Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-30 / 255. szám
MM. OKTÓBER M. fl'APlö 3 Ötvenötmillió férfit értékben exportálnak a pécsi ktsz-ek A pécsi kisipari termelőszövetkezetek belföldi árutermelésük mellett évről évre Jelentősebb exporttevékenységet is végeznek. A nagyobb szövetkezetek mellé — mint a Kesztyű és Bőrkonfekció, valamint a Cipész Ktsz — felsorakoznak a kisebbek is, mint a Vasas, a Fatömegcikk és Jármű javító és már milliókban számolják külföldre készülő áraik értékét. Az alábbiakban néhány adattal érzékeltetjük a szövetkezetek munkáját, melyek idén már több mint 55 millió forint értékű exporttervet valósítanak Pécsi Háziipari SzSv^ezet Több mint 5 millió forint értékű exportáru hagyja el az év végéig a Pécsi Háziipari Szövetkezetét. A legnagyobb tétel a Szovjetuniónak, négymillió forint értékben szállítandó kiszabott ruhaszövet. Az ízléses, népimotívu- mos. tarka virágokat a szövetkezet asszonyai szövik a ruha anyagába. Ausztrália a bemutatott 20 rr-^'T anvag alapján idén már yard szoknyaszövetet rendelt De új vásárlóként je- IpatVowtt Japán is. Százezer forint értékben rendelt gyao- jncrnttes asztali terítéket, futókat. Hollandia pedig csákóm mint az elérő években, 3R0 000 forint értékű abroszokat. szalvétákat vásárol. Angliában kedveltek a szövetkezet fajátékai, különösen a „Katicabogár”. A karácsonyra készülő játékokkal ewfltt idén összesen 80 000 forint értékben szállít belőlük a szövetkezet. A gyerekek kedvence a bűgócsiea, melynek modernebb változatára, az asztali pörgőre idén Mongólia tartott igényt. Nemrégiben elkészítették a szín- és hanaváltós bűeócsiga prototípusát is. melynek remélhetőleg szintén nagy sikere lesz. Pécsi lesz'** H SirtMftótíé Rísz A Pécsi Kesztvű és Rőrhon- feke’ó Ktsz tavaly kilenc hónán alatt 1*1 280 pár kesztyűt szállított külföldre. Az idén szentember végéig már 175 635 párét. várni* a tavalyinál ?4 százalékkal többet küldtek exportra. PVadatl tervevet nődig 0 százalékkal túlteljesítették. A hátralévő hőnanokban TT"« 55 ÖPO vár kesztyűt késsenek Svédország. Holland's. Belgium. AneUa, az NC7K ás a szocialista államok részére. A ktsz emdk legfontosabb feisdstápak tek'nti a minősé* ái’andó lavítását, és ennek megfelelően gopdeskodrak arról, hoev a nemrégiben létre!*tt mebársl részlegben, abel leien leg 140-en del górnak, illetve ismerkednek a kesztvűkésafiA^ael — szintén az export követelménvelmek megfelelő munkát végezzenek A szövetvezet félezer fős létszáma Mén maldrem bsr- minemiiiiős eznerttevékeny- séget végez. Fbből es*mán a neggedáv során 7.4 min;ő forint értékű kesztyűt készítenek. FiHtorcM és Jénsfjgrílé K?s 7 A Fatömegcikk és Járműjavító Ktsz szintén főként a nyugati országokba száltttia termékeit. Keresettek a ruba- skesziók. a ruhaesipeszek, a szék-karfák. A kereslet akkora. hogy a szövetkezet a jelenlegi 2 millió forintos ex- portterwel szemben jóval na- gvohhat is kaphatna, ba nem akadályoznák munkáját a zsú- fo’t. k’s műhelyek. F-z különösen az e’ső ne- gvedév mnpkálát hátráltatta, meri a fát több helvep a szabadban tárolták. ívek óta nem volt egy megfelelő telekhelyük. Fz a gondjuk jövőre megoldódik, hiszen ki- jeiR’ték az új telephelyet a Felzznbndulás út 16. szám alatt. Itt megfelelő száraz helyen tarthatták a fát, és még az idén megfelelő nv'heivt kannak a festők, pácolók, csemageiók. Az új telepet jövőre építik. s e’őreláthatéan 106R-ban megkezdik ott a termelést. A tervek szerint mintegy 30 millió forintos exportterv teljesf- téséppv megfelelő knna<riás.snl dolgoz'k majd a szövetkezet. Pécs' tiiiHi Rísz A Pécsi Cinész Ktsz chnől évek óta keresettek a Szovjetunióban, Lengyelországban, Svájcban, Dániában, Svédországban és még több helyen. A divatos női cipőkből az idén évi 70 000 párás megrendeléssel szemben december 31-ig 72 000 párat készítenek. Az őszi megrendelésben szerepló cipők többnyire sötétebb színűek, né- gerbamák vagy feketék, illetve fekete díszítésűek. Ezenkívül készítenek kiscsizmákat is. Ezeket sokkal erősebb talpakkal látták el idén, tovább javították a minőséget is. Az idei terv teljesítésével mintegy 12 millió forint értékű exporttevékenységet végeznek. A jövő évi tervek előreláthatóan nagyobbak lesznek, és a számítások szerint 90 000 pár női cipőt szállítanak majd külföldre. Vasas KSsz A Vasas Ktsz az idei 13 millió forint értékű belföldi termelése melett több mint 5 és fél millió forint értékben végez exporttevékenységet. Évek óta gyártják a sodronyfonatot, amelyből idén már 30 tonával elszállítottak és év végéig még további 10 tonnát fonnak. Két évvel ezelőtt Jugoszlávia részére egy sodronyfonó kisüzemet is készítettek, amely azóta is kifogástalanul dolgozik. Ezt az export gépet követték a Hollandiában nagyon kedvelt kézi fűnyírőgéoek. Idén 10 000 darabot kért Hollandia s ebből 7250 már elhagyta az országot. Ezeket a fűnyírőgépeket a szakemberek bemutatták Olasz országban és néhány északafrikai államban is. A ktsz vezetői remélik, hogy ennek eredményeként jövőre még nagyobb megrendelést kapnak. Az idei exporttevékenységükkel rádupláztak a tavalyira, hiszen akkor 2,5 millió forint értékűi export megrendelésnek tettek eleget. I takarékossági napok 1419 áj betétkönvvliilrÉRSsi Befejeződtek Baranyában a j takarékossági napok, melynek < sikeréért az OTP-n kívül so-í kát tettek a postaigazgatóság í a tanácsi művelődési és pénz- j ügyi osztályok, valamint aí MÉSZÖV és a földművesszö- < vetkezet dolgozói. < A célkitűzések szerint ezer- \ rel akarták növelni a megye < betétkönyvtulajdonosainak szá \ mát, a takarékossági napok) idején azonban 1419 új taka- S régbetétkönyvet nyitottak meg} Ugyanebben az időben a ta-j karékbetétállomány a terve- ( zett négymillió forint helyetti 6 965 000 forinttal nőtt. A na- s pok rendezői tíz újabbal sze-i refcték volna gyarapítani a ta-; karékos községek számát, ok-*} tóber 1—20 között azonban} tizenhárom község érte el a) takarékossági szintet és a kö-; zeli napokban újabb öt-hat j község ezzel kapcsolatos beje-1 lentése várható. Az iskolai í takarékbélyeg akció is féllendült. Szeptember 30-án 5,50 < forint volt az egy tanulóraj jutó átlag a megye iskoláiban, jelenleg 10,64. A megyei takarékossági na-! pok eredménye szerint Bara-jj nya is elérte a „Takarékos; megye” szintet. Év vége előtt mm Ügyesen, okosan a bari gazdálkodott tsz BÄR MÉG Jó két hónap vissza van az év végéig, a bari Uj Élet Tsz-ben nagyjából lezárták már a gazdasági évet. A termények fedél alá kerültek, amit meg eladásra szántak, bekerült már a kereskedelem vérkeringésébe. Az utolsó 20 vagon salánki paprikát a napokban szállították a tartósító üzembe, s pár nap múlva elviszik azt a 80 mázsa dohányt is, ami még a pajtában van. Még a szüretet kell befejezni, s a termelő- szövetkezet pontot tett az 1954-es gazdasági évre. Csupán egy teendő marad: megvizsgálni, milyen is volt ez az év. Milyen eredményekkel ünnepelheti tizenötéves jubileumát a bári termelőszövetkezet tagsága. A tavalyi évet nyereséggel zárták, s az áruértékesítés túlteljesítéséből származó többletjövedelem 25 százalékát nyereségrészesedésként osztották fel a tagok között. Áru- értékesítés tekintetében most sem állnak rosszabbul a tavalyinál. Pedig ez az év Bárban sem zajlott le probléma nélkül. Mindjárt rosszul kezdődött. azzal, hogy az áttelelő ádventi kelkáposztájuk egy szálig felmagzott, s ezáltal elestek 120 000 forint bevételtől. Helyébe tavasszal azonnal zöldbabot vetettek, s a termeltető vállalattól kapott rossz káposztamag helvett az idén saját maguk állították elő a magot. A káposzta kipalántázását jövő héten megkezdik. A RÄEI TSZ-BF.N 1952 óta foglalkoznak zöldségtermesztéssel s a kezdeti 5 holdról fokozatosan 40 holdra növelték kertészetüket. A kertészet hosszú évek óta nyereséges, s ebben az évben is annak ellenére, hogy a kelkáposztából nagy kiesésük volt, előreláthatólag több mint 40 ezer forint tiszta bevételt hoz. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy egyre inkább berendezkednek a primőráruk termelésére. Ilyen primőráru a már említett ádventi kelkáposzta, a zöldborsó, melynek őszi elvetésével ebben az évben próbálkoztak meg először egy déli lejtésű domboldalon. Hogy ez kockázat volt? Mindenképpen az, hisz a Siklós és Villány környéki dombok kivételével a megye egyéb részein azelőtt zöldborsó remekül bírta a bári telet, mert a bevételi terv 75 százalékát az őszi borsóból teljesítették és csak 25 százalék esett a tavaszi borsóra. Nagyot lendített a primőr zöldség termesztésén a tápkockás palántanevelés. A 12 bold paprikából az idén 3 holdat' már tápkockás módszerrel termeltek. Míg a hagyományos módon termelt .paprikánál holdanként csak 70—80, addig a tápkockában termelt paprikából holdanként 140 mázsás átlagtermést értek el. Amellett a tápkockás paprikával kerek bár on • hcttal előbb jelelhettek meg a piacon, akkor an.ikor még darabáruként adhatták s igy a pénzbevétel még inkább a tápkocká» .aprika "eií bí. telítette a mérleget. Ezt látva a báriak já.nre már 9 holdra növelik .ápkockás japrikate- rületüket A p-trnői- szemlelet mellett meg kell jm'itenx azt is, hot y a bári termel őszöv ékezetben minőségi áru előá.'it isára törekednek. A béreket úgy állapították meg, hogy azok minőségi munkára ösztönözzenek. A tsz 11 tagú állandó kertészeti brigádja — csak csúcsmunkában kapnak küiön segítséget — csupa fiatalokból áll. Ezek a tlavalo* tudják, hogy egy mázsa paprika megszedéséért 18 forintot kapnak, de az első osztályú áruért 1,50 forinttal magasabb bér iár, mint a másodosztályúért HASONLÓ a helyzet a dohány esetében is. A szövetkezetnek 12 hold dohánya van, s erről holdanként a tervezett 10 mázsával szemben 12 5 mázsás termést takarítottak be. Most folyik a dohány válogatása, csomózása, ami közismerten kényes munka, mert a dohánynál különösen fontos a jó minőség. A tsz tagjai, akik ezt a munkát végzik, disztingváltan kapják a bért az I., II., III. osztályú és az osztályon felüli dohány után. Kis tsz a bári, de sok árut termel. Kevés tsz mondhatja el. hogy az idei rossz évben túlteljesítette kenyérgabonaértékesítési tervét. Bár megtehette, mert itt a hegyek között, ami nem kis dolog, a megyei átlagnál az idén is jóval magasabb, holdanként 14,89 mázsás termést ért el kenyér- gabonából s a Bezosztája bú helyett 13,72 vagon búzát adott el ez a tsz. Továbbá több mint 20 vagon zöldpaprikát belföldre és exportra, hogy csak a nagyobb tételeket említsük, állattenyésztési tervüket is túlteljesítették. A 68 helyett 69 hízómarhát, a tervezett háromszázzal szemben 352 hízott sertést és 135 pecsenyebárányt értékesítettek, tejből pedig — amellett, hogy ebben az évben számottevő selejtezéssel felszámolták a gümőkórt — 30 százalékkal teljesítették túl éves tervüket. Borból a tervezett 175 hektó helyett 220 hektót termeltek meg. EZEK A SZAMOK azt mutatják. a bári szövetkezet ebben az évben is jól gazdálkodott, a tagság keresete stabil. Akárcsak tavaly, most is meglesz a közel 14 000 forintos évi átlagjövedelem. S a többlet- munkáért járó nyereségrészesedés — melyet zárszámadáskor osztanak ki —, sem marad a tavalyi alatt — Rné — Nemcsak szaliadsáffvesztés... C7 — Na, és mi lesz vele? Semmi. Kap egy fél évet, letölti és folytatja ott, ahol abbahagyta. De mi a sorsa annak a szerencsétlenül járt embernek, akit elütött és lábát törte? Lehet, hogy egész életére nyomorék marad Büntetés ezért a fél év év vagy 3 hónap, s az is felfüggesztve? Gyakran találkozunk ezzel a véleménnyel, amikor az emberek egy-egy közúti balesetet, illetve ítéletet tárgyalnak meg. Valóban, mi az eljárás egy-egy közúti baleset után, ha a gépjárművezető volt a hibás? „Csak” büntető- eljárás követi, esetleg szabadságvesztésre ítélik, vágyván egyéb következmény is? Igen, csak erről az „egyéb következményről kevés szó esik. Pedig ugyancsak „zsebbevágó” csaknem minden esetben. S. János, egy pécsi vállalat gépkocsivezetője szabálytalanul kanyarodott és elütötte a motorkerékpárjával szabályosan ködekedö S. Istvánt. A baleset következtében S. István az úttestre zuhant, bal lábszára eltörött és kopanyaalapd törést is szenvedett. S. Jánosnak természetesen bíróság előtt kellett felelnie tettéért, — ahol büntetésben részesült. A büntetésen kívül azonban talán még jelentősebb az az ítélet, amely a polgári perben marasztalta él. A PTK 348 szakasz 1. bekezdése értelmében ugyanis: „... ha az alkalmazott munkakörében vagy hatáskörében kárt okoz, a károsulttal széniben a munkáltató a felelős”. S. István tehát kártérítés miatt perelte S. János vállalatát. Kérte, hogy a baleset következtében támadt kárát, a különböző költségeket betegségének időtartamára a táppénz és a fizetés közti különbséget a vállalat fizesse meg. A bíróság helyt adott a kérelemnek és kötelezte a vállalatot mintegy 30 000 forint kártérítés megfizetésére. S. István ezt az összeget kézhez is kapta. Az ügynek ezzel azonban még korántsincs vége. — Miután a vállalat kifizette a pénzt, pert indított gondatlan gépkocsivezetője ellen: fizesse meg a vállalat kárát. A Munka Törvénykönyvének idevonatkozó paragrafusa alapján a munkavállaló köteles a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére. S. János — mint a bíróság ítéletében olvasható — a kereset jogalapját és összegszerűségé* elismerte, kérte azonban. hogy a bíróság anyagi körülményeit is vegye figyelembe. A bíróság megállapította még, hogy S. János átlagkeresete havi 1893 forint, ebből az ösz- szegből saját megélhetésén kívül a teljesen jövedelem nélkül álló idős és rokkant szüleinek megélhetéséről is gondoskodik. A baleset időpontját megelőzően és azóta is munkáját rendesen végzi. Ezért a bíróság az okozott 30 000 forint kár helyett 9000 forint megfizetésére kötelezte. Számos baleset történi): személyi sérülés nélkül. M: a következmény ekkor? Egy vállalat tehergépkocsija, amelyet F. Miklós vezetett, a Mártírok útja sarkán megrekedt a hóban. A gépkocsi vezetője előre-hátra mozgatással akarta az autót elindítani. Nagy gázt adott, a gépkocsi hirtelen kiszabadult a hóakadályból és kifutott a Mártírok útjára, ahol egy másik vállalat szabályosan közlekedő Warszawa személygépkocsijának ütközött. A személygépkocsi mindkét ajtaja használhatatlanná vált. A megrongált ajtókat újakkal kellett pótolni. A kijavítás költsége összesen mintegy 6000 forintba került. A pécsi járásbíróság F. Miklóst a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntettéért 10 hónapi javító-nevelő munkára ítélte. Érdekes ezzel kapcsolatban messend í- teni, hogy a személygépkocsi az ütközés időpontjáig 123 956 kilométert futott A Warszawa gépkocsik futási normája 130 000 kilométer. Tény, hogy az ütközés előtt a személygépkocsi ajtai jól zártak, azonban a, természetes elhasználódás, következtében kijavításuk-' lehetetlenné vált, ezért kellett új ajtókkal pótolni. Mindennek figyelembe vételével a bíróság a szakértői vélemény szerinti 3?4fc forint megfizetésére kötelezte az alperes vállalatét. A vállalat pedig természetesen — mint az előbbi esetben is — az okozott kár megfizetéséért indított keresetet gépkocsivezetője ellen. A bíróságokon gyakoriak az ilyen perek. A balesetért okolható gépjárművezetők — mint a példák is bizonyítják, — jelentős összegeket fizetnek gondatlanságukért, hanyagságukért. — Na, és ml lesz vele? Semmi! Kap egy fél évet. letölti és ott folytatja, ahol abbahagyta. Ez a vélemény —- mint á fentiekből kitűnik — megalapozatlan. Garay Ferenc tt DCuteiciLádák“ az áaődáklmtt sohasem foglalkoztak a borsó i za megadta a 16 mázsát hol- őszi vetésével. Úgy látszik a I dánként, A tervezett 12 va&m A pécsváradi, a vé- méndi és még néhány pécsváradi járásbeli óvodában új nevelési módszerrel, az úgynevezett „kincsesládákkal” kísérleteznek. Ezek a ládák fontos kérdésekre adnak választ, — mégpedig: Melyik gyereknek van dú- sabb fantáziája? Kinek ügyesebb a keze? Melyik a jó szülő: aki kész játékpuskát vesz a fiának vagy aki hagyja, hogy a szőlőkaróból készítsen a srác egy „hatlövetűt”? A módszer egyszerű: zsineget, rongyot, papírt, sörösüveg kupakját, vadgesztenyét és egyéb „gyermekkincset” raknak bele egy ládába vagy szekrénybe. Utána már csak az óvónéni megadja a tippet, hogy miként lesz a rongyból póiyásbaba, s a vadgesztenyéből birkanyáj. De a legtöbb esetben nem is kell tippet adni, a kisfiúk, lányok maguk jönnek rá, hogy mivel, hogyan lehet kiegészíteni a játékot. mire jó a sok „kacat” a kincsesládában. Az utóbbi években ugyanis rendkívül sokat fejlődött az óvó dái nevelés. Ennek egyik legfontosabb eredménye: rájöttek, a gyereknek önállóan kell játszani. Nem jó a készen vett puska, a fiúk fantáziáját sokkal jobban izgatja. ha maguk fabrikálnak fegyvert egy- egy karóból vagy „saját összeállítású” ruhatárat használ a hajasbaba. Vek «zfilő hagyományos panasza, a gyerek szívesebben eljátszik a régi, lábatlan babával, mint a karácsonyra frissen kapott legszebb ajándékkal. Elsősorban akkor fordul ez elő, ha az új játéknak „nebánts” a neve, mert esetleg több száz forintért vették. A magyarázat, hogy a gyerek hamar megunja a tilos, féltve őrzött játékot. mert nem tud vele új dolgokat produkálni. Ha a dobozos hajasbabát nem szabad utcára hurcolni, akkor élvezetesebb a régi, kopott baba, mert rá lehet húzni egy-egy rossz ruhadarabot és attól máris „él”, új élményt ad kis tulajdonosának. Ezért a kincseslá- dás óvodákból olyan meglepő kívánsággal küldik haza a gyerekeket. bogv köriének a szülőktől dugót vagv gvűifs“r>ok gesztenyét. De elfogadnak úgynevezett WU 2-es haj mosó üres tartályát, rossz nylon harisnyát, fuf- nérlemezt is. Mindezek bekerülnek a kincsesládába, s hu a gyerekek kita'ál- nak valami új játékot vagy egy régihez hiányzik egv-egy ke1-* lék, akkor bámulatós fantáziával alkalmazzák a kincsó'-ió'iák tartalmát. A lén vég: fejleszteni velük á kisgyerekek kézüwc’S ségét. megszerettetni velük a maguk a'- kotta apró tárgva'rtt, s végül kutatni elő. segíteni kotiiblná!rt. alkotó képességüket. A kinesesládákho? hasonló módszert s1- kalmaznak a szert'lőrinci. az egerávl q komlói, a náwHsrsá- ovi. a sik'ós* e nedv* kozári és szármát*! óvodákban. valamennyi esetben nagy sikerrel.
