Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)
1964-09-03 / 206. szám
Benépesültek az iskolák liirdi iskolában Vallaji Karolyné igazgatónő a bemutatkoza ?, ülésrend és az ismerkedés lebonyolítása után már a hegyes ceruza fogásra tanítja a kis elsősöket. ■ a gyerekek más. Jól esik a finom ebéd a napköziben, otthonában. 1664. SZEPTEMBER 3. NAPI*? Meg kell gyorsítani a retőssántást! Befejezéshez közeledik a csépié» és a silózás Koncentrált támadás a pockok ellen Még mindig van műveletlen tarló, — állapította meg szere.ai ülésén a megyei operatív bizottság —. A 124 000 hold tarlóból a jelentések szerint 116 000 holdon végezték el ezt az igen fontos munkát. Ha az elmúlt évihez viszonyítjuk, akkor idén mindösz- sze öt holddal roszabb az eredmény, viszont ha a lehetőségeket nézzük, akkor tárgyilagosan meg kel állapítani : a termelőszövetkezetek nem használták ki jól az erőgépeket a cséplés idején, ami- koris nyújtott műszakban dolgoztathatták volna a traktorokat. A tarlóművelés előreláthatóan még a héten befejeződik, legalábbis ezt ígérik a járási vezetők, akikkel a megyei operatív bizottság tagjai megbeszélték a legfontosabb teendőket. Süózzák le a kMaszáratis! A fővetésű silókukoricák nyolcvan százalékát letakarították már. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva jó. Most az a feladat, hogy minden termelőszövetkezetben számbavegyék: hány köbméter silójuk van, mennyire van szüksége az állatállománynak és mennyit kell lesilózni kukoricaszárból a szükséglet biztosításához. Az idén a kukorica- szár jó minőségű és bár a silókukoricatermés mindenütt jó volt, nem árt minden termelőszövetkezetben a kukoricaszár nagy részét lesilózni. Az operatív bizottság határozata értelmében feltétlenül gyorsítani kell a talajmunkát, ezen belül is elsősorban a vetőszántást, a vetéselőkészítést. Tavaly ebben az időpontban például 61 000 hold volt mór vetésre előkészítve. Idén mindössze 39 000. Ez a két szám is világosan mutatja: a vetés előkészítésében a tavalyihoz képest elég nagy a lemaradás. Tavaly jó őszünk volt. idén nem tudni milyen lesz. Ezért minden percet ki kell használni, hogy időben, jó minőségben elvethessünk. A vetés előkészítését akadályozza az is, hogs' még mindig nincs meg az előírt kétmű- s^akos traktor. Egyrészt azért állnak gépek — például a pécsváradi járásban 16. a járás traktorállományának több mint tíz százaléka —, mert rosszak, javítják őket, másrészt azért, mert nincs rájuk ember. A traktoroshiányon lehet segíteni: bátrabban kell kérni az ipartól traktorosokat, a javítást viszont meg kell gyorsítani, mert most eljött az ideje annak, amikor minden perc drága. Van elég miitrágya Itt-ott még csépelnek, a sas- di járásban még hordanak is. Azért itt-ott, mert a cséplésre váró gabona 96 százaléka már kész és a visszalevö négy százalékkal is rövid időn belül végeznek. A csépléssel, vetés- előkészítéssel, silózással párhuzamosan megkezdődött a megyében a burgonya és a cukorrépa betakarítása is. A burgonyának eddig mintegy 12 százalékát szedték ki és mintegy 100 hold cukorrépa termését is elszállították már. Az operatív bizottság foglalkozott az istállótrágyázással is. Megállapította: különösen gyengén megy az istallótrágya kihordása, beművelése a gyengébb termelőszövetkezetekben. Pedig ezekben volna a legnagyobb szükség a talajerő pótlásra. Ezért úgy határoztak: a gépállomások elsősorban a gyenge termelőszövetkezetekbe küldjék a markológépeket, szervestrágya szórókat. Bár az idén lényegesen jobb a műtrágya-ellátás és leszállítás, mint amilyen az elmúlt évben volt, mégis jónéhány tsz nem kapta meg a műtrágyát. Ennek oka: műtrágya van, csak nincs rakodó munkás. A kiszesek felajánlották: segítenek a mezőgazdaságnak őszei is. Most itt a lehetőség. Segíthetnek például a műtrágya berakásában, mert a gyárban van, csak éppen a szállítási nehézségek miatt nem jut el ide. Gyenge a vetőmag csírázóképessége Idén elég sok probléma lesz a vetőmaggal is. Az eddigi csíráztatási próbák bizony nem a legkedvezőbbek. Igen sok az olyan vetőmag, amelynek kelése 65—70 százalékos. Ez nagyon alacsony. Még a cserére kijelölt járások vetőmagellátása is akadozik, pontosan emiatt. Ezért helyes, ha a termelőszövetkezetek körülnéznek a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat magtáraiban, ahol esetleg jobb csíraképességű magot találhtanak, vagy cserélnek a szomszédos tsz-el, állami gazdasággal, esetleg más megyebeli tsz-ben is puhatolóznak vetőmag után. Egy-egy tsz-ben is jelentős, ha lényegesén több vetőmagot kell elszórni, mint amennyi a normális, hát még milyen jelentős a megyében, az országban. Ha csak a megyeit vesszük alapul: a csíraképesség vizsgálati adatok alapján mintegy 25 000 mázsával többet kellene vetni. Még mindig igen nagy a pocok kártétel és sajnos az eddigi védekezések nem sok eredménnyel jártak. Védeke- zőszer van, csak . az aldrines szuperfoszfát leszállítása akadozik. Ha a pockok ellen eredményesen akarunk küzdeni, akkor minden szerv összefogására van szükség. Mert nem elég az. ha csak az állami gazdaságok, tenne!őszövetkezetek védekeznek, mert a pockok menedéket találnak az árokpartokon, az erdöszélé- ken, a töltéseken. Ezért az operatív bizottság úgy határozott: megkeresi az Útfenntartó Vállalat, a Vízügyi Igazgatóság és a többi érdekelt vállalat felsőbb szervét, hogy adott időpontban egyszerre indulhasson meg a küzdelem a sok milliós kárt okozó pockok ellen. Tegnap az általános és középiskolák tantermeit elfoglalták a tanulók. Osztályfő ökö'; rendtartással kapcsolatos dolgokat beszéltek meg a tanulókkal, szétosztották a tank >ny- veket. Az elsősök meghatódottan ismerkedtek az iskolával és osztálytársaikkal. A Köztársaság téri Általános Iskola első osztályosait a Biumi műkő is meglátogatta, és . gyerekek annak is megmutatták a könyvet, amelyből olvasni tanúinak majd. Nyolcezer rézsobokrot Gondoz a szigetvári „Gül Baba" Méltán illeti meg a Rózsák Atyja — vagy törökösen: Gül Baba név Mester Józsefet, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat főkertészét, aki szigetvári otthona köré valóságos rózsaországot teremtett. A hatvan esztendős szakember 1927- ben a franciaországi Orleans-ban. ahol a kertészkedést tudományát gyarapította, „jegyezte el” magát a rózsákkal. A világhírű Loire-völgyi rózsakertészetek meg- i tekintése után ugyanis ez a virág lett a kedvence és I idősebb korára a rózsanevelés vált a „hobby’-jává, szép. kedves időtöltésévé. Háza köré éppen negyedszázaddal ezelőtt ültette el az első rózsatöveket. Akkor „mindössze” négyszáz-ötszáz bök ra volt, ma pedig mintegy nyolcezret gondoz már pihenőidejében. Jövőre — úgy tervezi — újabb kétezer tövet szemez be és így a rózsaország illatos „lakói”-nak száma eléri majd a tízezret. A rózsatöveket a különböző — hazai és külföldi — kertészetekből és kutatóintézetekből sze rezte be. Jelenleg 40—45 fajta pompázik a kertjében, s ezeket most saját maga keresztezi, nemesíti tovább, hogy újabb és újabb színekkel gazdagodjék a szigetvári rózsaország. Különleges módszerrel gondozza a rózsabokrokat és ennek köszönheti, hogy azok csodálatos bőséggel teremnek és óriási virágokat hoznak. Egy Texasból származó pirosszirmú rózsája például bokronként 30—32 virágot is ad évente. A rózsák szára 40—70 centiméter hosszú, a virágok pedig — félig kinyílt bimbós állapotban — 6—8 centiméter magasak. A cím nem egeszen pontos, mert igaz ugyan, hogy ez volt a tanév első napja, de ezen a napon még nem volt tanítás. Az új pécsváradi iskola kapujában zsi- vajgó gyerekhad fogadja a látogatót. Szünet van éppen, s az esőre való tekintettel a folyosón járnak-kelnek a gyerekek. — Nem erre kell lemenni — kiabálnak egymásnak, mert még nem mindenki ismeri a járást. Egy kisfiú pedig inni tanul a folyosón elhelyezett ivókútból. Aztán az osztályfőnökök beterelik az ifjúságot a szép új termekbe, s folytatódik az első napi program: a házirend ismertetése és magyarázása. az osztályrendezés. tankönyvkiosztás és egyebek. Nádor Károly igazgató nem Is a maga szobájába kalauzol, de egyelőre se az ő. se a két helyettese szobaiéban nincs más, mint a nihány írisskeletű papirossal megrakott íróasztal, a mosdón szappan, amelyen még élesen látszanak a dóm ború betűk. A parketta sárga. mint a citrom, de még nem túlságosan fényes. Minden vakítóan új, s bár az igazgató a régi iskolát is igazgatta már, még neki is akad itt néhány „begyakorolni való”. — A postakönyvet hol hagyjam? — érdeklődik pélcÁz első tan ítási míg dául a leveleket hordó asz- szony. Hol is? Az igazgató nevet: — Látja, még ennyire nem vagyunk „otthon”. Az új iskolában összesen vagy 850 diók tanul ettől a naptól. A gimnázium a nég' tantermében egyelőre elfér, az általános iskola azonban felborította egy kicsit az előzetes számításokat: nyolc osztály helyett kilencet kellett nyitni, s így az úttörőszobát máris befogták tantermi célra. Idejárnak a felsőtagozatosok Martonfá- ról. Zengövárknnyból. Nagy- paliról és Erzsébetről is. A gimnazisták azonban ennél még „vegyesebb” társaság, összesen húsz községből valók. Nekik diákotthont terveztek, de hát sainos kifutottak kissé az időből, s ar átalakítás csak októberre lesz kész. Akkor azonban a negyven férőhely kielégít' majd az igényeket. Ezekben az izgalmas napokban talán az a legelső kérdése a kívülállónak: sikerült-e a tanári kart teljesen összehozni. — Az ilyen közös szervezésű iskolák velejárója, hogy a tanárok közül legtöbben a gimnáziumban és az általánosban is adnak, órákat — válaszol az igazgató. — Szerencsénkre azonban minden a legjobban alakult, a szakos ellátottságunk kielégítő, minden tárgyat szakos tanár tanít, kivéve a rajzol, de ez a kartársunk viszont olyan gyakorlattal és képességekkel rendelkezik, hogy nem kívánhatunk jobbat. Három fiatal, most végzett pedagógust kaptunk a pécsi Főiskoláról, a legkiválóbb minősitéssel érkeztek hozzánk. Két hely vár még betöltésre. Míg ez elintéződik, addig egy-két túlórát vállalniuk kell a nevelőknek. És a gyakorlati oktatás? — Az 5 + 1 természetesen mezőgazdasági szakirányú előképzést jelent. A helyi adottságok jók, a tsz minden segítséget megad, biztosit mindent a gyakorlathoz. Találtunk két kitűnő szakembert is. egy agronómtis és egy főiskolát végzett ta nárt, aki mezőgazdasági szakismeretekből is képcsi tést nyert. Novemberig kint folynak a gyakorlatok, azután pedig elméleti órák következnek a téli hónapokban. Növénytermesztő, mezőgazdasági gépész, gyű mölcs- és zöldségterme! szakok vannak eddig a gin náziumban. Az általános iskolai gyakorlati íoglalko zásokat a gyakorlókertünkben tudjuk megoldani, télen a fiúknak műhely terem áll rendelkezésre, a lányok kézimunkával foglalkoznak. Szeretnénk azonban, ha minél előbb megvalósulna a tervezett járási előkészítő műhely, itt készítenék elő a politechnikai foglalkozásokhoz szükséges anyagot az egész járás iskolái részére. Itt áll a helyiség is készen erre a célra, nagy szükség volna már a műhelyre. Végezetül azt szeretnénk megtudni, megoldották-e ennyi gyerek napközis és menza-ellátását. Az igazgató elkalauzol az ebédlőhöz. Hatvan gyerek étkezhet itt ebben a szép, kulturált környezetben egyszerre, végül azonban kb. :!()0-an lesznek majd. A konyha modern, jól felszerelt. a napközis gyerekeknek délelőtt is meleg tízórait készítenek itt. délben pedig mindenki várja a jó ebédet. Vajon ma mit főznek? — Gulyásleves és túrós bukta — nyilatkozik a íö- szakácsnő, de erre szinte nincs is szükség, mert a agy főzőüstből kiszálló illatok árulkodnak. Mert ezen ;z első napon a nyolcvan npközls már itt ebédel, s + n éppen ez az a pillanat, .mikor végképp elkezdődik as iskolaév, s végképp megkezdi életét az új pécsváradi iskola, 11 n. Mar az első naptol kezdve legfontosabb az iskola fegvelír \ Az óraközi színét után a tanulók zárt sorokban vonulnak a tantermekbe. 4
