Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

12 niAPLd» 1964. SZEPTEMBER M. 8IH láthatónk a televízió képernyőjén? A televízió képernyője közeire hozza a távoli földrészben, Japán fővárosában, Tokióban sorra ke­rülő olimpiai játékok versenyeit. Igaz, valószínűleg a közvetítés nem lesz egyenes, hanem az ese­ményeket követő napon, október 11-én indul a tv olimpiai adás­sorozata, naponta 16.30 vagy 17 órai kezdettel és 19.30 vagy 20 órakor fejeződik be. A megnyitó ünnepség közvetí­tésére október n-én délután 17— 18 óra között kerül sor. Hétfőn, október 12-én délután hírekkel indul az adás és 17 órától kisebb megszakításokkal, 20 perc úszás, légsúlyú súlyemelés és öttusalo­vaglás közvetítésére kerül sor. Kedden, október 13-án délelőtt hírek és képösszeállítás, délután 17 órától 18.20-ig tart az olimpiai adás, amelynek keretén belül 60 Dere úszás lesz. Szerdán, októ­ber 14-én a szokásos délelőtti hírösszefoglaló, délután 17 órától 18.10 óráig tokiói jelentés (50 perc úszás). Csütörtökön, októ­ber 15-én délután 16.30-kor je­lentkezik a tv olimpiai műso­rával, amelyben atlétika. férfi tőr egyéni döntő, váltósúlyú súlyemelés és 30 perc úszásról szóló tudósítás lesz. Pénteken, október i6-án délelőtt hírek, dél­után 16.30 órától 17.20 óráig at­létika. majd 18.20 órától 20.40 óráig női tőr egyéni döntő, uszá s Magyarország—Jugoszlávi a labdarúgó-mérkőzés második fél­ideje. szabadfogású birkózó dön­tő, Öttusa futás és eredmény- hirdetés. Szombaton, október 17-én hí­rek és képek vezetik be a tv sportadását, majd 16.30 órától 17.50 óráig atlétika, 18.05 órától 18.35 óráig középsúlyú súlyeme­lés, férfi tőrcsapatdöntő és 19.20- tól 20.05-ig úszás. Vasárnap, ok­tóber 18-án délelőtt hírek és képek. 17 órától 18.40 óráig atlé­tika és úszás, közben hírek és képek. 19 órától 19.20 óráig fél­nehézsúlyú súlyemelés és női tőrcsapatdöntő. Hétfőn, október 19-én 16.30 órától 17.50 óráig atlétika. 18.05- tól 18.20-lg nehézsúlyú súli'eme- lés. 18.50 órától 19.35 óráig labda­rúgó negyeddöntők, majd 30 perc úszás. Pénteken, október 23-án, a délelőtti és kora délutáni híreken és képeken kívül délután 17 és 18 óra között a torna szeren­ként! döntőre, majd 19 órától 19.30 óráig kajak-kenudöntők közvetítésére kerül sor. Szomba­ton, október 24-én 16.30 órától 18.55 óráig ökölvívódöntők, torna szerenkértti döntők és a labda­rúgódöntő második főidejét köz­vetíti a televízió. 20.05 órától 20.20 óráig a kardesapatdöntőt láthat­ják a nézők. Október 25-én. vasárnap 18 órá­tól 18.45 óráig a záróünnepély közvetítése szerepel a műsorban. Jelenleg tárgyalások folynak a Syncom-mal történő közvetítés közvetlen átvételére is. Ha e te­kintetben megállapodás jönne lét­re, akkor a magyar tv műsora ájabb adásokkal bővül. Athéntől — Tokióig IV. AZ ELSŐ ÜJKOR1 VERSENYEK Az 1800-as években számos kí­sérlet történt az olimpiai játékok felújítására. Végül Pierre del Coubertín francia báró sok-sok küzdelem után célhoz ért. A sporttörténetben híres sorbonne-i értekezleten (amelyre Coubertín meghívta az egri reáliskola igaz­gatóját, Kemény Ferencet is) 1894 június 16-án megalakult a tizenkét tagú Nemzetközi Olim­piai Bizottság Az első olimpia helyéül Athént jelölték ki. A bi­zottság elfogadta az olimpiai zász­lót és a játékok jelszavát. A zászló: fehér alapon öt kör, az öt földrészt jelképezi. A kék Európát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát, a vörös pedig Amerikát. A jelszó: citius, altius, fortius — gyorsab­ban, magasabbra, erősebben! MINDEN KEZDET NEHEZ A görögök lelkesen fogadták a kezdeményezést, de amikor Cou- bertln meglátogatta őket, rossz benyomásokat szerzett. Nyoma sem volt az előkészületeknek, sőt az akkori kormány le akart mon­dani a rendezés jogáról. A fran­cia báró ekkor levelet írt Ke­mény Ferencnek és megkérdezte: nem rendeznénk-e meg Budapes­ten az 1896-os olimpiát, a mille- neumi ünnepek keretében? A kor­mány három hónapig halogatta a választ. Majd a magyar sport fej­letlenségére hivatkozva elutasítot­ta az ajánlatot. Athénben ez idő alatt megbukott a kormány, az új többet törődött az olimpia ügyével, s végül is megrendez­ték 1896 április 5—14 között a ver­senyeket. Bár Anglia és Amerika nem vette komolyan az olimpiai gondolatot, mégis 13 ország 285 versenyzője küzdött a győzelem­ért. A műsor 43 számból állt. A magyarok kis csapattal vettek részt: két első helyet és több értékes helyezést szereztek. Mind a két olimpiai bajnokságunkat a 19 éves műegyetemi hallgató, Ha­jós Alfréd nyerte a 100 és az 1200 méteres gyorsúszásban. Igaz. ugyan, hogy az athéni olimpiát követően 1900-ban Pá­rizsban ismét megrendezték a já­tékokat, de az olimpiai eszme még egyáltalán nem diadalmas­kodott. A francia fővárosban csupán a világkiállítás kísérő mű­sora. A történelembe „zűrzavaros olimpia** néven vonult be. A ma­gyarok számára a diszkoszvető Bauer Rudolf az akkori 21 éves magyaróvári gazdasági akadémiai hallgató szaporította az amyér- mek számát, ö szerezte kontinen­sünknek az első atlétikai győzel­ÉftriÉf met. Csaknem hét méterrel ja­vította meg az amerikai Garett olimpiai rekordját. Garett Athén­ben 29,15, Bauer pedig 36,04 mé­teres eredménnyel győzött. De még ez is milyen messze van a római olimpián győztes Oerter (USA) eredményétől, aki viszont már 59 méter 18 centiméterrel szerezte meg az aranyérmet. Hat­vannégy év alatt tehát harminc méternél nagyobb a fejlődés. A TESTNEVELÉS ELISMERÉSE Kétségtelen, hogy a század ele­jén — különösen az olimpiák előtt — már rendszeresebben edzettek a sportolók, mint a múlt század végén. Ebben az időben kezdték bevezetni világszerte a kötelező és fakultatív testnevelést az is­kolákban. a középiskolákban és az egyetemeken. Mindez azt ered­ményezte, hogy az ifjúság nem­csak ügyesebb, de erősebb is lett. A testnevelés oktatásával foglal­kozó pedagógusok is egyre in­kább szakosodtak, ami részint újabb technikai megoldások utáni kutatást, részint módszeresebb ok­tatást fejlesztett. Az .eredmények azonban hosszú Ideig stagnáltak az ötven méter körül. Andersen (USA) már Los Angelesben. 1932- ben 49,50 méterrel győzött és az olasz Consolini 1948-ban 32,78 méterrel lett az első. Bécs István (Folytatása következik.) Mai sportműsor Labdarúgás: NB 11. mérkőzé­sek: Pécsi Bányász—Budai Spar­tacus, “»écsújhegy 15.30, PVSK— Veszprém, PVSK-pálya 15.30, Fő­városi Autóbusz—Pécsi BTC, Bu­dapest 10.30. NB III. mérkőzések: Szekszárdi Petőfi—PEAC, Szek- szárd 15.30, Nagykanizsai Bá­nyász—Pécsszabolcsi Bányász, Nagykanizsa 11.30, Máza-Szászvári Bányász—Kalocsai Honvéd, Szász­vár 15.30, Dombóvár—Mohácsi TE, Dombóvár 15.30. Megyei 1. osz­tályú mérkőzések: Porcelángyár— Siklós, Porcelán-pálya 9.00, Lány­csók—Postás, Lánycsók 15.30. Ma­gyarszék-Vasas I. Bányász, Ma­gyarszék 15.30, Ércbányász—Kini­zsi, Ércbányász-pálya 9.30, Előre —Szigetvár, Postás-pálya 9.30, Szikra—Bóly, Kokszmű-pálya 9.00. Tenisz; A Holota—Ugrósdy em­lékverseny, Balokány-liget 8.00, döntők; 14.00. Atlétika: Az országos ifjúsági bajnokság második napja a leg­jobb pécsi és komlói ifjúsági versenyzők részvételével, Buda­pest, BEAC-pálya 9.00. Cselgáncs: A vidéki ifjúsági baj­nokság versenye, Békéscsaba 10. Kosárlabda: Osztályozó az NB I magyar kajak-kenu csapat jól felkészült a tokié versenyekre 1. Rómában, a Lago Albano csodálatos panorámájában nagy­szerű, forró magyar siker született. Parti János — helsinki és mel- boumei ezüstérme után — hatalmas küzdelemben nyerte a Cl olimpiai bajnokságát. 2. Szilajev (szovjet), 3. Rotmann (román). Római emlékek 2. A magyar olimpiai labdarúgó csapat. Ülősor: Novák, Ká­poszta. Géléi, Szentmihályi, Ihász, Szepesi. Középső sor: Palotai, Nagy I., Orbán. Orosz. Hátsó sor: Lakat Károly edző, Nagy Gy., | i-be“"“ jutádért, ^“Diósgyőrben "t Varga, Nógrádi, Bene, Farkas, Katona. A képről hiányzik a pécsi j PEAC, Székesfehérvárott a Pos- Dunai II., aki ugyancsak részt vesz az olimpiai lagdarúgó tornán. tás csapatainak részvételé­vel 9.00 NB I. mérkőzés: Bp. Előre—PVSK, női. Budapest 12.30. Röplabda: Elődöntő mérkőzé­sek az NB I-be jutásért a PEAC női csapatának részvételével, Tata, edzőtábor 9.00. Megyei mérkőzé­sek: Vörös Meteor-Élelmiszer— Janus, női, Esze Tamás utcai Vö­rös Meteor-pálya 10.00, Honvéd- Pénzügy, férfi, közép-meszesi ál­talános iskola 9.00, Honvéd—Dó­zsa n., férfi, közép-meszesi ál­talános iskola 10.00. Asztalitenisz: NB n. mérkőzés: Statisztika—PEAC, férfi, Budapest 9.30. Kézilabda: NB I. mérkőzések: Bp. Spartacus—Pécsi Bányász, Budapest 10.30, Testnevelési Főis­kola—Pécsi Bányász, női, Buda­pest 10.00. Megyei mérkőzések: Márok—Komló, női, Márok 16.20, Sellye—Tanárképző Főiskola, férfi, Sellye 9.20, Porcelángyár—Sziget­vár, női, Porcelángyár-pálya 14.50, Bányász II.—Boly, női, Pécsúj- hegy 10.00, Bányász n.