Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-04 / 233. szám
MM. OKTOBER 4. 3 .Az essköslekotési járulék hat&míréi Äz első eredmények A termelés gazdaságosságának egyik alapfeltétele, hogy az igénybe vett termelési eszközöket a lehető legoptimálisabb mértékben használjuk ki, illetve a tervezett termelést minél kisebb hányadú álló- és forgóeszközlekötés mellett valósítsuk meg. Mi teile szükségessé? Kz az elv a szükséges ősz- , tönzök hiánya miatt gazdasági 1 életünkben korábban nem ér- ; vényestül kellő súllyal. Árrendszerünkben a termelői árakban számításba vettük ' ugyan a felhasznált élő- és | hol tanunkat, az adott termék előállításával kapcsolatos rá- j fox'dításokat, de a termelésben lekötött álló- és forgóeszközök értéke már .nem jutott megfelelő súllyal kifejezésre a termelési költségek között, mert az értékcsökkenési hányad és a készletek ..használatáért” fizetett hitelkamat jgén alacsony mérvű volt. — Ezért a termelői árak nem fejezték ki teljes egészében a társadalmilag szükséges munkaráfordítások arányait A vállalatok anyagi érdeke tsége nem érvényesült az irányban, hogy a meglévő berendezéseiket, gépeiket maximálisan kihasználják, miután az új tearnelőeszközöket az állami költségvetés terhére „ingyen”, térítés nélkül kapták, tehát nem volt következménye annak, ha a termelésben túlságosan sok állóeszköz* kötöttek le és nem járt különösebb előnnyel az sem, ha ezt a nép gazdaságilag fontos elvet — az állóeszközökkel való takarékosságot — érvényesíteni akarták. Ha a termelés kereteit bővíteni kellett, a legtöbb esetben a meglévő épületek, gépek jobb kihasználása helyett, új beruházásokkal kívánták a szükséges kapacitást biztosítani. Ugyanakkor azonban az elavult, kor szerűden és sok esetben már használaton kívüli állóeszköz aök kiselejtezése te vontatottan történt, mert a válla• tetők részére nem jelentett; í különösebb problémát a birto- ! kukban lévő állóeszközök vo-j ! lumene. Nem volt sokkal jobb a hely zet a forgóeszközök terén sem. i Évek óta úgyszólván állandósult probléma a vállalati anyagkészletek a normaiizált mértéket meghaladó növeke- j dése. Bár a bank a hitelezés | során magasabb kamatok al- i kai mázasával igyekezett ezt ] megakadályozni, azonban a | készletek növekedésének ten- I denciáját ezzel az eszközzel I befolyásolni kevésbé tudta, I mert alapjában véve a vállalatoknál lévő felesleges és in- kurrens anyagok mennyisége j nem csökkent, sőt egyes szakmákban — részben anyaggazdálkodási hibák mtett is — inkább nőtt. Mi az eszközlefeéiési járulék? Neon véletlen tehát, hogy a í közgazdászok nálunk és több I más szociális*» országban te évek óta vitáznak a megoldás problémáját illetően. így került sor megfelelő előkészítés után arra a kormányintézkedésre, amely «serini ez év január 1-töl — egyétthe a népgazdaság egyes területein — a vállalatok S százalékos eszköKleScötési járulékod kötelesek fizetni a lekötött á3Hó- és foigóeszközök után. Az eszköcstekőftéeti JBmXk bevezetése azt jelents, hogy a jövőben a termelési eszközök után eddig elszámolt érték- csökkenési leíráson és hitelkamaton kíviE, a termelés költ séged között a lekötött eszközök ér falcét te figyelembe kell venni, miit költségtényezőt. Miután ez a vállalat eredtné. nyére is hatást gyakorol, a termelés gazdaságosságosságá- nak megítélésénél ak eszköz- lekötési járulék feltehetően jobban ösztönöz a beruházásokkal való takarékoskodásra, a meglévő állóeszközök haté- konj-abb kihasználására és az anyaggazdálkodás megjavítására. Ezután nem Igéiét