Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-29 / 254. szám
M.'stcs yi^sebb veszély a Dráva magyarországi szakaszán óriási károk Zágrábban — Jégzajláshoz hasonló jelenség a Tiszán Mini > a . XXL ÉVFOLYAM Aha m fillér 254. SZÁM Csupán ezer búid gabonavetés egy bét alatt Am mff minit etak félnapokat dolgoztak m gépek Bevált am éfazekai vetés Ülést tartóét m meaőgaxdasági operativ bioottság A merigazdasági szakemberek számítása szerint Baranya megyében a rendelkezésre álló erekkel naponta 4500 holdat lehetne elvetni. Ebbe az előzetes számításba sajnos erőteljesen beleszólt a hosz- szú esőzés, * az elmúlt hét mezőgazdasági munkáiról készült jelentés mindössze csak 1000 hold elvetett gabonáról beszél. Ezt az 1000 holdat is csak a legnagyobb üggyel- bajjal tudták elvetni, negyednaponként, félnaponként attól függően, hogy egyes helyeken milyen időközökben szüneteit az eső. A termelőszövetkezetek rezet öi a vetés meggyorsítása érdekében néhány helyen az eredetileg kijelölt táblák fee- lús.tt mán táblákba vetették a búzát. Ezt « táblacserét az mdóftoliá, hogy a határ ügyei részein — fekvésénél fogva — kevésbé lazult fel a föld és rá tudtak menni-gépekkel. Az Operatív Bizottság ' helyesli ezeket az indokolt táblacseré- ket — már csak azért is, mert a meglehetősen jó ütemben ha ladó betakarítási munkák lehetővé teszik, hogy a búza az eredeti, tehát még a betakarítással felszabaduló területekre nem számító tervtől eltérően jobb elővetemény után kerüljön a földbe. Az elmúlt hét szántási mérlege sem valami kiváló. 500 hold vetőszántás és 2700 kőid mélyszántás. A kukoricabetakarftás 55,8 százalékra áll a megyében, igaz, hogy a tez-eknél csak 34 százalék, ezt azt jelenti, hogy a háztáji kukoricákat szedték le előbb. Ez azonban indokolt, mert a háztáji földek általában vetésre vannak kijelölve. A szárvágás 32 százalékra áll a megyében, napraforgóból már csak 200 hold van hátra, ez is csak azért, mert kombájnnal nem lehet a felázott talajra rámenni. Nagyon jól állunk a cukorrépa- betakarítással, már csak 23 százalék van vissza. A megye vezetői megnyugtató tárgyalásokat folytatták a héten a kaposvári cukorgyár képviselőivel és így valószínű, hogy a cukorrépaszállítás is zavartalan lesz az elkövetkező időkben. Sa mos, a traktoroknak csak kevés hányada tudott a műit hé*en dolgozni, így a kettős •műszakról beszélni illuzórikus lenne. A legtöbb úgynevezett ..ipari brigád” visszament az üzemébe dolgozni. Mindenesetre készenlétben kell állni továbbra is a traktoroknak, a j gépeket — ha erre szükség: van — meg kell javítani, s ahogy rá lehet menni a földekre, azonnal meg kell szervezni a nyújtott és kettős műszakokat. A mohácsi járásban és Szentlőrincen megpróbálkoztak már az é’jeh vetéssel is. A reflektorokkal megvilágítják a csoroszlyákot, tehát a vetés folyamata állandóan szemmel kísérhető — az eredmények azt mutat.'ák,! hogy az éjszakai vetés minő-1 sége WedégfW, tehát megfelelő felkészüléssel bárhol alkalmazható. Az állami gazdaságokban sem folyt a múlt héten jelentősebb munka. Itt ugyan már 65 százaléknál tartanak a vetéssel, de gond akad bőven. Különösen a szőlőtermést sújtotta a rossz időjárás. Már kezdenek rohadni a szemek, s még legalább őt napra van szükség a szüret befejezéséhez. Egyes vélemények szerint az egérirtásra nem kell már nagy gondot fordítani, mert az esős idő végzett a kártevőkkel. A tapasztalat nem egészein ezt mutatja. Igaz, hogy a földeken már kevés az egér. Annál több azonban a árokpartokban, vasúti töltésekben 48 az | erdősávokben. Az OB felhívja a tsz-eket, hogy végezzék el az árokpartokon és töltéseken a megfelelő óvintézkedéseket. Költségeiket az Útfenntartó Vállalat illetve a MÁV megtéríti. Sok szó esett a vetések minőségéről is. Különösen ügyelni kell a jó vetésre, mert a föld felszínére vetett mag fagy esetén csfraképtelertné válik. Végezetül egy kis országos statisztika. Baranya a kenyér- gabona vetésben még mindig az utolsó helyet foglalja el néhány tized százalékkal Békés mögött, őszi mélyszántás, silókukorica betakarítás, burgonya-szedés, cukorrépa és nap ratforgó szedés terén viszont jói áll a megye. Algériába uinaaét az MSZMP és a kormány küldöttsége Helyenként tévá szélesedik a Dráva. Visszafelé folyik a Fekete víz Drávaszabölcsnél. A szélben fodrozó hullámok felfelé hajtják a faágat, egészen Sza- porcáig árad a pécsi gyűjtőcsatorna. Már a Fekete víz is beillik folyónak, akkor milyen lehet a Dráva? As PUH Központi Bizottsága, valamint az algériai kormány meghívására az algériai függetlenségi harc megkezdésének 10. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre az MSZMP Központi Bizottságának képviseletében Németh Károly, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert, a Központi Bizottság alosztályvezetője, a kormány képviseletében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter Algériába utazott. — Mátyás László, hazánk algériai nagykövete Algírban csat lakozik a küldöttséghez. Véres összetűzések Bolíviában La Fáz: Bolívia lóét városában keddien este újabb véres összecsapás zajlott le a polgári szabadságjogok helyreállításáért tüntető egyetemisták csoportjai és a rendőrség között A Reuter jelentése szerint Santa Cruz-ban a felvonuló diákok megrohamozták az USIS, az Amerikai Tájékoztató Szolgálat nevű propaganda, szerv helyi irodáját letépték, majd elégették az amerikai zászlót. A rendőrség közbelépett, s az ezt követő kézi- tusában egy személy életét vesztette. A kormányzat válásául a megmozdulásokra „vasszigor alkalmazását” helyezte kilátásba, és továbbra is érvényben lévőnek minősítette a diákszervezetek által nehezményezett rendkívüli állapotot. A zavargásokról kiadott legújabb kormányközlemény a hétfői nyilatkozattal ellentétben, már nem a jobboldali bolíviai szocialista Falange-t és a jelenleg bújkáló Juan Lechin volt alelnök vezette baloldali forradalmi pártot, hanem a kommunistákat teszi felelőssé a zavargások kirobbanásáért. Négy-öt falu közös műsora A szigetvári járásban 1963ban kísérleteztek először a népművelés terén a körzete- sített művelődési házak rendszerével. Ez év júniusában a járási tanács művelődési osztályának kezedményezésére a falusi művelődési házak vezetői és a népművelésben dolgozó pedagógusok megvitatták a kezdeményezés tanulságait, s az 1964. évi terv már ezek figyelembevételével készült Az új népművelési terv községenként állapította meg a feladatokat. Az ismeretterjesztésben ez például azt jelenti, hogy egy-egv előadó ugyanarról a témáról négy-öt községben tart előadást, tehát alaposabban felkészülhet, hisz egy másik témából egy másik falu előadója készül fel. A színjátszás területén is színvonalemelkedést jelent a körzeti jelleg. Az eddigi gyakorlat ugyanis az volt, hogy minden falu önálló műsort tanult be, néha két-három felvoná- sos darabokat. A jövőben a községi művelődési házak színjátszó csoportjai csak kisebb egyfelvonásosokat, jeleneteket, táncokat, dalokat tanulnak be, s ezek összevonásából jön létre az egész estét betöltő műsor, melyet aztán minden kömyeső községben előadlak. Motorcsónakba széliünk. A motornál Borbás József munkavezető, mellettem pedig Buchberger Pál a szakaszvédelem vezetője. A csónak orréin kék-fehér-piros — jugoszláv — zászló, hátul pedig ms- _ ’ar lobogót csapkod az éles szél. Így vágunk neki a Fekete víznek, azon pedig ki a Drávára. Hirtelen fiSrtű elénk a tenger. Homályba vész a túlsó part, amelyik itt — a Fekete víz torkolatánál legalább négyszáz méterre van innen, de lehet több is. Azon túl, a tejszínű homályból előfeketedik Dolníj Mihojlác néhány magas épülete, gyárkéménye. A táj most inkább rémisztő, mint szép, pedig mondják az itteniek — gátőrök, katonák, hídépítők, vizi emberek — hogy a Dráva szeszélyes, de szép folvó. Most nem mondhatom eä ezt róla. Szélesen hömpölyög. A közepén néhány centivel magasabb is a viz. — Az áradó folyó vize a sodrásban mindig magasabb azt mondjuk, hogy az áradó folyó homorú, az apadó domború — magyarázza Buchberger Pál — Nagy a víz, Varasánál október 26-án tetőzött, 27-én Le tény én volt az ár és most ér ide. Holnapra — csütörtökre várjuk a tetőzést. — Akkor milyen magas lesz a víz szintje? — A barcsi mértékadó mércét mondom, ahol ma 460 centimétert mértek. Ekkor már elrendeljük a II. fokú árvíz- védelmi készültséget. Amíg csak 430-on állt a viz I. fokú volt a készültség. S ha még harminc centit emelkedik, akkor III. fokú készültséggel várjuk az árt. — Mikor volt ilyen nagy víz? — Az ötvenes évek elején. Pontosabban 1951-ben, amikor ki is lépett a medréből a folyó, de ahhoz Barcsnál 555-ös vízállásra van szükség. Vagyis még messze vagyunk ettől és reméljük nem is érjük el. Kint járunk a Dráván. Lefelé megyünk, közeledünk a Dunához, persze még jó mesz- sze járunk tőle. inkább csak felé haladunk. Így — folyásnak — a motorcsónak is gyorsabban siklik. A vizen hatalmas farönkök úsznak lefelé, mint fekete, vaskos, ledöntött árbocok. Forgatja viszi a víz őket. A magyar part, a drávaszabolcsi r sa lapos, ott már igencsak a felső centiket nyaldossa az árhullám. Nemrég irtották az erdőt. A máglyába rakott fát könnyen magáv á ragadja a folyó, de bemarni érte már istenkísértés lenne. — itt már neon sok teli — mutatok a parira. — Ez még csak az árterület — vigasztal Buchberger — másutt, például a zalátai részen már ki is lépett a víz a hullámtérre, de mindenütt védekezünk. Figyeljük a folyót, a gátakat Az egersze^ csatornánál ma reggel óta egy kotrógép és szállítókocsiik erősítik a töltést A töltésláb megrokkant és százméteres szakaszom meglazult a töltés. Éjjel-nappal folyik asz erősítés a veszélyeztetett részeiken. Ez most a munka dandárja a Dráva négy gátőr szakaszán. A Panyik-szigetnél már új mederben sodródik tova a víz. Itt is erősen dolgoznak az árvízvédelem munkásai. A jugo- szlávok is. A legfőbb védekező anyag a rőzse és a kő. Nagy hegyekben vár beépítésié több vagonryi rőzsenyaláb és a kőhegyeket fürgén talics- kázzák partra jugoszláv zászló alatt. Távolabb egy árvízvédelmi hajó vesztegel. A jugoszláv szakemberek a parti erdőben keresik a megoldást: hogyan mentsék meg a környező területet, elsősorban a közeli kis falut, Gyurgyevá- cot. Visszafelé már sokkal lassabban haladunk. A motorcsónak hozzásimul a parti fákhoz, amelyeknek a koronáját nyaldossa itt-ott a habos árvíz. Ezen a partszakaszon a folyó sodrása a közepén van, ahol a határvonal is húzódik. Mire beérünk a Fekete-víz kikötőjébe, már csendesül a szél és alábukott a nap. A hídon szegecselik a vaslemezeiket. Békés munka, nyugodtságot kíván, mintha tanén ötven méterre nem is hömpölyögne szélesen, gyorsan, veszélyt hordozón a Dráva. De a szakemberek szerint ma tetőzik az árhullám és nincs nagyobb veszély. Legfeljebb a hullámtér telik meg sáros árral némely helyen ... Hősi küzdelem a horvát fővárosban A szerdára virradó éjszaka Zágrábnál csökkent a Száva vízállása, és így kisebbedéit az újabb kiöntés közvetlen veszélye. Szlovéniában viszont néhány helyen tíjból eleredt az eső. A Száva védőgátjai Zágrábnál erősen megrongálódtak és senki sem tudja biztosan, hogy meddig képesek ellenállni a víz meg-meg- újuló rohamainak. A vízzel folytatott hősi küzdelem Zágrábban kezdi éreztetni eredményeit. Kétnapos kemény harc árán sikerült szabaddá tenni a horvát főváros fontos ütőereit, a Proletár brigádok utcáját és a Száva partjával párhuzamosan futó autóutat. A város egyébként még mindig a pusztulás képét mutatja. A külvárosok utcáin szennyes áradat hömpölyög és ahonnan elhúzódott a víz, ott törmeléket és iszapot hagyott maga után. A kár óriási. Hivatalos adatok szerint a viz 183 000 ember lakását öntötte el és a város területének egyharmad része került víz alá. Szerda dél- előttig összesen 45 000 embert sikerült elszállítani az elöntött körzetekből és ezek háromnegyed része rokonoknál, barátoknál és ismerősöknél talált szállásra. Tízezer lakás vált lakhatatlanná. Az elmúlt két nap során 28 ipari üzem sérült meg. Az árvíz az építkezések és az építőipari felszerelések 65 százalékát tette tönkre. Zágráb a nehéz napokban nem marad egyedül. A jugoszláv köztársaságok fővárosai egymás után ajánlják fel segítségüket, hogy hozzájáruljanak a károk helyreállításához. A szolidaritás szép példája, hogy a segíteni akarók között ott van Szkopje városa is, amelyet egy évvel ezelőtt oly nagy csapás sújtott és amelynek újjáépítéséhez oly nagymértékben járult hozzá Zágráb is. Nem mindennapos látvány Szolnok alatt érdekes, megtévesztően hű téli képet nyújt a Tisza. A cukorgyár szennyvízlevezetőjének kiömlő helyétől lefelé fehér, jégtáblához hasonló foltok úsznak a folyón. A foltokat a gyárakból kikerülő különböző fenol-szár- mazékú anyagok és a cukorgyár meszes szennyvize idézi ©lő. A két partot övező barna erdők és a jégzajlást utánzó vegyi anyagólt érdékes együttese a fotósok paradicsomává avatta a környéket. Naponta 25—30 fotós is megfordul ezen a részen, hogy megörökítse a nem mindennapos látványt.
