Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-05 / 182. szám
»«4. AUGUSZTUS 5AIAPLÓ Közlekedj balesetmentesen! Széleskörű felvilágosító munka a balesetvédelmi hónapon Még mindig sok a baleset Megyénkben júliusban rendezték meg az évenként ismétlődő „Közlekedj baleset- mentesen'’ hónapot. Az előkészítésben és a rendezésben számos szerv mellett a megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya végezte a legtöbb munkát. A - rendező szervek a hónap programjának keretében sok feladatot jól oldottak meg. Különösein a propaganda volt .sokrétű. Pécsett levő öt legnagyobb gépjármű parkkal rendelkező közlekedési és szállítási vállalatok gépkocsi- vezetői részére orvosok bevonásával számos előadást tartottak. Az alkohol káros hatásáról szóló előadást filmvetítéssel tették szemléltetőbbé. Ezeket az előadásokat mintegy 230 gépkocsivezető hallgatta meg. Ankétok, felvilágosítások A közlekedésrendészeti osztály a Megyei Balesetelhárítási Tanáccsal közösen „A megye közlekedési rendje és baleseti helyzete” címmel rendezett ankétot a közlekedési és szállítási vállalatok vezetői, garázsmesterei, gépkocsi előadói részére. Az ankéton több mint félszázan jelentek meg és a sok hozzászóló bizonyította a probléma fontosságát. Kevésbé volt sikeresnek mondható a Magyar Autóklub pécsi csoportja és a Megyei Balesetelhárítási Tanács közös rendezésében megtartott ankét. Annak ellenére, hogy az ankétről előzetesen a sajtón és v' ’ión is tájékoztatták a magángépjárművezetőket, sőt. meghívókat is küldtek részükre — mindössze 68 magángépjárművezető tartotta érdemesnek annak meghallgatását. A propaganda eljutott a fiatalsághoz is. A megye területén levő 4 KISZ ifjúsági táborban több mint 700 fiatal előtt filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartottak a közlekedés rendjéről. Jól sikerültek Pécs különböző városnegyedeiben megtartott előadások, amelyeket szintén filmvetítéssel kapcsoltak össze. Kertvárosban közel 200. Uj-Mecsekalján több mint 600, Pécsbányán közel 400, Meszesen pedig mintegy 350 érdeklődőt vonzottak az előadások. Tapasztalat: a részvevő lakosság nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta az előadásokat és kérték, hogy a rendező szervek máskor is keressék fel őket. A filmszínházakat is igénybevették a közlekedés rendjének propagálására. A városok és járási székhelyek mozijait a MOKÉP-en keresztül ellátták propaganda normál filmekkel, amelyeket a híradók keretében vetítettek. Ezeken kívül még 13 községben is sor került a filmek levetítésé- re. A filmeket a statisztikai ada''-’- szerint közel 8000 szeméi- aézte meg: Kilencvenöt baleset Az előkészítő és rendező szervek tehát mint a tények bizonyítják, jól végezték el feladatukat. a propaganda sokrétű eszközét használták fel a közlekedés rendjének ismertetésére. Ezek után logikusan következne, hogy ebben a hónapban mind a gépjárművek vezetői, mind a gyalogosok jobban igyekeztek- a közlekedés szabályait betartani és ezzel csökkenteni a balesetek számát. A statisztikai adatok azonban sajnos rácáfolnak erre a következtetésre. Míg 1963. július havában a megye területén 42 közúti baleset történt, addig ez év júliusában 95 sorszámot jegyeztek a naplóban. Mindössze a halálos végű balesetek száma csökkent az elmúlt év hasonló időszakához: akkor 5 volt, most 3. Ez év júliusában az elmúlt év júliusához képest némi csökkenés mutatkozik az okozott kár forintértékében. Ha azt vizsgáljuk, hogy milyen okok idézték elő a legtöbb balesetet az elmúlt hónapban, akkor az okok között elsőként a gyorshajtást említjük. A szinte már közhelyként ismételgetett „Jobb 10 perccel későbben a célhoz érni, mint 5 perccel hamarabb a kórházba” szólásmondás lényegét úgylátszik még mindig sokan nem értik meg. Az elsőbbségi jog meg nem adása, a gyalogos hibája, ittas vezetés, szabálytalan baloldali hajtás, figyelmetlen, gondatlan vezetés, szabálytalan előzés, műszaki hiba — így következnek sorrendben a balesetet előidéző okok júliusban. Nem vitás, hogy elsősorban a gépjárművezetőknek és a gyalogosoknak kell a KRESZ szabályait ismerni és főleg betartani, a szabályok áthágását és az ebből adódó baleseteket nem küszöbölheti ki semmiféle ankét, előadás. Ha a gépjárművezetők és gyalogosok adott alkalommal nem tartják be a közlekedés rendjét — a sok ankét és előadás ellenére is növekedni fog a közúti balesetek száma, — mint ezt a július havi statisztikai adatok is igazolják. Sokoldalú együttműködést! Míg a rendőrség közlekedésrendészeti osztálya szinte erején felül igyekszik — a megelőzés eszközeivel, de ha kell, a büntetés eszközeivel is — a közlekedés rendjét betartatni. addig néhány szerv nem a probléma fontosságának megfelelő gonddal foglalkozik a kérdéssel. Júliusban a Megyei Balesetelhárítási Tanács sem állt hivatása magaslatán, a rendezvények többségén hivatalosan nem képviseltette magát. Vállalták, hogy a Színház téren a közlekedés rendjét bemutató filmvetítéseket szerveznek. A teljesítésből semmi sem lett. A városi tanács építési és közlekedési osztálya szinte semmivel sem járult hozzá a „Közlekedj balesetmentesen” hónap sikeresebbé tételéhez. A közlekedj balesetmentesen hónapnak számos tapasztalatát értékelik majd a különböző szervek. A jövőre vonatkozóan egyik legfontosabb tapasztalat: a rendezésben részvevő szervek a jövőben konkrét feladatot határozzanak meg vállalják és hajtsák is végre azokat, — ne hárítsák át szinte a munka egészét a rendőrség közlekedésrendészeti osztályára. Az előkészítési szakaszban ne- csak „minden segítséget megadunk” általános és nem kézzel fogható „jelszavakat” mondjanak, — mint ezt ebben az esetben számos szerv tette és utána nem járult semmivel sem hozzá a közös munkához, hanem konkrét vállalással segítsék a közös cél elérését. Garay Ferenc TEHÉNCSORDA A LEGELŐN Tanév előtti gondok Szigetváron Bármiről is kerülne szó a szigetvári járási tanács művelődési csoportjánál, mindig az iskolakérdéshez lyukadnának ki. Olyan 6Úlyos gondokkal küzdenek, hogy lehetetlen akár csak egy pillanatra is megfeledkezni róluk. Az általános iskolai helyzet megértéséhez néhány szám: 1952-ben a 670 tanulóra 22 tanterem esett. Azonban az akkor megindult gimnázium számára nyolc tantermet elvettek. Később — 1960-ban — négy tanteremmel bővült az iskola, de így is csak 18 terem van és mintegy 1400 taNepomuk fia Egér Játékos kedvükben lehettek a névadók, amikor Nepomuk és ELza fiát Egérnek nevezték el. Ez különösen most derül ki, a névadás után másfél évvel, amikor Egér kezd már komor bika-külsőt ölteni és súlyra is van annyi, hogy legalább ötezer egér kitelne belőle. Egyébként a száj ki Úttörő Tsz ifjú bikája arról nevezetes, hogy a közeljövőben Budapestre utazik az Országos Mezőgazdasági Kiállításra. Vele való „ismei-etségem” onnan ered, hogy a kiállításon résztvevő mezőgazdasági üzemek névsorának tanulmányozása közben észrevettem, hogy a baranyai tsz-ek közül egyetlen tsz — a szajki — vesz részt az állattenyésztési és a növénytermesztési bemutatókon egyaránt, a többi — szám szerint nyolc — kiállításon résztvevő baranyai tsz, vagy állattenyésztési, vagy növénytermesztési eredményei közül mutat be a kiállításon. A szajki tsz szerepel mindkét bemutatón. Az állattenyésztésin Egér nevű növendékbikájával, a növénytermesztésin dohánnyal. Hogyan kerül a szajki tsz dohánya a kiállításra? Van-e hagyománya a faluban a dohány terme lésnek ? Különlegesen alkalmasak-e a földelt ennek a növényféleségnek a termesztésére? A kérdésre Kürthy Árpád, a termelőszövetkezet növénytermesztési brigádvezetője válaszolt. Szajkón nincs különösebb hagyománya a dohánytermesztésnek. Elvétve ugyan termeltek néhányan egyéni korukban is, de ez nem nevezhető általánosnak. A tsz megindulása idején sem termeltek, csak most három éve kezdték el 10 holdon. Ez a 10 holdas dohányültetvény nagyon jól bevált. Nemcsak azért, mert kitűnő, 12 mázsás termésátlagot értek el (az 1947—48-ban dohányt termelő öt-hat család terméscsúcsa 8—9 mázsa volt), hanem azért is, mert a tsz- nek meglehetősen sok nőtagja van, s nekik a dohány hosszú ideig munkát biztosít. A tízholdas ültetvényből ta- vagy 170 ezer forintot vett be a termelőszövetkezet. Ráfordítottak 125 ezer forintot (műtrágya 3000, munkadij 83 000, a dohánypajta értékcsökenési leírása 4000, gépállomása munkadíj 11 000, segédüzem 4000, egyéb költségek 7000, általános költség 13 000 forint). Ez 45 ezer forintos tiszta jövedelmet jelent 10 hold után, tehát egy hold tiszta jövedelme 4500 forint — és ez nagyon szép eredmény. A szajki tsz-ben ennél jobban csak a cukorrépa jövedelmezett, holdanként .4680 forintot. Ezt az eredményt tehát érdemes bemutatni a kiállításon s az is bizonyos, hogy érdemes dohány termesztéssel foglalkozni. A kiállítás másik szajki résztvevője a fent már több ízben emlegetett Nepomuk fia, Egér. Természetesen itt sem egy „véletlenül” jól sikerült példányról van szó. Az, hogy Egér Budapestre utazik, az az egész szajki állattenyésztés sikere. A szajki tehenészet már rég óta felhívta magára a figyelmet, jó eredményeivel. Ezért jelöltek ki törzsállományából 15 tehenet és tenyészbika-neveléssel bízták meg a terme- 1 őszövetkezetet. Ez évben először foglalkoznak tehát ezzel, két bikát már eladtak (egyiket 29, a másikat anyja gyengébb hozamára való tekintettel 18 ezer forintért), további tíz eladásra vár, három még borjú- korban van. Hogy ennek a meglehetősein kis tsz-nek a tehenészete hogyan jutott él idáig, arról szeretnék egy jellemző esetet elmondani, ami nélkül a felsorolt számadatok nem lennének meggyőzőek. Egér ügyében a tsz állattenyésztési brigádvezetőjét, Rótt Ferencet kerestem. Az irodában közölték velem, hogy az istállóban van a tenyészbikanövendékeknél. Valóban ott találtam, éppen az állatokkal foglalatoskodott. A tenyészbikákon kívül ebben az istállóban van 13 mesterségesen nevelt borjú is. Rótt Ferenc elmondta, hogy azért ő maga látja el az állatokat jelenleg, mert a gondozó Juhász Ernő, pár napra Harkányba utazott, s mivel a borjúknak a tejet rezsóval melegítik, a tej sem melegebb, sem hidegebb nem lehet 36 foknál, a bikák is kényesek, vigyázni kell az etetésükkel, s ezt a kényes munkát nem akarja senki másra bízni, inkább brigád vezetői teendőinek ellátása mellett ezt is elvégzi. Persze ez nem azt jelenti, hogy Szajkón Juhász Ernő mellett nincs több lelkiismeretes állatgondozó. Ellenkezőleg Nekik azonban megvan a maguk külön területe, s tekintve, hogy Juhász Ernő műn kaját Rótt Ferenc ismeri legjobban, b az istállók távol esnek egymástól, ő maga vállalta erre a néhány napra az állatok gondozását. Nagyfokú szorgalomról és lelkiismeretességről tanúskodik ez az eset — és tegyük hozzá, hozzáértésről is, hiszen a mesterséges borjúneveiő kiválóan működik és nagyon szépek a tenyészbikák is. Tavaly egyébként a szajki tsz 2 384 ezer forintot vett be az állattenyésztésből, tiszta hasznuk félmillió forint volt. Ezek a számok s a fenti eset bizonyítják. hogy Nepomuk fia. Egér, nem véletlenül kerül a mezőgazdasági kiállításra. LE nuló! Nincs tornaterem, a kiszolgáló helyiségek hiányosak, szűkösek, nem megfelelők. Az osztálylétszámok egészségtelenül nagyok, a két gyógypedagógiai osztályt például egy tantermi célra nem alkalmas helyiségben kell elhelyezni ősztől, mert még a teljes váltás mellett is maradt két tanulócsoport, amelynek a szó legszorosabb értelmében nem jutott hely. A legnagyobb találékonyság és a lehető legnagyobb jóindulat ellenére sem lehet azon a tényen változtatni, hogy a most induló ötödik osztály létszáma jóval ötven felett lesz, vagyis ezt a csoportot ketté kellene osztani, erre azonban végképp nincs lehetőség: Külön gond a gimnázium gondja. Ebben a tanévben négy első osztályt indítanak. Ebből egy osztály kereskedelmi szakközépiskolai csoport lesz. Jellemző, hogy ide 96 jelentkező akadt, s alig lehetett kiválasztani a sok pályázóból a legjobbakat. A gimnázium tanulólétszáma így több, mint 400 fő lesz. Itt is legalább két új tanteremre lenne szükség, hogy az elsősöket fogadni tudják. Még februárban megindult a szervezés: az első terv az volt, hogy építenek két szolgálati lakást, s a gimnáziumi igazgató és a hivatalsegéd lakását osztálytermekké alakítják át. Aztán megváltozott a terv,: kész lakásokat kell vásárolni, ez gyorsabb és biztosabb. Mindent megbeszéltek, jóváhagytak. de eredmény mindmáig nincs. megoldás a kétműszakos tanítás, különösen- nem, ha egy egész iskola így tanul. Leginkább pedig az a baj, hogy nagyon sok gyerek van egy osztályban, s ez előbb-utóbb mindenképpen az oktatás és nevelés színvonalának rovására megy. Tulajdonképpen azt szeretnék Szigetváron, ha épülne egy új gimnázium, s a jelenlegi termeket megkapná az általános iskola. De ezeket a távolabbi, s e pillanatban talán megvalósíthatatlan terveket félretéve — az mindenképpen érthetetlen, hogy a gimnáziummal egész nyáron — sőt, tavasszal — sem történt semmi. Ez az ügy nem tartozik a járási tanács hatáskörébe, mit tehetnek hát egyebet — izgulnak, hogy tegyenek már végre valamit az illetékesek. Persze, ebben az egészben az a legszomorúbb, hogy most már majdnem biztos, hogy késő. Egy hónap van az iskolakezdésig. Ezalatt kellene rendbehozni a megvásárolt lakásokat, átköltöztetni a lakókat és tanteremmé : át* alakítani a jelenlegi lakásokat. Ez pedig csak nagy erőfeszítéssel volna lehetséges. Mi lesz tehát ennek a késlekedésnek az eredménye? Az, hogy két gimnáziumi osztály (akármilyen hihetetlenül hangzik is), délután fog iskolába járni. Es majd évközben, a már így is szűk és kényelmetlen iskolában, megcsinálják az átalakítást, ki tudja előre, milyen mértékben borogatva fel egy Iskola am úgyis nehezen