Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

(NAPLÓ 1984. SZEPTEMBER It. A lg éria felszámolja a francia olajtársaságok monopóiiumát Ben Bella vasárnnap fela­vatja az .arzevi földgáz-csepp- folyó&ító üzemet, utána pedig a harmadik szaharai olajveze­ték építését nyitja meg. Pá­rizsban az algériai kormány önálló energetikai politikájá­nak kibontakozását,, a francia olajtársaság monopol helyeze­ttnek újabb korlátozását látják a kettős eseményben. Az új olajvezeték az algériai állam kizárólagos tulajdona lesz.. Ez az első eset, hogy külföldi társaságok nem ma­guk szállítják el az általuk ki­termelt olajat. Algéria így el­lenőrizheti természeti kin­csei kiaknázását. Az algériai kormány erede­tileg felajánlotta a francia T. R.. A.P.A.L. társaságnak (az c ső két olajvezeték tulajdono­sának), hogy vegyen részt a harmadik vezeték építésében. Be kikötötte, hogy a részvé­nyek többsége az algériai ál­lam kezében lesz. A francia társaság elutasította az aján­latot és panaszt emelt a hágai döntőbíróságnál. Az algériai kormány nem várta meg a döntést, kölcsönt vett fel Ku- vaittól és az arab banktól, az építkezéssel pedig angol céget bízott meg. Antonin Novotny életrsi'za Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságának első tit­kára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, a csehszlovák munkásosztály és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja egyik legki­emelkedőbb harcosa 1904. december 10-én született a Prága melletti Letnyanyban: apja munkás veit. Antonin Novotny iskoláinak el­végzése után géplakatos szakmát tanult. Fia­tal kora óta részt vett Csehszlovákia Kom­munista Pártjának tevékenységében: a párt­nak 1921 óta tagja. Egyúttal a Munkás Test­edző Mozgalomban dolgozott, mint annak egyik vezetője. A hitleri megszállás éveiben, amikor a párt illegalitásba vonult, Antonin Novotny be­kapcsolódott a.z illegális pártmunkába és tag­ja lett az illegális kommunista párt Prága kerületi vezetőségének. 1941. szeptemberében a Gestapo letartóztatta. Fasiszta börtönökben, majd a mauthanseni koncentrációs táborban tartották fogva, ő azonban a koncentrációs táborban is folytatta az illegális harcot. Csehszlovákia felszabadulása után a párt Prága kerület első titkárának funkciójával bízta meg: 1946-ban a VIII. pártkongresszu­son a Központi Bizottság tagjává választot­ták. 1951-ben a párt Központi Bizottságának titkárává, az elnökség és a Politikai Bizott­ság tagjává választották. 1953. januárjában miniszterelnök-helyettessé nevezték ki. Még ugyanennek az évnek márciusában visszatért a pártmunka irányításához, s megválasztották Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. 1957. november 19-én Antonin Novonyt a Csehszlovák Köz­társaság elnökévé választották. A XII. párt­kongresszuson pedig újból Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává választották meg. Száz éve alakult meg az I. Internacionálé Rendkívüli óvintézkedések, botrányok Peruban De Gaulle látogatása alkalmából De Gaulle francia elnök pénteken Ecuadorból latin­amerikai kőrútjának negye­dik állomására, Peruba ér­kezett. A hírügynökségi jelentések eddig is bőven foglalkoztak Események képekben azokkal a biztonsági intézke­désekkel, amelyeket a latin­amerikai országok a francia államfő látogatásának idejére foganatosítottak. Ugylátszik, ebben a perui kormány re­kordot állított fel. A Reuter jelentése szerint Lima nemzet­közi repülőterét, ahol De Gaulle gépének le kellett szállnia, acélsisakos, géppisz­tolyokkal felszerelt katonák vették körül. A repülőtér szé­lén három méterenként egy- egy katona ügyelt arra. hogy a fogadásra meghívott sze­mélyeken kívül senki más ne juthasson a repülőtérre. Az üdvözlőbeszédek elhang­zása után De Gaulle a perui elnökkel együtt zárt, golyóálló gépkocsiba szállt, hogy a re­pülőtérről mintegy 10 kilomé­terre fekvő fővárosba hajtas­sanak. A fogadáson résztvevő perui és külföldi újságírók azonban „lemaradtak”. A re­pülőtéren elhelyezkedő alaku­latok ugyanis a fogadóünnep­ség után a riportereknek egy­szerűen megtiltották a távo- j zást. Az újságírók és fotóri­porterek, akik a repülőtér ki- ! járata felé rohantak, hogy figyelemmel kisérjék De Geulle limai bevonulását, hir­telen rohamsisakos rendőrök­kel találták szemben magukat, akik közölték, hogy további intézkedésig senki sem hagy­hatja el a repülőteret. Az el­keseredett riporterek erre a repülőteret körülvevő falakon keresztül próbáltak átmászni, ott azonban a kívül őrtálló géppisztolyos katonák vártak rájuk. Több helyen valóságos közelharc tört ki a riporterek és a karhatalom között. A tu­multus során és a falmászás alatt több újságíró kisebb- nagyobb sérüléseket szenve­dett. Egy argentin újságíró leesett a magas falról és ket­tős lábtörésről számolhatott be lapjának ... Miközben a repülőtéren e viharos jelenetek lezajlottak, a két államfő és kísérete megérkezett a limai elnöki palotába, ahol megkezdték tárgyalásaikat. De Gaulle biz­tonságára közben a megerő­sített rendőri aíakulatokon kívül kétezer detektív vigyáz a limai utcákon. Közlemények A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Pécs- . Baranyai Területi Bizottságának I Tudomáyos Szakosztálya 28-án, 6 órakor az I. sz. Sebészeti Kli­nika tantermében tudományos ülést tart. Tárgysorozat: Póka László (I. sz. Sebészeti Klinika): A parenteralLs táplálás néhány elvi kérdése és jelentősége a sebészetben, Czirbusz György, Póka László, Török Endre, Földi Imre (I. sz. Sebészeti Klinika): Szénhydrát -f alkohol -f nitrogén parenteralis alkalmazásával nyert BEIRUT: Charles Heliou, a Libanoni Köztársaság új elnöke, TőrükSrgy! akit a visszavonult Faud Sehab elnök helyett 6 évi időtartam- j Páka László, Földi wire (i. s'z. *» köztársasági elnökké választottak a libanoni parlamentben, vödmények^ösJzefággé^e811^ bele- szeptember 23-án letette a hivatali esküt. kalória­nitrogén-elláíá­sával. Németh Cs. Mihály, Póka László, Czirbusz György, Török Endre (I. sz. Sebészeti Klinika): Parenteralisan táplált operáltak elektrolyt és nitrogén anyagcse­réje. Varga Péter (Traumatológiai Intézet, Budapest): A zsíré múl* siók szerepe a parenteralis táplá­lásban. * Áramszünet lesz szeptember 39- én 7—iß óráig hálózatépítés miatt az alább behatárolt területen: Béla u. 13—19, 14—20, Csillag u. 16/1—34, 17—31. Dugonics u. 19— 49. 20—40, Endre u, 1—11, 2—22. Erzsébet u. 1/1—19, 2/1—22, Felső- vámház u. 6—74, 11—73, Halász u. 1, 2—6, Katalin u. 12—16. Kiss E. u. 4—56, Major u. 2—12/2, 3—23, Orsolya u. 25—35. Hippi R. u. 11—* 21, 12—20, Rudas L. u. 1—45, 2—3G. 4 864. szeptember 28-án , * angol és francia mun­I káevezetők, valamint lengyel, j német és olasz londoni politi- j kai emigránsok, szocialisták — : felismervén, hogy eredményt I csak akkor érhetnek el, ha a különböző országokban küzdő munkásak segítséget nyújta­nak egymásnak — elhatároz, tók egy állandóan tevékeny­kedő összehangoló szerv fel­állítását. Így alakult meg a Nemzetközi Munkásszövetség, vagy ahogy a későbbiekben neve inkább elterjedt: az I. Internacionálé. Hy merész lépésre a íelvi- lágosodobt munkások nem egyik pillanatról a másikra határozták el magukat. Hason­ló kísérletek már az 1840—50- es években is megszülettek. Akkor azonban ezek a nem­zetközi szövetségek részint gyengébbek voltak, rövidebb ideig álltak fenn. s eszmeileg sem gyakoroltak oly nagy befo­lyást, mint az I. Intemacioná- lé. Az I. Internacionálé ugyan­is magával ragadta a gon­dolkodó angol, francia, belga, svájci munkásságot, majd az 1860-as évek végefélé beiolyá. sa kiterjedt az olasz, német, spanyol, s lassanként az oszt­rák—magyar—cseh területek­re is. Sőt a Balkánon és a cári Oroszországban is feltűntek azok az úttörők, akik a szoci­alizmus gondolatait ezeken az idáig érthetetlen területeken is terjesztették. Az I. Internacionálé elméle­ti-politikai programját Marx Károly alkotta meg híres Ala­pító Üzenetében, amelyben egyfelől a termelési eszközök köztulajdonba vételét, másfe­lől a politikai demokrácia és szabadság megvalósítása érde­kében a politikai hatalom meghódítását hirdette meg. Marx az elvi tételek megfo­galmazása mellett arra töre­kedett, hogy minden igazi rmunkásszervezetet csatlako­zásra bírjon. Ennek érdeké­ben nem túlozta eä a köve­teléseket, a tényleges, min­dennapi programban elsősor­ban a munkásság gazdasági követeléseit összegezte, kedve­zőbb munkaidőt, bérviszonyo­kat sürgetett, szakszervezetek és szövetkezetek felállítását követelte. Noha a kapitalista viszonyok fennmaradása ese­tén átütő eredményeket nem is tartott elérhetőnek, a rész­leges vívmányok biztosítását is igen fontosnak ítélte. Az elvi és gyakorlati ered­ményekkel szemben az In tér- nacionálénak nem ritkán sú­lyos akadályoJiat is le kellett küzdenie. A munkások között például elterjedt volt mind a politikai eszköz felhasználha­tatlanságának tétele, mind a parlamentarizmus túlbecsülé­se. Marx maga szívósan küz­dött az Internacionálé legfőbb állandó szervében, a London­ban székelő Főtanácsban, a kettős hibák elkövetése ellen. Az apolizizmus egyfajta isko­láját rövidesen sikerült az Intemacionáléból kiszorítani. 1868—69-től azonban új ellen­fél jelentkezett Bakunin es követői személyében. A baku- ninista „baloldali”, volunta­rista érvelés mitsem akart hal­lani megfontolt, előre átgon­dolt politikáról, állami segít­ségről, munkásvédelemről, ők egykettőre általános forradal­mat szerettek volna elindítani. Az Intemacionáléban eze­ket a vitákat ugyan a kong­resszusokon gyakran igen he­ves összecsapások után — vé­gül is megoldották, de az elvi nézeteltérések mégis gyengí­tették a szervezetet. A tőkés kormányok fokozott terrorja, az üldözések, a vérvesztesé­gek és a belső viták az 1870- es évek elején mindinkább be­bizonyították, hogy az Inter- nacionálé nem tarthatja fenn magát tovább. 1876-ban. 4 évi utóvegetáció után, az Intema- ciomálé az Egyesült Államok-, ban feloszlott. Rövid 12 ért tevékenysége mégis korszakos jelentőségű. A munások tíz­es százezreibe sikerült bele­plántálnia a szocializmus gon­dolatát. az osztályharc és a prole tá ri nternaci onalizmus eszméjét. Ezt az eszmei magvetést ^ a reakció évei sem szá­molhatták fel: a szocializmus eszméje immár a proletariátus nagy tömegeinek ügyévé lett, amely fél évszázaddal az ala­kulás után egy országban ve­zetett diadalhoz, egy évszázad múltán pedig a világ egyhar- mad részében válik és vált valósággá a szocializmus. S ha a beérés nem is oly prob- lómátlan, mint ahogy azt a nagy úttörők gondolták, a tör­ténelemben az új eszme szin­te példátlan gyorsasággal tört magának utat, s alakította át az emberiség életét. Jó mérkőzések a Holofa—Ugrasd\ emlék- versem harmadik napján TOKIÓ: A magyar olimpiai válogatott első csoportja Septem­ber 23-án megérkezett a repülőtérre. A képen: Egri Gyula, a magyar küldöttség vezetője, az MTS elnöke a tokiói m igyar fcövct köt gyermekévek Zalka Verával és Zalka Péterrel. Hát­térben a küldöttség többi tagja» Szeptember 14. óta a londoni Sclfridges Aruház egyik osztá­lyának pultjait magyar áruk töltik meg. Az áruház divatbe­mutatóján magyar manekenek a magyar divattervezők tudá­sából adnak Ízelítőt. A képen: Magyar manekenek a londoni utcán % divatbemutató legsikeresebb ruhái bau Szombaton a fceniszversepy har­madik napján az I. osztályú férfi egyes a döntőig jutott, ahova a hétszeres védő, Gulyás és Ko­máromi, a Bp. Vasas versenyzője jutott. A n. osztályú férfi egyes­ben a legjobb négy közé jutásért folyt a küzdelem, ide egyelőre csak a balatonboglári Harmat biztosította helyét. A pécsi ver­senyzők — Hirt, Bóta és Baricz — már a legjobb nyolc közé jutásért elvérzett. A női I. osztályban Mo­nod (DVTK), Szél és Dudái (Bp. , Honvéd), valamint Sólyom (Bp. I Spartacus került a legjobb négy Í közé. Az ifjúsági leány egyes ; döntőjébe Michnai (Újpesti Dózsa) I jutott, ahol az Árvái—Dudái mér- j kőzés győztese lesz az ellenfele. Az ifjúsági fiú egyesben a leg­jobb négy közé Tóth, Selyp, Bü- decs (Tatabánya), Szőcsik (Bp. Vörös Meteor) és a pécsi Bóta j került. A férfi párosban eddig a i Gulyás—Korpás jutott a legjobb négy közé, mig a vegyespáros­ban csak a legjobb nyolc közé jutásért folytak a tegnapi mér- 1 közösek. Mg délelőtt tovább folynak az j elő- és középdöntő-mérkőzések, a döntőkre délután 14 órás kéz- dettel kerül sor a Balokány-ligeti pályákon. LABDARUGÓ MEGYEBAJNOKSÁG Pécsi Vasas—Pécsi Helyiipar 3:2 1 (8:0), Helyiipa 1-pálya, vezette: 1 Simonfai. Góllövők: Oszvald, Vass, | Kőhalmi, illetve Danyi ll-esből, , Kamondi. Kiállítva: Futó és Be- ! csel, mindkettő Vasas. KO-VAL GYŐZÖTT A PVSK A GYŐRI ETO ELLEN PVSK—Győri ETO 19:1. Szombaton este találkozott a 1 PVSK és a Győri ETO NB Il-es ökölvívó-csapata a Tüzér utcai teremben. A tavasszal a győriek mérkőzés nélkül hazautaztak, a hideg teremre való hivatkozással j megóvták a mérkőzést. Most kel- j lemes temperájú teremben, de is- I mét Pécsett kellett a mérkőzést i lebonyolítani. A tavaszi óvás ! , után a PVSK javára 20:0-ás ered­mény után kemény küzdelmet I vártak a szurkolók. A találkozó azonban váratlanul nagy arányú, l^-l-es PVSK-győzelmct hozott. A győriek vtnegLehetősen idény­éiért formát mutattak, Így csupán j egy döntetlent sikerült kiharcol­niuk. ll:l-es állásnál azonban, amikor a mérkőzés lényegében eldőlt, a győriek nem éppen sportszerűen, egymás után fel­adták mérkőzéseiket. Részletes eredmények (elől a PVSK versenyzői): Gard erőfö­lénnyel győz Szekeres ellen, Zorai —Nagy L. döntetlen, Szij jártó ki­ütéssel győz Kiss ellen, Peti p^y. Nagy T. ellen, Sándor kiütő-, v győz Nagy Z. ellen, Jani c'; ben Kovácsot sérülés miatt )„- léptették, Beretzkyvel szemben Horváth feladta, Pataki ellen Ko­csis feladta, Gulácsi ellen Vad­kerti feladta, Paku ellen Szalai feladta. Ezzel a győzelmével a PVSK a bajnokság komoly esélyesévé lé­pett elő, egy ponttal megközelí­tette a listavezető ETO-t. ‘A* Szombaton délután a Népsta­dionban igen gyér érdeklődéi mellett került sor a Magyaror­szág—Szovjetunió Utánpótlás Vá­logatott labdarúgó-mérkőzésre: — Magyarország—SzovjcLunió 6n> (4:0). * Szombaton délután Tbiliszibon igen nagy érdeklődés mellett ke­rült sor a szovjet és a magyar ifjúsági labdarúgó válogatottak találkozójára. A mérkőzést a szov jet együttes fölényesen nyerte: Szovjetunió Ifjúsági Vál.—Magyar- ország Ifj. Vál. 5:1 (2:1). •k A berlini nemzetközi öttusa- versenyben az ifjúságiak érvé­nyében a magyar Pálvölg.v i (B >. Dózsa) áll az első helyen >1-0 ponttal. HALÁLOZÁS Fájdalommal tudatjuk. liorv szeretett feleség, édesanya, a j-ó*. nagyanya., dédanya. CSIK I MP - NÉ 85 éves korában, hosszas sze 1- vedés után elhunyt. Temet «-e szeptember ?8-án, héífőn 3 órakor lesz a pécshányatelepi temetőben. A gyászoló család. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett feleség, édesanya, anyós, nagyanya, dédanya, testve- és rokon. KÁRPÁTI JÓZSEF N£ 67 éves korában, rövid szenvedés után elhunyt. Temetése szeptem­ber 28-án fél 3 órakor lesz: a pécsi köztemetőben, a gpísaoló au 134.-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents