Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-27 / 252. szám

1*64. OKTÓBER VU

mapl6'

3

Megkezdődtek a járási KISZ-értekezletek

120 traktoros <

Mágocsról

<1 | Megkezdődött az őszi trak- 5 torosképzés a mágocsi gépál- j lomáson. Az első csoportí résztvevői már levizsgáztak.! Pénteken 22 jelölt tett trak- < torvezetői vizsgát. vasárnap pedig 15 résztvevő jelent meg Pécsett, hogy a vontató veze- í tői oklevelet megszerezze. Az í elmúlt évben 136 traktorost i képeztek ki a mágocsi gépál ! lomáson. Most az ősz és a i tél folyamán a már említet- > teken kívül újabb 120 trak-j toros kiképzését vállalták a ■ gépállomás szakvezetői. )

Az is baj, ha sok?

J

Az alapszervezeti vezetőségválasztó és küldöttjelölő gyűlések, valamint a középszervi értekezletek után vasárnap megyénkben is megkezdődtek a vámsa, járási KISZ értekezletek. Ezeknek az értekezleteknek a feladata, értékelni az alapszervezetek tevékenységét a KISZ legutóbbi kongresszusa óta eltelt időben, a KISZ Központi Bizottsága kongresszusi tézisei alapján kijelölni az új feladatokat, megválasztaná a városok, járások KISZ bizottságait és küldötteit a november 18-i megyei értekezletre.

Az első K ISZ-érteke^Ietet vasárnap Meszesen az új munkásszálló nagytermében a Mecseki Szénbányászati Tröszt KISZ szervezetei rendezték meg. Feldíszített terem fogadta az értekezlet küldötteit, a falon már az új jelmondat hirdette a KISZ VI. kongresszusa alapvető célkitűzését: „Jobb munlcával, na- ffyobb tudással a szocializmus teljes j elépítéséért!” A tröszt KISZ szervezeteiből 121 küldött jelent meg az értekezleten. s a nagyszámú vendégek, .meghívottak sorában ott volt Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Pataki Mihály, a tröszt igazgatója, Stier József, a tröszt pártbizottságának titkára és Kupka Sándor, a KISZ megyei bizottságának első titkára.

Az elnökség megválasztása. a különböző bizottságok kijelölése után Suhajda Tibor, a tröszt KISZ bizottságának titkára tartott beszámolót.. Elmondotta, hogy az elmúlt években a trösztnél dolgozó fiatalok, kiszesek becsülettel helytálltak a termelésben. versenymozgalmaikkal hozzájárultak a termelési terNvüszIo! faltak egy Dráva-parli érdién

Az egyik Dráva-parti erdőben, Majláth-puszta környékén, nyusztot találtak a határőrök. Különleges zsákmány ez, mivel a nyuszt hazánk leeritkább ragadozó állatai közé tartozik. Hajdanában sok élt belőlük a sűrű ártéri erdőkben és értékes szőrméjük miatt állandóan vadászták is őket. Ma már azonban évekig nem kerül az emberek szeme elé egyetlen példány sem a Dráva mentén. A nyuszt ugyanis képtelen alkalmazkodni a civilizációhoz, az erdők megváltozott életéhez és így kipusztulásra van ítélve. Egyébként háborítatlan erdőkben, öreg fák od- vaiban lakik. Megdézsmálja a rradárfészkeket és kedvenc csemegéje — a mókus. A mintegy’' fél méter hosszú, szép barna bundájú fiatal ragadozóra is egy odúban bukkantak rá.

A drávai határőrök szoros kapcsolatot tartanak fenn a Mecseki Állatkerttel. Őrjárataik alkalmával és pihenőideiükben ugyanis gyakran találkoznak érdekes, ritka madarakkal és vadakkal. Az utóbbi évek során például szarvast, hermelint, gyurgyalagot és gvöngybaglvot fogtak. s ezeket mind az állatkertnek ajándékozták. Ide került a nyuszt is, amely az első ilyen lakója a Mecseki vllatkertnek.

vek teljesítéséhez és ezzel kivívták maguknak a gazdasági

vezetők elismerését. De nemcsak a bányákban, hanem az élet más területén is dolgoztak, ha erre szükség volt. így a nyáron 56 bányászfiatal ült. mezőgazdasági gépre, hogy segítse a betakarítást. Növekedett a bányászfiatalok érdeklődése a tanulás iránt is. Az elmúlt évben csak a KISZ szervezet oktatásában 572 fiatal vett részt, 42-en felső- oktatási intézményekben. 480- am középiskolákban képezik magukat. Tíz kultúrházban és négy munkasklubban nyílik lehetőségük a szórakozásra, a szabadidejük kulturált eltöltésére. Csak ebben az időszakban a töröszt 270 fiatalja járt külföldön, nagyrészt üzemük

anyagi támogatásával. A tröszt üzemeiben több mint kétezer i KISZ-tag dolgozik jelenleg és ] ezek a fiatalok magatartásuk- : ban, munkájukban példamuta- tóak. Suhajda elvtárs a KISZ VI. kongresszusa célkitűzései állapján négy fő feladatot jelölt meg a tröszt KISZ szervezetei számára: tovább erősíteni az alapszervezeteket, még többet törődni a fiatalok politikai nevelésével, segíteni szabadidejük kulturált felhasználását, tovább szélesíteni a termelést segítő mozgalmakat.

A beszámoló után érdekes vita bontakozott ki. amelyben többek között felszólalt Rapai Gyula. Kupka Sándor és Pataki Mihály elvtárs is. Rapai elvtárs elsősorban aura hívta fel a figyelmet, hogy mivel a tröszt dolgozóinak átlagos életkora 32 év, nagyon sok függ a. fiatalok munkájától. Ezért a KISZ a jövőben is az ifjúság politikai nevelése mellett fő feladatának a termelési tervek maradéktalan teljesítésének, a termelékenység növelésének segítését tekintse.

A vita után a küldöttek megválasztották a tröszt KISZ bizottságának és a revíziós bizottság tagjait, kijelölték küldötteiket a megyei értekezletre.

Hétfőn ült össze Komlón a KISZ városi értekezlete, ma a mohácsi és szigetvári járások értekezlete tanácskozik.

— m. e. —

Háromszáz féle évelővirág egy kertben

Különös szenvedélynek hódol szabadidejében a pécsud- vardi Aranykalász Termelőszövetkezet elnöke, Horváth Sándor. Évelő virágokat gyűjt. A fiatal elnök ugyanis ..civilben” kertész-szakmérnök és leginkább az évelők érdeklik, mivel szín, alak és nagyság tekintetében ezek a legváltozatosabb virágos növényeink. Házi kertjében körülbelül 300 növényfajtát honosított meg eddig, s ezek közül több külföldről származik. Hét év óta állandóan figyeli őket és leírja a tulajdonságaikat. Eddig több mint tízezer adatot jegyzett fej.. Az a terve, hogy gyakorlati kézikönyvet ír az évelő virágokról, amely nagy segítséget nyújt majd a parkok tervezőinek és építőinek a legmegfelelőbb dísznövények kiválasztásában.

Hősies percek, kilincselő napok...

UiignSZtüS 19-én délben történt.

— Négyen voltunk a munkahelyen. Régen voltunk olyan jókedvűek, mint azokban a percekben, hiszen úgy omlott a szén mint a parancsolat. Alig győztük behúzni a szállítókaparóba. Egy szusz- szantásra kiegyenesedtem, s abban a pillanatban történt minden. Egy nagy villámlást láttam és a másik pillanatban már zúdultak is rám a vastámok, ösztönösen a járó- osztály felé ugrottam, de a tám visszalökött és a főte kettős süveggel a srótra tűzött. Mindent láttam magam körül, de mozdulni nem tudtam. mert a tám a bordám alatt fogott meg vasmarokkal. A főte megszakadt, hu- pogott a hátamra. Talán negyedóra múlhatott el. amikor fogyatkozott a levegőm, és úgy éreztem, itt a vég. Ekkor hallottam meg a kopogást és minden erőmet összeszedve segítségért kiáltottam. Két perc múlva már el is értek. Először a fejem szabadították ki, aztán nngvnehezen körülácsoltak és kihúztak. Hát így menekedtem ...

Balogh András Kossuth- bánya öltözője előtt mondta el nekem történetét. A népesre várt, műszakra készülődött. Nem valami jó kabala leszállás előtt valakit arról faggatni, hogy is volt, hogy is történt az a két hónappal ezelőtti bányaomlás, hogyan a gyógyulás és a munkábaállás, dehát éppen így adódott.

A kórházról azt mondta:

— A főorvos úrnak különösen sokat köszönhetek. Még ete kilenckor is be-benézett hozzám, pedig már civilben volt, hazafelé készülődött.

De aztán csak úgy áradt belőle a panasz. Döntőbizottsági határozatokat, sérelmes orvosi ellenőrző leleteket, zárójelentéseket, eredménytelen reklamációkat emleget, nehéz belőlük kiigazodni.

— Ülni, állni alig tudtam, meg az oldalam is be volt dagadva, amikor a négyhetes bizottság (a négyhetes lába- dozási időt megállapító, illetve elrendelő egészségügyi bizottság) nagvnehezen még két hetet engedélyezett gyógyulásra, pihenésre.

Aztán gyógyulnak nyilvánították. S ma már alig két

akarja, hogy a telje« gyógyulásig könnyebb munkahelyen, de a mainál elfogadhatóbb keresettel vészelje át az időt munkaerejének teljes visszanyeréséig.

— Mindennap élőiről él kell mondanom az aknászomnak, hogy nem bírom még á csapatmunkát. És szégyelnem kell magam, amikor újra és újra számonkérik tőlem az orvosi igazolást. Azt hiszik, lógni akarok. Négy gyerekem van. A legidősebb 14 és legkisebb négy éves, nem tudnám őket lógásból felnevelni.

A körzeti orvosa kiírná táppénzre, de nem fogadja el.

— Nekem nem táppénz kell, hanem kereset. Ha nem is annyi, mint a baleset előtt, de kell. Értsék meg, hogy kell. Miből taníttatom tovább a kitűnő tanuló nagyfiamat, és miből neveljem a többit. Ebből, amit most kapok, csak a megélhetésre futja.

Néhány évvel ezelőtt öröklakást vásárolt a tröszttől, azt is törlesztenie kell. Fut fű- höz-fához, azt mondja, mára fővárosi SZTK főorvosi hivatalait is végigkilincselte. Azt mondták, nem az ő dolguk, forduljon újra a kezelő főorvosához.

Hála még nem mii, & kerestem fel helyette.

— Nemcsak rajtunk múlott, hogy egyhetes kezelés után hazaengedtük — így kezdte a komlói kórház főorvosa.

S valóban nemcsak rajtuk múlott. A kórház rendkívüli zsúfoltsága, csak minimális időt enged az osztályos kezelésre, s így az elbocsátás utáni útókezelés a körzeti, illetve az üzemorvosra, a felülvizsgáló orvosra vár. Az ő feladatuk ezután a teljes gyógyulás megállapítása, a gyógyult kiírása, s bizony megtörténhetik, hogy a munkábaállás után derülnek ki az eddig rejtve maradt betegségmaradványok.

Természetesen védelmébe vette az üzemorvosokat. Különösen a bányabeli orvosokat, akiknek nemcsak a betegség, hanem sok esetben a szimulánsok ellen is hadakozniuk kell. Rendkívül nagy a felelősségük, g annál kevesebb a módjuk arra, hogy végül is megnyugtatóan elkülöníthessék a szimulánsokat a tényleges betegektől.

hogy az üzemorvos nyilvánvalóan nem ismerheti annyira a betegség eredeti lefolyását, mint a beteg kórházi operatőre, kezelőorvosai. Ezért rendszerint tudomásul veszik a kórházi zárójelentés javaslatait, s így történhet meg, hogy idő előtt kiírják a beteget.

Megnmtaíéafl hangzik, haj

ezekután leírhatom, hogy a) komlói kórház főorvosa új j felülvizsgálatra rendeli Ba- 1 logh Andrást. Mégsem meg-! nyugtató, ha hozzáteszem, í hogy ezzel csak Balogh And-1 rás problémája talál megoldást. Kivételes megoldást.

Mert hogy általánossá vál- 5 jék. ahhoz egészségügyi szerveink vezetőinek alaposabban i körül kell nézniük a kórházi, j az üzemorvosi ellátottság roppant nehézségei, problémái j között. A komlói új kórház évenkénti közel ezer műtétes betege és ehhez a 48 ágy (1!) t a nevetségesen gyérszámú! sebészorvos egyre gyarapodó, < súlyosbodó gondja, alapos ok a sürgős felülvizsgálatra s a í még sürgősebb cselekvésre.

p. Gr.

Ebben az évben Baranyában is jó cukorrépa-termést takarítanak be, várakozáson felülit, olyannyira, hogy az 1365-re tervezett 147 mázsás holdanként! átlagot is messze elkerülik. A jó terméshez jön még az az ezer hold plusz vetésterület. amit a gazdasági év elején a megye számára előírtak és így az idén már 6902 holdon termeltünk cukorrépát. Mindez kedvező dolog — lenne, ha minden tekintetben felkészültek volna a répa betakarítására, elszállítására, a cukorgyárakban a fogadásra és a feldolgozásra. Azonban eddig még egy évben sem volt ennyi gond a répával, mint éppen az idén.

Könnyen rámondhatjuk tehát: az is baj, ha sok cukorrépa terem? — A válasz persze nem egyszerű. Nem is az a baj. hogy sok, a várakozáson felül termett cukorrépánk, hogy országos elképzeléseket végrehajtva ezer holddal többet vetettünk ebből az ipari növényből. hanem a gyenge felkészülés. Csak néhányat említünk a sok gond közül: ma is ugyanannyi cukorrépaátvevőhely áll a megye rendelkezésére, mint tavaly, amikor ezer holddal kisebb területen és kevesebb cukorrépa termett. Sőt. néhány átvevőhelyet, rakodót javítanak. bővítenék, átépítenek, mint például a bolylt. a szigetvárit — ami hátráltatja az átvételt és a szállítást. Másrészt, ha már egyszer ió a termés, mert elegendő esőt kapott a répa, éppen az érés idején, akkor az átvevőknek nem kellene délután három-négy órakor sluszt. csinálnlok. miközben hosszú kocsisorok várakoznak. Az átvétel időszaki munka. Lehet este is, vasárnap is mázsálni, minőséget vizsgálni.

Másrészt folytathatjuk a cukorgyárral is. Késnek az átvétellel, nemegyszer visz- szatartják a vasutat, amikor vagont akar biztosítani. Kezdetben néhány napot szerelés miatt állt a cukorgvár és messzire kellett irányítani a baranyai répát. Sőt, úgy tudjuk, hogy a kaposvári cukorgyár — felsőhb intézkedésre — az év végén leáll, pedig még akkor lesz répa bőven Baranyában is.

Ha csak szállítási és átvételi nehézségekről lenne szó, talán nem is bosszankodnánk ennyit, de ennél sokkal több kárt okoz az idei szervezetlenség. Például azt, hogy a cukorrépa átvétele és szállítása körül nehézségek akadályozták és akadályozzák ma is az őszi munkákat, a vetést. Elvonják a traktorokat, fogatokat a sokkal fontosabb munkák- tóL Amugyis szállítási eszköz-hiánnyal küzd a mező- gazdaság ebben az időszakban, amikor egyidőben kell kukoricát törni, szállítani,

silózni. trágyát hordani, vetőgépeket kiszolgálni.

Ezenkívül anyagi kihatása is van az idei szervezetlenségnek.

Mivel késlekednek az ei szállítással, sokáig tárolják a cukorrépát az átvevőhelyen. maid pedig a gyárat' mivel túllépik a maximé ír- hatvan napos tárolási időt a répa veszít cukortartalma ból. Nanonta — igaz —csat 0.03 százalékot, de máris előre látható, hogy némely helyen nem hatvan, hanem 120 napig is tárolni kel' majd a répát. Ez pedig töbt tonna cukorveszteséget töbi: millió forint kárt jelent. — Másrészt a korábban felsze dett répa még gyarapodott

volna, ha földben marad Csak egy számadatot: a szeptember elején kiszedett 150 mázsás átlagtermés október közepére 100 —190 mg zsára ..hízott” volna. Báranyában tehát száz bold korán felszedett répa utáni veszteség négyezer mázsa.

De nemcsak ennyi, hiszen még fizettek is azért, hogy korábban megkezdjék a cukorrépa szedését,

Mindebből az következik, hogy a cukorrépa termeltetési terve nincs még összhangban a szállítási, átvételi és feldolgozási kapacitással. Másrészt nem mérték fel pontosan a nagyüzemi átlagterméseket, Jellemző, hogy a szakemberek, akik az országos terveket elkészítették, még jövőre is csak 147 mázsában állapították meg a cukorrépa átlagos termését. Ugyanakkor a cukorrépának mintegy 25 százalékát öntözték és Itt bármilyen óvatos is a becslés, 210 mázsánál kevesebbet nem szabad figyelembe venni. Végül pedig már tavaly is túlteljesítették az 1965-re tervezett átlagot, hiszen országosan 167 mázsa termett holdanként.

Nem vették figyelembe a nagyüzem technikai, agronómia! fejlődését. Évről évre sífrrrr emelkedik az egységnyi területek hozama. Sokkal kisebb területen megtermelhetik a szükséges cukorrépát. így a felszabadult táblákon például öntözött burgonyából annyit termelhét- tek volna, hogy móst nem kellene burgonyát behoznia az országnak.

Végül a termelőszövetkezeteknek sem mindegy, hop ugyanarról a területről mennyi hasznot könyvelhetnek el, vagy mikor, milyen gyorsan tudják értékesíteni a megtermelt árut. Éppen ezért javasoljuk mindazoknak, akiken a cukorrépa megtermeltetése és felvásárlása, feldolgozása múlik, bogy a jövő évben gondosabban, alaposabban és zökkenőmentesen szervezzék meg a cukorrépa átvételei, hogy az ne okozzon felesleges bosszúságot a termelőszövetkezeteknek, milliós károkat § népgazdaságnak.

Gáldonyi Béla

A bőrgyári nagyhíd

hónappal a baleset után közel j Ehhez a jelenleginél sokkal áll ahhoz, hogy szimuláns- korszerűbb rendelői felszínak nevezzék. Pedig esek azt1 relteég ke&eiM, A másik ok,

Fontos pont volt

ez az itteni település életében, akár Pécsnek, akár Sopianae- nak nevezték. Azzá tette az a hatalmas mocsaras völgy, mely a város alatt terjengett az 1830-as évekig, amikor a Pécsi víz mai csatornáját megásták. Itt lehetett legkönnyebb átkelőt találni a Dráva völgye felé. A hely fontosságára mutat a sok lelet — római középkori és újkori pénzek s egyebek — amiket a vágóhíd építésekor találtak. A szabolcsi árok és mellékvized hajdan, talán 300 évvel ezelőtt még dél felé tartott és Nagyárpádnál a Pogány felől jövő patakkal egyesülve hozta vízét ehhez a ponthoz,

Hajdani medrét ma már csak sömjékes horpadás és a szélein nőtt néhány fűzfa árulja el.

Legutóbb a dunai víz vezetékének fektetése közben tűnt fel két köves út maradványa. A felső, mintegy 170 centiméternyi mélyen volt. Nagy téglalap alakú triász mészkőlapok vannak ott egymásra fektetve, barna agyag ra helyezve. Ez lehetett a középkori út. ezen robogtak alá a pécsi Véli bég segélyhadai Siklós felé. mikor Zrínyi Miklós 1366-ban Szüle j mán előhadát ott felkoncolta. A két éve készült távfűtés építésekor is felbontották és most csak kevés kövét találták eredeti helyzetben. Ha- soritt- ltokat a belvárosban többfelé láttunk már.

Ennél világosabb képet adnak az idei vízvezeték fektetésekor előkerült leletek. Néhány edénycserép, patkó és egyéb törmelék alatt 280 centiméter mélyen épített út kövei feküdtek. Szármata mészkö- koloncok. sárga homokkő-lapok — az alsó permi homokkövekhez hasonlóak —- melyeket bőven adagolt forró habarcs köt össze. A vastagság 50 centiméter körül van. Iránya a mai Árpádi útév al egyezik. Ez rendkívül fontos, mert így érthető egy másik lelet, amit a magas- feszültségű vezeték oszlopának pillére alatt találtak a posta völgyi domb tetején. Itt is nagy mészkőlapok voltak, egyntti' mellé fektetv í. * nagy híd alatt mocsári, sötétszürke agyagréteg van v> centiméteres vastagságban, ez alatt pedig 35 centiméter vti - tag vöröses homok kavics-réteg, s alánt* 375 centiméterig az árok alapszintjéig es valószínűleg tovább is sárga lösz, parányi csigák törmelékével.

Újabb mozaikda rabot találtunk ez;.: i a római Sopianae kikéhez, ahhoz, hoc, Pannónia Valéria — vagyis Dél-Dunántill — útcsomópontja itt volt.

Köszönet Kálósi László munkavezetőnek és munkatársainak. akik megértőén segítettek az adatok összegyűjtésében;

Somogyi Ges»