Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-25 / 251. szám

Pályázati felhívás

dal

■ mec-meglegyinti homlokain ft sok halló levél..«

A nyári esték melegét borongás váltja fd, befutja kedvesem szemét és lágyan rámlehel.

A hamubafúR ég alatt honnan, hová megyünk?

Bajánkra füst és köd szakad,

• mint két fa, reszketünk.

Minden oly mélád, tétova» mint gyengelábú ök suhog a baUU ostora, fejünk fűlött körös, «•

és nézd, a hegyen, kedvemet, szüretre gyűlt a nép« szikrázó bor dől édesen, kínálva tűs-ízé*.

m

_ —AZ itt mi Sm I ihIjlJI

a

s Ociw Uicscn ■■■—■a

és telt pobárt emel: emeljük arcunkat mi ti ▼ágán magasra feli Emeljük fel a bágyadt bús őszi Nap felé,

■ kiáltsak: forró, lázadt vérünk az «été!...

Ba né suhog, ha köd szakad; bennünk örök a vágy;

Összehajt ónk az ég alatt» mfet két virágos ág

ARATÓ KÁROLYI

(^Viadal

—kHI levett, meghajlik a lovagi a viadalnak végei Tűfogak, seecsenő palánk ok mögött Bkoadolat sejlik, ezer are nyttmög.

Baetldftse törvény, nehéz alázat, amtt a győztes érvként kikiálthat, ki piacon lármáz, folyton rikoltja«

Felelős szerelem, másféle torna

■Hk kiküzdött rendünkhöz ma már! LeWggyenő ajak, rándnló váB fintorainkban na kísértsen!

Morgrmk « nem tudunk haragudni mégsem -«

mint gombolyagot macskák, tébolyok agyunkat, pofozzuk, verjük évekig magunkat, mág versünkben a zsibongó világ végül törvénnyé rendeződik át.

CSEPC4I SZABÓ BÉLA:

rr

Őszi szj&teJbtil

A váToasvéB dombokon mér sírva jár a szél,

A legény ingatta a fejét, még nevetett is- hogy nem. Tényleg nem Játszott rajta fáradtat«.

Imre meg Iriraédtott a tea- elmöknek:

— Sándor bécsi, jön az eső!

Az elnök ernyőt csinált a

szeme fölé a tenyerével, éa észrevette a felhőket. Nagyon messze voltaik a felhőik. De azért azt mondta:

— Az lehet.

— Sietni kellene, hogy f&be ne maradjon az asztag.

Nagy asztag vett, hárman is elkel trie volna rá. De Imre tud dolgozni kettő helyett is.

A petrencék megnőttek, meg szaporodtak is, már akkor meglehetősen fáradt voltam, de azért szaladtam, mert ha egyszer jön az eső, akikor szaladni kell. A lábain csuszko- rászott a pallón, kétszer is lecsúsztam egy fokkal lejjebb, a párom * vörös Bőd is Miska meg is kérdezte:

— Mä az istent csinálsz?

Nem felleltem neki, mert úgy

sem hallotta volna, meg nem is azért mondta, hogy feleljek. Azért mondta, hogy ne csusz- ko-ásszak. Mintha én akartam volna. A kazal végére vittük akkor a szalmát Id a sarokra.

— Jól tegyétek ki! — mondta a kazalos, a nagyfülű Márkus Bertalan, én meg akkor már tudtam, hogy lecsúszok a karai szélével együtt, s a Márkus akkoráikat káromkodik u* inam, hogy talán attól ered meg az eső.

Le is csúsztam, a petrence dűlt utánam a fejemre. Itt nem ütheti meg magát az ember, mert szalmára esik, csupa szalma az egész világ, örültem neki, hogy lecsúsztam, elengedtem magam, dűlt mellettem a szalma, betemetett egészen, egy fél percig ks sem mozdultam, még a szememet iá lehunytam örömömbe*. Fönn a kazalon Márkus tényleg káromkodott, Bódia Miska

meg röhögött, ahogy a torkán kifért. Rajtam i» meg a Márkuson is. Rajtam azért, mert leestem, a Márkuson meg, hogy mérgelődik. Én is mérgelődnék, mert ilyenkor a kazalodnak új munka a csúszást helyrehozná. Pedig a Márkus olyan szép kazalokat csinált, hogy azt egy építész is megirigyelhette.

K

ibújtam a szalmáiból, a városi arrafelé nézett, áimt kezében a villa, úgy látszik megijedt, hogy megütöttem magam.

— Mit marháskodtok! — kiabált oda Csepregi. én meg futottam, mert a Kabócák köz ben már öt petrenoét is csinál tak, és kiabáltak, hogy szedjem a lábam, mert nem tudják hova rakni a többit.

— Ne nézelődjön, hé — kiabált oda a városinak Imre. — Megázunk.

A városi nem szólt semmit, elkezdett megint dolgozni. Jól megizzadt, de nem is csoda, nem gyerekjáték ez, meg aztán meleg is volt. A iefflhők meg tényleg jöttek. Jó arra van ennek az Imrének — gondoltam. — mégiscsak lehet, hogy eső lesz.

A tsz-elnők fBBdatoált az asz tagra:

— Nyomjátok legények, jön az eső!

A traktoros nagyobb gázt adott, úgy szállt a por a gépből, hogy látni is alig lehetett.

— Affenét akarsz, Sándor, szétveri a szemet — mondta Csepregi és mérges volt egy kicsit Imre leszólt az asztag- «54:

— Dehogy veri.

Röpködtek a kévék, mtnfha megbolondult volna a Keszi gyerek. Szórta keményen, még a szeme is belémeredt. Nem nagyon értem rá figyelni, de láttam, hogy minden

A PnnéfthW Napié gnr- keeztőséfc pályásak* hirdet felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából, a felszabadulás és az azt követő időszak emlékeinek feltárása és megőrzése érdekében.

A pályázatra

BEKÜLDHETŐK:

L Visszaemlékezések egy- egy fontos eseményre.

2. írásos, tárgyi, vagy te- todokumentumok.

A visszaemlékezések tartalmazzák egy-egy esemény pontos leírását, ha mód vaa rá, az esemény résztvevőinek nevét stb.

Az írásos, tárgyi vagy fu- todoknmentumok mellé részletes magyarázó szöveget kérünk.

A pályázat nyilvános, azon

mindenki résztvehet.

A pályázatokat kérjük legkésőbb 1305. február 1-én, déli 12 óráig szerkesztőségünk be eljnttatni. Jeligés pályázatokhoz lezárt borítékban kérjük a pályázé pontos elmét mellékelni.

PÁLYADfJAK:

1 db L díj: 1 000,— Ft

2 db n. díj: 500,— Ft

3 db ni. díj: 400.— Ft

Ezenkívül 10 pályázót 200

forinttal jutalmazunk.

A pályázat eredményét 13*5 március első vasárnapján megjelenő számunkban ismertetjük.

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

SZERKESZTŐSÉGE

Jean Paul Sartre az 1964. évi irodalmi Nobel-díj nyertese, aki nem hajlandó Jean Paul Sartre Nobel-díjasként aláírni a nevét. A francia író neve azonban hivatalosan rajta marad a díjnyertesek listáján, a Nobel-díj összege pedig visszatér s Nobel-díj alapítványba.

fcévft tővel doh ft Tárod lábúszáraihoz. Az a mamdaez meg nem szólt semmit, csak rakta a kévét a dobra, vigyázott, nehogy megbökje a kévetó a Roesika lábát. Ügy dolgozott, mint egy gép, szótlanul és keményen.

— Azért van benne azufia,

látod, van benne, — mondtam ensnek a süket vörösnek, de rámordított:

— Ne povedálj, az istenít, kösd a kötelet. — Megállj tró- ger, kitolok veled, gondoltam magamban, de tudtam, hogy nem adnátok úgysem semmit, mert végeredményben igaza volt a vörösnek. Nem porodéi™ kell, hanem hordani.

Imre akkor már a városi arcába is hajigálta a kévéket, tényleg, mint a bolond,

— Micsinálsz, Imre, mdcsi- nálsz?! — kiabált Rozika, rémült volt a hangja, még én la belesápadtam.

— Szálljon le. szánjon le

— (kiabálta a városinak, de az raikta tovább a kévéket a dobra.

— Nézd « marhákat, odanézz — mondta Bódis Miska és rángatta a kanom.

— Odanézz!

Az már nem munka volt.

Verekedés volt, amit azok fönt műveltek. A szőke tántorgott, de dobálta a kévéket, az etető már abbahagyta a munkát, Rozika is a dob végére szaladt és sírt. A kévék nagy halomba gyűltek a dob tetejére, a városi egyre csak dobálta, pedig Imre már majdnem derékig betemette őt búzakévékkel. Ügy láttam, hogy a városi száján vér buggyan kt.

— Vérzik! — kiáltottam, de Bódis azt mondta:

— Eszed tokja- — és le sem vette a szemét az asztalról.

— Most összeesik — állapította meg Kabóca, aki már régen abbahagyta a petsene*- csinálást, egy csomó szalma

BARTA LAJOS

hegyőr keltőjén feküdt a város, őst székesegyháznak négy merész tornya úgy nézett a városon túlra dél felé, mintha nem is templom, de végvár lett volna valaha. Valamikor rómaiak, később törökök sokáig tanyáztak ebben a sok templomtól tornyos városban. A főtér patinásán zöld kupolás templomát is a törökök építették valamikor mecsetnek.” Így jelenik meg Bartha Latot Föltámadás c. novellájában a pécsi táj patinája. Ebbe a szépségbe azonban beleötvöződik az író szocialista kömyezetrajza is. Amikor leírja a pécsi Puturluknek, ennek a proletár városrésznek apró házait, a „fehérre meszelt emberketreceket”, meglátja azt is, hogy „a Puéurluk évtizedek óta állandóan illatozott a halkrumplinak nevezett, hús nélküli krumplipaprikás szagától.”

Csak az tud így írni, akinek élményei vannak a régi pécsi szegénységből. És Barta Lajosnak bőven voltak ilyen élményei, hisz Pécs utcáin nyak éven át kocogott foltos ruhában, lyukas cipőben a gimnázium emeletes épülete felié. Itt járt üres zsebbel jogra is. Hogy pénzhez Juthasson, írogatni kezdett a radikális szellemű napilap, a Pécsi Napló vasárnapi számaiba. Itt jelentek meg a fiatal írónak ■

mocgajom- trásai. És

aki egyszer eljegyezte magát az irodalommal, nehezen tud megválni tőle. Barta Lajos is

abbahagyja jogi tanulmányait, a budapesti egyetemre iratkozik be. Irodalmat tanítaná akaró tanár szeretne lenni, de itt is kénytelen tanulmányait megszakítani. Pécsre tér vissza, és 1907-ig itt újságírós- kodik.

Első novelláiban szőkébb hazájának, az Ormánságnak népe lép elő az élet sötétjéből, s az író i táj szépségének éles kontrasztjaként a falusi élet nyomorát jeleníti meg. Így ismerjük meg szülőfaluját, a dél baranyai Kiistápolóit és a környék kiszipolyozott szegénységét *

Szociális szemlélete kitágul, amikor 1910-ben a Világ e. lap munkatársa lesz. Ady hatására írt első drámájának, a Parasztoknak főhőse földosztásról álmodozik, forradalmi felkelésre szítja a föld népét Nem csoda, ha ezt a korán forradalmi darabot a második előadás után az OMGE nyomására betiltották. A Tavaszi mámor e. egyfelvonásosát 1912-ben az Oj Színpad részére írta. Ez a méricá erőt sugárzó dráma egy agrárproletár szabadságvágyának tragédiába fulladó sorsát rajtolja élénk. Erős kritikai érzéke csap ki a kispolgári életformát

Fiatal művész a városi KlSZ-küldottértekezleten

Városszerte befejeződtek a

KISZ-alapszervezetek küldött választó gyűlései. A Pécsi Nemzeti Színház KlSZ-szer- vezete Tóth Sándort, a balettegyüttes szólótáncosát, a színház új KISZ-titkárát küldte a pécsi küldöttértekezletre.

— A KISZ-nek itt a színházban alapító tagja vagyok. Az első perctől kezdve mint titkárhelyettes tevékenykedtem. Azért nem lettem titkár, mert akadályt jelentett budapesti illetőségem. Most itt telepedtem le, a titkári funkciót örömmel vállalom, bízom, hogy beváltom a hozzám fűzött reményeket.

— Mint új KISZ-titkár, bizonyára új színt akar vinni a színházi KISZ-életbe.

— Sok munkám van és le«* a szervezetben. Azonkívül varendetlen hatoséba hevert a szalmarázó előtt.

De a városi nem esett őbz- aze. Én art hiszem, sohasem esett volna össz«, da ebben biztosan tévedek.

Egy bekökött kéve keresztben a dobra esett. Nagyot reccsent yalajni, a szíj belesuhintott a levegőbe, ahogy lecsapódott a kerékről.

— Barmok — mondta a gépész mérgesen.

Csepregi nem szólt semmit. A tsz-elnők ponyváért üvöltözött A gépben eltört valami, másnap reggelig biztosan nem tudják megcsinálni. Hálaistennek, legalább alszom egyet.

— Ponyvát! Megérik, aztán

nézegethetünk.

— Nem lesz Kt eső — morogta Csepregi.

A városi állt az asztag romjain. mintha nehezére esne megmozdulni. Senki sem beszélt különben. Rozika átugrott a dohról az asztagra a városihoz.

— Valami baja van?

Rázta a fejéit, hogy nincs,

aztán lemászott.

— Holnap reggelig nem készülök eL Hazaimehotnek — mondta a gépész.

O

sszeszedelőzfcödtünk. A városa kezébe fogta a kabátját, aztán elindult a rétek felé, nem is köszön t senJdnek.

— Hát ez meg hova megy? — kérdezte Rózába.

— Az 5 dolga — felette am apja.

— Nem jössz? — kérdezte a

leányt Imre. Rozika bólintott hogy igen és elindultak egymás mellett hazafelé.

Láttam rajta, hogy nagyon szeretett volna hátranézni, arra, amerre reggel a ködöt láttuk, 6 amerre most a városi a kabátját a kezében lógatva erőset. Be.-aam iifatf-t hátra. t_: >■

lóban trie vagyok tervekkel,

amiket mind meg szeretnék valósítani. Hogy csak egyet említsek, szeretnék a színházon belül olyan filmelőadásokat tartani, melyek a film történetének nagy korszakait, alakjait elevenítik feL Ez, azonkívül, hogy szórakoztató, szakmai-művelődési szempontból is figyelemreméltó jelentőségű lenne.

— Kis filmmúzeum?

— Mindenesetre olyasmi, ami a színház fiataljai számára „személyes ismerőssé” tesz olyan embereket, akiket eddig csak hírből ismerhettek. Egy másik tervem például a klubbal kapcsolatos, amit kiharcoltunk, de szerintem nem tölti be funkcióját Szellemi vetélkedő sorozatot szeretnék Indítani olyanképpen, bogy a színház különböző szekcióit kielégítsem. Drámairodalom, zenetörténet balett, egyszóval minden téma érintésével. Ennek első előadása: Ki mit tud Shakespeare-röl címmel lesz. Hogy mikor, arra egyelőre nem tudok választ adni, mindenesetre a közeljövőben.

— Váratlanul érte küldötté választása?

— Igen, és szeretnék megfelelni a bizalomnak,

<- k» —

bíráló Szerelem, e. színművéből, amelyet a felszabaduláa után a Színmű vészein Főiskola hallgatói választottak vizsga- darabul, s amelyet nemrégen a Pécsi Nemzeti Színház is felújított.

Legnagyobb sikerét Az étet arca c. 1917-ben írt kötetével aratta. E sajátos hangvételű, a falusi proletárok életét bemutató novellákban a szá- zadeleji Magyarország életének reális rajza tűnik elénk. Erről a kötetéről írta Ady Endre a Nyugat 1917. április 16-d számában: „Barta Lajos rossz című könyvével nekem olyan örömet hozott, mint Móricz Zsigmond óta Kaffka Margiton kívül talán senki még... Nagyon hihető és a kétségbeesés napjaiban reményeket add könyv a Barta Lajos könyve, szinte cselekvés, a legderakabbakból való.9

1919-ben, a Magyar Tanács- köztársaság idején az írói direktórium tagja, az Írók Szak- szervezetének titkára. Szerkeszti a Fáklya e. napilapot és az Emberiség c. irodalmi folyóiratot. A Nemzett Színház kérésére két nap alatt megírta a Forradalom e. egyfel- vanásosát, amelyet három színház egy hónapon át játszott. Ekkor adta elő a Vígszínház is A sötét ház e. háborúellenes drámáját, amelyet a katonai cenzúra 1918-ban oem engedélyezett.

A Tanácsköztársaság bukása utón letartóztatták, majd szabadon engedése után családjával együtt kénytelen küööld. re emigrálni. Huszonhét évi száműzetése alatt hat országban keresett mened&et. Ö vo#t az első az európai irodalomban, aki a berlini proletárszínház 1920-as megnyitásakor Oroszország napjai e. drámájában az Októberi Forradalmat köszöntötte. Irodalmi működéséinek kibontása érdekében Pozsonyban Oj Szó címmel folyóiratot szerkeszt Írásai Londonban, New Yorkban és a kanadai magyar lapokban jelentek meg.

Testileg megtörtén, de szellemileg frissen tér viasza 1946. őszién családjával együtt hazájába. Budapesten telepszik le. És még így te, élettáradban, öregen is kezébe veszi a tollat, hogy felszabadult parasztságunk életének hú ábrázolója lehessen. Elismerést sohasem kért, megkésve kapott csak. Életművéért csak 1956- ban tüntették ki Kossuth-díj- jaL Neve nemcsak hazánkban, külföldön is kanért. Több művét lefordították német nyelvre, novellái négy német antológiában is serepeinek.

Barta Lajos, Kossuth-díjas írónk nem üzen többé szeretett városába, Pécsre. A könyörtelen igazmondó, « nagy realista, a magyar parasztság és a magyar ipari kapitalizmus kezdeteinek hú ábrázolója nincs többé. Az Irodalmi Lexikon üresen álló elhalálozási rovatába beírhatjuk: a kegyetlen halál október 18-án, vasárnapra virradó éjjel, két nappal 86. születésnapja előtt a Kútvölgyi úti kórházban kiragadta a tollat a magyar szocialista irodalom egyik úttörőjének kezéből.

DB. TÓTH ISTVÁN

műsor nem

Nagysikerű filmek a téli moziműsorban

huüo akció című izgalmas

NDK film, aminek egy Kubai elleni invázió® ellenforradalmi kísérlet a témája, továbbá Walt Disney nagy sdkeiTe számítható filmje: A 101 kiskutya. És természetesen a magyar „nyolc és fél”, a Mit csinál felséged háromtól ötig című új magyar film, ami onnan kapta előzetes „olaszos” jelzőjét. hogy körülbelül nyolc és félmUMó forintba kerül. A tervek szerint még ebben az évben bemutatják az Aranyfej című kooproduk- ciós magyar filmet is.

A januári filmbemutatók közül kiemelkedik Pietro Germi legújabb nagyhatású filmje, az Elcsábítva és megcsalatva, a tragikus szerencsétlenség folytán elhunyt lengyel A. Műnk posthumusz alkotása, az Egy nő a hajón, a bolgárok izgalmasnak ígérkező kémfilmje, A kém nyomában és egy jap&i äto, a Harakiri. aittétoSu*.

sm őeri mozá- kényeztette el túlságosan a mozilátogatókat, a téflá program viszont néhány jelentő® művészi élményt ígér. Még ebben az évben bemutatják Banovich Tárná* rendező nagyszabású, egész estét betöltő táncfi lmját, Az életre táncoltatott leányt, aminek a főszerepeit Orosz Adél és Sipeki Levente alakítja. A téli műsortervben további két magyar film bemutatója szerepel: Keleti Márton filmje, a Ha egyszer húsz év múlva és James6 Miklós új filmje, az Így jöttem. Ugyancsak az éy bemutatói között szerepel az Arthur Miller forgatókönyve alapján készült Kallódó emberek, az Aranykezű Mária című szovjet, a nagysikerű Limonádé Joe című csehszlovák, az Egy ember ára című angol film, ami egy sportoló tragikus sorsáról szól. A pre-