Dunántúli Napló, 1964. szeptember (21. évfolyam, 204-229. szám)

1964-09-20 / 221. szám

Egy sír a Tamobati temetőben Aki látta, nagyon szépnek tartja a tokiói Tama, vagy Tamobati temetőt. Pázsitjával, árnyas fasoraival méltó haj­léka azoknak, akik örökre el­költöztek az életből. Az egyik, gondozott sírhelyen fehér már­vány sírkő tűnik a látogató szemébe. Nem tud elmenni mellette, mert a kétnyelvű felirat felkelti kíváncsiságát. RICHARD SORGE 1895—1944 hirdetik a japán és latin be­tűk. A szűkszavú felirat ke­veset árul el arról, akinek a hamvait a sír rejti, talán töb­bet sejtet a sírkő hátlapján olvasható írás: „Itt nyugszik egy hős, aki életét áldozta a háború ellen, a békéért ví­vott harcban.. A sírt egy japán asszony. Hanako Isö gondozza. Helyi szokás szerint a kegyelet je­léül ő önti le vízzel a sír­követ és gyújt gyertyát. A kérdezősködőknek sok szépet mond: ..Szerettem Richard Sorgét és most Is szeretem’ — mondja a régi jó barát és fegyvertára. A forradalmár unokája Richard Sorge német kom­munista volt. 1895-ben szüle­tett Bakuban. Apja egy német tulajdonban lévő kőolajipari vállalat mérnöke, Richard Sor­ge hároméves korában csa­ládjával együtt visszakerült a császári Németországba. .. .A Sorge név nem isme­retlen a nemzetközi munkás- mozgalom történetében. Albert Sorge nagy szerepet játszott az 1848-as forradalomban, melynek bukása után a halá­los ítélet elől Svájcba, majd az Egyesült Államokba emig­rált. Innen is szoros kapcso­latban állott Marxszal és En- gelsszet. s az. X. Internacionálé vezetőivel. Részt vett az I. I«. ternacionálé hágai kongresszu­sán, amely a főtanács titkárá­vá választotta. Albert Sorge nem volt más, mint Richard nagyapja. Fia, Adolf letért ap­ja forradalmi útjáról. 5 már a feltörő Amerika szellemét képviselte: vállalkozó, üzlet­ember lett. s emiatt apja sok­szor pánaszkodott Engelsnek írt leveleiben. Az unoka azon­ban nagyapja forradalmi szel­lemét örökölte. Nem született kommunistá­nak. hanem azzá érlelődött az évszázad válságos éveiben. Először végigharcolta a fron­tokat. 1916-ban súlyosan meg­sebesült. s a kórházban vett először kezébe tiltott marxista irodalmat. Leszerelése után tevékenyen részt vett a német munkásság megmozdulásaiban. ..Talán a mi bűnünk, burzsoá urak. hogy négy éven át hajszoltak bennünket a lö­vészárkokban Flandriától Ver- dunig?” — írja a nagy ösz- szeomlás idején. ■Sorge 1917-ben belép a független szociáldemokrata pártba. Izzó hatású agit.á- eiós beszédeket mond Kjeiben és Hamburgban. Szoros kap­csolóiban áll Thp.lmannal és a többi munkásyezérrel. akik­kel 1919-ben belép a Német Kommunista Pártba. Köz­ben társadalomtudományi dók torátust. szerez a hamburgi egyetemen. Aktív résztvevője az 1920-as felkelésnek, majd az ellenforradalom elől egy időre külföldre menekül. Ké­sőbb az aacheni szénbányáid­ban dolgozik. Belgiumban napszámoskodik. majd a vupperthali pártiskolában ad elő. 1925-ben alkalma nyílik a Szovjetunióba emigrálni. Granatnii pereulok 13. Moszkvában felveszi a szov­jet állampolgárságot és be­lép az SZKP-be. A (»40927 számú párttagsági könyv tu­lajdonosának életrajza, ame­lyet a felvételi taggyűlésen adott elő, valóságos roman­tikus regény, s fennmaradt az utókor számára. Sorge a Szovjetunióban pártmunkát végez. Cikkeket ír t>'de—-'nyes marxista mő- közben lej. ki -en agiíál. Az Arbat kör Századunk legzseniálisabb felderítője Aki árára megjósolta a második világ­háború kitörését — Élnek az elfeledett hősök Ki voit Richard Sorge ? nyéki társaság lelke ez a nagy darab, szikár, markáns arcú német, aki olyan bűbájosán tud viselkedni a társaságban, hogy mindenkit megnyer- Is­merősei — nagyon sokan is­merték őt — máig sem fejel- tették el a Granatnij pereulok 13. számú ház I. emeleti la­kóját Barátai úgy jellemzik S or­giát hogy örökké nyugtalan, iz­galmaikat kereső ember vök. aki mindig a dolgok nehe­zebbik végét választotta. így érlelődött meg benne 1928- ben az a gondolat, hogy hír­szerző lesz, i így fogja szol­gálni a pártot. Előbb Sang­hajba, majd Tokióba mert tudósítónak; Rendkívül nagy intelligen­ciája, aoköldaSai műveltsége, társadalmi kapcsolatai meg­könnyítették munkáját 1933- ban a Frankfurter Zeitung, a Berliner Kurier és a holland Amsterdam Handelsblad tudó­sítójaként Tokióban telepszik le. Csakhamar kiépíti kapcso­latait az ottani német koló­niával, bizalmas barátokat sze réz a német nagykövetségen. A német társaságban is ő j szóvivő. Egyéniségével min­denkit lenyűgöz. Annyira tisz­tában volt a távol-keleti vi­szonyokkal és ismerte az or­szág életét, hogy a német dip­lomaták „japáni szakértőnek” tartották, s mint ilyenről tet­tek jelentést Berlinnek. Az oroszlán barlangjában A rendkívül ügyes tudósító­ra Eugen Ott, a tokiói német nagykövetség katonai attaséja is felfigyelt, összebarátkoztak, s később Ott kijárta Berlin­ben, hogy Sorgét felvegyék sajtőattasenak a nagykövet­ségre, ami nem ment simán, mert Sorge-magánlapok szol­gálatában állott. Sorge ütőkártyája az erősen kihangsúlyozott német hazafi­as érzelem volt; mindig tud­ta, hol kell1 megjátszania a meggyőződéses nácit. Kommu­nista múltjáról még az ezer­szemű Gestapo sem tudott, an­nak ellenére, hogy a Sorge név ismert volt a német mun­kásmozgalomban. Máig is rej­tély, hogyan maradhatott fel­derítetlen Sorge politikai múlt­ja. Talán mással voltak elfog­lalva a náci fejesek, s nem értek rá utánanézni Sorge származásának. Ilyen felte­vések is vannak. Tény az, hogy Sorgét nagyon használ­ható embernek tartották a ná­cik, s nem győzték csodálni buzgóságát. Eugen Ott 1938-ban tokiói nagykövet lett. Sorge esélyei nőttek. Sok titkos iratba pil­lanthatott bele. így tudta 1939-ben idejében jelenteni Moszkvának, hogy a németek szeptember 1-én megtámadják Lengyelországot. 1941 áprili­sában a Szovjetunió ellen k? szülő német támadásról adott hírt. Később rögzítette is a dátumot: június 22-én 150 né­met hadosztály tör be a Szov­jetországba. Sztálin csak le­gyintett ... Sorge nagy szolgálatot tett a szovjet vezérkarnak, amikor közölte, hogy japán a Csen­des-óceán térségében akar had műveleteket indítani (Amerika ellen), s egyelőre nem szán­déka megtámadni a Szovjet­uniót. így aztán a szovjet had vezetőség idejében átdobhatott több távol-keleti hadosztályt a nyugati frontra, hogy vég­rehajthassa ar. eredményes moszkvai és sztálingrádi had­műveletet színtérre, hogy meggyőződ­hessék Moszkvába továbbítan­dó adatainak helyességéről. A németek elégedetten olvasták harctéri tudósításait, riport­jait, és nem is sejtették Sor­ge utazásainak igazi okát. Árulás juttatta rendőrkézre. A rendőrök elámultak a cso­dálkozástól. amikor a Naga- saktnasi-n levő lakására érte mentek: több mint ezer kö­tetnyi könyvtár fogadtu őket. Sorgéval együtt japán mun­katársait is lefogták, köztük Hodzumi Odzakit, Konoe her­ceg miniszterelnök tanácsosát, aki Sorge befolyására maga is kommunista lett. Ez történt 1941. október 18-án. Sorge nagy halnak számított a ja­pán rendőrség szemében és a kézrekerítésében részt vett 32 rendőrtisztviselőt magas kor­mánykitüntetésben részesítet­ték. Három évig sínylődött bör­tönben. A vallatások sem tör­ték meg kommunista hitét. „A már három éve folyó má­sodik világháború, különösen a német—szovjet háború igazol­ta meggyőződésemet, hogy 2$ év előtt helyes utat válasz­tottam ...” — írta a börtön­ből. Sorgét sokáig „elfelejtet­ték”, csak 1944-ben, amikor a német és japán imperialis­tákat sorozatos és végzetes ve­reségek érték, vették elő a bosszút lihegő militaristák. A bíróság Sorgét és Odzakit kö­tél általi halálra, többi tár­sukat életfogytiglani börtönre ítélte. Az Ítéletet november 7- én, hajnalban hajtották végré a börtön udvarán. A hősök nem halnak meg Moszkvában a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 27. évfordulóját ünnepelték azon a napon, amelyen Ric­hard Sorge szíve utolsót dob­bant. Holttestét Hamako Isii [ könyörögte ki a hatóságoktól, j Kihantolták a közös temető- j bői, majd elégették és az ur- j náját a Tama temetőben he lyezték el, Richard Sorge mégsem h*tt meg. Ismerősei úgy emlékez­nek rá, mint ha ma is köz­tük élne. Szelleme él politi­kai müveiben, harci tudósítá­saiban. riportjaiban, etnográ­fiai, orientalisztikai műveiben, a pártnak és a szovjetország­nak tett szolgálataiban. Rend­kívül mozgalmas élete a fil­meseket is mégihlette: most készül egy film Sorge életé­ről a francia Yves Chiapi rendezésében. Olasz, francia és japán filmesek közös műve lesz a „Kicsoda Ön doktor Sorge”. Sorge a hírszerzés történe­tében is páratlan jelenség. Hadd bizonyítsa ezt két te­kintélyes személyiség. Mac Arthur hírszerző osztályának vezérkari főnöke így jellemzi őt: „Az a csoport, amely a fantasztikusan leleményes Richard Sorge vezetésével dol­gozott, igazi csodákat művelt”. H. Kirst. német író pedig így nyilatkozik honfitársáról: — „Egy i hírszerzőnek ismernie kell az adott ország politikai, gazdasági és társadalmi éle­tét. Sorge ennél sókkal töb­bet tudott. Hírszerző és ku­tató is volt egy személyben. Maga gyűjtötte, osztályozta és értékelte az adatokat. Nem „mozaikokat’”, hanem kém. elemzést küldött". Műanyaglepellel borított folyómeder A Turtaméniában nemrég felépült Karakum csatornán áthaladó vízmennyiségnek csaknem a fele szívódott fel eddig a talajba. A jövőben ezl műanyaglepel segítségével akadályozzák meg. A csator­na medrét műanyaglepellel fe­dik be, ami megakadályozzá a víz elszivárgását A* el*6 kísérlet, amelyet Ashabad kö­zelében végeztek, eredmény­nyel járt. Hasonló kísérleteket folytattak Örményországban, : ahol egy tó fenekét borították j be műanyaglepellel. Benzin tört fel két földgázkútból a kárpát-ukrajnai területen, az új snevero—medinvicsi föld- gázlelőhelyen. A gázból lecsa­pódó folyadék minősége azo­nos a 06 és 72 oktánszámú benzin minőségével. Szakvéle­mény szerint rendkívül ritka jelenségről van szói, Hősi vég Sorge a legvakmerőbb fd­adatokva is vállalkozott. A há­ború idején kiment a had­lakásom ajtaját j egy oroszlán fóka előtt. Rö­viden elmondom az előzmé­nyét. Úgyszólván a cirkusz porondján születtem. Apám, Jurij Durov, a híres állal- szelidítő így is írt erről: „Út­közben megszületett leányunk, Natalja”. Négyéves koromtól fogva tudtam, hogy az állato­kat nem játékszernek, hanem jövendő partnereimnek keli tekintenem. Akkoriban 13 va­gon kellett apám idomított ál­latainak szállításához. Később azt is megértettem, hogy apa miért tanúsított megkülönböz­tetett érdeklődést a fókák iránt. Kaliforniából származó értékes fókája a cirkuszh-''” remek zsonglőrnek V i 1946-ban semmiképpen s lehetett fókát kapni, ezért a Kurdi szigetekre utaztunk „fókavadászatra”. Én akisor 12 éves voltain. Életemben elő­ször láttam sarkvidéki „ma- dárkiáilitást” és fókacsordát. Megismertem Fókaföld szige­tét és megtanultam, miiyen a tengeri vihar. Apám nagyon búsult, csak három fülesfókát látott messziről a medvefó­kák közt és azokat is lehetet­len volt kézrekeríteni, — Hát bizony medvefókát még senki sem próbált, idomí­tani — hajtogatta. — Micsoda munka lehet az! Persze még azt Is érdekes volna megál­lapítani. hogy megélnek-e egy­általán rabságban — tette ■ozzá apám és nekilátott a 11 eöveióka-vadászatn ak. Talált kincs A talált kincs mindig megörvendezteti az embert. De vannak „talált kincsek”, amelyek az egész nemzet boldogu­lását szolgálják: ilyen a hajdúsági földgáz. Nos, ennek a nem­zeti kincsnek mennél teljesebb és célszerűbb hasznosítására, Hajdúszoboszló határában, gazolin és propánbután leválasztó üzemet építenek. A létesítmény 590 millió forintba kerül, de a haszna szinte felbecsülhetetlen jelentőségű. Bz az új létesítményünk 1965. végére készül eL Teljesen automatikusan fog működni és naponta 590 tonna háztartási é* ipari célokra haszhálható propánbutén gázt és a benzin ofctánszám emeléséhez használt gazolint választ majd ki. Erre a célra naponta kétmillió köbméter gáz szükséges; további kétmillió köbmétert pedig tisztítás után továbbítanak ipari és háztartási célokra. A Tisza vidéki Vegyikombinát és a miskolci üzemek már használják a hajduszoboszlói gázt. amely eljut a debreceni és hájdúszobosztói háztartásokba is. Budapestre a kőlön e célra most épülő gázvezeték továbbítja a hajdúsági földgázt. Képünkön: a gazolin leválasztó tornyok szomszédságában sze­relik a esőállvántzatoÁ Érdekes számok Moszkva lakóinak száma 6 354 000 A szovjet fővárosban 260 metro-vonal működik. 9141 taxi közlekedik. 90 mozi 26 színház és 3000 könyvtár gondosko­dik a lakosság k’tl turális igényeiről és 288 kórház 72 ezer ággyal áll a bete­gek rendelkezésére. • • • As USA 19S.'»-ben 5 milliárd dollárt fordít űrkutatások­ra, szemben az 1964 évi 4.4 milliárddnt és az 193* évi 8» millióval. * • • A serfözők nem­zetközi társaságá­nak megállapítása szerint & világon a legtöbb sört 1— évenként és fejen­ként 114,75 litert — a belgák isszák. • « • A* NSZK nagy mennyiségben vásá­rol szabadalmakat: 1963-ban 637 millió márkáért, elsősor­ban az USA-tóL Ezzel szemben csak 216 millió márka ér tékben adtak el nyugatnémet szaba­dalmakat külföldre. » • • A spanyol börtö­nökben augusztus1 elsejével 11 694 em. bért tartottak fog­va (minden száz­ezer lakosra 35,75- öt). A spanyol igaz­ságügyi minisztéri­um jelentése sze­rint a múlt hónap­ban 7811 embert amnesztiával sza­badon engedtek. ftaiátatn jCd az oroszlánfóka A hajó fedélzetéről figyel­tem apám magas alakját, nyu­godtan lépkedett a medvefó- káik közt. Azok bámulva néz­tek utána. Harminc medvefóka utazott velünk a hajón Vlagyivosztok felé. Három hónapon át folyt a harc életükért, de csak egyet sikerült megmenteni. Apám abban az esztendőben őszült meg. Áz idomító számára ál­latainak elpusztulása nem­csak ábrándjainak rombadőlé­sét jelenti, hanem azt is, hogy kárba veszett a mun­kája. 1952-ben fókákat kaptam apám számára. Egy évvel ké­sőbb nagy örömünk volt: el­érkezett az oroszlánfókák be­mutatója, amelynek előkészí­tésén én is együtt dolgoztam apámmal, Kotyka hiúzom tár­saságában. Sajnos ez volt az első és utolsó vendégszerep­lésem cirkuszi előadás bemu­tatóján. Soha többé nem lát­tam viszont a fényárban úszó porondot. Váratlanul ért a jó­vátehetetlen csapás: édesanyám halála. Régi íratlan törvény: ha az idomítónak fájdalma, vagy öröme van, s az olyan erős érzés, hogy nem titkol­hatja el állatai elöl, akkor nincs joga belépni a porondra. Elvégeztem a Gorkij Irodal­mi Főiskolát. Megírtam első könyvemet, de nem •< ' ■ -i meglenni az állatok nélkül. Elutaztam az Altáj-vidéKi szűzföldekre, s onnan egy őzi­két és egy mókust hoztam magammal. Befejeztem a má­sodik könyvemet, aztán vis­szatértem az idomításhoz. A Durov-házban kezdtem el dro­gozni. Ott — egy alkalmilag magamhoz fogadott hollón kí­vül — első és egyetlen ba­rátom és tanítványom Le’ az oroszlánfóka lett. Sok ener­giát áldoztam rá. Nem tudtam elképzelni az életemet a cir­kusz nélkül, de a visszatérés­re sem tudtam végleg elszán­ni magamat. Az a gondolat viszont nem hagyott nyugtot, hogy a fókám ott marad. Most mégis visszatérek u cirkuszba. Az „Oroszlánfókák és a rozmár” című attrak­cióra készülök. Egyelőre még lakótársam az egyetlen a négy szereplő közül. Bizonyosra ve­szem: jövőre nemcsak a po­rondon ismerkedhet meg v ie a közönség, hanem „Le! a ten­ger lánya” című könyvemben is. Házunk gyereklátogatói ezt a nevet adták neki. A fürdő­kádban úgy érzi magút, mint­ha a tengerben lenne. Igaz. „tengervíz” van benne: ma­gam állítom elő mestersége­sen. Viszont a hullám?:-, amelyet Lel csap. az tan igazi! fíaíaija Durova

Next

/
Thumbnails
Contents