Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-06 / 209. szám

BEMUTATJUK

a színház új művészeit

A közönség előtt a Pécsi Nemzeti Színház még nem nyitotta meg a kapuit, de a színészek, rendezők, karmesterek számára a szezon már elkezdődött. A színház új művészei is sorra megérkeznek, bekapcsolódnak a munkába, beilleszkednek az együttesbe.

Próbatermekben még az idén is hiány van. így aztán nem csoda, ha Léner Péter réndező gárdáját, akik Shaw „Az ördög cimborája” című darabját próbálják a Szabadság úti iskola egyik tantermében találjuk meg. A darabban az új színészek közül többen is szerepelnek, Izsóf Vilmos, Váradi Szabolcs, Halász Judit. Izsóf Vilmost már bemutattuk a pécsi közönségnek. de Halász Juditról és Váradi Szabolcsról még nem írtunk.

HALÁSZ JUDIT, igazság szerint nem ismeretlen a film és színházszerető közönség előtt. Igaz ugyan, hogy Halász Judit most fejezte be a főiskolát, és ez az első „valódi” színházi éve, de játszott már a József Attila Színházban, és a Madách Színházban. Játszott az „Esős vasárnap”, az „Asszony a telepen” című filmekben. Játszik Szabó István rendező első filmjében az „Álmodozások korá”- ban is, ámít a közeljövőben Thu tatnak be a filmszínházak. Kedvenc szerepe volt Szép Ernő „Május" című egyfelvo- násosában, melyet a televízióban Ádám Ottó rendezett... „Hogy miért éppen Pécsre szerződött?”

— Ezt nagyon nehéz megmondani ... Valami vonzott. Itt van talán a legtöbb lehetőség a számomra. Szegedre, Győrbe mehettem volna még, de két kollégám is ide jött. A munka megy, Léner Péterrel nagyon kényelmesen lehet dolgozni, nyugodt munkatempója van. Módja van a színésznek jól megismerni a szerepet. Egy-egy szerep megoldása, szerintem megismerési folyamat, melyben az alkotó saját lehetőségeit, képességét bontja ki. Aztán részévé válik ez egy folyamatnak, a pálya ivének — mondta Halász Judit.

járta Svájcot, Ausztriát, Olaszországot, Franciaországot. A színészi munka ilyen hosszú utazás után szinte pihenésnek számít. — Egyébként Szegedről szerződött Pécsre.

— A színház hívott és én jöttem — mondta — ahová hívják az embert, oda nyilván várják is. Pécs „feljövő” színház, jó itt munkához látni. Talán ez az a színház a vidékiek közül, amelyik a mo dem színházi törekvéseket leginkább gyakorolja. Beszélnek a modem színházról mindenhol, de itt cselekednek is. A korszerű, intellektuális színjátszás varázsa pedig mozgásba hozza a színészt. A városban persze az is szimpatikus, hogy egyetemi város, sok az értő fiatal, nagy az új iránti fogékonyság. Pécshez egyébként nincs közöm, ha csak az nem, hogy valamikor itt doktoráltam.

NAGY FERENC karmester a budapesti Petőfi Színháztól szerződött Pécsre. A Petőfi Színháznál négy évig dolgozott, előtte a Honvéd Művész- együttes zenei vezetője volt. Nagy Ferenc pécsi orientációja szinte természetes.

lettet Nagyon szép feladat, főként izgalmas. Termékenyen szeretnék részt venni a színház és Pécs zenei életében. Ezek a tervek. Sok segítő készséggel találkoztam, szívesen jöttem — mondta Nagy Ferenc.

TÖTH MÁRIA nem ismeretien Pécsett, a közönség pódiumon Is láthatta férjével, Kiss Vilmos Péter hegedű- művésszel. Tóth Mária négy évig tanított a Zeneművészeti Szakiskolában, s most a Pé— A Petőfi Színházban sokszor együtt működtem a pécsi balettel, így jól ismerjük már egymást Pécsre az opera és a balett vonzott. A tervek szerint a Don Juan-t fogom vezényelni, aztán a bácsi Nemzeti Színházban, mint

szóló korrepetitor folytatja a munkáját.

— Nagyon szeretem az operákat, nagy kedvvel vállaltam az érdekes, izgalmas munkát. Idővel szeretnék olyan kitűnő korrepetitorrá válni, mint Laky György volt — mondta.

Győri Emil, Kárpáti Zoltán és Polonyi Gyöngyi bemutatásával még adósak maradtunk. Róluk legközelebb, esetleg már munka közben.

B. B.

Az írószövetség őszi-téli programja

A Magyar írók Szövetsége Pécsi Csoportja összeállította őszi-téli vita és munkaprogramját. A tervek szerint szeptemberben „A kritika néhány problémája” címmel Szabolcsi Miklós József Attila-díjas kritikus, irodalomtörténész tart előadást. Októberben Horváth Zsigmond irodalomtörténész a Jelenkor prózai rovatáról tart vitaindító előadást.

Az írószövetség felkérte Kis Ferenc Debrecenben élő irodalomtörténészt, hogy a prózai vita után, a Jelenkor lírai rovatáról tartson előadást. Berták László, Galambost László és Makay Ida „Lengő fényhidak.” című verseskötetéről a tervek szerint llia Mihály irodalomtörténész indít vitát. A Jelenkor 1964-es kritikai anyagáról az év végén Kováts Sándor Iván tart elemző előadást. Az írószövetség meghívta Tarbai Ede dramaturgot, hogy a „Televíziói dramaturgiája” címmel tartson előadást, Nemeskürty Istvánt a „Film és az irodalom kapcsolata" című előadás. Ottó Ferencet pedig a „Vers és zene” című előadás megtartására. A tervek szerint a „Mai olasz prózáról” T. Polgár István, „A korszerű balettról” Eck Imre tart majd előadást. Arató Károly közeljövőben megjelenő verseskötetének vitaindító előadását B. Nagy László kritikus tartja. Az Írószövetség a nyilvános vitáig mellett néhány zártkörű vitát is rendez majd kéziratos művekről, kísérletekről.

A pécsi írók az ősz folyamán több irodalmi esten íróolvasó találkozón is résztvesz- nek majd. A Jelenkor alkotó gárdájának szeptemberben Székesfehérváron, a városi tanács v. b.-elnök helyettesének rendezésében lesz irodalmi esi je. Október 8-án Mecsekná- dasdon szerepelnek, október 10-én pedig Hidason szerepelnek Major Mátyás művelődési ház igazgató ál'tal rendezett irodalmi esten.

Kassák Lajos:

cA. szerelem hulLámd

Ne nézd az arcom ne kérdezd a nevem a megváltás pillanata ez mikor késélen áll az áldozat és vakon egyensúlyoz.

Állok

és várakozom.

Ne nézd az arcom ne kérdezd a nevem rég elfelejtettem,

A mezőn felejtettem el mikor egy kislány szoknyája után rohantam.

Mondom, egy kislány szoknyája után rohantam.

Csak azt a szoknyát láttam amint ég és föld között repült és egy nevetést hallottam vörös és kék nevetést valahonnan már a távoli erdő sűrűjéből.

O játékaink,

zsendülő szerelmeink hullámai hizelkedés a szóban, pezsdítő áramok a tapintásban,

Egy borjú jámborságával éltem kitárulkozva és meghitten.

Mezítláb rohantam utánad te kislány s a felvert porban íme eltűntem se fényesség felettem se kísérő árnyékom.

Már csak benned élek szalmahajú kislány

ajkam mosolya, nevem hangzata nélkül.

Bárdosi Németh János:

hintán Óiéin en i lék k ön íjaéh e

Pirosra kék, te így rakod parázsló, égő csillagod, aztán a kékre piros jön, zuhog a nyári fényözön.

Hegyek lángolnak, oly meredt a tüzbemártott szőlőhegy, karók közt röppen a sugár, egy boldog pofa rádudál.

Izzón, remegve, színre színt így raksz te, mindig meglegyint belőle valami merész, amit nem érthet meg az ész.

Csak a szív tudja, így tehát török hozzá egy ceruzát, az se írhat mást, piros, kék, amit te pingálsz: menedék. ,

És aki nézi, érzi, hogy a szíve oly lángot fogott, futna, de vele fut a láng, a présház, domb s egy vad katáng.

Szigetvár az irodalomban

VÄRADY SZABOLCS éppen egy nyugati turnéról érkezett Pécsre, másfél hónapig

SZIGETVÁR a tőrök hadsereggel szemben hősiesen el. lenálló Zrínyi Miklós révén a hazaszeretet, a kötelességteljesítés, az önfeláldozás szimbóluma lett. Ez a magyarázata annak, hogy az évszázadok folyamán számos neves magyar író, költő, művész kereste fel ezt a községet, a várat, s sorra születtek a Szigetvárról és a Zrínyiről szóló versek, hősköltemények, színdarabok, regények.

A szigetvári katolikus templom mellett egy szép, romantikus stílusban épült ház áll. Ennek a helyén volt Török Bálint lakóháza, amely ben több mint pyolc évig szolgált Tinódi Lantos Sebestyén, a XVI. század legjelentősebb magyar ónekmondója. Ifjúságának legszebb éveit töltötte Szigetvárott. Több művet írt, de sajnos, csak a „Judit asszony históriája” című éneke maradt ránk.

Ugyanabban a házban, amelyben Tinódi Lantos Sebestyén élt, töltötte gyermekkorát Istvánffy Miklós költő, és történetíró, a „magyar Lí- vius” is. Történelmi munkájában megírta az 1566. évi szigetvári várostrom lefolyását. Ez a latin nyelvű leírás volt a költő Zrínyi Miklós főforrása, amikor megírta a „Szigeti veszedelem” című époszát. Az épiosz főhőse: a költő dédapja, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős. Régi magyar irodalmunknak ez a páratlan remekműve nemcsak saját korát, hanem a ma emberét is hazaszeretetre, meg aem aliku- vásra tanítja.

Feltehető, hogy Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője is megfordult Szigetvárott, Erre abból lehet következtetni, hogy 1830-ban megírta a „Zrínyi dala” című versét. Ebben a szabad és har. cos múlt képével akarta felébreszteni a Habsburg uralomnak behódoló, elkorcsosodott nemességet.

Kölcsey Ferenc „Zrínyi második éneke” címmel 1838- ban újabb verset is írt. Ez — éppen úgy, mint az első — párbeszéd. A költő Zrínyi ajkára adja esdeklését a sorshoz. A „Zrínyi második éneke” a nemzethalál megrázó jóslatával fejeződik be. Ez volt Kölcsey utolsó verse. Hazafiúi csalódásának mélypontján írta.

Csokonai Vitéz Mihályról. a felvilágosodás korának legnagyobb költőjéről biztosan tudjuk, hogy megfordult Szigetvárott: Kolta Ferenc „Baranya” című 1958-ban megjelent könyvében azt állítja, hogy Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben Festetich Lajos vendégeként két napot töltött Szigetvárott.

Vörösmarty Mihály a magyar romantika és reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja is ellátogatott Szigetvárra. Apja halála után a Tolna megyei Börzsönyben a Perczel-családnál vállalt nevelői állást. 1821 őszén urasági hin tón elvitte a három Perczel-fiút Mohácsra, Siklósra majd Szigetvárra. Perezel Mór írásaiból tudjuk, hogy Vörösmartynak a költő Zrínyi volt a kedvenc írója. Szívesen olvasgatta verseit és a Perczel-fiókkal is felolvastatta. Zrínyi leírása alapján magyarázta el nekik a szigetvári vár ostromát is. Ez a kirándulás adta egyébként az ihletet Vörösmartynak „Szigetvár” című ódájának megírásához.

A kirándulásiról később Perczel Mór a következőkben számolt be: „Fiatal képzelődésünkre rendkívül hatott a táj, a vár, a dicső emlékek. Egész testemben reszkettem a tűz és lelkesedés miatt: Vörösmarty is egészen felma- gasztosulva beszélt Zrínyiről a vitézről és midőn nemsokára egyikét irá legszebb fiatalkori költeményeinek, maga mondá, hogy az azt sugalló érzelmeit egyenesen a hőstett színhelyéről hozta magával.” \

Vörösmarty látogatásának emlékeit még ma is őrzi Szigetvár. A várkapu mellett fekete márványtáblába vésve Vörösmarty szavait olvashatjuk: „A lelkes eljár ősei sírjához s a légi fényénél gyújt új szövétneket”. Az 1878-ban Zrínyinek és hős bajtársainak állított, a félholdas zászlóra és ágyúcsőre taposó oroszlánszobor talpazata pedig ma is Vörösmarty szép epigrammáját őrzi.

Petőfi Sándor is megfordult Szigetvárott. A naptár 1841. szeptemberét mutatta. Petőfi Sándor, aki a Mohácson feloszlott színtársulatnak egyik tagja volt. Pécsen keresztül Sopronba indult diáknak. A nyurga ifjú, ócska felleghajtó köpenyében Pécsről Szigetvár felé tartott.

Ez kiderül abból a levélből, amelyet 1842. július 7-én Pápáról Vieszkára írt barátjának; Szeberényi Lajosnak. Ebben többek között a következőket írta: „Három hónapig színészkedtem, társaságunk tönkrement s én annyi bal- szerencse közt oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, elbúcsúztam a színészektől Mohácson (de ha isten segít, nem örökre) s per varies casus et tot discrimi- na rerum Mohácsról Pécs, Szigetvár, Kaposvár, Keszthely, Sümeg és Szombathelyen keresztül Sopronba értem ...”

Valószínű, hogy Mikszáth Kálmán a magyar regény és novellairodalom nagy művésze is járt Szigetvárott. Ugyanis „Új Zrínyi ász” című regénye olyan leírásokat tartalmaz, amelyeket helyszíni ismeretek nélkül nem írhatott volna meg. 1898-ban megjelent regényében a feudális oligarchiának a nagytőkével való összefonódását, gazdasági és politikai üzelmeit mutatja be. Regénye főhőséül a halottaiból feltámadott szigetvári hőst teszi meg.

Feltételezhető, hogy Jókai Mór a nagy magyar regényíró is ellátogatott Szigetvárra. — Ugyanis, amikor megírta a „Szigetvári vértanúk” című drámáját, még le is rajzolta a várat. Ezzel kapcsolatban Kováts Valéria „A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1962” című 1963-ban megjelent kiadványban a következőket írja: „Jókai Mór Magyar nemzeti vértanúk, igen népszerű könyvének egyik története, a Szigetvári vértanúk romantikus, a történeti eseményekkel csak nagy vonásokban összehozható elbeszélése a századforduló polgái: társadalmának igen népszerű olvasmánya volt. s a szigetvári polgárság körében e könyv ismertté lett, de a nép- hagyomány számára ismeretlen maradt. Meg kell jegyeznünk, hogy Jókai szigetvári elbeszélése éppen Szige~ v polgári lakossága előtt a év; nem tudott mély ber.j ui.inakat elérni, mert ismereteiben nagyon távol esett azoktól a történeti eseményektől, melyeket a polgárság ismert, s Jókai történetének számuk« nem volt hitele, s ezt a köny- illusztrációi még fokozták s. Ugyanis az egyik képen Szigetvár várát hatalmas sziklákon épült soktomyú pompás várkastélynak tüntetni fel mely teljesen elüt a mocsárban, a lapályos vidéken elterülő, a környezetbe beolvadt nagy, alig 8—10 méter magas falú valóságos szigetvári vártól, amelyet a szigetváriad maguk előtt láthattak.”

Kolta Ferenc „Baranya” c 1958-ban megjelent kiadva nyában — a 245. oldalon írja, hogy Móricz Zsigmonc is járt, mégpedig 1924 nyarai Szigetvárott családjával.

Két év múlva nagy ünnep ségek színhelye lesz Szigetvár Bizonyosra vehető, hogy i 400. évforduló alkalma bó újabb versek, elbeszélései; regények, színdarabok szülét nek az új magyar írók tol Iából is és még erőteljes-eb ben kidomborodik majd Szi getvár szerepe a magyar iro dalomban.

Pusztai Jozset

!