Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-06 / 183. szám
1964. AUGUSZTUS 6. CSÜTÖRTÖK VII JVC. PROLETÁRJÁT, VEI BIZOTTSÁGA ES fi MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, ARA: 50 FILLÉR 183. SZÄM Hatszázmillió forint első „fillére!" Megindult a szénszállítás az új István Il-es aknán Az új István Il.-akn* Olyan avatásféle dolog zajlott le szerdán, délelőtt kilenc órakor a szabolcsi István-ak- nán. Kigördült az első csille szén az új kettes akna kasából. Zászlókkal és zöld gályákkal díszítették a szénnel teli csillét Helmrich Károly vájár brigádjának tagjai a második szint 11-es telepi munkahelyen. A csille oldalára pedig a dekorációsok feliratot helyeztek el: „A sok milliós beruházás első csille szene. Jó szerencsét!” Kovács Sándor főcsatlós, két telefont is szorongat. Egyik a gépésszel, — Gombár Józseffel köti össze, a másik pedig a földalatti csatlóssal, Szabó Imrével. Kiabál a telefonba: — Itt napszint... A föld alól hármas csengő jelzést küldenek, s indul a kas. A feldíszített csille oldalához pezsgés üveg csapódik. Kollár József bányamérnök a „keresztapa”. E 7 a szerdai avatás nem volt „cifra”, sőt, teljesen észrevétlenül lépett üzembe a hatalmas akna. Tessék az adatai: az akna átmérője 6 méteres, a mélysége 490 méter. Az akna épülete, — a toronyépület — magassága 57 méter. A bányászoknak nem igen tetszik az építmény stílusa, azt mondják, hogy ha már modern aknatornyot építettek, akkor szebb stílusban kellett volna, de nekik ettől függetlenül a régi galamb- dúcos tetszik. S igazuk is van, az a régi aknatorony még ötven év után is szemet gyö- nyörködtetőbb. A hatalmas beruházás kereken — elém tették a végösszeget fillémyi pontossággal — 480 millió 982 ezer 599 forint és 84 fillérbe került. (Vajon mi lehetett az a négy fillér? Senki sem tudja. Persze, rendnek kell lenni, a félmil- liárd mellett egy fillér sem hibázhat!) Az akna építkezését tíz évvel ezelőtt kezdték meg, (a régit is tíz évig építették) s természetesen ebben a hatalmas összegben mindenféle szükséges létesítmény benne foglaltatik. Uj légakna, 2000 személyes modern fürdő és öltöző irodákkal, kompresszorházak és gépi berendezések, földalatti aknarakodók automatikus betolószerkezet- tel, s • fővágatok. A közel hatszázmilliós beruházás célja, hogy a szabolcsi bányamező szenét egy helyen hozzák a felszínre. Az akna kapacitása 300 vagon szán egy nap alatt. A megbízható szállítógépek két emeletes kast üzemeltetnek az aknában. Egy kas egy-egy szintjén két darab kisebb méretű vagy egy darab nagyméretű csille fér el. Jelenleg már áttértek a 600-as nyomtávi pályára, amelyet a bányamezőben és felszínen is fokozatosan kiépítenek, s a következő időszakban a csillék térfogata is eléri a 2.1 köbmétert A régi akna hamarosan egy rekonstrukción esik majd át, és ugyancsak napi 300 vagonos kapacitásra alakítják. Tehát, az István-akna aknakapacitása akkor eléri a napi 600 vagonos teljesítményt, amely igazi nagy bányaüzem jellemzője. Az új aknát a szükségleteknek megfelelően tovább mélyíthetik egészen a tervezett 900 méter mélységig. Az sem távoli vágy, hogy az akna alatti bányamezőben népes vonatok közlekednek, s megkímélik majd a dolgozókat a földalatti hosszas gyaloglástól. A feldíszített csille már messze jár. Ott állok a nap- szinti főcsatlós mellett és hallgatom a telefonból kiszűrődő szavakat. A gépész kérdez: — Meddig áll a kas? Megtisztítom a vezérkapcsolót. — Áttolunk két idomkövet, — mondja a földalatti csatlós, — aztán mehet a kas. Hallik a hármas jelzés. Az öt centiméter átmérőjű drótkötél alig láthatóan, de igen sebesen ereszkedik, egyik szára le, a másik fel. Csattan a kas ajtaja. Kilökik a teli csilléket. A csatlós újra kiált: — A másikba! A másikba nincs több beszálló? Néhányan beszállnak a kasba s eltűnnek a föld gyomrába. A több mint fél milliárdos beruházás megkezdte ontani gyümölcsét. Az első filléreket láttuk, az első csille elgurult, amelyet követ a sok, sok ezer tonna jóminőségű pécsi fekete kőszén. (G. I.) Ilyen szép családi házak épülnek Pécsett a Székely Bertalan úton. Foto: Erb János Ülést tartott a megyei mezőgazdasági operatív bizottság Befejeződstl megyénkben a búza aratása Ezzel a megállapítással kezdte szerdán ülését a megyei operatív bizottság. Bár szerdán még három termelőszövetkezetben arattak, csépeltek a kombájnok, de ez a terület már olyan csekély, hogy a búza aratása megyénkben lényegében befejezettnek tekinthető. Az állami gazdaságok már korábban befejezték a búza aratását és kombájnjaikkal a termelőszövetkezeteket segítették. Az állami gazdaságokban a szalmának mintegy 89 százalékát lehúzták már a területekről és a lehúzott területek 70 százalékán a talajművelést is elvégezték. Mivel a gazdaságokban zömmel kombájnnal arattak és itt lényegében az aratással egyidőben a cséplést is befejezték. Most teljes erővel húzzák a még visszalevő szalmát, szántják a tarlókat és silóznak. Úgy számítják az állami gazdaságok vezetői, hogy húsz nap alatt végeznek a kitűnő termést ígérő silókukorica betakarításával is. A kombájnosok rácáfoltak a vezetőkre Termelőszövetkezeteinkben is jó ütemben halad az aratás annak ellenére, hogy gyakran szakította félbe napokra, félhetekre a munkát az időjárás. Különösen jó munkát végeztek az idei aratásban is a kombájnosok, az aratógépkezelők, de megtettek minden tőlük telhetőt a szerelők, műhelymunkások is. Nekik köszönhető, hogy az elő zetesen betervezett gépiaratásnál többet arattunk le gépekkel. A megyei szakemberek eredetileg úgy látták: az összes gabonának mintegy 85 százalékát tudjuk géppel learatni. A kombájnosok és aratógépkezelők rácáfoltak a megyei vezetőkre. Már eddig Megérkezett az első csille szén, repül a pezsgés üveg az összes gabonának 87,5 százalékát aratták le géppel. Különösen jó volt a kombájnok részvétele az aratásban. Az összes gabonának 57.5 százalékát aratták le és csépelték el kombájnnal. A kombájnosok, a szerelők, a szállítómunkások valóban megtettek mindent az aratás sikeréért. Ezt mutatja az a tény is, hogy a gépállomási kombájnok átlagban nem 350 holdat teljesítettek, mint ahogy azt a terv előírta, hanem már eddig 376 holdat arattak le. Az idei aratásban is születtek kiemelkedő eredmények. Till Márton, a palota- bozsoki gépállomás kombájno- sa például 823 holdat aratott le augusztus 4-ig és csak úgy tudta megelőzni 838 holddal az utána következő Hofecker Jánost, a kozár- mislenyi gépállomás kombáj- nosát, hogy az ő tonnateljesítménye magasabb volt. — Ugyancsak kiemelkedő eredményt ért el Mészáros Kálmán, a bólyi gépállomás kom- bájnosa is, aki az említett időpontig 751 holdat aratott le és csépelt el. A gépállomási kombájnosok között egyébként 18 olyan van, aki hatszáz holdon felül és 28 olyan, aki 500 holdon felül teljesített eddig. Szó esett az operatív bizottsági ülésen a szalmalehúzásról is. A megye termelőszövetkezetei a kombájnszalmának 66.8 százalékát húzták le eddig. Ez nem rossz eredmény, bár ha az időjárást tekintjük, nem lehetünk ezzel elégedettek. Az operatív bizottság nagyon helyesen felhívta a figyelmet arra is, hogy a járási és a községi tanácsok azoknak a termelőszövetkezeteknek a határában, ahol a csép- ’órt befejezték, tar' mk u~ társzemlét, hogy idén még véletlenül se ismétlődhessen meg a tavalyi kökényi, mozs- gói, bodai eset. Még mindig vontatottan halad a tarlóművelés. Tavaly eb ben az időszakban már 74 481 hold tarlón végezték el a gépek ezt az igen fontos munkát, idén pedig 55 699 hold tarlót hántottak, illetve mélyszántottak. Sürgető feladat a silósás Ez a helyzet a megyében, de ha a járásokat veszi szemügyre az ember, akkor még ennél is rosszabb a kétmű- szakos gépek aránya. A mohácsi járásban például 106 két műszakos gépnek kellene len nie és mindössze 20 van. Ezen áz arányon csak a termelőszövetkezetek javíthatnak. Traktorosok vannak, csak fel kell ültetni őket s gépekre. Hasonló sürgető feladat a silózás. Az elmúlt héten felülvizsgálták a megye 218 silókombájnját és kiderült, hogy ebből mindössze 182 üzemképes. A többi javítás alatt áll. Egy részük kijavítását gátolja, hogy az SZK kombájnokhoz nem lehet például felhordó láncot kapni. Ennek megoldása felsőbb szervekre vár, de a többi, üzemképes gép addig sem állhat egy pillanatig sem. A silókukoricák nagyon szépek, bő termést Ígérnek és ez jobban igénybe veszi a gépeket is. Ennek ellenére a termelőszövetkezetekben mintha ráérős hangulat uralkodna. Tavaly ebben az időszakban a silókukorica nyolc százalékát takarították be, idén pedig mindössze 2.5 százalékát. Ez a szám is jól mutatja: nincs mire várni, minden üzemképes silókombájnt munkába kell á'lftani, hogy a jó termés ne csak most, de télen is jó ‘érmés ’egyen. Idén is vetiin^ gabona után Most van az ideje a műtrágya, az aldrines szuperfoszfát és az istállótrágya kiszórásának is. Különösen fontos az aldrines szuperfoszfát kiszórása egyrészt azért, mert idén nagyon elszaporodtak a mezei pockok, másrészt azért, mert idén is vetünk gabona után gabonát.
