Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-28 / 253. szám
UM. OKTÓBER 28. ISjUMLŐ] Hová mentek, miért mentek? Több mini ezrem hagyták el az idén a Baranya megyei Építőipari Vállalatát — Miért hagyta ott » régi »unkahelyét? Vállrándítás. Enyhe mosoly. — Hány bejegyzés van a nunkakönyvében ? — Három. Vem sok az ilyen fiata— A haveromnak tizennégy 'an, pedig nem sokkal idő- ebb nálam. Ez a beszélgetés Szigetvár egyik igen sáros utcájában, az Ilona utca 16. számú ház előtt zajlott le köztem és a húsz éves Andok László festő és mázoló szakmunkás között. O egy volt a sok közül. Azért a sok közül, mert csupán a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál több mint ezer ember „mozog” évente. Itt a statisztika: 1963-ban 1964. I—IX. hó Belép ett 1319 1057 Kilépett 1566 1014 Ebből önk. 468 428 Tehát az idei ki- és belé- lés valószínű még nagyobb 2 SZ, mint a tavalyi, sőt az nkényes kilépők száma már- 3 megközelíti azt. Miért mének, hová mennek, merre nennek? „Tömegiszonyom van..." Csiga Lajos kőműves a Pé- si Tatarozó Vállalatnál helyezkedett el. A Sallai utca 4-es számú ház udvarán dol- ozik, habarcsot kavargat. kezdem a szokványos kérdései: — Miért hagyta ott? — Tömegiszonyom van, — legbetegszem a nagylétszá- vú munkahelyeken. Egyébént semmi panaszom a Maisokra. Gyakran betegeskedői, az orvos kiírt három- árom napra, de én nem akar- im, hogy a brigád helyettem : törje magát. Kértem, hogy djanak könnyebb munkát, de em ment.;: — Itt is dolgozni kell. — Itt elmondtam a problé- láim. Tatarozok egyedül. így eretek dolgozni. Nehogy azt iggye, az órabér miatt, — gyanis itt órabérben fizetik. Éppen harminchat éve jgyok a szakmában, csak ás így. A munkát mindig :erettem, látja, hogy most is sverem a yialtert, pedig a /ereknek kellene. De néz- :m? Álljak? — Mennyit keresett a régi ily én? — Nyolc forintos besorolá- ■m volt. Itt is nyolcat ad- ik. — Mit szóltak a munkaíny véhez? — Azt mondták, ilyen szép inyvet még nem is láttak. — önkényes bejegyzés volt >nne. — Az igaz. uram. de húsz ■ alatt ha kettő bejegyzést ,lál benne, akkor sokat mon- >k. Tíz évig voltam a Maisoknál, nem szeretek ván- irolni, még a régi világban kitartottam öt-hat évetegy- ;y mesternél. civakodtunk. Éppen egyik társammal kiabált, amikor mondtam neki, hogy beszéljen rendesen. Szó szót követett, mondtam, hogy összeszedem a szerszámaimat és megyek. Mentem is. — A felvételnél nem volt probléma a könyv miatt? — Nem, azonnal felvettek. Itt mint tag dolgozom, nem érdekes a munkakönyvi bejegyzés. — Én azt mondtam a felvételnél, ha megbecsülést kapok, akár a nyugdíjazásomig. „Mégis csak itthon vagyok..." Döme Gyula Kémesen lakik özvegy édesanyjával. A múlt év elején lett szakmunkás. Az 506-os tamilóintézet- ben végzett, majd a Baranya megyei Építőipari Vállalatnál helyezkedett eL Vékony, sápadt arcú fiú, mondja is, hogy majd egy évig betegeskedett. — Hogy miért léptem kf? Közelebbi munkahely, mégiscsak itthon vagyok minden este. — Jövedelme? — A régi helyen öt forint körül volt az órabérem, bár teljesítménybérben fizettek. Itt is kapok annyit, talán még többet is. A múlt hóra 1700-at kaptam, pedig volt néhány nap kiesésem is. A brigádvezetője, Kapitány János — aki valamikor a vajszlói ktsz műszaki vezetője volt —, a fiú védelmére kel az anyagi lehetőségeket illetően és elmondja, hogy a háztáji, amit a tsz ad. igen sokat jelent. Eddig ő is ügy vásárolta - a hízót, most maga hizlal; ÉJSZAKA IS MOSSÁK AZ UTCÁT — S itt nincsen norma se — mondja a fiú —, ha pedig I egy-két napot nem tudok be- j menni, akkor nincs bumli. — Szóval nem bánta meg? ! — Nem. Folytatjuk a beszélgetést j Szigetváron, az Ilona utca 16- j os számú ház előtt. Andok J László