Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-07 / 184. szám

VILA G PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! AI MSZMP BARANYA MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM. ARA: 50 FILLÉR 184. SZÁM Tizennyolcezer ember helyeit... Pécsváratlou csépelik a háztáji gabonát A pécsváradi Dózsa Ter­melőszövetkezetben befeje­ződött már a cséplés. A gép már a tagok háztáji gabonájának utolsó kévéit csépeli. ❖ O lvasom a megyei tanács legfrissebb je­lentését, melyben többeík között ez áll: 77 566 hold gabonát arattak le keddig kombájnnal a megyében. A Jelentés csak ennyi, semmi több. Pedig sok minden van e szám mögött Először is az, hogy a 165 gépállomása SZK kombájn összesen 62 000 holdat aratott és nem kevesebb, iránt 18 olyan gépállomás! kombájnos van, aiki túlhaladta a hatszáz és 28 olyan, aki az ötszáz holdat A gépállo­mások már jóval túlteljesítették az aratási tervüket, akkor, amikor ez a jelentés ké­szült és amikor még néhányszáz hold még aratatlan volt. Pedig sokan nem hittek a tervtúlteljesítésben, különösen, amikor fél- hetekre is szünetet parancsolt az időjárás. A kambájnosok azonban bizakodtak és cselekedtek. Még a félórákat is kihasználták és végül is győztek. Etáért csak dicséret illet­heti őket! A számok mögött meglapul az is, hogy az idén összesen hat kombájnos házaspár dolgo­zott a gépállomásokon. Ebből az egyik házas­pár 600 holdon felül teljesített, kettő pedig túlhaladta az ötszázat. A többi ellen sem lehetett kifogás. Mind teljesítette a normát Idáig jutottam el a számok mögött rej­tőző dolgok vizsgálatában, amikor arra gon­doltam: hány ember munkáját végezhette el a 113 gépállomási SZK kombájn és a rajtuk ülő 230 kombájnos? A számok meglepőek, tanulságosak és mindennél jobban dicsérik a kombájnosokat. 62 200 holdat aratott a 165 gépállomása SZK kombájn. Óriási terület. Rengeteg, pon­tosabban 5166 kézi kaszás, ugyanennyi ma­rokszedő és minden harmadik emberhez szá­mítva egy-egy kévekötő dolgozhatott volna három hétig ezen a területen, hogy a mun­kát elvégezzék. Ez összesen nem kevesebb, mint 13 776 ember. Ennyi embert szabadítottak meg a nehéz fizikai munkától, ennyi ember kapálhatott, zöldséget, gyümölcsöt szedhetett, végezhetett egyéb munkát. Helyesebben nem ennyi, ennél több. Ha erről a 62 000 holdról be kellett volna szállítani a kereszteket, 25 napig, napi tizen­két órát számítva, nem kevesebb, mint 620 traktor ugyanennyi pótkocsi és 1 860 ember szí* ti háttá volna osztagokba a termést. És még mindig vissza lett volna a csép­lés. Ha csak tíz mázsával számítjuk, ezen a területen 620 000 mázsa termett. Számítsunk egy cséplőgépre napi 250 mázsát. A feltéte­lezett 620 000 mázsa termést akkor is 25 nap alatt száz cséplőcsapat, vagyis összesen 1 900 ember csépelhette volna el De ott van a kombájnszalma! — mond­hatnák. Igen, a kombájnszalmát valóban le kell takarítani, de az aszrtagbarakáshaz szüksé­ges embereket nem számoltam és ezek az emberek bőven elegendőek a szalmalehúzás­hoz, kazalbarakáshoz. Még valamit nem szá­mítottam. Nem minden tsz rendelkezik von­tatóval, a keresztek nagy részét lovas kocsi­val szállították be, amihez köztudomásúan több kocsis, több kévehányó is keüL íme a gépek előnye. Baranyában több. mint tízezer embert szabadítottak meg a ne­héz munkától. De nemcsak ezt tették a kombájnotok. Sok pénzt, terményt takarítottak meg a ter­melőszövetkezeteknek. Megyénkben idén 120—140 kiló terményt fizettek egy-egy hold learatásáért. Vegyük a középarányost: 130 kilót Ha a gépállomása kombájnok által le­aratott terület után a termelőszövetkezetek 130 kiló terményt adtak volna az aratópá- rofcnak, akii or nem kevesebb, mint 80 600 mázsa termést kellett volna szétosztaniok az aratók között. És csak az aratásért Mert a cséplés még hátra van. A cséplőgépek a ter­més 5 százalékáért dolgoznak. Ez újabb 31 000 mázsa, összesen 110 000 mázsa, aminek ér­téke mázsánként kétszáz forinttal számolva nem kevesebb, mint 22 millió forint.­Ehmek pontosan felét a kombájnosok megtakarították. Mindjárt be is bizonyítom. Megyénkben vannak gyenge és jobban gaz­dálkodó termelőszövetkezetek. A gyengébb tsz-ekbem például 108 forintért arat le és csé­pel el egy-egy hold gabonát a gépállomás. 'Ennyi terheli a termelőszövetkezetet. A ter­més 4,5 százaléka vámkeresmény. Tíz má­zsás átlagot számítva ez negyvenöt kiló, ami­nek értéke 94,50 forint Ehhez mindössze 13.50 forintot kell hozzátenni a gyenge fez­nek, hogy az egy hold aratását, cséplését ki­fizesse. |\ e hagyjuk most ki a számításból a ** gyenge termelőszövetkezeteket. Szá­moljunk az átlagossal. A nem gyenge ter­melőszövetkezetekben a gépállomások 240 forintért aratnak le és csépelnék el egy-egy holdat Ebből hatvan forintot az állam térít meg a gépállomásoknak, a termelőszövetke­zetnek tehát 180 forint marad. Tíz mázsás termés esetén a 4,5 százalékos vámkeresmény 94.50 forintot tesz ki, a termelőszövetkezet­nek tehát mindössze 85,50 forintot kell fizet- I nie készpénzben. Ha ezt számítjuk, akkor a 62 000 hold learatása és elcséplése a termelő­szövetkezeteknek pontosan a felébe, vagyis 11 millió forintjukba került. Ezek vannak a számok mögött és ennél jobban a legékesebb szó sem dicsérhetné a kombájnosokat A genfi leszerelési értekezlet Genf: A genfi Nemzetek Palotájában csütörtökön Ismét ülést tartott a Tizennyolc­hatalmi Leszerelési Bizottság. Az ülést a moszkvai atom- csendszerződés aláírása első évfordulójának szentelték. Az elnök felolvasta a Szovjet­unió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányának az évforduló alkalmából ki­adott közös közleményét. Carapkin, a Szovjetunió képviselője méltatta a moszk­vai szerződés megkötésének jelentőségét, majd felhívta a leszerelési értekezlet résztve­vőinek figyelmét arra, hogy törekedni kell a fegyverkezési verseny csökkentésére, a ha­tékony leszerelésre és a tar­tós békére. Vietnami és kínai kormánynyilatkozat az amerikaiak agressziójáról Felháborodás moszkvai sajtókörökben Hanoi — Peking: A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya — mint a hanoi rádió jelenti — nyi­latkozatot tett az amerikai légierő észak-vietnami terü­letre történt berepüléseivel kapcsolatban. A nyilatkozat, súlyos agresszlós cselekmény­nek minősíti az Egyesült Ál­lamok kormányának részéről ezeket a berepüléseket Meg­állapítja, hogy az Egyesült Államok kor­mánya a legdurvábban meg sérti a nemzetközi jog nor­máit, az Indokínára vonat­kozó 1954-es genfi egyez­ményeket, és súlyosan ve­szélyezteti Délkelet-Ázsia bé­kéjét Szalai János A VDK kormánya — hang­zik a nyilatkozatban — fel­szólítja az 1954-es genfi ér­tekezleten résztvett országo­kat és a világ valamennyi bé- 1 keszerető országát, részesítsék Tjcuiárúk az üdülőben Nem is üdülő eredetileg, ha­nem iskola — de ezt csak a figyelmes szemlélő veszi ész­re. Aki nem olvassa el az aj- i- m az ilyesféle feliratokat: „V ill/a’’ és hasonlók, az biz­tosra veszi, hogy egy jól be­rendezett, kellemes kis üdülő­ben jár. Az üdülő vendégei tanárok, tanítók — általában nyugdí­jas, vagy legalábbis már nem fiatal tanárok. Ez abból is következik, hogy ennek a har­kányi üdülőnek legfőbb vonz­erejét a gyógyv'z alkotja. Forró délelőtt van, az egyik teremben, ahová benyitunk, szinte mindenki itthon hever az ágyon — a reggeli, első számú fürdő után és az ebéd e'őtt mit tehetnének egyebet? Messziről is jöttek, s főleg: nagyon sokféle helyről. Bács­almásról, Kiskunhalasról, Mo- sonmogyoróvárról. Sokan elő­ször vannak itt erre a két hétre, egy pécsi idős tanítónő viszont éppen tizenegyedszer. Remekül érzik magukat itt. A 280 forintért nagyon jó kosztot kapnak a Zöldkertben, megnézik a siklósi várat, Pécs nevezetességeit, néhány har­kányi néznivalót, állandóan rendelkezésükre áll a rádió, o tv, az iskola könyvtára. Kü­lön megkérnek, hogy Marko- vits Jánost, a helyettes igaz­gatót, aki a gondnoki teendő­ket latja el körülöttük, okvet­len dicsérjem meg, mert „na­gyon rendes ember”. Az emeleten vannak a nők, a földszinten a férfiak, össze­sen jelenleg 58-an. Ez már idén a harmadik turnus, s lesz mégegy. A megyei peda­gógus szakszervezet igazán jól tette, amikor megvalósította ezt az ötletet, mégpedig csere­üdülésekkel kombinálva. Az idős pedagógusoknak ideális a harkányi víz, a csendes, egyszerű környezet, a levegő és az a kevés, de jó összevá­logatott szórakozás, amelyet számunkra szerveznek. különös figyelemben a Viet­namban és Indokínában ki­alakult rendkívül éles hely­zetet, amely az Egyesült Ál­lamok akciójából fejlődött ki. A VDK kormánynyilatkozat megállapítja, hogy sürgős in­tézkedésre van szükség az amerikai háborús gyujtoga- tók megfékezésére, a béke biztosítása érdekében; A vietnami nép mélységes felháborodással fogadta az agresszív amerikai cselek­ményeket. Mint a sajtó és a rádió jelenti, a demokra­tikus Vietnam városaiban a dolgozók nagygyűléseken til takoztak az amerikai légi­erő és haditengerészet tá­madó akciói ellen. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya — közli az UPI — a Vietnami Nem­zetközi Ellenőrző Bizottsághoz intézett jegyzékében hivatalo­san tiltakozott az amerikai katonai tevékenység ellen. A jegyzék követelte, hogy a gen­fi értekezleten résztvevő or­szágok tegyenek intézkedése­ket, kényszerítsék az ameri­kai kormányt és bábjait a genfi egyezmények tisztelet­ben tartására, a veszélyes pro­vokációk megszüntetésére. A Kínai Népköztársaság csütörtökön ugyancsak kor­mánynyilatkozatot adott ki a délkelet-ázsiai provokációval kapcsolatban. A nyilatkozat rá mutat, hogy az amerikai imperializmus átlépett a háború küszöbén, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett szándékos fegyveres agresz- sziója az első lépés az indo­kínai háború kiterjesztésé­hez. A Kínai Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság a szocialista tá­bor tagja. „Egyetlen szocia­lista ország sem nézheti tét­lenül, hogy agresszió áldozata legyen”, Ezután leszögezi: az Egyesült Államok agressziója a Vietnami Demokratikus .Köztársaság ellen, agressziót jelent Kína ellen is. A kínai nép nem tagadja meg a se­gítségnyújtást; Moszkvai sajtókörökben a felháborodásnak és a csodál­kozásnak furcsa vegyes érzé­sét váltotta ki az a különös egybeesés, hogy a szovjet la­poknak egy napon kellett kö- zölniök az atomcsend-szerző- dés évfordulójának jelentő­ségét méltató amerikai—szov­jet—angol nyilatkozatot és az amerikai ultrák brutális észak vietnami beavatkozását elítélő TASZSZ-nyilatkozatot; Az értetlenséget növeli az a készség, amellyel Johnson elnök megfogadta és hasz­nosította Goldwater tanácsait Moszkvai újságíró körök­ben rámutatnak, hogy az 1962 októberi kubai .válság­hoz hasonló folyamatot in­dított el az Egyesült Álla­mok, s hogy távolkeleti ak­ciói túlzottan kockázatosak, akár az amerikai ultrák választás előtti túllicitálásá- ról, akár a Szovjetunió és az ázsiai szocialista országok közötti politikai és katonai szövetség stabilitásinak le- méréséről legyen szó. Az Egyesült Államok ve­zetői a moszkvai szerződés el­ső évfordulójának ünnepi órái ban a szerződés betűje és szelleme különválasztásának útjára léptek, holott, ha az egy évvel ezelőtt megkötött egyezménynek korszakos je­lentősége van, ez nem is any- nyira technikai mondanivaló­jának, mint inkább az eny­hülést előmozdító szellemének köszönhető. Végül felvetik a szovjet fő­városban azt a kérdést, hogy nem váltják-e ki ezek a sze­rencsétlenül időzített ameri­kai akciók a moszkvai atom- csend-szerződés ellenzőinek újabb dühödt kirohanásait maga a szerződés, valamint a nemzetközi enyhülés irány­zata ellen. Séta az üdülő kertjében. k

Next

/
Thumbnails
Contents