Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
’NAPLÓ' 5 SZEPTEMBER S. Kiből lesz a jó gépkocsivezető?IH«egyetemet akarsz, fisess! Már tizenhárom éve működik Pécsett az Autóközlekedési . • Tanintézet és ez alatt átlago- V san évente ötszáz, összesein mintegy hétezer gépkocsivezetőt képeztek ki. A mai helyzetről, feladatokról, a gépkocsivezető-képzésről beszélgettünk Litványi Tibor elvtárssal, az. intézet vezetőjével. — Milyen tanfolyamok indulnak ezekben a hetekben? — Pécsett hivatásos gépkocsivezetői tanfolyamot indítottunk hétfőn, míg a nemhivatásos — az úgynevezett „úrvezetői” — tanfolyam kezdésére szombaton kerül sor. Vidéken — ugyancsak hétfőn — Mohácson is megkezdte munkáját egy hivatásos gépkocsi- vezetőket képező tanfolyam. Szeptember 8-án ismét csak Mohácson vizsgaelőkészítő tan folyam indul. — Mi ennek a célja? — A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium a balesetek elterjedése miatt az idén nyáron megszigorította a gépkocsi vezetői vizsgák letételét Annák érdekében, hogy a jelentkezők sikeresen let ehessék a vizsgákat, előkészítő tanfolyamokat szervezünk járásonként. A tanfolyamom — 150 forintos önköltségi díj lefizetése mellett — a hallgatók 30 . órában a KRESZ-t, húsz órában á műszaki ismereteket sajátítják el. Az ilyen előkészítő tanfolyamoknál nincs lét- 6 zárnk orlátozás, másik előnye pedig, hogy ha egy községben ‘ legalább harminc jelentkező van, akikor — a személyi és tárgyi feltételeik helyi biztosítása mellett — ott is megszervezzük az előkészítő tanfolyamot. A hallgatók a vizsgál is helyben letehetik. Eddig a szigetvári, sásdi és aj mohácsi járásban szervezik a j ti tanfolyamokat. — Milyen tanfolyamokat ! szervez az intézet még ebben az időszakban? .-.ér? A hivatásos gépkocsivevézetői, felsőfokú garázsrties-; - tcri tanfolyamot, auló-elektro- mos szaktanfolyamot, Diesel- adagoló és porlasztó beállító szaktanfolyamat indítunk Tervbe vettük még az ősz folyamán egv gépkocsi-előadói tanfolyam megrendezését. Ko- - rábban egy intézkedés folytán i csak azokat lehetett hasonló ,■ képzésben részesíteni, akik t gépkocsi-előadói beosztásban * működtek. Most „feloldották” ■< ezt . az intézkedést és bárki jelentkezhet erre a hasznos !: tanfolyamra vállalati javaslat alapján. I — Milyen tárgyi feltételek mellett oktat az intézet? — Pécsett 18 gyakorlati és 10 elméleti oktató végzi a gépkocsivezető-képzést. Mivel az intézet hatásköre még a megyén túlra is kiterjed, ezért megesik, hogy Pécsről küldünk például Tolna megyébe oktatókat. A szaktanfolyamokon további 31 előadót foglalkoztatunk. Általában tanárok és mérnökök segítik a szakmai képzés magas színvonalának biztosítását az egyes tanfolyamokon. Az intézetnek 15 gépkocsija van, tehergépkocsiknál csak Csepel márkán, a személygépkocsiknál Skoda és Moszkvics típuson oktatunk. Sajnos, ezzel a kocsiparkkal látjuk el a Tolna megyei igényeket is. — Kiből lesz jó gépkocsivezető? — Elsődleges az egészségügyi, a szellemi és a fizikai rátermettség. Ezt a vizsgálatot elvégzik az orvosok. A második, aki alaposan elsajátítja a tanfolyam anyagát és azt a gyakorlatban jól alkalmazza is. Harmadik: aki nem elégszik meg az alapismeretekkel, hanem állandóan képezi, fejleszti gyakorlatát és elméleti tudását. Főleg a KBESZ-re szeretnék kitérni, mert időközben változik, újabb rendelkezések lépnek életbe. — Mi a helyzet a nőknél7 — Egy mondatban: jól megállják a helyüket a férfiak mellett. Hivatásos tanfolyamon egy nőt képeztünk ki az idén és jól vizsgázott. A nem hivatásos tanfolyam hallgatci- nak 25—30 százaléka no. — Mennyi gyakorlat kell a jó vezetéshez? — Ez teljesen egyénileg változó. Nagy általánosságban a hivatásos gépkocsivezetőknél a 25 óra teher és 20 óra személy vezetés ahhoz elegendő, hogy megkezdje szakmai tevékenységét. A magán-gépkocsivezetőknél a 20 órai vezetési gyakorlat nagyon kevés. Legalább negyven órát kellene vezetni ahhoz, hogy még biztonságosabban vegyen részt a forgalomban. Itt szeretném felhívni a friss jogosítvánnyal alkalmazott gépkocsivezetők vállalatainak figyelmét arra, hogy első időben inkább csak segéd-gépkocsivezetőként foglalkoztassák. Ne terheljék meg őket az első hetekben úgy, mintha már nagy gyakorlattal rendelkeznének. A magánosoknak pedig azt javasolnám, hogy rendszeresen •» ezes- senek le mintegy 10—12 ezer kilométert egy év alatt és nagyon vigyázzanak az évszakváltozásokra. mert minden évszaknak megvan a maga vezetési sajátossága, technikája. Hogyan lett Pécs az ország negyedik egyetemi városa V Próbatáncolás A Pécsi Nemzeti Színházban tegnap próbatáncolást tartottak. A színház balettegyüttese négy fiút és négy lányt szándékozik felvenni. Az ú.j táncosokat a próbatáncoláson megjelent nyolc lány és négy fiú közül választják ki. Történetünk 1920 januárjában kezdődik, azon a napon, amikor az Erzsébet Tudományegyetem Pozsonyból Budapestre költözött. Ma már csak néhány, szemtanú tudja felidézni a régi időket, és azok is hiányosan, mert a hosszú évtizedek alatt sok minden kihullott emlékezetük rostáján. Még szerencse, hogy az akták megmaradtak, s a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektori hivatalában megtalálhatók. Az akták ugyanis nem felejtettek. Mindenre emlékeznek, csak le kell fújni róluk a port. Versengés a városok között Az első ami szembetűnik: noha az egyetem Pécsre költöztetése már 1920-ban felvetődött, korántsem volt bizonyos, hogy ide is jön. A vidéki városok között ugyanis valóságos versengés indult meg az egyetem megszerzése céljából. A professzorok a legszívesebben a fővárosban maradtak volna, mer Pest ígért a legnagyobb jövedelmet a praktizáló egyetemi tanárok szániára. Az ellenforradalmi kormányzat azonban jól tudta, hogy a túlzsúfolt Pesten az egyetemet nehéz és főként költséges lesz elhelyezni, míg valamelyik vidéki városban, a felkorbácsolt lokálpatriotizmusra építve sokkal olcsóbban megúszhatják. Ezért Haller István, az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter egy 1920. augusztus 5-én megtar- I tott értekezleten közölte a professzorok tanácsával, hogy egyszer s mindenkorra mondjanak le Pestről. Ehelyett Szegedet ajánlotta. Szegeden ekkor mái- nagy kampányt folytattak az egyetem fogadására, ám az Erzsébet Tudományegyetem tanárai nem voltak az ajánlattól elragadtatva. Arra hivatkozva, hogy Szegednek nincsenek megfelelő épületei a klinikák1 és intézetek, elhelyezésére, kereken visszautasították a miniszter indítványát. Hiába érvelt Haller, hogy később majd Pécsre költözhetnek Szegedről (ti. akkor Pécs még szerb megszállás alatt volt), az egyetemi tanács nem engedett Az iratokból nem tűnik ki, hogy a helyhiányon kívül volt-e valami más oka is a professzorok Szeged iránti ellenszenvének. Tény viszont, Ha mi Szigetvár alá vonulnánk, itt maradna a győri vár a még félig sem kész bástyáival, falaival, így olcsó prédaként jutna a fehérvári szandzsák ura Perhát basa kezére!-- Az épülő vár nemcsak birodalmunk, hanem egész. Európa, kulcsa is! Mi pedig nem hagyhatjuk ezt a kulcsot védtelenül az országút porában heverni! — fejezte be önmagát is negnyugtatólag a császár. * A magyar csapatvezérek elkeseredetten látták, hogy a császári sereg idegén zsoldosai, mint siserehad szállták meg a környéket. „Az erősebb igaza a jobb” — elv alapján nap, mint . nap raboltak, fosztogattak. A begyűjtött termést is elvitték .az.utolsó szemig, s a szegény nép kétségbeesetten nézett a közelgő tél elé. Az éjszakák egyre hűvösöd- tek. Á csillagokat sziporkázó ég alatt esténként kigyulladtak a tábortüzek. A gyalogseregek nagy része, ringy-rongy subákba burkolózva szótlanul telepedett le a lángok rőtvörös fénykörébe. Az előbbi napokban még eí-eldudoráztak egy-két pajkos katonanótát a tábortűz világánál, de amióta a királyi hírvivő meghozta Szigetvár elestének hírét, nem fakadt dal á harcosok ajkán. Egy valamikor jobb napokat látott kopott ruhás regős telepedő'í a tűz mellé, s húros hangszerével kísérve, bánatos hangon kántálta Zrínyi tragédiáját. A vitézek tűzbe merő dó tekintete, csak az ének utolsó részénél csillant fel... ,. .Töltsétek ágyúkat, szembe a kapunak! Kartáccsal vágunk a pogány- hadba utat! Elő a buzogányt, kardot, csákányt, kopját! így adta ki Zrínyi utolsó parancsát Nyissátok a kaput, — utánam vitézek! Hősi tetteinkről szól majdan a/ ének.. Janicsár golyótól hős Zrínyi elbukik Kegyetlen törökök menten fejét veszi' Küzdött a kis csapat, az utolsó szálig, Hűen esküjükhöz: a hősi halálig! Elhangzott az ének s a húrok bánatos zengése még tovább zsongott a bizonytalan éjszakába. Azt tudták, hogy az agg Szolimán szultán már nem érte meg a diadalt. Egy nappal Szigetvár eleste eiött a guta halálosan meglegyintette s nem messze a vártól egy dombon el is temették. — De mit tesz a nagyvezér? — Merre indul meg .tengernyi hadával — aggódtak az előbb- relátók. Mehmed nagyvezér pedig már lebontatta Szolimán hatalmas zöld sátorát és rohant Istanbul felé. nehogy az új szultán kegyeiből kipottyanjon. * Szeptember 27-ét jegyezték e napon a kalendáriumok, amikor török küldöttség érkezett a Győr alatti táborba. Már a tábor bejáratánál lerakták fegyvereiket, ezzel is jelézvén békés szándékukat: ajándékot hoztak a császár úr számára. Az öttagú küldöttség vezetője maga a beglerbég, a nagyvezér helyettese volt, két szolga pedig egy szurokkal vastagon bekent ládát cipelt a küldöttség után. A császár méltóságán alulinak tartotta, a küldöttek fogadását, ezért e tisztséggel Salm Egon grófot, az épülőben levő győri vár parancsnokát bízta meg. A díszes, pompával berendezett fővezért sátor felmagasított pádimentumán állt Salm gróf, hogy a császár megszemé- lyesítőjeként a csapatvezérek jelenlétében fogadja a küldöttséget. A kölcsönös üdvözlések után előlépett a két szolga, a ládát felnyitották s az egyik csausz üstökénél fogva, levágott emberfejét helyezett a másik csausz kezében tartott tálcára. — Fogadjátok elismerésünk jeléül, legmerészebb vezéretek fejét — szólt a küldöttség vezetője és átnyújtotta'a különös ajándékot. A tálcán a húsz nappal előzőleg hősi halált halt Zrínyi Miklós feje volt. * A császár rendeletére a meg- dicsőült hős fejét a táborból a győri várba szállították, hogy onnan a császár üveges, aranyos diszhintóján szállítsák Csáktornyára, a Zrínyi család birtokára. 1566 szeptember 29-én viharos, szeles napra ébredt a város. Értnek ellenére a nép sűrű sorokban lepte el az utak két ojdalát, amerre a gyászmenet elhaladt, hogy így vegyen részt a végtísztesség megadásában. Alig hagyta el a gyászmenet a várost, a Bécsi-kapu tájékán tűz keletkezett. Az orkánszerű szél a lángtengert a város déli részéig vitte, majd megfordulva visszaterelte észak felé. Porig égett a város a Káptalan- domb és a Piac-tér körüli egykét ház kivételével. Olasz és vallon zsoldosok tartózkodtak ekkor a várban, akiket a nép különben is a tűz okozójának gyanított s mikor ezek mentés helyett rabolni, fosztogatni kezdtek, az elkeseredett nép közülük tizenötöt megölt és a tűzbe hajította. * Az égett város füstjét, pernyéjét még napokon keresztül messzé a városon túlra, dél felé hajtotta az őszi széL Esténként, amikor itt is. ott is fellobbantak a tábortüzek, a regős mélabús éneke szállt a vízparti füzesek, nádasok felett a szomorú éjszakában ... Vitte a véres főt, díszes hintó j pompa.1 hogy végtisztességét Zrínyinek j megadja. Végig, amerre a gyászmenet elhaladt, fekete füstfelhő borított be utat. Tó Zrínyit temették, nemzetünk nagy fiát, :■? ego Győr adta a .. gyászdrapériát! Czigáay Jenő hogy nem sokkal később ol- vadozó hangú levelet kaptad a debreceni testvérintézményüktől. A debreceni egyetem, orvosi fakultásának kiegészítését kérte, s javasolta, hogy az Erzsébet Tudományegyetem orvoskara költözzék Debrecenbe. A „kooperációs együttműködésre” szólító ajánlat nagy felháborodást okozott a pro- feszorok között. Nem kevésbé udvarias választ küldtek Debrecenbe, megírták: nem mennek oda, nem fogják kettészakítani egyetemüket. A debreceniek észrevették hibájukat, s következő levelükben már azt ajánlották, hogy a bölcsészet és a jogikat- is utazzék hozzájuk, ám a professzorok tanácsa hajlítha- tatlan maradt. Dr. Lukinich Imre rektor levelet írt a miniszternek, s ebben megállapítja. hogy Debrecennek csak az Erzsébet Tudományegyetem ... „évi dotációjára volt szüksége, hogy azzal nagyobb arányú befektetések legyenek eszközölhetők”... Miniszteri ultimátum Hogy a „kooperációs együttműködés” mögött leselkedő veszélyeket az Erzsébet Tudományegyetemen elkerülhessék, kiadták a jelszót: a Dunántúlon akarunk letelepedni. Azzal érveltek, hogy az Alföldnek már két egyeteme van (ti. időközben mégis egyetemet kapott Szeged), így megjárna egy a Dunántúlnak is. A dunántúliak persze kapva-kap- tak az alkalmon, s ezúttal szűkebb hazánkon zúgott végig a versengés hulláma. Különösen Győrben volt nagy a mozgás. Farkas Mátyás, a város polgármestere levelekkel, beadványokkal ostromolta a kormányt, a „Moson Vármegye” című lap cikkeivel szította a tüzet, dr. Réthey Ferenc főispán pedig Budapesten termett, az egyetemi tanács és a kormány megpuhítása céljából. Úgy látszik, nem egészen eredmény nélkül, mert dr. Lukinich említett levelében (amelyet 1921. január 25-én küldött a miniszternek) egy árnyalattal Pécs elé helyezi Győrt, mondván, hogy az utóbbinak sokkal jobb forgalmi helyzete van. Elismeri viszont, hogy a pécsi épületviszonyok eiőnyö- sebbnek ígérkeznek az egyetem elhelyezésére. Annak a ténynek, hogy Pécsnek a XIV. század közepén egyeteme volt, nem sok szerepe van dr. Lukinich összehasonlításaiban. Haller miniszter 1921. augusztus 12-i levelében „javasolja” a rektornak, hogy jelöljön ki egy professzort, aki alaposan körülnéz Pécsett. „Javaslatát” azzal fejezi be, hogy ... ”ha az egyetem az 1921—22 tanév kezdetétől fogva a fentebbiek szerint nem volna elhelyezhető, .. . Szegeden fog elhelyeztetni. Egyúttal csatolom a Szeged szab. tó*-. város közönségéihez intézett leíratom másolatát is.” Az ultimátum megtette a hatást. Pékár Mihály profesz- szor az egyetemi tanács megbízásából szokatlan sietséggel Pécsre utazott. Azon nyomban lefoglalta a régi bóbaképző intézetet a leendő egyetem szamára, 12 pontba szedett javaslatot készített arról, nogy melyik épületben milyen klinikát. intézetet tehetne elhelyezni. Magától értetődő természetességgel beszél mindenről, ezúttal fel sem vetődik, hegy Pécsnek hátrányos forgalmi helyzete van. Az a százmillió... Az Erzsébet Tudomány- egyetem 1923-ban teköltözött Pécsre. Az elhelyezés lényegében Pékár professzor javaslatai szerint ment végbe. A fö- reáliskola épületében kapott helyet a rektorátus, adminisztráció, jogikar, bölcsészkar es négy orvosi intézet, a városi csapatkórházban a bőrklinika, az ún. Julián Egyesület inter- nátusában és tanoncotthoná- ban (iparitanuló-képzés folyt itt) a gyermekklinika, a bábaképző intézetben a szülészet. A városi tornacsarnokban (a posta melletti épület) az anatómiát, kórbonctani és törvényszéki orvostant helyezték el, a felső kereskedelmi iskola (az előbbivel szomszédos épület) a sebészeti klinika otthona lett. A városi szegényházat a közegészségtani, gyóev- szertani és kórtani intézet között osztották meg, a városi közkórházba tették a belklinikát (ma I-es belklinika), szem- és eimeklinikát stb. Az ún. Rudolphinum épülete (a dzsámi melletti ház) lett a nővérotthon és gazdasági hivatal. Óriási harc indult meg a Szigeti úti volt hadapródiskoláért is, « horthysta vezérkar azonban olyan feltételeket támasztott az átadás útjába, amelyeket lehetetlen volt elfogadni. A pécsi püspökség csak a püspöki könyvtár (ma egyetemi könyvtár) és a mai Széchenyi Gimnázium éoűtetér"k átadásával vállalt részt az áldozatokból. (Az utóbbiban rendezték be a főreálfskt&átv A főterheket tehát az államon kívül a város viselte. Ebben is kifejezésre jutott az akkori kormányzat elve: ha eevst«_ met akarsz város, akkor fizess. add át épületeidet. Klebelsberg Kunó kultusz- miniszter csak százmillió koronát utalt ki az egyetem költözködésének lebonyolítására. Ez az összeg (infláció volt, az egyetem egyik irodai segédtisztje 1923 nyarán már 100 ezer pengőt keresett havonta!), csak a legszükségesebb épület-átalakításokra volt elegendő. újat egyet sem emeltek. Általában: a két világháború között csak a j'ogikar kapott egy kollégiumot, meg egy épületszárnyat, a legfontosabbnak, az orvoskarnak semmit sem építettek. Nem árt erre emlékezni, hiszen új, négyszáz ágyas klinikaépület emelkedik a volt hadapródiskola szomszédságában. Magyar László & MAGVAK RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1»«*. üzept. 3-i, csütörtöki műsora * 223yS m középhullámon: 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Vidám ritmusban. Rádió híradó. Macedón dalok. 18.00: Német nyelvű műsor: Mikrofonunkkal útközben: Du- naszekcső. Kívánsághangverseny. Szocialista barátsági szerződés a/ NDK-beli Grossharthau és a Bonyhádi cipőgyárak között. — Jegyzet. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenélő levelezőlap. 1Ä.50: Dél-dunántúli híradó. W.05: Liszt: n. magyar rapszódia 19.13: A pécsi szőlőtermesztés jelene és jövője. 19.25: Táncritmusban. 19.50: Elmondjuk, hogy . . . miért kevés a gépkocsivezető Pécsett. 19.57: Műsorismertetés Sp.tO: Műsorzárást SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs eioatias. Tájszínház: Nebáncsvirág (este i;-1 8 órakor). Hidas. MOZI: Rövidítések: szr. = szélesvásznú. szí. = színes. Park: (terem ée kert): Blood kapitány fiai (s/i., szv., fél 5. fél 7. fél 9). Utolsó előadás Jó idő esetén a kertben. Kossuth: Négy lány egy udvarban (szv.. fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó. *>4/ő. sporthíradó. A csavargó kalandjai, Fehér harangocskák. (Kő- adások délelőtt 11-től délután -í óráig folytatólagosan). építők: Nincs többé válás (3. 7>. Mecsekalja: A párduc T., It. (szí., szv., 6. Dupla helyárak). Pécssza- boles: Nagyravágyó asszony is-/’., szv., 5. 7). Csak ÍR éven fe’-í:leknek. Vasas n.: Az orszósú*v Irland (szí., szv.. 7). Mohát“ : A matador ($zv.. G, 8). Szige vár: \ nap szerelmese (szí., szv.. 8). Siklós: Férjek (fél P). Harkány: Halhatatlan melódiák (fél 7, $). Isten - kút: Hófehérke és a hét törpe (7). %