megvalósított rendjét. A sürgős ügyekről való Az általános iskolának is | megfeledkezésnek, a késleke- kellene még néhány tante- j désnek mindig súlyos követ- rem, mert semmiesetre sem I kezményei vannak. Puskás ember a kombájnon A megye délkeleti sarkában, Vizslák és Kölked vidékén valóságos vadnyugati módon folyt le az aratás. Annak idején a múlt századi i-tolo- íádói és arizonai ban ditavilág kényszeri- tette arra a farmereket, hogy fegyveres cowboy kíséretében gyűjtsék be a termést. A vadnyugati világra emlékeztető látvány most Baranyában ismétlődött meg. A puskás ember ezúttal Bélavári Pál, a Dunaártéri Er dőgazdaság bédai erdészetének kerületi fővadásza volt. Két és fél héten át csőre töltött fegyverrel állt a kombájnon. Neki azonban nem banditák, hanem a vadállomány védelme és duvadirtás miatt volt szüksége puskára. Mióta ugyan is elszaporodtak a kombájnok, két új jelenséget figyelt meg. Az egyik —, hogy a búzatábla csendjében meghúzódó rókák könnyen elillannak a kombájn közeledtére, nem úg> mint a kaszás aratók idején, amikor kutyával elfogták a lomposfarkú ragadozót. Mire a kombájn megáll, a rókák már lég messze járnak. Ezért Bélavári Pál a kombájnon állva .ió- előre észreveszi őket, s könnyűszerrel lelövi valamennyit. Eddig hármat vett észre, mind a hát mat le lőtte. A kölkedi tsz táblájában viszont, ahová Bélavári Pál nem jutott el, egyetlen helyről hét róka — egy szuka és hat kölyök — menekült el élve a kombájn elől. A könnyű rókairtásnál azonban sokkal fontosabb oka van annak, hogy egy vadász felül az aratógépre. A kombájnok elszaporodása óta megfigyelt másik jelenség ugyanis sokkal szomorúbb. Észrevették, hogy a fiatal őzgidák nem tudnak elmenekülni a gép elől, s ha a kombájnvezető nem veszi őket észre, telicsen összekaszabolva maradnak a helyínen. Az őzek szeretnek elbújni a gabonában, ahol az ara tásig semmiféle gép vagy ember nem zavarja őket. Csakhogy amint a kombájn elkezdi vágni a táblákat. körben-körben a szélén kezdve,- ezek a kecses állatok nem kifelé, hanem a tábla közepének irányába menekülnek. Csak az utolsó percben ugrik ki onnét az őzsuta. s persze sebtében nem viheti magával a gidákat. Az már a kombájnos becsületén múlik, hogy ezután leszáll a gépről és kiviszi őket a búzából. vagy összekaszabolja és hazaszállítja. Ezért Bélavári Pál, hogy megvédje az értékes vadállományt, már harmadik éve együtt „arat” a kombájnokkal. Az aratás előtt a bédai erdészet minden tsz-ével és állami gazdaságával megbeszéli, hogy mikor megy a gép az őzek lakta erdők melletti táblákba. Fá radozásának meg Is van az eredménye. Az idén hét őzcsalád apró gicnit vitte ki a karján a „gyilkos” gép elől. Ez összesen tizenöt gidát jelentett. — Csakhogy nem jut el mindenüvé. Ez volt az oka, hogy három gida a kombájn éles kaszáinak esett áldozatul, mégpedig a mohácsi, a vizslaki és a köl- Áedi határban nusz- tult el egy-egy. Persze csak ő tud cny- nyiről. Feltehető, hogy néhány lelkiismeretlen kombáinos szándékosan hajtott a gidákra és hazavitte a húsukat. Végül egy igazán ritka baleset is adódott az idén. Közvetlenül Kölked alatt a kombájn nem kaszabolta össze az egyik gidát, hanem csak a bal fülét vágta be mintegy két centi mé lyen, s amelett le is horzsolta. A sürgősen előkerített Bélavári Pál gyógyszei rel bekötözte a sebet, s az erdőbe vitte a kis sebesültet. Három nap múlva már látták kisétálni a:: erdőből a ..járóbeteg” óz
