Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-30 / 203. szám
r tHi. AUGUSZTUS 30. 9 naplót A szigetvári legnagyobb üzemben: a konzervgyárban. Kölcsey szavait idézem, hogy megmagyarázhassam azt az áldozatkészséget és tiszteletet, amivel napjainkban — minden év szeptember elején, az idén pontosan szeptember 6- án — megemlékeznek Sziget hősi védelméről. „Mi által dicsőítők meg a helyet, hol Zrínyink elhullott, hanemha azáltal, hogy a tőle védett sáncokat kótyavetyére bocsátottuk? .:: őseinknek várfalait a gondatlan unoka le hagyta omlani;: s Nem azt mutalja-e ez, hogy a nemzeti lelkesedés híjával vagyunk? ; s Nem, a nemzeti lelkesedés, amit akkor számonkért Kölcsey, ma nincs „híjával”, na- gyonis sokat tettünk és teszünk Szigetvár fejlesztéséért, úgy is, hogy a falakat, emlékeket megóvjuk, de úgy is, hogy városias külsőt, tartalmat kap Baranya egyik legszebb községe. Hogy jobban szemügyre ve- hessem a községet, Tinusz János, a községi tanács vb- elnöke felkalauzolt a tanácsháza karcsú tornyába. Nem éppen testreszabott, recsegő létrán kapaszkodtunk a felső toronyba és riadt galambok között, cinből formált ajtón át kibújtunk a község fölé. Megkapó látvány. Balra a múlt — a vár kőföld sánca öleli magához a múzeummá változtatott kastélyépületet, jobbra a jelen — a konzervgyár 16 holdas területe, a házak közé rekedt cipőgyár, most kövezik a vasúthoz vezető egyenes utat. de idevilág- lik az új filmszínház világos épülete is, mellette a kétemeletes házsorok. Mire leereszkedtünk a szédí tő magasból, megszületett a terv: elsőnek tudakoljuk meg, hogyan gondozza „őseinknek várfalait az unoka”? bél. A rossz nyelvek arról be szélnek, hogy egyszer már vá ros volt, amikor még ez a titulus a helységet birtokló uraság privilégiumát jelezte csupán. Ma a városnak sok követelménnyel kell megbirkóznia. — Mi is birkózunk, ha lassan is... Szigetvárnál; 1949-ben 6544 lakosa volt, az 1961-es nép- számláláskor 7395 és a távlati tervek szerint 1980-ban eléri a 15 ezret.' A gyarapodás bevándorlásból 7100 lesz, míg természetes szaporulat útján mindössze 505. A 15 ezer lakosból mintegy 7500 keresőre számítanak, az ipari lakosság pedig eléri a 3400 főt. — Az Építésügyi Minisztérium telepítési főosztálya elkép zelése szerint Szigetvár egy al- régió központja lesz — mondja Tinusz. Az alrégió ismét egy új elnevezés, azt mondja, hogy a központ kereskedelmi, ipari és kulturális szempontból kiszolgálja a környezetét. Szigetvár nak 52 községet szántak. — Ez arra kényszerít bennünket, — folytatja Tinusz elvtárs —, hogy a jelenlegi helyzetben az alrégió szerepéből fakadó feladatoknak fokozatosan eleget tegyünk. Ezek pedig: a közművesítés, a lakástelepítés és az iparfejlesztés megvalósítása. A falut már nem lehet tovább széjjel húzni, ezért a laksűrűséget kell növelni. Megvizsgáltuk a belterület nagyobb, 4—500 négyszögöles telkeit, amelyeket a közeljövőben beépíthetünk. Első lépésként a Basa, Széchenyi, Kanosvári és Batthyány utcák határolta tömb-belsőben már az idén megkezdjük az építkezést. Az Építő Ktsz nyolc lakás építését vállalta két tömbben. Igény persze több is lenne, de egyelőre az építőipar nem tud ja kielégíteni. Ezen a tömb-belsőn — ahogy Szigetváron elnevezték — összesen 42 házhelyet alakítanak ki. Ez is kevés. A tanácson több, mint háromszáz lakásigényt tartanak nyii vén és ennek kielégítésére egyetlen mód a kislakásépítési akció támogatása. Elérték már, hogy az Országos Takarékpénztár Szigetvárt a kiemelt ' községek között tartja nyilván és az 50 ezer forint helyett 70 000 forint hitelt biztosítanak az építeni szándékozóknak. A tömb-belsőkben közintézményeket is létesítenek. Bölcsődét, napközit, iskolát, óvodát, kereskedelmi hálózatot. A közlekedést új utcák nyitásával oldják meg, vagy éppen csak gyalogos bejárókat létesítenek. Mindenképpen a nyugalmas, pormentes lakótömbök kilakítására törekednek. A közművesítés nagyon nyomja a falut. — ötszáz háznál van ivóvíz. egy ötven évvel ezelőtt épült törpevízmű táplálja a hálózatot hidroforos megoldás sál. Nyolc kilométer hosszú vízvezeték hálózatunkból folyamatosan felújítottunk már három kilométert, de ez is kevés. Még 4—5 kilométeres hálózat építése szükséges, hogy a többi, mintegy 6—8 ut cában is legyen víz. — A szennyvíz- és csapadék- elvezetést hogyan oldják meg.' — Jelenleg sehogyan. Még 1962-ben tanulmánytervet készíttettünk, de a nagy, tízmillió forintos beruházási költség miatt nem tudjuk megvalósítani. Ezért a helyi állami intézményekhez, vállalatokhoz fordultunk segítségért. Megértésre találtunk. Különösen a két nagy üzem — a cipőgyár és a konzervgyár — támogatja a társulati formát, ami jelenleg a legjobb megoldásnak kínálkozik. az 1966-os évforduló ünnepségein szeretnének részt venni. Megkaptam Konrád Ignác Párizsban élő magyar festő levelét. Arra kért, küldjem meg neki az ünnepség programját. Úgy vélem meglátogat majd bennünket, mert a Szigeti Veszedelem illusztrációján dolgozik. Törökország is érdeklődik. — Ugyancsak kerülő úton kaptam egy levelet Törökországból, egy ottani pedagógus érdeklődik az 1966-os ünnepségek iránt. A Vár bar átok Köre sokat tesz annak érdekében, hogy a múzeum gyarapodjon. A 306 tagú társaság egyik jeles gyűjtése egy krónika. Lukács Ernő hozta a múzeumba és érdekessége, hogy tartalmazza Zrínyi hadnagyainak és vajdáinak pontos névsorát. Másrészt ez az első írásos anyag, amelyben a szerző felveti a Habsburgok felelősségét Sziget eles- téért. Pedig megjelenésekor még csak 1700-at írtak. A szerző felhasználja Bonfini, Hel- tai és Pető Gergely krónikáinak magyarázatait is. rátus pecsétjét, bejegyzéseit. Itt egy gyűjteményben megtalálható annak az időszaknak minden valamire való hivatalos pecsétje. S még egy kiváló leletet említ Molnár Imre: az 1664-es tavaszi hadjáratban használt térképet. Ezen már szerepel ismét Fünf-Kirchen is, de sokkal kisebb jelentőségű városnak feltüntetve, mint Szigetvár. — Ezt is bemutatjuk a mostani várkiállításon. — Mi van a dzsámiban? Ezt azért kérdem, mert sok vita van körülötte. Szent hely ez ma is a mohamedánoknak. A török is középiskolának használta Sziget eleste után és legnevesebb papjait képezte ki az igazhívők nevelésére. — Török, perzsa és arab fel iratokat találtunk itt. Az egyik felirat magyarul a következő: „Minden muzulmán férfinak és nőnek szent kötelessége a tudományok elsajátítása”. Ez is arra utal, hogy itt valamikor magasfokú oktatás folyt. A dzsámit IX. Szulejmánról nevezték el, pedig aligha járMolnár Imre, a szigetvári gimnázium igazgatóhelyettese, a Várbaráti Kör elnöke, ezenkívül egy 1958-ban kiadott szigetvári ismertető füzet szerzője. — Az idei ünnepségek alkalmából szeptember 6-án kiállítás nyílik a várban, a 64 négyszögöl híján hatholdas területen. Itt mindjárt cáfolnom kell Evlia Cselebit, aki annakidején járt Sziget várában és azt írja, hogy kerülete 500 lépés. Magam nem léptem le, de ennél sokkal több. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat rendbehozta a várudvart, parkosította, salakos sétányokat alakított ki. így a várkapun belépő vendégeket kellemes látvány fogadja. A múzeumi kiállítás két fontos várostromhoz ad útmutatót. Az 1556-os Horvát Stáncsics Márk várkapitány, maid pedig Zrínyi Miklós 1566-os harcáról korabeli fegv- verek, öltözetek, hadfelszerelések, használati tárgyak, olasz és osztrák szerzők metszetei tanúskodnak. — Talán a legérdekesebb az a három, a vár építésénél használt talicska, amelyet mát konzerváltak és visszahoztak a vjr-.'-onmba. — Van-e érdeklődés a vár Iránt9 — Sokféléi. sokféle az érdeklődés. Már most sokan jönnek látogatóba. Külföldre szakadt magyarok Brazíliából, Kanadából, Ausztriából jártak itt és mind azzal búcsúzott: Napsütésben s A gondolatot éppen ez a kró nika adta; Mi lett a vár életben maradt védőivel, a város lakosságával a török győzelme után? — Aki tudott menekült és a magyar, horvát lakosság Mosóit megyében kapott letelepedést a királytól. Az első török defter mindössze kilenc cigánycsaládot említ, akiknek jogot adtak arra, hogy a város szélén felüssék sátraikat. Viszont sok török költözött a városba. ezek leszármazottjai, névrokonai még ma is élnek Szigetváron. Ilyenek a Turcsin, Majdák, Delibeli és Tur- béki nevek, családok. Az is érdekes lelet, amit ugyancsak a Várbarátok Köre gyűjtött: egy vándorlegénykönyv. A szigetvári talpas-iparos a szabadságharc idején bejárta Euí-ópa országait, Magyarország nagy városait és magával hozta a városi magistZrinyi téren. hatott benne életében, hiszen az ostrom alatt — a Nádasdy bástya felrobbanásakor — gutaütésben kiszenvedett. Még egy emlék őrzi nevét, a mai Szulimán község A vár két részből állít. Külső és belső várból — és a belső vár további megkutatása, a feltárt várrészek konzerválása még a jövő feladata. Mindez azt mutatja, hogy Kölcsey „gondatlan” jelzje a m,a élő unokákra már nem vonatkozik .. . A község mai életéről Tinusz Jánossal és Gaják Sán- dornéval, a végrehajtó bízott ság két vezetőjével beszélgettünk. A kérdés már evek óta ugyan az: Lehet-e varos SzigfStUÉT— Villany? — Még az sincs mindenütt. Négy-öt utcából, az új telepen hiányzik. Legalább hat kilométer hosszú vezetéket kellene még építeni. Tinusz elvtárs megelégedéssel szól a járás és a megye nagy anyagi áldozatáról, hiszen ahogy összeszámoltam, három év alatt közel tízmilliót kapott Szigetvár az utak javítására. A 6-os főközlekedési útból leágazó utcákat asz falttal burkolják, a többi vizes makadám burkolatot kap. A község tisztántartása azon ban nincs megoldva. — Primitív eszközökkel, kevés emberrel takarítják a köz séget — panaszkodik Tinusz János. — Amikor két évvel ezelőtt 8000 négyzetméteres útfelületről kellett a szemetet elhordani, akkor öt utcaseprővel dolgozott a Községgazdálkodási Vállalat. Most, amikor 30—35 000 négyzetméterre j emelkedett a terület, csak hét | munkást alkalmaznak. Ezért kértük, hogy még hét utcaseprőt állítsanak be, ha azt akarják, hogy tiszta legyen a község. Természetesen a szigetváriak is többet tehetnének községük tisztaságáért. Nem lehet mindent a nagy lovaskocsi forgalomra hárítani. A csikkek, papírhulladékok tömege az útszéleken. a parkok ban már a lakosság „bűne”. Ha más munkára tudtak tavaly közel félmillió forint értékű társadalmi munkát szervezni, akkor a község tisztaságára is mozgósíthatják a lakosságot, különösen most — az ünnepségek előestéjén. Ha azt mondjuk — márpedig szívesen emlegetjük, — hogy a szept. 6-i emlékünnepség már főpróbája lesz az 1966-os ünnepségsorozatnak, akkor legyen ez a köztisztaságban is egy „general-repetíció”. Mutassuk meg, hogy lehet tiszta utca, park, köztér Szigetváron is... A Kölcsey által említett „nemzeti lelkesedés” áthatja a szigetvári művelődési házat is, mint egyik centrumát a község, sőt, az egész járás népművelésének. Zágon Gyu- láné igazgató kilenc éve szervezi és irányítja a munkát. Tizennégyféle Szakkör és csoport működik a nem éppen ideális épületben. Nem is tud nak valamennyinek helyet adni. Bekérezkedtek a gimnáziumba, sőt béreltek helyisége két egyes csoportoknak. Pedig 290 szakköri tagról, munkájáról van szó. Zágon Gyuláné mégsem panaszkodik. Inkább az eredményeket sorolja. Azt, hogy a művelődési ház munkája mennyire segíti az apró, a falusi népművelési klubok, otthonok és szakkörök tevékenységét. — Már 11 éve működik a képzőművészeti szakkör, a férjem vezeti, aki az általános iskolában tanít. Szeptember 6- án — például — a szakkör rendezi a művelődési házban a baranyai festők tárlatát. Már 14 kép megérkezett a megyéből, 16 képet pedig a helyi képzőművészek állítanak ki. A szakkör már sok jeles népművelőt, népművészeti vezetőt adott a járásnak. So- mogyhárságyon vezet szakkört Dinnyés János, aki Szigetváron Zágon Gyula keze alatt kezdte. A földművesszövetkezetnél dekoratőr Dorozsmai Antal. Sarlós Endre Pécsre került kirakatrendezőnek. Ka- poli Ilonka — a neves Kapoli népművészcsalád sarja — korábbi szakköri tagja volt a művelődési háznak. Most visa- szajött — vezetőnek. Irányítja a fiatalok kezét, akik a 400 éves évfordulóra díszdobozokat faragnak szilből, diófából. — Mit jelent ma a népművelés, mi jellemzi a népművelési munkát? — Egyszerre többet nyújtani a látogatóknak, főlee igényesebb dolgokat. A giccsek világa letűnt, de sokat kell még ma is nevelni, hogy fejlődhessünk, mert még mindig szép számmal vannak, akik kedvelik a giecseset. Már az is nagy lépés, hogy eljutottak ennek a felismeréséig és munkájukban igyekeznek megvalósítani a helyes elképzeléseket. Évi ötvenezer látogató művelése, szórakoztatása, nem kis munka, de a 14 szakkör egész járásra kiterjedő tevékenysége sokat segít ebben... Zágon Gyula, a képzőmül é- szeti szakkör vezetője. S amíg Zágon Gyulánévai beszélgettünk a szűk irodában, vasból kovácsolt mohácsi busómaszkok és a Zrínyi várharcát megörökítő festmények alatt, a megyei tanács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a közeli jövőben bővítik a szigetvári gimnáziumot. Ma hét, a jövőben már 12 tanteremben oktatnak. A kórház — amely járási feladatokat old meg — ugyancsak fejlesztés előtt áll. Nem csupán a lélek- szám emelkedése, hanem a fokozott iparosodás, követeli ezt. Az új filmszínház a járás büszkesége lett és csóda-e. ha- már most úgy nyilatkoznak róla a szigetváriak, hogy néhány méterrel nagyobb lehetne a nézőtér. S előtte a park, a szökőkút medencéje, a sétányok nagyvárosba illő keretet adnak a városiasodó község belterületének... Lehet-e város Szigetvárból? Adottságai mind megvannak ehhez és ha nemcsak arra várnak, hogy a megye, a minisztérium segít, majd .utal pénzt, majd terveket készít, hanem továbbra is hozzáteszik a maguk erejét is, a társadalom akaratát, munkakedvét, akkor 1966-ra — az évfordulóra — jelentkezhetnek a status quo megváltoztatásáért. Gáldonyi Béla
