Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)
1964-08-26 / 199. szám
I ÖM. AUGUSZTUS 3ft. %APLŐ' Baranya megye meghaladta a lakossága 410 ezret Pécsett 130 619 ember él — Legnépesebb járás a siklósi Továbbra is alacsony a születési arányszám A statisztikai adatokat böngészve érdekes számadatokat találhatunk. Baranya megye és Pécs város népmozgalmáról. Többek köziött kitűnik, hogy a falvakban, tehát a járásokban a lakosság száma állandóan csökken, míg a városok lakóinak száma, — különösen Pécs városáé — emelkedik. Az ösz- szes szaporulat ugyan nem valami magas, — a múlt esztendőben csak 3100 fővel emel kedett a lakosság száma — azonban ez a növekedés kizárólag a városokban észlelhető. Pécs lélekszáma 1963- ban 3600 fővel emelkedett, s ezzel meghaladta a 130 ezer főt, egész pontosan 130 619 ember él- a megye székhelyén. Hol dolgoznak a megye lakói? A jellemző, hogy a megye es a megye székhelyéóck lakói többségűikben ipari munkások. A szocialista iparban 46 ezer ember dolgozik, inig a mezőgazdaságban valamivel több mint 45 ezen Persze a mezőgazdasághoz tartozik a gépállomások munkásállománya is, ahol valójában vasipari szakmunkások dolgoznak, számuk meghaladja az ezerötszázat. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben (nyug díjasok és járadékosok nélkül) 33 733 ember dolgozik, illetve ennyi az aktív tagok száma. A gépállomásokon 1506, az állami gazdaságokban pedig 10 050 fő az átlagos állományi létszám. A termelőszövetkezetek tagjainak létszámához még annyit, hogy az említett 33 733 fő az összes nyilvántartott tagságnak 88,6 százaléka. A megye szocialista iparában 46 ezer ember dolgozik. A megoszlás a következő: minisztériumi iparban 37 500, tanácsi iparban 5600 és a szövetkezeti iparban 2600 a dolgozók létszáma. A vállalatok közül melyik a legnépesebb? Érthetően megyénk vezető iparágában, a szénbányászatban dolgoznak legtöbben, számuk meghaladja a 19 ezret. Ezért a Mecseki Szénbányászati Tröszt létszámát tekintve az ország legnagyobb gazdasági egységei közé tartozik. A szénbányászat után. az építőipar a legnépesebb: 6047 ember dolgozik a megye szocialista építőiparában. Ez.után a következő sorrendet lehetne felállítani: Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalatnál 2697, a Pécsi Kesztyűgyárban 2426, a Bőrgyárban 1460, a Pécsi Hőerőmű Vállalatnál 1.369. a Szigetvári Konzervgyárban 956. Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál j 1380. Tejipari Vállalatnál 870. Mohácsi Farostlemezgyárban 717 a dolgozók létszáma. Új „Ormánságok" a megyében Országunkban az Ormánság arról vált ismertté, hogy az egyke, de méginkább az egyse honosodott meg e területen. A természetes szaporodás meg(1964. L félév) Járás, váró« TiT A i-i rvnr A ti wcpwseg Házasság Élve HaláTerm. kötések születés lozás ez a por. Mohácsi 34 975 86 259 208 + 51 Mohács város 18 128 67 115 135 — 20 Pécsi 40 038 138 290 267 4- 23 Pécsváradi 29 435 90 166 180 — 14 Sásdi 39 153 151 301 212 + 89 Siklósi 57 963 223 481 321 +160 Szigetvári 33 230 128 246 235 + U Komló város 26 892 78 230 79 +151 Pécs város 130 619 469 848 6 83 +m Baranya m. és Pécs ossz.: 410 431 1430 2936 2320 +616 döbbentően alacsony volt az Ormánságban. A helyzet úgylátszik nagyon megváltozott, mert jelenleg az Ormánság, (e statisztikai adatokban a siklósi járásra vonatkoznak a megállapítások) 160-as természetes szaporodásával első helyen áll a megye járásai között. Ugyanakkor új Ormánságok születnek, hiszen a pécsváradi járásban a természetes szaporodás száma —14, Mohács városában pedig —20 fő, vagyis magasabb a halálozások száma, mint a születéseké. Az alábbi táblázat mindezeket a megállapításokat világosan bizonyítja, sőt több, egyéb vonatkozású tényeket is „kiolvashatunk” belőle. Itt Cukorgyár, Kaposvár! A népmozgalom főbb adatai A* adatokból látható, hogy az élveszületések arányszáma nem valami magas, ezer lakosra mindössze 14,3, a természetes szaporodás viszont ezer főre kereken -f-3. A táblázatból ugyan nem tűnik ki, de tény, hogy a falvakban csökken a lakosság száma és a városiban emelkedik. 