mondja: — Nem találtam meg a számításomat a pécsi vállalatnál. — Miért? A fizetés miatt’ — Igen. Ezerhatot kerestem. Az kevés, pláne Pécsett. — Most hol dolgozik? — Sehol. Még nem sikerült. Talán a konzervgyárban felvesznek. — Ott se fog többet keresni. — De itthon vagyok. Nézzük a latyakos utcát, * Laci elmondja szép lassan húsz évének történetét is. Még hétéves se volt, amikor az édesanyja meghalt, az apja pedig elment Pestre, őt az egyik nagynéniénél hagyta; Az nevelgette 14 éve« koráig, amikor a nagynéni is meghalt, következett a másik nagynéni; Ma is annál él, s keresetéből nyolcszázat ad az idős, egyedülálló asszonynak. Hogy megtalálta-e helyét az életben? Ezt talán még 6 maga sem tudja. — Mi lesz, ha nem veszik fel a konzervgyárban? — Visszamegyek Pécsre, A négy ember közül talán csak a kémesi Döme Gyula kilépése indokolt. Beteges fiú, özvegy anyja egyedül van, talán jobb is, hogy hazament falujába, hamarabb megerősödik és rendbejön mindenféle vonatkozásban. De sem Csiga Lajos, sem Tombor Ferenc kőművesnek nem kellett volna elhagynia a régi munkahelyét, ha közös nevezőre jutnak feletteseikkel. A fiatal szigetvári Andok László helyzete valamelyest elüt a többiekétől. Neki talán nem is csak munkahelyre lenne szüksége, hanem valamivel többre: apai hangú mesterekre, s barátokra, akik segíteni tudnák a ma még ingadozó, az életben nehezen eligazodó fiatalembert. A Pécsi Köztisztasági Vállalat öntözőautói éjszakai is járják az utcákat és lemossák az aszfaltra rakódott szemetet. Riporterünk a Kosuth Lajos utcában kapta lencsére a két gépkocsit. Gaztfagti István Év végére elkészül a kökényi sertésfiaztató A kökényi termelőszövetkezetben egy harminc férőhelyes »ertésfiaztatót építenek a Pécsi járási Építő Ktsz dolgozói. Eredeti tervek szerint csak a jövő esztendőben készült volna el a szövetkezet sertésfiaztató ja, de mégsem kell tavaszig várni, előbb is készen lesz. A ktsz vezetői — számsze- rint 32-en — szombaton délután és vasárnap délelőtt meglepték a szövetkezetét és társadalmi munkában elvégezték az építmény földmunkáinak egy részét és mintegy 200 négyzetméter betonozást készítettek el, s így lehetővé tették, hogy ebben az esztendőben befejezhessék a fíaztató teljes felépítését „Összkomfortos“ legelő A szentlőrinci Úttörő Termelőszövetkezet kacsótai üzemegységében ez év tavaszán 150 holdas mintalegelőt létesítettek, ahol a termelőszövetkezet gümőkormentes tehénállományt akar kialakítani. Ez az összefüggő nagy legelő öntözés nélkül is bőséges fűtermést ad. A fűállomány összetétele igen jó, ezért nem szükséges felülvetni. Mivel erdő mellett fekszik, a fák megvédik az uralkodó szelektől. A legelő egyik sarkában hozzák létre a szarvasmarha telepet. Az első istálló egy ötven férőhelyes borjúnevelő már az idén elkészül. A következő két. épületet jövőre kezdik meg, mindkettő 100 férőhelyes növendékmarha-istál ló lesz. Az istáuoá közül az egyik szabadtartásos, ami azt jelenti, hogy az egyébként zárt istállóban az állatok szabadon járkálhatnak, sőt mivel karámot is építenek az istállóhoz, néhány órára a leghidegebb időben is kimehetnek a levcistáliót is létesítenek, ahol a termelőszövetkezet negatív tehénállományát helyezik el. A termelőszövetkezet Kacso- tán a megye legjobb legelőjét szándékozza létrehozni. A fü- hozam fokozása végett nagy műtrágya adagokat alkalmaznak: most ősszel másfél mázsa szuperfoszfátot és egy mázsa k-lisót szórtak ki holdanként és ezt tavasszal még két mázsa pétisóval megtetézik. A legelőt tíz méter erdősávval veszik körül — ez tovább csökkenti a szél hatását. Az erdősáv helyét már kijelölték és megkezdték a telepítés előkészítését. amire majd tavasz- sz. kerül sor. A legelő közepén úgynevezett terelőutat hagynak, amelynek két oldalán ugyancsak több fasorból álló sávot ültetnek. r*-.ql A legelőt hat szakaszra 06zt- ják fel, egy-egy szakaszban villanypásztor őrzi majd az állatókat Az istállóból kijövő állatok a terelőúton jutnak el a hat legelőszakasz egyikébe, Zöldkereszt az Ormánságban „Annyit fizettek, mint a tanulóimnak..." Tombor Ferenc ugyancsak; iműves szakmunkás, ő a Pé- j i járási Építő Ktsz-nél dől- < zik. A Susogó vendéglő I att építenek egy társasházat. | : épület tetején húzzák a; lat társával. — Körülbelül hét évet dől- ! 7*am az állami vállalatnál.! dában a garanciális mun-\ kát végeztem. Az órabéremj oc forint volt. Többször1 rtem, hogy emeljenek, de m adtak egy fillért sem.; cik a kezem alatt szabadul- í. többet kerestek, mint én. ésyelltem előttük kibontani borítékomat. — S itt? — Azonnal megadták a ki-! ícet? — Miért önkényesen lépett j > — Másképp úgyse lehetett! ina. Az építésvezetővel is! * i lecseki Szénbányászati Tröszt Ö' D ALATTI MUNKÁRA olgozókat keres 18—40 vés korig. Teljesítmény- 4 re vés. nős családfenntar- 6 dolgozók évi 40 q sze- p* i^onn-k inevenesen. Ki- űn* svából elhelyezés, hai ino Ft-ért. naoi három- vori étkezés 6.60 Ft-ért. piontijozni lehet Pécsett a röszt munkaügyi osztályán Pécs. Déryné u. 4.) vagy Komlón, Zóbák-üaemnél. Baranya volt az első megye ebben az országban, ahol minden íalucsoport, orvos-körzet kapott zöldkeresztes tanácsadó házat — már a harmincas évek derekán. Az Ormánsághoz tartozó Kémesen is van egy. Bizonyos Döme nevezetű tsz-tag iránt érdeklődtünk, amikor a tanácsadó ablakából felvilágosítást adott egy mosolygó, kedves arcú asz- szony. Fehér köpenyben volt és az október végi hűvös időben is mind a két ablakszámyat kitárta a tanácsadó várakozóhelyiségében, ahová a körzet csecsemőit viszik a kismamák. Így kerültem a zöldkeresztes tanácsadó helyiségbe. A tanácsadó igazán jól van felszerelve. Megvan itt minden, ami vizsgálathoz, gyógyításhoz szükséges. Bíró Jánosné — így hívják a körzeti védőnőt — pontos számot tud adni mind a tizenegy község állapotáról. Ennyi falut jár be rendszeresen, kerékpáron, meg gyalogosan. — Néha 26 kilométert is kerékpározok, mert Majláth puszta például 16 kilométerre van ide és havonta kétszer látogatom a falukat. Egyszer csak úgy egyedül, amikor megnézem őket, másodszor az orvossal és tanácsadást tartunk. Mindezt nyolc és fél éve végzi végtelen türelemmel és hozzáértéssel. Azelőtt Jászapátiban élt, más nép. másféle emberek között. Ott „mindennapos” volt a gyermek. — Az alföldi családoknál nem ritka a négy-hat- nyolc gyerek. Itt Kémesen és a környéken is az Alföldről ide települt családok vezetnek. Tasiéknál például tíz gyerek is van, de másutt is látogatok hatnyolc gyerekes családot. — És a helybeliek, ae ormánsági őslakók? — Ott már kevesebb a gyerek, de mégis több már, mint azelőtt volt. Kettőhárom mindenütt van, ez általános lett ae utóbbi években. — Mindenütt? Kétkedésemre elmondja, hogy van még egyke, de ez nem jellemző. Inkább az értelmiségi családoknál mutatkozik, a jobbmódú parasztoknál jelentkezik manapság az egyke. Vagyis jobb megélhetés, kevesebb gyerek. — Bizony, sajnos az a helyzet, hogy éppen ott találunk sok gyereket, ahol nehezebb a megélhetés, például a pásztor családoknál. Míg a kedvező anyagi körülmények között élők várnak .; . — Miért? — Talán saját kényelemszeretetből. Ormánság híres vofflt a fcu- ruzslásról. Ha két öregasz- szony összejött a düledező kerítés tövében, mindjárt átadták egymásnak a gyógyítások legújabb szörzemé- nyeit: Három szöm cukrot, három girözd fokhagymát és egy darab szurkot kell bekötni a kisgyermök kendőjébe. S&mmt úgy meg nem őrzi a toisgyenmököt a ron- tástul, mint a fokhajma. — Hát a fokhajma helyett most odajár dr. Horváth Mihály, a siklósi kórház gyermekszakorvosa, dr. Zábó Zoltán nőgyógyász, dr. Sánta László körzeti orvos, és ott van közöttük állandóan Bíró Jánosné védőnő. — Hány asszony szült kórházban? — Először talán hány gyermek született, jó? Tavaly a tizenegy faluban 69 gyermek született, az idén eddig ötvenöt. Falunként öt-hat gyerek. A statisztálta itt nagyon fontos. Az Ormánságban rekord volt harminc évvel ezelőtt, ha egy esztendőben három gyerek született valamelyik faluban. Most a duplája. Hogy mégis fenntartották magukat, azt a bevándorlásnak köszönhették. Sok legény vőnek jött a faluba. — Az asszonyok — heves kivétellel — kórházban szülnek. Akit már nem tudnak bevinni szülés előtt, azt utána küldjük kórházba, de esak eset volt, hogy a kismama szülés után is odahaza maradt. — Milyen fejlettek a csecsemők? ; — A súlyukra gondol? Erről is van pontos statisztikám. Harminc gyerek közül csak egy volt két kilón aluli, viszont nyolc meghaladta a három Miót. nyolc pedig elérte a négy Siót is születéskor Kora- biülésünk az ekő léiév ben irrf« L a*1»1 egész nap tartózkodnak. ITntén Sl f^iJ2?12h£íti Érdekei módon oldják meg az szmtén száz férőhelyes tehen- itatágt is A legelön végig víz. vezetéket fektetnek le, és minden szakaszban lesz egy vízcsap. Az itatást egyetlen vályúval oldják meg oly módon, hogy egy úgynevezett szántaip- ra szerelt vályút mindig abba a szakaszba vontatnak, ahol az állatok tartózkodnak. Az állatgondozónak kevés munkája lesz, csak megnyitja a csapot és a tehenek máris friss vízhez jutnak. A villanypásztort úgy állítják fel, hogy azon belül legyen a vályú és a fasor is, így sem az ivás, sem a delelés miatt nem kell messze menniök a jószágoknak, mindent megtalálnak egy-egy szakaszon belül. Ezzel az új módszerrel munkaerőt is megtakarít a termelőszövetkezet. Reggeltől estig ugyanis, amíg az állatok a legelőn vannak, egy ember vigyáz rájuk, aki a csapot kezeli. A naposszolgálat bevezetésével elérik azt, hogy a tehenészek csak reggel és este lesznek elfoglalva. Természetesen ilyen módon csökken a tej önköltsége is. csak három volt a tizenegy községben. — Csecsemőhalandóság? — Csökken. Négy éve 5,1 százalék, 1961-ben 4,3 százalék, 1962-ben 1,8 százalék és tavaly 2,8 százalék volt. És azután is, — a szülést követő években nagyobb gonddal foglalkoznak már a gyerekkel. Az oltásokra száz százalékban elhozzák a kicsiket; — Babona? Mosolyog, számúra ez furcsák kérdés. — Több mint nyolc éve vagyok itt, de nem találkoztam vele. Ha valaki beteg, legyen gyerek vagy felnőtt, elviszik az orvoshoz. Hallani már hallottam, hogy ha valaki megvágta az ujját, legjobb szer rá a fal- vakarék, de hasonló babonás, kuruzslós módszert sehol nem láttam ... S ahogy kilépek a zöldkeresztes tanácsadó helyiség kapuján, gyerekhad csörtet el mellettem és apró sármorzsákat fröccsent fürge lábuk a nadrágomra, de sebaj! Egészséges kacagásuk, hangos zsivajuk megnyugtató. Az Ormánság kitárulkozott az ország előtt az utóbbi években. Csak büszke lehet arra, hogy mostanában — szombatonként — száztortás lagzikat rendeznek Sellye környékén. Most már az Ormánságnak nemcsak kincse, hanem biztató jövője is lett a gyermek ... Gáldonyi Béla Tízezer szál nemesített krizantém A pécsudvardi „Aranykalász” Termelőszövetkezet virágkertészetében nemesített krizántémokat nevelnek. A virágokat végig üveg alatt tartották, úgyhogy sem a korábbi jégeső, sem az elmúlt napok nagy esőzései nem tettek kárt bennük. A fehér és krémsárga színű krizantémok gyönyörűen kinyíltak, kiilönlege- í sen nagy virágokat hoztak. S A termelőszövetkezet körül- ) belül tízezer szál nemesi- i tett virágot Pécsett hoz ' forgalomba.