közömbös a lekötött eszközök mennyisége. A fizetendő járulók a berendezések működési ! műszakok számától független vállalati kiadást jelent, amelynek a gyártmányegységre eső része csókken, ha a meglévő berendezéseket fokozottabban használj ák ki, illetve ezáltal elérhető nyereség is növekszik. Ennélfogva a vállalatok berendezéseik mind extenzív, mind intenzív kihasználásának fokozásában érdekeltté voltak. Ha a kapacitásbővítés csak új tenmelőberendezéseik beállításával oldható meg, a vállalatnak érdeke, hogy a belépő új kapacitás — figye- lembevéve az eszköz! ekötésd járulékot — produktívabb legyen, mint a már meglévő. Ha ez az anyagi ösztönző jól működik, feltehetően a meggon- doltabb beruházási tevékenység és a beüsd tartalékok feltárásakor szükséges jobb üzem szervezést eredményezhet. Az eszközlekötési járuléknak a forgóeszközök álíliomá- r.j'ára is hatással kell lennie. A vállalatok érdekeltek abban, hogy készleteiket a normaiizált szinten tartsák és anyaggazdálkodásukat megjavítsák. A bankkamattal együtt a járulék nyilván, erőtelje- aebben fog a feleslegek leépítésére hatni. Kedvezi hatás a;állóeszközöknél Az év elejétől ékeli háromnegyed esztendő még kevés idő ahhoz, hogy tsz eszközile- kötésá járuiéit, hatását értékeljük, azonban a várt pozitív eredmények jelei valamilyen módon megyénkben valameny- nyi vállalatunknál — ahol a járulék fizetése bevezetésre került — márts észlelhetők. A termelés növelését majdnem mindenütt a meglévő berendezések jobb kihasználásával tervezik: étémá, amit bizonyíthatunk, ha a termelési érték és az álioeszközállorrvány váJtozásának adatait (az eszközhasználati díjat fizető váltat a inknál) összehasonlítjuk: »61 WM. Tfttoterv tás % ABóes'zTc&z 1964 I. VJ áílrmiány 1964 VI. 30. EKESUJO fT Változás % Mecseki SaSc/bSxtyémsM V 1841.— 1874.— -f 1.7 4066.— 4755.— + 16.9 DéSd. Áramszolgáltató V. 412.— 466.— + 12.4 1993.— 2024.— + lő Hőerőmű Vállalat 385.— 496.— + 38.7 1760.— 1767.— 4- 0.4 Mohácsi Farostlemezgyár 126.— 147.— 4- 16.6 376.— 376.— — Kesztyűgyár 109.— 141.— + 29.4 28.— 29.— 4- 2.9 Bm. Tm. Téglasipaai Y„ 95.— 102.— 4- 30.3 148.— 154.— 4- 4.1 A felsorolt vSHalatotav®, amint a táblázatiból is kitűnik — már szémctoafc azzal, hogy feleslegesen ne kössenek le állóeszközöket és ezt a nép- gazdasági érdieket — amely urna már vállalati érdek te, érvónyesitséik. A Szén trösztnél a Zóbéfc- akna foHyaanatban lévő nagyarányú fejlesztése miatt elté- rö — átmenetileg — aiz eredmény, amely azonban az említett ü zem termelésének nőve- I kedésével egyensúlyba kerül, j A használaton kívüli álióesz j iözökiben mutatkozó mozgás, is az eszközűekötési járulék hatását igazolja. A már előzőkben felsorolt vállalatok mindegyikénél határozott intézkedéseket tettek, hogy a feleslegüktől megszabaduljanak. Pl. Széntröszt állóeszközei közölt 67 milliót tesz ki a használaton kívüli állóeszközök értéke 1964. június végén. Ez 38 millióval több mint január 1-én volt, A szaporulatiból 15 millió olyan állóeszköz (gépek, berendezések, stb.) ami után eszközlekötési járulékot kell fizetni, s ezért szerepelte- j tik most ezeket használaton j kívüli állóeszközök számteján, I hogy mielőbb megmozgatásra kerüljenek. Ugyanez tapasztalható pl. a DEDÁSZ-aál, ahol a használaton kívüli állóeszközök ér téke bár nem változott számottevően, de emögött mégis jelentős állóeszközmozgatások voltak, mert az eszközLeköfcósi járulék bevezetése óta a vállasait különös gondot fordít a folyamatos feltárásra és értékesítésre. Miután az állóeszközök értéke és