Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-08 / 236. szám

nsi OKTOBER 8. WAPLÓ' 3 .. Mi újság a TUZEP-telepeken? Van elegendő tüzelőanyag — 34 ezer darab utalványt váltottak be építőanyagokból elégtelen az ellátás A cserépkályha „akut“ hiánycikk lett Meseipocok-in vasié Baranyában Me«r kell menteui a jövő évi termés! — Csak a megismételt védekezés hatásos — A kőutak szegéivé! és a vasúti töltésedet is le kell íertfítleníteni Ha osztályozni akarnánk a TÜZÉP tevékenységét, akkor két jegyet kellene írni a bi­zonyítványba. A tüzelő­anyag-ellátásra jó, jeles érté­kelést, az építőanyag-ellátásra csak jóindulattal lehet az elégségest beírni. Hogy miért? Az kitűnik az alábbiak során. 3000 VAGONNAL TÖBBET ADTAK EL SZEPTEMBER VÉGÉIG Tüzelőanyag-értékesítéssel a megyében két szerv foglalko­zik, a Pécs—Szekszárdi TÜ­ZÉP Vállalat és a MÉSZÖV. A TÜZÉP-nek a városokban és a járási székhelyeken van­nak telepei, a MESZÖV-nek 15 községben van telepe. E kettősségen lehetne vitatkoz­ni: talán egészségesebb lenne a helyzet, ha például csak a TÜZÉP Vállalat kezében össz­pontosulna az egész forgalom lebonyolítása. Ezzel el lehetne kerülni az átfedéseket és tel­jesen egységes cikklista sze­rint szervezhetnék mind a két­féle irányítás alatt álló tele­pek készleteit. Ugyanis a MESZÖV-telepeken nincs min denl'éle áru, ami egyébként a TÜZÉP-telepeken természe­tes. A műit évben különösen a falusi telepeken volt áru­hiány. például a bólyi telepen közel ötszáz ember „várt” tü­zelőre. Az idén nincsen külö­nösebb probléma, — legalább­is ez idáig —•, a telepeken van szén és fa. nem kell sor- baóllni vásárláskor. Eddig a £>y.OT tüzelőutalványok be­váltása volt napirenden, s szeptember 30-ig körülbelül 34 ezer utalványt váltottak be a megye telephelyein: a városokban mintegy 30 ezret, a falvakban pedig 4 ezret. A MTCZöV telepein körülbelül 400 vagonnal, a TÜZÉP tele­pein oedig 2600 vagonnal ad­tak el több tüzelőt szeptem­berig, mint a tavalvi eszten­dő hasonló időszakában. Az év hátralévő időszaká­ban sem lesz nehézség, mert van elegendő tüzelőanyag. — iöbb mint a műit év végén. A falusi telepeken a múlt év második felében 14 893 tonna ! tüzelő volt, most pedig 16 280 ' van. tehát a fokozottabb ige- \ nyékét is ki tudják elégíteni, j Hasonló a helyzet a TÜZÉP i teleohelyein is. A pécsi felve­vő, illetve megrendelő irodák­ban nem kell sorbaállni. ösz- szegezve: körülbelül 12—15 százalékkal -több tüzelőanyag áll a fogyasztók rendelkezésé­re az idei évben, mint tavaly. Ez teljesen megnyugtató. A tüzelőanyagok minősége nem változott lényegesen, ta­lán a választékról lehet csak elmarasztalólag szólni. Lehet kapni pécsi alknaszenet, kom­lói darabost és diót. iszap­szenet és nagymányoki, vala­mint hidasi brikettet Bri­kettből nem tudják az igénye­ket kielégíteni. A komlói dió minősége jobb. mint a múlt I esztendőben volt, a többi szén- i féleség minősége kis határok között ingadozik. AKKOR NINCS, AMIKOR KELLENE Az építőanyag-ellátásra ad­tuk az elégséges osztályzatot. A bizonyítványt nehéz magya­rázni. Az igaz, hogy ez eset­ben nem lehet a TÜZÉP-et elmarasztalni, mivel ők csak azt tudják árulni és csakany- nyit, amit kapnak, illetve amennyit kapnak. Az adatok szerint ebben az esztendőben 11 százalékos az építőanyagok forgalmának emelkedése, de ez is kevés és nincs minden időben. A MESZÖV-te! epek forgalma tavaly 44,8 millió fo­rint volt (tüzelő- és építési anyag együtt), az idei évre 45 milliót terveztek. Azt mond­ják. hogy talán sikerül a tel­jesítés. de hiánycikk a tégla, a cserép, a pala. néha a ce­ment is. Szinte „akut” hiány­cikk lett a cserépkályha, sőt • MÉSZÖV falusi telepein nincs is cserépkályha, se csempe. Az építkezésekhez szükséges faanyagok is hiá­nyoznak. A negyedik negyed­re ígért ajtókat és ablakokat csak a negyedév végén szállít­ják. Érdeklődtünk, hogy a ta­valy bevezetett szerződéses rendszer javított-e valamit az ellátáson. Igen, javított. Any- nyit, hogy akik szerződésben ígéretet kaptak az építőanyag­ra, azok meg is kapták azt, a szépséghiba legfeljebb a ha-- táridők eltolódása, A TÜZÉP áruforgalmi osz­tályvezetője arra panaszko­dott, hogy bizonyos cikkek akkor nincsenek, amikor épp a legnagyobb szükség lenne rájuk. Például tégla a máso­dik negyedévben nem volt, amikor indultak az építkezé­sek, cserép meg a harmadik negyedévben hiányzott; A TÜZÉP a műit évben 125 millió forint értékű építési anyagot adott el, az idei ter­ve 138 millió. Többre volna szükség, de az ipar ennél töb­bet nem tud adni: a leállított tégla­gyárak sokat SEGÍTHETNÉNEK Az ipari összevonás alkal­mával a volt tanácsi téglagyá­rak is a Téglaipari Vállalat i kebelébe kerültek. Naevrészük j tényleg elavult állapotban | volt és ezért leállították azo ­kat. Talán elhamarkodott volt [ ez a lépés, mert termelésüket nem tudták fedezni a moder­nebb, nagyobb üzemek. Ezért nemcsak a TÜZÉP-telepeken volt hiánycikk a tégla az idei esztendő elején, hanem itt- ott az állami építkezések is megsínylették azt, többek kö­zött a komlói területen. Például a MÉSZÖV a ne­gyedik negyedre 1,5 millió darab téglát igényelt a szent- lőrinci gyártól, de viszont a gyár mér csak 1 milliót iga­zolt vissza. Valószínű ez a félmillió darab tégla valahol majd hiányozni fog. A TÜ­ZÉP téglaellátása sem volt zavartalan, bár 2 millió da­rabbal többet kaptak. vagy kapnak az év végéig, mint a múlt esztendőben. Jelen idő­szakban még a szállítás elég­telensége is zavarja a normá­lis ellátást. Az említett cse­réphiány megszűnne, ha len­ne elegendő vagon. A TÜZÉP Vállalat még nem kapta meg a harmadik negyedévi cserép­szükségletét sem szállítási ne­hézségek miatt. 68 vagon cse- . repet várnak az ipartól, de j naponta mindössze egy vagon j áll a rendelkezésre, tehát a | szeptemberi kvantumot legfel- ; jebb november végére szál- : lítják le a TÜZÉP telephe­lyeire. Ezért hangoztatjuk, hogy ta­lán a leállított téglagyárak so­kat segíthetnének, amíg szük­séges a termelésük. Állítólag a görcsönyi gyárat üzembe­helyezik a jövő esztendőre, amitől a falusi telepek sok segítséget remélnek az áru­hiány megszüntetésében. AMIT HELYBEN IS MEG LEHETNE OLDANI Vannak építőanyag-félesé­gek, amelyeket évek óta ke­resnek a telepeken, de nin­csen elegendő. Ilyen például a cserépkályha és a csempe. — Ezekből némi segítséget je­lent a behozatal: kínai és NDK-beli, valamint román import útján. Azonban elgon­dolkoztató a dolog, hogy mi­ért szorulunk behozatalra olyan áruféleségből, ame­lyet idehaza is tudnánk gyár­tani, hiszen az alapanyaga ugyancsak megtalálható • ha­zánkban. Nem mai keletű do­log. hogy hatalmas méretű építkezések folynak szerte az országban, sőt azt is tudjuk, hogy a falvakban egyre in­kább modernizálják a laká­sokat, eltűnnek a kemencék, s helyükbe szeretnének cserép- kályhát rakatni. Ez két fel­adatot is jelent: számítani kell a cserépkályha keresle­tére, és több tüzelőanyagra van szükség falun, mint ed- j dig. Sajnos későn vettük figye­lembe ezeket az igényeket, s ! csak most bővítettük a rom- j hányi cserépkályhagyárat. — Évek óta csak negyed részét tudják kielégíteni az igények- j nek cserépkályhából és a j helyzet egyelőre nem is váltó- ! zik. marad hiánycikk a cse- j répkályha. A vasbeton-gerendákból j ugyan nincs hiány, de még­sem zavartalan az ellátás. Vá­laszték nincsen, egy-egv alka­lommal azonos méretek ér­keznek, amelyet elkapkodnak azonnal, még akkor is, ha ne­tán másfajta méretre lenne szükségük. Inkább az építke­zésüket módosítják, de várni nem mernek. Nehéz lenne tanácsot adni j ebben a problémakörben, va- j lamit segítene a jobb szerve- j zés, az időbeni áruterítés és természetesen az anyagellátá­si szerződések további széle­sítése az építtetőkkel. Remél­jük, hogy a következő eszten­dőben már az épitőanyag-el- i látásra is sokkal jobb osztály- j zatot lehet adni. legalább! olyant, mint a tüzelőanyag- j ellátás jelenlegi helyzetére. j G. I. Mint az előrejelzéseit sze­rint várható volt a mezei po­cak ebben az évben rendkívül módon elszaporodott az egész országban. A déli országrészek mindenekelőtt Baranya me­gye száraz, meleg időjárása kü­lönösen kedvezett a rágcsáló­nak, s mivel megfelelő intéz­kedés időben nem történt — az utolsó percig vonakodtak részben érthető okból kiadni a mérgezést jóváhagyó enge­délyeket — jelen pillanatban valóságos elemi csapással ál­lunk szemben. Tavasszal még csak 35 000 hold kártételt mér­tek fel Baranyában, most a kártétel már jóval 200 000 holdon felül van, s félő, hogy a poeokdúlás egész jövő évi kenyerünket veszélyezteti. Mii részesítsünk elsősorban védelemben? A cél most minden rendel­kezésre álló eszközzel irtani a veszedelmes kártevőt. Ennek szellemében érkeztek kedden reggel megyénkbe a Buda­pesti Növényvédelmi Kutató Intézel munkatársai, dr. Mon- ninger G. Adolf professzor vezetésével, hogy a tudomány minden eddigi vívmányát lat- bavetve, szakmai tanácsaik­kal Baranya nagyüzemi gazda­ságai segítségére siessenek. Kedden délelőtt négy járási központban — Mohács, Pécs- várad, Pécs és Sásd — tartot­tak a pocok elleni védekezés jegyében szakmai tanácsko­zást a termelőszövetkezeti ve­zetők és a szakemberek részé­re. Az első napon dr. Man- ninger professzor a legveszé­lyeztetettebb mohácsi körzet j tanácskozásán vett részt és | tartott előadást. Pécsett a: megyei tanács nagytermében Erdélyi Csaba, az Intézet munkatársa találkozott a já­rás termelőszövetkezeti veze­tőivel. Ezen a megbeszélésen részt vettek a pécsi Vasúti Igazgatóság és a Közúti Igaz­gatóság képviselői is. Mivel a rendelkezésre álló mérgek, vegyszerek mennyisé­ge korlátozott, s alkalmazásuk meglehetősen költséges, a vé­dekezésnél bizonyos fontossá­gi sorrendet kell felállítani. Legfontosabb feladat jelenleg | i most vetésre kerülő őszi gabonák megmentése. Félő, bogy a pocok az évelő pillan­gósokról és egyéb helyekről áthúzódik a friss búzavetések- ae s ezt meg kell akadályoz- ii. Legcélszerűbb a búzatáb- ákat egy-két gépalja széles­ségben kipermetezett méreg­gel körülszegni s ezt a körül- jermetezést nyolc naponként | negismételni. így egyrészt j 'egyszeri takarítunk meg. j násrészt mivel többször is > meg tudják ismételni, hatáso sabb lesz a védekezés. A pocokfertőzés fészkei az évelő pillangósok elsősorban a vörösherék és lucernások. Ezek az úgynevezett akkumu­látor vagy gyűjtő területek, melyeken a pocok háborítat­lanul szaporodik. Itt a leg­jobb módszer a feltörés, és­pedig úgy, hogy szántás köz­ben néhány csíkot érintetle­nül hagyva, kell a kijelölt táblát felszántani s a tábla széleit Diledrinnel körülper­metezni. Két-három nap eltel­tével a pocok átvonul az érin­tetlenül hagyott csíkokba s akkor a csíkokat ugyancsak Diledrinnel erőssen fertőtlení­teni kell. Ez a legjobb és leg­hatásosabb módja a pocok­fészkek, illetve szaporodó he­lyek felszámolásának. De emellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordí­tani a pocok úgynevezett re- zervátor területeire — utak szegélye, árokpartok, töltések —. Ezeken a helyeken ugyan nem szaporodik a pocok, de fenntartja magát s remekül átvészeli a méregkampányt. A mostani irtóhadjárat egyik fontos momentuma, hogy a rezervátor területek sem ke­rülik el a fertőtlenítést. A Közúti Igazgatóság és a Víz­ügyi Igazgatóság a területével szomszédos termelőszö vétke­tekkel és állami gazdaságok­kal végezteti el az útszélek, árkok és töltések lepermete- zését, s a velük kötött meg­állapodás szerint az érte járó összeget megtérítik. A vasúti töltéseknél ez az út nem jár­ható, mert ezek a töltések jobbára nehezen vagy egyálta­lán nem közelíthetők meg. A pécsi Vasúti Igazgatóságon ippen ezért most dolgoznak így pályakocsira szerelhető Rapitox permetezógéo átalakí­tásán, s ez a gép különmenet- tel lepermetezné a vasúti töl­tések két oldalát. Ehhez azon­ban az szükséges, hogy az áGROTRÖSZT biztosítson megfelelő mennyiségű vegy­szert pontosabban Dieldrint i vasút számára is. Be kei! tartani az ófórendszabályokat A leghatásosabb pocok elle- li mérgek mindenek előtt a Dieldrin, az Aletrin (illetve a 1 százalék Aldrint tartalmazó Udrinos Szuperfoszfát,) to­pábbá az Endrin — ebből saj- íos nagyon kevés van — a ’iodin és a Melipax valamint tz Arvalin. Ezekkel a haszná- atban lévő szerekkel nagy- ízemi védekezést lehet alkal- nazni a pocok ellen. A Dield- inből holdanként 1 kg-ot kell élhasználni 300 liter vízhez, zt lehetőleg növény-állomány­ra permetezzük ki, hogy a po­cok biztosan megegye \ i Dieldrint talajba dolgozni nem . ajánlatos. Az Aldrinos S.mper­foszfát HCH hatású szer tehát jól gázosod) k és ennél fogva a talajba kell bedolgozná mert a napfény hatására gyorsan I bomlik. A bedolgozáshoz leg­jobb eszköz a tárcsa de köz­vetlen a műtrágya iszórtógepi | után járatva. Jó továbbá a diszktiller is, kevésbé jó ku;- j tivátor vagy fogas. Tiodinb íl két kilogrammot kell kiper­metezni holdanként. A Mei'- paxból mivel kevésbé hatásos leghelyesebb 4 kilót vagy en­nél többet kipermetezni. A Melipax por alakját pocok ellen használni nem tanácsos; mert igen sok. holdanként 30 kilogramm szükséges belőle s hatása mégsem tökéletes. Ha­gyományos de bevált szer .az Arvalin is melyből a magyar ipar terven felül 40 vagonnal gyárt le a pocok elleni véde­lem céljára. Ezt a mennyisé­get , a különösen veszélyezte­tett területek — így Baren-a — kapják meg. Árváéint csak száraz körülmények között ér­demes alkalmazni, mert ned­vesség hatására elbomlik és hatástalan. Zárt területekre* tehát bekerített gyümölcsösök, és más ültetvényekre engedé­lyezték továbbá az arzén tar­talmú szereiket így mindenek­előtt a Darzint, hogy a na­gyobb hasznos vadak épségét ne veszélyeztesse. Ezt a szert ajánlatos csaliként kirakni. Közös védekezés Valamennyi felsorolt vegy­szer erős méreg, tehát haszná­latukkor a legszigorúbban be kell tartani az egészségügyi óvórendszabályokat. Ilyen ará­nyú méregkampányra még nem volt eddig példa s félő, ha nem tartják be az óvórend- szabályokat felléphet a mér­gezés. A mérgezett táblákra vagy töltésekre, árokpartokra sűrűn egymáshoz el kell he­lyezni a figyelmeztető táblá­kat, csakis így előzhető meg a mérgezés. A pécsi tanácskozáson el­hangzott javaslatra a termelő- szövetkezetek elhatározták, hogy a mezei pocok elleni hat­hatós védekezés érdekében társulnak s két-három tsz kö­zös brigádot hoz létre. A vé­dekezés csakis úgy lehet sike­res ha a termelőszövetkezetek egymást segítik traktorokkal, erőgépekkel, sőt a korlátozott mértékben rendelkezésre álló mérgekkel is. Ezek a társulá­sok a jövőben sem bomlanak Jjel s minden fontosabb nö­vényvédelmi munkát együtt végeznek majd, hogy a követ­kező években ne kerüljön már sor az ilyen nagy elemi csa­pásnak számító pocokdúlásra mint az idén. AZ ELNÖK Bányász voU 23 évig Pécs- bányán. Tizenegy éne a bicsérdi köz­ségi tanács elnöke. Tizenegy évvel ezelőtt egy műszak után feljött a bányá­ból — várta a meghívó: „Je­lentkezzék a tanácsakadémián. Budapesten ...” Tudott róla, már előzőleg megbeszélték ve­le, — rábólintott. Amikor elvégezte az Iskolát, azt mondták: „A bicsérdi ta­nácsot szántuk magának, ha a lcözség lakói is egyet érte­nek ezzel... — A falu teljesen ismeret­len volt előttem, Bicsérden pe­dig nem is jártam — mondja. — A megyei tanács egyik funkcionáriusa eljött velem ide és azt mondta: „Fuchs elvtárs, ismerje meg ennek a községnek lakóit, munkáját, életét és hasznosítsa az isko­lán tanultakat...” Kezet fog­tak egymással, kísérője be­szállt az autóba és elment. Az első napokban járta a községet. Nem ismerték. Előre köszönt mindenkinek, akivel találkozott. Most is. De ma már az egész falu ismeri. Ti­zenegy év telt el azóta... Nem volt ebben a község­ben -még járda sem. Amikor hazafelé ment a hivatalból a téglák alól kif röccsent a viz. ,Járda kéne ide, elnök elv- táré” — mondta egyik -paraszt ember. „A falut ki kell emelni év­százados elmaradottságából...” — valahogy igy kezdődött az a brossura, amit néhány hó­nappal azelőtt tanult az is­kolán. Szavak, száraz monda­tok, bár az iskolán mindig mondták: „A brossúrák, amik­ből itt tanultok elvtársak, csak papírok.. Egy kis utca kivételével ma az egész községben van járda. — Tudja ez olyan kis ügy, hogy talán említeni sem kel­lene, de mégis valahol itt kel­lett elkentem, « járdán... Miután megismerték, itt is ott is megállították „csak egy szóra” — és lassan össze­gyűjtötte a hallottakat. Este, amikor elcsendesedett a falu, elővette táskájából a füzetet és beírta: „Óvoda, kultúrház, orvosi lakás, vízvezeték...” Ma? Van óvoda, van kultúr­ház, van orvosi lakás, rendelő, törpevízmű... — Az iskolát is felújítottuk, szép, parkettás, politechnikai termet is építettünk hozzá. — Most munkásklubot akarunk. Ha a kultúrotthonban filmet vetítünk, akkor is legyen va­lahol összejönni. Aki nem akarja a filmet nézni, az a klubban beszélgethessen. Már nem tud úgy végig­menni a falun, úgy, hogy messziről ne köszönnének ne­ki. Tisztelik és adruűi a sza­vára.. — Nemrég bejöttek hozzám, meg az utcán is megállítottak: „Elnök elvtárs, azt hallottuk, hogy a tsz-ben az idén nem lesz meg a betervezett mun­kaegység, igaz?” Igaz. Bú­zánk átlagban 12 mázsát adott. Többre számítottunk. Meg aztán dinnyét is vetet­tek, de nem lett belőle semmi. Beszél a földről, az őszi szántásról, a kukoricatörésről. — Pedig higgye el, amikor ezelőtt 11 évvel kijöttem, nem szégyenlem bevallani: néhány tanácstaggal — akiket jobban megismertem — kimentünk a földre és megkértem őket: ma gyarázzák el, mi is van itt, milyen munkát mikor kell el­végezni. Nem értettem én hozzá, bányász voltam. A föld alatt eligazodtam, pedig ott sötét van, de itt tanulnom kellett. Itt beszélgetünk a szép kis takaros házban. „Tiszta udvar, rendes ház” — tábla a ház fa­lán. Az udvarban 24 féle ró­zsa. ö ültette. Most már „megfogta” ez a község, névszerint ismeri az összes lakót... — Nem tudom, ismeri-e Pécsbányán a Kirschmg elv- társat? — Ismerem, ő az akna ve­zetője. — Valamikor együtt dolgoz­tunk, csillésem volt. A minap találkoztam vele, azt mondta: „Tivadar, gyere vissza a bá­nyába, jó munkát adok?’. Ne­vettünk. Nem akar innen, ebből a községből elmenni. Sok mun­ka vár még rá. — Fürdőt akarunk építeni, busz váróterem is kellene. Meg aztán a község útját is rendbe akarjuk hozni. Még megvan az a kis füzet, abba mindig beírja: mit akar a falu népe. Aztán megnéz egy másik kis füzetet is. — az már .,hivatalosabb” — mennyi pénz van rá. mennyit enged a költségvetés, mert csak addig lehet .,nyújtózkod­ni, ameddig a takaró ér”. De ez a „takaró” végtére is szépen „terül” — vízmű, kul­túrház. óvoda, orvosi lakás, busz-váróterem van ..alatta”. ..A falut ki kell ernähr százados elmaradott sigáhö. valahogy így kezdődött a: a brossura ... Jönnek a község lakói, se­gítenek neki. — Tavaly társadalmi mun­kában a íárás közséaeí között a másodikak voltunk. . Már nem ‘ucí úgy n'.i/'g- menni a falun, hogy ne kö­szöntették előre... GARAY FERENC

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents