Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-01 / 204. szám
t9M. SZEPTEMBER 1 wapl6 3 Romok és emlékiratok kelyett... •0939. szeptember 1. M. P. * még nem sejtette, hogy 1900 nap múlva betolatnak a vasúti rakodóvágányra egy rozsdaszínű tehervonatot, és ezzel a vonattal őt is elviszik Dachauba. P. I. teljesen gondtalan volt, sőt: bizonyos él telemben bizakodó is, mert ebben a hónapban kapta meg a segédlevelet, és a motor- szerelésnek beláthatatlan kon- juktúrája volt. D. G. ebben az időben a bukovinai dombvidéken élt, hat napon át megfeszített erővel, látástól va- kulásig dolgozott, vasárnap istentiszteletre ment a családiéval, így élt, kissé gépiesen és gyanútlanul; nem tudott a ráci hadigépezet pattanásig feszült készenléti állapotáról és a Völkischer Beobachter fol.'iatölagos háborús uszításairól a lengyelek ellen. K. K. — ma huszonöt éves — a háború kitörése előtti napokban született. Az SS, a szó legszorosabb értelmében „leszállította” Hitlernek a gleiwitzi provokációt.. 1939 szeptember elsején hajnalban elindultak a náci bombázógépek és a harckocsik, át a német—lengyel hatá rón, hogy három hét alatt Lengyelország nagy részét elfoglalják és szeptember 28-án bevonuljanak a körülzárt Varsóba. de tulajdonképpen már akkor: Moszkva felé meneteltek. és ezzel megkezdődött a világtörténelem eddigi leg- szömyűbb rémtett-sorozata, amiből olyan nevek maradta lenn a történelemkönyvek meg az emberiség számára, mint például: Varsó, Sztálingrád. Coventry, Dunkerque, Auschwitz, Dachau. Buchenwald, Westerplatte, Lidice, Besztercebánya, Oradour, és Hirosima. A hadműveletek, a fasiszta koncentrációs táborok, a járványok és a légitámadások áldozatainak a száma ösz- sze«en körülbelül ötvenmillió ember volt. A hadiállapotban 92 ország vett részt, 40 állam területén folytak harcok, az összes fegyveres erők létszáma 110 millió, volt, a közvetlen katonai kiadások ösz- S’me 1384 milliárd dollár, a ’'"borús pusztítások értéke 200 milliárd dollár. lyfa a ..korhatár” nagvjá* * bői harminc évnél kezdődik. ettől fölfelé mindenki az idegeiben hordozza a háborús megpróbáltatások nyomait, van aki a félelmet, van aki a barbár erőszak kegyetlen emlékeit a harctérről, a munkaszolgálatból, a koncentrációs táborokból, van aki a bombákat, és van aki a legalsó, eltompult lelki állapotot, amikor már minden mindegy volt. Az emberek általában meghökkennek, amikor az orvosok nyilatkozatait olvassák: bizonyos idegi eredetű betegségek már harmincéves kortól szedik az áldozataikat, és ebben nagy szerepük van a háborús idegi-lelki sérüléseknek. K. K.-nak, aki a második világháború kitörésének napjaiban született, és a háború utolsó éveiben ötéves volt, természetesen csak olyan „élményei” vannak, hogy állandóan nagy robajokat hallott. és az anyja azt mondta: bombáznak. P. I. idegesen a homlokához kap, felbukkannak előtte az arcok, a helyzetek. nyomasztóan és a lélek legkisebb rezzenésére, a bunkerok, a lángszórók, a cementes konyha, a hadifogság, a műkedvelő színjátszók ebben a fogságban, a szabóműhelyben rongyokból jól látható műmelleket csináltak neki, ő volt a női főszereplő, az előadást ősszel rendezték, aztán a színfalak mögött el akarta énekelni a Kossuth-nótát, a többiek meghökkenve egymásra bámultak, mintha valami veszélyesen megnyomta volna őket, aztán valaki dühösen felnyögött: Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje... — Kuss! — Ez lázadás, emberek! — Magyar vagy? — Mit tudom én! — Ez hadifogoly tábor! — Majd otthon hősködj! — Én haza akarok menni! Én haza akarok menni!... és az arcokra kirajzolódtak a fáradtság meg a félelem vonásai, és a testek óvatosan összehúzódtak... D. G. a háború második évében vonatra ült, tulajdonképpen vonatra ültették, és több ez- redmagával áthozták Magyar- országra, a határon rezesbanda várta őket, meg egy kormánybiztos egy jellegtelen, semmitmondó fogadóbeszéddel, meg jelszavakkal, később letelepedhettek, de ebben több volt a belső szégyenkezés, mint az öröm, négy év múlva pedig szinte órák alatt kellett nekik összecsomagolni, a szekérkaraván száz és száz kilométeren át haladt a visz- szavonuló nácik után, állandóan zuhogott az eső. éhesek voltak, betegség pusztított közöttük, és D. G. napokon át a puszta testével védte négyhónapos fiát a zuhogó esőtől, mert menni kellett. D. G.-nek ez a legnehezebb emléke a háborúból..; M. P. is idegesen a homlokához kap, halkan mond valamit, de az is lehet, hogy csak a szája mozog, mintha megrándult volna. Dachau, a müncheni Schillings prafesszor, akit a táborban „gyilkosdoktornak” neveztek, a táborban többek között 2500 pap volt, püspökök is, az orvosi kísérletekre legszívesebben ezeket a papokat szemelték ki. Dachauban körülbelül hétezer szovjet hadifoglyot gyilkoltak le a nácik. A krematóriumot a legkörmönfontabb módszerek szerint rendezték be, mint a fürdőtermek, olyanok voltak, de a zuhanyozókból nem víz, hangra gáz ömlött, azonban a központi építésvezetőségen dolgozó foglyok, meg néhány polgári alkalmazott szabotázsa következtében egyre húzódott a gázfejlesztő kazán meg érkezése és beépítése, így minduntalan a főbelövést alkalmazták,. : t A zóta negyedszázad telt ” el, ma már nagyjából csak az emlékmű jellegű romok meg az emlékiratok és | történelmi dokumentumok em ! lékeztetnek az 50 millió halottra, a 110 millió katonára meg a bombákra. Körülbelül egy éve mutatta meg M. Gawlicki, a kis szürke deszkapavilonban az eredeti fény- képfelvételeket a harcokról, meg a laktanyát a Wester-. plattén, Gdanskban, az egykori Danzigban, M. Gawlicki annak a laktanyának az egyik ablakából, 1939. szeptember elsejének hajnalától kezdve, hét nap, hét éjjel tüzelt a támadó nácikra. Aztán eltette a fényképeket, majd min dent elmondott, amit egy szemtanú elmondhat a második világháború legelső katonai ütközetéről, aztán tenger és kátrányszag volt. a közeli j kikötő felől kis nyárvégi bo- | garak húztak át a deszka- [ pavilon fölött, — Volt már a kikötőben? — kérdezte M. Gawlicki. — Voltam. — A hajógyárban? — Ott is. — Harminckilencben itt minden száz házból csak egy maradt meg épségben. Bólintottam, mert tudtam, olvastam, megmondták. — De mindent felépítettünk, látta? Hárommillió forint kártérítés A mvgoesi Béke/l SZ 6fí2 ezer forintot kapott as Állami Biztosítótól Az Állami Biztosító Bara- taya megyei Igazgatóságán már elszámolták a kalászosok és a kertészek idei jégkárát és sok termelőszövetkezetnek átutalták a károk után járó térítést. Csak augusztusban 3,2 millió forintot fizettek ki a közös gazdaságoknak az őket ért jégkár trtáa, l4S£tobbet ABS-mm*forintot — kap a mágocsi Béke Termelőszövetkezet. AZ ócsárdi Győzelem Tsz csak búzára 241 ezer forintot vesz fel. A hoboli Zrínyi Termelő- szövetkezet 208 ezer forintot, a személyi Damjanich Tsz 168 ezer forintot, míg a hegy- szentmártoni Uj Kalász Ter- j melőszövetkezet 155 ezer formtot kap a jégkárra. — Láttam. — Ez a fontos, ugye? Nagyon fontos. Á nyugati hatalmak annak idején abban spekuláltak, hogy a hitleri háború majd megsemmisíti a Szovjetuniót. Ezt bizonyítják a mostanában napvilágra került dokumentumok is, az inv ízió halogatása, az a vakmerő taktikázás, amit az angolszász vezetőkörök Hitlerrel szemben követtek, azonban a nyugati hatalmak számítása nem vált be. Kegyetlenül nehéz és véres áldozatok árán. de a Szovjetunió döntő erőnek bizonyult a második világháborúban, és a háború után nemhogy akcióképtelenné vált. de a többi szocialista ország „társaságában” gazdasági, katonai és tudományos téren egyaránt döntő tényezővé lépett elő. A legnyomasztóbb kérdés, amit még ma is felteszünk magunknak, és amit a háború után felnőtt nemzedék is időnként feltesz: hogyan kerülhetett hatalomra Európa szívében a fasizmus, a minden emberi érték és törvény cinikus megsemmisítésének irányzata, személy szerint Hitler, aki háborúba sodort 72 országot. A válasz az utóbbi húsz év alatt teljesen tisztázódott: a német monopóliumok vezetői a New York-i tőzsdekrach után Hitler mellé álltak, hogy kikerüljék a veszélyes szociális megmozdulásokat, és az egész nyugati nagytőke csak akkor hagyott fel gyakorlatilag a nácizmus támogatásával, amikor Hitler már őket is belekényszerítette a háborúba. „Eredmény”: 50 millió halott. Azóta huszonöt év telt el, és korunk fejlődéstörvényei alapján megváltozott a világ képe, és természetesen megváltoztak az erőviszonyok is. Az emberben megnyugtató és higgadt érzések uralkodnak, a világ a meglévő súlyos nehézségek ellenére is elég mész sze áll a háborútól. Ma a háborús politika komoly kockázattal jár. fZ- leiwitz, ma Gliwice egy kissé szimbólum a mi számunkra — több mint 130 ezer lakoséval, szénbányászatával, kohászatával, gépgyártásával. vegyiparával, kokszművével. kikötőjével a Kozle csatornán és fémkohászati kutatóintézetével, vagyis; a belső és a nemzetközi fejlődés irányát a szocializmus és a béke erői határozzák meg, és nem a háború érdekei. 50 millió halottra, a pusztító légitámadásokra, a háború testi és lelki sérültjeire emlékezve, teljes meggyőződéssel mondjuk ezt, Thiery Árpád Csak a cím nosztalgikus, amit a lányok mondtak vasárnap délben a Geisler Eta utcai Középiskolai Lánykollégiumban, az egészen más. Az elsősök már itt vannak, a fölsősök közül még csak a kollégiumi tanács tagjai. A riportalanyokat arra kérem, hogy lehetőleg egy perc alatt kapásból mondják el a vakációból azt, amit akarnak. Mindegyik túllépte az egy percet, és még utána is akadt valami fontos mondanivalója. Hiába, még erősek a nyári élmények. Íme a sűrített beszámolók ... Vészi Magdolna IV-es januszista: — Kétszer voltam Bala- tonfenyvesen táborban. Az elsőn pécsi úttörőkkel mint 12 lány őrsvezetője és tábori egészségügyi felelős. Esténként álarcosbálon szórakoztunk. A második raj vezetőképző tábor volt, egy hetes. Délelőtt foglalkozás, délután szabadidő. Két cseh diáklánnyal is megismerkedtem, oroszul beszélgettünk egymással kézzel lábbal. A szabadszentkirályi tsz kertészetében is dolgoztam. Ja, és kb. 80 levelet, lapot írtam a nyáron. Asztalos Edit IV-es leoweis ta: — Két hétig a barcsi postán vei’ara tele f onközpontos. Kellemeéba «gtWftwn mert ttősésres takarmány a télre Rekordlnennyiségct vágnak siló napraforgóból a hirdi szövetkezetben. Az 55 holdas tábláról holdanként 250 mázsa siló kerül a gödörbe. Vasárnap a bányászokat ünnepeljük: Ünnepség és emlékmüavatás Fáklyás felvonulás, Szeptember 5-én a bányaüzemekben mindenütt röpgyű- léseken emlékeznek meg az idei bányásznapról. Ugyancsak szombaton történik a hűségjutalmak kifizetése is. Tavaly mintegy 55 millió forintot fizettek ki, az idén a hűségjutalom összege eléri az 58 millió forintot. Mint minden esztendőben, az idén is a csertetői csendör- sortűz által mártír halált haltak emlékművéhez vanulnak fel a pécsi bányamunkások. Ez alkalommal leplezik le az új emlékművet a csertetöi dombon. A fáklyás felvonulás hét órakor kezdődik és az ünnepségre 8 órakor kerül sor. A bányatelepek lakói a következő sorrendben vonulnak fel a csertetöi emlékműhöz: Szabolcs bányatelep dolgozói fél hét órakor gyülekeznek a Hősök terén és hét órakor indulnak. Pécsbányatelep dolgozói hét órakor a fehérhegyi autóbusz megállónál gyülekeznek és bevárják a pécsújhegyi dolgozókat és azokkal együtt indulnak a Szabolcs-telep felől érkező felvonulókkal, ezért a pécsúj- hegyiek már negyed hétkor gyülekeznek a kultúrotthon előtt, hogy időben a fehérbeCsertetőn tűzijáték — 58 millió gyi megállóhoz érkezzenek. A trösztigazgatóság dolgozói ugyancsak a fehérhegyi megállónál csatlakoznak a többi felvonulóhoz. A szabolcsfalu- si lakók fél nyolckor csatlakoznak a tömeghez és együtt indulnak az emlékműhöz a felvonulókkal. A bányászok fáklyás felvonulásán résztvesznek a helyi katonai alakulat tagjai is, valamint a munkásőrség dísz százada és a bányatelepi iskolák tanulói, úttörőcsapatai. Az új csertetői emlékmű leleplezése és megkoszorúzásának időpontja negyed kilenckor kezdődik. Az ünnepség programja a következő: a Himnusz elhangzása után Stier József, a Mecseki Szénbányászati Tröszt pártbizottságának titkára mond ünnepi beszédet, majd megkoszorúzzák az emlékművet. A koszorúzás közben a katonai alakulat diszsortüzet ad. Az ünnepség az Intemacionálé hangjaival ér véget. Ezután a katonai alakulat tűzijátékot rendez az emlékmű mellett. Ugyancsak koszorút helyeznek el a mecseki bányamunkások a sortűz áldozatainak sírjánál a Vasas I. és Vasas II. bányatelepi temetőben. Ha szombaton este esős, rossz idő forint hűségjutalom lesz, a fáklyás felvonulás elmarad és csak a koszorúzást ünnepséget rendezik meg. Szeptember 5-én Komlón is koszorúzás! ünnepséget rendeznek. A bányász egyenruhás küldöttségek fél hat órakor gyülekeznek a komlói bánya- igazgatóság épülete előtt és a bányászzenekar kíséretében vonulnak a kökönyösi Petőfi térre. A téren levő bányász-emlékműnél a Himnusz hangjai után Dobos József országgyűlési képviselő, a Kossuth- bánya üzemvezető helyettese mond ünnepi beszédet. A bányásznapi központi ünnepségre Komlón 6-án keÁJ sor. Reggel a bányászzenekar ébreszti a város dolgozóit, maid kilenc órakor a szabadtéri színpad helyiségében rendezik meg a nagygyűlést. ^ gyűlés szónoka Pataki Mihály elvtárs. a tröszt igazgatója. A pécsi bányaüzemek üzemenként emlékeznek meg it bányásznapról Ez alkalommal osztják ki a kitüntetéseket, i’i- talmakat és a jubiláló bánva munkások jutalmait. A vé'-M bányatelepeken 6-án zenés ébresztőt rendeznek, maid egész napos sport- és kultúrműsorom szórakoztatják az ünneplő embereket. Ö, oakátéié ! azt hittem, az lesz a helyset, mint a „Halló Gabriella” című filmben. De csak néha kiabáltak az emberrel. Aztán gyümölcsöt szedtem a bogiári építőtáborban. Az első héten a brigádunk még az utolsó volt, azonban a másodikon föltörtünk, és második lett a 36-os brigád. Balatonszaba- din is voltam egy kollégista barátnőmnél, majd Pesten, ahol múzeumokat, képtárakat, látogattam. A brazíliai képkiállítás tetszett a legjobban. Dakó Judit II-os művészeti gimnazista: — A tanév végén kerámia üzemi gyakorlaton voltam a kaposvári Agyagipari Vállalatnál. Ez volt a legnagyobb élményem, megismerkedni az emberekkel és a gyárral. Utána otthon voltam Kaposváron. Többször eljártam rajzolni, festeni. Csináltam egy ,.Szundító munkás” című képet is. Néha meg babáztam, ami azt jelenti, hogy drótból, vattából és maradék ruhaanyagokból bábukat készítettem. A fejük pimg-pong- labda, kirajzolva, öcsémnek egy tengerészt csináltam, Fülig Jimnek keresztelte, magamnak pedig - cqtÜoíióco^ Ripityom a neve. Frizurája a saját hajamból van, tétek abból neki is. Hogy sokat íü- rödtem és olvastam, az természetes. Hir Erzsébet III-06 leö- weysta: — A vakáció fő élménye, hogy a kollégium zártságából pár hónapra kiszabadul az ember, haza,mehet, együtt lehet a testvéreivel, segíthet a szülőknek, kizökkenhet a folytonos tanulásból, kissé kitombolhatja magát, egyszóval nyaralhat. De nemcsak otthon voltam, Sásdon. Élmény volt a bogiári építőtábor és a fenyvesi KISZ-ve- zető továbbképző tábor is. Az utóbbi főleg azért, mert élég kötetlen volt a program, esténként táncoltunk a Vigadó étteremben. Papp Karola IV-es leö- weysta: — A gyöngyösmelléki tsz- ben segítettem anyókámnak, sok munkaegységet kerestem neki a szénagyűjtéssel, a répa- és kukoricakapálással. Főzni is segítettem. Mikor most eljöttem, anyukám sírva búcsúzott él tőlem. Ezenkívül kétszer voltam Pesten rokoni látogatáson. Bálint Zsuzsa JV-e* leo- weysta; .— A bogiári építőtáborban Asztalos Edittel voltam egy | brigádban, erről ő már el- | mondta a lényeget. Dé él- j meny volt az is, hogy mindig j költözködtünk, amikor éjjel i esett az eső, mert lyukas volt a sátrunk. Szólőkötözéskor pedig, szintén esőben, meg úgy festettünk az egyszemé- , lyes katonai sátorlapokban, mint a zarándokok. A legma- radandóbb élményem pedig a , csehszlovákiai autótúra volt j a szüleimmel: Brnó, Pozsony, : Pöstyén, a camping táboro- ; zás és hazafelé a Dunakanyar? Vészi Ilona I-s januszista: — Nyaralni nem voltam, mert a szabadszentkirályi tsz diákbrigádjában dolgoztam. Látogatóba is jöttek hoz zánk a szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumból. Amikor iskolatársaim Siófokra indultak üdülni, azért nem mehettem velük, mert akkor jött egyhónapi látogatásra a nagyanyám Konyháról, Erdélyből. Augusztus elején it jártam Pécsett, ismerkedtem a várossal. Ezt teszik, majd szeptember első napjaiban nemcsak az elsősök, amikor a csinós fiatalok újból elözönlik az utcákat, tereket. Ismerős, ked vés és üde színfoltja ez Pécsnek, amely vetekszik a Kertészeti Vállalat sokhelyütt pompázó virágkölteméhyei- veL ffeidlnger Vilin. i