Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

1MM. UlkiUUlklk ti Tanítómesterem a tenger... Beszélgetés Kelle Sándor festőművésszel // Kelle Sándor festőművész a közelmúltban érkezett haza Jugoszláviából, s vásznain máris megjelentek a mediter­rán színek, az egyhónapos körutazás különös fényélmé­nyei, Dubrovnik klasszikus formarendje és Mostár kele­ties egzotikuma, a tenger ,.végtelenség élményé”, a ten­ger láttán keletkező feszült­ség, és ennek feloldódása, a tenger tintakéken és épületek • faláról visszaverődve sokszí­nűén. — Élményeiről órák hosszat tud beszéli: festőmű­vészhez méltó műgonddal .ecsetel egy-egy különös szín- hatást. városneveket mond, ráb. Szarajevó, Dubrovnik, c 'tán Szplitről beszél. Mit je- fí- -ezen fel mindebből az új­ít síró? A szubjektív élménye­ket nehéz továbbadni. Az utazás tanulságait, lényegét néhány kérdéssel igyekeztem körüljárni. — Milyen a jugoszláv mü- vézeti közélet? — Rendkívül mozgalmas, és sokrétű. Jugoszláviában sok művész él, és a többségük meglepően lehetséges. Egy-egy kopzőmű /észeti tárlaton szin­te minden irányzat felvonul egymás mellett, s egymást ki­egészítve adnak egy érdekes összképet Nonfiguratív képek, bizonytalan kísérletek, realista a’ko tások egymás szomszéd­ságában függnek a paraváno­kon. Absztrakt festőkkel tár­salogva mindig megkérdez­tem, hogy elvontságuk cél, vagy eszköz? Kivétel nélkül azt válaszolták, hogy eszköz. Rám különösen Konjovics fes­tészete hatott, de megrakadott Djuro Pulitika és Frano Sl- monovics szín és formavilága is. Djuro Pulitika festményei előtt csodálkozva álltam Dub- rovnikban, mivel olyan külö­nös tintakéket még sahasem láttam. „Ne csodálkozzon, ott az én tanítómesterem” — mondta Pulitika és a nyitott ablakon át a tengerre muta­tott. A tengernek tényleg meghatározó ereje van. Ma­gam is órákig néztem az Ad­riát, a mélyben mozduló éle­tet és megértettem, hogy a jugoszláv absztraktok különös formavilága honnan táplálko­zik. Pulitika festészete egyéb­ként nem a klasszikus képző- művészeti korszakok rendjé­ből fejlődött, hanem a közép­kori szláv ikonfestészetből nőtt ki egészen szervesen. Ez egyébként nemcsak Pulitikara jellemző, hanem a jugoszláv festők többségére. Simono- vicsnál láttam, hogy az el­vontsággal sokat tud kifejez­ni, mert ott állt előttem a mű, és ott álltak előttem a dolomit hegyek, különös vo­nalaikkal, tagoltságukkal, ró­zsaszínbe játszó színükkel... — Érezhető valami különb­ség a festészet lényegének magyar és jugoszláv felfogása között? — Jártam a Zágrábi főis­kolán, s a következőt tapasz­taltam. Magyarországon álta­lában a perspektívából indul­nak ki. Pécsett, a Tanárkép­ző Főiskolán mi a foltot, a tö­meget tekintjük kiindulópont­nak. Jugoszláviában is ez a helyzet. Foltból és tömegből indulnak ki, és ebből kere­sik a formát, kompozíciót. A perspektívát mellékesnek te­kintik. — A Jugoszzláviában élő magyar művészek, festőművé­szek, írók, értelmiségiek mi­lyen helyet foglalnak el az ország kulturális életének egé­szében? — Csak jő tapasztalataim vannak. Beszéltem Herceg Já­nossal, az újvidéki rádió iro­dalmi rovatának a vezetőjé­vel, Malusev Cvetkóval, a „Magyar Képes Újság” szer­kesztőjével, és még sokakkal... Általában a kétnyelvűség jel­lemző. A magyarok beszélik a szerb-horvátot, a szerb-hor- vát értelmiség jelentős része pedig beszéli a magyart. A magyar művészek, írók alko­tó módon részt vesznek az egységes művészeti közélet­ben. — A jugoszláviai élmények jelentenek-e Kelle Sándor fes­tészetében új utakat, gazdago-• dást? — A vizuális élmény volt számomra a döntő... A me­diterrán jelleget, amiről Pé­csett beszélünk, ott értettem meg. A fény különös szerepét, a déli jelleget, a nagy vizek viszzatükröződésének problé­máit. Nagy színélményem a kék-sárga és a kék-rózsaszín együttállása Az én színvilá­gom alapja idáig az angol vö­rös és a zöld volt. Az adriai élményeknek meghatározó ha­tása volt rám. A mediterrán jeleget szeretném Pécs kör­nyékén is keresni, a jellegze­tes tájjal, és az emberrel. Programom változott és tuda­tosodott. Egyébként ötven szí­nes feljegyzést, és két skicek- kel teli vázlatfüzetet hoztam magammal — mondta Kelle Sándor. B. B. RENDELET A Magyar Közlöny legutób- j bi számában megjelent a földművelésügyi miniszter rendelete a nemesített nö- < vény- és állatfajták előállí­tásáért vagy meghonosításáért [ és a korszerű nagyüzemi tér- < melés- és tenyésztéstechnikai; eljárások kidolgozásáért járó i jutalmakról és jutalékokról. Az új növényfajták ki neme- j sítői eddig is kaptak jutái- < mat, ennek összegét azonban < alkalmanként, s nagyrészt az < illető növény vetésterületének [ mértéke szerint állapították [ meg. Az új rendelet a vetés- terület nagyságától függetle­nül, az új növényfajták elő­állításának népgazdasági fon- j tossága szerint állapít meg há- < rom kategóriát. Pardon, mi a hobbyja? Irodalomtörténet, természettudományi lexikon Jelentős tudományos munkák az Akadémiai Kiadó negyedik negyedévi tervében KozJem£nyek Előadás és filmvetítés Észak­Magyarországról. Pécs város „dr. Doktor Sándor” Művelődési Há­zában (Déryné utca 18.)» az IBUSZ—TIT Ország-Világjárók Ba ráti Köre rendezésében október 9-én. pénteken este 7 órakor. Elő­adó: Erdős Ferenc főiskolai ta­nársegéd. A belépés díjtalan. — Áramszünet lesz október S-án 7—16 óráig nagyfeszültségű háló­zat karbantartása miatt az alább behatárolt területen: Bajcsy Zs. u. 2, Bem u. 22, Citrom u. 5—11, 2—16. Eötvös u. 5—15, Jókai Mór u. új épületek, Majláth u. 21—29, József A. u. 1, 2, 8, Bét u. 1— 23. 2—28, Szabadság u. 1—27, 2—22. Jókai Mór U. 12—20, 23—25, Majláth u. 22—38, Rákóczi út lö­st. 28—50, Várady A. u. 7—9, 12—22. 9—11, Dischka Gy. u. 2—16, I. sz. Sebészet. ti n 2' i tanácsadó A MAGYAR RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1961. okt. 8-i, csütörtöki műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Rádió híradó. Akik műsoraink­ban szerepelnek. Zenés össze­állítás. 18.00: Német nyelvű műsor. Aktuális témák. Melódiacsokor. Vidám történetünk. Kívánság- hangverseny. 18 00: Német nyelvű műsor. Gazdaságosabb-e a termelés? — A kérdésre a Bonyhádi Zo­máncművekből és a Bereroendi Cementgyárból kértünk választ. 18 10: Baranyai népdalcsokor. 18.30: Dél-dunántúli híradó. 19.05: Zenélő levelezőlap. 19.25: Egy bíró érzései, tapasz­talatai. Beszélgetés dr. Tamásfi Józseffel. 10 33: Pákolilz István verseiből. 19.*5: Dalok és hangszerszólók. Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. SZÍNHÁZ Nemzeti Színház: Az ördög cím­be rá in (este 7 órakor) Csortos b-t-’-t. T.jszínház: Mária főhadnagy (este fél 8 órakor) Barcson. Elvált feleség és az élettárs özvegyi nyugdíja. Két éve éltünk együtt házassá­gon kívül, amikor élettársam üze­mi baleset következtében el­hunyt. Együttélésünkből egy gyermek született. Most arról ér­tesültem, hogy a volt élettársam 1958-ban elvált felesége igényt tá­masztott állandó özvegyi nyug­díjra. Jogos-e a volt feleség igénye? — kérdezi Z. K.