Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-25 / 225. szám
«96A SZEPTEMBER ZS, AlAPlá? 3 fl IVOVi terület állattenyésztése TÍZ kombinált szekrény naponta a kommunizmus építésének útján Miközben megvalósítjuk az “leiben az Ukrán Kommunista Párt 1963. évi plénumának íatározatát a mezőgazdaság fejlesztéséről, a Ívovi terület gazdaságainak dolgozói n -.gy »; őfeszítéseke: tesznek. Területükön a dolgozók eze/cfcetí a határozatokban látják az nla-»- vt tő utat, ame.ycn mrevalo- jul a termelőszövetkezeti és állami gazdaságok állandó és “gvenletes fejlődése. Ez elsősorban az állattenyésztésre vonatkozik. Az állattenyésztés fejlesztésének egyik legfontosabb útja a szakosítás. Szakosítót» gazdaságok A mi megyénkben létrehoztuk és azóta már sikerrel működnek a szakosított gazdaságok a szarvasmarha tenyész- K-sben és a sertéstenyésztésben. Ezeket a gazdaságokat a sok féle ágazatban működő termelőszövetkezetekre alapozva alakítottuk ki. Ilyen szakosított gazdaság 35 működik a Ívovi területen. Ha például korábban ezekben a gazdaságokban a mező- gazdaság sokféle ágazata körei azonos hangsúlyt kapott, akkor most a szakosítás után már főleg állattenyésztéssel vagy annak is egyik ágával foglalkoznak. A megye termelőszövetkezetei a szakosított tsz-eknek adják el a fiatal sertéseket és üszőket mindkét közös gazdaság számára kifizetődő áron. A szakosított gazdaságokban a növénytermesztés teljes egészében alá van rendelve a takarmányelőállításnak, az ilyenfajta növénytermesztési szakosítás pedig biztosítja az állattenyésztésben a kiváló eredményeket. Elegendő megemlíteni, hogy a 35 szakosított gazdaság az egész Ivovi terület a szarvasmarha- és sertéshús termelésének 46,3 százalékát adja, ami 14 534 tonna húst jelent. Hagy tömegben, ölesén Feltétlenül figyelembe kell venni, hogy ezek a szakosított gazdaságok a hús előállítási költségét igen alacsonyra szállították le azáltal, hogy nagy tömegben olcsó és szakszerű takarmányozással nevelik a bízóállatokat. Egyik legfontosabb kérdés, amelyet sikerrel megoldottak, hogy javították a vágásra adott szarvasmarhák és sertések kondícióját. A szakosított gazdaságokban 20—25 százalékkal csökkentették egy mázsa hús önköltségét a termelőszövetkezetekhez viszonyítva. Az állattenyésztő szakembereik széles körben alkalmazzák a vegyi keverékeket és más, a szakmában élenjáró módszereket, annak érdekében, hogy növeljék a súlygyarapodást. A fehér jedús takarmányok pótlására szintetikus anyagot — karbamidot — adunk naponta és állatonként 100—150 grammot. Az állategészségügyi szakemberek Filator akadémikus biológiai módszereit alkalmazzák, ami lehetőséget nyújt a 10—18 százalékos súlytöbblet elérésére is. Azokat a sertéseket, melyek negyedik hónapjukba lépnek és hízóba fogják be, feltétlen kasztrálják. A toj ástermelést a Ívovi területen 27 termelőszövetkezetben összpontosították. Ez az intézkedés szintén hozzásegített a nagyobb eredmények eléréséhez. Ez év nyolc hónapja alatt 15 420 000 tojással többet szállítottak közfogyasztásra, mint az elmúlt évben. Abból a célból, hogy a tyúkok fiatalságát megőrizzék, ezekben a szakosított termelőszövetkezeti gazdaságokban ultraviola sugarakkal folytatnak kezeléseket. Ugyancsak befejeztük a termelőszövetkezetek szakosítását a tejtermelés, a gyapjútermelés, a halászat és más állattenyésztési ágazat szempontjából. Most