Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-16 / 192. szám
őmLtkezís AJáradi cAntal költ őre MINDIG FÉLT a haláltól, tem ösztönösen. Abban a zá- odi régi, düledező malom- pületben, amelyben ö is szü- ;tett, halt meg három testére és apja is. Beteges, gven- e gyermek, akit egyik súlyos etegség után halottnak vélik. Már majdnem eltemették, mikor az egyik siránkozó asz zonynak feltűnt a gyermek leven arcszíne és életre dör- sölgette az áléit fiút. Amikor egyszer cimboráival , Tettyén kergetőzött, várat- fnul megszökött tőlük, belo- ■ózott a közeli kolostor kerí- etlen kertjébe. Csak egy szo- norú szerzetest látott, aki egy sodálatosan szép pillangót ártott a kézfején. Izgulva lesei élet vagy halál? De a szer- etes nem csapott le a lepké- e. Merengve nézték a ménéiül őt. Félt a szellemi haláltól is. dit ér az élete annak, aki sak vegetál? Minden áron faluim, művelődni akart. Édes- íny ja a Mária utcai ház (ma Déryné utca 29. sz.) egyik kis izobáját kosztos diákoknak idta ki, ő pedig egy kis „krajz erájos” leánykának adott lec- íeórákat minden nap. Boldogan vitte haza a havi két főin tat. A város festői szépsé- ?e, a Mecsek lankás lejtőinek ■advirágos képe korán versre hletik. Még élete alkonyán s az éllágyulás hangján szól irrói a kis házról, hol ifjúsága legszebb éveit töltötte. 1970. október 12-én Pécsre látogatott Eötvös József közoktatási miniszter. A pécsi cisztercita főgimnázium ifjúsága nevében Váradi Antal cöszöntötte üdvözlő beszéddel. Olyan őszinte lelkesedéssel, annyi hévvel mondotta el kis beszédét, hogy Eötvös minisz- ler megígérte a kipirult diáknak. középiskolai tanulmányai befejeztével számíthat támogatására. így is történt. Váradi Antal bölcsészettanhall- qató korában 200 forintos állami ösztöndíjban részesült. A következő év szeptember havának egyik komor, ködös hajnalán tüsszögve, dübörögve közeledett a pesti parthoz a mohácsi hajó. Az „eximio modo maturus”, a kiválóan érett fiatalember kedvetlenül kocogott a deszka hídon föL a pesti eidorádó felé. Pécsi diáktársai mennyire irigyelték, hogy Pestre jöhetett, ö meg szívesen cserélt volna az első targoncással is, aki a vasúttól visszafordulhatott volna vele Pécsre. Amint ott állt a nagy város közepén tanácstalanul, elhagyatva, a szürke éjszakával küszködő hajnal összekeverte arcán a könnyeket a rászitáló ködcseppekkel. Aztán minden rendbe jött. Mindennap korán kelt., szaladt a Müller intézetbe reggelizni. majd a központi egyetemre: onnan az iskolába rohant tanítani. Az Üj-épületben ebédelt, utána a Hatvani utcában levő Károlyi kaszárnyába kellett sietnie, ahol Toldy Ferenc, Greguss Ágost. és Heinrich Gusztáv előadásait hallgatta. Barátai felfedeztek a Magyar utcában egy szerény kis vendéglőt. Itt tanyázott az egyetemi aranyifjúság szabad idejében. Itt ismerkedett meg Reviczky Gyulával, Vajda Jánossal, Pósa Lajossal és másokkal. Ebben a kis vendéglőben pillantotta meg egy esős reggelen a Fővárosi Lapokban az Én láttam öt c. versét. Felfedezték! Az „isteni szikra” mégiscsak kirobbant! „Én mindig színész aliartam lennir A Sarkantyus utca sár kán egy rozoga, k ételemeletes házban volt a Színi Akadémia, ahol Szigligeti Ede, Szigeti József és Paulay Ede voltak a tanárok. Füstös, sötét lépcsőház — kacskaringós lépcsők után betuszkolták a drámai terembe. Vagy 20—24 fiatal lármázott már bent. Némelyik bőgött, mint a zálogos tehén, a másik kacagott, mint a bolond. „A Vén cigányt szavaltam. Nekieresztettem a hangomat, és végigbömböltem a kis szobán, mintha a marhapiacot akartam volna beorditani." Fölvették. Két diplomával a zsebében próbál álláshoz jutni, de csak ideiglenes kisegítő tanári állást kap, vagy ahogy akkor mondták: póttanárit. 1875-ben jelenteti meg saját verseinek gyűjteményét: Költemények címmel. Vívódások, panaszok, szenvedések ezek. „A herva- dás költője vagyok én” — tör fel belőle a visszafojtott hang, amely később pesszimizmusba süllyed. A Merengek c. versében így fr: „Dalom az éjfél bús hangja. Mely végig zeng szívem felett. Nagy temető az, holt világom, belé költözött” Huszonkét éves. amikor Js- kariót c. drámájával sikert arat. Az Akadémia pályázatán dicséretet kap: Szigligeti írja róla a recenziót az Életképekben. A Nemzeti Színházban 1876. szeptember 22-én volt a premier, amely egvszerre ismertté tette szerzője nevét. Bittől kezdve szerelmese lett a színháznak. Az Akadémia néftv pályázaton jutalmazta első díjjal munkált: drámáinak szerkezeti felépítése, drá- maisásra jelentősen erősödött. Végre révbe jutott. Tanár lett a budai főreáliskolában, örömmel sietett Pécsre, hogy édesanyját felhozva legyen, aki esténként várni fogja, legyen. akinek beszámol sikereiről, bánatáról. A siker valóban szárnyaira vette. 1876-ban a Színészi Tanodán a költészettan és esztétika tanára, majd később igazgatója. A Petőfi, majd a Kisfaludy Társaság tagja lesz, a Nemzeti Színház dramaturgjává nevezik ki. És 1898-ban érte a legnagyobb kitüntetés: az Országos Színművészeti Akadémia igazgatójául választotta. Mindent megtett, hogy a rábízott fontos feladatnak megfeleljen: írt tankönyveket, jelmeztant, szavaló könyvet, költészettant és esztétikát. Színi növendékei részére új, kényelmes lakó helyről is gondoskodott. Cikkei, novellái gyakran jelentek meg a fővárosi és a pécsi lapokban. Lefordította a Faust II. részét is. A halál váratlanul csapott rá. Délelőtti sétája közben 1923. március 5-én a Nemzeti Színház előtt összeesett. Mire a mentők megérkeztek, halott volt VARAD! ANTAL nagyon félt a haláltól. Az emberiséget elpusztító, öldöklő haláltól is. Egyik utolsó versében így kiált fel: JLegyen békéi Földön, szívben, égen, A nagyvilágnak minden szögletén?” Bt. Tóth István 4 „Fas iVcpe“ Kelle Sándor kiállításáról KEVÉS ALKOTÁSSAL is lehet sokat mondani, különösen, ha az alkotó maga is a tömörségre törekszik. Kelle Sándor műveiből alig két tucatnyi olajfestmény és akva- rell fél el a Képcsarnok Vállalat szombathelyi boltjában mégis a teljesség idényét érezteti ez a kis tárlat. Arról természetesen szó sem lehet, hogy a negyedszázados művészi pályafutásról átfogó képet adjon, e pálya fontosabb kitérőit jelezze, az izmusok korában saját egyéni útját kereső művész kísérleteiről számot adjon. Ezek a képek a legutóbbi esztendők, hónapok alkotásai, bennük tehát — kép letesen szólva — a beérett termést kell szemlélnünk, persze azzal a tudattal, hogy a pálya ezen a szakaszon nem lezárt, a mostani alkotói módszer nem végleges, a témakör és tárgyválasztás ugyancsak bővülhet még. A képek szerkesztési módszere, a színek ke zelése azonban arról tanúskodik, hogy a kifejezési eszközöket alaposan ismerő és azokat biztonsággal alkalmazó művész, kiegyensúlyozott pályaszakaszáról kaptunk kevés művel is sokat mondó áttekintést Az Alföldről indult festői, tanári pályára. Réti István tanítványaként, s Pécsett talált otthonra, ez a táj ad keretet, tartalmat műveinek. Igaz, nem zárkózik be a baranyai háromszögbe, át-átnyúl a megye határain, hogy a Balaton somogyi, zalai partján vagy éppen a göcseji nádtetős házikók körül keresse meg az ecsetjére legjobban illő témát. Ezzel a térbeli távolodással azonban nem távolodik eredeti témakörétől, hanem gazdagítja. színesíti, változataival kiegészíti azt, így olvasztja harmonikus művészi egységbe a mindinkább birtokba vett Pannóniát, teljes színgazdagságában. Ezért illik szervesen egymáshoz a (látszólag távoleső zalai falucska és a pécsi utcarészlet képe, az Olajvidék és a Rálátás a Balatonra. A természet és az ember összhangját tükrözi nemcsak azokon a képeken, amelyeken az ember — legtöbbször a munkálkodó falusi ember —, megjelenik és kompozíciós szerepet, tematikus hangsúlyt kap, hanem a pusztán tájképi jellegű festményeken is. A munka ritmusát érzékeltető szüreti kép közvetlenül vall az alkotó munka szeretetéről, Ha nem sikerült a felvételi Néprajzi kutatólabor, vándorkiállítások, műemléki hét a Múzeumi hónap“ baranyai programjában Az idén hatvan éves Janus Pannonius Múzeum a „Múzeumi népművelés kérdései”-t tárgyaló országos jellegű an- kéttal nyitja meg október 3- án a Múzeumi hónap baranyai eszményeinek sorozatát.. A nagy magyar festőkről, Baranya néprajzáról, őskorának régészetéről, a mongol emberekről és tájakról a múzeumi népművelés céljával összeállított falukiállítás anyagát indít iák útnak húsz községbe, valamennyi helyen ismeretter- iesztő előadásokat is tartanak a múzeum munkatársai. Dunaszekcsőn az Eötvös Ló- ránd tudományegyetem néprajzi intézetének nyílik kutatótábora harminc egyetemi hallgató részvételével, tudományos szintű községmonog- ráfia megírásának szándékával. Sellyén, Komlón, Mohácson. Szigetváron és Pécsett kiállítások, nyílnak, számos helyem rendezik meg a műemlék- és múzeumbarátok körének ankétokkal egybekötött , találkozóiát. érdekesnek ígérkezik k „Régi Pécs képekben” című kiállítás: ezen 80—100 éves fényképek és a mai Pécsről készített felvételek egymás mellé helyezésével szemléltetik a rpgi és a mai városkép közötti különbséget. A pécsi múzeumokban termelőszövetkezetek és ipari üzemek csoportos látogatásait fogadják: eddig a belvárdgyu- lai, bólyi, mágocsi termelőszövetkezetek, a pécsi Kesztyűgyár és Porcelángyár jelezték érkezésüket. Október 13—14- én dél-dunántúli jelleggel Pécsett kerül sorra a Janus Pannonius Múzeum tudományos ülésszaka: néprajzi, régészeti, természettudományi, művészet és helytörténeti, munkásmozgalmi ankétokon vitatják meg a múzeumügy konkrét, időszerű problémáit. Október 18—2-1 között lesz Baranyában a műemléki hét: ennek kapcsán ..A magyar műemlékvédelem” címmel kiállítást nyitnak, a megyei múzeumi és műemléki állandóbizottság pedig nyilvános nmakaérteikez- leéet , aodez. — Ha őt perccel később jön, már nem talál meg. Megyünk a bátyámmal vagont rakni ... — Megéri? — Szerintem meg. Két óra alatt ötven forint, persze meg kell fogni a lapátot. — Ügy tudom, magát nem vették fel az egyetemre. Lippay Miklós elkedvetlenedik. — Hát, nem. Mosonmagyaróvárra jelentkeztem, de a pontszámom nem volt elég. Azt írták, hogy átkilldik a papírjaimat valamelyik felsőfokú mezőgazdasági technikumba. Tudja, nagyon beleéltem már magamat ebbe a mezőgazda- sági ügybe, kellemetlen lenne, ha a technikum sem sikerülne ... Nem is tudom elképzelni, hogy akkor mit csinálok. Elmehetnék talán hűtőgépszerelő tanulónak, de az is benti munlca. Én meg kint szeretek dolgozni a szabadban. Négy évig jártam mező- gazdasági politechnikára és nagyon megszerettem az állatokat, és a növényeket. Városban it lehet növényt termeszteni ... Nem hallotta?... Egy osztrák mezőgazdasági mérnök feltalálta a növénygépet. Ez tulajdonképpen egy torony, amin automata futószalagon mozognak a. növények és egyenletesen éri valamennyit a napfény. — Maga persze nem városban akar gazdálkodni ... — A, dehogy, ez csak úgy eszembe jutott. Engem nem érdekel, hogy le kell menni falura, elmegyek én. csak sikerüljön a technikum. Lippóyéknál meszeléshez készülődnek, így az eszmecserénket a család alig-alig tudja figyelemmel kísérni. Lip- póy Miklós édesanyja azért mindig megáll egy pillanatra mellettünk, ha átmegy a szobán: — Ha a technikumba sem veszik fel, nem tudom mihez 'kezd ez a gyerek ... Mindenről lekésett — mondja. Lippóy Miklós ilyenkor mindig tűnődőbb lesz. — Hát, nehéz ügy ... Meri jövőre esetleg újra még pró - bálhatnám, de akkor közben elvisznek katonának. — És menyasszonya van már... — Nehéz — bólintok. — A tanulást persze befe- ; jezem előbb, addig semmihez ■ sem lehet kezdeni — mondja a fiatalember és egyre kedvetlenebb lesz. Lippóy Miklósban már alig van valami diákos. Kemény arcú. életerős férfiember, akit jól el lehetne képzelni a földek között, amint intézkedik, gondját viseli pár száz holdnak, emberekért tol el. A keménység mögül néha azonban előbukkan még a gyerekes elbizonytalanodás és a letört- ség is. — Legfeljebb elmegyek hűlőgépszerelőnek — mondja újra, de látszik az arcán, hogy ezzel elrontaná az életét Az életét az ember persze nem egy adott pillanatban rontja el, hanem folyamatosan, lassan észrevétlenül. A középiskolában vidáman, vagy szürkén, de látszólag követ- kezménymentesen telnek a napok és évek- Ha prédikáló gépek harsognák reggeltől estéiig a diákság fülébe, hogy matematika leckéikkel és magyar dolgozataikkal az életre készülnek, akkor sem hinnél: el valamennyien. Egy matematika dolgozat és az „élet” két teljesen különböző dolognak látszik, amikor az. ember az iskolapadokban üldögél. Az osztálytermek ablakain át általában az egész felnőtt világ távoli, valószínűtlen. Állás, kenyér, munka, család, életszínvonal — csupa elvont fogalom, amíg el nem következik az a bizonyos nap .. . Az a nap, amikor be kell illeszkedni a társadalomba, dolgozni, alkotni, teremteni valamit, s mindezt bizonyos elfogadható színvonalon, mert bért, honoráriumot csak bizonyos színvonalú munkáért fizetnek. S erre a bérre váratlanul nagyon nagy szükség lesz, mert enni kell, lakni, öltözködni, fűteni. Aztán megjelenik egy lány és még bonyolultabb lesz minden. Lippóy Miklós valamikor július táján, a felvételi után döbbent rá, hogy milyen halálosan komoly dolog az élet, a tanulás, a színvonal. Talán akkor keményedett meg véglegesen az arca. A Széchenyi Gimnáziumban azt mondták róla, hogy jó képességű gyerek ... Ez a „jóképesség” és a férfias keménység nagy erő együtt. A riportéi szeretné remélni, hogy Lippóy Miklóssal néhány év múlva valamelyik termelőszövetkezetben találkozik, s abban a termelőszövetkezetben nagy rend lesz. Bertha Bulcsu Pécsi együttes gätdgo-esvági fevzUváton A MECSEK MŰVÉSZEGYÜTTES a közeli napokban Görögországba utazik. Munkatársunk felkereste Simon Antalt, az együttes vezetőjét, s utazásukkal kapcsolatban néhány kérdést intézett hozzá. — Milyen programmal utazik az együttes Görögországba? — Laukasz szigetén minden évben nagyszabású meghívásos folklór fesztivált és régészeti találkozót rendez az Athéni Fesztivál Iroda. Az idei fesztiválra minket is meghívtak a Budapesti Vasas Köz ponti Művészegyüttesével együtt, A meghívottak között nemcsak népiegyüttesek szerepelnél:, hanem balett társulatok is. Az idén többet között a kongói balett is színpadra lép. — Mikor kezdődnek a fesztivál ünnepségei? — Augusztus 22-én fogadják az együtteseket. 23-án reggel nagyszabású felvonulással indul a találkozó, amit zászló- felvonás követ, s közben elhangzanak a nemzetek himnuszai. Az első napon minden csoport rövid bemutatót tart a műsorából, majd megkezdődik a fesztivál, ami egész héten tart. A fesztivál ünnepségeken 26 együttes szerepel. A műsor szüneteiben az együttesek hajókirándulásokon, régészeti bemutatókon vesznek részt A fesztivál műsora augusztus 30-án összbemutató- val ér véget, majd 31-én egy nagyszabású gálaesttel zárul. A Mecsek Művészegyüttes 20- án indul Budapestről az Athén kairói légijárattal. 21-én megnézzük Athént, s 22-én autóbusszal utazunk Leukasz szigetére. A tervek szerint Görögországból szeptember 1-én indulunk vissza. — Az együttes bizonyára gazdag műsorral indul a görögországi fesztiválra? — A próbák egész nyáron folytak, s még jelenleg is keményen dolgozunk. Nyolc tán cot viszünk, mindegyik önálló mű. A kívánságnak megfelelően egész estét betöltő műsort is tudunk adni. — Hányán szállnak 20-án repülőgépre? — Az együttest hárman vezetjük: dr. Borbély Károly, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Borsos József, a városi Tanács Népművelési Csoportjának a vezetője és én Kilenc táncospárt viszünk, tehát kilenc fiút és kilenc lányt, továbbá egy hét tagú zenekart. Táncosaink közül né- gyen-öten még nem szerepeltek külföldön, a próbákon velük az átlagnál többet foglalkozunk. Szereplésünkről érdemben, természetesen csak a fesztivál után beszélhetünk — mondta Simon Antal. akárcsak .a Szilvásban című kép. Mindkettőn látszik a törekvés, hogy az embert természetes környezetével, munkahelyével szerves kapcsolatában ábrázolja. Az utóbbit például színeiben is úgy oldotta meg, hogy a fején kosarat vivő nőalak mögött, elütő hátteret adjon a fehér házfal, s ugyanakkor természetes vonzást a súlyosabb színekben pompázó szilváskert. Merészebb szerkesztésű képei közül a 'fécsi domboldal külön figyelmet érdemel. A bal felső sorokat kitöltő nyers tég'a- szín és barna domb a hozzászorított épületek ugyancsak rideg színeivel (sötétkék, fekete, sötétbarna), valamint az átlós irányban szembenálló stilizált épület bordó, barna kontrasztjával szinte követeli a feloldó, enyhe színeket, az élénkséget, emberközelségeL amely ebben az esetben nem más, mint, egy ferdén felfutó és keskenyedő gyepszőnyeg két egymástól távolabb álló barackfával, mindkét fán kinyílt, pompázik a baraokvirág, noha zöld levél még nincs az ágakon. A képszerkesztés biztonsága minden képére jellemző. Leginkább kedveli a síkban érrt- kező formát, az egymás mögött elhelyezett síkok színváltásait, s ezzel a témaváltozatókon belül az azonos színek sokféle változatának felvonultatását. Kitűnő példa erre a Rálátás a. Balatonra, amelv a zöld szín rendkívül gazdag árnyalatait használia fel arra, hogy az előtér stilizált fái és a partvonal fasorai mellé a megművelt föld, a víztükör és a túlsó partról idelátszó dombok enyhe vonalát is egységbe fogja. Ez a tudatos fegyelem és szívós akarat vonul vési? oldottabb, derűsebb színekben tarkálló akvarelljein is, amelyeken az élénk színek sohasem válnak rikítóvá, még a legüdébb hangulatú Csónakok és a Szent Mihály domb c. festményen sem, inkább a ff- ncm pasztellszínek ámvpiatrt- ban oldódnak és mindenkor n kompozíció világosságát áttekinthetőségét szolgálták. NEM CSATLAKOZOTT egyetlen divatos irányzathoz sem, de tudatosan végigjárta a modern festő útját, s felhasznál mindent a kor formakincséből, amely gazdagíthatja palettáját. Ezért érezni helyenként a konstruktív kéoal- kotásra az expresszív kifejezésre, a folthatás alkalmazására és részletezés helvett a stilizálásra, egyszerűsítésre való törekvést, s mindezt eg'ő ni eszközeivel átgyúrva, mértéktartóan, öncélú formabontás nélkül. Akik a dunántúli tájat és e táj egyre gazdagabb festészetét kedvelik, örömre0' nézték a pécsi művész kéne**. S örömmel hallották a m°°- nyitó alkalmával Szontó-,'. helyre érkezett Kelle Sáv é °r kérését: közeledjünk egvmáshoz. akik a dunántúli városokban még többet akarunk tenni a művészetért... Bertalan Lajos 4 IV. nemzetköz! fe- levíxió szimpózium A IV. nemzetközi televízió szimpóziumot 1965 május 24— 28 között tartják meg a svájci Mantreuxben. A konferencián a következő témákról lesz szó: — A televízió szerepe a szakmai oktatásban és továbbképzésben, elsősorban a fejlődésben lévő országokban. — A televízió műszaki és egyéb különleges alkalmazási területed. — A színes televízió. — A műholddal sugárzott televízió. Óra, amely százezer érig pontosan jár Az észak-amerikai Harvard Egyetem laboratóriumában atomórát szerkesztettek hidrogén elektronok felhasználása. val. Ellenőrizhetetlen nyilatkozatok szerint az óra olyan pontos, hogy százezer év alatt legfeljebb egy másodpercei fog késni. I l