Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-29 / 202. szám
IMI. AUGUSZTUS 29. NAPLÓ' 3 Szabályozták az üzletek és vendéglők nyitvatartási ideiét Vita os öregek helysetéről — Ülést tartott a városi tanács v. b. Tegnap ülést tartott a vá- osi tanács végrehajtó bízott- ága Elsőnek a város szociális n terményeinek helyzete, a zociális ellátottsági igények erűitek napirendre, dr. Kalács Antalné, szociálpaliti- ai csoportvezető előterjesz- Ssében. Amint a jelentés meg llapítja, Pécsett jelenleg há- om szociális otthon van 375 irőhellyel. Az otthonok fel- sereLtsége, az ellátás minősége felszabadulás óta nagyon jkat javult. Változatlanul agy gondot jelent azonban férőhelyhiány, pillanatnyiig 192 személyt kellene el- elyezni. Ezért feltétlenül sükség lenne arra, hogy a armadák ötéves tervben új, 30 ágyas szociális otthont apján a város. Dr. Kovács Antalné előter- sztése élénk vitát váltott 1. ’ Az ülés résztvevői elis- íeróen szóltak a szociális »port munkájáról, dr. Kádár óbertné kiemelte, hogy Pécs nszágos szempontból is kez- eményező szerepet játszott az regeik napkőBi otthonának ^állításában. Elhangzottak iráló észrevételek illetve ja- aslatök is. Nagy Elemér szó- átette, hogy a Tüzér utcai ociáOis otthon a mai napig nos közművesítve, megfelelő lellékhélyiségekkel ellátva, miatt télen sok öreg meg- izite s ágynak dől. Megje- rezte, hogy távlati fejlesz- si tervet kellene készíteni a társadalmi, szociális, népjóléti kérdésről van szó. Ezt követően az üzletek és vendéglátóipari egységek új nyitvatartási ideje került napi. rendre, amelyet a v. b. elfogadott. A döntés szerint egységesítik a jelenlegi rend- szertelen nyitvatartásokat, mert ez a lakosság, a kereskedelmi vállalatok és kereskedelmi dolgozók szempontjából egyaránt hasznos lesz. A határozat szeptember elsejével lép életbe. Eszerint a forgalmasabb élelmiszerboltok — Rákóczi út, Kossuth Lajos utca, Fürst Sándor út, Meszes, Irányi Dániel tér, Kórház tér, Steinmetz kapitány tér és Uj-Mecsekalja — este nyolc óráig tartanak nyitva. A Jókai téri csemegebolt este 9 órákor zár. A ruházati és vegyesiparcikkboltoknál nincs lényeges változás. A kiemelt boltok, mint a Jókai téri Tünde divatáru, Széchenyi téri felsőruházati, Kossuth Lajos utcai ifjúsági, a Csongor férfidivat, a Bem utcai felső- ruházati, a Kossuth Lajos utcai cipőtoolt, a Zetkin Klára utca sarkán lévő nagy bolt és az Állami Aruház este hét óráig tart nyitva. A többi általában este fél hatkor, hatkor zár. A vendéglátói pari egységeknél általános alapelv, hogy az éttermek és zenés-táncos presszók hétköznapokon és vasárnap 24, szombaton 1 óráig tartanak nyitva. A kisvendéglőknél a hét minden napján 23, a tánc és zeneszolgáltatás nélküli presszóknál a hét minden napján 23, a cukrászdáknál 21, az italboltoknál, poharazóknál, büféknél, bisztróknál 21 óra a zárási idő. Kivételt képeznek a legforgalmasabb helyek, mint a Tavasz ifjúsági táncos-zenés cukrászda, amely hétköznapokon 23, szombaton 24 óráig, a Nádor Szálloda étterme, amely hétköznapokon 12-től éjjel fél egyig, szombaton 1-ig, a szálloda kávéházi részlege amely reggel 6-tól éjjel fél 1-ig, szombaton 1-ig tart nyitva. A Nádor Söröző nyitvatartási ideje megegyezik a kávéházi részleg nyitvatartásii idejével, azzal az eltéréssel, hogy csak délelőtt 9-kor nyit. Az Olimpia presszója, valamint a Mecsek cukrászda a hét minden napján éjjel 2 óráig, a főpályaudvar étterme reggel 5 órától 23 óráig tart nyitva. Miniszteri rendelkezés a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról íociállis Otthoni ellátás meg- dására, hiszen a népmoz- tTmi adatok szerint az őreik számarámva állandóan nő r. Puskás Ödön is határosabb intézkedéseket sürge- tt. s igényt tartott a vállatok segítségéire is. Hasonló- jppen nyilatkozott Bernáth inos is. Megjegyezte, hogy vízvezeték és csatornázás : öregek számára életszük- gle-t. Még nagyobb vitáit váltott a terhességmegszakítások áyzetéved kapcsolatos jelens, amelyet dr. Breila István irosi főorvos terjesztett a b. elé. A vita során az vasok az egészsségügyi natkozásokat hangsúlyoz- k, mások viszont kitelték, hogy sokkal többről. A művelődésügyi miniszter, | a munkaügyi miniszterrel, a l pénzügyminiszterrel cs a pedagógusok szakszervezetével egyetértésben — rendelkezést adott ki a nyugdíjas pedagógusok foglalkoztatásáról. Az intézkedés átmeneti jellegű, s egyelőre négy hónapra, — a szeptember 1-től december végéig tartó időszakra szól. A rendelkezés értelmében a nyugdíjas szakképesített pedagógusok — nyugdíjuk korlátozása nélkül vállalhatnak oktató munkát, ha havonkénti díjazásuk nem haladja meg óvónőknél a 720, tanítóknál a 800, főiskolát végzett tanároknál — például általános iskolai tanároknál a 900, egyetemet végzett — például gimnáziumi tanároknál a 950 forintot. A felsorolt kategóriákba tartozó pedagógusokra tehát ideiglenesen nem vonatkozik az 500 forintos kereseti határ. A most kiadott rendelkezés lehetővé teszi, hogy a ! nyugdíjas pedagógusok kérelmére a leadott órák számának megfelelő óradíjat akkor is kifizessék, ha az óraszám eléri vagy meghaladja a heti kötelező óraszám 50 százalékát. A szeptember 1-én hatály- balépő rendelkezés természetesen nem befolyásolja azt a korábbi állásfoglalást, amely szerint a nyugdíjkorhatárt elért. de még megfelelően dolgozó pedagógusokat csak kivételes esetben lehet nyugdíjazni. Leégett a perekedi sertéstelep Egy méterre volt a villanyvezeték a szalmatetőtől A riportot tulajdonképpen a sertésszállás építésekor kezdték el írni. Mert a történet gyökere ott kezdődik. A hely-1 színre érkezett tűzoltó-pa-! rancsnokok és szakemberek véleménye szerint ugyanis a hiba ott gyökerezik. Először is nem lett volna szabad olyan helyre építeni a szállásokat, ahol nincs elegendő víz. Vagy az építés után gondoskodni kellett volna arról, hogy ne csak az állatok itatásához, hanem az esetleges tűzhöz is kellő mennyiségű viz álljon a helyszínen rendelkezésre, esetleg a villanymotor működése, nélkül is. Aztán gondatlanságnak tartják, hogy a száraz, laza szerkezetű szalma felett alig több mint egy méterre húzódott a villanyvezeték két szála. Hogy lehetett ezt így odahelyezni?! A baj most már megtörtént. A sertésszállás tetejének friss szalmázása tüzet fogott. Ahogy az elevátor összeütötte a villanyvezeték két szálát, a szikra elegendő volt a tűzhöz. És a baj nem jár egyedül. Éppen akkor kedvező szél fújt a perekedi határban, jó tíz-tizen- két kilométeres sebességgel. A lángot vitte, fújta át a másik két sertésszállás tetejére. Igaz, a környéken dolgozó férfiak és asszonyok derekasan helytálltak. Keresztes Edé- né, az egyik gondozó kinyitotta az ajtót, és zavarta volna kifelé a jószágot, de ki lehet ilyenkor elég gyors? Különösen ha a láng pillanatok alatt terjed. Most sírva gyűrögeti a szoknyáját: — Ezért gürcöltünk, vesződtünk a sok szép állattal! A másik két gondozó, Kis Józsefné és Fekete István, aztán az ott lévő nappali őr, Simon Péter húzták ki a disznókat. Nem messze a fiaztató- tól kőművesek, ácsok dolgoztak, Mind jöttek segíteni. Bősz József ács bement az égő sertésszállásba, ahol hat gyönyörű kan volt. Az állatok rémülten álltak, s nem kifelé, hancfn befelé, Bősz Józsefnek rohantak. Hármat nagynehe- j zen kihúzott, egyet meg a társa, Békés Bálint mentett ki. Kettő így is bentmaradt. — Ki akartam még verni; három oldaldeszkát, hogy ott] kihajtsam őket, de kiabáltak,' hogy ugorjak ki, mert már potyognak le az égő szarufák. Sok sertést kihozott a három kőműves is, név szerint Somogyi Ferenc berkesdi,' Triszler Béla és Sárközi Sándor perekedi mesterek. Persze telefon nem volt. így motorral rohant be a tanácsházára Somogyi Ferenc kőműves, és az utcáról kiabálta be az önkéntes tűzoltók parancsnokának: — Tűz van, ég a disznóól! Takács Péter tűzoltóparancsnok azonnal szerelni kezdte a fecskendőt, leállította az arra haladó Gál József tsz-fogatost, aki azonnal ott hagyta a szénát, és befogott a fecskendőbe. Mire azonban kiértek, már csak a harmadik szállást védhették. Odaértek a ' berkesdi és ellendi önkéntes | tűzoltók is, és gyorsan, ügye- j sen láttak az oltáshoz. Ekkor ■ egy újabb szerencsétlenség í érte őket. A tartályból kifogyott a víz, s mivel a vezeték okozta rövidzárlat miatt leállt a villanymotor, nem tudtak többet szerezni. Közben kiérkeztek a pécsi, majd a komlói s utána a mohácsi tűzoltók is. Pfeiffer Márton százados irányításával két óra hosszat dolgoztak, mire a hatalmas tüzet megfékezték, s nem terjedt tovább a cserepes épületekre, valamint a nem messze — de éppen szélirányban lévő négy szalmakazalra. Émelyitő égett hússzag fogadja a kíváncsiskodókat. A perekedi tsz állományából legalább 140 sertés pusztult el, leégett egy szerfásfiaztató, egy süldőszállás és egy hizlalda. Az eddigi számlálás szerint talán ötven állatot sikerült megmenteni. A kár mintegy negyedmillió forin’. A felelősség megállapítására a vizsgálat megindult. Földessy Dénes Gondoltam, vége a műszaknak, talán a titkárt már bent sem találom, de a portás megnyugtat: „Neki nincs munkaideje ...” Felcsengeti a pártirodát.. Igen, Seregi János bent van, menjek csak fel hozzá. Jön is elém a lépcsőháziban. Magas, kékköpenyes férfi, 40 év körüli. Szeme sarkában szarkalábak finom vonalkái futnak ösz- sze. Szakmája: lakatos. Jó képességű szakmunkás, később művezető lett itt a Mohácsi Selyemszövőben, néhány esztendeje pedig párt- titkárnak választották. Hajnalban felül a kerékpárra, Lánycsókról jár be az üzembe, öt-hat kilométer az út, tapossa a pedált... és fel- ‘.olakszanak eléje a napi leendők, amelyeknek egy része kötött és rendszeres. Ami nem rendszeres, amit älöre nem tud, az a hétköznapok produkálta, váratlan ügyek sorozata. S ezekben megtalálhatja örömét is, bosszúságát is, mert az igyek változóak, miképpen » mögöttük húzódó emberi sorsok is. Munkaerő, csalá- ii perpatvarok, lakáskóre- em, gyerekek beiskolá- :ása, nyugdíjazás, szo- :iális problémák, bérkérdé- ek ... Ajaj, hiszen ha min- 'en simán menne! A fenti ügyeknek” itt az üzemben regvannak a maga intézői, ti' kárhoz már csak akkor ordulnak, amikor a sirámok, panaszok, kérelmek »onyolulttá válnak. — Képzelje el — mondja, — hogy tulajdonképpen ogköröm bizonyos ügyek- >en nincs. Mire vagyok utal- a? A számra, rábeszélő ké- : ■ .ú'ien.re. Talán jobb is.. A pArttitkár Meséli, hogy egy pécsi asszony panaszkodik neki: „A férjemet elcsábította egy nő, aki az Önök üzemében dolgozik. Nem akarok elválni. mert nagyon szeretem az uramat. Beszéljen azzal az asszonnyal, titkár elvtárs!” A „csábító”, nevezzük X-nének, elvált asszony, két gyerekkel. X-né anyagi hely zete eléggé siralmas. Éppen a párttitkár volt az, aki korábban — hosszú utánjárás után — elintézte: a két gyerek ingyen kapjon ebédet az üzemi konyhán. Ahol 180 —200 főre főznek, ott két ebéddel több vagy kevesebb ... S most itt van ez az ügy. — Igaz ez? X-né hallgat, aztán kitör: — Igaz volt! Már nem. Két hónapja semmi közöm hozzá. De megmondhatja annak az asszonynak, én nagyon sajnálom őt, de nem miattam kódorog el a férje, ö maga hibás, az asszony, mert nem akar gyereket. Én tudom, nekem a férje panaszolta. Engem né okoljanak! — És mi lett az ügyből7 — kérdem. A titkár széttárja a karját: — Nem tudom, mit csináljak. Ebből a háromszögből csak X-né dolgozik az üzemben. Vele beszéltem, mondtam neki, mindenkinek joga van arra. hogy életét ahhoz kösse, akihez ivarja. De van. egy üzemi morál is. Nem mindegy nekünk. hogy a gyár egyik munkásmőjót eset leg valakik szájukra vegyék. A gyár dolgozóinak zöme nő. Kötelességem megvédeni őket a pletykától. Telefonon keresik, beszél néhány percet, közben valaki benyit, visszahúzódik az ajtóban. Ismét ránkmyitmak aztán. A forgalom saemmel- láthatóan nagy a titkári irodán. Folytatja: — Dolgozik nálunk egy kislány, nevezzük el Editnek. Szorgalmas szövőnő, meg van benne az igyekezet, hogy fiatal kora ellenére jól megtanulja a szakmát. De egy időben eléggé silány munkát végzett. A titkár gyakran kiment a géphez, figyelte a lányt, hogyan dolgozik, hol tudna segíteni neki, hátha a munkamódszere rossz, vagy talán a géppel van baj. Seregi ismeri ezeket a gépeket, mint a tenyerét. A lány gyakran dörzsölgette a szemét, észrevehetően elfáradt a pillantása alig néhány órai munka után. — A szeme rossz, Edit. Orvoshoz menjen és azonnal kérjen szemüveget! Fiatal lány, mit gondol, mi lesz ebből néhány év múlva? — Tudom. Szemüveg kellene, de ... én tudom, hogy kellene, de a Pisti ... A Pisti tiltakozott a szemüveg ellen. Szemüveges lány neki nem kell. A titkár jól lerámolta a Pistit A lány egészsége az első. Még, ha ezen múlik a házasság, akkor is. Elromlik a látása, nyolc—tíz év múlva még a gyárkaput sem találja meg Miféle ostobaság ez?! Mi lett velük? — kérdem. — Edit szemüveget visel, hogy aztán közöttük szent-e a béke, azt nem tudom. Én nem házasíthatom őket ösz- sze, ez már az 6 dolguk. Az a lényeg hogy a lány feltette a szemüveget. Neki ez kenyérkérdés... Akad nehezebb dió ». Vezetőségi ülésen arról volt szó, hogy Katalinnal foglalkozni kellene, mert megérett arra, hogy esetleg tagjelöltnek javasolhassák. Katalin kiváló szövőnő. Ezen kívül: aktív KISZ- tag, termelési felelős. A KISZ által rendezett világnézeti előadásokon is nagyon világos, okos véleményeket nyilvánít ki. — Aztán megtudtam, hogy Katalin, mind eme tulajdonságai ellenére rendszeres miselátogató. — Jogában áll, — jegyzem meg. — Persze. De nekem is jogomban áll, lebeszélni erről. Értsen meg, kérem: úgy láttuk, szilárd világnézeti talajon áll, mert hiszen olyan megnyilvánulásai voltak, •. ft akár r a „.termelésben, akár a ifjúsági mozgalmi munkában, amelyre biztosan építhettünk. Ha így nézem a dolgot, feltétlenül beszélnem kell vele. Meg aztán kíváncsi is voltam: mi okozza ezt a kettősséget, egyáltalán, hogy tud így élni? Mert ha valaki, itt az üzemben, templomlátogató, hát legyen. Semmi akadálya. De Katalin elindult már felénk .. . Érti ügye? A titkár kereste az alkalmat, hogy Katalánnal beszéljen. Másfél órán át ültek a pártirodán, — Ha nem megyek templomba . vasárnap, otthon lefordítják a tányéromat, — mondta a lány. — Mit csinálnak?! — Lefordítják. A nagyon vallásos család képletes tiltakozása ez: aki nem hallgatja végig a misét, kizárattatik a vasárnapi ebédről. — Meggyőződésből jár templomba? — Nem, — mondja lány határozottan. Másfél órás vita következett ezután. — Sikerrel járt? — kérdezem a titkártól. — Hát, nem tudom még. Nem megy könnyen. Pedig igazán komoly élveim voltak, — mondja. — Éspedig? — Mondtam Katalinnak, nézzen rám, én ötvenötben még előénekes voltam a ^ájiyesóki templomban... lepődöm mep — ötvenötben? Nem negyvenötöt akart mondani? <! — Nem! Mondom, hogy > 54—55-ben. Tíz éve már. A lány sem akarta elhinni. , Azt mondta: Nem igaz! Én erre mondtam neki, ha \ akarja, elmondom latinul a ministráng szöveget. Még emlékszem rá. — És elmondta neki? — El. Rendkívül vallásos ember voltam. Ha valami í oknál fogva nem mentem j el templom-misére, altkor nekem nem volt vasárnap a > vasárnap. Harminc—harmincegy éves voltam, érett férfi. S mégi6. — És aztán? >— Aztán semmi. Az üzem J kommunistái között nevel- i kedtem. Nem ment könnyen. í ne higgye. Már csak dacból ? is elmentem templomba. : például, amikor békekölcsön j jegyzés volt. Nem a pénz > miatt, elhiheti, mert én nem í sajnáltam a pénzt, tudtam, í hogy valahová beépítik. ? Csak a módszer! Nekem ne ? határozzák meg, hogy meny- s nyit adjak. Az erőszak, $ igen,... az erőszak volt az. í ami visszatartott engem min ) den tői. ötvenhétben aztán j beléptem a pártba. Hozzá- í teszem: meggyőződésből! i Mint ahogy meggyőződésből ’ szakítottam a vallással is. I Jogom volt mindkettőhöz. í Ismét ránkriyitogatják az í ajtót, egy jő órahosszat le- í foglaltam a titkárt, ideje el- ? búcsúznom. > — Tulajdoniképpen mire is [ volt kiváncsi? — kérdezte ' felocsúdva. — Nagyon elmélyedtünk a csevegésben. I — Erre. Amit elmesélt. 'l Rab Ferenc i i
