Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-30 / 255. szám

I Hogy a munka ne csak elfoglaltság legyen XXI. ÉVFOLYAM ARA 90 FILLÉR 255. SZÄM 13 Spaerol Etaaiuinsta Párt felhívása Párizs: A Spanyol KP Végrehajtó Bizottsága nyilat­kozatot tett közzé, amelyben felhívja a nemzetközi közvé­lemény figyelmét a Burgosban bebörtönzött spanyol hazafiak szörnyű helyzetére. Az 54 po­litikai elítéltet hónapok óta büntető zárkában őrzik, mert időszkodnak, a politikai fog­lyokat megillető jogaikhoz és nem voltak hajlandók fasisz­ta karfelemeléssel tisztelegni a pribékek előtt A Spanyol KP nyilatkozta rámutat, hogy a foglyok közül sokat már 10—15 éve börtön­ben tartanak. Az igazságügy­miniszter utasítására azokat sem bocsátják szabadon, akik már letöltötték a kiszabott büntetést. Azzal fenyegetik a politikai foglyokat, hogy akár évekig nem hagyhatják el a büntető magánzárkát. A Spa­nyol KP a nemzetközi demok­ratikus közvéleményhez for­dul, hogy erőteljes tiltakozás­sal vessen véget az 54 burgo- si elítélt szenvedéseinek; A francia lapok madridi je­lentései egyébként hírül ad­ják. hogy Jósé Sandoval pe­rénél: tárgyalását negyedszer is elhalasztották. A Spanyol KP vezető tagját csak novem­berben állítják bíróság elé, KÖZLEMÉNY az SZKP és az FKP képviselőinek tárgyalásairól MtiikTt: Wawrfcy*»—t hivatalosan bei jelcnteMk, bon u SZKP Központi Bizott­ságába» október 26-án és 27-én megbeszélé­sek folytok «z SZKP és a Francia KP képvi­selni között A tárgyalásokon »z SZKF ré­széről részt Tették! Lconyid Brezsnyerv, az SZKP Körponti Bizottságának első titkára, Nyikolaj Pcdgomij, az SZKP elnökségi tag­ja, a Központi Bizottság titkára, Mihail Szosalov, aa SZKP elnökségi tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Borisz Panomar* jav, as SZKP Kösponti Bizottságának tit­kára. A Fn>nién Kommunista Pártot Geor­ges “—*-J- m PKP Politika« Bizottságá­nak tagja, a Kösponti Bizottság titkára Ratend Leroy, as PKP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a Központi Bizottság titkára és Jacques Chambaa, az FKP Központi Bi­zottságának tagja képviselte. A megbeszélések a testvéri barátság és őszinteség légkörében folytak. A küldöttségek véleménycserét folytattak és tájékoztatták egymást a két pártot ér­deklő kérdésekről és megállapították: párt­jaik folytatják a közös harcot a békéért, a különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamok békés együttéléséért és á leszerelésért, a kommunista eszmék diadaláért, továbbá a nemzetközi kommunista mozgalomnak a mar- xizmus-leninizmus, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok elvein alapuló egysé­géért, folytatják a kommunista és munkás­pártok új nemzetközi tanácskozásának elő­készítését. A küldöttségek kifejezték pártjaik eltökélt­ségét, hogy tovább erősítik az SZKP és az FKP testvéri kapcsolatait, a barátság és a kölcsönös bizalom hagyományos kötelékeit. l{ Nőbe? díjasok • Stockholm: A Svéd Tu­dományos Akadémia az 1984. évi fizikai Nobel-díjat „a kvantumelektronika területén elért kimagasló teljesítményei­kért” megosztva Townes ame­rikai tudósnak és Bászov, il­letve Prohorov szovjet fiziku­soknak ítélte oda. Townes a Massachusetts! Technológiai Intézet professzora, a kétszov iet tudós pedig a Moszkvai Lebegyev Fizikai Kutatóinté­zet munkatársa, a Szovjet Tu­dományos Akadémia levelező tagja. • - : ...' Az 1964. évi kémiai Nobel- díjjal az angol Dorothy Crow­foot Hodgkin professzort tün­tették ki ;,a 'biokémiai , anya­gok szerkezetének vizsgálatá­ban elért eredményeiért”, Koszigin fogadta Douglas Jay-f Moszkva: Alekszej Ko­szigin, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke csütörtö­kön a Kremlben fogadta Doug las Jayt, Nagy-Britannia ke­reskedelemügyi miniszterét és Sir Humphrey Trevelyan moszkvai angol nagykövetet. A baráti légkörben lefolyt mégbeszélé&en á szovjet—án- gol. kapcsolatok különböző kérdéséről volt szó. Országos méretűvé vált a bolíviai diákmozgalom Mentik a termést a Tisza árlerü.'eléről A Tisza déli szakaszán az esőzések következtében elön­téssel fenyegeti a folyó a mezőgazdasági műveléssel hasznosított árterületeket. Sze­gednél néhány hét alatt négy méterrel emelkedett a víz­szint, s elérte a várossal ha­táros tápéi Tiszatáj tsz hul­lámtéri kukoricatábláját. A közös gazdaság idejében a ve­szélyeztetett helyre összpon­tosította a munkaerő zömét. Mintegy háromszázan törtékja kukoricát,“,s három» nap alatt betakarították ' 150 hold ösz- szes i terrftésót. Több mint öt­ezer mázsa csöves tengerit vittek biztonságos helyre. La Paz: A munkásosz­tály és az ellenzéki pártok által támogatott bolíviai diák- mozgalom országos méretűvé terebélyesedett. A hírügynök­ségek az országnak szinte va­lamennyi nagyobb városából jelentettek megmozdulásokat. Szerdán este Oryróban, a hétfői véres incidensek szín­terén — az AP tájékoztatása szerint — újabb összecsapás­ra került sor a demokratikus szabadságjogok helyreállítá­sáért tüntető diákság és a rendőrség között. Hivatalos kormányközlemény számol be arról, hogy az egyetemisták este megrohamozták a rádió épületét és a városházát, s tűzharcban megöltek négy mi- licistát. A súlyos fejleményekre te­kintettel Paz Estenssoro el­nök szerdán tanácskozott a fegyveres erők parancsnokai­val, miképpen lehetne meg­fékezni a tömegmegmozdulást. A bolíviai bányászszakszer­vezet, tiltakozásul a kormány önkénye ellen, 24 órás általá­nos sztrájkot hirdetett meg valamennyi állami kézben lévő bányában — jelenti az AFP . hírügynökség. »A tudósí­tás elmondja, hogy a sztrájk 25 000 munkást érint. Az AP hírügynökség az egyre inkább elhatalmasodó I kormányellenes tüntetések hátterével foglalkozva emlé­keztet rá, hogy az országban uralkodó feszültség akkor mu­tatkozott meg legelőször, ami­kor—Estenssoro elnök tavasz- szal másodszor is jelöltette magát az elnöki posztra. Az el­lenzék ezt alkotmányellenes­nek minősítette és bojkottál- ta a választásokat. Szeptem­berben aztán az elnök állító­lagos kormányellenes puccs leleplezésének a hírével állt elő. Meghirdette a rendkívüli állapotot, bevezette a sajtó- cenzúrát és deportáltatott több ellenződ vezetőt Mikojan fogadta Indira Gandhit Moszkva: Anasztasz Mi­kojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke csütörtökön a Kremlben fo­gadta a Szovjetunióban tar­tózkodó Indira Gandhit, India tájékoztatásügyi miniszterét. A fogadáson Trilaki Kául, In­dia moszkvai nagykövete is részt vett. A későbbiekben a nagykö­vet ebédet adott Indira Gand­hi tiszteletére, amelyen szov­jet részről Alekszej Koszigin és más hivatalos személyisé­gek is részt vettek. Megérkezett a magyar olimpiai csapat a Ferihegyi repülőtérre. Köz’Éedési liaieset Szerdán az esti órákban az 51-es számú műúton Szalk- szentmárton község határában Mihályi! István 53 éves főes- peres, kalocsai lakos által ve­zetett személygépkocsi nagy sebességgel hátulról belesza­ladt a szabályosan, az úttest j jobboldalán álló és kellően ; kivilágított teherautóba. Az . összeütközés következtében Mihályfi István főesperes, va­lamint a gépkocsiban tartóz­kodó Szírichlik Károly főes- pcrcs, Kovács Vince kano­nok, dr. Kujáni Ferenc nagy- | prépost, kalocsai lakosok olyan súlyos sérüléseket szenved­tek, hogy a helyszínen meg­haltak. A vizsgálat tovább tart. i 1WT em árt, ha van az embernek valamilyen elfog­va Ialtsága, csak arra kell vigyázni, hogy mun­C®1 1 kává ne fajuljon” — ez a cinikus mondás né­// hány évvel ezelőtt bejárta az országot, aztán újabbak is követték: „Kis pénz, kis foci”, vagy: „Ahogy fizetgetnek, úgy dolgozgatunk...” és lehetne sorolni a szel­lemes „szállóigéket”, de felsorolásuk helyett érdemesebb eltűnődni a tartalmukon, és az efajta emberi magatartás lényegén. Forrásvidéke kétségtelenül a szellemességre hajlamos cinizmus, az eredetileg értékes, de aztán elromlott életek cinizmusa. — Az emberek nem cinikusan jönnek a világra, csak később válnak cinikusokká, lemondóan lcgyintgetők- ké, egyik napról a másikra élőkké. Eredetileg tele vannak szép nagy akarással, tervekkel, alkotókedvvel, aztán vala­hol, valamikor mindez eltörik, sikertelenség vagy a magán­élet miatt és jön a cinizmus, az egyik napról a másikra élés. „Nem árt, ha van az embernek valamilyen elfoglalt­sága ...” — Mit jelent ez? — Az ember lemond a hatal­máról, lehetőségeiről, a teljesebb, szebb alkotó életformá­ról. Az embernek hatalma van a természet felett, befolyá­solhatja, áiákítbatja a körülményeket, a környezetét, aztán lemond az aktív teremtő életről, és a vegetációt választja. Visszavonul, egy könnyed mozdulattal feladja állásait, be­lenyugszik mindenbe. A kisiklott életeket nehéz vágányra lökni, nehéz visszakormányozni a sodrásba, mert már nin­csenek mozgásban. Az emberi élet tartalma és lényege nem szűkülhet le az egyszeri vegetációra, lét- és fajfenntartásra, a továbbélés, az élet folyamatosságának primitív biztosítására. Az élet igazi tartalma az ember tevékenysége. A nagy félreértések általában itt adódnak. Az emberi tevékenységet többféle kifejezéssel is megjelölhetjük, mivel a tevékenységünk lehet robot, munka, alkatőmunka és játék. Az emberek megszületnek, felnövekednek és nem mindig gondolkodnak el az élet értelmén. így nagyon sok embernél úgy adódik, hogy elvállal valamilyen bérmunkát, hogy a béren élelmet és rubát vehessen magának. Ha a munkáját jó] megfizetik, akkor elégedett, rátarti ember lesz. és nemcsak ruhát vese magának, hanem házat, kertet és autót is, ha nem fizetik meg, akkor megkeserednek az arcvoná­sai, és szidja a mnnkáját, munkaadóját. A társadalom nagy alkotómunkájában öntudatlanul ugyan, de ezek az embe­rek is részt vesznek, és tevékenységük társadalmi hasznos­sága vitathatatlan. Az egyén számára ez a fajta munka azonban nem az alkotómunka boldog érzetét kelti. A mun­ka náluk csak eszköz, melynek a segítségével megszerez­hetik a létfenntartáshoz szükséges kellékeket. Aki jól. tudatosan választja meg a munkáját, annál nemcsak esz­köz, hanem bizonyos értelemben cél is. Bizonyos tevékeny­ség, munka számukra egyúttal az élet értelmét is jelenti. Emlékezzünk csak vissza a gyakran elhangzó nyilatkoza­tokra. Amikor az új év küszöbén megkérdezi a riporter az embereket a terveikről, van aki azt mondja, hogy a jövő évben szeretne egy házat venni, s olyan is van, aki azt mondja, hogy szeretne olyan vetőmagot kikísérletezni, amelyik bőtermő, bírja a klímát és a fehérjetartalma ma­gas. A munka egyiknél csak eszköz, a másiknál az élet értelme. Az utóbbi kétségtelenül boldogabb. Az örömmel végzett munkának is vannak fokozatai. Kosztolányi Dezső híres ATSC-jében írja, hogy az írónak fizetni olyan, mintha évjáradékot biztosítanánk valakinek azért, mert dohányzik. Az emberi tevékenységnek ez a foka, amikor a munka elvégzése öröm, szinte szórakozás és szenvedély, a társa­dalom szempontjából hasznos munka, az egyén számára azonban már-már játék. Ahol az emberek nemcsak elégedettek, hanem több­nyire boldogok is, megfigyelhető, hogy azzal foglalkoznak, ami érdekli őket, amit szeretnek csinálni. Itt az is meg­figyelhető, hogy a mnnka eredményes és kifogástalan. A társadalom és az egyén szempontjából az lenne a legideálisabb, ha mindenki azzal foglalkozna, amihez haj­lama, kedve és tehetsége van. Ha azzal foglalkoznak, ami érdekli őket, értelmes, hasznos életet élnek, és eszükbe sem jut a munkáról „mint valamiféle elfoglaltságról" be­szélni. Az a tevékenység, amit szívesen, hozzáértéssel és tehetséggel végzünk, soha nem fajulhat robottá. Vajon minden ember választhat magának olyan foglal­kozást, amit szívesen és eredményesen végezhet? Ax emberek egy része biztosan nemmel válaszol erre a kérdésre, de ez egy irreális tagadás lesz. A Munkaügyi Minisztérium több mint 600 szakmát tart nyilván, nem beszélve a speciálisabb szellemi munkákról. 600 szakmából lehet olyant választani, amihez az embernek tehetsége és hajlama Is van? Igen! Lehet olyan szakmát választani, de akkor nagyon komolynak és becsületesnek kell lenni! Nem lehet felülete­sen, külsődleges jegyek alapján választani. Mindenkinek elemezni kell magában, hogy mondjuk a mérnöki pálya esetében vonzódásról vagy hajlamról, hivatásérzetről, hatá­rozott elhivatottsággal párosult tehetségről van-e szó? — Orvos akarok lenni — mondta a közelmúltban egy ismerősöm gyermeke. — Miért? — Az olyan elegáns dolog. Az ismerősöm gyermeke ezzel az eltökéltséggel nyu­godtan elmehet manökennek is, mert az is „egy elegáns dolog”. Mások viszont azt válaszolják, hogy „már kiskoromban orvos, mérnök vagy jogász akartam lenni...” Ez pontosan olyan bizonytalanul hangzik, mint az „elegáns dolog”, mert az a tény, hogy valaki már kiskorában orvos akart lenni, vagy szereti az embereket, és szinte vallásosan meg akarja menteni az embertársait, nem bizonyíték arra, hogy való­ban az orvosi pályához van hajlama és tehetsége. Ez a fiatalkori „akarat” vagy „az emberek szerctete” lehet, hogy csak arra elég, hogy jó vöröskeresztes nővér legyen. E zért kell komolyan, őszinte felelősségérzettel rá­mutatni a C00 pálya valamelyikére. A felelőtlen­ség, a külsőségek után történő igazodás, a pálya- választás pillanatában az élet elrontását eredmé­nyezheti! — Társadalmi érdek, hogy az emberek azzal foglalkozzanak, amit szeretnek, és amihez értenek! Társa­dalmi érdek, hogy az „embereknek ne csak valamilyen el­fogultsága” legyen, hanem olyan munkájuk, ami értelmet ad az életüknek. Társadalmi érdek, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok mellé odaálljanak a szülők, az iskola, az ifjúsági szervezetek és értelmes, átgondolt tanácsokkal se­gítsék kiválasztani azt a pályát, ami legjobban illik egyé­niségükhöz. Ha az emberek jó kedvvel belefelejtkeznek a megmun­kálandó fémbe, fába, vetőmagnemesííésbe vagy a mérnöki munkába, alig lesz gondja ennek az országnak. BERTHA BULCSU

Next

/
Thumbnails
Contents