például a baromfitenyészeteket eltá- volítottuk azokról a területekről, ahol sertés- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoznak, ezáltal létrehozták ezeknek a tenyészeteknek egészséges környezetben való tartását, megszabadították ezeket a gazdaságokat a tuberkolózistól, a különféle betegségek által terjesztett fertőzésektől. A szarvasmarha- és sertés- tenyészetekben a tenyészállatok minőségének megjavítása érdekében bevezettük a mesterséges termékenyítést. Megyénkben 12 mesterséges termékenyítő állomás működik. Hadjárat a beteg ségek ellen Állategészségügyi szakembereink igen nagy munkát végeznek annak érdekében, hogy az állatok körében elterjedt betegségeket leküzdjék és megelőzzék. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években eltűnt területünkről a brucellózis, a tuberkolózis és több más állatbetegség. Az állategészségügyi és állattenyésztési szakemberek megyénkben mindent megtesznék annak érdekében, hogy tovább növeljék állattenyészté- i sünkben a termelékenységet. A. Szergijenko, a mezőgazdasági termelési igazgatóság helyettes vezetője. Könyv alakban kiadják a Pannónia napok előadásainak anyagát A júniusban Pécsett lezajlott Pannónia Mezőgazda- sági Napok tanácskozásainak teljes anyagát könyv alakban kiadják, s azt megküldik majd az üléseken részt vett valamennyi hazai és külföldi szakembernek. A növény- védelmi szekció anyagát dr. Horvay Viktor, az AGRO- KER osztályvezetője, a borászati szekció anyagát dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti Kutató Intézet tudományos munkatársa, a takarmányozási szekció anyagát pedig Solti Endre, a megyei tanács állattenyésztési felügyelője lektorálja. A szer kesztés munkáját Hardicsay Loránd agrármérnök, a Pannónia Napok rendező bizottságának titkára végzi. A kéziratok a közeljövőben kerülnek a nyomdába, és előreláthatóan még az ősz folyamán napvilágot lát a kiadvány. Akár csak a Pannónia Mező- gazdasági Napok költségeit, a nyomtatási költségeket is a három rendező megye — Baranya, Somogy és Tolna — vállalta. Tulajdonképpen a ragasztóval volt a baj. Igénytelen termék, egyszerű anyag, éppen úgy hozzátartozik a bútorgyár táshoz, mint a furnér, a csiszológép, a szalagfűrész, vagy a fényt adó lakk. Persze, ha jó. De ez a ragasztó nem volt jó, emiatt pedig a selejt alaposan megtépázta a Siklósi Faipari Vállalat egész termelési kapacitását. Hiszen, ha idő lenne rá, s főleg értelme lenne, érdemes volna kikutatni, hol gyártották ezt az egyszerű anyagot, miért csökkent a minősége, s akik gyártották, tudják-e egyáltalán, hogy egy vidéki kis üzem munkásai, hogyan érezték saját bőrükön, — keresetükön — a selejtet az első félévben, vagy a vásárlók, akik egyelőre nem tudják: miért került kevesebb „Balassagyarmat” nevű kom- bináltszekrény az üzletekbe? Az üzem válóban kicsi: néhány alacsony épület a telepen, farakás ok, keskeny sínpárak, rendezés alatt álló udvar, famegmunkáló gépek jellegzetesen síró zöreje. Két fiatal férfivel ülök az egyik szűk kis irodahelyiségben, a főművezető, Káta Jánossal — egyben az üzem párttitkára, — aztán a gépmunkás Maurer Jánossal, az üzem szb-titká- rával. — Százötven komtbinált- szekrény az adósságunk ebben a félévben, — mondja Káta János. — Miből adódott? — A múlt év végén volt egy kis anyaghiányunk is, de nem emiatt, hanem a ragasztó anyag miatt Rossz volt a minősége, s amikor a színűimért felragasztottuk, a furnér megrepedt. De úgy képzelje el, hogy nem egy-egy darabról van szó, hanem majdnem az egész széria selejtes lett újra kézbe kellett vennünk, meg kellett ismételnünk bizonyos munkafolyamatokat és ez mind időbe, pénzbe került — mondja Maurer János. A Balassagyarmat kombinált szekrény az üzem fő profilja. Szép, ízlésesen megtervezett, korszerű vonalakat őrző bútordarab. Iránta a kereslet az egész országban feltűnően nagy. Az üzemben az első félévben naponta hét szekrény készült. (Gyártanak még parkettát is). De a százötven darabos lemaradást be kell hozni, arm annyit jelent, hogy a következő félévben az amúgy is napi 9 darabra emelt tervet kell növelni tízre. — Ehhez létszámemelés szükséges..„ Járult a nitrogénműtrágya-ellátás Már 1965-re szállít az AGROKER — Több tsz-ben áttértek az istállótrágya foszforos erjesztésére Az ACjROKER műtrágya osztályának tájékoztatása szerint ebben az évben a legfontosabb műtrágyaféleség, a nitron gén tekintetében a tavalyihoz képest, mintegy 12—14 százalékkal javult a megye ellátása Míg az előző évben összesen 3733 vagon, addig az idén már 4044 vagon nitrogén műtrágyát kapott a megye, aminek nagy része az Ausztriából importált Linzi só. Ezt a mintegy 311 vagon többletet mindenekelőtt a termelőszövetkezetek kapták. Az őszi-téli felhasználáshoz szükséges nitrogén műtrágya már kinn van a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban. Az elmúlt héten az utolsó termelőszövetkezet is elszállította a nitrogén trágyát. Eddig összesen 2540 vagon nitrogén műtrágyát szállítottak el a termelőszövetkezetek és 1505 vagonnal az állami gazdaságok. A nitrogén műtrágya iránti igény évről évre nő. Baranya megye igénye az 1965-ös évre például 5126 vagon, ebből az állami gazdaságok igénye Í847 vagon, a többi a termelő- szövetkeáfeteké, más állami vállalatoké és egyéni illetve háztáji gazdaságoké. A jövő év lesz az első, amikor külön megyei műtrágyakeretet kapnak az egyéni illetve háztáji gazdaságok, valamint szakcsoportok és társulások. Az általuk felhasznált műtrágyamennyiség eddig igen elenyésző volt, ebben az évben mindössze 46,5 vagon vegyes műtrágyát használtak fel. Ezzel szemben jövőre már ennek több mint ötszöröse, mintegy 250 vagon a műtrágyakeretük. Dunántúl, ezen belül Baranya nitrogén műtrágyaszükségletét elsősorban importból elégítik ki. A hazai műtrágyagyárak inkább az alföldi gazdaságokat látják el. A harmadik ötéves terv során azonban több száz millió forintos költséggel bővítik a Péti Nitrogénműveket, melynek a feladata lesz a dunántúli megyék ellátása, míg a kazincbarcikai és tiszapalko- nyai vegyiművek inkább az ország más vidékeinek igényeit elégítik majd ki. A következő évben újabb javulás várható a nitrogén-ellátásban és ez a javulás elsősorban a termelőszövetkezeteknél lesz érezhető. Az őszi foszfor műtrágyaellátásban csak a minőség okozott némi zavart, mert a betervezett szemcsés helyett jórészt csak sima szuperfoszfátot tudott biztosítani az ipar, Ezért sok baranyai termelőszövetkezet visszamondta a rendelést. A peremartoni foszfátgyár granulálójának felépítéséig és üzembehelyezéséig az ipar nem győzi a szuperfoszfát gnanulálását s ezért addig az egyes gazdaságokon belül kell megoldani a foszforműtrágyák helyes alkalmazását. Baranyában különösen sok a savanyú talaj, melyeken sima szuperfoszfátot alkalmazni nem tanácsos, ezért a savanyú talajokkal rendelkező termelőszövetkezetekben minél előbb be kell vezetni az istállótrágya szuperfoszfátos erjesztését. A pécsi járás egyes termelőszövetkezeteiben — így Baksán, Görcsönyben, stb. — már megkezdték a módszer alkalmazását. Másik ilyen közismert, jó módszer az, hogy az érett istállótrágyát együtt szórják ki a szuperfoszfáttal. A megye idei foszforműtrá- gya-igénye összesen 2875 vagon, ebből szeptember közepéig 2346 vagon szuperfoszfátot szállítottak le. Ezenkívül még 259 vagon orgafoszfátot értékesített a vállalat. Megnőtt az igény a kálium műtrágyák iránt is, bár kálisóból a megyei keretet ebben az évben sem veszik teljesen igénybe. A megye összes káli- só-igénye 1000 vagon, ebből ez Ideig 637 vagont szállítottak le, December végéig az összes kálisó-igényt leszállítják a megyének. A nagy téli szállítási nehézségek megelőzésére a vállalat már ezekben a napokban megkezdte a műtrágyák jövő évi előszállítását. Az 50— 100 vagonon felüli mennyiségeket közvetlenül a gyárból kapják a gazdaságok és tsz- ek, a kisebb tételeket az AGROKER egyes lerakataiból osztják el. A most kiszállításra kerülő műtrágya jelentős részét az őszi gabonák alaptrágyázására használják fel, kisebb részét az őszi mélyszántással juttatják a földbe, a tavasziak alá. Az öntözéses gazdaságoknak kétszeres műtrágya-adagokat biztosítanak. Az elmúlt évben — hivatalos felmérés szerint — a megye állami gazdaságai holdanként 440 kiló, a megye termelőszövetkezetei holdanként 114 kiló műtrágyát használtak fel. A műtrágya-elosztásnál az illetékeseket az a cél vezeti, hogy az állami gazdaságoknál tartsák, a termelő- szövetkezeteknél pedig fokozzák a műtrágya-felhasználást olymódon, hogy a kenyérgabona mellett mindenekelőtt a legbelterjesebb és öntözött kultúrákra biztosítsák a legnagyobb műtrágya-adagokat, mert így lesz leghatékonyabb a megtérülési — Nem emeltük a létszámot. Nem lehet. Csináltunk egy belső átszervezést, de ez még nem oldott volna meg mindent. Inkább az, hogy a brigádok vállalták a ..pluszmunkát”. A második félév beindítása előtt elbeszélgettünk a brigádtagokkal és ... Átmegyünk az üzembe. Itt | dolgozik a kimunkáló brigád. Harmincegy plusz két tagja' van a brigádnak. A „plusz” | kettő két fiatal gyerek, napi j hatórás munkaidővel: a kis- j lány, Ózdi Ilona marad-e az: üzemben vagy idővel másutt keres magának munkát, nem tudni még. A fiú: Balatoni Jani asztalos lesz. Itt kívánja megtanulni a szakmát. Egyelőre „kóstolgatja” az ipart. Jó környezetben, mert a kimunkáló brigád valóban jó együttes. A kimunkálás tulajdonképpen a bútorgyártás második munkafázisa. Az első — Kosztolányiék brigádja — nyers méretre szabja a faanyagot. Utána következik a második fázis: pontos és végleges méretre vágják az anyagot, aztán csiszolják, majd műanyag-ragasztóval ragasztják a furnért a szekrények falaira. Péter János csiszológépen dolgozik. — Tud arról a bizonyos brigádértekezletről ? — Persze. Kicsivel többet kell most dolgoznunk. De belefér a nyolc órába. Egyébként aztán a kereset is több most. — Mennyi? — Ezeröt—ezerhatszáz. Márciusban, amikor a katonaságtól leszereltem, idejöttem az üzembe. Akkor ezerkettőt kerestem. Furcsa volt ez a gép, de megtanítottak vele dolgozni. A brigád egyik tagja, Szántó István, vállalta — ezt olvastam ki a brigádnaplóból —, hogy az újonnan jött munkatársukat megtanítja a csiszológép kezelésére. Péter Jánosról volt szó, és nagyszerűen el is végzi a munkáját, a legjobb csiszoilómunkások egyike lett. — Mennyire érezhető a napi többtermelés? — Nem fárasztó. Mondom, egy kicsit „rá kell vernünk” a melóra, de az is sokat segített, hogy a nyáron a műszakiak itt átszervezést csináltak. Úgy osztották be a munkát, hogy öt helyett most például heten csiszolunk a gép>en. *— Jól éra magát ebben az üzemben? — Jó gárda a mienk. Jövő szombaton, ahogy hírlik, ép- pen tartunk egy kis összejövetelt. A brigádunk jutalmat kap. — Mire? — Vége a negyednek a jövő héten, és a lemaradást, ami erre a három hónapra volt elosztva, behoztuk. Ezért kap a brigádunk ezer forintot. Baranya megyei Építőipari Vállalat felvesz GÉPKOCSI- RAKODÓKAT, Jelentkezni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. PÉCS, RÁKÓCZI ÜT 56. — Szétosztják? — Nem. Családi összejövetelt rendezünk. Azt: hiszem, pörköltet főzünk. Elhozzuk az asszonyokat is. — Felesége? — Most nősültem néhány hete. Itt dolgozik a siklósi kesztyűüzemben. Szakmunkás Salamon László a brigád vezetője. Jókedélyű, középkorú férfi. — Miért nevezik önöket horgászbrigádnak: Fejét vakarja, Maurer Jánosra néz, összenevetnek: — Pecázná járunk a Drávára. . — Eredményesen? — Attól függ, milyen a szerencsénk. De nem a hal miatt. Nem a hal a lényeg. Nézzen körül. Por, zaj, egész napon át. Ha én kimegyek hajnalban, a kisfiámmal a Drávára úgy körülölel a csend, mint ahogy a regényekben írják. De tényleg így van. Jó kis horgászfelszerelésem van, meg a kisfiamnak is. Vasárnap felülünk a motorra, aztán megyünk. Délre hazajövünk, ebédelünk, délután meg a meccs. Salamon munkaasztala fölött egy deszkadarabon, krétával felrajzolva: „Éljen a Fradi!” — Fradi-szurkoló? — Mi más lehetnék?! De ezt nem én írtam ide, hanem valamelyik vad Honvéd-drukker — elkeseredésében ... Maurer is, Káta is mindjárt vitába bocsátkozik Salamonnal, szidják a Fradit, dicsérik a Honvédőt, „végre a szokásos téma”, de aztán Salamon elnézést kér, azt mondja, engem biztosan más érdekel, — Ez a százötven szekrény, nem? Hát nézze: mi tudtuk, hogy ez komoly problémája az üzemnek. Megmondtuk: ha Kosztolányiék bírják irammal, kezünk alá adják az anyagot, akkor rajtunk igazán nem múlik. És látja, az első negyedév szépén le is ment úgy, hogy a lemaradás felét már behozzuk. Az üzem vezetősége négyezer forint jutalmat oszt szét négy brigád között Salamon László brigádvezető „sebészi” tevékenységet végez. Átvizsgál minden munkadarabot és ahol a furnér egy kicsit felszakad, vagy egy darabka kipattan, ott befoltozza, kozmetikázza. Salamon elmondja, hogy a brigád tagjai tudják, mi áll vagy bukik ezen a százötven darab szekrényen. Nem sújtják több-tízezer forintos kötbérrel az üzemet. A vásárlók — ha késve is —, de megkapják a tervezett mennyiségben a szekrényeket. A jövő évi nyereség- részesedés összege nem csökken, ha a megemelt tervet teljesítik. Egyszóval, a gyűlésen elhangzott vállalás valóban őszinte volt, komolyan vették s ezt tanúsítja az a tény, hogy a napi tíz darabos átlagot teljesítik. Rab Ferenc Automatikus kenyérsütés Százhúsz—százötven mázsa kenyeret sütnek naponta a Pécsi Sütőipari Vállalat központi üzemében. A kilós fehérkenyér tésztája gépsoron keresztül jut el az automata-kemencébe.