ennek következtében j az éráik ti:. járulék lé-: nyegi: s.n »agy óbb volument I képvisel, érthető, hogy a «sfr- j koznak a feleolegcA csökken- lalatok éteőaodbera itt próbái- j tésével I készktflazfálksfósfcai haiti a fórt eredmtfiyeket Az áHüóesrtköianSdiőz képest kisebb meonnyiséget kitevő for goeszközök (késhetek) állomá- nyátoan nem következett be a várt változás, nőt a azóbanMecseíri Szénbányászat! Dóid. Áramszolg. V. Hőerőmű V. Mohácsi Farostlemezgy Kesztyűgyár Bm. Tm. Téglaipari V. Ha itt kisebb arányban is •mint az állóeszközöknél, de mégis csökkenti a vállalati nyereséget az eszközlekötési járulék, és a büntető jellegű bankkamat — a készletnövekedés átmeneti jellegűnek tekinthető és valószínű, hogy az anyagi érdekeltség előbb vagy utóbb arra készteti a vállalatokat, hogy az eddiginél hatásosabb intézkedéseket tegyenek a feleslegek leépítésére. lévő vállalatok többségénél tovább növekedtek ezek, aanimt ezt a következő táblázat bizonyítja: (MHBó Ft.) KésztetSllomány 19«4. 1ÍW4. I. 1. VI. ». 234.9 244,3 66.8 80,4 34,2 46,3 24,9 30,2 16,9 27,2 22,3 21,4 Az eszközlekötési járulék bevezetésével kapcsolatban voltak ellenérvek is, amelyek ről a közgazdasági lapok, a témáról folyó viták ismertetése során bőven írtak. Ezeket az aggályokat figyelembe véve sem tagadható, hogy ez az új gazdasági ösztönző módszer jelentős segítséget nyújt az eredményesebb gazdasági kalkuláció és tisztánlátás megvalósításához. Dr. Nagy József Baranyában 4657 mázsa baromfit vásároltak fel fél év alatt Baranyában az első félévben 4657 mázsa baromfit vásároltak fel közfogyasztásra. Tavaly az első félévben még csak 3169 mázsa baromfi került az ország asztalára megyénkből. As emelkedés 147 százalékos, ami országos viszonylatban is a legjobb. A tojásfelvásárlás féléves adatai is biztatóak. Baranyában tavaly — fél év alatt — 19,4 millió darab tojás került közfogyasztásra, az idén — hasonló időszakban — már 30.7 millió, ami 158 százalékos teljesítésnek felel meg. Baranya ezzel a teljesítményével az országos átlag felett áll, de sok megye megelőzte a tojástermelés fokozásával, az állomány javításával, baromfi- takarmánytáp etetésévé Sorozatban készül az ipari televízió A Híradástechnikai KTSZ egy évvel ezelőtt készítette el az ! ipari televízió' prototípusát. Az idén már háromszázötvenet, ! jövőre ezret gyártanak a hasznos készülékből. Jelenleg a | gyógyászatnál alkalmazzák és a dunaújvárosi Lenin Kohászati Művekben a hengerlés különböző folyamatait figyelik meg segítségével. Az újfajta televízió készülékből külföld is | rendeli. Svéd ndkiildöttség érkezik Pécsre A Magyar Nők Országos Tanácsa vendégeként svéd nőküldöttség tartózkodik Hazánkban. A kedves vendégek ma délután kétnapos látogatásra Pécsre érkeznek A vendégeket Rameisl Ferencne megyei nőlitkár és a megvet nötanács mukaiársai fogadjak. Mai programjuKban városnézés szerepel. Holnap délelőtt a városi tanácson rendeznek fogadás a küldöttség részére, aim n part es allami, varamin' ö- megszervezeti vezetők találkoznak a svéd nőmozgalom képviselőivel. A továbbiakban a küldői í- ség Siklósra és Harkányba látogat. Megtekintik a siklósi várat, a harkányi reumakórház új épületét, majd találkoznak és baráti beszélgetést folytatnak a megyei nőtan r és végrehajtó bizottságának tagjaival és a megyei nőmozgalom aktíváival. Nem a gombhoz varrják a kabátotSzigetvár — Si, Szigliget — | No! — Ez a címe annak a rí- I portnak, amely a Tükör szep- j tember 22-i számában jelent j meg Lengyel József tollából, í A Kossuth-díjas író a magyarországi várak helyreállí- | fásának problémáit feszegeti, j majd egy rövid kitérőt tesz, I s ebben a következőt írja: I „Herdálják az ország, a nép | pénzét! Ez volt az alaphan- I gúlát, melyben Szigetvárra | utaztam, s a hangulatot nem j változtatta, hogy útközben értesültem: valamiféle mesterséges csónakázó tó létrehozására tízmilliókat szándékoznak valahol — Orfű közelében — költeni. S ez a tó se vízellátás, se haltenyésztés céljára alkalmas nem lesz----, de egy e gész falut kellene miatta áttelepíteni ... Mibe kerül? — > kérdezné a leggazdagabb or- j szág idegenforgalmi szakértője is. Ilyen hangulatban elég j barátságtalanul fordultam első kérdésemmel a szigetvári ásatások vezetőjéhez, Kováts Valériához ...” A riport többi részében a szigetvári ásatásokról folytat eszmecserét, majd visszatér az országos várproblémákhoz. Ne kövessük útját: maradjunk a Pécsi tónál! Nézzük meg, helyesen tájékoztatták-e Lengyel elvtársat! Hol víkendexzünk ? Századunkban világszerte viharos gyorsasággal bontakozik ki a hét végi pihenőmozgalom. Nincs olyan nagyváros a világon, amelynek ne lenne meg a maga víkend- övezete, legyen az Párizs, Róma vagy éppen Moszkva; 'A szovjet főváros víkendövezete például egymillió embert képes befogadni; Valamennyi nagyváros kö- | rül azok a hét végi pihenőhe- | lyek a legkedveltebbek, ahol nemcsak erdő és jó levegő, hanem víz is található. Hazai viszonylatban Pécs is nagyvárosnak számít, a kérdés tehát teljesen jogos: hogy állunk a vízzel szűkebb hazánkban? Bizony rosszul. Erdőnk még- csak lenne, de vizünk nincs. Nemcsak hogy a Duna meg Tisza hiányzik, hanem még egy Kapos, Zala vagy éppen Séd sem folyik keresztül városunkon. Valószínű ez az oka annak, hogy a strandunk is kevés. Az ország négy megyei I jogú városát, összehasonlítva 1 Pécs a strandok számát, illet- I ve alapterületét tekintve mész ] sze Miskolc és Szeged mögött marad, csupán Debrecen hely- 1 zete hasonló. 1963-ban 175 ezer ember fördött Pécs néhány túlzsúfolt j strandmedencéjében. Érthető, 1 hogy valami más és jobb után | vágynak az emberek. De mi , legyen ez a jobb? Harkány, Abaliget vagy Sikonda? Pécs- i nek ugyanis ez a három hely a víkendövezete. azazhogy inkább csak kettő, mert Sikonda az utóbbi éveikben teljesen „elkomlóiasodott”. Tekintve, hogy a komlóiak társadalmi munkával építenek utat ahhoz a fürdőhelyhez, • makik sincs Sikondán kívül más. Marad tehát Abaliget meg Harkány. Harkány nagyforgalmú fürdőhely, évente körülbelül 700 ezer fürdőjegyet váltanak, medencéibe. Ebből 350—400 ezer pécsi. A nyári vasárnapokon négy különvonat, illetve valóságos népvándorlás indul meg Harkány felé városunkból öthatezer emberrel. És nemcsak öreg nénikék utaznak, hogy kikúrálják a reumájukat, hanem fiatalok is, mert nincs Pécsett jó fürdőhelyük. Mivel Harkányba három óráig tart oda és vissza az út, s miután ott is heringeshordókra emlékeztetnek a strandképek, a pécsiek egy kisebb csoportja Abaliget felé fordul. A nem pécsieket is beleértve, 80 ezer ember jár ott évente, ami — tekintettel a két tó néhányholdas felületére nem csekély szám. A forgalmas nyári vasárnapokon Abaliget is zsúfolt. Hát ezek voltak azok az okok, amelyek miatt a megye és város vezetői a 120 és 17 holdas tó létesítését elhatározták. A két tó csak 14 kilométerre lesz Pécstől, ami — tekintettel a korszerűsített utakra — nem mondható nagy távolságnak; A tavak nemcsak fürdésre, csónakázásra lesznek alkalmasak, hanem vitorlázásra is. Valóságos álom ez a pécsiek szemében. Megjegyezzük, sokak