Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-01 / 179. szám
mi AUGUSZTUS 1. NAPLÓ' Mi lesz a 210 panellakással? Megyénk első a felvásárlásban Űj hiánycikk: a radiátor! — Import/ütőtest hazai panelhez A lakosság húzza a rövidebhet? Csupán egyetlen mondatot idézünk abból a levélből, amit a Kohó- és Gépipari minisztérium kereskedelmi főosztálya június 26-i dátummal küldött Körösi Lajos elvtársnak, a pécsi városi tanács végrehajtó bizottsága elnökének: „Az országos radiátor-ellátásban jelentkező hiányosságok az év I. negyedévében . jutottak tudomásunkra.’- Aláírás: Nagy Dezső osztályvezető. A városi tanács vezetője azért kényszerült levelet íftii dr. Ajtai Miklósnak, az Országos Tervhivatal enökének (a levelet később átküldték a KGM-hezl) —, mert Pécsett bizonytalan 210, panelelemekből épülő ház végleges átadása. Pedig az épületek egyrésze azóta már közvetlenül átadás előtti stádiumban van. Sőt! A lakáselosztással foglalkozó társadalmi bizottság is hamarosan meghozza végleges döntését, hogy a zömmel szövetkezeti úton értékesített lakásokat kik kapják majd meg ebben az évben. Csupán a lakások nem készülnek el időre. Az ok: hiányzik a radiátor Márpedig a bolgárkerti lakásokat rákapcsolják a hőerőmű távfűtési hálózatára. így ésszerűtlen lenne most — a radiátorhiány miatt — cserépvagy éppen vaskályhákat beállítani a szobákba. Csupán azért, mert a minisztériumban későn vették észre, hogy „hiányosságok vannak a radiátor-ellátásban.” Az Országos Tervhivatalhoz küldött kérést átküldték a Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz, onnan pedig továbbították a Külkereskedelmi Minisztériumnak. Mindez újabb levelezgetést, újabb időhúzást jelentett. A külkereskedelmi szervek — dicséretükre legyen mondva — azonnal intézkedtek, és rövid idő alatt a Szovjetunióból szereztek radiátorokat. Csakhogy baj van az import radiátorokkal, mert más a méretük és ugyanakko^ ra lakótér befűtéséhez kétszer- akkora fűtőtesteket kellene felszerelni a panelházakban, így aztán az amúgyis kicsi alapterületű lakásokból az import radiátorok nagy felületet elfoglalnának, és a szobák bebútorozása — még a modern, kisebb bútorokkal is —, gondot jelentene a lakóknak. Másrészt az import radiátorokhoz kellene hozzáalakítani a már kész panalelemeket. Fúrhat- nak-faraghatnak rajtuk az építők. ami egyáltalán nem javít!" az elemek tartósságát Sőt! Azonkívül ez a plusz muri— kitolja az átadási határidő' is. de ,mindeddig csak az import I — a rendeletben előírt határTöbbfetköltség A Baranya megyei Állami Eo”ő!pari Vállalat július 21- é'i jelentette, hogy hat panelép ölet csővezetékét legyártotta és részben beszerelte a hazai radiátorokhoz. Ezeket átalakítani és az új, felszálló vezetékeket kiépíteni olyan nagy és költséges munka, ami jelentősen megnövelné egy-egy lakás építési költségét. S mivel szövetkezeti lakásról van r ó, a költségek egyaránt terhelnék a vásárlót1 és az államot is. Vajon, melyik minisztériumi osztály és központi ■vállalat vezetője vállalja ennek az ódiumát? Ki áll oda a szövetkezeti lakásokra már évek óta várakozók sora elé, hogy ,,az országos radiátor- e Hasában jelentkező hiányosságok” miatt most többet kell fizetniök egy-egy lakásért, vagy éppenséggel több hónapot várakozhatnak a késedelmes szállítások miatt? A városi pártbizottság és a városi tanács vezetői már több p Lkai ómmal személyesen eljártak az Országos Tervhivatalnál és az Építésügyi Minisztériumnál. valamint a Szerelvény Értékesítés Vállalatnál, radiátorokat ajánlották fel és szállítják Pécsre. Volna más megoldás is Országszerte épülnek üzemek, amelyeknek nagyobb a belső légtere, és ott igazán mindegy, hogy mekkora radiátorokat helyeznek el a falak mentén, azok nem zavarják a munkagépek felállítását. Ésszerűinek mutatkozik tehát a pécsi városi vezetők kérése: küldjék az import ra- diátorokatilyen üzemekbe, és az oda megrendelt hazai fűtőtesteket szállítsák a bolgárkerti építkezésekhez. Egyszerű utasításról van szó, ami megoldja — ha égy kicsit későn is — a pécsi panelépítkezéseknél jelentkező gondolat. Sajnos, az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. A közpon ti elosztóban mereven elzárkóznak az ilyen ésszerű javaslat elöl — mondván —, hogy a radiátorok már úton vannak. A városi tanács tervosztálya még tavaly szeptember 15-ig időig — megadta a radiátorigényt az Országos Tervhivatalnak, ahonnan a kért meny- nyiségre megkapták a kiutalást is. Papíron tehát minden a legnagyobb rendben, mégis az utóbbi hónapokban sok szerv és minisztérium levelez az ügyben és tologatja a radiátor-igénylést tovább. A hiányosság felszámolására csupán olyan megoldást találtak eddig, ami nem felel meg a helyi követelményeknek, ami fenekestül felborítaná a sok éve kidolgozott technológiát. Összhangba hozni a termelést i szükséglettel Más megoldást kell keresni a radiátorhiány felszámolására. Nevezetesen összhangba kellene hozni a gyár termelését a hazai lakásépítkezéseknél mutatkozó fűtőtestek Igényével Minden más csak toldoz- gatást, a megoldás elodázását jelenti Gáldonyi Béla „Mozgó művelődési ház“ indul útjára — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Palkó Sándor elnökletével pénteken ülést tartott. A vb-ülés munkájában részt vett Novics János, a megyei pártbizottság titkára is. Égjük fontos napirendként megvitatták dr. Cser- nus József osztályvezető jelentését a megyei felvásárlási tervek, valamint a termelési, értékesítési és hizJalási szerződéseik teljesítéséről. M ezőgazdaságu n U állja az erőpróbát Bár megyénk ez évi fel- vásárlási terve 12,4 százalékkal meghaladja a múlt évi tényleges teljesítést, mezőgazdaságunk állja az erőpróbát. Ebben az évben nőtt a sertés- állomány, jórészt megtörténi a trnairhaállamány minőségi cseréje, növekedő méreteket ölt a baromfinevelés, főleg a nagytestű baromfi tartás. Ennek tulajdonítható, hogy Baranya az első félévben az élőállat és állati termék felváBefejeződött a Nyári Szabadegyetem Hetvennégy résztvevő - Csehek, lengyelek, németek, románok, szovjetek a vendégek között Befejeződött a TIT Nyári Szabadegyeteme. Elhangzottak a búcsúszavak, megtörténtek a barátságos kézfogások és rövidesen elindulnak haza a résztvevők, ki-ki a saját országába, városába. Két hétig tartott a Nyári Szabadegyetem. Résztvevői — 74-en voltak — megismerkedtek Pécs és Baranya múltjával és jelenével. A hallgatóság, amely most éppen búcsúzni készül, igen vegyes: németek, lengyelek, csehek, magyorok töltik itt szabadságukat. Közben orosz és román vendégek is érkeznek rövid időre. A Tanárképző Főiskola kollégiumának a teraszán beszélgetünk. Két tamowi lengyel pedagógus: Danuta Braty és Tadeusz Mutzer, egy cseh házaspár: dr. Princzkel Rudolf, egy német szakiskolai előadó: Werner Frosch és két magyar: Tóth Béláné és Partos Jakab a partnereim. j — Hogy kerültek Magyar- országra? Lengyel: — Tamowban la. kunk. Ott született meg először a Lengyel—Magyar Baráti Társaság. Célja, hogy Magyarországot megismertesse. Ennek a révén jutottunk mi ki. Cseh: — Az Élet és Tudományból szereztünk tudomást. Mindketten tudunk magyarul. Elhatároztam, hogy közösen nézzük meg ezt a vidéket. Német: — A népfőiskola hivatalból küldött ki. Magyar: — Pihenni és ismerkedni akarunk az „új várossal”, mert a régit már ismertük. — Mit tudtak azelőtt Pécsről? Lengyel: — Földrajztanár vagyok. Tizennégy éve tanítom a tárgyat, természetesen Magyarországot is. Első találkozásom Péccsel ez a mondat volt: „Fejlődő ipari város”. De ott csak a száraz adatok voltak. Elcsodálkoztam, amit itt láttam. Cseh: — Nagyjából ismertem már az országot, Pécset csak'könyvekből. De egy melegebb, szebb várost mutatott a valóság. Német: — Magyarországgal kulturális kapcsolataink van. nak. de Pécsről még nem hallottam ez előtt. — Mi volt az első benyomásuk Magyarországról? Lengyel: — Tisztaság és a tájak festőisége, a népek közvetlensége az, ami rögtön szembetűnt. Magyarokkal csak a Baráti Társaság küldöttei révén találkoztunk. Cseh: — Nagyon szép ország, kedves lakókkal. Nagyon kedves emlékem van az első magyarral való találkozásról. Tudniillik az az első magyar a férjem. Német: — Én legelőször kulturális küldöttekkel találkoztam. Nagyon hivatalosak voltak. — Mikor és hói érezték magúidat a legjobban? Lengyel: — A magyar pincékben. Nekünk nincs szőlőnk, így borunk sincs. Talán ott volt a legjobb hangulat. Igaz, hogy másfél liter után. Pécs műemlékei tetszenek legjobban és a kilátás a TettyérőL Cseh: — Mindennap az volt az érzésünk, hogy ez a mai nap a legszebb. Német: — A műemlékek között érzem magam a legjobban. Magyar: — Nehéz lenne választani. — Mi volt az, ami nem tetszett? Lengyel: — Rövid ideig tartott. Cseh: — A mai nap. Német: — Túl sűrű volt a program. Magyar: — Akárhová mentünk, mindenütt kijárt a hivatalos üdvözlés. Ezek elmaradhattak volna. — Hogy Voltak megelégedve a magyar ételekkel? Lengyel: — Nagyobb étvágyat csinál, mint a mi konyhánk. Egészségesebbek az emberek a sok főzeléktől, de lehet, hogy ez a jó boroktól van. Cseh: — Azt kaptuk, amit vártunk. Német: — Kitűnő. — Hány országban jártak eddig ée melyik tetszett a legjobban? Lengyel: — NDK, Ausztria, Jugoszlávia, Szovjetunió. A magyar tájról és a magyar emberekről vannak a legkellemesebb élményeink. Elkényeztettek bennünket, ezt máshol nem kaptuk meg. Cseh: — Svájcban. Német: — Franciaország, Belgium, Dánia, Szovjetunió, Norvégia és most Magyarország. Talán Norvégia fogott meg a legjobban. — önöknél melyik az a város, amelyik legjobban hasonlít Pécsre? Lengyel: — Jelen® Góra. Hasonló a fekvése, ott ;s keveredik az új a régivel, de itt az ipar erősebb. Cseh: — Pozsony és Selmecbánya. Talán a kettő együtt. Egyiknek műemlékei vannak, a másiknak pedig kanyargós, hegyoldali szűk utcái. Német: — Külső képében egy sincs, de talán Halle fejlődésében. — Hamar megszoknának nálunk? Lengyel: — A klímával lenr.e egy kis baj, de a pszichológiai feltételek hasonlóak. Hamar megszoknánk. Ezt az is elősegítené, hegy csinosak a magyar nők. Cseh: — Ha kapnánk lakást, már itt is maradnánk. Német: — meg lehetne szók ni, de jelentősek maradnának a nyelvi nehézségek. Magyar: — Mi már megszoktuk. A két magyar így summázta: — Hangulat, jókedv, barátság uralkodott a két hét alatt. Nem számított itt nyelvi nehézség, a szeretet ezt is áthidalta. Ez a két hót iskolapéldája volt annak, hogyan kéül bemutatni egy megyét és egy várost. Azt hiszem, hogy mindnyájunknak emlékezetes lesz ez a két hét. Mikor búcsúzkodturak, beszaladt a cseh házaspár kisfia és szomorúan kérdezte: — Apuka! Nem lehetne ezen az egyetemen megbukni és újra kezdeni az egészet? Talán ez volt a legjobb kritika. Czoma László sarlósában országosan a legjobb eredményt érte el. Az első félévi felvásárlási terveket cikkenként is' teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Tojásból például az első félév végére már az egész évi tervet túlteljesítettük, Javult a tojóállomány mámosége is: a bak- sai tsz hibrid tojótyúkjai 220— 250 tojást adnak évente. Kielégítő a háztáji gazdaságokból felvásárolt termények mennyisége is. A termelőszö- vetikezeték a baromfi kivételé vei szintén eleget tettek a felvásárlásban vállalt kötelezettségüknek. Baromfiból a lemaradás a takarmányhiány- nyal függ össze. A felvásárlás sikerének biztosításában jelentős része van a szerződéskötéseknek. Ezt most továbbfejlesztjük: gyökeret vert megyénkben a legújabb szerződéskötési forma a több éves szerződéskötések rendszere. Napraforgóból, étkezési babból, vágósertésből és vágómarhából előfordulhatnak kisebb nehézségek a felvásárlási előirányzat teljesítésében, burgonyából, borból, baromfiból. tojásból, tejből teljesítés, illetve túlteljesítés van kilátásban. „Mozgó művelődési ház** Ezután a végrehajtó bizottság a művelődési osztály érdekes kezdeményezésére, „mozgó művelődési ház” megvalósítására hozott határozatot. Ennek célja a kisközségek kulturális ellátottságának javítása, az, hogy a jelenlegi művelődési hálózat intézményei kilépjenek szorosan vett működési területükből és kulturális tevékenységük eljusson a legkisebb községekbe is. A „mozgó művelődési ház” tervének kialakítását májustól kezdődően több hónapos kísérlet előzte meg, ehhez a Megyei Könyvtár tulajdonában lévő művelődési autókat használták fel- így művelődési vasárnapokat rendeztek Perekeden, Mocskán. Az il- Iocskai vasárnapi program pél dául a következő volt: a községben foto, kézimunka és könyvkiállítás nyílt a járási művelődési ház és könyvtár közreműködésével. Négy község fiataljainak részvételével szellemi vetélketőt rendeztek. Délelőtt a gyermekeknek mesefilmeket, délután a felnőtteknek ismeretterjesztő filmeket vetítettek, este a KPVDSZ színjátszói adtak műsort, végül a járási művelődési ház tánczenekarának közreműködésével bál zárta- a vasárnapot. A „mozgó művelődési ház" munkáját olyan színvonalon szervezik, hogy az egyben módszertani példa is legyen. Technikaikig a korszerű közlekedési eszközökre építik, hogy tevékenysége átfoghassa az egész megyét. Ebből a célból autóbus-'L, terepjáró gépkocsit szereznek be. A gépkocsikat a veti o- gépektől kezdve a mikroszi pig minden szükséges népművelő eszközzel ellátják. :ia/ díjnyertes pályázat : lapján — kimustrált autóbusz átaiakJa- sával — utánfutóként von latható vándorkiállítás „helyisége” készül el. A „mozgó művelődési ház” sajátos céljaira művészeti kisegyütteseket szer veznek, ebben egyetemi, főiskolai hallgatókra támaszkodnak. A Pécsi Nemzeti Színház, a Baranya megyei vloni- üzeml Vállalat és a többi művelődési szervek tevékeny- ségét szorosan egybehar.gol- ják ezzel az új népművelési formával. A végrehajtó bizottság elfogadta az országosan is jelentős, példamutató kezdeme- nyezést és kivitelezéséhez a szükséges anyagi eszközöket megszavazta. 9 „mozgó művelődési ház” az októberi múzeumi hónap után kezdi meg tevékenységét, egyelőre a Megyei Könyvtár kereteiben. A Megyei Könyvtár ehhez megkapja a szükséges új státuszokat. Öltöző az abuligeti strand mellett A továbbiakban a községfejlesztési alapból az abaligcti strand melletti öltöző építései szavazta meg a végrehajtó bizottság- Fekete Károly. Ti let h György, Molnár Miklós, Bányai Ferenc, Sánta János. Huba Gyula. Majorosi Károly, Richner Kálmán, Agárdi László, Lippai Ferenc, Hetényi Károlyné műszaki társadalmi munkásokat a készített tervekért jutalomban részeltette a megyei v. b. A Megyei Beruházási Iroda igazgatói beosztásában Gódor András építészmérnököt, főmérnöki beosztásban. Szemlédi Gézát és főkönyvelői munkakör *bef> Kiss Józsefet megerősít-í te. (IS) Mintalegelőkön A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a bári Űj Élet és a mohácsi Űj Barázda termelőszövetkezetekben legelőgazdálkodási ta- pasztlatcserét rendezett csütörtökön, melyen a mező- gazdasági osztály vezetőin kívül részt vettek a járási főagronómusok, főállattenyész tők és a vendégek a megye tsz-eiből. A legelő jár ás előtt a bári kultúrházban értekezlet volt, melyen Baracs József, megyei főagronómus ismertette a megye rét- és legelőhelyzetét. Közel százezer hold a rét és legelő. A kép — ami a legelőket illeti — bizony elég sivár. A legelők fele gyenge, negyede közepes, akad jócskán használhatatlan is. és. csak kis részük van jó állapotban. Érdekes, hogy azokban a járásokban (sásdi, siklósi, szigetvári) leggyengébb a tejtermelés, ahol a legtöbb a legelő. Mert a legelők gyengéit, nem sok legelni valót találnak rajtuk az állatok. / Jó legelőn olcsó és gazdaságos a tej- és hústermelés, csökkenthető az egyéb takarmány, mint például azokban a tsz-ekben, ahol mintalegelő van. összesen 22 a megyében. Lehetne több is. hiszen négy és fél millió forint áll rendelkezésre legelőjavításra. A javítás módjai: komplex műtrágyázás, vegyszeres gyomirtás, szakaszos legeltetés, vízgazdálkodás. A jelenlegi 1500 holdnyi mintalegelő területet jövőre 6000 holdra növelik, és négyöt év alatt lényeges javulás várható a legelőfronton. A bári 30 holdas mintalegelőt Nágel József főagronő- mus mutatta be, szinte életrajzszerű pontossággal. Négy évvel ezelőtt még itt is gyom- és tüskegyűjteményt lehetett volna bemutatni, mint a du- naszekcsőiek szomszédos legelőjén most is a Duna és az erdő közti sávon. A bá- riakén nincs se vakondtúrás, se gyom, a műtrágya hatására a fűállomány fokozatosan feljavult, sok benne az üdezöld pillangós növény, és persze szakaszosan legeltetnek. Az öntözőberendezés most is szórja a vizet. Mire délután a mohácsi legelőre érünk, már vége a fák alatti delelésnek, a 76 szarvasmarha legeli a füvet. A delelésen kívül ezt csinálják egész nap. Most a felső 20 holdas legelő (alatta is ekkora vari, harmadik szakaszában legelnek éppen, őrizni sem kell őket, mert vigyáz rájuk a fehérre meszelt karók porcelánszigetelőire csavart drót, a villanypászlor. A második szakaszt öntözésre telepítik. Így vándorolnak három-négy naponként az állatok egyik szakaszból a másikba, és mivel egyszerre nem az egész mezőn csatangolhatnak, a szakaszokon lelegelik a nekik esetleg nem annyira ízletes, de különösen hasznos füvet is. A mohácsi mintalegelőt Kleisz György, a tsz főállal- tenyésztője ismertette. Ök is, mint a báriak, mielőtt ráengedték az állatokat, májusban lekaszálták a füvet, holdanként 8 mázsát. Azóta a szarvasmarhákat teljesen a legelőn tartják, abrak, széna nélkül Ez a legolcsóbb állattartás, és ugyanakkor hasznos is. Tavaly 32 mázsa volt itt a legelőn az állatok ösz- szes súlygyarapodása, a múlt hónapban egyenként 15 kiló, s ebben a hónapban —ahogy hallottam — 20 kilóra számítanak. De túl a hasznon, mint látvány is szép a mohácsi és bári mintalegelő a Duna partján. Frissen zöld fűtakanó, fehér kis karók egyenes sorokban és itt is, ott isjobb- ra-balra sugárzó esőpermet. — wv —
