jár, a világí­tás bekapcsolva, — a gépko­csivezető sehol. Baloldali par­kírozás, járó motor, őrizetlen gépkocsi — éppen elég a sza­bályok megszegéséből. Csak hosszas dudálás után jelenik neg a gépkocsivezető. — Csak ide ugrottam be... hordót hoztunk ... meg levet­tem néhány fürt szőlőt — bök ujjúval a háta mögé, a szőlő felé. A bolti szőlő olcsóbb lett volna... Bálics. Az egyik ház előtt parkíroz a Sütőipari Vállalat: FC 14-00 rendszámú tehergépkocsija. Pe’-sze szabálytalanul, a bal­oldalon. Mit keres itt a kocsi? Ha befejezte a fuvart a tele­pen a helye. Már pedig a me­netlevél tanúsága szerint 15 óra 40 perckor elvégezte az­napi munkáját, legalábbis a menetlevél „lezárása” ezt az időpontot mutatja. Most este 6 óra, s itt van a telephely­től körülbelül 10 kilométerre. — Hazajöttem a kocsival, itt lakom, reggel korán ismét in­dulnom kell — mondja a ve­zető. akit lakásában találunk. Kifizetődőbb autóbusszal ha­zajárni ... Nen messze innen lefelé ha­ladó motoros kerül reflekto­kivilágítatlan, vezetője nem valami biztosan ül a nyergé­ben. Sötét van, csak az elem- lámpa fényénél olvasható le a KR 23-92 rendszám. — Éppen az előbb romlott el a világításom — mondja a motoros. — Gondoltam „le- csurgok” itt világítás nélkül is. Mindig az örök refrén, az „éppen most”... De a borgőz amit lehel... — Csak két pohárral it­tam ... higgyék el... itt vol­tam az egyik ismerősöm pin­céjében ... Zakójának mindkét külső zsebében literes borosüveg domborodik. Ittasan felül rossz motorjára, és az esőben, a sötét, síkos úton „csurog” le Bálicsból. Két gyermeke van, a család várja haza ... Kapaszkodik az úton felfelé az MHS SA 32-49 rendszámú tehergépkocsija. — Megyek a feleségemhez — mondja a sofőr. — Menetlevél? — Nincs. Kértem engedélyt a főnökömtől, azt mondta: me­hetek. — Máskor is szokott enge­délyt adni? — Igen, mindig elenged. Menetlevél nélkül hadd men­jen a gépkocsi, ha baj éri vagy egy ellenőrzés — akkor a gép­kocsi vezetője a hibás, ö is. De az engedélyt adó is... Szkókó. Az út mellett az egyik kert­ben tolatna hátra a 12-es AKÖV YB 71-87 rendszámú teherautója. Az agyagos, eső­től síkos földön azonban hiá­ba erőlködik a motor. — Kukoricát hoztunk — mondja Kora József, a gép­kocsi vezetője. — Hletmény'- kukorica. — Kié? — A Pécsi ÄHami Gazdaság egyik gépkocsi vezetőjéé. Egész nap a Pécsi Állami Gazdaságnak fuvarozott S most este feldobták ezt a kis „maszek-kukoricát”. — Tegnap is hoztunk, akkor a főszakácsnő illetmény-kuko­ricáját, tegnap előtt pedig az egyik technikusét — mondja a sofőr. Hordozgatják az illetmény- kukoricát — vállalati menet­levélre. Valaki majd csak megfizeti a fuvardíjat. De ki az a valaki? ... Egy tény: ezt a kukoricát gyorsan letörték ... Kanyarodik felfelé az egyik vállalat BA 23—41 rendszámú személygépkocsija. A gépkocsi- vezető és egy 6—7 év körüli kislány ül benne. — Merre járt? — Itt fent voltam a Józsi bácsinál. — Ki ő? — Portás nálunk. Egy liter bort viszek tőle az igazgató­nak. Nem túl drága ez az egy li­ter bor, ha gépkocsival járnak érte? De ha megéri!? .... Természetesen találunk rendben lévő fuvart, irato­kat is. Még este fél 8 sincs, amikor a Rákóczi útra kanyarodunk. A Rákóczi út és a Rózsa Fe­renc utca sarkán nagy tömeg. — Ez ma a nyolcadik bale­set — mondja a mellettem ülő rendőrtiszt. Fékez a kocsi fi már ugrik is ki az autóból. Az úttesten papírral egy férfi hullája letakarva ... Mindössze két és fél órát vettem részt egy közúti ellen­őrzésen» ÍGL •— A háború és éhínség mellett a rák a harmadik legnagyobb apokaliptikus lo­vag, amely az emberiséget sújtja — mondotta egy H. K. Bauer nevű német profesz- szor. Állítása nagyon találó. Igaz ugyan, hogy több ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, mint rákban, a szívbajt és érelmeszesedést azonban senki sem tartja olyan félelmetesnek, mint a rákot. Hol tartunk ma a ku­tatásokkal, és ami még fon­tosabb: a gyógyításokkal? Vannak-e újabb eredmények, s ha igen, mik azok? Dr. Kuhn Endre: A rákmegelőző állapotok felderítése a döntő Az egyik megkérdezett dr. Kuhn Endre, a röntgenklini­ka docense volt. A fiatal, 37 éves radiológus azzal kezd­te, ami ugyan nyilvánvaló, csak kevesen veszik tudomá­sul: csak a meghalt rákbete­gekről akarunk tudni, agyó- gyultakról nem. Hogy mi en­nek az oka? Nagyon sok. A többi között az, hogy — kü­lönös és érthetetlen módon — maguk a gyógyultak is eltit­kolják, hogy rákjuk volt. Ügy érzik, ha megmondanák, kirekesztenék magukat az em­beri társadalomból.' Ami a dolog érdemi részét illeti, ma világszerte két irányzat tapasztalható. Az egyik irnáyzat hívei — fő­ként a nyugati országokban — lényegében csak a rákos betegek gyógyításával foglal­koznak, pontosabban: erre koncentrálják erejük túlnyo­mó részét. A másik irányzat hívei viszont azt állítják, hogy mindezen felül van még egy nagyon fontos teendőnk: a daganatos betegségek meg­előzése. Hozzáteszik, hogy a gyógyítás is csak akkor lehet eredményesebb, ha a preven­ció javul. Ez az irányzat fő­ként a szocialista országok­ban van elterjedve, közöttük nálunk is. Tekintve, hogy. sohasem ke­letkezik rák egyik pillanatról a másikra, hanem rövidebb- hosszabb ideig tartó ún. rák­megelőző állapot vezeti be (amely hónapokig és évekig is eltarthat), nem kétséges, hogy melyik irányzat a jobb. Hazánkban is nagy apparátus kutat a rákmegelőző állapo­tok után, s e kutatásokban nagy eredményeket értünk el. Számos rákbetegség megelőző állapotát egészen korai sza­kaszban felismerjük és kezel­jük. Nem engedjük meg, hogy a betegség kifejlődjék: már a megelőző állapotot gyógyítani tudjuk. Különösen a bőr, száj­üreg, emlő, női ivarszervek és végbél rákjára vonatkozik ez. Dr. Kuhn Endre aláhúzta, hogy a daganatok, túlnyomó része komplex kezelést igé­nyel. A komplex kezelés azt jelenti, hogy sugaras, sebészi és esetleg gyógyszeres gyógy­módot alkaljnaznak. Előfordul­nak viszont olyan daganatok is, ahol csak sebészi, vagy csak sugaras kezelés indokolt, a konkrét helyzettől függően. A sugaras terápiával kapcso­latban több tévhit él az em­berek között. Vannak, akik azt tartják, hogy a sugaras kezelést azok kapják, akik gyógyíthatatlanok. Emögött az a nézet húzódik meg, hogy a sugárral nem lehet gyógyí­tani. Merő tévedés ez. A su­gárkezelés a méhnyakráknál például éppen olyan jó ered­ményre vezet, mint a sebész kése. Ebből következik, hogy ha a kettőt — mármint a sugárkezelést és kést — kom­bináljuk, még biztosabb ered­ményt kapunk, s megakadá­lyozzuk az áttételeket. Akik sugárkezelésben ré­szesülnek, azoknak a bőrén vagy nyálkahártyáján barna elszíneződés keletkezik. A be­tegek többsége megijed ettől, pedig nincs ok aggodalomra, mert az elszíneződés — s vele együtt a fájdalom — hat­nyolc hét alatt elmúlik. Dr. Görcs Jenő: Minden nő megelőzheti a méhrékot Dr. Görcs Jenőtől, a Vá­rosi Kórház osztályvezető fő­orvosától optimista hangú tájékoztatót hallottam. Amint elmondásából kiderült, ko­moly sikereket értek el a méhrák megelőzésében és gyógyításában. A nagy fordulat 1949-ben kezdődött el, amikor — több nyugati államot messze meg­előzve — bevezették Pécsett a kombinált nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatokat. 1949- ben, 1950-ben és 1951-ben ösz- szesen 40 ezer ivarérett nőt vizsgáltak meg. A vizsgála­tok során űj diagnisztikai el­járásokat alkalmaztak. Ennek egyik alkotóeleme a kolposz- kóp nevű műszer, amely le­hetővé teszi, hogy a rákve­szélyeztette helyet megvilágít­sák, nagyitólencsén át meg­tekintsék, s ha úgy tetszik, fényképfelvételt készítsenek róla. Amint a főorvos mondja, 1000 asszony közül általában háromnak van olyan korai ál­lapotban lévő méhrákja, amelynek észrevehető tünetei nincsenek, így az asszony nem tud róla. A régi, az 1949 előtti diagnosztikai eljárással a 3 asszony közül rendszerint csak egynél találták meg a rákot, ma viszont mind a há­romnál. Óriási eredmény ez. A rák korai felismerése ugyanis lehetővé teszi, hogy úgyszólván mindenkit meg­gyógyítsanak. Ezt adatok bi­zonyítják: amíg 1949 előtt a méhrákos asszonyoknak csak a 30 százalékát tudták meg­menteni, ma a vizsgálatokon kiszűrt betegek 90—95 száza­lékát. Ezeket véglegesen meg­gyógyítjuk. Kishíján tehát 100 százalékos eredménnyel szá­molhatunk. Befejezésül a főorvos azt ajánlotta a 25 évnél idősebb nőknek, hogy évente egyszer menjenek szakorvoshoz, s ve­gyenek részt a rákmegelőző vizsgálatokon. Mint mondotta, az évenkénti vizsgálat kellő biztosítékot nyújt arra. hosy az esetleges méhrákot még megelőző állapotában, legfel­jebb korai szakaszában felis­merjék, s — ami ezzel egyet jelent — meggyógyítsák. Sem­mi túlzás sincs tehát abban, hogy minden asszony megelőz­heti a méhrákot, és megsza­badulhat e rákbetegség lidérc­nyomásától. Dr. Alföldy—Dr. Duchon: . A gégerákosok zömét meggyógyítjuk Nem kevésbé volt biztató, amit dr. Alföldy Jenő, az orr-, fül-, gégeklinika profesz- szora és dr. Duchon Jenő do­cens mondott el. Mint kide­rült, ezen a klinikán is új és hatásos diagnosztikai és gyó­gyító eljárást vezettek be. Az új eljárásnak két főbb alkotóeleme van, s ezek egyi­ke a kordaszkópiai vizsgálat. E vizsgálat legfőbb eszköze a Kordaszkóp nevű műszer, amelyet a dr. Görcs Jenő ál­tal említett kolposzkóp ana­lógiájára hoztak létre, ugyan­csak Pécsett. A kordaszkóp szerepe és működése is ha­sonló: lehetővé teszi, hogy a rákveszélyeztette helyet meg­világítsák, nagyitólencsén át megtekintsék. A kordaszkópot 1963 áprili­sa óta használják. Korábban gégetükrözést alkalmaztak, a gégetükrözéssel azonban nem lehetett a rákmegelőző állapo­tot felismerni. A kordaszkó- piával viszont már öt hetes rekedtség után felismerhető a rákmegelőző állapot. (Amiből persze nem szabad arra kö­vetkeztetni, hogy minden re­kedtségből rák lesz). A másik újítást az onkoló­giai munkaegyüttes felállítása hozta magával. Ennek a mun­kaegyüttesnek három tagja van: a sebészorvos, a sugár­orvos és a szövettani diagnó­zist felállító szövettanász. Á három szakorvos korábban csak írásban érintkezett egv- mással, most viszont együt­tesen vizsgálják meg a bete­get, illetve megbeszélik, hogy miképpen gyógyítsák és ellen­őrizzék a kezelését. Hogy mit jelent a fcorda- szkópia és az onkológiai mun­kaegyüttes a gégerák gyógví- tása szempontjából, annak jel­lemzésére dr. Alföldy pro­fesszor és dr. Duchon docens elmondotta, hogy amíg a két eljárást nem alkalmazták, a gégerákosoknak csak a felét tudták meggyógyítani. Ma 75 százaléknál tartanak, és ami nem kevésbé fontos: kevésbé csonkító műtétekkel tudnak gyógyulást elérni. Ami a hátralevő, meg nem gyógyítható 25 százalékot il­leti, azoknál nem az orvos a hibás. Sajnos, a betegek bizo­nyos csoportja elfelejti azt a régi aranyszabályt, hogy 4 héten tűi tartó rekedtség után ajánlatos gégeszakorvoshoz menni n Dr. Romhányi György: A kutatások ígéretteljesek Amint az elmondottakból látjuk, az apokaliptikus lovag hátrál. Legyőzve azonban még távolról sincs. Közhely, hogy a rákot előidéző alap­vető okok felfedezése még vá­rat magára, mint ahogy az is ismert, hogy a belső szervi rákoknál — tüdőrák, gyomor- rák stb. — még távolról sem beszélhetünk ilyen eredmé­nyekről. Dr. Romhányi Györgynek, ä Kórbonctani Intézet pro­fesszorának véleménye szerint azonban hiba lenne pánikba esni e rákbetegségeket iletően, hiszen rendelkezünk már olyan műszerekkel is, ame­lyekkel a tüdőbe és gyomorba lehet tekinteni. A sebészet és egy seregnyi tényező rohamos fejlődése arra mutat, hogy az idejében felfedezett rák még itt is gyógyítható. Magyar László ! *<íi c-íd'aisütliÉif-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents