Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-05 / 182. szám
»64, AUGUSZTUS 5. MAPIA 5 rt IKIEPVISIELOIK Munka, kedély, pihenés Sokon és sokféleképpen megtárgyalják minden esztendőben az egészségügyet, a mezőgazdasági és az építőipari szállításokat, de úgy hiszem a legeredményesebben mégiscsak az országgyűlési képviselők foglalkozhatnak ezekkel a problémákkal. — ..Helyzeti előnyük van”, mert a parlamenti ülésszak alkalmával, a különféle bizottságokban, vagy éppen egy rövid kopogtatás után beszélhetnek az arra illetékes miniszterrel, hogy „Tausz elvtárs, a komlói kereskedelmi hálózat tarthatatlan helyzete már a körmünkre égett! Segítsen megoldani...” S mit tehet ilyenkor egy miniszter? Maga is felelős a parlamentnek, az országgyűlési képviselőknek, akiket az ország népe delegált oda. „Lemegyek és személyesen megvizsgálom!” — mondja és lehet-e ennél jobb választ kapni? Aligha! Ezért van az, hogy bárhol megjelennek a baranyai országgyűlési képviselők — a Bikali Állami Gazdaságban, vagy a Komlói Építőipari Vállalatnál — mindenütt szívesen fogadják őket. Pedig nem is szakemberek abban a kérdésben. amit éppen vizsgálnak. Hiszen Rameisl Ferencné' a nők munkáját segíti „főhivatásként”, dr. Donhoffer Szilárd akadémikus és tudós ember, aki sok száz orvosjelölt oktatásáért felelős, Gergely Lajos — a megyei képviselőcsoport vezetője — ma nyugdíjas, korábban pedig a kereskedelemben hasznosította szaktudását. De nem is az a feladatuk, hogy szaktanácsokkal lássák el az egyes munkaterületek vezetőit, hanem feltárják a fejlődést gátló visszásságokat. — Csak egy példát erre — kezdi a beszélgetést a minap Gergely Lajos elvtárs. — Kint jártunk a Bikali Állami Gazdaságban Rameisl Ferencne és dr. Donhoffer Szilárd képviselőkkel. Ott az igazgató, aárnbó elvtárs elmondotta, hogy kihalásztak 15 mázsa halat, de a megrendelő nem tudott érte kocsit küldeni. A halat a vízbe már nem rakhatják vissza, akkor mit csináljanak vele? — Küldjék Pécsre, itt minden mennyiség elkel. — Azt nem tehetik, egy ■rendelkezés tiltja. Ök közvet- j lenül Pécsre nem szállíthat- ! nak, pedig a gazdaság halastavaiból lenne mit küldeni. Es Pécs minden nap várja a friss halat. De nincs,, legalábbis elegendő nincs. — Ebben az ügyben is a feletteseknek kell dönteniük, hogy egy ésszerűtlen intézkedést — éppen a képviselőcsoport javaslatára — mielőbb megváltoztassanak. Gergely elvtárs folytatja: — A szállítást azért vizsgáljuk, mert augusztusban a képviselőcsoport ülésén megvitatjuk a mezőgazdasági termékek és az építőanyag szállítási helyzetét. Itt van például a gépkocsi- vezetők munkája. Vállalatuknál csak 310 órát dolgozhatnak, mert kell a pihenő és rendelet szabályozza a keresetük, óradíjuk felső határát. De más vállalatnál még negyven órát dolgozhatnak. így megesik, hogy három hét alatt ledolgozza a gépkocsi- vezető a 310 órát, azután átmegy egy másik vállalathoz. Onnan viszont a sofőr eljön az ő kocsijára „órázni”. Csereberélni szabad, ismeretlen kéz be adni a volánt lehetséges, „házon kívül” nem megterhelő a túlórázás. Nem valami ésszerű intézkedés. — A vasútnál többek között a kocsiállásról panaszkodtak és a gépesítés hiányáról. Igen alacsony a ki- és a berakodás I gépesítése, ezért magas az állásidő. Tavaly például az építőipar megyénkben háromszáz ezer forint fekbért fizetett, mert nem tudták időben kirakni a vagonokat. — Ezen mind változtatni kellene, de mit tehetnek az országgyűlési képviselők? — Az a célunk, hogy visszhangja legyen az ilyesminek, hogy felfigyeljenek rá azok, akik változtathatnak rajta. Az ilyen vizsgálati anyagokat megküldjük az országgyűlés irodájának. Az iroda azután elküldi az anyagot az illetékes minisztériumhoz . . -. — :. . és felülről intézkednek. — Nemcsak felülről, azt tapasztaltuk már eddig is, hogy látogatásaink után, amikor elmondtuk a véleményünket, legtöbbször azonnal intézkedtek és mire a képviselőcsoport ülésére került az anyag, egyes sürgős feladatokat már megoldottak. Példának említi az egészségügy helyzetéről szóló napirendet. Akkor is több intézetet meglátogattak és „útközben” mondták el véleményüket. A megyei tanács egészségügyi osztálya már intézkedésekről számolhatott be a csoportülésen. Azóta pedig szinte naponta kapják a képviselők a hírt: intézik a siklósi 14 tbc-s ágy sorsát. Gáldonyi Béla <Mwpr\ SZÍNHÁZ \Mí%i A. MAGVAK RÁDIÓ PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 19M. augusztus S-i, szerdai műsora a 223,8 m középhullámon: 17.3«: Szerb-horvát nyelvű műsor: Falusi hétköznapok. — összeállítás. Hanglemeztárunk űjdonságai. 18.0«: Német nyelvű műsor: Ifjúsági műsor. — összeállítás. Tánczene. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Zenéről zenére. Közben: 1. Esti történet. 2. Felelősség és ügyintézés. 19.15: Dél-dunántúli híradó. 19.33: A pécsi operakedvelők műsora. Részletek Nicolai: A wind- sori víg nők című operájának pécsi előadásából. 19.57: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárást SZÍNHÁZ: Nemzeti Színház: Nincs előadás. öreg. vastagfalú épület, hús folyosó, csend: Kulich Gyula u. 1. szám. Gyermek-ideggondozó és, Nevelési Tanácsadó Intézet. Az 5. számú ajtó mögött parkettás szoba, amely fehér függönnyel lépésnyi kis fülkékre osztódik. A fülkékben asztal, két szék, asztalilámpa. A pszichológus-tanár Tibor István, jókedélyű. középkorú férfi. A riporttéma: üzempezichológia. Van ilyen? Hol? A télen a TIT rendezésében Územlélektani előadássorozat zajlott le, amelyre meghívtak üzemi igazgatóikat, mérnököket, személyzeti vezetőket. Az év őszén ismét hat előadásból álló sorozatot, indítanak, de most már a helyszínen, azaz az üzemekben. A komlói bányák, a Pécsi Bőrgyár, a Sopiana Gépgyár már jelentkezett. Kordivat? — Nem kordivat-e égi kicsit az üzemlélektan? — Neim. Évtizedekkel ezelőtt Angliában és később, különösen Amerikában alkalmazott az ipar pszichológusokat. Nálunk az utóbbi években kap egyre erőteljesebb szerepet. De merőben más céllal', mint Nyugaton. Ott a termelés központosítása volt j a cél, mindegy hogy milyen áron, tehát a munkás érdekének mellőzésével is. Például az amerikai Taylor kidolgozott egy olyan rakodási - szál 1 í - tásd rendszert, amelynek eredményeképpen nagymértékben növekedett « termelés, de a korábbi kétszáz munkás helyett csak harmincat alkalmaztak, százhetven az utcára került. Ford is hasonló módon szervezte meg az autógyártást, az emberek százai, ezrei kerültek utcára, akik pedig a gép mellett maradhattak, szinte az idegkimerülésig dolgozz hattak. Nem tudom, emlékszik-e arra a híres Chaplin- filmre? — A szalag mellett dolgozó munkást ábrázolta. — Igen. Az az ember a monotonia áldozata lett: évekig azonos mozdulattal, napi nyolc vagy tíz órán át csavarokat húzogatott és amikor az utcán egy előtte haladó nő ruháján anyacsavarhoz hasonló gombokat fedezett fel, tokát végezte karjaival. Természetesen ez torz, szatirikus tükre a szalagmunkás elgépie- sedésének. de a gúnyt a valóság alapozta meg. — Az automatizálást haza: iparunk is szorgalmazza . . . — Gépesítünk, ez igaz. de nálunk az ember és a gépesítés harmóniájának elve érvényesül: megvédjük a mun. kást a monotóniától és ami súlyosabb tünet, a telítődéstől. Vagyis, ha egy bizonyos munkafolyamatot hosszú ideig mondjuk éveken át végez egy munkás, akkor a munka kezdeti érdekessége az ő számára lassan megszűnik, az egyhangúság érzésével íeltelítődik és ez nagyon károsan hat az idegrendszerére. — Mi a megoldás? — Sok feltétele van ennek. Meg kell vizsgálni, hogy a szerszámok, gépek emberhez szabottak-e? Azaz: könnyedén tud-e a reábózott géppel dolgozni, vagy sem? Mondok egy példát: egy alkalommal a Pécsi Dohánygyárban megnéztük a töltőgépeket. Ezek a belga gyártmányú gépek egyforma magasak. Ez érthető, viszont az átlagnál magasabb vagy alacsonyabb termetű munkásnő éppen az ágasko- dás vagy a lehajolás miatt kényelmetlenül dolgozik, fáradékony lesz, jelentkezik az idegkimerülés. Ez természetesen más gépekre is vonatkozik. Itt feltétlenül magasabb dobogót kell a gép mellé állítani, esetleg a padlózatot ki- vájni. Sxín és zene — Milyen szerepe van a zenének bizonyos munkahelyeken? — A zene feltétlenül javítja a kedélyeket és nyugtat. De itt is a mérték a szabály. Attól függ. milyen munkát, milyen körülmények között végeznek el egy adott munkateremben? Jártam már olyan zajos üzemben, ahol szinte ordítozva társalogtak a munkások. Az ebédszünetben a gépeket leállították, a zaj elcsitult, ám egy perc múlva megszólalt az üzemi hangosbeszélő és bömbölve sugározta a zenét. Ez a tolakodó zene káros. Csendesebb munkahelyeken viszont, mondjuV egy varrodában, feltétlenü üdítő a halk, nem ritmusa zene, amely finoman, diszkréten megbontja az egyhangú Ságot. Hasonló funkciója var a színnek is. — Éspedig? — A világos, pasztellszíneik kel festett falak, vagy gépei olyan derűs környezetet biz tosítanak a munkásnak, amelj ben szívesebben dolgozik. Saj nos, gyorsan szennyeződő üze mekben ezt nehéz megvalósí tani. Viszont ilyen üzemekbe! a fénnyel is pótolható a színei hatása. Az már közismert hogy például az éttermekbe! a rideg neonfény alszürkíti színteleníti a feltálalt ételt italt, és lehet a legfinomab falat is, ez a körülmény még is csökkenti az étvágyat és a étéi értékét is. A hatás azo nos a munkavégzésre is. A téli hónapok alatt,_ ami kor szinte hetekig nem ka punk napfényt a sűrű, komo felhőzet miatt, s itt pluszkén jelentkezik a hideg is, vág az örökös monoton esőzéi mindenki önmagán tapasztal hatja a levertséget. Ilyen eset ben szinte felüdülést jelen ha belépünk akár a lakásunk ba, akár a munkahelyre, ahe a komor külvilághoz merőbe ellentétes, kedvező fényhatái ban részesülünk. Érdekes vi szánt, hogy a fénytelen, szül ke külvilág okozta levertség bői egyszeriben kiszabadi; lünk, ha ezt az egyhangúsó got megbontja egy-egy pozi tív jelenség, mint mondjul egy születésnapi készülődó vagy a karácsonyi, szilvesztei jókedvű készülődés, és hasor ló belső ujjan-gást érzünk al kor is, amikor valami érdeke sebb, nagyobb bútordarabéi vagy szép ruhát vásárolunl Itt nemcsak a vásárolt ar használati értéke, vagy tulaj donjoga vált ki örömöt, ha nem a vásárlási lázzal járó iz gólom Is. 7. István uralkodását megelőző időben más idevonható, de még hasonló nevű fejedelmünk sem volt, csak az első, a honfoglaló Árpád, kinek itt méltóságneve „Hor”, ehhez járul az intermedier ,,t” képző, valamint a „Bad” személynév és a torokhangú véghangzó (X), mely az évszázadok során legtöbbször lekopott (mint a Buda helynevünkben) vagy lágyult (mint a Pataj, Butaj, Csibaj stb. helyneveinkben) vagy végleg szervült, (mint a Budák, Bodak, Patak, Bölcsek stb. helyneveinkben). a Czibax-ból hol Czibak hol Cziba hol Czibaj a C*subax-ból J» Csubak f Csoba it Csobaj a Budax-ból >» Budák n Buda 9t Butaj a Patax-ból H Patak rt Pata n Pataj a Bedex-ből fi Beteg, Bedeg, Bede n Betej a Cselex-ből n Cselek ys Csele Ji Cselej a Noax-ból Novak Nova ti Novaj stb. lett. Mindezt a helynevek kap csolatai valószínűsítik. Visszatérve a Hortobágy helynevünkre, ez tehát így analizálható: Hor + í — Bad + j Hasonló a helyzet a Kalocsa melletti szálláshelyen a szállásfoglaló Patax ~ Pataj esetében, kinek szállásföldjén a Horta-Harta helynév azt jelzi, hogy ő a Pata személynevű korabeliek közül a fe- ■ jedclem,' az „úr”. A Harta helynév fejlődése Hurta-Hor- ta-Harta, a méltóságnéwel kapcsolt személynév: Hartapatfj). Mai nyelven a „h” nyújtó elöhung, a „t” képző és a „j” véghapgzó lekopásával: Ar — P at. De semmi esetre sem „Árpád’. A Vác közelében fekvő Hortyán’ és Bottyán tőszomszédok. Á két helynév szintén nem véletlenül került egymás mellé, ha a mindkét helynévben felismerhető -n képzőt elhagyjuk, a Hort-Batj kapcsolat megmagyarázza, hogy a környéken miért találhatók az Árpádokra igen jellemző helynevek. A „Hort” méltóságnév voltára mutat az Alföld északi peremén húzódó Csörszáro:. nyugati végpontjánál települt Hort község, mely délről Csóny-al határos. (1404. Chan:, A fentiek értelmében a két hely kapcsolatából az következnék, hogy itt Csán, a fejedelem az első foglaló. Nem buktunk-e meg máris következtetésünkben? Volt egyáltalán Csán nevű fejedelmünk? Igen! Az, akit Győrffy úgy ismer, hogy Kurszán vagy Korczan. Kiről a honfoglalással egykorú kútfők is megemlékeznek s ki a történelem mai tanítása szerint Árpád előtt főfejedelem volt s kinek nemzetsége és utódai a Kor- czán vagy Kartal nemzetségben éltek tovább. így tehát az sem véletlen, hogy ez a két együvé foglalt hely a Hor(t)csán a Korczán-Kartal nemzetség szállásföldjének keletről közvetlen szomszédosa s hogy pár kilométerrel nyugatabbra pont Kartal, a Korczán nemzetség szállásközpontja fekszik. Tovább lehetne és kellene gondolatot vigyük csak tömeg szaporítani a példákat, vább! de .Vekor a fő témánkkal nem Dr. Zsolt Zágmond — A pihenés szerepéről szeretném,. ha elmondaná .-•eseményét. — Nemrég eppen az önök lapjában olvastam, hogy az Erdőgazdaságnál dolgozó lakitermelők napi munkaidejét 12—13 órára szeretnék — valamelyik szerv javaslatára — fölemelni, bár csak ideiglenesen a tűzifa-termelés időszakára. Szerencsére az Erdőgazdaság — legalábbis a cikkből így értesültem — ez elöl elzárkózott. Nos hát: egy ember platóképessége mindig a ' fizikai és idegrendszeri képességétől függ. De vannak azonban általános tapasztalatok. A. favágó munkás az első hat órában azt a teljesítményt nyújtja, amely megkívánható tőle. A következő két órában már ez a teljesítőképesség nem fokozódik tovább, hanem mondjuk egy szinten marad, és ez a plató. Amennyiben a nyolc órán túl még dolgozóijuk. a grafikon görbéje hatványozottan zuhan lefelé. Ez nem is csoda. Egészségügyi szempontból tehát megengedhetetlen a napi munkaidő növelése, s ezen kívül sem lenne semmi értelme, hiszen azonos órabérért csak fele. vagy egy- harmad ‘ termelési értéket kap a vállalat cserébe. Biz pedig ráfizetés. Érdemes azt is megvizsgálni: helyes-e a nyolcórai munkaidő közepén megtartaná a munkaszünetet? Hat órakor kezdődik a műszak, délelőtt tíz órakor húsz vagy harminc perc szünet következik Pedig lehet, hogy a pihenést négy óra elteltével még űem is igényli annyira a munkás szervezet, mint mondjuk a hatodik órában. Szerintem a dolgozók kívánságának megfelelően kellene a fél órás szünet idejét elhelyezni a nyolc órai időszakban. S a hétemeletesek? — Mi a pszichológus álláspontja a tömeglakás-rendszerről? — Ez olyan probléma, amelyből kiutat nem látunk, nem is lehet, hiszen hihelellen előnnyel Jár az, hogy ma. napság az állam milyen hatékonyan szorgalmazza a lakótömbök, bérházak építését. A lakásprobléma ismert, a tö- megüakások építőse pedig nyilván gazdaságosabb. De beszéljünk a hátrányáról. Félő, hogy az emeletes bórházakban Lakók, — mondjuk Uj-Mecsek- alján éppen a hétemeletesedről van szó, amelyben a lakók lélekszámúi megfelel egy kisebb Baranya megyei falu lakosságának — lassan elszemélytelenednek. Magam is bérházban lakom, a lépcsőháziunkban mindössze hat lakás van. de a szomszédom otthonát nem láttam, a szomszédomat nem ismerem. Szégyen - lem bevallani, de így van. A családi házaknál más a Helyzet; a házhoz tartozik még egy kis földdarabka, kert vagy bármi egyéb, a szomszédomhoz átlátok, beszédbe elegyedhetek vele akár a kerítésen át is. Nem kell emeleteket másznia az embernek, tehát nehány lépés után már kint van a szabadban. A bérházi ember, munkából hazatérőben fölmegy a harmadik vagy ötödik emeletre és abban a pillanatban rabjává válik a lakas- nak. Nem jön le a képcsőn, inkább marad a lakásban, ahol még visszafogó erőt képez a televízió, rádió is. É? a körülmény a gyerekekre nézve még károsabb. A bérházi embernél persze nemcsak az elszemélytelenedés jelentkezik, hanem a térigény is. Mi az orvosság? Csak egy: a rendszeres séta, mecseki barangolás, ahogy mondani szokták: „akár esik, akár fúj” — mindig és rendszeresen. A pécsiek egy része nemcsak a jó ízű bor kedvéért látogatja szívesen a pincéket, — hiszen azt a bort esetleg haza is vihetne — hanem a csend es a természet közelsége miau. Ezért például az üzemek. ■'■így brigádok által szervezett kollektív kirándulások kedvező hatása szinte fe’"- ■ •■o+len. 1 I Lélektan az üzemekben MOZI: Rövidítések: sav. = szélesvásznú. szí. = színes. Park (terem és kert): Vasszűz szí., szv., 5, 7, 9). A harmadik előadás jó idő esetén a kertben. Petőfi: Átalakítás miatt szünetel. Kossuth: Országúti kaland (szí., szv., fél 5, fél 7, fél 9). Kossuth Híradó: Magyar híradó, Tengereken, partokon, Élő múlt. A farkas. (Előadások ll-től délután 3 óráig folytatólagosan). Fekete Gyémánt: Miért rosszák a magyar filmek? (6). Építők: Egy taxisofőr halála (5, 7) Mecsekalja: Codine (szi., szv., 7. Csak 18 éven felülieknek! Mohács: 2x2 néha 5 (szi., 6, 8). Mohács kert: Riksakuli (szi., szv., 8). Pécsvárad: ! Gábor diák (szi.. 8). Siklós: Ka- j rambol (szv.. fél 9). Szigetvár: , Dunai kirándulás (fél 9). Bcre- ! mend: Revüparádé (szi., szv.. 8). Harkány: 80 nap alatt a Föld körül (szi.. szv. 7. Dupla helyárak). Boly: Szigorúan titkos (szv.. 8). Mágocs: ördög és a tízparancsolat (szv., 8). Sellye: Párbeszéd (szv., 8). |
