Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-13 / 215. szám

1964. •: SZEPTEMBER 13. j; VASÁRNAP i' BIZOTTSÁGA ESI MEGYEI TAN VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK I XXI. ÉVFOLYAM ÁRA 80 FILLÉR 215. SZÁM A Biztonsági Tanács ülésén megvitatták Törökország és Görögország panaszát New York : Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa — mint azt már jelentettük, megkezdte a vitát a Törökország által a gö­rögök katonai intézkedései, Gö­rögország által pedig a Török­országban élő görögök ellen hozott intézkedések miatt be­nyújtott panaszokról. Az ülésen elsőnek Biciosz görög küldött szólalt fel, vádat emelve a tö­rök kormány ellen amiatt, hogy az a Görögország által Ciprus­nak nyújtott támogatást hozva fel ürügyül, felmondta az 1930. évi görög—török szerződést és megkezdte a Törökországban élő görögök tömeges kitelepí­tését. A görög küldött elmon­dotta, hogy augusztus 15-ig 1073 görögöt utasítottak ki Tö­rökországból, s a török hatósá­gok azzal fenyegetőznek, hogy csupán Istanbul városából több mint 12 000 görögöt tele­pítenek majd ki. Ezen túlmenően a török kor­mány háborúval fenyegeti Gö­rögországot. A görög küldött ismertette a görög határ közelében fogana­tosított török katonai intézke­déseket és közölte, hogy török katonai repülőgépek ismétel­ten megsértik a görög légiteret. Törökország titokban hatszáz katonát küldött Ciprusra, s fegyvereket és hadianyagokat szállít a szigetre. Eralp török küldött felszó­lalásában igyekezett igazolni kormánya agresszív ciprusi po­litikáját. Hangoztatta, hogy Görögország Ciprust területéi­nek részévé akarja tenni. A tö­rök küldött felszólalásában azzal vádolta Görögországot és Makariosz elnököt, hogy „el­nyomó intézkedéseket” hoznak a ciprusi török közösség ellen és megsértik a szigetország al­kotmányát. A Biztonsági Tanács néhány órás szünet után folytatta a ciprusi kérdés vitáját. Elsőnek Morozov szovjet küldött szólalt fel, hangoztatva, hogy a Föld­közi-tenger térségében kiala­kult feszült helyzet néhány NATO-ország Ciprus belügyei- be történt beavatkozásának a következménye. A Törökor­szágban élő görögök tömeges kitelepítése igen kedvezőtlen benyomást kelt minden elfogu­latlan emberben. A kitelepítés nek az emberbaráti szempon­tok megsértésén kívül politikai jelentősége is van, minthogy olyan körzetből történik, ahol a helyzet amúgy is feszült. A Biztonsági Tanácsnak oda kell hatnia, hogy a görögök ellen hozott török megtorló intézke­dések megszűnjenek. A szovjet küldött ellenezte azt a török javaslatot, hogy a Biztonsági Tanács küldjön ténymegállapító bizottságot Ciprusra. Ez felesleges intézke dés lenne, minthogy a szige­ten jelenleg is az ENSZ szá­mos megbízottja tartózkodik. Morozov végül hangoztatta, hogy mielőbb meg kell szűnnie a NATO-államok beavatkozá­sának és fel kell hagyni a tö­rök fegyveres beavatkozással való fenyegetőzésekkel, ha azt akarják, hogy a Földközi-ten­ger keleti részében biztosítva legyen a nemzetközi béke és biztonság. Patrick Dean angol és Niel­sen norvég küldött nem a gö­rög panasszal, hanem az úgy­nevezett „gazdasági blokáddal” foglalkozott, amelyet Szerintük a ciprusi kormány folytat „a ciprusi törökök ellen; Patrick Dean a feszültség igazi okainak elhallgatásával fehívást inté­zett a török és a görög kor­mányhoz, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, s kifejezte „sajnálkozását” a ciprusi la­kosság szenvedései miatt. Adlai Stevenson amerikai küldött felszólalásában azt mondta, hogy a görögök Tö­rökországból történő kiutasí­tása „a ciprusi törökök szoron­gatott helyzetének közvetlen következménye”. A Biztonsági Tanács ülésére meghívott Kiprianu ciprusi külügyminiszter megcáfolta a török lakta ciprusi körzetek gazdasági blokádjáról terjesz­tett híreszteléseket. Felhívta az ENSZ képviselőit és a nicosiai török ügyvivőt, hogy Kokkiná- ba ellátogatva győződjenek meg arról: a körzet török la­kossága elegendő élelmiszer­hez juthat. A ciprusi külügyminiszter felhívta a tanács figyelmét az Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára, valamint a kíséretükben levő jugoszláv személy isé­gek szombaton délelőtt a Hősök terén megkoszorúzták a magyar hősök emlékművét. ENSZ főtitkárának küldött szeptember 10-i török emlék­iratra és Inönü miniszterelnök bejelentésére, amelynek értel­mében a török kormány a kö­zeljövőben árukkal megrakott hajókat küld Kokkina térségé­be. Kiprianu a török bejelen­tést ultimátumnak minősítette és hangoztatta, hogy — mi­ként azt a főtitkár az emlék­iratra pénteken küldött vála­szában is megállapította — a török kormány tervezett lé­pése a békére nézve veszélyes következményekkel járhat. A Biztonsági Tanács ezután rövid szünetet tartott, majd ismét Görögország, Törökor­szág és Ciprus képviselői szó­laltak fel. Kiprianu ciprusi külügyminiszter elítélte az amerikai küldött próbálkozá­sát, hogy a görög állampolgá­rok Törökországból történő ki­utasítását a ciprusi törökök szorongatott helyzete következ­ményének tüntesse fel. Biciosz görög küldött felszó­lalásában köszönetét mondott mindazoknak a küldöttségek­nek, amelyek emberbaráti szempontoktól áthatva foglal­koztak Görögország panaszá­val, s fehívták a török kor­mányt, szüntesse meg a görö­gök tömeges kitelepítését. Kip­rianu hangoztatta, hogy e kül­döttségek jó szolgálatot tettek az emberiességnek, a békének. A Biztonsági Tanács ülése magyar idő szerint röviddel éj­fél után ért' véget anélkül, hogy a görög és török panasz- szal kapcsolatos újabb ülés idő­pontját kitűzték volna. Nicosia: Makariosz cip­rusi elnök pénteken sajtónyi­latkozatot tett, amelyben óva inti Törökországot attól, hogy a ciprusi kormány engedélye nélkül szállítmányokat juttas­son el Kokkina térségébe Makariosz megcáfolta azokat a török állításokat, hogy a cip­rusi törököket ki akarnák éheztetni. A török állítások alaptalan voltának bebizonyí­tása érdekében Makariosz meghívta a ciprusi ENSZ-erők, a nemzetközi Vöröskereszt kép­viselőit és a nicosiai török ügy­vivőt, hogy látogassanak el Kokkinába. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára és felesége, Jovanka Broz, valamint a ve­lük együtt hazánkban tartóz­kodó jugoszláv vendégek szombaton délelőtt a Ganz MÁVAG gyárba látogattak el. Részt vett a látogatáson Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a kormány elnöke és felesége, Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Ve- néczi János, a budapesti pártbizottság titkára. A gyár főépületét magyar, jugoszláv és vörös zászlók dí­szítették, a kapu fölött ma­gyar és szerb nyelvű felirat köszöntötte a jugoszláv ven­dégeket. A bejáratnál dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Dapsi Károly, a nyolcadik kerületi pártbi­zottság első titkára, dr. Suhaj- da József, a kerületi. tanács végrehajtó bizottságának el­nöke, Csergő János, a Ganz MÁVAG vezérigazgatója és Rachíát László, a gyári párt- bizottság titkára- fogadta a lá­togatókat. KISZ-fiatalok vi­rágcsokorral kedveskedtek a vendégeknek, akik ezután az igazgatóság tanácstermébe mentek. Az összejövetelen részt vettek a gyár vezetői, a gyári párt- és tömegszerveze­tek képviselői, a Ganz MÁV­AG kiváló munkásai, szocia­lista brigádvezetői. Csergő János vezérigazgató beszámolt a nagymúltú válla­lat jelenéről, jövőjéről. A jugoszláv vendégek elis­meréssel hallgatták a gyár munkájáról képet adó szá­mokat, adatokat. A gyár termékei — a világ minden részébe eljutnak. Az utóbbi években jelentősen fejlőd­Áz épütő egyetemi városrész főépülete tek a gyár kapcsolatai a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársasággal, ahová a gyár a felszabadulás óta diesel-motoros vonatokat és diesel-mozdonyokat szállít. Értékes kezdeményezések szü­lettek a jugoszláv üzemekkel való együttműködésre is. így például jól haladnak a koope­rációs . tárgyalások a jugoszlá­viai Djuro Djakovics-gyárral, különböző gyártmányok közös elkészítésére és fejlesztésére. Szó van arról is, hogy a Ganz MÁVAG részt vállal a vas­kapui vízi erőmű és a drávai vízi erőművek megépítésével kapcsolatos feladatok megol­dásából is. Rachfát László, a Ganz MÁVAG pártbizottságának tit­kára ezután az üzemi párt- és tömegszervezetek életét ismer­tette. A tájékoztatás után Tito el­nök több kérdést, tett fel, amelyre a vezérigazgató vála­szolt. Tito elnök köszönetét •mondott a részletes tájékozta­tásért, majd Csergő János a gyár dolgozói nevében, aján­dékokkal kedveskedett a ven­dégeknek. Ezután gyárlátogatás követ­kezett. A vendégek felkeresték a mozdonygyárat, amelynek bejáratánál Suba Gábor, a gyáregység vezetője és Varga Lajos párttitkár fo­gadta a látogatókat. A ven­dégek először a mechanikai műhelyeket tekintették meg, s hosszabban időztek a sze­reidében, ahol az új moz­donyok közül különösen két korszerű konstrukció ragad­ta meg figyelmüket: egy 750 lóerős diesel-hidraulikus mozdony és egy 3000 lóerős szilícium-egyenirányítós vil­lanymozdony prototípusa. Tito elnök elismerését fe­jezte ki a gyár munkás-kol­lektívájának a modern konst­rukciókért. Az üzemlátogatás a mozdonygyár lemezműhe­lyében ért véget. A látogatók ezután a gyár ünnepi díszbe öltözött nagy­csarnokában gyűlésen talál­koztak a Ganz MÁVAG mun­kás-kollektívájával. A gyűlés több mint hatezer részvevője éljenzéssel, nagy tapssal kö­szöntötte joszip Broz Tito,;, Kádár Jánost és a többi keo- ves vendéget. Rachfát. László párttitkár megnyitó szavai után. Kádár János szólt a . gyár dolgozóihoz. Kádár János elvtárs beszéde Kádár János bevezetőben az I MSZMP Központi Bizottsága I és a kormány nevében sze- j retettel köszöntötte Joszip Broz Titót és a többi jugo­szláv vendéget, majd arról beszélt, hogy az immár 20 ezer főt számláló Ganz MÁV­AG gyári üzemi kollektíva munkájának eredményei nagy­ban hozzájárulnak szocialista építésünk sikeréhez, előreha­ladásunkhoz. A két nagy gyár egyesüléséből született új, ha­talmas üzem az egyesüléssel természetszerűleg együttjaró nehézségeken túljutott, s most már a politikai és a gazdasá­gi vezetők, a mérnökök, tech­nikusok, a munkások és az alkalmazottak minden figyel­müket a termelési feladatok­ra összpontosíthatják. E feladatok nem csekély-k, hiszen a Ganz MÁVAG országba szállítja terméke *. s egész termelésének nar hányada export. Partnc* c’ között vannak szociális4 a országok — így például a Szovjetunió és Jugoszlávia — s vannak tőkés országik is. A vevők tehát különbö­zőek, de a testvéri orszá­goknak is, a tőkés partne­reknek is hibátlan, jó minő­ségű árut kell szállítaniuk. Kádár János a továbbiak­ban rámutatott, hogy mind a gyárban, mind az országban adottak a feltételek a jó mun­kához. A párt egyetértésben dolgozik a néppel. Népi de­mokratikus államunk szilárd, terveink jók, politikánk hc­(Folytatás a 6. oldalon.) Magyar—bolgár utasforgalmi egyezményt írtak alá A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság képviselői Szófiában a két or­szág közötti utasforgalom meg­könnyítéséről tárgyaltak. Meg­állapodtak, hogy 1964. szeptem­ber 21-től a vízumkötelezettség mind a beutazó, mind az átuta­zó vízumok vonatkozásában a két ország között megszűnik. A vízumkötelezettség alóli mentesség nem vonatkozik azokra az állampolgárokra, akik Bulgáriában, illetve Ma­gyarországon tartósan kíván­nak letelepedni, valamint a hontalanokra. Fenti időponttól a magyar állampolgárok meghívó levél nélkül a személyi igazolvány mellé rendszeresített betétlap­pal utazhatnak a Bolgár Nép- köztársaságba rokoni látogatás­ra, továbbá mint turisták. A betétlapokat a kérelmezők számára az állandó iakóh-'- ük szerint illetékes budapesti ke­rületi, vidéken pedig a járási és városi rendőrkapitányságok állítják ki. a Ganz-MÁVlG-ban

Next

/
Thumbnails
Contents