szerint a nagyobb tavon nemzetközi vitorlásverseny is megrendezhető majd. Tízmilliós mendemondák ; A Két to a j kivül árvízvédelmi feladatot is ellát majd. A tó ugyanis felfogja és tárolja az orfűi patak víztömegeit, melyek hirtelen olvadás vagy erősen csapadékos időben mindig veszélyesek voltak a környék számára. Hogy a pécsi tó alkalmas lesz-e haltenyésztésre vagy sem, arról a tények beszélnek. | A kisebb tóban máris hor- j gásznak. A tó horgászegyesű- ! létének pillanatnyilag 100 tag- I ja van és még újabb három- ! százan várják, hogy horgász- | jegyet szerezhessenek. Az ő igényüket csak a nagy tó felavatása után lehet kielégíteni, arra pedig előreláthatóan a jövő év végén kerül sor. Téves Lengyel elvtársnak az az értesülése is. hogy .......egy. e gész falut kellene miatta álí telepíteni”. Csupán annyi igaz, hogy lebontanak egy öreg, hasznavehetetlen malmot, amely másfél-két kilométernyire fekszik Mecsek- rákostól a nagy tó létesítendő medrében. A malom olyan rozoga, hogy még arra is alkalmatlannak bizonyult, hogv a tóépítkezésnél dolgozó munkásokat ideiglenesen elszállásolják benne. Egyébként Me- csekrákosnak az 1949-es néo- számlálás Idején még 182 lakója volt, 1963-ban már csak 136. A község tehát megindult az önsorvadás útján, s hogy ez nem folytatódik, éppen a két tónak, az ott épülő különböző objektumoknak, illetve várható fizetővendég -srr' gáláinak lesz majd köszön!' ető» Lengyel József az* írja, hogy tízmilliókat költünk a két tóra. Ez bizony túlzás, mert nem kerül még tízmillióba sem; Aki bővebb részletekre kíváncsi, érdeklődhet a megyei tanács építési és közlekedési osztályán; Tájékoztatni tudják arról is, hogy a pécsiek hány ezer óra társadalmi munkát dolgoztak már a két tó építésénél. Ez nyilván csökkenti a költségeket; Lengyel József úgy értesült, hogy a két tó nem lesz alkalmas vízellátásra. Vass Béla, a megyei tanács építési osztályának mérnöke ezzel szemben a következőket mondja: A mintegy 30 ezer lakosú Komló 15 kilométerre fekszik a tavaktól.' A város évek óta vízhiánnyal küszködik, 1963- ban például a város lakói csak napi 3x2 órában kaptak vizet. A két tóban 3 millió köbméter vizet tárolnak, s ebbűi napi háromezer köbmétert lehetne biztosítani a város számára. Ez a mennyiség fedezné a jelenlegi komlói igényeket. Hogy jó lesz-e ez a víz? Ha a fenolos Duna-víz jó, akkor feltétlenül! Hogy drága pénzbe kerülne a 15 kilométeres vezetéket megépíteni? Tagadhatatlanul, de a legtávolabbi víznyerő hely már így is 15 kilométerre van Komló városától, s az nem ad annyi vizet, mint amennyit a két tó nyújtana; , Megtérülnek o milliók Tudom, hogy vannak mé» fontos részletkérdések, amelyeken vitatkozni lehetne. A megyei tanácson tisztában vannak azzal, hogy a tóépítkezés zökkenőmentesebb és szervezettebb is lehetett volna, és valószínű vannak olyan hibák is, amelyeket ma még nem látnak világosan. Ez azonban nem jelenti azt. hogy ! az orfűi tóra nincs szükség, | s hogy a befektetett milliók I nem térülnek meg sokszorosan. M.* L. Lottó-tájék őzt at ó A Sportfogadási és Loltóigazgatóság tájékoztatása úap- ! ján a 40. játékhéten nem ;g- leges megállapítás szerint öt- találatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 53 fogadó ért el, nyereményük egyenként 76 572 forint. Három találatot 4169 fogadó ért el. nyereményük egyenként 486 forint. — Két találatot 100 607 fogadó ért el. nyereményük egyenként 20 forint 10 fillér. Fehérnemű- és női ruha- javítás. átalakítás, készítés TEMPÓ KSZ Pécs, Doktor Sándor u. 9. Telefon; 18-40
