Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-04 / 181. szám

1964, AUGUSZTUS 4. NAPLÓ Kétszázezer turista Százhetvenkét csoportot kellett visszautasítani elhelyezési nehézségek miatt — Tíz országból érkeztek vendégek BETAKARÍTÁS Nem pécsi, baranyai jelen­ség az idegenforgalom ro­hamos emelkedése, nem is magyar tünet, világszerte megmozdultak az emberek és felkeresik a szomszédos orszá­gokat. Három évvel ezelőtt a világ idegenforgalmában 100 millió, két éve 115 millió, ta­valy pedig már 130 millió tu­rista vett részt. Ugyanez a fejlődés jellemző a hazai ide- idegenforgalmat. Ezért hatá- vánította kormányzatunk ön­álló népgazdasági ágazattá az idegerforgalmat. Ezért hatá­rozta meg a fejlesztés, az el­látás irányát, fokozva az ide­genforgalmi beruházásokat. A hazai idegenforgalomból Pécs és Baranya is jelentősen kive­szi a részét. Aki Magyaror­szágra látogat, ritkán kerüli el a Mecseket és vidékét. A hazai látogatók zöme pedig az Alföldről kerül ki, akiket vonz a hegyvidék, a baranyai táj szépsége. Súlyos gond az elhelyezés Az első félév azt bizonyítja, hogy ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Mecsek iránt. Csak a Városi Idegenforgal­mi Hivatal turistaszállójában — ahol bizony nem éppen kedvező az elhelyezés —, 84 csoport 3239 vendége kapott összesen 6244 napra szállást. Ez egymagában nem sokat mond, inkább jellemzi az ér­deklődést az, hogy fél év alatt 172 csoport mintegy hétezer tagját kellett elutasítani, akik levélben kértek szállást a hi­vataltól. Ugyanakkor fel sem jegyezhető azoknak a száma, akik telefonon, vagy szemé­lyesen érdeklődtek, de igé­nyeiket — sajnos — ma még nem tudják kielégíteni. Enyhített a férőhelyhiányon a Fenyves Szálló megnyitása. Helyes volt — ez utólag bebi­zonyosodott — a korábban egy emeletesre tervezett szál­ló „megfelelése”, sőt, most már elmondhatjuk, még egy emelet sem ártott volna. Ugyanis elsősorban a külföl­di vendégeket helyezik itt el, ami érthető. Az Expressz If­júsági Utazási Iroda rend­szeresen benépesíti a szállót külföldi vendégekkel. Sokat segít a fizetővendég-szolgálat a maga átlagos kétszáz fé­rőhelyéivel, ami az első fél­évben 3325 vendég összesen 14164 napra vett igénybe. Mindent egybevetve, a koráb­bi átlagosan 2,1 napos vendég­nap ma már 4—5 vendégnap­ra emelkedett Pécsett, ami azt is bizonyítja, hogy a turisták szívesen töltenek el több na­pot, néha egész hetet is Pé­csett és a megyében. Különö­sen vonatkozik ez az autós turistákra, akik a megyeszék­helyen ütik fel „táborukat” és innen tesznek hossza bb-rö- videbb kirándulásokat Abali- getre, Harkányba és Siklós­ra. Ez is csak sürgeti a me­cseki autós-camping megépíté­sét. Az idegenforgalom növeke­dését bizonyítja az is, hogy a pécsi férőhelyeket már az év végéig mind lekötötték, így azok, akik csak ezután gon­dolnák meg a pécsi kirándu­lás szervezését, elhalaszthat­ják azt a jövő évre. Pillanat­nyilag azt mutatják az érdek­lődés adatai, hogy legalább kétszer ennyi turista férő­helyre volna szükség Pé­csett, ha az igényeket mara­déktalanul ki akarnánk elé­gíteni. Márpedig minden egyes csoport visszautasítása azt jelenti, hogy csappan az érdeklődés városunk iránt és elterjed a híre: nem érdemes Pécsre látogatni, hiszen Ott nem lehet szállást kapni! Kullogunk az igények mögött A megyében is emelkedés­ről számolhatunk be. Tavaly — az első félévben 67 ezer turista kereste fel Abaligeten a barlangot, Szi­getváron, Siklóson és Pécs- váradon a várat. Ebben az évben közel százezer látoga­tója volt a négy idegenforgal­mi létesítménynek. Különö­sen szembetűnő az érdeklődés Siklós iránt, ahol tavaly 37 788, az idén már 58 428 tu­rista gyönyörködött a várban és a panorámában. Megtérül­nek tehát a megyei tanács ál­tal a vár helyreállítására köl­tött milliók. A turisták külön „osztályát” jelentik ma már a camping- lakók. Abaliget nemzetközi rangra emelt campingje ma valóban az érdeklődés közép­pontjában ál) külföldön is. Kellemes a környezete, ked­vező a fekvése, jó a felszere­lése, ezért fél év alatt 2873 lakója volt és összesen 3826 éjszakát töltöttek benne a tu­risták. Eddig hat NDK-cso- port, két cseh, valamint egy­egy francia, román és NSZK csoport kereste fel, de egyé­ni látogatók jöttek Svájcból, Lengyelországból és Francia- országból is. Siklós vendégei között találunk lengyeleket, cseheket, németeket, finne­ket, jugoszlávokat, indiai, szovjet és amerikai turistákat. Hasonlóan nagy a nemzetközi forgalma Szigetvárnak és Pécsváradnak is. A hivatalos statisztika sze­rint tehát tíz ország turistái keresték fel vonaton és saját gépkocsival a baranyai üdü­lőterületeket. Három dolgot várnak tőlünk: megfelelő el­szállásolást, kedvező ellátást és pihenési-szórakozási lehető­ségek biztosítását. Jelenleg még — főleg Pécsett — csak kullogunk az idegenforgalmi igények kielégítése mögött. Nemcsak szállodai és turista férőhely hiányzik, nemcsak a mecseki camping megépítése a fontos, hanem az ellátás és a szolgáltatások biztosítása is. Csak ilyen apróságot emlí­tünk, mint a gyümölcsmosó. Parkírozó helyek kellenek Félidő van most az idegen forgalomban. Augusztusban és az őszi szép napokban to­vábbi turistákat várunk. Amit még lehet, most oldjunk meg, hiszen minden nap késés csali rontja a helyzetet. így sürgő­sen intézkedni kellene egy gépkocsi parkírozóhely kiala­kításáról, mert a Széchenyi tér hamarosan felmondja a szolgálatot és balesetveszélyt jelent a pécsieknek Is, de az ide érkező turistáknak is. Gáldonyi Béla A mániái határban szekerek sora hordja a szérűbe a búzakévéket. Áramszünet Áramszünet lesz augusztus 3-8­ig 7—17 óráig hálózalátépltés miatt Hegedűs M. u., Testvériség u., Turini út, Kölcsey F. u. és a Tolbuhin úton. a Fürst S. u. és Kölcsey F. u. között. Áramszünet lesz augusztus 3—8-ig 7—17 óráig hálózatátépités miatt a Bállcsi úton. Áramszünet lesz augusztus 3—8-ig 7—17 óráig hálózatátépítés miatt a Kirov utcában. Áramszü­net lesz augusztus 3-án, 4-én és 5-én 7—IS óráig hálózatkarbantar­tási munkálatok miatt az alábbi területen: Szabadság u. 30—60. 23—37-ig, Gizella u„ Szt. Imre u. 1— 7, 2—4-ig. Móricz Zs. u. 1—5, 2— 6, Mártírok u. 2—to, 1—7, Lenin tér. Lőcse u. 1—9, Eperjes u. 3. Jókai Mór u. 38—16, G-éDűl étek, nyoleeme.letes épületek, vala­mint a MÁV főpályaudvar és a MÁV üzletigazgatóság területén. Pd Árubőséget a peremboltokba! Tételezük fel, hogy be aka­runk vásárolni. De nem a bel­város üzleteiben, hanem a meszes!, vasasi, szabolcsi vagy pécsbányatelepi boltokban, ahol egyetlen üzletre vagy egyetlen eladóra vannak utal­va a vásárlók. Kezdjük a sort Meszesen. a 319. Húsboltban. A boltban nyolc-tíz vásárló van, de néhány közülük csak ácsorog. És fanyalogva nézik a fa­gyasztott marhahúsdarabokat, amelyeket egyenesen a hűtő­ből hoz ki Czibolya Antal boltvezető, hogy szépen, fris­sen vihesse haza, aki venni akar belőle. Nem rest arra sem, hogy kétszer-háromszor ledarálja a marhahúst, mert most cseréltek az asszonyok egy receptet, mely szerint többször ledarálva, tejjel, só­val eldolgozva akár rántott szeletet is lehet készíteni be­lőle, és olyan finom frissen- sültet, akárcsak a fiatal bor­júból. — Csak vigyék, vigyék! Er­refelé úgyis finnyásak egy ki­csit a vásárlók. A városban elkapkodják az ilyen szép fa­gyasztott marhahúst! A húson kívül több féle fel­vágott, parizer, kenőmájas, Két perce vagyok a kirakat- rendezők műhelyében, amikor valami ismerős gyönyörűséget érzek: fesztékszag, a kis fű­rész nyikorgása, halomba do­bált papírtekercsek, dobozok, ecsetek, ragasztószalag, vonal­zók, egy sárga falon piros- nyelü szerszámok, üvegek, kefék, reszelék — hamarjá­ban ennyit tudtam feljegyez­ni. Ez az érzés: hogy itt én most nagyon jól érzem ma­gam, valami gyerekkori vágy folytatódása Alighanem így képzelhettem a nemtudom- hányadik számú paradicso­mot. ilyen festékszagúnak, ilyen elbűvölően rendetlen­nek, ilyen izgatónak. Mennyi mindent lehet itt csinálni! Az egyik nagy asztalon egér lapul. Krumpli a teste, drót a farka, fekete festék a sze- me-orra. A kirakatrendezők szégyenlősen mosolyognak, mint a rajtacsípett gyerekek. Pedig nem baj az, hogy vala­ki tíz év alatt sem felejti el ebben a munkában, hogy a krumpli többek között arra is való, hogy egeret fabrikáljon belőle az ember. Arhúgyis különleges foglal­kozás ez. Azon vagyok, hogy I». „tudjam, miféle. A helyzet a következő: Bog­nár Gabriella festékfoltoktól Szeszélyesen díszített vászon- nadrágjában egy tablót ken be piros festékkel. Az lesz majd ráírva: „Szőnyeg-füg­göny OTP hitellevélre”. Mar­ton László téglalapformákat fűrészel farostlemezből, aztán egyik felüket színes tapétapa- pii i al ragasztja be. Bencze József egy fazekat kavargat, ragasztó melegszik benne. Nyíri Kálmán meg, aki ezút­tal a távollevő főnököt helyet­csövek — 8 ki tudja mi még, sorakozik a polcokon. Vassal, iával, műanyaggal, papírral dolgoznak. Olyan sokoldalú ez a foglalkozás, hogy elkép­zelhetetlennek látom: ezt is meg lehet unni. — Nem is lehet Állólámpákat, polcrendsze­reket rajzolnak le sebtiben, ezeket megcsinálták otthon, inaguknak. Nem olyan susz­terek ők, akiknek lyukas a cipőjük — nem, vannak ötle­tek, amiket okvetlenül fel kell használni magáncélokra is. — Kár — panaszkodnak —, hogy némely dologban nagyon szűkek a lehetőségek. Pél­dául a német lapokban ren­geteg hatalmas fotót lehet lát­ni a kirakatok hátterében. (Mutat egy képet: hegymászó bakancsok és ilyesfélék van­nak a kirakatban, a háttér gyönyörű havas csúcs, persze, fénpképen.) Erre nincs lehe­tőség Meg néha letöri az embert a mások rossz vélemé­nye. Hogy kő nem való a ki­rakatba ... Pedig higgye el, nagyon jó volt az a kő ott... A hangulat azonban nem tud elromolni itt, ebben a különös birodalomban. Búcsúzóul megmutatják, hogyan vágják a műhabot. Az áram felmelegíti a vékony drótszálat, amely az asztal­ból felnyúlik egy szerkezetig, s aztán vezetgetni kell a ha­bot alatta, úgy valahogy, mint a varrógépen a szövetet. Vág mint a borotva. A be­mutató végén kihúzzák a fura kis formát a helyéből: uram- üia, ez is egy egér! Ilyen egyszerű? Vagy in­kább a nagy gyakorlat és az ügyesség eredménye. Hallania Erzsébet csavartsonka a választék. De ezeknek hűtőpult kellene, mert a melegben néhány óra alatt elszíneződnek. Aztán be kel­lene kötni a tavasz óta üre­sen álló tartályt is, mire meg­kezdődik a halárusítás. 138. Fűsxor—csemege Itt éppen csúcsforgalom van: még javában viszik a reggeli tejet, süteményt, s már megérkezett a friss kenyér is, melyre ma kivételesen nem lehet panasz. — Többnyire ugyanis sület- lenül, összerepedezve kapjuk — mondja a boltvezető. — És a zsemlék!? Szívósak, rágó­sak. Mi kapjuk az első sütést a környéken. Lehet, hogy csak ilyen zsömlét tudnak sütni? Egy percen belül kiderül, hogy ez az „első sütés” nem is annyira első, hiszen fél nyolc, háromnegyed nyolc, mi­re a zsemle, kifli a boltba ke­rül. Emiatt meg is csappant a reggeli házhozszállítás: aki tejet vitet, friss süteményt is szeretne melléje. Igaz, a szomszédban van a húsbolt. ez mégsem lehet ma­gyarázat arra, hogy nincs töltelékáru-választék ebben az egyébként jól ellátott üzlet­ben. A nyáron nagyon kere­sett „száraz”-árukat hiányol­ják a vásárlók: a csemege sza­lámit, paprikás szalámit, tu­rista és a csabai kolbászt. A berendezésből pedig egy nagy- kapacitású hűtőszekrényt, — amelyben tejen, tejtermékeken kívül üdítőitalokat, sört is tarthatnának. Ruházati Bolt Valóságos kis áruház, több dolgozóval és rengeteg áruval. Női pantonettekből nagyobb a választék, mint az Állami Áru házban, a fehérneműk között pedig olyan „csemege” is akad, mint a svájci mintás pamutdzsörzé pizsama amit a városban elkapkodtak, itt meg észre sem vetlek a vásárlók. Mintás karton halásznadrág, camping-toalett, csinos lányka­ruhák, különleges gyapjúpuló­verek — minden van itt. — Azt hiszem pillanatnyilag csak Orkán kabátunk nincs — vélekedik Horváth Imre boltvezető — s aligha téved. Érthető, ha bosszantja: a vá­sárlóknak helybe hoznak min­dent, mégis bemennek a vá­rosba. Tülekednek a buszon, tolakodnak a belvárosi bol­tokban. végül elégedetlenül mennek haza, mert „milyen rosszul szervezett ez a keres­kedelem!” 143. Fűszerbolt Hősök tere Az üzletben amolyan valódi fűszeres illat: a vaníliának, kávénak, szappannak, ecet­nek és frissen sült kenyérnek az illata. Bár kicsi a bolt, Dankl Rezsőné boltvezető­helyettes azt hiszem bármit tudna adni, ha kérnénk tőle. — Azért van néhány cikk. amit hiába keresnek. Általá­ban rosszul vagyunk ellátva füstszűrös cigarettákkal. Pilla­natnyilag nincs minőségi bo- i runk. pezsgőnk és kevés a 30 hektoliter sör, amit havonta kapunk. Nagy a körzetünk, sok a vásárlónk, 40—45 hektó sört is el tudnánk adni. A kenyér szállításának idő­pontját itt nem kellett meg­szokni, reggel 6 órakor meg­érkezik a péksüteménnyel együtt. A kenyér minőségért azonban joggal panaszkodnak, laposak, repedezettek, vastag- héjúak, szép, friss, ropogós péksüteményt sose kapnak. A másik panasz: sokszor gyatra a zöldségellátás. Az olyan tö­megcikkből például mint a fe­jeskáposzta néha hosszú időn át nem érkezik egyetlen kiló sem. Istvón-alcnán Bencze Lajosné boltvezető olyan zöldség- és gyümölcs­halmaz közepén áll, hogy a városban bármelyik zöldség­bolt dolgozói megirigyelhet­nék. Tömegével kapja a zöld­paprikát, paradicsomot és gyű* mölcsből is olyan választéka van, hogy a piacéval vetek­szik. Paradicsomból, uborká­ból kétféle minőség, francia­barackból olcsóbb és drágább, körte, alma, zöldség, hagyma, szép krumpli — csoda-e ha még Rückerről is idejárnak vásárolni? Vasas L egyetlen zöldségesbolt jábar. azonban közel sincs olyan árubőség mint István-aknán Magyar Jánosné boltvezető bosszankodik is ezen eleget, hiszen legalább akkora a vá­sárlókörzete. — Sokszor baj van a zöld- ségelátással, ezt elsősorban a vevők veszik észre. Az autón van a szép paprika, de abból nem raknak le, elviszik más­hova. Pedig a terve megvan ám minden boltnak. Pécsbányatel epeit Szmolka József né vezeti a zöldségboltot. Lehet, hogy jól, lehet, hogy kevésbé jól, két­hetes működése alatt ez) még nem lehet eldönteni. Azt azon ban megtanulhatnák tőle má­sok is, hogy locsolják a fony- nyadó zöldségféléket és víz­ben tartsák a zöldséget, ami egyébként egy nap alatt hasz­nálhatatlanná válnék. A peremrészeken általában nincs lehetőség a bolthálózat bővítésére, indokolt tehát az az igény, hogy a meglévő bol­tokban legyen teljes a válasz­ték. Sokszor a boltvezetőkön, de legtöbbször az áruteritésen múlik egy-egy környék jo vagy kevésbé jó ellátása. \ MÉK-nél például megtelt-' • nék, hogy máról-holnapra ki­egyenlítik a zöldségboltok kö­zötti különbségeket. Kicsit mos­tohán bánnak a peremboltok­kal hűtőberendezések elosztá­sa tekintetében Is. Általában jó volna, ha az illetékes vál­lalatok vezetői valamivel töb­bet foglalkoznának a perem- kerületek ellátásával: az o‘i lakó munkások, bányászok hálásan fogadnák minden in­tézkedésüket. Harsány! Márta v — Nem a nyolcórás munka­idő alatt Akkor, amikor ép­pen jön az „ihlet”. Nem olyan foglalkozás ez, hogy le lehes­sen tenni a gondját öt órakor. Gondolom, rutinjuk van bő­ven. De egy ennyire ötletes­ségre épülő foglalkozásnál ez nem elég. Honnan jöhetnek, „lökések”? — Szakirodalom. Német szaklapok főként. Egymás munkájának figyelemmel kí­sérése. Ha eljutunk más vá­rosba, mindig úgy nézzük a kirakatokat hogyan van megcsinálva, s nem úgy: mi van benne. Tapasztalatcserék? — Az nincs. Egyik nagy fáj­dalmunk. Egyedül az Ipari Vásárra mehettünk de az ott látottakat inkább csak kiállí­tásoknál tudjuk felhasználni. A Pécsi Kiskereskedelmi Vállalattól, amelyhez ők is tartoznak, szoktak azért ta­pasztalatcserére menni a dol­gozók. Más városokból is szoktak idejönni kirakatren­dezők. Nemegyszer itt a mű­helyben is megfordultak már. Vajon miért nem tudnak le­hetőséget találni arra, hogy ez a néhány ember néha körül­nézhessen legalább az ország más vidékein? — Erőlködünk — mondják azért bizakodó hangon —, hogy ne fulladjunk bele a megszokásba, és necsak rutin­ból dolgozzunk. A raktárban fehér műhab, műanyaglapok, hullámleme­zek, dekorációs anyagok, pa­pírok, PVC-stávaca, ii, mäoet besíti, pipára gyűjt és letelep­szik mellém. A fafűrész nyi­korgásába halk fütyörészés vegyül, de érdekes, mégiscsak Ldehallgatnak a többiek is, mert egyszer-egyszer közbe is szól némelyik. Miből áll a munkájuk? — Mindenkinek van nyolc- tíz állandó kirakata, ezt ha­vonta egyszer rendezni kell. Háromhavonta körülbelül új dekoráció is kerül minden ki­rakatba. Ez az érdekesebb munka. A dekoráció elkészí­tése elég sokáig tart, s azt idebenn csináljuk a műhely­ben. Néha kiállítások nyílnak, jz pluszmunka, de szeretjük. 5 mindig van közbe-közbe valami, amit hirtelen meg teli csinálni. Mint például a lakberende- !ési bolthoz az a két tabló, unit Gabi csinál. A Marton László sárgára dukkozott vas- sllványa, amire a színes la­pok kerülnek, egy edénybolt ij dekorációja lesz. Szóval, munka az van mindig. És logy is megy az a kirakat- -endezés? — Az egyszerű rendezés lem olyan érdekes. Csak ösz- ;zeszedi az ember, amit ki ikar tenni, bizonyos formá- pan elrendezi és kész. A de­koráció izgalmasabb. Tulaj­ionképpen nagyon izgalmas. 3ár először semmi más nem örténik. mint leül itt bent az amber, és egy csomagolópa­pírra mindenféle dolgokat raj­tol. Aztán kialakul a végső tép. Az matat mflker születnek? Kirakatrendezők

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents