Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-01 / 230. szám
OKTOBER 1. NAPLÓ 3 Pécsi kutatómérnök a Szovjetunióban Milyenek a szibériai szénbányák ? — Háromszor akkora tzénmedence, mint Magyarország — A meszesi kutatási osztály KGST- és vilá&kapcsolatai Nincs alkatrész Nemrégiben tért haza tizen- hétnapos tanulmány útjáról dr. Szirtes Lapos bányamérnök, a Mecseki Szén-bányászati Tröszt kutatási osztályának vezetője. A magyar—szovjet műszaki es tudományos együttműködés keretein belül a gázkitörések leküzdésének tapasztalatait ta n ulmányozta a Szovjetunióban. Járt Moszkvában, a Do- nyec-medencében. Kemerovó- ban és Makajevkában. Három kutató intézetet és négy gázkitörés-veszélyes bányát látogatott meg, összesen 17 ezer kilométert utazott repülőgépen. A kutatásokkal kapcsolata ban elmondta Szirtes elv-társ, hogy a Szovjetunióban összesen 14 intézet foglalkozik a gázkitörések leküzdésének kérdésével, s az intézetekben mintegy 4—500 kutató tevékenykedik. — Eredményeikről mi a véleménye? — Sehol a világon nem folyik olyan mélyreható és kiterjedt kutatómunka, mint a Szovjetunióban. Bár a bányák a mélység felé haladnak. a gázkitörések száma egvre csökken. Elsősorban az éiőfúrást alkalmazzák a gázkitörések leküzdésére. A széntelepeket hálószerűén felfúrják: dőlés-ben és csapáéban, szánttól- szántig a légvágattól lefelé eső irányban. így a szállító szint alapvágatát is mentesítik az esetleges kitörésektől. A kuznyeck-i területein, — Szibériában — ezeket a lyukakat néhány év óta vízzel injektálják, mivél általános tapasztalat, hogy a vizes részekben nem fordul elő gázkitörés. Éi-dekes az a megállapításuk. hogy a víz a szén- telepeikből a gázt nem szorítja ki, hanem mintegy konzerválja. A gázkitörés- veszélyességének megállapítására is nagyarányú kutatások folynak-. Az ilyen irányú prognózis lényeges anyagi meg-taka- rífáshoz vezet. Szeizmóateusz. tikai jelek segítségével észlelik a gázkitörések közeledését .., — Úgy tudom, hogy ez ■nálunk is használatos■ — Kísértetek folytak, de nálunk olyan zavaros a település, hogy nem tudjuk azt produkálni, mint a szovjetek. Ott szép szabályos minden telep. Általános módszer náluk a teűiep-hairántolásoknál és az előkészítő vágatok hajtásánál, hogy pontos gáznyomás- raérés-t alkalmaznak. A biztonsági szabályzatuk előírja, hogy a vágatók csak abban az esetben kerülhetnek tovább- hajtásra, ha a vájvégek előtt a gáz nyomása 10 atmoszféra alá csökken. — Egyéb bányabeli veszélyek előfordulnak-e? — Az utóbbi időben komoly gondot okoz a 900 méteres mélység alatti kőzetkitörés gyakorisága. Az utóbbi 12 év alatt 30 ilyen kőzetkitörés tör lent. Veszélyesebbnek tartják, mint a gázkitörést, mivel bonyolultabb ellene a védekezés. Alkalmazzák kiegészítő vé 'élvezés gyanánt a provokációs robbantást. — Milyenek a Szibériában feltárt bányamezők, s általában az ott épült városok? — Hihetetlen gazdagságot fel az Ura-1 mögötti terület. 1. .cm meglepett a szibériai v osok európai színvonala. A városokban 200 000-től 800 ereiig terjed a lakók száma es a településeket iparvidék fczja körül. Ez a színvonal az éle. minden terén megmutatkozik. A Novoszibinszk térségében épült Kemerovót például 10 év alatt hozták létre, 3C0 ezer lakója van a városnak. A régi házakat elbontották és teljesen új házakat építettek. Ebben a térségben hihetetlen mennyiségű feketeszén rejtőzik, a szén medence nagysága akkora, mint három Magyarország területe, jelenleg érd 80 millió tonna szenet adnak a szovjet népgazdaságnak. Ez mind kokszolható fekete kőstón. — A technológiai színvonal, a gépesítettség milyen? — A gépeket megtaláljuk a fejtésekben is, mivei az ottani telepek lapos dölésüek, 5—8 fok között ingadoznak. A donyeci bányákban olyan szenet bányásznak, amelynek a hamutartalma alig 1.5 százalék és a kalóriaértéke eléri a 8000-et. Ezt a szenet a mi értékeinkhez számítva, igen olcsón termelik, körülbelül 100 forintért tonnáját. Ez úgy vélem, képet ad a technikai és technológiai fejlettségről is. — Milyen segítséget nyújt a tanulmányút a kutatási osztály további munkásához? — ötleteket adott a tanulmányút, de mivel a szovjetek más körülmények között bányászkodnak, mint mi, Így a látottakat 1:1 arányában nem tudjuk hasznosítani. A maka- jevkai kutatási intézet igazgatóját meghívtuk ide, hogy a helyszínen tanulmányozván a mi helyzetünket, adjon majd tanácsot további munkánkhoz. A viszonyok mások: ők a kemény szénben nem tudnak perforálni, hanem fúrnak, mi viszont fúrni nem tudunk, hanem óraik perforálni. Azért lesz hasznos, ha eljönnek és tanulmányozzák az itteni bá- nyaibéH viszonyokat, » úgy mondatnak majd véleményt. Állítom, hogy a szovjet kutatási munka messze elől jár világviszonylatban, ezt azért is mondhatom, mert isméié ni a francia, a nyugatnémet és ‘ a belga viszonyokat és eredményeket is. — A KGST-kapcsolatok hogyan alakulnak a magyar és szovjet bányaipar területén? — Az együttműködés rendszeres. s több tei-ületen a magyarok megtisztelő feladatosat látnak el. Például a por-1 elhárításnak mi vagyunk a j émavezetői, s a gázkitörések I Beletekintettem iratokba, I jegyzőkönyvekbe, levelekbe, kimutatásokba. Részletekbe bocsátkoznom több okból nem érdemes. A viszontválaszok „mindent megmagyaráznak”, holott a lényeg nem változik. Aztán a bonyolult ügyviteli nyelvezet labirintusában egyszerűen elvesznék, de érdemleges választ arra, hogy miért kell kínlódnia egy vállalatnak immár másfél esztendeje, ebből úgy sem kapnék. S talán jobb is, ha laikus „nagyvonalúsággal” maradok a tagadhatatlan tényéknél szót emelve a lehetetlen és egyenesen felháborító jelenség ellen. 36 teherautó áll Az üzem neve XIV-es Autójavító Vállalat Pécs. Felügyeleti szerve: KPM Autófenntartási Ipari Tröszt, Budapest. — Nincs alkatrészünk, — mondja az igazgató, Árus Sándor. — Nincs alkatrészünk, — mondja a főmérnök, Meisz- terits István. — Ha az 1964-es évi ellátás tragikusnak nevezhető, akkor szerintünk a jövő évi katasztrofális lesz — mondja, azaz írja levelében az Autó- §s Alkatrészkereskedelmi Vállalat osztályvezetője Kenyeres János és főosztályvezetője Kővári Imre. Tehát nincs alkatrész, nem is lesz! A Pécsi Autójavító Vállalat tevékenységének főprofilja a Csepel tehergépkocsik Eelújítása, azaz nagyjavítása. Jelenleg 36 gépkocsi a lemaradás. Év végére körülbelül Itvenötre emelkedik. Nézzük az alkatrészhiányt! — Hatvannégyféle alkatrészből több ezer darab irokösen hiányzik, — mondja a főmérnök. — Az úgy- íevezett Z—43. típusú fogas- cerékből például egyetlen da- I •abot sem láttunk ebben az isztendőben. Mondok egy hétéi adatot: negyvennégy sebes- íágváltóházból harmincnyolc eljesen használhatatlan. Űj cellene helyettük. Nincs. — Ki gyártja? Azaz hogy . .. — Ki gyártaná, igaz? A ■mechanizmusára vonatkozó kutatások eredményeiről a szovjet és a magyar szakembereknek kell egy tanulmányt, pontosabban egy jelentést elkészíteni a KGST részére.-— S a pécsi kutatási osztály szerepe? — Ez a Mecseki Szénbányászati Tröszt kutatási osztályára értendő, mivel e problémákkal mi foglalkozunk Magyarországon. — Szirtes elvtárs legközelebbi útja hova vezet? — A következő feladatom lesz, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága szénbányászati albizottságának, — amely Franciaországban működik — ülésén előadást tartsak a pécsi bónyaviszanyök- rólL (G. I.) A „Moszkvai séta* premierjére: szovjet filmművészek érkeznek Pécsre Október harmadikán híres szovjet filmművészek érkeznek Pécsre. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat ugyanis este fél hét órakor díszelőadás keretében bemutatja a Moszkvai séta című szovjet filmet. A bemutatóan részt vesz a film két főszereplője, Galina Polszkih és Nyikita Mihalkov. valamint a film operatőre, Vagyim Juszov is. Galina Polszki'h igen népszerű a magyar mozilátogató közönség előtt, ő játszotta ugyanis az „Amikor egy lány 15 éves” című film egyik szerepét. A vendégeket a díszelőadáson és az azt követő kilenc órai előadáson bemutatják a közönségnek. A vetítés után az Olimpia étterembe mennek. majd negyedikén megnézik Pécset. Győri Hajtóműgyár. A hátsó futóműházat ők gyártják. A hatvannégy féle hiányzó alkatrészből néhány fajtát megpróbált az üzem legyártani. Például bolygótengelyt, 109,40 forintért darabját. Ennek a kereskedelmi ára 32 forint. Azaz a gyártó cég — mert szériában állítja elő — olcsóért dobná piacra, mert sokkal kevesebb a termelési költsége, mintha valósággal kisipari módon a pécsi autójavító próbálkozik néhány darabbal. A Cinkotai Autóalkatrészgyár — KPM vállalat. A XIV-es Autójavító Vállalat is az említett minisztérium alá tartozik. De a cinkotaiak ter- melvényének csupán 13 százalékát használhatják fel az autójavító vállalatok. Egy családon belül a „családtag” iár tehát legrosszabbul. Az alkatrészek zömét továbbá a Győri Hajtóműgyár és a Csepeli Autógyár „gyártja”. Rájuk nem vonatkozik alervtörvény? Mit mond erre Varga Gyula, a XIV. Autójavító műszaki vezetője: — Kéremszépen, én nem tudom, hogy ezek az üzemek milyen magyarázatot adnának. De hogy a tervtörvényt nem tisztelik és egyszerűen be sem tartják, az biztos, mert saját bőrünkön érezzük. Nincs ezeknél munkaverseny, vagy tervfegyelem? Nem is tudom, mit gondoljak. Megáll az eszem! Elmondja Varga Gyula még. hogy jelenleg például van már futómű-csapágya az Szemnek, de nem tudják a toesikba beszerelni. mert íöbb más alkatrész hiányzik. Márpdeig. ha hatvan napon belül nem szerelik be i csapágyakat, akkor a bank nkurrens árunak minősíti és j i csapágvakat más üzemnek liszponálja. És ha közben megérkeznek a hiányzó alkat- •észek, akkor már nem lesz :sapágy. Teész Mihály, az I-es telep vezetője: — A Vasas ktsz-től kunye- •áltam nyolcvan csavart „köl- :sönbe”, hogy a platókat fel- izerelhessük. De ez mindig gy megy. Ügy kell koldul- íom a város különböző üze- neiben régi haveroktól, segíthetek ki ezzel, vagy azzal, azárt majd megádjuk. Meiszterits István főmér- íök: — Több ismerősöm vanné- íány pécsi üzemben. Régi anítványaim még a techni- cumból. Ha tudnak, segítenek ilkatrésszel, dehát.. .Százezer forint 3 munkások zsebéből Az üzem egyik legképzet- ebb szerelője, többszörösen ütüntetett szakmunkása Bé- j :efi Mihály. Az a Békefi j /íihály, aki egyszer azt mondái „Nekem nem tudtok olyan I normát megállapítatni. amit én ne teljesítenék”, mert a keze arany. Ez a kitűnő szakember most azt mondja: — Nem tudok dolgozni. Magyarázzátok meg nekem, hogyan fordulhat elő. hogy nem tudjátok a kezembe adni azt, amivel dolgoznom kell?! Békefi Mihály nekem is elmondta, hogy ebben az évben — leszámítva az e)s;: negyedévet — egyetlen fillér prémiumot nem kapott. 13 azt is tudja, hogy erre az évre nyereségrészesedése sem lesz, mert nincs miből! Próbálom összegezni az anyagi és erkölcsi kárt. Ötvenöt tehergépkocsi lemaradás lesz ebben az esztendőben. Ezek a kocsik nem vesznek részt a szállításba. Több százezer forinttal károsul a népgazdaság. Aztán: az üzem képtelen teliesí- teni évi tervét. Ebből következik: 20, illetve tízezer forint negyedévi prémium „ugrik”, amit különben rendes körülmények között kifizetne a vállalat a munkásoknak és a műszakiaknak. A műszakiak ebben az esztendőben egyáltalán nem, a munkások pedig egyszer kaptak prémiumot az I. negyedév után, amikor még a múlt évről maradt alkatrész, tehát viszonylag simán ment a termelés. A másodikban, harmadikban nem fizettek, a negyedik negyedévben sem lesz előreláthatóan prémium. Ez összesen és kereken százezer Eorint. Ennyit húztak ki a dolgozók zsebéből. Erklöcsi hátránya a kapun jelüli munkanélküliség kezdődő jelei: a munkafegyelem neglazulása, a dolgozók és vezetők közötti állandósult el- teseredéssel határos hangulat, i technológiai fegyelem be- arthatatlansága. Ki lúd ezen változtatni? Végezetül ehhez még eny- íyit. Néhány hónappal ezelőtt Pécsett a vállalatnál járt Ciss Dezső miniszterhelyettes. \mikor az üzem vezetői és lolgozói ismertették előtte afff ilkatrészellátás katasztrofális lelyzetét, és elmondták neki, íogy gyakran filléres csava- okat képtelenek megszerezni, ikkor ezt válaszolta: — Le a kalappal Önök •lőtt, hogy ennyi kínlódás elértére némi eredményt el tud. ak érni. Ez az elismerés még az I. legyedévi terv teljesítésére •onatkozott. De a hiány az- ita hatványozódott és terv- eljesítésről már szó sem lelet. Ilyen körülmények kö- ött. Ki tud ezen változtatni? Ismervén ezt a káoszt, kizáró ag maga a miniszter és a riiniszterhelyettesek. Csak ők lépesek arra. hogy jogkörükéi élve a tervtörvény tisztesiére szorítják azokat az izemeket, amelyek lelkén szálad ez a felháborító alikat- •észhiány. Rab Ferenc Vizsgázó gépek Gyakorlati foglalkozáson erő plusz rengeteg előnyt jelent. Az előforduló kisebb hibák mellett azonban — melyek eredete lehet egyedi — van egy konstrukciós hibája is a gépnek: gyenge a hidralikus berendezése. Czingelly Lászlónak már arról is tudomása van, hogy ez ügyben német gyárakkal tárgyalás folyik, s ha sikerül az együttműködés, a sorozatban legyártott gépek hidraulikus berendezése is jc A D—4—KB mellett tartós üzemi próbán van az UE—28- as modern, négy hengeres változata is az UE 40-es, valamint a munkagépek között a D—4 —KB-hez készített váltva forgó eke a TR—2 típusú fa- laj egyengető, az FE—340-es eke, amely az ekefejek kiképzésében tér el az FE—4-es típustól, ezen kívül itt van az MP—2-es pépesítő és a bolgár gyártmányú ZsMB—20-as magtisztító. A bikali gépműhelyben egyébként a gépeken csak kisebb javításokat végezhetnek, a nagyob hibákat a gyártó cég szerelői javítják. Ezzel kapcsolatban mondta el Czingelly László, hogy a kipróbálás alatt lévő gépek alkatrészellátására nem lehet panasz, a gyári szerelők azonban annál lassabban érkeznek a helyszínre és ezért jónéhányszor hetekig keld állmok a gépeknek. Természetes, hogy új gépekről és KGST-ről lévén szó, a bikali gépműhelyben lefolyt beszélgetés kissé elkanyarodott. Ebbe már Szalay Jenő, a gazdaság főmérnöke és Alföldi János műhelyvezető is beleszóltak. Fiatal emberek — szeretnének nagyon jól dolgozni s azt remélik, hogy a KGST céljainak fokozott realizálásával ez könnyebben sikerül. Ment egyelőre elég sok a gátló körülmény A túlságosan sote géptípus miatti hátrányokPataki Katalin, a Pécsi Tanárképző Főiskola negyedikes tanulója, gyakorló pedagógus, a Jókai utcai általános iskola nyolcadikos tanulóinak tarija a gyakorlati foglalkozás órák A fiúk a kerékpár szerkezetével ismerkednek. A Bikali Állami Gazdaság földjein gyakorta feltűnik egy- egy a mezőgazdaságban még ismeretlen konstrukciójú erőgép s néhány új-rendszerű munkagép. S egy kicsit itt, az állami gazdaság földjein dói el, hogy ismerőseinkké válnak-e ezek a gépek, vagy nyomtalanul eltűnnek. Itt derül ki, hogy helyes volt-e a mérnöki elképzelés, mennyire alkalmas az új gép a számára előírt feladat elvégzésére. A Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Baranyában Bikaion szervezte meg az úgynevezett „tartós üzemi próbát”, amelyen minden gépnek át kell esnie a sorozatgyártás előtt. A gazdaság változatos terepviszonyai lehetővé teszik a gépek sokirányú kipróbálását, s egyben a • nagyüzemi alkalmazás más vonatkozású kérdéseire is választ kaphatnak a konstruktőrök. Érdekessége ennek a vállalkozásnak, hogy már a KG ST keretében jött létre és nem csak magyar, hanem más szocialista országok gépei is eljutnak Bikáira véleményezésért. Jelenleg a legnagyobb figyelem a D—4—K újabb'kiadás-inak a hat hengeres, kilencven lóerőé D—4—KB-nek próbáját kíséri. Az eredeti rendkívüli impozáns külsejű négy hengeres, hetven lóerős Dutrának néhány hiányosságát próbálták pótolni ezzel az új változattal. Hogy sikerült-e? A szakemberek egyelőre még nem mondták ki az áment, addig a gépnek még néhány hétig dolgoznia kell. A kísérleti intézet munkatársa Czingelly László szerint egyelőre csak nagyon óvatosan szabad az új gépről véleményt formálni, hiszen csak egyetlen példányról van szó, s esetleg egy-egy hibája nem általános, csak egyedi. Mindenesetre annyi már kiderült, hogy a húsz lóIVl IVCPUVC HO UJIVU u rengeteg problémával kell megküzdeni. A külföldről vásárolt gépekhez például szinte lehetetlen az üzemelés első évében alkatrészt szerezni — sőt az az eset is gyakran előfordul, hogy katalógust sem adnak a géphez s így lehetetlen egy-egy hiányzó alkatrészt cikkszám szerint megrendelni. Legelsősorban ezeknek a hibáknak az eltűnését várják a fiatal sízakemberek a KGST kiterebélyesedésétől, a szakosítás végleges megvalósításától.