1000 munkásra 230 alkalmazott jut Néhány adatot még a vándormozgalomról. Ami a költöz ködéseket illeti ugyancsak nagy a „mozgás”, bár azt is meg kell említeni, hogy ez évről évre csökken, vagyis a letelepedések meggondoltak és hosszú időre szólóak. Amíg 1960-ban Baranya megyében 16 082 be- és 18 202 elköltözés történt, addig az idei esztendő első felében csupán 2812 be-, illetve 3039 elköltözés történt. Sokkal nagyobb arányú a vállalatok munkásainak vándorlása. A szocialista iparban az első félév során 6316 dolgozót vettek fel az állományt létszámba, de ugyanakkor 5053 főt töröltek az állományi létszámból. Végezetül még annyi érdekességet, hogy milyen arányban oszlik meg a munkások és az alkalmazottak létszáma. Érdemes ezeket az adatokat tanulmányozni. A szocialista iparban ezer munkásra átlagévhez, tavaly pedig 25 ezer vagont, idén _ még több lesz valamivel, mért a termés jónak ígérkezik. Az 1894-es répát 109 termelő szolgáltatta, a múlt évi hétszer akkora mennyiséget 393 termelő. Rátérek a baranyai vonatkozásokra. Az igazgató válasza: — Baranya a. négy közül egyik legnagyobb termelő megyénk. Több mint 7 ezer hold a baranyai az idei évre leszerződött 21 280 holdinyi összes terül etünkből. — Mi szerint alakították ki a felügyelői körzeteket? — Az egyes területek cukorrépa termés mennyisége és a vasúti szállítási csomópontok szerint. — Tudják-e, hogy milyen feldolgozandó árura számíthatnak? — Persze. Az utóbbi két hónapban rendszeresen végzünk érési kísérleteiket különböző helyeken. Az időközönként behozott répákból mindent megállapítunk, összehasonlítjuk a ’korábbi adatokkal, és így ismerjük a kilátásokat. — Mennyi a répák átlagos cukortartalma ? — 15—16 százalék. De a népgazdaság számára minden tized százalék cukortartalom is több tíz vagon cukrot jelent. — Ezek a tizedek, nyilván a termelőktől is függnék? — Főleg tőlük, — Ezért mit üzen nekik? — A felügyelőkkel kötött megállapodást pontosan tartsák be, mert ezzel elősegítik a gyár munkáját. Különben nekünk a zömök és a nagy répa egyaránt kedves, mein a répaszelet is érték, neme ak a cukor. A lényeg az, hogy ne törjön, ne fonnyadjon a répa, hanem minél gyorsabban és egészségesebben kerüljön feldolgozásra. Azt is megemlítette az igazgató, hogy a termelők a nélkülözhető munkaerőt adják át a vasútnál az átvételi állom i- sokon. A szeptember 1—15 közti szedésért pedig felártat fizet a gyár, ezzel kárpótolva, hogy „még női a répa”. Az induláshoz különben már megvan a répamennyiség. Kell is, mert a raktárak üresen konganak, csak a toronymagas 3-as raktár végében sárgáll a villanyfénytől egy olyan tíz méteres, ömlesztett kis cukorhegy. Közelről fehéren szik rázik és óriásnak tűnik. Wcidinger Vilmos ban 230 alkalmazott jut. Egyes iparágakban ez a szám magasabb, míg másutt alacsonyabb. Legjobb az arány a szövetkezeti iparban, ahol ezer munkásra csak 144 alkalmazott jut, ugyancsak megfelelő a szénbányászatnál az arány, ahol ezer munkásra 191 az alkalmazottak száma. Nagyon magas a pécsi városi tanács alá tartozó iparban az alkalmazottak aránya, hiszen ezer munkásra 248 alkalmazott jut. A munkások átlagkeresete a szocialista iparban 1926 forint volt az első félév során, s egyetlen iparágban sem süllyedt az 1500 forint alá. <G. I.) A Kaposvári Cukorgyár kívülről szemlélve még csendes, szeptember 7-én indul, hogy azután percnyi megállás nélkül egyfolytában menjen január közepéig, végéig. S akkor megint kezdődik .ami minden részlegben most Is látható, a karbantartás, felújítás. Mert hosszú az út a répától a cukorig, amelyben Molnár Sándor a még felbolygatott gyárban végigkalauzol. Ez az út: a mosás, fölszeletelés, diffúzió (ezzel történik a cukor „kinyerése” a répából), a Iá tisztítása mésszel és szénsavval, szűrése, besűrítése, kristályosítása. A felújításból egy adat: a 19 méter magas, vadonatúj J. diffúzió 25 millió forint. Igaz, ha látja az ember ezt a monstrumot, már nem sokallja az árát. A karbantartás idején a cukorgyár olyan, mint egy kisebb vasgyár saját öntödével, óriási eszterga- s egyéb gépeivel. Mégis soknak tűnnek a félévi javítási munkálatok. Écsy László főmérnök azonban udvariasan megnyugtat: — Régebben csak 30—40 nap volt az átlagos kampány, most 150 nap. — És mit jelent a 150 napos cukorgyártás? — Egy Kaposvártól Hátvam- ig, tehát 260 kilométer hosz- szan húzódó vagonsor répa fel dolgozását. Ennyi a tavalyi teljesítmény. Felhasználtunk hozzá több mint háromezer vagon szenet és ezer vagon mészkövet. — És a napi termelés? — 200 vagon répa, vagyis 25—30 vagon cukor. Tóth Lajos igazgatótól megtudom, hogy a gyár idén 70 éves. Az első évben, tehát 1894-ben 3.5 ezer vagon répát dolgoztak fel, hasonlóan például a még háborús 1945-ös Kerámia-kiállítás a Fegyveres Eriik Klubjában Bicsérd mellett épül fel az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat új telephelye Ki károsodik ? A bólyi törpevízmű a Komlói Víz- és Csatorna Művek kezelésében működik, fenntartása tehát a vállalat feladata. — A vállalat üzemelteti is a vízmüvet, de némi kifogásolni valóval. A község két közkútja például egy hónapja állandóan csorog. Azóta a községi tanács végrehajtó bizottságának tagjai már több alkalommal felkérték a Komlói Víz- és Csatorna Művek vezetőit a hiba megszüntetésére. de hasztalanul. Ka az elfolyt vizet kifizettetné valaki a lelkiismeretlen ügyintézővel. aligha lenne elég rá egy havi fizetése. De felelősségre vonásról egyelőre szó sincs, hiszen az ügyintézőt is hiába keresik egy hónap óta Komlón! Mert ha megvolna, talán ő is felháborodna egy kicsit ekkora felelőtlenség láttán. W! ♦Harsán yi) Cilikét egyszer rajtakapta a papája, hogy csillagos estén az ég kékes-fekete bársonyát kémleli állhatatosan. Csak áll az udvar közepén — Hosszúhetényben hosszú udvarok nyújtózkodnak nz utcára épített házak mögött — és hátravetett fejjel mered az égboltra. — Mit vizsgálódsz annyira, Ciliké? A lány nem mozdul, csak néz tovább, úgy válaszol: — A csillagokat nézem, ott lehet a jóisten, ugy-e apu? Akiről a tisztelendő úr is beszélt... Az öreg Czimber — inkább a tekintélye után nevezték így, máskülönben fiatal volt még akkor, a háború utolsó éveiben — odaállít a lánya mellé és ugyanúgy hátravetette a fejét. Aztán magyarázni kezdett a kilenc éves Cilikének: — Ott fenn, kislányom, nem az isten lakik- Ott a csillagok között — talán — éppen olyan élet van, mint nálunk, a földön. Ki tudja? — Hát nem igaz, amit az istenről beszélnek? — Nem, isten nincs, csak élet van és halál, ezért arra kell törekedned neked is, mindenkinek, hogy jó, boldog életet biztosítson magának, embertársainak. De mit is beszélek még neked, úgysem érted meg. hanem ha megnősz, emlékezz a s szavaimra! És Ciliké emlékezett. . Csillagoktól a tanácstagságig Ma is jól emlékszik erre a beszélgetésre, amikor már úgy írja a nevét, hogy „dr- Fall er Jánosné”. Az emlékezetes beszélgetés után többet nem ment hittanra és apu se szorgalmazta, sőt, később elszólta magát: Nagyon örült lánya elhatározásának. Persze, Ciliké könnyen határozott, jó példát látott odahaza. Czimber jegyző úr nemcsak prédikált, hanem cselekedett is. Például pörbe fogott a Duna- gőzhajózási Társasággal és a korábbi kétezer pengő helyett 120 ezer pengőt fizettetett a falunak kártérítésként. Aztán Ciliké megismerkedett Faller doktorral, aki Székesfehérváron volt labor- főorvos és vele együtt járta a falvakat. Mert a doktor nem a várost választotta munkahelynek- így kerültek Bakócára. — Az a hét hónnap életem legeslegkedvesebb időszaka volt. Nagyon szerettem azt a sok elhagyott kölyköt, valamennyi csak egy pici szeretette vágyott s érte mindent oda adott volna. Emlékszem egy kisfiúra, aki mindig csak tanulni akart, hogy valaki legyen belőle és családot alapíthasson és gyerekeket nevelhessen, sok-sok gyereket és megmutassa, hogyan kell szeretni a gyerekeket. A következő állomás Ma- gyarmecske. — Itt kezdtünk el tulajdonképpen dolgozni a közösségért- Jancsi itt lett párttag, itt kezdtük megismerni a tsz-t — Milyennek ismerték meg? — Rosszul és rossznak. Akkor ott nemigen dolgoztak a tsz-ben, elhanyagolták a munkát és egyszercsak Jancsit mezőgazdasági nagyaktívára hívták. Félt is nagyon, hogy majd letolják, de inkább arra kérték, hogy segítsen. És elkezdtük. A férjem előadásokat szervezett negyedév alatt harminc- hármat. én a nőtanácsban próbálkoztam és sikerült. És amikor visszakerültek a szülőföldre — Hosszú- heténybe — azt hitték itt, az ismerősök körében sokkal könnyebb lesz a társadalmi munka- Mind a ketten tanácstagok lettek. Dr. Faller János, járási tanácstag és az egészségügyi bizottság állandó elnöke, a felesége községi tanácstag és a végrehajtó bizottságnak is tagja. Magyarmecskén a nőtanácsban már harminc asszony dolgozott a végén, hát akko” ebben a nagy bányászfaluba n mennyien lesznek. Csakhogy egyről megfeledkeztek. >, — Hetényből sokan járnak dolgozni Vasasra, Petőfi-aknára, a kendergyárba, beutaznak Komlóra, irodákba és mire hazajönnek, nincs sok idejük, kedvük nőtanácsba, Vöröskeresztbe járni. Ezért lassan ment a szervező munka. Mást is említhetne, például a szakadatlan építkezéseket a faluban. Azt, hogy amikor újra visszajöttek Hosszú- heténybe, egy egészen új falut találtak. A régi siló- gödrök helyén villasor emelkedik, csupa virágaskertbe ágyazva. Modern házak a pécsi út mentén, fürdőszobával, vízcsapokkal és vízórával. Az építkezés pedig időt követel a családoktól. Aztán csaknem minden háznál ott, van a rádió, a televízió, motorkerékpár és személygépkocsi. Ezért ha valaki Hosszúhetényben mozgalmi munkát szervez — mindezt alaposan vegye figyelembe. ök is számítottak erre és sok-sok türelemmel, kitartással, a pártszervezet és a nötanács összefogásával fokozatosan megindult a társadalmi élet. Csak példának, de jó példának említi most: a hetényiek. strandot építenek társadalmi munkával- A kezdeti csalódások már feloldódtak az eredmények kristálytiszta vizében. Újra a régi, a fiatalos lendülettel dolgozik a Faller család Egy család, ahol két tanácstag, két párttag van, ahol két önzetlen aktivistája is akad a falunak. Ha Hosszúhetényben pártnapot vagy taggyűlést hirdetnek, megesik, hogy Fallerék váltják egymást. A doktor hozzászól a napirendhez, a felesége a rendelőben várja a betegeket, vigyáz a kislányukra. Máskor pedig fordítva egyeznek meg. Két ember — mind a kettő nagyon szereli a hivatását. Ciliké most egészség- ügyi dolgozó, bár az eredeti szakmája pedagógus, de a tanítóságot betegsége miatt abba kellett hagynia. — Csak ideiglenesen — mondja és állítja, hogy egyszer még visszakerül a katedrára. Ha most kiáll az udvar közepére nyárestéken és nefelejts és estike illatában kémleli az ég kékes-fekete bársonyát, ugyanazokat a csillagokat fedezi fel, mint húsz esztendővel ezelőtt. A Nagy Göncöl szekeret, az Ést-hajnal csillagát, a F'as- tvnkot. csak akkor lát ú > világot, ha ismét a földre veti tekintetét, ha körülnéz a faluban. S ehhez az új világhoz. élethez egy kicsit neki is. meg Faller doktornak v köze van . ■ Galdonyi líí'i Havonta mintegy 1000—1200 mázsa húslisztet és tápkorpát gyárt az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat. Ezek a tápanyagok egyéb takarmányokkal keverve nagyon keresettek az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben. Évek óta vitáztak azon, hogy hol jelöljék ki az üzem végleges telephelyét, méghozzá olyan területen, amely távol esik a lakott területtől. Ez a kérdés nemrégiben véglegesen eldőlt. Az új, korszerű feldolgozó üzem Bicsérd mellett épül fel. .A mintegy 30 millió forintos beruházás kivitelező munkáit jövő tavasszal kezdi meg a Bm. Építőipari Vállalat. Az építési és szerelési munkák körülbelül két évet vesznek igénybe, ezért 1965 végére, illetve 1966 év elejére várható, hogy az Állatifehérje Takarmányokat Előállító ' Vállalat kitelepül Pécs város területéről. i A Magyar Iparművészeti Vállalat kerámia-kiállítást nyitói easámap a Fegyveres Erők Klubjában. A kiállításon neve művészek, többek között Gorka Géza, Gorka Lívia, .Bán Ká roly, Szlovák György, Hornung Zsuzsa és a vállalat kerámi üzemének munkái láthatók.
