Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-17 / 218. szám
1961. SZEPTEMBER 17. waplA ElkéSZÜlt SS fiikéSZÜlCtlCII iskolák , szakszerűen Aliért kerül háttérbe az iskolaépítés? — Ne szeptember elsejét jelöljék befejezési határidőnek! — Nemcsak az épület, a környezete is fontos Nagyon sokféle és fajta ipítkezést kísértem már fi- íyelemmel. Mindegyiknél íagy öröm töltött el, hiszen gyarapodtunk, szebbé és gaz- íagabbá tettük életünket. \zonban az iskolák, óvodák építkezéseinél mindig érzéke- lyebbé válik az ember, nem :supán nézi az épülő újat, lanem tekintetével simogatja s azokat. Szépek az új isko- ák, nagyok, tágasak. Egy baj /an csupán, hogy kevés van selőlük, s hogy nem minden skola olyan, mint amelyeket manapság építenek. Jem fontos munkahely...“ Az idei tanév kezdetére el- < 'szült a pécsváradi 12 tan- ermes kombinált iskola. Azért kombinált, mert általá- ios iskola és gimnázium ka- aott helyet benne. Nyolc tanerem az általános iskoláé és légy a gimnáziumé. Az egész ■>eruházás 8 millió 212 ezer orintba került. Az eredeti arvek szerint a múlt évben le kellett volna fejezni az oítkezést. de sokat késtek s csak az idén lettek készen. Sz már önmagában is szerve- etlenséget, a tanári karnak s a szülőknek bosszúságot elentett. De még inkább bosz- zúságot jelent az, hogy még na sincsen minden rendben oécsváradl iskolánál. Milyen hibák vannak? A negvei tanács művelődési osztályának képviselői el- nondták, hogy a tornaterem zellőzése rossz, mert az ab- akokat nem jó helyre terelték. A központi fűtés sem •kifogástalan, mert a felső zinten nem melegít megfele- ően. Nem készült még el az skolához vezető út sem, ne- léz lesz majd a szenet oda zállítani, s ha ott lesz, ak- íor is akad bosszúság, mert sz ablak, ahol a szenet be <ell dobálni, két méter magasan van. Egyébként a pécsváradi isié1 a nagyon szép, kiemelkedő zínfoltja a községnek. Ugyancsak kifogástalan a lemrégiben átadott sellyei tantermes gimnázium épü- ete. amelyet 1 millió 954 ezer 'orintért. készítettek el. De íz apró hibák, s az a tény, rogy az új iskolák környe- iete csak jóval később kerül endezésre, igen bosszantó, libás az a szemlélet is, hogy íz iskolák építése nem ionos munkahely, s ha valahol .szorít a cipő’” az ilyen ivmkahelyekről csoportosítanak át. Súlyos femarfülás Vasason és Komlón Komlón új gimnáziumot építenek a somágtetői dombon. ott. ahol nagyobb arányú lakásépítkezés is folyik. Érdekes megoldással, újszerű énftési anyagokkal és technológiával készül a 12 tantermes gimnázium énü'ete és hozzáia csatlakozó 80 férőhe- 'ves diákotthon. Az egész i.-oTnr>lexum költsége közel 12 nrullió forint. Az eredeti tervek szerint 1963 februárjában indtüt a munka és 1965 feb- ■•'•/.■iáhan kell elkészülnie, illetve csak kellene, de már mest kérték az építőipar vezetői. hogy halasszák el az átadási határidőt a jövő esztendő szeptember elejére. Egyelőre csökkentett ütemben haladnak a munkákkal. A kibelező anyag- és munkaerő- h' -nyra hivatkozik. Maidnem hasonló, sőt súlyosabb a helyzet Vasas Il-i bányatelep 8 tantermes általános iskolájának építésénél. Az iskolát 5,5 millió forintos beruházással készítik. 1963 "ovember elsején kezdték és 1964 szeptember elsejére át kellett volna adni, vagyis ma már tanítani kellene a vasasi úi iskolában. S hogyan állnak jelenleg? A pécsi városi tanács tervosztályán elmondják. hogy néhány ember tesz- ves-r csupán az építkezésen, s amikor a művezetőnél érdeklődnek az okok felől, a válasz: „Fontosabb munkahelyre csoportosították át az embereket . ..” Mikor lesz készen az iskola? Erre az építkezés vezetői nem tudnak megnyugtató választ adni, még az év végében sem bíznak. Pedig nagy szükség volna a Vasas Il-i általános iskolára. A pécsi nyugati városnegyedben kevés az iskolai tanterem. A régi általános iskola tantermeinek száma csak csökkent azzal, hogy ott gimnáziumi oktatás is folyik. A tervek szerint a bolgárkerti területen el kellett volna kezdeni egy 8 tantermes általános iskola és egy 50 férőhelyes óvoda építését. Pénz volt, kivitelezőt is kijelölték, de mégsem kezdődött el az építkezés, mert az építőipar kapacitáshiányra hivatkozva nem vállalta. Ezek szerint körülbelül egy esztendőt késik majd az iskola „üzembe lépése”, pedig nagy szükség volna rá már ma is. íz iskola nemcsak tanlermekkől áll! Először néhány szót az iskolai építkezések befejezési határidejéről. Általános gyakorlat, hogy az iskolák építésénél szeptember elsejét szabják meg határidőként. Ez semmiképp sem jó, még akkor sem, ha netán pontosan átadják a létesítményt szeptember elsején. A pécsi déli városnegyedben, a Jókai utca térségében most lett készen a 11 millió forintért felépített 20 tantermes általános iskola. Jól sikerült épület, kívül is, belül is szép, mindennek megvan a maga helye benne. Ellenben olyan kapkodás volt annál az épületnél augusztus végén, hogy rossz volt nézni. Három nappal a tanév kezdése előtt érkeztek a bútorok, de még ott dolgoztak a parkettások és más szakemberek is. Mit kellene tenni? Az iskolákat legalább egy hónappal a tanév előtt be kell fejezni és átadni az iskola igazgatójának. Hiszen ennyi idő legalább szükséges ahhoz, hogy a tanintézet vezetője és a tanári kar a maga módján mindent rendbe tegyen. A másik probléma, hogy az új iskolák építkezésénél csupán az épületet tartják „szem előtt”, ha az készen áll, olyan megnyugvással otthagynak mindent, mintha már semmi dolguk nem lenne. Nincs az iskola körül kerítés, a terep olyan mint a csatatér, sőt néha egyenesen veszélyes a kisebb gyermekek testi épségére. Körülbelül ez a helyzet a pécsi Jókai utcai új iskolánál is. Ezt a járulékos beruházást elhúzzák, elhagyják későbbi időpontra, vagy az is előfordul, hogy nem is terveznek az eredeti költség- vetésnél kerítésre és terep- rendezésre pénzösszeget. Gondolják, hogy majd tanácsi keretből vagy társadalmi munkával elintézik, csak az épület legyen meg. Véget kell vetni annak a szemléletnek is, hogy az iskola csak tantermekből áll, a többi már nem lényeges! Fontos, nagyon lényeges környezete is! Gabdagh István Uj technológia a komlói beton árugyárban — 25000 betonoszlop egy hónap alatt Könnyű feltenni a kérdést: mennyi a gyár adóssága, de annál nehezebb a főmérnök hely zete, amikor azt kell válaszolnia, hogy nyolcmillió. Aztán az adósság törlesztésének, a munka jobb megszervezésének módjait, lehetőségeit Iá. tolgatja és hozzáteszi: ha Komlón sikerül bevezetni az új technológiát, sokat .behozhatunk az első negyedévi veszteségből. 30 nap Cégtábla nem jelzi, csupán a száradó betonoszlopok, keverőgépek, kavicsdombok mutatják, hogy hol a beton árugyár Komlón. A nagy csarnok jobb oldalán egy sínpáron két emelődaru követi egymást. Balról a több méteres gőzölő kamrák „ásítoznak”. Az egyik daru éppen most emelt fel egy „vaságyat”, amelynek 10 rekeszét az imént töltötte meg betonnal Müller Jánosné. A daru óvatosan két padra helyezi, majd felzúg a vibrátor fülsértő zakatolása miközben az asszonyok lapáttal segítik elegyengetni a keveréket. Egy gombnyomás, a daru kötele újra a sablon fölé eresz kedik s most áthelyezi egy kiskocsira, ahol az asszonyok U alakú vasakkal „spékelik” meg a betonoszlopokat. Ekkor lép működésbe a 2-es daru. Felveszi és a gőzölő kamrába helyezi, a másik kamrából pedig kivesz egy vaságyat, kiemeli a sablonból az oszlopo- a tanintézet amelyek néhány perc múl I va már kiskocsin gördülnek ki a csarnokból. A mágocsi „napüldözó emberek” Hétfőn este megkerestem az egyik „napüldöző” embert. Mert a mágocsiak hiába pipálnak ki a kalendáriumból egy- egy napot, a friss szántás estétől reggelig megnövekszik, még mielőtt felkelne a Nap. — Igaz ez? — Igaz! — feleli Balázs Lajos az egyik mágocsi „napüldöző ember”. Mert nem egyedül van ebben a beosztásban, esténként tizenegyen indulnak munkába. — Mivel? — Traktorral. Ebből a tizenegyből négy DT. Nagyon erős gép. — Szóval kettős műszak? — Igen is meg nem is. — Hogy hogy? — A 11 gép közül hétnek a délelőtti műszakja nem szántás, hanem szállítás. Csak a négy DT jár mindkét műszakban szántani. A beszélgetés éppen „rajtkor” kezdődött, a traktorok most — este hatot mutat a karóránk — indulnak, hogy az éjszaka „utolérjék” a kalendáriumot, sőt, minél több nappal le is hagyják azt. Balázs Lajos és társai állandóan két műszakban dologznak, egyik héten nappal, a másikon éjszaka Hétfőn éppen este volt a hajnaluk, s utána egy hétig holdvilágnál ebédelnek, vagy ha nincsen csillagsátor, se hold fény, akkor „gépesített napsütés” adja a világot, azaz a gép reflektora. „Holdlemente” előtt, vagyis hajnalban pedig utolérik a napot és majdnem kétszer akkora szántás áll mögöttük, mint amennyit napnyugtakor kint találtak. — És a család? Nincs „zűr” a távoltöltött éjszaka miatt? Időjárásjelentée Várható időjárás csütörtök estig: az ország északnyugati felében nyugat felől lassú felhősödés, holnap szórványos esők. Lassan élénkülő délnyugati, nyugati szél. A Dunántúl és az északi megyékben a nappali felmelegedés mérséklődik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 10—15, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap: a Dunántúlon 20—25i, máshol 24—28 fok között. — Miért lenne. Megszokták és jól jön az éjszakai pótlék is! A riport igen sürgős, mert Mágocson csak 1 órát szentelnek a váltásra. Ezalatt Farkas István — Balázs Lajos váltótársa — mindig megmondja, van-e valami baj a géppel, s ha javítani kell, akkor együtt dolgoznak rajta. A féltékeny ség náluk ismeretlen. Valamennyi két műszakos gép váltótársai saját maguk választották ki egymást, összefognak, senki sem félti a gépet a másiktól. De nemcsak ebben rejlik az összefogás. A mágocsi Béké-ben valamennyi traktoros odavalósi, apja, anyja, rokona, barátja a közös gazdaságban dolgozik. Tudják, hogy egymást rövidítik meg, ha .messziről-jött” ember módjára „jól kihasználják” a gépet. És — ez a legnagyobb szó — — jó szakemberek' Ebben van a mágocsi kettős műszak egyik nagy ereje. A másik jó oldalát már a .startnál” jelenlévő vezérkartól, Szi- veri Kálmán elnök és Hegedűs elnökhelyettes elvtársaktól tudjuk meg, hiszen az éjszakai műszak „siet”, az egyórás váltásidőt be kell tartani. No®, a másik haszon, a megyei viszonylatban is legjobb gépi kihasználás. A kettős műszakkal ugyanis kevesebb traktorra van szükségük, mégpedig a szakemberek becslése szerint mintegy harminc százalékkal. Ezeknek az ára és egyéb költsége mind megmarad. Ez a megállapítás, hogy „megyei viszonylatban”, nemcsak a tsz-ekre, hanem valamennyi baranyai gépállomásra és állami gzdaságra is vonatkozik. Az egy normálholdra jutó munkabér és üzemanyag- költség negyvenöt forint Sokat jelent ebiben a jó szervezés is. A váltás nem mindig a tsz központjában történik, hanem a munkahelyhez legközelebb eső majorközpontban. — Az eredmény? — Kettőezerkétszáz holdnyi vetőszántásunkból eddig hétszáz hold kész, — mondja Szíven elvtárs. — Természetesein a tarlóhántást is száz százalékban elvégeztük. A tizenegy erőgép naponta 70—80 holdat szánt fel. A négy DT, amint már mondtuk, két műszakban, a traktorok pedig nappal szállitanak, éjjel szántanak. A DT-k persze a nehezebb terepre mennek. Az ő teljesítményük nappal mintegy 25 hold, a tizenegy gépes éjjeli műszaké 50—60 hold. Hat óra elmúlt, kigyúlnak a reflektorok és a karaván elindul „utolérni a napot”. Földessy Dénes Minden kapkodás nélkül, olyan szervezetten dolgoznak itt az asszonyok, mintha csak évek óta ezt csinálták volna. Pedig az asszonyok többsége nemrég került ide, újak, akárcsak a gyártmány, amelyet alig 30 nap óta készítenek. Ettől az új technológiától sokat várnak a betonárugyár vezetői. Kidolgozása., létrehozása sok gonddal járt, hiszen a szerelőcsarnok egész arculatát meg kellett változtatni. A viszonylag kevés berendezés között nem volt olyan, amely kifogástalanul működött volna. — A daru betonüzemben nélkülözhetetlen. Mégis olyan labilis alapokon nyugodott, illetve „rángatózott”, hogy a motorok állandóan leégtek — tájékoztat Szilágyi Sándor, a gyár főmérnöke. — Nemkülönben a vibrátorok motorjai. A gyártástechnológia kuszáit összevisszasága, a rossz sablonok csak nehezítették az amúgy sem könnyű munkát. Megérte Ez az állapot tarthatatlan volt. A betonárugyár vezetői így gondolkodtak: ha sikerül egy új gyártástechnológiát bevezetni, akkor minden megerőltetés nélkül elvégezhetik a szerelést az asszonyok is. Sok asszony és leány van Komlón, akik örülni fognak egy olyan munkahelynek, ahol jól kereshetnek. Azok pedig, akiknek nem használ a szép szó, szedjék a sátorfát. Gyökeres változásokkal — még ha egyidőre le is kell állni a munkával — rendbehozzuk a komlói telepet. A munka megérte a fáradságot. Június elsejéig mindössze 50 000 betonoszlop készült itt, abból is jócskán volt selejtes. Augusztus 17 óta pedig már eddig 25 000 és selejtről beszélni sem lehet. Már a gyártmány anyagösszetételénél, a keverésnél, a vasszerkezet előkészítésénél ügyelnek arra, hogy a technológiai utasítást pontosan betartsák. Az asz- szonyok lelkiismeretesen dolgoznak. ösztönzi őket: havonta 1600—1700 forinttal segíthetik családjuk jövedelmét. Egy műszakban jelenleg 620 oszlop hagyja el a csarnokot. Pedig területének majdnem a fele üresen áll. Most azt tervezik, hogy itt még egy szerelő csoportot helyeznek el, s ezzel elérik, hogy naponta 2000 oszlopot készítsenek. Míg az idő engedi, vasárnap is dolgoznak. De gondoltak a télre is. A csarnok falán mintegy 130 négyzetméternyi területet foglalnak el a szimpla ablakok, ajtók. Fűtésről aligha lehet beszélni, ha egyszer tél idején mínusz 5—6 fok a csarnok hőmérséklete. S mivél a dolgozók 70 százaléka nő. még indokoltabb a melegebb munkahely, arról nem is beszélve, hogy minden télen befagyott a beton is. Dupla ablakokkal, a feleslegesek befalazásával, jobb fűtéssel elérik, hogy az idén télen már legalább 8—9 fokos melegben dől gozhassanak. Ott állunk a „szkréperr” gödör szélén, amelyben egy kotró húzza be a rácsos tetejű aknába a kavicsot, amit aztán a szállítószalag visz fél a ke- verőkbe. Ha - esik az eső. a gödör, az akna megtelik vízzel, télen pedig befagy és használhatatlan. Ezért most új anyagtárolót létesítenek, bi», tonságosabb szállitó berendezést állítanak fel, hogy még a 20 fokos hidegben se álljon le a munka. A kísérlet sikerült S a komlóihoz hasonló új technológia bevezetését tervezik a hirdi üzemrészben is. Nyolcmillió forint adósság' egy sor objektív körülmény, régi tervezési hiba, rossz időjárás miatt. De a vállalat yp-, zetősége határozott kézzel és.i alapos szaktudással fogott hozzá a rendcsináláshoz. A kísérlet sikerült, az eredmények önmagukért beszélnek. A Pécsi Betonárugyár komlói részlege megérte, hogy létezése óta először jó hírnevét hallhassa. Csépányi Katalin rr „Őszi szezon“ a siklósi várban / alapján — végre <='klósi, villányi, pécsi, tehát baranyai borokat is mérnek. A tová'- bi bővítés során még hónapokban berendeznek =; — a budapesti Mátyás-pír hez hasonló — borkóstolót a vár egyik földszinti, boltívei helyiségében. A száz fős turistaszállónak októbertől kezdve folyam* o- san lesznek vendégei, ua1 a termelőszövetkezeti künyvelő-tanfolyam hallgatói is itl részesülnék teljes ellátásban. Szeptember 19-én egyébként megrendezik a szezon első „vár-bálját”, majd ezt követné októberben a szüreti bál a vár tágas udvarán. A várfalon túl bográcsokban főzik majd á gulyást, ezenkívül roston-sült halat is szolgálnak majd fel a vendégeknek. A szüreti bált — valószínűleg a járási KlSZ-fiatalok közreműködésével — szeretnék a jö vőben is minden esztendőben megrendezni. A vár kisvendéglőjében — nagyon helyesen de már rég várt ötlet Alig hogy elmúltak a fül- lesztő, forró nyári napok, ismét föllendült a siklósi vár idegenforgalma. A Megyei Tanácshoz tartozó vendéglátó- ipari vállalat kellőképpen fel is készült a vár őszi vendégseregének látogatására. Több ezer forintos ráfordítással meg njutották a nagyon szép, ízlésesen berendezett vár-presz- szót, az étterem szomszédságában. A vár-teraszon természetesen most is szívesen sütkéreznek a vendégek, főként a helyi fiatalok.
