Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-27 / 227. szám

SZEPTEMBER HL ÍMAPLÓ1 3 Magyar—jugoszláv geológus-találkozó Siklóson Magyar és Jugoszláv geoló­gusok népes csoportja adói* egymásnak találkozót Bara­nya megyében, hogy három napon keresztül tanulmányoz­za a Pannon-medence dél­nyugati területének földtani kérdéseit, ez esetben a ma­gyar geológusok kutatásainak eredményeit. A két szomszé­dos nemzet geológus szakem­berei között ilyen jelentős és nagy létszámú találkozásra még nem került sor eddig. Neves egyetemi tanárok, ku­tatók jöttek el a Baranya me gyei találkozóra Jugoszláviá­ból és ugyancsak a legismer­tebb szakemberek jeleinek meg hazánkból. A szoros prog­ram közepette is alkalmunk nyílt „arra, hogy beszélgetést folytassunk a geológus talál­kozó jugoszláv és magyar kép­viselőivel. DK, NIKOLA PANTICS Szorosabb együtt­működést várok Bevonulni tiszta szívvel, fenntartások és tévhitek nélkül Dr. Nikola Panties, a Jugo­szláv Földtani Társulat főtit­kára, a belgrádi Földtant és Bányászati Egyetem őslényta­ni tanszékének professzora szívesen válaszol kérdéseinfcre. — Milyen kapcsolatot tar­tottak fenn eddig a magyar geológusokkal? — Régebben csak esetleges kapcsolataink voltak, külön­böző külföldi kongresszusokon volt alkalmunk találkozni ma­gyar kollégáinkkal és látha­tatlan kapcsolatot jelentettek a szakfolyóiratok. A jelenlegi tanácskozás első ízben mozga­tott meg ilyen nagy számú csoportot. Mi például 45-an jöttünk. — Egyetemi előadásaik so­rán, de egyébként is a kutató munkájuk sarán foglalkoz­nak-e a magyarországi terüle­tek földtani kérdéseivel? — Igen. Egyetemi előadá­sainkban komoly szerepet kap a magyarországi terület is, hiszen a Pannon-medence ju­goszláv és magyar problémái azonosak, azonos a liaszkép- zödmény is. Élénken figye­lemmel kísérjük a magyar szakmai irodalmat, a kutatá­sok tényadatait, mivel azt mi is hasznosítani tudjuk mun­kánk során. Az e téren szük­séges kapcsolataink az utóbbi időben kiterjedtebbek és rend­szeresebbek. Beszélgetésünkbe bekapcso­lódott dr. Vladimir Aksin, az újvidéki Kőolajipari Tröszt kutatási főosiztályvezetője, cím­zetes egyetemi tanár, a belg­rádi Földtani és Bányászati Egyetem kőolaj-geológia ta­nára. Vele tolmács nélkül is megértettük egymást, mert jól beszél magyarul. Átvette a szót a főtitkártól: — A szorosabb kapcsolatok kiépítésében a kőolaj terüle­tén dolgozó szakemberek vé­geztek úttörő munkát, mert ide s tova hét éve rendszeres az együttműködés. Magam is többször jártam Magyarorszá-. gon. Kőolaj területen a föld­tani problémáink teljesen azo­nosak. DR. VLADIMIR AKSIN Igen hasznos tanácshozás — Milyen eredményét lát­ják a jelenlegi három napos tanácskozásnak, s lesz-e foly­tatása e szoros együttműkö­désnek a jövőben? Dr. Nikola Panties válaszol: — A jelenlegi tanácskozás­tól a még szorosabb együtt­működés kialakulását várom, s természetesen e három nap gyakorlati tapasztalatait is első helyen kell említenem. Nagyon hasznos ismerete­ket nyújtott mind a jugo­szláv, mind a magyar geo­lógus szakemberek részére. A folytatás nem marad. el. Vgy tervezzük, hogy a jövő esz­tendőben, de legkésőbb 1963 tavaszán az ittenihez hasonló, széleskörű szakmai kongresz- szust rendezünk a magyar és jugoszláv geológusok, számára Zágrábban. Dr. Vladimír Aksinr — Pozitívnek értékelhető, hogy ilyen nagyszámú szak­ember jött össze e találkozó­ra, s így lehetővé vált a szak­mai kérdések részletes meg­vitatása, úgymond nem „felső szintű” direktívákat ismerhet­tünk. meg, hanem a konkrét részletes szakterületeket, eh­hez nagyban hozzájárult a helyszín megtekintése is. S hadd mondjam el azt is, hogy nagyon tetszett nekünk a gyö­nyörű baranyai táj, Siklós, Villány és Pécs környéke... Közben a tolmács fordítja a főtitkár további válaszát. — Hasznosnak találnám, ha kisebb szakbizottságok a ma­guk területein állandó munka­kapcsolatot teremtenének, mi­vel ez mind a két országnak rendkívül hasznára válna. A határ egyik oldalán magyar, a másik oldalán jugoszláv geo­lógusok kutatnak, gyakran azonos célok határozzák meg tevékenységüket. Az eredmé­nyeket érdemes konzultálni és a szeizmikus szelvényeket összehasonlítani. Mi nem is­merjük a befejezett magyar kutatásokat és fordítva. Ha mindezeket időben megismer­jük, talán sok felesleges mun­kát kiküszöbölhetnénk, amely gazdasági értelemben sem el­hanyagolandó. DK, KRIVÁN PÁL Túlnőtt a helyi kereteken Társulat mecseki csoportja helyesen ismerte fel, hogy táv- j lati kutatásait, gyakorlati j munkáját csakis akkor tudja jól megoldani, ha megismeri a szomszédos területek földtani vonatkozású kutatási eredmé­nyeit. Ezért is hívtuk meg a jugoszláv geológusok népes csoportját, hogy ők is ismer­kedjenek az itteni területtel, s e területen dolgozó — azo­nos feladatokat ellátó — ma­gyar kollégáikkal. Persze e ! találkozó túlnőtt a helyi kér reteken és szinte országos ta­lálkozóvá vált, hiszen a Ba­ranyában dolgozó geológuso­kon kívül még sokan eljöttek e három napos konferenciára. — Sikeresnek értékeli a ta­lálkozót? — Feltétlenül annak. A he­lyi METESZ vezetőit is elis­merés illeti a találkozó szer­vezéséért és a létrehozásában kifejtett tevékenységéért. Re­mélem, hogy e nagymérvű ju­goszláv—magyar műszaki és tudományos együttműködés még tovább fog erősödni és mindkét fél kölcsönösen hasz­nosítani fogja a tapasztalta­kat, segítve ezzel szocialista országaink anyagi, gazdasági előrehaladását. FEJÉK LEONT IN Azonosait a feladataink Néhány nap múlva össze- j ülnek Pécsett és a járási szék I helyeken a sorozóbizottságok, mélyek elé a sorköteles fiata- j lók között először járulnak 18 | évesek. Kevés rendelet vált ki olyan széleskörű érdeklődést és érint annyi embert, mint a honvé­delmi miniszteré a bevonu­lási korhatár leszállításáról és a szolgálathalasztások szabá­lyozásáról. A megyei kiegé­szítő parancsnokság már-már alig állja az érdeklődők és aggodalmaskodók levél- és te­lefon-ostromát. Szülők, peda­gógusok és a legközvetleneb­bül érintették, a 18 évesek kérnek felvilágosítást, tájékoz­tatást. Miért szállították le a korhatárt? — Sokan nehezen tudták megérteni — mondja Lengyel János őrnagy, — hogy a mai tizennyolcévesek, akik a fel- szabadulás után születtek és az azóta eltelt esztendőkben jó körülmények között neve­lődtek, szellemi és fizikai ér­telemben fejlettebbek « húsz évvel, vagy akár a négy—öt évvel ezelőtti tizennyolcéve­seknél. Nem könnyű megér­tetnünk azt. sem, hogy a 18 évesek közül nemcsak azokat nem vonultatjuk be, akiknél ezt egészségi állapotuk indo­kolja, hanem azokat sem, akik ■erre gyengébb fizikai felépi- tettségük miatt egyelőre al­kalmatlanok. A kiegészítő parancsnoksá­gon készséggel adnak felvilá­gosítást bárkinek, hiszen mint mondják az a cél, hogy a 18 évesek is fenntartások és tév­hitek nélkül szívesen vonul­janak be, s hasonló érzésekkel kísérjék útjukat a szülők és pedagógusok. — Az eddigi sorkatonai alsó korhatár 19 év volt, a gya­korlatban azonban csak husza­dik évük betöltése után vo­nultak be a sorkötelesek. A húsz éves kor utáni bevonu­lás azonban az utóbbi esz­tendőkben elért általános fej­lődésünk következtében több vonatkozásban ellentétbe ke­rült a közösség és az Ulam- polgárok érdekeivel, — mondja Békési Kelemen őrnagy. — Oktatási rendszerünkből adó­dóan az egyetemre kerülő sorkötelesek többsége például nem teljesített katonai szol­gálatot és ez sértette a többi fiatal igazságérzetét. Azután a 20—21 éves korban megnő­sült sorköteleseknek és ter­mészetesen nekünk is sok gondot okoztak a családi prob lémák. Volt olyasmi is, hogy jónéhány, 17—18 éves korá­ra jól kereső szakmunkássá vált fiatal hajlamossá vált a nagylábon élésre, könnyelmű életfelfogásuk sokszor lejtőre vitte őket. Kik kaphatnak halasztást? A honvédelmi miniszter ren j delete szerint az egyetemi fel- I vételt nyert fiatalok is köte- j lesek lesznek egyetemi tanul- í Hiányaik megkezdése előtt egy j évig katonai szolgálatot telje- ! síteni. Az első ilyen csoport J szeptember első napjaiban be Cselt mezőgazdasági szakemberek látogatása A közeli napokban cseh me­zőgazdasági szakemberek ér­keznek a Baranya megyei Me­zőgazdasági Vállalat pécsi keltetőjébe. A vendégek hosz- szabb ideid tartózkodnak ha­zánkban, ezalatt több mező- gazdasági létesítményt meg­tekintenek, hogy tanulmányoz­zák a keltetés és csirkeneve­lés nálunk kialakult módsze­reit. j A pécsi látogatás fontos ré- I szét képezi ennek a tapaszta- ! latcserének és egyben viszon- i zása pécsi szakemberek ta- j valyi csehszlovákiai utazásá­nak. A cseh vendégeket el­sősorban az érdekli, hogyan lehet alacsonyabb Önköltséggel dolgozni. ' A delegációnak harminchat részvevője van, akik egytől egyig kitüntetett mezőgazda- sági szakemberek. A magyar résztvevők közül elsőnek dr, Kriván Pált, a Magyarhoni Földtani Társulat főtitkárát kérdeztük meg, hogy miként került sor a jugoszláv —magyar geológusok találko­zójára. — A Magyarhoni Földtani Fejér Lsontíntőt, a Mecseki Szénbányászati Tröszt földta­ni osztályának vezetőjétől, — alá egyben a Magyarhoni Földtani Társulat mecseki cso­portjának a titkára is — afelől érdeklődtem, hogy a szénme­dence geológus szakemberei­nek milyen tapasztalatokat nyújtott a találkozó? — Valójában egyforma a feladatunk, hiszen határ terü­leten élünk, s ha országhatá­rok vannak is az életben, de geolőgiailag nincsenek. Kelet- Szerbiában például hasonló korú szenet bányásznak, mint mi itt a mecseki medencében, tehát vannak hasonlatos prob­lémáink is, s e találkozó igen a-llcalmas arra, hogy megbe­széljük a tapasztalatainkat. — E találkozón nem esett szó közvetlen bámyaföldtaní kérdésekről, illetve a résztve­vők nem jártak bányákban. Ezt. nem is vették program­ba? — Egy előadás foglalkozott í1 ezzel a területtel is, de négy J jugoszláv geológus, akik a i szénbányászat területén dől- \ goznak. még további három í napot tölt nálunk. Megtekin- / tik a mi közvetlen napi mun- kainkat, a bányaföldtannal í kapcsolatos gyakorlati felada- < tainkat tanulmányozzák majd. < — Hogyan összegezné a la- \ lálkozás érdemét? — Jobban sikerült, mint vártuk. Első esetben került sor ilyen méretű találkozásra s igen nagy jelentőséget tulaj­donítok annak, hogy a szak­emberek a gazdasági és tudó-i mányos élet számos területét j képviselik, amelynek folytán mindenki megtalálhatta az őt érdeklő szűkebb szakmai vo­nallal foglalkozó partnert. Az ilyen kapcsolatokat nagyon szükségesnek tartom, s későb­bi eredménye, minden bi­zonnyal gyümölcsözően hat majd munkánkban. Dr. Gazdagít István í Pénskölcsönt adnak a háztáji gazdaságoknak Tízezer forint málna, szamóca és spárga telepítésére A falusi takarékszövetke­zetek az idei évtől kezdő­dően pénzkölcsönnel segítik a háztáji gazdaságok áru­termelését. Emellett a szak- szövetkezetek, hegyközségek és szakcsoportok tagjai, va­lamint a kert-, gyümölcsös- és szőlőtulajdonosok is igényel­hetnek kölcsönt ezektől a falusi pénzintézetektől. A most megjelent SZÖ- VOSZ-tájékoztató szerint a szőlő és a gyümölcsös tele­pítéséhez, valamint felújí­tásához nyújtanak kölcsönt. A baromfitenyésztésben a törzsállomány és a szüksé­ges berendezések és felszere­lések, a sertéstenyésztésben pedig az anyakoca vásárlá­sához adnak elsősorban pénzt. De segítik az egyéb állat vásárlását is. A méhé­szet terén a családok vételén kívül kaptárak, kaptármér­leg, mézeskanna, pergető és vándorbódé szerepel a köl­csönnel támogatható vásár­lások 'istáján. Segítik a ta­karékszövetkezetek a nyúl- állomány és a nyúlketrecek vételét, valamint a növény­védőszerek és növényvédő­gépek, továbbá más mező- gazdasági kisberendezések vásárlását is. A felsorolt termelési cé­lokra ötezer forintig terjed­hető összeget adnak. De ha a családban nemcsak egy személy, hanem a férj és a feleség együttesen tagja a takarékszövetkezetnek, ak­kor ez az összeg hatezer fo­rintig emelkedhet. A köl­csön leghosszabb lejárati időtartama két év lehet. Mivel a szamóca, a málna ta a spárgatermelés fokozá­sa időszerű népgazdasági feladat, e három növény termeléséhez kiemelt ösz- szegű kölcsönt nyújtanak. A kölcsönösszeg ezekre a cé­lokra tízezer forintig' ter­jedhet. Lejárati ideje szamó­catelepítésnél három, málna és spárga ültetésénél pedig öt év. A kölcsönnyújtáshoz ter­mészetesen szükség van az ilyenkor szokásos feltételek­re, így például fedezetre. Emellett azonban a három növény esetében további kö­vetelményeket támasztanak a kölcsön felvételéhez. így elsősorban szerződést kell kötni a földművesszövetke­zettel. A szerződésben leg­alább száz négyszögöl terü­let telepítését kell vállalni. A termés nyolcvan száza­lékát a földművesszövetke­zet révén kell értékesíteni, s annak ellenértékét kiegészí­tő fedezetként a takarékszö­vetkezetre engedményezni a tartozáz fennállásáig. A földművesszövetkezet viszont köteles biztosítani a szapo­rítóanyagot, kivéve a spár­gát, ha saját magoncot állí­tanak elő. Száz négyszögöl telepítés szamácónál 800 fo­rint értékű szaporítóanya­got. trágyát és szántást, esetleg további 500 forint érő fóliaköltséget igényel. Málnából 640 forint, spár­gából 775 forint a telepítési költség száz négyszögölre vonatkoztatva. A kölcsönök legmagasabb kamata legfel­jebb évi nyolc százalék le­het, ehhez egyszeri alka­lommal legfeljebb három százalék kezelési költséget számíthatnak még fel. is vonult Baranyából. Szolgá­lati idejük tulajdonképpen 11 hónap lesz, hogy a tanév kez­dete előtti hónapban módjuk legyen a teljes pihenésre. — Azok a fiatalok, akik szak­mát tanulnak, szakmunkás- képzésük, illetve el.-)5 szak­munkás évük ideiére szolgá­lathalasztást kapnak. A ■.zol- gálathaiesztással a honvédség támogatja a fiatalokat szak­mai képesítésük megszerzésé­ben. Előnyt jelent az is, hogy a 18 éves korban bevonuló fiatalok a nősülésre alig gon­dolhatnak, hadseregbei, fel­adataik elvégzését az ebb'l adódó esetleges zavaró körül­mények nem gátolják s talán még az a haszna is meglősz/ hogy csökken az éretlen fő­vel, meggondolatlanul kötött házasságok száma, s javulni fog a válási statisztika. — Szeretnénk kihangsú­lyozni, hogy a rendelet nem feledkezik meg azokról a csa­ládokról, amelyekben a sor­köteles fiatal munkaképtelen szüleiről, illetve eltartásra szo- ruló testvéreiről gondoskodik. Az ilyen fiatalok akár 18 éve­sek, akár idősebbek, feltétle­nül szolgálathalasztási kedvez­ményben részesülnek. Szolgá­lathalasztást biztosítunk tehát egészségügyi okokból, a sor­köteles fiatal egészségi állapo­ta vagy fizikai fejletlensége miatt, a családi viszonyokra való tekintettel, tanulmányok folytatása, céljából vagy egyéb fontos állami vagy népgazda­sági érdekből, és azoknak, akik a tudomány, művészet vagy sport művelése terén ki­magasló tevékenységet végez­nek. Nem maradhat cehát tá­masz nélkül az eltartásra szo­ruló szülő, a beteg feleség, a kiskorú testvérek még akkor sem, ha a családi probléma az esetleges bevonulást követő­en következik be. Ebben az esetben is van mód a megol­dásra, ha a sorkatona beadja a szolgálat megszakítására, vo­natkozó kérelmét. Tanulmá­nyaik folytatása céljából azok ), kapnak szolgálathalasztást.: akik egyetemi vagy főiskolai tanulmányaikat már megkezd,- ték, a felsőfokú technikumok nappali tagozatú hallgatói, bármely középiskola nappali ’tagozatának harmad- vagy ne­gyedéves diákjai, a 4-\-2 vagy 54-1 rendszerű oktatás befe­jezése utáni szakmai gyakor­latra kötelezettek. A szolgá­lathalasztási kérelmet termé­szetesen megfelelő igazolások­kal kell alátámasztani. Várják a fiatalokat A kiegészítő parancsnoksá­gon elmondták azt is, hogy az egészséges, ép érzékű és értel­mű fiataloknak a katonai szolgálat a férfiasabbá válás időszakát jelenti. A hadsereg­ben szorgos munka folyik — de nemcsak feladatok teljesí­téséből áll a katonaélet. Ren- ! deletek, parancsok biztosítják a szabad időt, a szórakozási, kulturálódási és sportlehetősé­gek egész sora áÜ a katonák rendelkezésére. Ezekben a na­pokban ugyanolyan izgalom­mal készülnek az első 18 éves újoncok fogadására, amilyen­nel a fiatalok tekintenek ka- , tonaéletük elé. A tapasztal­tabb katonák, oktatók, .pa­rancsnokok szeretnének bará­taik, testvéreik lenni, széppé, tartalmassá tenni számukra a katonaéletet. El akarják osz­latni kételyeiket, aggodalmai­kat. Ehhez a jelszó: „Bevo­nulni tiszta szívvel, fenntar­tások és tévhitek nélkü’!” H. M. Szüreti ünnepség Villányban A Villány—Siklósi Állami Gazdaság, a helyi Uj Alkot­mány Termelőszövetkezet, a községi tanács és művelődési ház október 4-én nagyszabású szüreti ünnepséget rendez Vil­lányban. Az ünnepségre '•***?. napos programot állít a "ék |össze. Ennek egyik kierrMke- ’ dő eseménye lesz a díszes ! felvonulás, amelyet a község ' területén tartanak meg. á 4

Next

/
Thumbnails
Contents