Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-05 / 208. szám

tim. SZEPTEMBER 5. MAPIÓ’ 5 Védekessünk a mesei pocok ellen! ' Nem szabad visszariadni a határozottabb intézkedésektől A mezei pocok 3—4 éven­ként annyira elszaporodik, hogy jelentős károkat okoz. Az előrejelzés ebben az év­ben is megtörtént, azonban a termelők nem vették eléggé komolyan. Kora tavasszal mindössze 10 568 kataszteri holdon hajtottak végre meg­felelő védekezést. Ilyen kö­rülmények között a mezei po­cok gyorsan szaporodott. Má­jusi felmérések szerint már 17 134 katasztrális holdon vé­geztek kisebb-nagyobb mér­tékben pusztítást. Ötvenmillió forintos kér Mivel az előrehaladott ve­getációs időben az erős mé­reggel való védekezés tilos és nem is ad megfelelő ered­ményt, a komolyabb védeke­zés csak az aratással egyidő- ben indulhatott meg, bár egyes helyeken a késői szal­malehúzások miatt megkésett és a mezei pocok más terüle­ten keresett menedéket. Ilyen körülmények között júliusra a fertőzött terület elérte a 35 400 katasztrális holdat. Ma már óvatos becslések szerint kalászosban és pillangósban a kár meghaladja a 42 millió forintot, nem beszélve arról, hogy a pillangós magfogás ki­eséséből is mintegy 5—6 mil­lió forintot lehet a mezei po­cok rovására imi. nyező lakosságnak be kell je­lenteni. Hogyan használjuk a Dieldrint ? A Dieldrin az előzőek­nél sokkal erősebb méreg, a bőrön át is felszívódik. Por alakú permetező szer. Hasz­nálata engedélyhez kötött, azt orvosnak, tanácsnak és a kör­nyező lakosságnak be kell je­lenteni. Védőruha, védőkalap, kesztyű, csizma, kolloidbeté­tes gázálarc használata szük­séges és egyéb óvórendszabá­lyok betartása kötelező. Eredetileg a burgonyabógár ! dien importálták, azonban | nagy adagban (1 kg/kh) mezei j pocok, sőt, egyéb talaj lakók | ellen is eredményesen hasz­nálható talajfertőtlenítésre. Dieldrin és Tis­fés m»-en * permetezés után talált hulla mennyiségkh M ó. múlva 48 ó. múlva 7* ó. múlva 3 kg/300 L 114 6 2 1,5 kg/300 l 112 18 1 1,25 kg/300 L 116 4 2 1 kg/300 1. 108 17 1 0.75 kg/300 L 56 2 ­0.50 kg/300 L 15 — — Világszerte nagy gazdasági ; és társadalmi problémát je­lent az iszákosság. Nem elszi- ! getelt jelenség, hogy éjfél előtt, vagy éjfél után, sőt sok­szor világos nappal is dülön­gélő emberekkel találkozunk. Nem könnyű probléma A részegek mentalitását is­merve tudjuk, hogy minél ré­szegebb, annál inkább kívánja az italt. Amikor a részegekről írnak vagy a részegekről nyil­vánosan tárgyalnak, mindig szóba kerül a vendéglátóipar szerepe. Távol áll tőlünk, hogy a vendéglátóipart ártatlannak nevezzük. Dolgoznak ebben a szakmában olyanok is, akik itta® embereket kiszolgálnak, becsapnak, lelkiismeretlenül rakják eléjük az italt attól a gondolattól vezérelve, hogy minél több borravalót illetve „losungot” érjenek el. De azt is meg kell mondanunk, hogy azokat, akik így cselekszenek, a szakma megveti. A vendég­látóipar! dolgozóknak nem ér­dekük, hogy a nagyobb bevé­tel és a borravaló reményé­ben ittas emberekkel bajlód­janak, akik teljes egészében lefoglalják idejüket. Mindenki tudja, hogy nemegyszer vesze­delmes verekedés, botrány- okozás^ sőt sérüléseket is okoznak. El kell képzelni, hogy mit jelent egy zsúfolt helyiségben csúcsforgalom ide­jén annak a felszolgálónak a sok rendelés felvétele, azok­nak fejbentartása, számolása és ha ehhez még egy-két ré­szeg moilesztálása is hozzájá­rul, teljes értékű munkát vé­gezni nem tud. Van egy rendelet: „Ittas em­bert kiszolgálni tilos!'’ Nézzük meg most egy kicsit közelebb­ről is, hogyan néz ki annak gyakorlatban való végrehajtá­sa. Korántsem olyan könnyű, mint ahogy ezt elképzeljük. Először is nem mindig látni, hogy a vendég ittas, mert az is előfordul, hogy még mond­hatni, olyan állapotban van, amikor az ittasság a vendég­látóipari helyiségben való meg jelenésekor nem látszik meg rajta és az ott elfogyasztott féldeci, vagy egy nagyfröccs váltja ki belőle azt az álla­potot, amit ittasságnak lehet nevezni. Vagy pedig egy tár­saság ül le az asztalhoz, aküi józan-ok, de van közöttük egy részeg, amit 6—7 ember kö­zött, csúcsforgalom idején senki sem vesz észre. Vagy tegyük fel, azt mondja a fél­szolgáló, ha szerencséje van és észreveszi az ittas egyént: „Kérem, önt nem szolgálom ki”. Ö nem is fog inni, mond­ja a társaság többi tagja, de mi józanok vagyunk és jogunk van rendelni. Persze, hogy az­tán a 7—8 személy között a részeg ne igyon, azt meggátol­ni majdnem lehetetlen. Gyakori etet Azt is mindenki tudja, hogy nincs keservesebb és la’nosabb feladat, mint egy részegtől az italt megtagadni, aki fűhöz- fához szalad és kéri az elbí­rálását annak, hogy ő részeg, e, majd pedig a szokásos bot­rányt rendezi, mert megtagad ták kiszolgálását. Leggyakrab­ban ilyen esetekből származ­nak a botrányok, verekedések és nagyon sok felszolgáló, fő­leg az idősebb korosztály, ért­hetően nem óhajtja testi épsé­gét veszélyeztetni. Nagyon gyakori eset. hogy egy vagy több itta® személy betér egy nyilvános vendég­látóipari helyiségbe és annak ellenére, hogy őket nem szol­gálják ki szeszesitallal, mégis bent tartózkodnak. Nagyon gyakran feketét vagy más, nem szeszesitalt fogyasztanak, de kínos és kellemetlen inci­denseket okoznak és viselke­désükkel a szolidan szórakozó közönséget megbotránkoztat­ják. A rendeletet tehát úgy kel­lene módosítani, hogy „Ittas ember nem léphet be nyilvá­nos helyiségbe!”, mert addig, amíg egy ittas embert nem szolgálnak ki és ő elfogadja azt, hogy ő nem kap szeszes italt, nem lehet a helyiségből kitiltaná, mert erre jogalap nincs. Azt is figyelembe kell ven­ni. hogy egy vagy két, magá­ról megfeledkezett ittas egyen az étterem hangulatát, mely a halk zenéből, tompított han­gú társalgásból és kellemes megvilágításból adódik. egy pillanat alatt meg tudja za­varni. Sok baráti országban a vendéglátóipari helyek veze­tőinek rendőrjoguk van. vagy­is szolgálati helyükön, szolgá­lati idejük alatt jogosultak ilyen esetekben hatósági sze­mélyként fellépni. A helyiség­ből kiutasitottnak azonnal en­gedelmeskednie kell. máskü­lönben a legszigorúbb ó in te­tősnek néz elébe. Ha az autó­busz- vágj’ villamoskalauz szolgálati idejében hatósági személynek számít, akkor jo­gosan fel lehet tenni a set- dést, miért nem számít a ven­déglátóipar! üzletvezető is an­nak, hiszen nincs könnyebb dolog, mint egy tömegvereke­dést egy éttermi helyiségben kirobbantani. lípjf tehet fiától ni Természetesen, máról hol­napra az alkoholizmus urob- iémáját nem lehet megoldani, szükség van társadalmi össze­fogásra, hosszas nevelő és pro­paganda munkára, de néze­tünk szerint nem szabad visz- szariadni határozottabb intéz­kedésektől sem. rendőrségi fi­gyelmeztetés, nyilvános helyek ről való kitiltás, gyomormosás, stb., mind olyan eszközök, amelyekkel a notórius mun­kaikerülőket meg lehet fékez­ni és meg lehet gátolni abban, hogy a dolgozók szolid, rendes szórakozását megzavarják és a társadalmi tulajdont rongál­ják. Kened! Mihály Sokan tapasztalták azt, Dieldrin és vfn- mennyiség/kh tM m*-en a permetezés után talált hogy olyan évek után követ- kező évben, amikor különösen *4 ó. múlva hulla él ó. múlva 1» ó. múlva sok volt a mezei pocok, alig 1 kg/600 L 108 S — találtak valamit. Egyesek 1 kg/400 1. 105 2 — most is azzal számolnak, hogy 1 kg/300 1. 110 5 2 az ősz folyamán úgyis el­1 kg/200 L 80 20 14 pusztulnak. Valóban ősszel 1 kg/150 L 58 30 18 nagyon sok elpusztul. Ennek egyrészt a túlzott elszaporo­dás az oka. Ősszel, amikor már nem találnak elegendő • eleséget, egymást idegesítik egészen a végklmerülésig, s a fertőző betegségek is megtize­delik őket A ritkább terüle­ten azonban nyugodtan átte­lelnek és ott a következő év­ben szaporodnak eL Ezt nem szabad megvárni, mert már száz százalékos kárt okozhatnak. Sokan saj­nálják a védekezésre fordított összeget de a fentieket figye­lembe véve ez ésszerűtlen ta­karékoskodás. Korábbi védekezési módok Korábban a mezei pocok ellen lényegében két szerrel védekeztek, szénkéneggel és Arvalinnal. Dieldrin 1961 óta használatos Magyarországon, azonban ez igen erős méreg az Aldrinnel együtt Szénkéneg (Széndiszul- fid) főleg nedves talajon ered­ményes. Mérgező, tűz- és rob­banásveszélyes, ezért szakkép­zett munkavezető irányíthatja a munkát. Használatéihoz vé­dőfelszerelés, munkaruha, »A” betétes gázálarc és oxigéné* önmentó készülék szükséges. A mezei pocok ellen 5, ürge ellen 20, hörcsög dien 40 grammot használunk lyukan­ként. A fenti feltételek miatt mezei pocok ellen alig került felhasználásra. Az A r v a 1 i n (cinkfoszfld) csak száraz talajon használ­ható, mert a nedvesség hatá­sára a foszforhidrogén előbb szabadul fel mint kellene. A einkfoszfid erős méreg, kuko­rica törmelékkel összekeverve kapható, melyből lyukanként 2—3 szemet kell felhasználni. Hatását az állat szervezetében fejti ki. A testnedvék hatásá­ra felszabaduló foszforhidro­gén tüdővizenyőt okoz, Így az állat elpusztul. Használatát orvosnak, tanácsnak és a kőr­A fenti táblázatból látható, hogy leggazdaságosabbnak az 1—1,5 kg mutatkozott, mert az is kifejtett olyan hatást, mint a 3 kg. Tekintettel arra, hogy a táb­la egyik részén nagyobb volt a növényállamány, így gyen­gébb volt az eredmény, ezért újabb kísérletet állítottunk be az élózó feltételekkel, és itt bár a víz mennyiségének sze­repét is vizsgáltuk. Pannónia, Danu via motorkerékpárok OTP részletre is vásárol­hatók komlói, mohácsi, sik­lósi szakboltokbaai Ebből arra következtettünk, j hogy a víz mennyiségének is j fontos szerepe van a szer í hatásánál. Ha a víz mennyisé- I ge csökken, akkor a néreg ‘ nem jut el mindenhova a szükséges mennyiségben, kü­lönösen akkor, ha a tarló ma­gasabb. Ebben az esetben a tarló, illetve a gyomnövény felső szintje felfogja az anya­got és a mezei pocok sértetle­nül járkálhat alatta. így te­hát a növényzet, illetve a tar­ló magasságával arányosan növelni kell a víz mennyisé­gét. Aldrines szoperloszfát Valamivel drágább, de hasz­nosabb és veszélytelenebb az aldrines szuperfoszfát haszná­lata. Ebből 100—150 kg a lu­cerna tarlóra szórva, tövisbo­ronával a talaj felső rétegébe dolgozva, szintén eredményes a mezei pocok ellen. Ugyanak­kor talajfertőtlenítésre hatáso­sabb, mint a Dieldrin. Megkí­méli a vadakat Is, mert a nö­vényzet leveléről lepereg, ép­pen a talajra, sőt, a pocok lyukakba is belehullik, ahol az a bőrén keresztül fertőző­dik. Erre az elmúlt hetekben a királyegyházi tsz is szolgál­tatott példát. Aldrines szuper- foszfátból 150 kg-ot szórtak a talajra és néhány nap múl­va erősen bűzlött a tábla a pocok hulláktól. Mivel a szer kiszórásakor, sőt, utána is 20 Celsius fok­nál nagyobb melegek voltak, és a nap hatására gyorsabban bomlott a szer, így a szomszé­dos területekről ismét kezd a terület benépesülni. Ha ez a szer a hűvösebb idők beálltá­val kerül a talajra, hatása biztosabb és tartósabb. Komplex védekezés Véleményem szerint a po­cok-inváziót úgy lehet megfé­kezni, ha a fertőzött területe­ken komplex védekezést haj­tunk végre: 1. Az őszi vetések előtt (a vetőszántással) egy, esetleg 1,5 kg Dieldrint vagy 100—160 kg aldrines szuperfoszfátot dol­gozunk a talaj felső 10—IS cm-es rétegébe. 2. Évelő kultúrákban köz­vetlen az utolsó kaszálás után 100—150 kg aldrines szuper­foszfátot a talaj felső rétegébe tövisboronával bedolgozunk. S. Az összes őszi mélyszán­tást elvégezzük. 4. Minden egyéb területen, főleg az utak mentén és árok­partokon arvalinos cselétkes védekzést hajtunk végre. Az arvalinos-csalétkes vé­dekezéshez hasonlóan eredmé­nyes, ha az aldrines szuper­foszfátból szórunk néhány szemet a lyukakba. Így egy- egy kataszteri holdon lénye- gesen kevesebb szerre van szükség, mint egyébként és a vadállomány sincs veszélyez­tetve. Ha az ilyen védekezést egy- egy körzetben mindenki egy­formán végrehajtja, akkor nem kell félni, hogy jövőre ismét ennyire elszaporodik a pocok. Ezt a védekezést min­denütt végre kel hajtani, ahol 100 négyzetméterenként 10 lyuk található, annál is in­kább, mert a pocok igen sza­pora állat, egy év alatt egy pocokpárnak 2500—2800 utóda Is lehet, különösen ha szeren­csésen telel át. Ezért ne en­gedjük áttelelni őket. Szűcs Károly megj'ei növényvédelmi felügyelő Tanácstagok fogadóórái I. KERÜLET*: oícpicniocr i-cn * orauor: au ­logh Lajos Puskin Művelődési Ház. 5 órakor: Miklós Gyula Gráf Konrádné és UjK£lyi Vincé- né Szabolcs telepi MSZMP-ftelyiség, Süvecz György és Bencze József új meszes i ált. isk., Schmidt Adtaí­né Felsővámház utcai iskola. Kö­rösi Lajos és Jelenszky János pecsbányateiepi tanácskirendelt­ség, Győző János Puskin Műve­lődési Ház, Kerekes Istvánná és Posgay József gyárvárosi áK. isk. 9 órakor: Michelutti Ferenc és Szőke István pécsszabolcsi párt- szervezet. Varga Kovács István Korvin Ottó u. 17., Rumann J6- zsefné József Attila Kultúrház, özv. Gombár Mihályné Budai H. pártszervezet, Horváth Gergelyné Tolbuhin út S3., Lippai Ferenc FetLsővámház utcai iskola, dr. Szabolcs Lajos fehérhegyi élt. is­kola. 7 órakor: Ebért János Bor­bála telepi kultúrház, Lantos Mi­hály Vasas n. falusi kultúrház. Szeptember 8-án, € órakor: Csánk Jenő Buzsáki Imre u. S., Kárpát József Felsővámház u. 43., Schandl János Február 34. u. 7. Szeptember 5-én, S órakor Ár­vái Mihály I. kér. tanács. Gálosi József Borbála telepi kultúrház. 7 órakor: Fehér Józsefné Vasas n. falusi pártszervezet. Szeptember ló-én, 4 órakor: Jo- zifek Ágoston Puskin Kultúrház, 9 órakor: Vadon Mihályné Rigó­A népművészet mestere Látogatóban Demse Dávidné népi énekesnél Nehezen találtuk meg Bikaion a Sza­badság utca 39 szá­mú házat. Itt lakik megyénk ^legfiata­labb” Népművészet mestere. A legfiata­labb jelző nem a ki­tüntető címeit viselő korára, hanem a mes téri címre vonatko­zik. Augusztus 20-án adták át ugyani® Demse Dávidné népa énekesnek az Ország­házban ezt a ki tün­tetést, a mesteri ok­levelet ; tehát alig múlit két hetes; ahogy mondani szok­ták: még a tinta sem száradt fel rajta. Fé­nyesen csillog tokjár ban az ehhez járó jelvény is. Demse Dávidné 01 évet hagyott már ma ga mögött Nemrég költöztök át Egyhá- zasknzárról Bikáira. A megkérdezetitek ■én ma tudták pontosan megmonda­ni, hogy merre talál­ható meg a házuk. Arról azonban tudo­másuk volt, hogy az a Demse néni itt él most Bükaion, akit elég gyakran lehet hallani a Budapesti Rádióban, a Mezei csokor című műsor­ban. — Ismernek engem — mondja, miután beszámolunk felkuta­tásának módjairól. — mert az utcán is megállítanak és elbe­szélik, hogy hallották dalolni. A szomszé­dok is átszaladnak, szódnak, amikor a rádióban megismer­nek, aztán mire oda­érek, kifogynak az énekek. — Honnan hozta magáival a szép da­lokat? — Klézsen szület­tem, Bóké megyé­BoonáMában. Ott tanultam az éne­iteket édesanyámtól. Hatan voltunk test­vérek. Sok csepünk (kender) volt, és ami­kor anyám fonatta velünk. estéiig is, hogy ne legyünk ál­mosak énekeltünk. Jártam guzsalyosba (fonóház) ist Ott is tanultaim énekeket — Mikor keresték fel először a népdal- kutatók? — Én nem errúé- köztem, de Domon­kos Péter mondta, hogy ő már Moldo- vából ösmer. Azóta sokszor volt nálam. Egyházaskozárt» so­kan jöttek hozzám, de énekeltem volt akkor is, amikor a tánccsoport táncolt. Énekekbe engem vet­tek mindig elő. — Hogy fogadták a kitüntetést ideha­za? — Mäfoor megjöt­tem, átmentem zárba. — Mindenki örült és köszöntött. Nagyon boldog vol­tam. Pesten, mikor átadták ed is sírtam magam. — Melyik a legked vesebb éneke? — A bánatosakat sze retem. Szép és nem annyira keserves a „Hegyen. völgyön járok, virágocskát szedek,** És ahogy kimondja a dal első sorát, nyomban énekelni kezd. Igen kellemes hangja van még most is Demse Dávidmé- nak. A dallamot szín te Iieírhaitatllan díszí­tésekkel szólaltatja meg. Utánozni nem lehet- Éneklése nyo­mán a múlt értékes színfoltja elevenedik meg. — Mesterien bánik hangjával, mint a faragó nép­művész a faragókés- sei. ▼árnál Peren« der dűlő SS., Pemecker Imre Sza­bolcs falusi pártszervezet. Fél ; árakor: Krisztlcs István, Gyimes; Adtomé. Hartal Gyula és" Lovas Lászlóné Budai H- pártsaac^zet. Szabó József Vasas n. Jószeren­csét KuVtúrhá*. Szeptember li-én, t órakor: Märcz Róbertné Apaífy u. B. KKRULKT: Szeptember J-éa, S órakor: dr. Kolta János Dunántúli Tudomá­nyos intézet, dr. Román Lászlóné Egyetemi Könyvtár. Jozlpovics- István Ágoston tért Iskola. Kovács Ferencné Susogó vendéglő, 6 óra­kor: dr. Bánki Nándor, Csorbics József Rózsa F. u. 17., Martyn Ferenc, Soskó Mihály Ágoston téri iskola, Lippay Antal Barátur u. IS., Arató Pálné Budai I. párt- szervezet, Gédcr Istvánné Megye n ló., Higi Vilmosáé Kalinin u. 5., özv. Kelemen Istvánné Kerté­szeti V., Cseke Mihályné Saüai u 55., Simon Imre Laskó u. 84.. Ho- fecker Ferenc Nagyárpád, tanács- kirendeltség. Till AntaJné Szabad­ság út .10., Zslnkó József Gyógy­pedagógiai Intézet, Fartély István Dunántúli Tud. Int. Szeptember «-én, S teakor: Ma­gyar Ferenc Majláth u. 10.. Lő­csei Ferenc Bock J. u. 12. Szeptember S-én. S órakor: Se­bök Béláné Székely B. u. Zl (, órakor: Juhász Lajos Bajcsy Zs. u. Horgos János Ágoston téri iskola. Szeptember 10-én, S órakor; Herke Lajosné Lyceum u. 9.. Mezei András és Kis Tóth István kert­városi munkásklub. 7 órakor; Papp Imre Nagyárpád, tanácski­rendeltség. Szeptember 11-én. s órakor: Földvári Jánosné Surányi M. u. 43., Link János Budai I. pártszer­vezet, Gömzslk Pétemé Jókai u. Építőipari Kollégium. m. KERÜLET: “T Szeptember i-én, fél $ órakor: Kiss Istvánné Széchenyi tér 17. 5 órakor: dr. Kocsis Mihály Szigeti út 33., Orbán István Kilián Gy. u. 1., Cseh Gyuláné Landler Jenő u. 23., dr. Pilaszanovich Imre .Jó­zsef Attila u. 11., Kuruez Béla 39- es dandár út 3,13. * órakor: Kár­páti Ferenc Ságvári Kultűrház. Szeptember S-áa, 5 órakor: Szathmóry Elemér Xavér u. 19., Szentesi Flórián Hőgyes E. u 25—27. Szeptember 9-én, * órakor: Han­zák Károly, PauUch Mihály Me­gyeri út 5. 5 órakor: Gaál Lajos József A. u. 9., Varga János Már­tírok u. 42., Kaszti Imre Tompa M. u. 54., Szabó József Jászai M. u. 28., Varga Antal Petőfi u. 44.. Csikós István Tábor u. 16., Bon- gyik Ferenc Kiskereszt u. 131.. Arpádi Józsefné Kisgyűd u. 4. fi órakor: Kováts Károly és Kanizs- lal Istvánné Rét u. 41., Komáromi József Rét u. 29. 7 órakor: Kiss József Patacs, új házsor 43. Szeptember ló-én, 5 órakor: Danesó Klára és Halász Rezsőné Petőfi utcai iskola, dr. Büki Ki­nőné Megyeri út 11., Romvári István Móré Fülöp u. 37.. Baka János Szigeti út 2., Keresztfalvi Artur Báthoii u. 8. Szeptember lt-én, 5 órakor: dr. Keczely Ferenc Szigeti út 2., Ban­dies István Alkotmány u. 38. % Csodát ettől sem várhatunk de következetes védekezéssé a károk minimálisra csökkent­hetők. Sokan a nagyadaf többszörösét kívánják felhasz­nálni, de ez felesleges anyag­pazarlás. Királyegyházán 1961-ben amikor a jelenlegihez hason­ló pocokkártétel volt, Dield- rinnel végeztünk kísérletet. A terület, amelyet kiválasztot­tunk, annyira fertőzött volt hogy 100 négyzetméterenként 400—500 lyuk volt látható Egy-egy parcella 3 katasztrá- lis hold volt. Mindegyikén 10C négyzetméteres területet je­löltünk meg állandó jelleggel, azokat őrizhettük és itt szá­moltuk meg a hullákat is. Elsősorban arra voltunk kí­váncsiak, hogy milyen adagú szerre van r 'kség.

Next

/
Thumbnails
Contents