—Bóly, férfi, Pécsújhegy 10.50, Mohács- Kinizsi, női, Mohács 9.45, Mo­hács—Pécsszabolcsi Bányász, férfi, Mohács 10.45. <Jóbb élménye Dunai Jánosnak, amit emlékként magával hozott Rómából? — Az öt világrész sportoló fia­taljainak őszinte barátkozása. Dunai I most távolról figyeli a tokiói olimpiai játékok verse­nyeit. öccse azonban, Dunai n kiharcolta a magyar válogatott­ságot, a Dunai család most is képviselteti magát az öt világ­rész sportolóinak nagy sereg­szemléjén. — A magyar labdarúgó olim­piai csapattól most is sokat vár­nak a szurkolók. Jól ismerem a fiúkat, kitűnő szakvezetőjüket, Lakat Károlyt. Én bízom bennük, hogy olimpiai éremmel térnek haza most is Tokiéból. H. I. 8. Dunai I., a magyar csapat második gólját lövi a római olimpiai játékokon az olasz együttes hálójába. A római olimpiai játékoknak pécsi részvevője is volt. Dunai János, a Pécsi Dózsa labdarógója bronz* rémmel tért haza Rómából. Dunai Jánosnak felejthetetlen él­ményt jelentettek a római he­tek. — „Csak” bronzéremmel jöt­tünk haza, tudom, sokkal többet vártak a magyar csapattól a szurkolók, de kimondhatatlanul örülök ennek az éremnek is. Nem titkolom, mi is többet akar­tunk és mindent megtettünk érte, de nem sikerült. Nem ér­tük el a legjobb formánkat, aztán a balszerencse is közreját­szott, de meg keli mondani azt is. az előttünk végzett két csa­pat jobb volt. A jugoszlávok után a dánok végeztek a máso­dik helyen Mi Olaszországgal mérkőztünk a harmadik helyért. Dunai János neki szokatlan poszton, a balszélső helyén szere­pelt ezen a mérkőzésen. Fella­poztuk a régi újságokat, mit ír­nak a mérkőzésről: „Dunai I a mezőnyben jól játszott, szemfüles gólja külön dicséri.” Hogyan is lőtte Dunai I ezt a gólt? — Orosz góljával az első fél­idő 20. percében szereztük meg a vezetést. Hiába rohamoztunk, sokáig nem tudtunk újabb gólt lőni, végre a 68. percben meg­tört a jég. Orosz átkígyózott az olasz védőkön. Cöricsöt szöktet­te, aki lefutotta a védelmet, át- iv°U labdáját sikerült * menteni akaró olasz hátvéd mellett a há­lóba lőnöm, a? olasz játékos csak beljebb tudta segíteni már a lab­dát. Dunai I nemcsak ezt az egy gólt lőtte. A selejtező mérkőzé­seket is beleszámítva öt góllal járult hozzá a magyar csapat harmadik helyezéséhez. Dunai I emlékezetében még most is élén­ken élnek a nagy versenyek, nagy mérkőzések izgalmai, drá­mai pillanatai. Az öttusázó Né­met és az ökölvívó Török drá­mai csatáját az olimpiai arany­éremért Dunai I is végigszur­kolta. _ Majd egy egész álló héten i zgultunk ezért a két arany­éremért, de végül is sikerült. Nagyon tudtunk közösen örülni egymás sikerein, bánkódni a bal­sikerek után. Az olimpiai faluban a világ i legjobb sportolói között meleg barátság szövődött. Filmvetítés, zene, televízió, ismerkedési est, baráti beszélgetések váltogatták egymást.. Dunai János jól emlék­szik a táncos lábú néger Brown- ra, a borúsarcú Thomast-ra, aki váratlan vereséget szenvedett a magasugrásban, a bájos Vilma Rudolp-ai többször beszélgetett. És maga Róma. Csodálatos volt műemlékeivel, pezsgő, ezerfényű rohanó életével. Nápolyban is jártak, megcsodálták a Vezúv le- nvűgöző látképét. De melyik volt a legmarada-n­688 érem talál gazdára A tokiói nyári játékokon a Rómában szerepelt 18 sportággal szemben most 20 került a programba, mégpedig: atlétika, birkózás, cselgáncs, evezés, gyeplabda, kosárlabda, kajak, kerékpár, lovaglás, labdarúgás, lövészet, ökölvívás, öttusa, röplabda, súlyemelés, torna, úszás, vívás, vízilabda, vitorlázás, összesen 162 különböző verseny­számban 688 arany-, ezüst- és bronzérem talál majd gazdára. Megjegyezzük, hogy az ökölvívásban két-két bronzérmet adnak ki, lovaglásban, lövészetben és vitorlázásban pedig az országok akár férfi-, akár női versenyzőt indíthatnak. A kajak-kenu viszonylag fiatal sportág. Csak a harmincas évek­ben kezdett népszerűvé válni, s első világversenyére 1933-ban ke­rült sor. A folyók, tavak mellett élő fiatal sportemberek hamar megkedvelték. Az 1936. évi ber­lini olimpia programján már he­lyet kapott, s azóta minden olimpia műsorán szerepelt. Magyarországon a kajak-kenu a felszabadulás után vált népsze­rűvé. Legjobb versenyzőink a Ion doni olimpián már néhány helye­zést is szereztek. Helsinkiben ezüst és bronz érmekhez jutot­tunk, Melbourne^-ben és Rómá­ban pedig egy-egy aranyérem és sok helyezés tanúsította, hogy ez a sportág hazánkban magas szín­vonalra jutott. Az utóbbi évek világ- és Európa-bajnokságain a magyar kajakozók és kenuzók mindig a legjobbak kozott voltak, különösen a hosszú távokon. Saj­nos az utóbbi olimpiák műsorán csak rövidtávú számok szerepel­tek, s ez csökkentette a magyar sportolók esélyeit. A tokiói olimpia előtti eszten­dő világversenyei szerint a nem­zetközi erőviszonyokban nem kö­vetkezett be lényeges eltolódás. Az 1936-ban Jajcéban rendezett világ- és Európa-bajnokságon az olimpiai számokban a követke­zők diadalmaskodtak: Férfiak: Kajak egyes: Hansen (Dánia), kettes: Nocoara-Ivanov (Románia), négyes: NDK váloga­tottja: Kenu egyes: Ismailciuc (Románia), kettes: Jacovid, Si­dorov (Románia). Nők: Kajak egyes: Subina — (Szovjetunió), kettes: Zimmer­mann—Esser (Német Szövetségi Köztársaság). A magyar versenyzők közöl az olimpiai számokban legjobban a kenu kettesben indult Gyűrű- Soltész pár szerepelt: bronzérmet szerzett. A jaj cél tapasztalatokon okul­va a magyar kajak-kenusport ve­zetői nagy erővel láttak hozzá az olimpiai csapat előkészítéséhez. Fiatal erőket vontak be a mun­kába és üj egységeket alakítot­tak ki. A női számokban ugyan nem tudunk számottevő eséllyel ver­Siklós csapata nyerte senyzőket rajthoz állítani, a férfi számokban azonban — az idei vi­lágversenyok tanúsága szerint — rövidtávokon is felzárkóztunk a világ élvonalához. Kajak egyesben a fiatal Hessz Mihályt állítjuk rajthoz a To­kiótól negyven kilométerre fekvő Szagami-tavon. Legnagyobb ellen­felei: a római olimpiai bajnoka, a dán Hansen, a román Vernescu# a szovjet Piszarjev és a svéd Ut- terberg. Hessz az idén már le­győzte Hansent, Vemescut es Ut- terberget, legutóbb azonban kika­pott Piszarj évtől, éppen Buda­pesten. Kajak kettesben nagy remények kel indítjuk a SzőUősi—Mészáros kettőst. Legnagyobb ellenfeleik: h román Nicoara—Ivanov, a szovjet Csuzsikov—Grisin, továbbá a min den összeállításban erős német, svéd és lengyel pár. Kajak négyesben elsősorban a nagy hagyományokkal rendelkező országok fogják a főszerepei jái- szani. Szinte egyforma eséllyel áll rajthoz a német, a román, a szovjet, a svéd és a magyar hajó. sőt úiabban a lengyel négyes is csatlakozott hozzájuk. A gyor­sabb rajt döntheti majd el a végső helyezést. Kenu egyesben a magyar színe­ket Törő András képviseli, cie neki aligha sikerül megismétel­nie Parti János római győzelmét. Ebben a számban a román Isma- ilcuic, a német Eschert és a ta­pasztalt szovjet Himics az eseé- lyes. Kenu kettesben a gyors és küz­dőképes Hajba—Soltész párt in­dítjuk küzdelembe a szovjet, ro­mán és német párokkal. Az utóbbi versenyek, a romá­niai, a koppenhágai és a buda­pesti, arra mutattak, hogy a ma­gyar versenyzőket sikerült jól felkészíteni, s az . utóbbi olimpiák egyik legerősebb magyar kajak- kenu csapata áll rajthoz a Sza­ga mi-tavon. Nagy kérdés, hogyan alkalmazkodnak majd verseny­zőink a japán klímához és milye­nek lesznek a körülmnéyek a ver seny idején. Ha ellenszeles, ne­héz, hullámos vizen lesznek a döntő küzdelmek, akkor nem is egy számban remélhetünk előkelő helyezést. a „Háromtusa Baranya Kupát’ Sportág Férfi Női Versenyszám Érmek Atlétika 24 ÍZ 36 117 Birkózás 16 — 16 48 Cselgáncs 4 — 4 12 Evezés 7 — 7 81 Kerékpár 8 — 8 45 Kajak 5 2 7 39 Ökölvívás 1« — 10 40 öttusa 1 — 1 3 Súlyemelés 7 — 7 21 Torna 8 f 14 42 Üszás 12 M 22 81 Vívás 6 2 8 24 Lovaglás % 5 15 Lövészet % $ 18 Vitorlázás 1 s 33 e 0 ipatsporte k Gyeplabda 1 — 1 ti Kosárlabda 1 — I 12 Labdarúgás I — l 11 Röplabda 1 1 2 24 Vízilabda l — 1 11 162 688 A vidéki háromtusa sport meg­honosítása érdekében az MTS Megyei Tanácsa ez évben első alkalommal írta lri a „Három­tusa Baranya Kupa*’ vándordíját, az új vidéki szakosztályok ré­szére. A versenysorozaton hat község közel W versenyzője vett részt. A szervezés terén Pécs- váradon, Sellyén és Szentlőrin- cen végeztek jó munkát. Viszont eredményekben a siklósi fiata­lok Jeleskedtek, akik hamarosan méltó ellenfelei lehetnek a leg­jobb pécsi versenyzőknek Ja. Ál­talában az volt a tapasztalat, hogy a vidéki fiatalok örömmel veszik a háromtusa meghonosí­tását. Ha jó vezetők kerülnek a szakosztályok élére és az edzé­sek rendszeressé válnak, néhány év múlva sokat hallhatunk még a vidéki szakosztályokról és azok versenyzőiről^ Eredmények: fi úk: 1. Oberitter 3136 pont, 2. Valkay 2990 pont, 3. Németh 2970 pont (mindhárom Siklós), lányok: 1. Ambach (Magyarhertelend) 2040 pont, 2. Rosenberger 1154 pont. 3. Villányi 1024 pont (mindkettő Pécsvárad). A vándordíját Siklós csapata nyerte, 2, Pécsvárad, 3. Szentlőrinc, FIGYELEM! Á SZOT tüzelőutalványok szeptember 30-val lejárnak Az utalvány-tulajdonosok szeptember 30-a előtt feltétlenül jelentkezze nek a területileg illetékes TÜZÉP-telepeken. — Ezen időpont után utalvá­nyok beváltására lehetőség nincs! PÉCS—£ ZEKSZARDI TÜZÉP VÁLLALAT L i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents