Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-06 / 209. szám
Komplett egyetemi centrum lesz Pécsett Hozzáfogtak az egyetemi városrész oiásodik ütemének építéséhez Dr. Donhoffer Szilárd rektor nyilatkozata Az új egyetemi év kezdete alkalmából felkerestük dr. Csizmadia Andor egyetemi tanárt, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját és megkértük, adjon választ szerkesztőségünk kérdéseire. A kérdéseket és a válaszokat az alábbiakban közöljük. — Milyen helyet foglal el a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a magyar felsőoktatási intézmények között? — A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara az országban három helyen (Budapesten, Pécsett és Szegeden) folyó jogi oktatás egyik bázisa. A magyar jogi utánpótlás biztosítása mintegy egynegyed részben Pécsre hárul. Pécs látja el elsősorban a Dunántúl és a déli Duna- mellék jogi oktatását. — Hány hallgatót vettek fel az új tanévre, volt-e túljelentkezés, melyek az idei felvételi vizsgák tapasztalatai, milyen a kollégiumi elhelyezés lehetősége? — Az új tanévre nappali tagozatra 70, esti és levelező tagozatra 150 hallgatót vettünk fel. A 150 főből az esti tagozatra 66, a levelező tagozatra 84 hallgató jut. Az új tanévi felvételek iránt igen nagy volt az érdeklődés. A nappali tagozatra 250 fő jelentkezett, az esti és levelező tagozatra pedig 415 fő. A felszabadulás óta a jelentkezők száma az idén volt a legmagasabb. Az igen nagyszámú jelentkezés mellett minőségi javulásit is tapasztaltunk. A nappali tagozatra jelentkezettek között igen nagy volt a kitűnők és a jelesek aránya, és a vizsgákon meg is látszott, hogy a fiatalok céltudatosan készültek a felvételi vizsgájukra, és a céltudatosság mellett, megfelelő fokú hivatástudatot is tapasztalhattunk. Bizonyos mértékű különbség még mutatkozik az egyes középiskolai minősítések között, de úgy gondoljuk, hogyha a középiskolákban a tanulóifjúsággal kéllőképen ismertetik a jelen- egi felvételi vizsgarendszert, Így a több éven át tartó cél- mdatos felkészülés a minőségi különbségek csökkenésére fog vezetni. Az idén a magyar Új könyvek Alain Bombard: ÖNKÉNTES HAJÓTÖRÖTT A lelkes francia orvos arra vállalkozott, hogy bebizonyítja: a hajótöröttek legnagyobb ellensége a félelem és az akaraterő hiánya. Az „önkéntes hajótörött” gumicsónakjával 65 nap alatt ért el a Kanári-szigetekről Amerikába, s közben táplálékát kizárólag a tengerből szerezte. Könyve ennek a 65 napnak érdekes, naplószerű leírása. MAGYAR POKOL A magyarországi fehérter- ror betiltott és üldözött kiadványok tükrében. A magyar történelem egyik legsötétebb időszakát mutatják be megdöbbentő erővel a kötetben enybegi/űjtött cikkek, tudósítások. elbeszélések, versek és r'izok. Üldözött kommunisták, külföldre menekült írók és művészek. az igazságért síkra s~áV.ó toliforgatók írásaiból áll e~ az érdekes válogatás. Pap Károlyné: HALLGATÓDZÓK A Magvető kiadásában megjelent novelláskötet Írásai önmagukban is kerek elbeszélések. De egybefűzve mélyebb értelmet nyernek, s végülis egy-két emberöltőn átfutó családregénnyé kerekednek. Tanévnyitó az Orvostudományi Egyetemen Tanévnyitó ünnepséget tartottak tegnap délben a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. Az elnökségben dr. Donhoffer Szilárd, az egyetem rektora, dr. Kovácsovics János, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője, dr. Boros Béla, dr. Ráüss Károly, dr. Szabó Dezső rektorhelyettesek dr. Tényi Jenő, az egyetemi pártbizottság titkára, Végi János, az egyetem KISZ-titkára foglaltak helyet. A tanévnyitó ünnepségen az elsőéves orvostanhallgatók letették az esküt, majd pedig dr. Donhoffer Szilárd és dr. Ráüss Károly emelkedett szólásra. A Pécsi Tudományegyetem fejlesztése elsőrendű nemzeti érdek Dr. Csizmadia Andor dékán nyilatkozata zött folytathatjuk, mint ma. Tekintve, hogy a rendelkezésre álló időnk rövid, csak akkor számíthatunk sikerre, ha messzemenő támogatást kapunk a város és megye minden illetékes szervétől. — Nyílik-e új tanszék, lesz-e új intézet a második nagyütem befejezéséig? — Még ebben az évben biokémiai tanszéket alakítunk ki a Gyógyszertani Intézet egyik részén. Ezenkívül még kívánatos lenne új intézetek és tanszékek megnyitása. — Vannak-e még problémák a tudományos utánpótlás biztosításában? —■ Igen, vannak, s ennek oka a lakáshiány. Ez sokakat arra indít, hogy olyan helyre költözzenek, ahol lakást kapnak. Emiatt ma is sok értékes embert veszít az egyetem. — Várható-e javulás a betegellátásban, amíg az új, 400 ágyas klinikai tömböt át nem adják? — Az új tömb nemcsak a 400 ágy révén vezet változásokra, hanem azért is, mert vannak kapcsolódó részei is, többek között a konyha. A jelenlegi konyha roppant zsúfolt és korszerűden, az új modem lesz és háromezer személy ellátását teszi lehetővé. Novemberben adják át. Azt hiszem némileg már ez is javítani fog a helyzeten. — Gyakran halljuk, hogy a 400 ágyas tömb könnyít ugyan, de nem oldja meg a jelenlegi problémákat. Mikor szállíthatunk arra, hogy megszűnik a klinikák mai túlzsúfoltsága? — Az egyetem távlati fejlesztési tervében, tehát a második nagyütem befejezése után szerepel a harmadik nagyütem is. Ennek keretében új, 450 ágyas klinikai épülettömböt létesítünk az Ifjúság útja és Pacsirta utca által határolt területen. Ha mindez megvalósul, Pécs komplett orvosegyetemi centrummal rendelkezik. A hallgatóknak nem kell annyit vándorolniok a különböző klinikák között, mint ma. Enyhülnek az évközi klinikai gyakorlat problémái is, amelyről beszélgetésünk elején szóltunk. A távlati fejlesztési tervben új megyei kórház megépítése is szerepel. Ha a terv megvalósul, akkor Pécs és Baranya ellátottsága mintaképe lesz a szocialista egészségügynek. nyében lépnek erre a pályára Noha a tanulásban hanyagok, rendkívül igényessé válnak amikor az állások betöltéséről van szó. Nekik tulajdonítható, hogy az olyan félreeső tüdőszanatóriumokban, mint a Somogy megyei ötvöskón/i vagy lengyeltóti, máig sincs elég jelentkező. Ugyanezek Siklóst előnyben részesítik Szombathellyel szemben, meri arra számítanak, hogy valahogy majd Pécsre helyeztetik magukat A probléma megoldása komoly nevelési kérdés. Eredményekre csak akkor számíthatunk, ha a pártszervezet és KISZ támogat bennünket, s mellénk állnak azok a hallgatók is, akik példásak a hiva- tá sérzet ben. — Milyen fejlődést várhatunk az oktató-kutatómunka terén? Számíthatunk-e a jelenlegi anyagi-technikai bázis további bővítésére? — Igen, számíthatunk. Még az elmúlt hónapban hozzáfogtak az új, egyetemi városrész második ütemének építéséhez. A terveknek megfelelően átalakítják a volt Dózsa Lövésztiszti Iskola épületét és a mellette lévő két másik épületet, valamint felépítenek egy új épületszámyat. Ezenkívül a Dózsa épülete új emelettel bővül. A második nagyütem három lépcsőre bontható. Az elsőben elkészül a gazdasági igazgatóság épülete, a műhelyek, lebontják a Dózsa erre ítélt belső részeit. Ez a munka kezdődött meg augusztusban. A második lépcső a Dózsa főépületének átalakításával egyenlő. Ebben kap helyet az egyetem 12 tanszéke, az orvosi könyvtár, a rektori hivatal, a klub, aula és négy nagy előadóterem. A befejezést jelentő harmadik lépfcső a jelenlegi kát melléképület átalakítását je* enti. Itt kap helyet az egye- ;em 3 újabb tanszéke is. Az íj építkezéssel megoldódik az ígyetem 12 elméleti intézetélek elhelyezési problémája, f^rra törekszünk, hogy az új íelyre költöző intézeteket új 'épekkel és műszerekkel szemeljük fel. A második nagyütem építőiét a tervek szerint 1967 végé- g kell befejezni, s 142 millió brintba kerül, az első nagyü- em 210 milliós költségével izemben. Ha az építkezést be- ejezzük, az oktatást és tudo- nányos kutatást lényegesen kedvezőbb körülmények köMint közöltük, dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter a napokban beiktatta hivatalába dr. Donhoffer Szilárd professzort, a Pécsi Orovostu- dományi Egyetem új rektorát A beiktatást követően felkerestük dr. Donhoffer elvtársat és kérdéseket tettünk fel az egyetem oktató, gyógyító és kutató munkájáról. — Mi a véleménye rektor elvtársnak az orvosképzés ije- lenlegi helyzetéről, milyen tervei és elképzelései vannak ezzel kapcsolatban? — A jelenlegi orvosképzés bár sokat javult, de még nem tartom kielégítőnek. Az évközi klinikai gyakorlat változatlanul gyenge pontja maradt. Ez annyit jelent, hogy túl sok hallgató jut egy klinikára. Általában a 10 ágy: 1 hallgató arányt tartják ideálisnak, mi azonban messze elmaradtunk ettől az aránytól. Mindez arra vezet, hogy a hallgató az évközi gyakorlatokon nem tud elég- tapasztalatot szerezni, vagy nagyon körülményesen jut hozzájuk. Az új tanévben a gyermekkórházat, a városi és honvéd- korházat is bevonjuk a klinikai gyakorlatba. Ez némileg javít a helyzeten, de nem oldja meg a problémákat. Ahhoz, még az új klinikai tömb üzembehelyezése sem lesz elegendő. — Tudomásunk szerint sok diák él albérletben. Mikorra várható, hogy a jelenlegi áldatlan állapotot megszüntetik? — A harmadik ötéves tervben új, 400 ágyas orvoskollí- gium épül az egyetemi városrészben, a homokbánya területén. Az épület terveit 1966- ig kell elkészíteni. Jelenleg 1100 hallgatója van az egyetemnek, s ebből 340 kollégiumban, de nem megfelelő körülmények között van elhelyezve. Ha az új kollégium felépül, körülbelül 600 diák megfelelő ehelyezésére nyilik lehetőségünk.-r- Mi a véleménye rektor elvtársnak a fiatal, végzett, orvosok hivatásérzetéről? — Sokéin vizsgáznak jelesre belőle, egy nem jelentéktelen hányad azonban nem tanúsít elég érdeklődést tantárgyai iránt. Megelégszik azzal is, hogy átmegy a vizsgán. Tapasztalataink szerint sok esetben a szülőknél kell keresnünk a hibát. Nem egyszer ugyanis azok beszélik rá a gyermeküket arra, hogy orvos legyen. Az ilyen rábeszélt fiatalok a magasabb életszínvonal reményelv és irodalomból felkészültebbnek mutatkoztak a jelöltek, mint történelemből, noha eddig általában az ellenkezőjét tapasztaltuk. Az esti és levelező tagozatra jelentkezőknél a legszembetűnőbb a korhatár-eltolódás. Míg a korábbi években az ezen a tagozaton tanulók átlagos életkora 35—40 év volt, az idén jelentkezők átlagos életkora 25—30 év felé tolódott át. Ez az eltolódás jelzi, hogy a középiskolából kikerülő fiatalok egy része a továbbképzésnek ezt a formáját választja. A kollégiumi elhelyezés lehetősége korlátozott. Karunknak egy kollégiuma van. A kollégiumban 113 főt tudunk elhelyezni, a nem pécsi lakosú hallgatóknak körülbelül az 50 százalékát. Ezek közül a női hallgatók kollégiumi elhelyezését tudjuk a legkevésbé megoldani, a női hallgatók száma ugyanis évről évre növekedik, elhelyezésüket sem átszervezéssel, sem pedig a kollégium műszaki megosztásának megváltoztatásával biztosítani nem tudjuk, ezen csak egy új kollégium létesítésével lehet segíteni. — Milyen tudományos kutatómunka folyik jelenleg az egyetemen, a kutatók milyen támogatást kapnak a munkájukhoz, melyek a kutatások eddigi eredményei, és ezek a kutatások hogyan illeszkednek az egyetemes magyar jogkutatásba? — Oktatási-nevelési feladatainkat csak akikor tudjuk megvalósítani, ha karunkon is a marxizmus—leninizmus szilárd talaján álló, a szocialista állam- és jogtudomány nemzetközi szintjéhez igazodó oktató-nevelő munka folyik. Ebben elsődleges segédeszközeink a jó tankönyvek. Különösen kiemelem a tankönyvek készítésének fontosságát, hogy most, az oktatási reform során a jogi karokon is a legtöbb tárgyból új, a korszerű követelményeknek megfelelő tankönyveket kell készíteni. Oktatóink nem kis számban vesznek részt, a társkarok oktatóival karöltve, vagy önállóan az új jogi tankönyvek elkészítésében. Igazán jó tankönyvek azonban valójában csak akkor születhetnek, ha a gyakorlat tapasztalatait általánosító, komoly tudományos kutatómunka eredményei testesülnek meg benne. Ezért tulajdonítunk karunkon nagy fontosságot annak, hogy oktatóink a pedagógiai munka mellett minél intenzívebben vegyenek részt az állam- és jogtudományok terén folyó kutatómunkában. A legfontosabb teendőket a mi oktatóink számára is az országos távlati tudományos kutatási tervben megszabott témák, ránkháruló részfeladatainak kidolgozása jelenti. Ezek a kutatások a mindennapi élet által felvetett kérdések tisztázását célozzák, és megoldásuk, mint általában az igazi tudományos eredmények, a jogászi gyakorlat előbbre vitelét szolgálják. Lényegesnek tartjuk, hogy oktatóink tudományos kutatómunkájuk során fokozott figyelmet fordítsanak a Dunántúl, közelebbről pedig Baranya megye és Pécs város jog- alkalmazási gyakorlatában jelentkező kérdésekre. Ezért szoros kapcsolatban állunk a tanácsi, bírói és ügyészi, valamint a belügyi szervekkel is. Részt veszünk az általuk egybehívott értekezleteken, és. meghívjuk képviselőiket, hogy ankétokon és műhelyértekezleteken ismerhessük meg észrevételeiket és véleményüket : az általunk kutatott és feldől- ' gozott kérdéseket illetően. De még közvetlenebbül fordul : szűkebb pátriánk felé például ; a Baranya megyei nemzetisé- ' gek demográfiai jellegzetessé- i geit feldolgozni hivatott kuta- i tás, és egyetemünk alapításá- i nak elkövetkező 600. évfor- 1 duhajára tekintettel, foglalko- j zunk a pécsi egyelem történe- . tének feldolgozásával is. Oktatóink tapasztalatait az or- 1 szágos igazságügyi szervek is < hasznosítják, és bevonnak ben- ] nünket nagyjelentőségű törvényhozási munkálatokba. — J Hogy ezek közül csak néhány- 1 ra utaljak: részt vettünk a . közelmúltban az államigazga tási eljárásról szóló törvény a Polgári Törvénykönyv, í Büntető Törvénykönyv, t Büntetőeljárási Törvény é; más jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában. A vázolt sokrétű feladatok magoldásából professzoraink, docenseink és fiatalabb oktatóink egyaránt kiveszik részüket természetes azonban, hogj utóbbiaknak mindenekelőtt í tudományos minősítés grádu- saként felállított kandidátus-: fokozat megszerzésére kell erő- feszítéseiket összpontosítaeiok Egyébként karunk oktatói £ tudományos fokozatok megszerzése terén az elsők között járnak. Oktató-létszámunk 3Í százaléka rendelkezik a kandidátusi és 8 százaléka az állam és jogtudományok doktora fokozattal. — Dékán Elvtárs szeméh szerint milyen kutatómunkái végez? — A pécsi egyetem történetére és a középkori környező egyetemekkel fennálló kapcsolatainak feltárására vonatkozó kialakuló kollektív munkában, mint jogtörténész, magam is részt veszek. Október végén alkalmam lesz Olaszországba utazni, hogy a római, a bolognai és a páduai levéltárakban kutassak, még fel nem tárt adatok után. Ez az egyetem történetére vonatkozó kutatómunka csak egy része az előttem álló és megoldandó feladatoknak. Egyénileg a közeljövőben egy régebbi kéziratos munkámat kívánom sajtó alá rendezni a nemzeti bizottságokról, felszabadulásunk húszéves évfordulója alkalmából. Készülök a jövő évben Pécsett rendezendő VII. magyar—csehszlovák jogtörténeti ülésszakra, amely a dualizmus korának jogtörténeti kérdéseit veti fel, és azon a magyar és csehszlovák jog- történészeken kívül előreláthatólag azon országok jogtörténészei is részt vesznek, akik a dualizmus problémáiban érdekeltek. Ugyancsak a jövő évben Bécsben egy nemzetközi történész kongresszus lesz, a szocialista történészek részvételével. A kongresszusnak van jogtörténész szekciója is, ennek programjában a laikus elemek részvétele szerepel a bíráskodásbán. A magam részéről a kongresszusra a magyarországi dualizmuskori esküdtbíráskodást dolgozom fel. Erre a Pécsi Állami Levéltárban is találok szép anyagot. Azt hiszem, elég sok fez a tudományos terv, csak győzzem megvalósítani, — Véleménye szerint milyen problémák jelentkeznek a magyar, illetve a pécsi jogász- képzésben? — Mint már említettem, hazánk három jogi karán a képzés azonos módon folyik. Ez i három jogi kar azonban, a jelentkezők állandóan emelkedő számát és a jogi pálya iránti növekvő érdeklődést tekintve: nem sok. A jelentkezők számának fokozatos emelkedése egyúttal dokumentálja, hogy hatónk mai fejlődésében mindinkább látják a jogászok munkájának a hasznát, az állami és a társadalmi élet igen sok területén. Pécsett 1960-ban :sak 114 volt a jelentkezők száma. 1963-ban 159, ma pe- iig, mint láttuk: összesen 250 áj hallgató-jelölt kérte felvételét. Ez a nagy érdeklődés azt is mutatja, hogy mennyire szükség van Dunántúl jogi egyetemére. Az utóbbi időben sok vita folyik arról. hogy 3udapesten a kulturális életiek is túlságos koncentrációja :olyik. E visszatérő káros je- enség ellensúlyozására érésién! kell a vidéki kultúrcent- 'umókát. Ha az említett káros lelenség ellen nemcsak szazakban akarunk küzdeni, hárem tettekben is, akkor minien segítséget meg kell adni r jelentős és jó- hagyományokra! rendelkező vidéki kulturális intézmények fejlesztő ~é- íez. Azt gondolom, ilyen kul- urális intézmény a Pécsi Tu- lományegyetem is, ennek fej- esztése, erősítése elsőrendű lemzeti érdek — fejezte be lyilatkozaiát dr. Csizmadia Vndor dékán.