-né olvasónk. A nyugdíjtörvény értelmében a nunkahelyen elszenvedett üzemi ■aleset következtében elhunyt itán az elvált feleségnek akkor ár állandó özvegyi nyugdíj, ha a 'olt férj halálakor tartásdíjban észesült. Amennyiben tartásdíjat lem kapott, akkor is jár, ha a :ülönéléstől a halál bekövetkeztéig 5 év nem telt el és a volt fele­ég tartásra való érdemtelenségét bíróság nem állapította meg. ibben az esetben az elvált fele­égnek az özvegyi nyugdíjra tá- nasztott igénye jogos. Az állandó jzvegyi nyugdíj azonban önt s megilleti. A rendelkezés szerint, ha az illandó özvegyi nyugdíjra többen ogosultak, akkor azt egyenlő irányban kell megosztani. Ha a negosztást sérelmezi, bírósághoz órdulhat. Kérheti az özvegyi íyugdíj más arányú megosztását. ^ bíróság az összes személyi, csa- ádi körülmények gondos mérle­Ä Pécsi inpaliankezelo Yáíialal felhívja a kezelésében lévő vegyes, devizás és köz­ponti fűtés és melegvíz- szolgáltatásos berende­zéssel üzemeltetett há­zak (a távfűtéssel üze­meltetett házak kivéte­lével) bérlőit, házfel­ügyelőit, társtulajdono­sokat, közös képviselő­ket (gondnokát), hogy ezen házak kezelését 1964. október 10. napjától nem a kerületi házkezelö- ségek, hanem a vállalat Bajcsy Zsilinszky út 4. sz. alatt lévő, központi ház- kezelösége intézi. Telefon: 51-23, 51-24, 92-es mellék; ■ szélesvásznú. MOZI Rövidítések: szv. — szélesvászní zí. = színes. Park: Amíg az ember él (szí él 5. fél 7. fél 9) Petőfi: Éva és Vera (fél ( él 7, fél 9). Kossuth: Don Carlos (szv. fél ( él 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradi ízentgalleni kaland. Sebes folyó: nentén. Hervad már ligetünk. - llőadások 11 órától 3 óráig foly atólagosan. Építők: A leglassúbb vonat V ). Mecsekalja: A szerelem kor szv. 7). Pécsszabolcs: A pásztói irály (szí. 5. 7). Vasas II.: A ha udós Billy (szv. 7). Istenkúl izvegy menyasszonyok (7). Ma íács: ‘ Morál 1963. (szv. 6. 8: Isak 18 éven felülieknek! Szigel ár: Némó kapitány /(szv., szí. 8 liklós: A tengeri macska szv. 7; Fehérnemű- és női ruha- javítás, átalakítás, készítés TEMPÓ KSZ Pécs, Doktor Sándor u. 9. Telefon : 18-40 DUNÁNTÚLI napló MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon: 15-32. 15-33: 17 óra után: 60-11. Belpolitikai rovat: 31-63. Kiadja: a Baranya megyei Lankiadó Vállalat. Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs, Hunyadi János út 11. Telefon * 15-32, 15-33. 50-00. Pécsi Szikra Nyomda. Pécs. Munkácsy Mihály utca 10. szám. Felelős vezető: Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési «j 1 hónaira 12.— Ft. — Indexacáaa: ZS 054. gelése után dönt a megosztás 1 arányáról. j A pert a volt feleség ellen ken < indítani. J Fegyelmi ügyben az elkésett fellebbezés jogorvoslata. Fegyelmi úton a vállalattól el- j bocsátottak. Határidő után for- j dúltam a VEB-hez. A VEB a fel- ) lebbezést elutasította érdemi ki- j vizsgálás nélkül. } Van-e jogom a VEB határozata ellen bírósághoz fordulni? — Kér- / dezi N. L. gépkocsivezető olva- J sónk. j A Munka Törvénykönyve 118. §. < (3) bekezdése szerint a dolgozó j az egyeztető bizottságnak alacso- 5 nyabb munkakörbe helyezést vagy < azonnali hatályú elbocsátást meg- j állapító, illetve jóváhagyó határo- ; zata tehát érdemi állásfoglalása < esetén fordulhat bírósághoz. S A VEB-nek a fellebbezés elké- \ settsége miatt hozott elutasító ha-j tározata nem érdemi döntés. Ez) ellen bíróságnál keresettel élni j nem lehet. Arra hivatkozik, hogy önhibáján ) kívül késett el a fellebbezéssel. < A VEB azonban indokait figyel- J men kívül hagyta. Tanácsoljuk, a járási ügyészség- $ tői kérje óvás benyújtását. Perújítás vagy törvényességi óvás? A bíróság tartásdíj iránti per­ben átlagkeresetem 2000 Ft-ban állapította meg. Ennek alapján havi 400 Ft tartásdíj fizetésére kö­telezett. A kereseti kimutatásból megállapítható volt, hogy 3 hóna­pig állás nélkül voltam. Az átlag- keresetem így havi 1300 Ft-nál nem volt több. A tartásdíj leszállítását kell-e kérnem vagy egyéb jogorvoslat­tal élhetek? — kérdezi T. M. ol­vasónk. Családjogi törvényünk értelmé­ben a tartásdíj leszállítását ak­kor kérhetné, ha utóbb keresetéber lényeges csökkenés áll be Az el­járás folyamán azonban ön kere­seti kimutatást csatolt be. A bí­róság ennek alapján állapította meg — ön szerint tévesen — az átlagkeresetet. Tehát nem a tartás megállapításának alapjául szol­gáló körülményekben történt vál­tozás. Utóbb sem merült fel olyan tény vagy bizonyíték, amelyet a bíróság nem bírált el, tehát per­újítási kérelemmel nem élhet. Törvényességi óvás benyújtá­sának lehetősége áll fenn. Kérel­mét a járási ügyészhez vagy a bíróság elnökéhez juttassa el. Felmerül azonban az a kérdés, nem lenne-e helyesebb a jogo­sulttal peren kívül rendezni az ügyet. Párszáz forint visszamenő- leges tartásdíjról van szó, mivel jelenleg rendszeresen dolgozik és havi átlagkeresete most eléri a 2000 forintot, í 5. Aranyhalak izgalmasabb tudományos prob- ( lómáival és a tudománynak) az élet, a termelés átalakulá­sára gyakorolt hatásával fog- j lalkoznak. A néprajztudományt Dörnö-Í tör Tekla: Naptári ünnepek> — népi színjátszás és Soly-1 mos Ede Dunai halászat című) munkál képviselik. Gazdag a történettudományi í termés is. Elsőként Sik Endre! Fekete Afrika története címűi nagyszabású művét említhet- i jük. Az eredetileg franciái nyelven közzétett munka elsői két kötete magyarul is nap- í világot lét az év végéig. AS diplomáciai iratok Magyaron. 5 szág külpolitikájából 1936- 1945 — című sorozat második \ kötetében a müncheni egyez­mény létrejöttére és Magyar- ország 1936-—1938 közötti kül- 1 politikájára vonatkozó anyagi kerül nyilvánosságra. Az or- í vostudományt Balogh Károly,) Huszár György, Sugár László, ( a fog- és szájbetegségek meg- < előzéséről írt széleskörű ősz- J szefoglalója képviseli. Kovács Zoltán honvéd­százados lakásában valósá gos akváriumfal fogadja í; látogatót. Ha jól számolom hat nagy és egy seregny kis akváriumot raktak egy­másra. akárcsak az építő kockákat. Természetekor mindegyik tele van halla: Az egyikben lapos és kerek korongalakú halacskák úsz­kálnak, nagy. kifeszített vi­torlára emlékeztető uszony­nyal. A másikban áramvo­nalas testűek cikáznak a zöld vízinövények között, a harmadik tartály halai pe­dig leereszkedtek az akvá­rium fenekére, annak puha homokjára, s úgy heverész- nek, mintha lusták lennének Minden színárnyalat meg­található itt, van még tig ris csíkozású és leopárd­foltos hal is. — Mióta foglalkozik ak­varisztikával? — kérdem a magas, csontos férfit, aki megítélésem szerint alig le­het több harminc évesnél. — Tizenöt éves korom óta. Azelőtt csak pecázni jár­tam, akárcsak a gyerekek. Valamilyen barna port önt a tenyerébe, aztán az akvá­rium fölé hajói és bele­hinti a vízbe. A halak vil­lámgyorsan odatódulnak, s úgy eszegetnek, mint amikor a csibék kukoricát kapnak a baromfiudvarom. — Hal táp! — mondja a százados, és üvegfiolát mu­tat, amely szintén ilyen bar­na porral van tele. — Ez meg szárított balharák! — folytatja, s egy papírdobozt vesz a kezébe. Belenézek a dobozba: gombostűfejnyi, összeaszalódott semmiségek milliárdjaival van tele. A szaguk nem valami kelle­mes. Nemrég még a keszüi tóban úszkáltak, ott fog- dosta őket össze. Hálóval: egy maréknyi tíz-tizenöt húzásra gyűlik egybe. — Ez a legjobb halcse­mege? — nézek a bolha- rákokra. — Élő állapotban! Csak­úgy kapnak utána a halak! — feleli, majd hozzáteszi: mivel télen nem lehet bol­harákot halászni, a sóféreg petéivel pótolják. Egy újabb üvegfiolát mutat bizonyítók­ként. Az üvegcse látszólag ugyanolyan barna porral van tele, mint az előbbi volt, ám, ha azt a barna „port” 18—20 fokos vízbe szórjuk, 24 óra múlva a víz millió­nyi apró lárvával lesz tele. Kovács Zoltán leteszi a fiolát, majd egy apró, nye­les, merítőhálót vesz a ke­zébe. A háló szövése olyan sűrű, mint a legfinomabb szitáé. Két vízzel telt be- főttes üveget rak maga elé, aztán a nyeles hálóval az egyik kicsi akváriumba nyúl, s smaragdszínű halacskát emel ki belőle. Lecsurgatja a vizet, és az üvegbe poty- tyantja a halat. Nem sokkal később a másik üvegbe is beletesz egy ugyanilyen ha­lacskát. Azt egy másik ak­váriumból halászta ki. A két üveget odaállítja egy­más mellé az asztalra, s vá­rakozásra int. Azt mondja a két hal össze fog veszni. Nem hiába sziámi harcos­hal a nevűk, haragvó a ter­mészetük. Mivel a két halacska egye­lőre nyugodtan úszkál, foly­tatjuk az előbbi témát: — Mennyibe kerül önnek az akvarizálás? — Most már semmibe. Az áramköltség, a haltáp ára megtérül, ha eladom a fe­lesleges állatokat. — És időben mennyit for­dít a szenvedélyére? — Még sohasem számítot­tam ki. Nekem ez nem mun­ka! — feleli és az üvegek felé néz. Van mit nézni, mert a két hímállat észre­vette egymást. Színük ké­kesbe játszó bíborvörösre változott, előbb még lazán csüngő uszonyuk kifeszült, mintha megtelt volna vér-, rel. .( — Mondom, még sohasem számítottam ki az időt! — folytatja — de ha kívánja, most megtehetjük. Heti két­szer megyek Keszübe bolha­rákot halászni, ezenkívül halakat etetek, kisztitom az akváriumokat — szóval úgy tizenhárom-ti zennégy óra mehet el hetente,.„ — Nem sok? — Nekem nem! És azok­nak sem sok, akiket isme­rek. Mert nemcsak egyedül akvarizálok: egész csoport- tünk van a városban. Rend­szeresen össze járunk, s meg­beszéléseket tartunk egymás sál. Sőt: ha hű akarok ma­radni az igazsághoz, azt is meg kell mondanom, hogy a baráti köröm is akvaris­tákból kerül ki. Hiába, ilyen a szenvedély! A két sziámi haireoshal köziben alaposan összeve­szett. Sebesen úszkálnak, mintha át akarnák tömi üvegük börtönfalát, egymás­nak rontanak, aztán vissza­vonulnak, hogy rövidesen újra összecsapjanak. Magyar László Pablo Casals első próbája a szólistákkal az Országos Filhar­mónia Semmelweis utcai próbatermében. A próbán részt vett Komlóssy Erzsi és Bene Zsolt, az Állami Operai: áz tagjai. Képünkön Pablo Casa!s Bende Zsolttal próbál. V Az Akadémiai Kiadó az év j utoteó negyedében több jelen- I tős tudományos munka első köteteit teszi le az olvasók asztalára. Ilyen a Magyar iro­dalom története című, hat kö­tetre tervezett nagyszabású tudományos mű, amelyet Ső­tér István főszerkesztő veze­tésével ismert irodalomtörté­nészek munkaközössége készít. Régi hiányt pótol az ugyan­csak hat kötetes Természet- tudományi lexikon, amelynek főszerkesztője Erdei-Grúz Ti­bor, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. A tudo­mány és emberiség című nép­szerű tudományos évkönyv ta­valyi első kötetét idén újabb követi, amelyben 30 neves tudós számol be a tudomány legfontosabb új vívmányairól, többek között a norvég T. Heyerdalhö az olasz Ponte- corvo, az amerikai Seaborg, a francia Couffignalt és a szov­jet Pofon. A tanulmányok az atoomkutatástŐl és a mes­terséges elemektől kezdve a kibernetikán át korunk leg-1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents