Dunántúli Napló, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)
1964-10-21 / 247. szám
1 iw>. lUkiUltM Mi ’Műemléki hét A siklósi várkápolna «Küldöttértekezlet a vasúton A siklósi vár főbejárata csipkézett, lőréses rondellán és boltíves kapualjon keresztül vezet a hatalmas, tágas várudvarra. A bejárattal szemközti szárnyon kis kapu szerénykedik. Ez vezet a várkomplexum legszebb helyiségébe, a XIV. század végén épült későgótikus várkápolnába. A város felől jövet pillantjuk meg először teljes szépségében a függönyíves hatalmas ablakokkal tagolt, külső támpillérekkel erősített, a palota külső falsíkjából erősen kiugró szentélyt. A kápolna gótikus építészetünk egyik legszebb emléke. Belső tere viszonylag kis méretei ellenére is monumentális, az architektúra szépsége magával ragadja a nézőt. A csavart díszű, változatosan kiképzett bordák, — melyek hét mezőre osztják a szentély falát, — a padlószinttől futnak fel a kőbordákkal tagolt hálóboltozatig. Balkéz felől faliba mélyített paszto- fórium, szemben vele Pe- rényi Imre nádor feliratos, címeres domborműve angyallal és bőségszarúval. A töredékes kő a szomszédos ferences kolostorból származik. A szentélyt csúcsíves, gazdagon kiképzett diadalív választja el a hajótól. A bejárati ajtó fölött két oszloppal alátámasztott hálóboltozatos orgonakarzat, hajó teljes szélességében reneszánsz kőbábos korlát húzódik a kóruson. A kápolna eddigi építési periódusa a gótika jegyében a Garaiak nevéhez fűződik. A XVI. században a vár új gazdái, a Perényiek a már országszerte uralkodóvá váló új stílust, a reneszánsz stílust honosították meg Siklóson is. A példakép Mátyás nagyszabású budai és visegrádi építkezése, valamint Szathmáry püspök tettyeí palotája lehetett. A bal oldali falon a kórus magasságában a befalazott gazdag keretezésű nyílás már teljesen az új stílus, a reneszász jegyeit tükrözi. A díszítés, a szalagra kötött passióeszközök, angyalfejek, dekoratív térkitöltő elemek, nem követnek pontos eseménysorrendet. Hármas koronázó- : párkány zárja a nyílást felülről. Alt/1 pedig a folytatódó függőleges irányú díszítést keretező párkányza' )t gyámkövek tar', "ák. A nyílás rendeltetése nem tisztázott kellőképpen. Az elmúlt években XV. századi falfestményeket >s sikerült feltárni a hajó oldalfalának addig elfalazott fülkéiben. A baloldali fülke sötétkék mennyezete, benne csillagokkal az égboltot jelképezi. Közepén az Atyais- ’ ten áldást osztó kézzel és frásszal aggal: ego sum dominus, és vagyok az Űr. A középső kép a bibliai Jób fekvő alakját és egy álló csoportot jelenít meg. Egy nőalak, : egy egyházi személy és egy főúr alkotják a csoportot. Köztük és Jób között az ör- . dög incselkedik kiöltött nyelvvel. A szembeniévé fülke baloldali képe a fájdalmas Krisztust ábrázolja. A főkép két álló alakot örökít meg. Az egyik koronás fő, kezében bárdot és pajzsát tart. Feltevések szerint Szt. László királyt ábrázolja. A mellette álló szent egyházfi férfi, jobbkezében pásztor- bottal. Stfluskritikai vizsgálatok alapján állapították meg a- művészettörténészek, hogy ■ a festményék legkésőbb ó XV. század közepén készülhettek és a hazai gótikus festészet legszebb darabjai közé tartoznak. (Romváry Ferenc), Hétfőn este a MÁV Pécsi ; Igazgatósága tanácstermében < tartotta küldöttértekezáetét a I csomóponti KISZ-bizottság. A ’küldöttértekezleten megjelent ; dr. Szabó Tibor, az igazgató- ; ság vezetőhelyettese, Samu Jó- ’ 2sef, az igazgatóság pártbi- 1 zottságának tagja, megyei és I a városi KISZ-bizottság, valamint az igazgatóság szak- ; szervezetének képviselői. A mintegy 70 fiatal rész- ! vételével megtartott értekez- ! létén Szabó Nándor, a cso- ; móponti KISZ-bizottság titká- ’ ra beszámolt az elmúlt négy I évben végzett munkájáról. . A vasutas fiatalok a munkában és a fiatalok nevelésé- j ben szép sikereket értek el. Évenként több, mint kétszáz ! fiatal vett részt politikai ok- ! tatásban, több, mint 20 fiatal középiskolai-- képzésben, s átlagban 5—6 fiatol tanul évenként főiskolákon vagy egyete- > men. Az Ifjúság a szocializ- j musért mozgalom eredményei ’ is szépek. Idén az előző évek- ; hez hasonlóan 327 fiatal vett részt, s ezek közül 106 már megszerezte a jelvényt. Négy év alatt több mint 25 000 társadalmi munkaórában segítettek a Vidámpark, aa. Állatkert építésénél, valamint a tsz-ek munkájában. Elmondható az is, hogy a Szakma ifjú mestere mozgalomban is egyik legjobb eredményt elért KISZ-bizottság küldöttértekezlete volt a hétfői S elismerést érdemelnek a Kiváló ifjúmérnök és a Kiváló ifjú technikus mozgalomban való szereplésükért is. Jelenleg 7 mérnök és 3 technikus rendelkezik a megtisztelő kiváló címmel. Dr. Szabó Tibor elvtárs az j igazgatóság vezetői nevében j elismerő szavakkal köszönte meg munkájukat és kérte a fiatalokat, hogy ezután is hasonló felelősséggel támogassák az igazgatóság céljainak megvalósítását. Az értekezleten az áj -vezetőség megválasztása után 8 fiateit javasoltak a váro6i kül- döttértekezitetre, — közöttük Kuptoa Sándort, * Megyei KISZ-bizottság titkárát is. HÍREK OKTOBER Orsolya napja. ■ A Nap kél: 6.11, nyogonfr: m 16.45 órakor. — A Hold kél: SZERDA 17,18, nyugszik: 6.05 órakor. „Az aranytermő fa M A KPVDSZ József utcai Petőfi Sándor Művelődési Otthonban <* év januárjában igényes művészi célkitűzésű bábcsoport alakult. Vezetője, városunk legrégibb bábművésze: Abaligeti Zita, zenei munkatársa pedig Veress Endre. A csoport most rendezte bemutatkozó előadását a KPVDSZ művelődési hét záróműsorszámaként. Előadásra került „Az aranytermő fa” c. mesejáték, amelyet magyar népmesemotívumok alapján Abaligeti Zita dolgozott fel báöszínpadra. Zenéjét Veress Endre írta magyar népdalszámokkal. közöttük Bartók Béla emlékének ajánlva az „Elindultam szép hazámból” kezdetű népdalt. A szép produkció a szereplőgárda érdeme. A csoport szúnész, űszaki és szervező tagjai: Benkö Ján&sné, Bitter Magdolna, Gaál-Nagy Gáspár- né, Mecseki Gyula, Mecseki Jolán, Palotás Attila, Palotás Mária, Stadler Tibor és Veress Tamás míg a kamaraegyüttesben többek között Deáky Zsolt Jávor László, Strigencz Zsuzsa és Szkladányi Péter szerepelt. A bábukat, díszleteket és kellékeket Vízvári László fővárosi bábművész készítette. Az országban lévő öntevékeny bábcsoportok működésében ee volt az első olyan előadás, amelynek zenéje kamarajellegű volt; amelyben az éneken és zongorán kívül a báb sajátos természetének megfelelően fúvós és ütőhangszerek is részt vettek. Eiz a zene magasabbrendű a magnózás általános gyakorlatánál. Minden szombaton délután 3 órakor játsszák „Az aranytermő fá”-t és közben három másik darab előadására is készülnek. Nyolcvanöt éve, 1879. október 21- én gyulladt ki Thomas Alva Edison kezében az első gyakorlatilag alkalmazható izzólámpa. A következő hónapban bemutatta legújabb találmányát a laboratóriumába meghívott tudósoknak. A telepekkel táplált szénszálas izzólámpa csodálatra késztette a szakértőket, 40 óráig világított egyhuzamban. Az új világítóeszköz — költséges bevezetése ellenére — rohamos gyorsasággal hódított tért. 1881- ben már hazánkban is megjelent. Elsőként templomot, képkiállítást, kávéházat világítottak vele és 1883-ban 200 izzólámpával bevonult a villanyvilági- táe a Nemzeti Színházba is. Az egyenletesen, kellemes fénnyel világitó villanykörték az egész világon forradalmasították a világítást. A nagyszerű technikai vívmány hozzájárult az emberiség kényelmének, egészségének, kultúrájárak emeléséhez. — Egy vágva keskaval sajtot exportált a Baranya megyei Tejipari Vállalat Ausztráliába. A mennyiségből 3000 kilogrammot Melbourne kapott, 7000 kilogrammot pedig Sydney. — A Kulturális Kapcsolatok Intézete révén dr. Kopasz Gábor pécsi levéltáros két heti tartózkodásra Londonba utazik. Az angol fővárosban felveszi a kapcsolatot az angol levéltárakkal. A felszabadulás óta ez lesz az első eset, hogy magyar levéltárost hivatalosan Angliába küldenek tanulmányútra. — Véménd áll az élen a pécsváradi járás termelőszövetkezetei között folyó vetési versenyben. Múlt hét végéig 1050 hold búzát, 900 hold őszi árpát és 40 hold rozsot vetettek cl. Nem vo!í Kísérőgyűrű — e-maradt a házassá« Nem mindennapi eset történt Pécsett a Kossuth utcai Óra- és Ékszerbolt- ban. Fiatal pár jött be jegygyűrűt vásárolni, majd utána a menyasszony célzást tett arra, hogy Ilyenkor kísérőgyűrűt is illik venni. A leendő vőlegény kissé kelletlen arccal kérte a választékot, s a fiatal hölgy éppen a legdrágább köves gyűrűt nézegette, mondván, hogy neki egyedül az tetszik. „Nincs nálam annyi pénz, de ha annyira szeretnéd, hát visszajövünk érte és megvesz- szükT — vigasztalta meny asszony jelöltjét, de az váratlanul sarkonfor- dult és kirohant az üzletből. A fiatalember, zsebében a már kifizetett jegygyűrű-párral utána sietett. Nemsokára azonban visszajött, s elmondotta, hogy végleg összevesztek, kéri, vegyék vissza a jegygyűrűt. — Jelentősen megnőtt a dolgozók esti iskoláiban a tanulók száma a komlói bányaüzemeknél. Kossuth-bányán az üzemi általános iskola számára három tantermi helyiséget alakítottak ki. — A modern ffhn útja címmel Maár Gyula filmesztéta előadást tart október 24-én délután 5 órakor a Leőwey Gimnázium nagytermében. — Japán-hfd készül még ebben az évben a Siklós— Harkány közötti arborétum bejáratánál. A nyírfából épülő egzotikus építmény érdekes dísze lesz a környéknek. — A Sikondára tervezett 500 személyes autós camping helyét a napokban kijelölték. A sikondai autós camping a vadásztanyától északra e*ő tisztáson lesz. — A Csillagásza» Bét záróakkordjaként a Leówey Klára Gimnázium dísztermében rendkívül érdekes és hangulatos hangverseny hangzott el. Sokoldalú zeneművészünk: Veress Endre és sze- replőtársai: Gillich Mária (gitár), Szilvási István (zongora), Szkladányi Péter (fuvola), dr. Teremi Gáborné (ének) tíz olyan zeneművet adtak elő, amelyek a csillagászattal kapcsolatosak. — Áramszünet lesz október 29én és 23-irt T—IT óráig hálózat- átépítés miatt a KossutSi L. o. 66—89, valamint a F. Vámház tt. 2—20 számú házig. Thiery Árpád Jegyzetek Jugoszláviából n. IDICSEVICS. ÁARADZSICS, NJEGOS ... Másnap délután elindultunk a belgrádi műúton. — Sremski Karlovciba megyünk, jó? — kérdezi Olajos Mihály az első benzinkút előtt impozáns méretű, tíztonnás teherautók között állunk. Jó. Jártam ugyan már a Fruska Gorában, de Karlovcit (közvetlenebbül: Karlócát) — csak a történelem könyvekből ismerem egy fontos dátum kapcsán: 1699. január 26-án, a törökdúlás alatt elpusztult Karlóca nevű falu mellett a törökök meg a Szent Liga hatalmai ezen a napon kötötték meg a békét; Szent Liga: azaz: Ausztria, Velence, Oroszország és Lengyelország. Magyarországon tulajdonképpen ekkor szűnt meg a 150 éves török hódoltság, a török im- périum ekkor mondott le hivatalosan a magyar hódoltsági területekről, kivéve a Maros—Tisza közét meg Temesvárt. A műút egyik pontjáról nagyon jól lehet látni a nevezetes kápolnát, aminek a történelmi hagyomány szerint azért van négy, teljesen egyforma ajtaja, mert a Szent Liga képviselői csak „egy időben” és „egyforma” szituációk között voltak hajlandók belépni " ’--^ninába, a dinlo- máciai ul.gyalások színhelyére. Közben áthaladunk Sremski Karlovcln, úgy tűnik, mint ha nagyon régóta jönnénk, az első út mindig hosszabb a másodiknál, eszembe jut megint a kápolna, de nincs idő a négy bejárat miatti meditációra. — Karlovciban volt a legrégibb szerb gimnázium, itt tanult a nagy szerb költő, Brankó Radicsevics is... Nem állunk meg a szerb, gimnáziumnál, valamit olvastam egyszer a karlócai kongresszusokról, a Habsburg birodalom területén élő szerbek egyházi gyűléseiről, a karlócai görögkeleti szerb metropo- litáról, a szerb nemzeti és önállósági törekvések ezeken á kongresszusokon kaptak először hangot, 1848 májusában itt kiáltották ki a szerb vajdaságot ... Történelmi hely. Felkapaszkodunk egy hegyi útra, gyalogosan, sár van, mert előző nap kiadós eső volt, és a dzsungélszerű növényzet alatt lassan szárad a föld, az ösvény fák és kövek között kanyarog föl, mint egy keskeny, barna árnyék. Közben hallom, hogy a feljegyzések szerint 1733-ban itt tartották az első szerb nyelvű színházi előadást, azután felérünk a Strazsilovó tetejére, majdnem négyszáz méter magas, innen messze belátni áz egész vidéket, a Duna szalagjával. a Fruska Gora sötétzöld hegy vonulatával- együtt, és itt áll, kissé magányosan és elrejtőzve Branko Radicsevics emlékműve. Radicsevics volt az első szerb költő, aki a szerb népi nyelvet választotta a kifejezés eszközéül, aki a Fruska Goráról, a népről, a borról, az életről — a „pásztorok” nyelvén írta nagyon szép, kissé borongós, romantikus hangulatú verseit. Az emlékmű szerény, de kétj szeresen szimbólum, az oszlopot képező köveket az ország legkülönbözőbb részeiből hozták, a bevésett feliratok szerint az Avalából, a Crna Gorából, Njegos sírjáról, a Fruska (Sorából, a Dinári-hegyek- ből, Hercegovinából, a Vele- bitből, különböző vármaradványokból. A bevésett verssorok Brankó Radicsevicstől származnak. — A szerbség Petőfije volt — mondja Olajos Mihály. — Huszonkilenc éves korában tüdővészben halt meg ... A múlt századok költőbetegsége. Radicsevics Becsben tanult; költészetében és belső világában viszont érintetlenül szabad és népi maradt. Később a „szerb Kazinczyról”. azaz: Vük. St. Karadzsicsról beszélgetünk, tulajdonképpen „közös olvasmány-ismerősünk”, ’ szerb nyelvreformer volt, a népi nyelv irodalmi uralomra jutásának egyik elő- segítője, ő adta ki az első ■-sero nyelvtani,' népdalokat yűjtött, a fonetikái elv alapján megreformálta a helyesírást, Radicsevics kortársa volt. Azután véres eseményekről, meg tiszta, egyszerű érzelmekről beszélgetünk, ezeket az érzelmeket időnként ha mis gyűlölködések zavarták meg, pedig a feudális kényúr gyűlölte a pásztort, a tanítót, ha magyar volt, ha szerb, — nem a pásztor a tanítót, — és ma, az oldott, nyílt és igazságos alapelvek között csak megérteni lehet, hogy Branko Radicsevics népisége és szabadságeszménye egy bizonyos dimenzióban teljesen azonos volt Petőfi, Kölcsey vagy Bessenyei eszmémyeivel, hogy Petar Petrovics Njegos, a legnagyobb szerb költő, a crna gorai fejedelem ... — Njegos a Crna Gorában született, a Lövésén alatt. — Arra a vidékre igyekszem — mondom. — ö is tüdővészbén halt meg... Njegos az egész jugoszláv irodalmi hagyomány legnagyobb alakja, a Hegyek koszorújának a költője, a mult- századbeli szerb irodalom fő műve. Njegos két évvel hamarabb halt meg, mint Radicsevics. de öregebb volt, 38 éves. Montenegrói metropoli- ta, fejedelem, a török hódító« ádáz ellensége, drámát, filozófiai költeményeket és népdalszerű lírai verseket is irt Valaki feljegyezte, egyszer keserűen kifakadt: „Én barbárok között uralkodom, de az uralkodók között barbárnak számítok .. .” Kemény, keserű szavak. A crna goraiak vad, kemény emberek voltak, ma is zárkózottak, ha két crna gorai tJ-lÚIkOZÍ1! egymást, te melyik törzsbe Crnagorácok otthon tartozol? — kérdezik, és még ma is nagyon büszkék arra, ho; y a török impérium számára Montenegro volt az egyik legkeményebb dió. — A Crna Gorában a hősiesség és a becsület a két döntő tulajdonság. Azon a vidéken az emberek többet harcoltak, mint dolgoztak ... Különös, vad és erőszakos belső világ ez, zárkózott és mintha az emberek is tiszta, nehezen megközelíthető sziklák lennének. Annakidején megbízták Ivan Mestrovicsot, a világhírű szobrászművészt, a harcokban edzett, forrongó, nagyfeszültségű szerb érzésvilág ábrázolóját, hogy készítse el a Njegos mauzóleumot, ami majd a Lovcsen csúcsáról hirdeti a nagy költő és államfő emlékét. Áll egy mauzóleum a Lovcsen csúcsán, mint egy kis szünie gomba, de nem Mestrovicsé, ugyanis a robusztus művész olyan nagyméretű kövekkel dolgozott, hogy a mauzóleum elemeit egyszerűen nem bírták felszállítani a meredek csúcsra. — Ha eredeti Crna Gorát akar látni, akkor Niksicsben szálljon le a vonatról — mond ja Olajos Mihály — és induljon el a Durmitor hegység felé, van ott egy község, Zsabjak, azután van ott egy tó, a Crno Jezero, eléggé látogatott hely. Az északi oldalon örök hó, azután van ott még egy falu: Savnik, az teljesen eredeti Crna Gora. Persze, a Lovcsen csúcsát ne hagyja ki az útvonalból; Kotorból lehet felmenni a szerpentinen, a tetejéről szép időben az egész Crna Gorát belátni . .. (7 ’yíullsa kő. a.:.,...!:)
