Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-10 / 212. szám
WM. SZEPTEMBER 1«. RIAPLÓ Mi készül a Pécsi Porcelángyárban? 180 centiméter magas szigetelők — Százmillió ellenállás-testecske Műtrágya as ist fill ók ban Negyven baranyai tsz-ben kezdenek febérjedúsítási kísérletet Ismert társasjáték: valaki kérdez, illetve megnevez egy helységet vagy egy gyárat. A játszótársaknak gondolkodási idd nélkül el kell mondaniok amit róla tudnak, ami rá jellemző. Az egyik tétel ez volt: Pécsi Zsolnay Porcelángyár. Válasz: porcelánfigurák és dísztárgyak, étkészletek. Helyes volt-e a válasz? Ahogy vesszük. Általában ennyi szokott eszünkbe jutni, ha porcelángyárról hallunk. Persze, egy porcelángyárban, — így a pécsi gyárban is — nem csupán dísztárgyakat készítenek. Sőt, mint ki fog derülni, a diszmű termék a pécsi gyár termelésének szinte elhanyagolható százalékát jelenti. De hát mit gyártanak akkor a pécsi Porcelángyárban? Elsősorban műszaki poreelánárukat MesziMlí szigeteink!) fii it §rszágR8k szállítanak A műszaki paroefánárn a gyár termelési értékének mintegy 60 százalékát jelentig úgymond ez a fő profiljuk. Távvezetéki hosszúrúdszigete- lőket, valamint 60—120 kilovoltos készülék szigetelőket gyártanak; A korongolt kisfeszültségű szigetelők gyártását átadták a kőbányai gyárnak. Ez a profilon belüli „tisztítás” az üzemek összevonásának lehetett az eredménye. A termelési osztályvezető és a tervosztály vezetője papírokat tereget elém. Így mutatják be a gyárat, s termékeit. Vajon mekkora egy szigetelő? — A nagyobbak 150—100 kilogrammosak, — mondja a termelési osztály vezetője —, a magasság 160 centiméter. El ten ben most készítünk kísérleti jelleggel a GANZ Villamossági Gyárnak 180 centiméter magas szigetelőt. Egy darabból készül.. — Nem hajlik «4 égetés előtt? — Nem. mert védőlécek veszik körül. — Mennyibe kerül egy ilyen nagyméretű szigetelő? — Körülbelül 8—10 ezer forint az ára. — Nagyon munkaigényes. Egy nap alatt mindössze 6 darabot tudunk belőle készíteni. Egymillió forint értékű eozio dísztárgy A következő termékfőcsoport az edény- és díszműáru; A hírekkel ellenkezően semmivel sem gyártanak több során^'A ta^cftós^ott Kapnak-e elegendő mennyist 1500-1600 torna edényt készt- 1 ** « minőseget, vagy sem. tenek a pécsi gyárban. Ko- mersz-edényeket: tányérokat és bögréket, étkészleteket, j mokkás készleteket és teás1 készleteket. Választék? Nem nagy. Háromféle étkészlet, há- í romféle mokkás készlet és ' kétféle teás készlet „forog a | korongokon”, s természetesen ; a szóló tányérok és bögrék. Hány tányért gyártanak? ! Hiszen az eredményt tonnában mérik. — Egy tonna tányér körűi-; belül 2—2200 darab lehet Egy tányér súlya 40—50 deka. — S a sokat vitatott eozin? Keresik-e? Gyártják-e? — Eozinből évente egyroíl- i lió forint értékűt készítünk. Többet nem is tudnánk.! Egyébként nem keresik na-1 gyón az eozin-figurákat. A 1 kerámia termékek kedvelteb- < bek. Edényből és dfszműbő! első- J sorban a hazai igényeket elé- J gítik ki, külföldre alig kerül ; valami. Itt a herendi éké az < elsőbbség. Kályhái, kéagyagárrt, éptttetdíszek Mindhárom termékféleség í érdekes. A kályha azért, mert í hiánycikk, a kőagyagáru és j az épületkerámia pedig ritka- ; sága miatt A gyár kályhaüzemének is' adott a kapacitása- Tíz éve; egyenletesen termelnek, éven-; ként 4400 tonnák. — Ez hány kályha? — Körülbelül 20 000. Kétféle színben készítik a csempéket: sima csontszínűt és barna mintásat. — Továbbra is hiánycikk marad a kályha? — Valamit enyhül a helyzet, mert a romhányí kályha- gyárban rekonstrukciót hajtottak végre, áttértek az öntésre, újabb kemencét is építettek ... — A pécsi gyárban nem lehetne növelni a termelést? — Nem tudjuk. TJjabb kemence kellene. Nálunk nem is lesz fejlesztés. Romhányé a profil. — A kőagyagáruk elsősorban csövek és edények formájában jelennek meg. Mivel savállóak, ezért olyan helyen használják, ahol savas folyadékokkal dolgoznak. Mennyisége nem jelentős a gyár termelésében. Ugyancsak kisebb értéket jelent az épületkerámia és épület díszítő elemek előállítása, bár ez már sokkal érdekesebb termékcsoport, hiszen régen ta nagy híre volt a pécsi gyárban készült épületdíszeknek; A fellendült műemlékvédelem és épülethelyreállítási munka fellendítette az épület- kerámia gyártását is. Persze, a kapacitás ez esetben is adott. A pécsi Porcelángyárban készítették a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a Hold utcai volt Takarékpénztár, a volt Posta palota, a Tudományos Akadémia és még számos szép műemlék jellegű épület díszeit, szobrait, cserepeit. — Az épületkerámia (pyrogránit) fagyálló, mázas és máz nélküli (matt) kivitelben készül. Híradástechnikai „apróságok“ A REMIX részére készülő ellenállástestek valóban apróságok, hiszen a rövidke rudak 1,2 milliméteres átmérőtől a 20 milliméteresig váltakoznak. A REMIX használja fel ezeket a kis porcelán részecskéket a rádió, a televízió és más elektromos berendezések szövevényeiben. — Évente 108 millió darabot gyártunk belőle. — mondja a termelési osztály vezetője. S végezetül néhány adatot: a pécsi Porcelángyár idei éves tervét megfelelően teljesítette szeptember elsejéig. A féléves fordulókor 105,6 százalék volt a teljesítés, ami biztos kilátásokat jelent évvégére. Persze, nagy probléma a gáz. Aprő. mélybevágott földút vezet oda a napközihez Mecseknádasdon. Almos lovak kanyarodnak ki a tele szekérrel, a nagy diófák alatt meg, ott, ahol vége a kis útnak, szekcskavágó dolgozik gőzerővel. Végre gyors trappban feltűnik egy tréningruhás iskolásgyerek, hátán vidáman ficánkol a tömött táska. Befut a kiskapun, végignyargal a bezárt ajtó előtt hátra, az épület mögé. Ugylátszik, ott van hát tulajdonképpen a napközi; A külső kertben zöld gyepszőnyeg, sötét fenyők, nehéz szirmú dáliák és egy-két rózsatő. A ház mögött kis zöld udvar, innen már könnyű eltalálni, ha másként nem, hát a szagok után; Az alacsony konyhában nagy kondérban íő a tejfölös krumplileves. óriá3 lábasban vár a felszelt kifli, kis tálakban a mák. a cukor, de még egy zacskó mazsola is. — Mákosguba lesz az ebéd. A mazsolát rettentően szeretik a gyerekek. A szakácsnő fehér „egyenruhában* 1« serénykedik, a „tanár néni” pedig, aki gondnok, nevelő egyszemélyin, az asztal mellett befőttnek magozza a szilvát. — Muszáj segíteni - maS a gáz nemcsak a gyárnak probléma, hanem a város lakóinak is. Ha több lenne belőle, akkor gázzal fűthetnének minden kemencét, s nem szennyeznék korommal a környéket. A Porcelángyár a város legnagyobb gázfogyasztója, naponta 4500 köbmétert használnak el. Jelenleg 15 kemencét fűtenek gázzal. Szénnel nyolc kemencében tüzelnek, s havonta 1000 tonna a felhasználás tatai darabosból és hidasi brikettből. A gyár éves termelési értéke valamivel meghaladja a 110 millió forintot. A gyár dolgozóinak a száma 1430, s nem a nők vannak többségben, hanem a férfiak, a női dolgozók száma körülbelül 600. A gyárban a dolgozók átlagkeresete havonta 1550 forint. Ennyivel kívántam kiegészíteni a társaság egyik játékosának feleletét. Gazdagh István Baranya megye szövetkezeti gazdaságai a fehérje előállításának új módszerével kísérleteznek és ennek széleskörű gyakorlati alkalmazásával országos viszonylatban is úttörő munkát végeznek. Közismert dolog ugyanis, hogy az állatok számára oly fontos fehérje — hazánkban éppenúgy, mint világszerte — nem áll kellő mennyiségben az állat- tenyésztő gazdaságok rendelkezésére és egyelőre nem is tudják pótolni a termesztett takarmányokkal. Minden várakozást felülmúlt Van azonban egy kitűnő műtrágya: a karbamid, amelyet mi a Szovjetunióból kapunk és leginkább levéltrágyázásra használnak, amely* nek érdekes ' tulajdonsága, hogy takarmányba keverve dúsítja ennek fehérjetartalmát. A szakemberek kiszámították. hogy a hókristályokhoz hasonló, nitrogéntartalmú műtrágya minden mázsájából, amelynek az ára egyébként mindössze háromszáz forint, a A legújabb fazon mm Harmincezer pár cipőt gyárt ebben a negyedévben a pécsi Kossuth Cipész Ktsz. Tizenhétezret exportálnak, a többit a hazai kereskedelemnek adják át. A szövetkezetben újabb modellek gyártását kezdik, tizenkétezer pár női csizmára kaptak megrendelést. Képen: a szövetkezet új gyártmányai. Élet a napköziben gyarázza —ketten vagyunk minden munkára. Harmincnyolcán étkeznek itt, és az ebédnek kész kell lenni fél egyre. •— Mindig el is készül? >— Egyszer-egyszer bizony segíteniük kell a gyerekeknek is. Gradwohl Istvánnénak hívják a szakácsnőt, Gothár Józsefnénak a „tanár nénit”. Igen sok a dolguk, meg nem áll kezükben a munka, de közben jólesik kicsit me- sélgetni. Úgy is mondhatnánk: panaszkodni, de úgy talán félreértenék. Míg a szakácsnő a csikorgásra való tekintettel későbbre halasztja a darálást, s a levesbe való tésztához fog hozzá, a tanár néni a bevásárlás nehézségeiről beszél; — Amit nagyobb tételben vásárol ink, elhozza az fmsz kocsija. De tejet, pékárut, húst, tejfölt, tojást meglehetősen nehéz megvásárolni. Bonyhádra jártunk a piacra, most meg házaktól vesszük, de most kevés a tojás. Tavasszal a zöldséggel van baj. Azt hittem, városban azért köiivnyebb lehet a beszerzés. Nem beszélve arról, hogy ezt is mi ketten csináljuk. Azért megmutatja a raktárt, van ott sokféle, elálló élelmiszer. A hajdani gyümölcspince boltívei alatt pedig a telet várja a tüzelő. — És csak hat forintot kapunk egy gyerekre naponta. Nem túságosan sok. Azon szoktam gondolkodni, mi lehet az oka, hogy az óvodában ugyanennyi, holott itt minálunk ezek a fejlődésben lévő 10—14 eves gyerekek fölfalnák a fél világot. — Az óvodások megehetnek fejenként egy-két palacsintát — töpreng tész- tagyúrás közben a szakácsnő. — A mieink megennének tízet-tizenötöt is. Na. azért ötöt-hatot kapnak ám! A tészta is kiadós dolog, nagyon szeretik, abból aztán egy ebédrevalóval beteríthetném az egész konyhát! A harmincegynehány gyerek itt tízóraizik, ebedel és uzsonnázik. Mind falubeliek, egy órától ötig vannak a napköziben, a tehenek 2200 liter ttej előállításéra elegendő ' fehérjét tudnak előállítani. Megyénk két nagy állattenyésztő gazdaságában — a mágocsi Béke és a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezetben — már tíz hónap óta alkalmazzák ezt a módszert és hatása, különösen a tejtermelésben, minden várakozást felülmúlt. Szederkényben meglehetősen gyenge takarmányozás mellett, a kar- bamid segítségével, a téli hónapokban is tartani tudták a tejtermelés korábbi szintjét. Mágocson pedig, hasonló módszerrel, még emelkedett is a tehenek napi tej hozama a téli időszakban. A kísérletekhez nagy segítséget nyújt a Kaposvári Felsőfokú Állattenyésztési Technikum kutatócsoportja, amelynek tagjai már hosszú idő óta vizsgálják a karbamid hatását a takarmányozásban. Irányításukkal a mágocsi Béke és a szederkényi Karasica Gyöngye Termelőszövetkezet agro- nómusai továbbfejlesztik most a karbamidos módszert. Eddig a műtrágyát mindig közvetlenül az etetés előtt keverték a takarmányba. Ez azonban körülményes eljárás volt, mivel a karbamid megfelelő adagolása nagy szakértelmet és gondosságot, óvatosságot igényel. Az országos keret tíz százaléka Most. a silózás idején, egyszerre keverik a felszecskázott silókukoricához, napraforgóhoz vagy kukoricaszárhoz a karbamidot. Ennél a munkánál természetesen szintén jelen kell lenniük a szakembereknek és ellenőrizniük kell a műtrágya adagolását, viszont a siló etetésénél már nerrt lesz gondjuk a keverésre az állat- gondozóknak. Mágocson miiH- egy 250 mázsa, Szederkényben pedig 150 mázsa vízben feloldott műtrágyát locsolnak folyamatosan a silódobokra. A Földművelésügyi Minisztérium felfigyelt a jéléntős baranyai kezdeményezésre és támogatását nyújtotta ehhez, így például 24 vagon karba- mid-műtrágyát utalt ki a megyének fehérjedúsítósi kísérletek céljára — ez az országos keretnek tíz százaléka! A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség munkatársainak irányításával körülbelül negyven termelőszövetkezetben kezdik meg mostanában a karbamidos takarmánydetést. Egyaránt alkalmazzák az új módszert a szarvasmarháknál és a juhoknál: a tej-, illetve a gyapjúhozam növelése, a hústermelés fokozása és a növen- dékállatok fejlődésének elősegítése végett. Beláthatatlan táv’atok Hogy végül is mennyire válik majd be ez az új módszer, azt ma még — természetesen — nem lehet tudni, noha az eredmények igen biztatóak. A szakemberek remélik, hóigv ) karbamidnak az állattenyésztésben való széleskörű felhasználásával jórészt mégö‘ciha tó a fehérjeprobléma. Ez pedig azt jelentené, hogy msí lehetne változtatni mezőgazdaságunk vetésszerkezetet: a főleg fehérjenyerés céljából vetett, takarmánynövények helyén kalászosokat vagy ipari növényeket termeszthetnénk. Pécs—baranyai J Idegenforgalmi Tájékoztató „Baranya megye képes térképe mellékleteként átnyújtjuk kedves vendégünknek ezt a kis tájékoztatót. Úgy gondoljuk, hogy minden hasznos tudnivalót megtalál benne, amelyre látogatása alkalmával szüksége lehet. Azokról az idegenforgalmi helyekről, valamint utazása alkalmával érintett főbb településekről adunk tájékoztatót, ahol érdemes néhány napot pihenni ...” — Ezt olvashatják majd bevezetőként mindazok, akik megvásárolják a Panoráma Idegenforgalmi Könyvkiadónál az év végéig megjelenő, valószínűleg a „Pécs— baranyai Idegenforgalmi Tájékoztató” címet viselő kiadványt, mely hasznos segítője •— Ebéd után — mondja a tanárnő — egy kicsit sportolunk, itt nem messze van a sportpálya, télen közösen szánkózni megyünk, zenét hallgatunk vagy diafilmet vetítünk. így kicsit fölfrissülnek és háromtól négyig aztán szigorú tanulás kezdődik. Négy után elkezdem ellenőrizni, kikérdezni a leckét — Igen, barátságos hely, csak kicsit kicsi — mondja a tanárnő. — Jövőre kollégiumot terveznek itt. Már költöznek kifelé a lakók az épület másik szárnyából is. Van egy nagy terem, a régi malom maradványa. Kellene is nagyon a kollégium, mert ha itt körzetesítenek, a gyerekek nem tudnak bejárni. Nincsenek erre még utak, nem tudnak közlekedni járművek. Sok a gyerek a környéken, aki még most is teljesen osztatlan iskolában tanul. Úgy számoljuk, hog3’ 100—120 gyerek volna a kollégiumban. Akkor persze mindent bővíteni kell majd. Addig is jó hely ez itt a falu gyerekeinek, akik beszélgetésünk vége felé már izgatott csikó-ugrálással. szimatoló orral szállingóztak az iskola felől. ^ [ lehet Pécs és Baranya ventíóI geinek. A kiadvány szerkesztői kör-» lik a legfontosabb tudniiate- kát az idegenforgalmi h lyekről és látványosságokról, vasúti és autóbusz-közlekedésről, szállási, étkezési és szórakozási lehetőségekről és minden olyan felvilágosítást megadnak, melynek birtokában valóban kellemes napokat tölthetnek városunkban és megyénkben az idegenek. Abaligetről például megtudhatják, hogy tengerszintfeletti magassága 209 méter, lakosainak száma 685, Pécstől való távolsága műúton 19,5 kilométer, vonaton 40 kilométer, Budapesttől 192 kilométernyi: t fekszik, s pontosan azt is, hogy vonaton és autóbuszos mennyibe kerül a közlekedés. A Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal turistaszállásán 32 vendég részére tudnak té- len-nyáron szobát biztoßitant a nyári hónapokban pedig 96 vendéget helyezhetnek el » campingben. Részletesen közli a tájékoztató az étkezési lehetőségeket, természetesen árfelsorolással és sok egyéb mellett felvilágosítást ad a devizabeváltás módjáról a a filmszínház műsoráról, bar- langlátogatások idejéről, bércsónakok díjáról és a látnivalókról. Pécsen és Abaligó- ten kívül helyet kapott a kiadványban Beremend, a Dom- bay-tó, Dunaszekcső, Harkány, Hosszúhetény, Kárász, Komló, Magyaregregy, Magyarherte- lend, Mágocs, Máré-váfa, Má- riagyűd, Mecseknádasd, M6- hács, Óbánya, Orfű, Pécsvá- rad, Sásd, Selyé, Siklós. Si- konda, Szászvár. SzentlőrinC, Szigetvár, Vajszió és Villány is. A Baranya megyei, valamint a Pécsi Idegenforgalmi Hivatalnak ez lesz az első közös kiadványa, amely a jövőben évenként jelenik meg, rendszeresen felfrissített adatokkal. A tájékoztató olcsfl lesz, s bizonyosan hasznos Olvasmánya nemcsak az ideér kező idegeneknek, hanem • város és a megye nevezetességei iránt érdeklődő helybeK. K.
