Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-14 / 190. szám

1964. •: AUGUSZTUS 14. )\ PÉNTEK i' AZ MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANA Hruscsov és Mikojan ifrizli távirati Ocbabhoz Moszkva: Nyikita Hrus­csov, a Szovjet Miniszterta­nács elnöke és Anasztasz Mi­kojan, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke meleghangú üdvözlő táviratban gratulált Edward Ochabnak, a Lengyel Nép- köztársaság Államtanácsa újonnan megválasztott elnö­kének. A szovjet vezetők eredményes munkát kíván­nak az új lengyel államfő­nek a lengyel nép, a béke és a szocializmus üdvére, meggyőződésüket fejezik ki, hogy a szovjet és a lengyel nép testvéri barátsága és sok oldalú együttműködése to­vábbra is erősödni és fejlőd­ni fog. Dolli István üdvözlő távirata Edward Ochabhoz Kedves Ochab Elvtársi A Lengyel Népiköztársaság Államtanácsa elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, kormánya, népe és a magam nevében szívből jövő legjobb kíván­ságaimat küldöm önnek. Magas és felelősségteljes új tisztségéhez jó egészséget és további sikeres tevékeny­séget kívánok elnök elvtárs­nak. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜL JETEK! Megnyílt a harkányi új reumakórház XXL ÉVFOLYAM, ÄRA: 50 FILLÉR 190. SZÁM Kubaellenes hangok az amerikai kongresszusban Washington: Az Egye­sült Államok kongresszusá­ban bizonyos személyek azt követelik, hogy lényegesen csökkentsék a mexikói állás­pont megtorlását az AÁSZ értekezletén képviselt mexi­kói álláspont megtorlásakép­pen. Dodd szenátor például úgy véli, hogy a Mexikó el­leni szankció „első lépés az eddiginél keményebb gazda­sági blokád megteremtésére Kuba körül”. Olasz vendégeink a tanácsi szervek arankáját tanulmányozzák Tegnap ellátogattak Siklósra, Villányba és Harkányba A Pécsre érkezett olasz poL- gármester küldöttség tagjai tegnap, csütörtökön délelőtt a megyei tanács vezetőivel ta­lálkoztak, majd ellátogattak Siklósra, Harkányba és Vil­lányba. A program megkez­dése előtt, még reggel be­szélgettünk a vendégekkel. — Azzal a céllal jöttünk Magyarországra, hogy tanul­mányozzuk a helyi tanácsi szervek működését, s bepillan tást nyerjünk a mezőgazda- sági életbe, a termelőszövet­kezeti rendszerbe — kezdte Rino Nanni kommunista par­lamenti képviselő, a bolognai területi tanács elnökhelyette­se. — Az első napokban még sokat vitatkoztunk a demokra­tikus centralizmuson, de már meggyőztek bennünket a ta­pasztalatok. Reméljük és hisz- szük, hogy otthon mi is meg tudjuk valósítani ezeket a for­mákat. Eltűnnek az iszapszenes kocsik? Széniszapból jó minőségű brikett Sikeres kísérleti üzemelés Mindig egy kis aggódással tekintettünk a közelgő tél elé, amikor városunk utcáin meg­jelentek az iszapszenet szállí­tó kocsik. A városban és környékén folyó építkezések, illetve az építkezési helyekre történő anyagszállítások már eleve magukkal hozták az utcák szennyeződését, de az iszap­szén szállítása mindezeket túlhaladta. A magas nedves- ségíartalmú iszapszén a ko­csik résein lecsorgott és a vá­rost széliében, hosszában be­szennyezte. A Mecseki Széntröszt veze­tői ígéretet tették, hogy ezt az áldatlan helyzetet a lehe­tőséghez mérten kiküszöbölik. Ezek után került sor először laboratóriumi kísérletekre, hogy a széniszapot miként le­hetne brikettezni. A labora­tóriumi kísérletek sikerrel jártak, s ezután került sor egy kísérleti brikettgyár meg­építésére, melynek gépi fel­szerelését és a berendezések jelentős részét a pécsújhegyi üzem dolgozói, a villamos- berendezést pedig a Mecseki Széntröszt villamosüzemének dolgozói készítették el alig három hónap alatt. Ez év májusának elején az üzemi kísérletek sikeresen megkezdődtek. Centrifugált iszapból olajégős szárítás után. a finomszemcsés szén­iszapból kevés kötőanyag hoz­záadásával egy olyan fűtőér­tékű brikettet sikerült előál­lítani. mely több, mint ezer kalóriával haladta túl az iszap szénét. A pontnyomási kísér­letek is kitűnően sikerültek és az űionnan előállított brikett a legminimálisabb porlódást szolgálhatja. Eddigi ismereteink szerint még sehol nem gyártottak és nem gyártanak széniszapból brikettet. A kísérleti brikettgyár a tröszt dolgozóinak illetmény- gaén-mennyiségét rövidesen képes lesz előállítani, azonban ez nem elég. Igen hasznos lenne, ha a kísérleti brikett­gyár után, egy nagyobb kapa­citású üzem megépítésére is sor kerülne, hogy a város és a környék lakossága az iszap­szén helyett ebből a jó minő­ségű brikettből vásárolhasson. A brikettgyár üzemelésével kapcsolatban komoly gazda­sági előny is jelentkezne. Ugyanis a lakosság által fel­vásárolt és az illetményszén formájában kiadott darabos- és aknaszenet a tröszt a sok­kal értékesebb kokszszén for­májában tudná iparunknak átadni. Baksa László Olaszországban elég bonyo­lult az igazgatási rendszer. Először is a tanácstagok és képviselőjelöltek nevét a vá­lasztási listára írják, amiből a helyi szervekbe 21 évesek­nél idősebbeknek lehet válasz­tani, a szenátusba csak 25 évtől, s csak olyanokat, akik efamltak 40 évesek. A par­lamentnek nem lehetnek tag­jai polgármesterek, a megyei tanácsok munkaitársai, vala­mint a községi tanácsok elnö­kei. — Mi a véleményük a mi tanácsi rendszerünkről? — Nagyon jónak tartjuk — hangzik a válasz. — S ahogy már az előbb említettem, nekünk se ártana bevezetni ezt a formát. A küldöttség tagjai ezelőtt Kecskeméten jártak, ahol meg­tekintettek két most épült is­kolát. Pécsett az új-mecseal- jai épülő iskolánál jártak, ami nagyon megnyerte tetszésüket. — Olaszországban elmélet­ben 14 éves korig kellene is­kolába járni a yyereKennek, de a gyakorlatban ez nem valósül meg: legtöbbjük már 11 éves koroan abbahagyja a tanulást, mert szükség van munkájukra, pénzkeresetükre —- mondja Rio Nanni. — Kis­sé irigykedve néztem a jól felszerelt, modern, egészséges épületeket. Bar nálunk is van nak ilyenek, még nem ez az általános. Hogy miért dol­goznak már ilyen korán a gye rekek? Mert kell. Igaz ugyan, hogy nálunk a bérek, fizeté­sek jóval magasabbak, mint Magyarországon, de tudni kell azt is, hogy egy-egy lakás bére felemészti a fizetések 25—30 százalékát, s emellett az élelmiszereket is jóval drá­gábban lehet megvásárolni, mint itt. Persze, különbség van város és város között, hiszen az iparosodott északi rész jóval gazdagabb, mint az elmaradott dél. Ezen is vál­toztatni szeretnénk, s ehhez ad segítséget, tapasztalatot Ma­gyarországon tett . látogatá­sunk. Bödő Sarolta (Riport a 3. oldalon) A MakariosZ’kormány elvetette az Acheson-tervet Az ENSZ székhelyén szer­dán bejelentették, hogy Niel­sen norvég küldött, a Biz­tonsági Tanács e havi elnöke megkapta a török kormány levelét, amely bejelenti, hogy a Biztonsági Tanács határo­zatának megfelelően egyelőre megszüntetik a török felde­rítő repüléseket Ciprus felett. Nielsen ugyanakkor megkap­ta Rosszidesz ciprusi ENSZ- küldött levelét is, amely a szerdai török berepülésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy azok kihívást jelente­nek a világszervezettel szem­ben. A ciprusi képviselőház szer­dán rendkívüli ülést tartott, amelyen Bleridesz, a parla- ment elnöke bejelentette, hogy., a Makariosz-kormány elvetet­te az úgynevezett Acheson- tervet. Mint ismeretes, az Egyesült Államok volt kül­ügyminisztere által kidolgo­zott terv értelmében Ciprus egyesülne Görögországgal, amely kárpótlásul átadná Tö­rökországnak a Dodekanézosz- szigtek egyik szigetét. Török­ország katonai támaszpontot kapna Cipruson, a kivándo­rolni kívánó ciprusi törökök anyagi kárpótlásban részesül­nének. Cipruson a törökök számára két önkormányzat­tal rendelkező kantont létesí­tenének. Az ülés végén a parlament egyhangú határozatot foga­dott el, amely elitéli a Cip­rusi Köztársaság területi sért­hetetlensége ellen intézett tö­rök támadásokat, amelyekre a nemzetközi jog elveinek és a Biztonsági Tanács legutóbbi határozatának megsértésével került sor. A határozat tá­mogatja a ciprusi kormány azon döntését, hogy a baráti hatalmaktól segítséget kér és a végső győzelemig folytatja a harcot az ország szabadsá­gáért és függetlenségéért. Kosztopulosz görög külügy­miniszter szerdán kijelentet­te, hogy kormánya jelenleg nem kíván részt venni egy Ciprussal foglalkozó nemzet­közi értekezleten. Angol kutató Pécsett Tíz napot töltött Pécsett Mister Paul A. Comton, az angliai scheffieldi egyetem adjunktusa. A 25 éves tudo­mányos kutató korábban már járt az Észak-Amerikai Egye­sült Államokban és Eszkimó­földön, és geomorfológiai vizs gálátokat végzett. Most hét hétre Magyarországra látoga­tott, s ebből tíz napot Pécsett töltött. Ismerkedett a Mecsek­kel és vidékével, mert ha­sonló képződményekkel talál­kozott Angiiéban Is. A fiatal angol kutató jövőre fél évre látogat Magyarországra az Angol és a Magyar Tudomá­nyos Akadémia között létre­jött cserekapcsolatok __prog­r amjában. Mister Comton teg nap utazott el városunkból. dlz ehő kehien. Mohácson, a III osztályú Béke söröző helyén Kék Duna néven új presszó nyílt. Az új presszó átalakítása és berendezése 550 ezer forintba került. A rendkívül szépre sikerült, akár a fővárosban is helyet kapható, új szórakozóhely, szünnap nélkül naponta éjjel kettőig van nyitva, szombaton reggel négyig, vasárnap pedig éjjel háromig. é * K ft ból a négy megyében összesen csak 10—15 nyeri el, tehát jól neki kell gyürközni! Köz­ben ő maga is kiváló dolgozó címet, majd rá fél évre ki­váló dolgozó jelvényt kapott. Most le kellene írni, mi kí­vántatik ahhoz, hogy egy fa­lusi postahivatal kiváló le­gyen. De ez egyszerűen lehe­tetlen. Ugyanis elébem tet­tek vagy 20 kilónyi könyvet, azzal, hogy a munkaverseny hat pontja közül az első pont­nak a teljesítéséhez hajszál pontosan be kell tartani ezek nek a könyveknek az előírá­sait. Ilyen üzletszabályzat, olyan kezelési utasítás, külön a rádiónak, a híralapnak, a távírónak, a távbeszélőnek, vagy másfél ezer paragrafus­sal, de — nehogy valaki le­becsülje, ideírom — a parag­rafusok nem ritkán hat-hét' nyomtatott oldal terjedel­műek. Külön füzet rendelke­zik arról, hogy az értékcik­ket — bélyeget — hogyan teli kiadni a trafikosnak, nagy gyűjtőnek. Néhány jellemző s egyszerű •zámadatot mégis sikerült ki- jyűjteni: az abaligeti hivatal ávaly 11,4 százalékkal növel- e bevételét, 28,3 százalékkal i totó-lottó árusítást, 257.2 -.zázalékkal (!) a takarékbetét- illományát, végül 7 százalék­tól a hírlapárusítását. Mind­ebben pedig nagy seg'tség Zndre Károlyné postatiszt és leli Gyula kézbesítő. S ezek '.tán nem marad más, mint Inézést kérni a tévedésért, — Ibaliget nemcsak az ábécé­én, hanem a munkában is lől jár. Földessj Dénes tj'z a riport egy tévedé- ’ sen alapszik. Kapj. [ Jánostól, — aki a pécsi posta ■ igazgatóságon négy megye munkaversenyét szervezi — ' azt kértem, mondjon egy postahivatalt, amely részt- vesz a munkaversenyben. — Abaliget! — volt a vá­lasz. Megköszöntem szépen, de bevallom azzal az érzéssel, hogy egy tipikus, átlagos pos­tahivatal lesz, amit a négy megye 642 hivatalának név­sorából, a legelejéről leolvas­tak. Aba — a magyar ábécé­ben ez a szó minden név­sor eleje. És ez volt a tévedés. Mert az abaligeti posta nem ti­pikus, nem átlagos, hanem nagyon is különleges és ki­váló kis falusi postahivatal. A bizonyíték erre elsősor­ban Endre Károly személye. Mindennemű falusi „személyi kultusz” nélkül állíthatom, — kiváló ember. Hivatalvezetői pályafutását mindjárt egy meglepetéssel kezdte. 1946- ban lépett szolgálatba Bük- kösdön, mint egyszerű kül­dönc-kézbesítő. Néhány éves gyakorlat után háromhónapos vezetőképző iskolára küldték Pestre. Endre Károly mind­járt utána elvállalta az aba­ligeti hivatal vezetését. „Me­részség!” — mondták a fe­lettesek. S hogy mennyire nem volt igazuk, azt Endre Károly hamarosan bebizonyí­totta. A kis hivatalt rövid idő alatt a legjobbak közé „ve­zette”. Sőt, kétszer megsze­rezte az abaligeti postának a „Kiváló hivatal” címet. Nagy szí ez, hiszen a 642 hivatal-

Next

/
Thumbnails
Contents