Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-11 / 213. szám

' 1964. SZEPTEMBER 11, napl6 3 Az őszi áruszállítási forgalom küszöbén Beszélgetés Magyari István elvtárssal, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetőjével Aszfaltozzák a Semmelweis utcát A Semmelweis utca nagyarányú csatornázási munkái után most az aszfaltozok dolgoznak az utca útburkolatának kialakításán. A Köztársaság tér útjait már aszfalt fedi és rövi­desen a Semmelweis utca is összefüggő, tartós burkolatot kap. A illegve lakosságának 98 százaléka részesül társadalombiztosításban A félévi költség 114 millió forint — Huszonötezer család kap családi pótlékot Az őszi hónapokban meg­növekednek a vasút szállítási • feladatai. Ezt egyrészt a me- I zógazdasági termények beta- ! Ikarítása okozza, másrészt az üzemeik termelése is a negye­dik negyedév során éri el a legmagasabb szintet, ekkor ke­iül ki a gyárakból a legtöbb késztermék. A MÁV vezér­igazgatóság közlése szerint a vasútnak szeptembertől no­vember végéig közel harminc millió tonna árut kell szállí­tania az országban. A Pécsi Igazgatóság őszi feladatairól és gondjairól Ma- g'tari István elvtárstól, az igazgatóság vezetőjétől kér­tünk felvilágosítást. Kétszer annyi áru, mint tíz évvel ezelőtt — Hogyan oldotta meg ed­dig a vasút szállítási felada­tait? — Augusztusáig a nyolcmil­lió tonnáin feüüls szállítási ter­vünket túlteljesítettük. Az elő­irányzotthoz képest mintegy 24 ezer tonna előnnyel kezdtük meg munkánkat szeptember­ben. Meg kell jegyeznem, hogy a. második negyedévben száz százalékkal több árut szál Jítottunk rendeltetési helyére, mint tíz évvel ezelőtt és ugyanakkor szállítási kapaci­tásunk megközelítően sem nö­vekedett ilyen arányban. Őszi feladataink elvégzését né­hány körülmény nehezíti. így például nem tudtuk elérni, hogy néhány olyan áruféle­ségből előszállítás történjék, a melynek berakása, továbbí­tása a téli hónapokban ne­hézségbe ütközik. így példá­ul kőből 33 ezer. téglából 59 ezer, cementáruból 36 ezer tonnával kevesebbet száMiítet­tunk a tervezettnél. Ez első­sorban fuvaroztató feleinken rrr'’’-ott\ akik nem készültek fel idejében a szállításra ter­vezett árumennyiséggel. Per­sze vannak jó példák is. Nép­gazdaságunk számára rend­kívül hasznos, hogy 149 ezer tonnával több szenet. 65 ezer tonnával több vasércet. 10 ezer tonnával több kokszot és ugyanilyen mennyiségű tűzi­fát szállított rendeltetési he­lyére iBaagatósáigunk. Ez könnyíti őszi feladataink el­végzését. — Milyen tapasztalatokat szereztek a nyáron a fuva­roztató vállalatok munkáját illetően? — Van néhány olyan vál­lalat Baranya megyében, amelyik példamutatóan törő­dik a szállítási feladatok ered­ményes megoldásával, a vasút munkájának megkönnyítésé­vel. Hadd említsek meg ezek közül néhányat. A Baranya megyei Építőipari Vállalat augusztusban az iparvágányo­kon 873 kocsit forgalmazott és mindössze 13 után merült fel kocsiálláspénz. Ugyancsak jói dolgozó vállalat a Porce­lángyár. amely folyamatosan rakodik, az előirányzott idő­ket mindig betartja. A Mo­hácsi Bútorgyár a vasárnapi rakodások megszervezésében tűnik ki. A téglagyárak kö­zül az I. számú Mohácsi Tég­lagyárat kell kiemelni, ame­lyik ha szükséges, éjjel-nap- pti és a munkaszüneti napo­l-e- is határidőn belül rako­dót. Sokat segít szállítás! munkánk elvégzésében a Me­cseki Szénbányászati Tröszt azáltal, hogy a szénküldemé­nyek nagyobb részét irány- vonatokra rákja, s ezáltal gyrv-*cj>Ha a szállítást, rövidít' g ' - -rifnrdulók idejét. Kétszáz vagon napont a — Milyen szállítási felada­tok állnak az igazgatóság előtt az őszi hónapokban? — Az országos szállítási feladatok elvégzéséből körül­belül három és fél millió ton­nás áruszállítást kell elvégez­nünk ezekben a hónapokban. Naponta legalább 200 kocsi­val több árut kell majd to­vábbítanunk, mint eddig. Míg jelenleg 1,67 nap az áruszál­lításban a kocsifordulók ide­je, addig ezt az őszi forga­lomban 1,64 nap alá kell szo­rítanunk. Mint látható, nem kis feladatokat kell megol­danunk! — Milyen gondokkal kell megküzdeniök? — Legtöbb gondot számunk­ra a kocsihiány okoz. Egy év alatt viszonylag kis mérték­ben sikerült az ország vagon- parkját növelni. A külföldről megrendelt kocsikból mind­össze ezer érkezett meg. Ez fokozottan megköveteli a fu- varoztatóktól és a vasúttól is a meglévő kocsipark mind gazdaságosabb kihasználását. Itt van különösen nagy jelen­tősége a kocsifordulók rövi­dítésének. Amíg a szállíttató vállalat az árukat ki nem rakta, addig mi a kocsikat nem tudjuk ismét felhasznál­ni. A kocsifordulók idejénél a be- és kirakodás emészti fel a legtöbbet, éppen ezért közös erői« rzítésekkel az őszi hó­napokban ezt kell meggyorsí­tanunk. A vasút folyamatos üzem, éjjel-nappal, munka­szüneti napokon is dolgozik. A fuvaroztató vállalatoknak ehhez kell igazodniok. Szá­munkra különösen nagy prob­léma, hogy például a vasár­napi rakodás a hétk->z.inp>n«.k még a felét sem éri eh Ha­sonló a helyzet a .vét elején is, amikor kevesebb kocsit raknak meg, mint a hét vé­gén. Az őszi feladatainkat csak akikor tudjuk maradék­talanul elvégezni, ha a vas­úti szállításban nem lesz szü­net sem éjszaka, sem mun­kaszüneti napokon, megállás nélkül történik a be- és a ki­rakodás. Tervszerű együttműködés — Mit tesznek a Pécsi Igaz­gatóság dolgozói az őszi for­galom sikeréért? — Elsősorban munkánk szervezettségét igyekszünk Mozgásban az egész sza- lántai határ. A faluból most kanyarodnak elő a fogatok. A reggeli eligazításon nyol­cat küldtek munkába. Hét fogat a maglucernát hord­ja, a nyolcadik ide áll a krumpliföldre és a teli zsákokkal fordul a gépszín­hez és vissza. A németi üzemegységben a vetéshez osztották be a gépeket. Ma megkezdik az őszi árpa ve­tését. A legtöbben — het- venketten — a burgonya­földön dolgoznak. Csupa asszony, egy férfi van csak köztük — Markovics Mik­lós — a szalántai üzemegy­ség vezetője. A hajlatban Irányítja az asszonyokat, onnan hívják elő, hogy ... „nyilatkozzon Miklós az új­ságnak”. Miklós fiatal ember, su­dár termet, barna arc, ki­mért válaszok. Szívesen el­mond mindent, sok a jó eredmény a közösben. — Mindig ilyen sok asz- szony dolgozik kint? — Van. amikor még több is. Ma 72, tegnap csak 60, de megesett már, hogy egye­dül Szalántáról kijött nyolc­van asszony a krumpli­földre. — Csak Szalántáról? Hát még honnan? — Ide tartozik Szilvás, Bosta, Németi, onnan is el­jönnek dolgozni. Ma például több a bostai, meg a szil- vási asszony. Huszonöt hold ez a krumplitábla, négy napja hajlonganak benne az asz- szonyok. Derékfájdító mun­ka, de igyekeznek vele... — Még a cukorrépaszedés előtt szeretnénk befejezni. Szeptember 20-án kezdjük a még tovább javítani. Szigo­rúan a menetrend szerint akarjuk közlekedtetni vona­tainkat, mindenütt érvényt fogunk szerezni a vonatköz­lekedés; te ívnek. Ez lehetővé tesai számunkra, hogy vonó­erővel, mozdonnyal is győz­zük az őszi csúcsforgalmat. Több irányvonatot kívánunk ' közlekedtetni, amelyek gyor­sítják a szállítást és egyben növelik vonalaink, állomása­ink átbocsátó képességét. Ar­ra törekszünk, hogy az igaz­gatóság területén minden árut a lehető legrövidebb idő alatt elszállítsunk rendeltetési he­lyére. Úgy vélem, hogy a vas­útnál dolgozó pártszervezeteid, szakszervezetek, a KISZ ered­ményesen mozgósítanak ezek­nek a feladatoknak megvaló­sítására. A siker nemcsak tő­lünk függ. Mi mindent meg­teszünk, hogy jó munkakap­csolatunk legyen a szállíttató vállalatokkal. Ezt a célt szol­gálja az év elején megszerve­zett összekötő csoportunk is. Figyelembe vesszük a válla­latok igényeit, javaslatait, na szükséges, jelezzük nehézsé­geinket vagy elégedetlensé­günket munkájukkal. Mindezt az őszi feladatok sikeres el­végzése érdekében tesszük majd. Kérjük őket, hogy ve­gyék figyelembe a féladatok nagyságát, a nehezítő körül­ményeket. Gondolják meg jobban, hogy mit szállítanak vasúton. Rövid utakra, feles­leges keresztirányú szállítá­sokra ne vegyék igénybe ko­csiparkunkat. A nagy felada­tok, a meglévő technikai kö­rülmények tervszerű együtt­működést. ésszerű szállítást követelnek. Hosszú idők ta­pasztalataival rendelkezünk és ha ezeket jól hasznosítjuk né­hány hónap múlva az őszi szállítási feladatok sikeres el­végzéséről, a közel három és fél millió tonnás terv túltelje­sítéséről számolhatunk be — mondotta befejezésül Magyari . István elvtárs. répát és másnap már szál­lítunk is belőle, addig lejön a krumpli a földről. — A termés? — Közepes, nem rekord, de jó. Különválogatjuk az ipari burgonyát az étkezési­től. A MÉK-nek — szerző­désre — 13 vagonnal szállí­tunk. Hétfőn jönnek érté, addig a gépszínben, zsákok­ban tároljuk a burgonyát. Ehhez béreltünk ötszáz zsá­kot. S mintegy végszóra ideér a szekér, rajta a zsákok, vi­szi az asszonyokhoz. — Mennyit keresnek az asszonyok? — Naponta reggel héttől este ötig dolgoznak és nyolc­van négyszögölért kapnak 1.25 munkaegységet és öt kiló burgonyát. Egy munka­egység nálunk az idén 35 forintot ér majd. Vagyis tíz órai munkáért a fizetségük 44 forint és az öt kiló burgonya ára ki­tesz 7,50-et. Ami havi átlag­ban, 25 munkanapot szá­molva, 1290 forintos kereset­nek felel meg. Nem rossz fizetség, de meglesz-e a 35 forint munkaegységenként? — Úgy mutatkozik, hogy meglesz. Bár kenyérgaboná­ból kiesésünk volt, mint sokhelyütt a tsz-ekben, de behozzuk az állattenyész­téssel, nagyon bízunk a 150 cukorrépában és párezer munkaegységet megtakarí­tunk az idén jó munkaszer­vezéssel. Ez utóbbi talán mindennél fontosabb. Nem pocsékolják a munkaegységet, hanem be­osztják és mögötte valóban ott az aranyfedezet: a mun­ka, a teljesítmény. Csak egy példát említ: ebben az Ha összehasonlítanánk a húsz év előtti Pécs bérből és fizetésből élő dolgozóinak tár­sadalombiztosítási ellátottsá­gát a mai SZTK-szolgáltatá- sokkail, rendkívül meglepőnek találnánk a fejlődést. Elkezd­hetnénk az összehasonlítást a régi és a mai rendelőintézet fölszereltségével, az orvosi el­látottsággal és folytathatnánk a társadalmilag biztosított dol­gozók gyógykezelésével, táp- pénzrevételével, anyasági se­gélyezésével, családi pótlékával öregségi, rokkantsági nyugdí­jának folyósításával, amelyek egyenként és összegezve is hí­ven kifejezik azt a messzeme­nő gondoskodást, hogy dolgo­évben 150 holdon termelnek cukorrépát. A németi üzem­egységben 56 holdon, a sza­lántai határban 81 holdon, a többi a szilvási határban van. — Nem sok ez a 150 hold, ebből a munkaigényes nö­vényből? — Egyáltalán nem! Nagy a területünk, népünk is van hozzá és valami munkát kell biztosítani. Ezért vállalkoz­tunk ennyi cukorrépára és úgy néz ki, hogy sikerült. Vagyis okosan gazdálkod­nak a munkaerővel. Nem­csak azt nézik, hogy miből mennyi hasznuk lesz a be­takarítás után, — mert ez Is nagyon fontos —, hanem ar- < ról is gondoskodnak, hogy ^ a tagságnak szinte minden ? hétre legyen munkája, a s munka után egysége és vé- ! gül jó jövedelme. S A kövesúton szalmát hor- < danak a fogatok, onnan ? kiabál le egy vézna ember, ? hogy... , — Miklós, látom, ma sok ? asszonyod van. Miklós pedig válaszol: j — Mint mindig, ma se í kevesebb — és zsebreteszi i a füzetét, amiből kiolvasta, honnan mennyi asszony je- í lentkezett ma munkára. S J ahogy hallom — az egyik > fogatos sorolta el az üzem- i vezetőnek — a férfiak már i nem ennyire igyekvőek. ! Vagy négy nevet is emlí- 1 tett, hogy ... „azt üzeni, í nem jön!”, pedig az erős- S karú férfiakra is szükség ( van a földeken. Ott, ahol c ennyi asszony szorgalom- $ mai gyarapítja a közöst! Gáldonyi Béla családjuknak, társadalmunk­nak hasznos támaszai marad­janak. Harmincezer nyugdíjutalvány Megyénk bérből és fizetés­ből élő dolgozóinak száma év­ről évre nő, s már-már ott tartunk, hogy szűlcnek bizo­nyulnak a városi, megyei tár­sadalombiztosítási intézmé-1 nyeink. Szemléltető példa erre az, hogy a tavalyi első félév U3 114 biztosított dolgozójá­val szemben az idei első félév­ben 117 523 főre emelkedett az SZTK-biztosítottak száma. A társadalombiztosításba be­kapcsolódó tsz-tagok száma 1964. július 31-ig 53 177 főre emelkedett. A kisiparosok kö­zül idáig 4180-an kötöttek be­tegségi, illetve nyugdíjbiztosí­tást. Igen jelentős a nyugdíjasok létszáma. A legutóbbi adatok szerint 16 900 nyugdíjast tar­tanak nyilván a megyében, de ezen felül több mint tízezer tsz-tag kap járadékot vagy nyugdíjat. Továbbá 4200-an részesülnek (szilikózis, balese­ti stb.) járadékban, ellátás­ban. A nyugdíjigény-bejelentések különösen pedig az öregségi résznyugdíj megállapítások szá ma évente körülbelül 10—15 százalékkal emelkedik. Ugyan­is egyre többen szerzik meg az öregségi résznyugdíjhoz szükséges minimális 10 évi szolgálati időt. Erre utal az is, hogy amíg az idei első fél­évben 310 öregségi teljes nyug dijat állapítottak meg, addig az öregségi résznyugdíjasok száma 587-re emelkedett. Ez­zel kapcsolatban említésre méltó az is, hogy a posta ha­vonta több mint 30 000 nyug­díjas utalványt fizet ki (eb­ből 10 000 tsz-nyugdíjas utal­ványt), s a havonta kifizetett összeg meghaladja a 20 millió forintot. A tsz-tagok biztosítottsága bizonyos vonatkozásban eltér az ipari munkásokétól. A tsz- tagoknak a kötelező nyugdíj, illetve kötelező balesetbiztosí­táson kívül például önkéntes a betegségi biztosításuk. A kö­telező nyugdíj- és balesetbiz­tosítási járulék címén 27 illet­ve 4,50 forintot, önkéntes be­tegségi biztosítás címén 6 fo­rintot fizetnek havonta az SZTK-hoz. A nyugdíjbiztosí­tás alapján öregségi-rokkant­sági nyugdíjra, valamint öz- vegységi-árvasági juttatásra szereznek jogot, a balesetbiz­tosítás címén pedig napi 20 forintos kártalanítási segély­ben részesülnek. Az a tsz-taíg, aki a közös munka közben el­szenvedett balesetből kereső­képtelenné válik, szükség ese­tén nemcsak a baleseti jára­dékra, hanem rokkantsági nyugdíjra is jogosult. Az ön­kéntes betegségi biztosítás cí­mén pedig orvosi gyógykeze­lésre. kórházi ápolásra, gyógy­szerre és a legkülönbözőbb gyógyászati segédeszközök igénybevételére szerez jogot. Hasonló juttatásban részesül­nek a kisiparosok is. Az eltartott családtagokkal együtt a megye összlakossá­gának körülbelül 97—98 szá­zaléka részesül a társadalom­biztosítás különböző juttatá­saiban. Az év első hat hónap­jában 114,8 millió fórint volt a megye társadalombiztosítási költsége, s ebben az összegben nem szerepel a nyugdíjakra ki fizetett összeg, valamin! az egészségügyi intézmények fenn tartási költsége. A gyógyszerköltség például az elmúlt év első hat hónap­jához viszonyítva 11,4 száza­lékos emelkedést mutat. 1963. első félévében a gyógyszer költség 22 millió forint volt, ebből egy biztosítottra 114 fo­rint, míg 1964-ben 125 forint értékű gyógyszer jutott. A leg­utóbbi adatok szerint a me­gyében 25 673 család részesül családi pótlékban. A családi pótlék összege 27,3 millió fo­rint, ami nagyjából megegye­zik a tavaly kifizetett pótlék összegével. Sok a táppénzes E statisztikában persze kel­lemetlen számadatok is sze­repelnek. Kiderül belőle az is, hogy a megye táppénzes szá­zaléka sok évre visszamenően is magasabb volt az országos átlagnál. Például 1963-ban ír­országos átlag 4.6 százalék volt, ugyanakkor megyénk éves átlaga 4,8 százalék. Ez a százalék 150 927 táppénzes napnak felel meg. És ha eze­ket a táppénzes napokat átla­gos munkavállalói létszámra számítjuk át, akkor úgv jé- lentkezik, mintha ear- r.,j03 dolgozót foglalkoztató üze­münk termelése szünetelt vol­na megyénkben. A fentebb elmondott ada­tok csak vázlatos képet ad­nak a megye társadalombizto­sításának néhány fontos terü­letéről. De remélhetőleg ígv is ízelítőt adtunk e rendkí­vül fontos Intézmény ezerágú. bonyolult munkájáról, amely végül is egyetlen célt szolgál: az egészségvédelmet, mely csalá­di és társadalmi vonatkazás- ban is legelsőrendű felada­tunk. — sgy — Mitzki Ervin Mozgásban a halár

Next

/
Thumbnails
Contents