Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-26 / 199. szám

1 «*■ íj«;,.. , '-.í VILÁG PROLETÁRJAI,EGYE SÜLJETEK! MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAMACS LAPJA MSZMP Hatszázezer ember Togliatti temetésén A világ minden tájáról érkeztek küldöttségek Több mint hatszázezer em­ber búcsúztatta kedden dél­után. Palmiro Togliattit, az Olasz Kommunista Párt el“ hunyt főtitkárát. Az olasz főváros élete meg­bénult ezen a keddi napon. Az összes olasz tartományokból népes szocialista és kommu­nista küldöttségek érkeztek, de sokan búcsúztatták Tog­liattit a kereszténydemokraták soraiból is. Togliatti vala­mennyiük számára hosszú éveken át a nép harcait, re­ményeit, törekvését jelképezte. Ausztráliából és Chiléből, Eu­rópából és Amerikából, min­den kontinensről érkeztek küldöttségek, nem csupán a kommunista és munkáspártok, hanem számos szocialista és népi párt részéről is. Délután négy órakor indult el a párt székháza elől a vé­geláthatatlan, több kilométer hosszú menet. Az élen a bolog­nai városi zenekar, majd a koszorúk, a párt szervezetei­nek zászlai következtek. Az olasz kommunisták nagy ha­lottját egyszerű diófakoporsó­ban helyezték a halottas ko- 1 csira: mögötte az olasz par­lament díszőrségének tagjai haladtak. Ezután következtek Togliatti családtagjai, a párt vezetőségének tagjai, a kép­viselőház, a szenátus, a kor­mány képviselői, köztük a képviselőház elnöke és a sze­nátus elnökének megbízottja. Ott voltak a Párt Központi Bizottságának és Központi El­lenőrző Bizottságának tagjai, velük haladtak a többi kom­munista és munkáspártok kül­döttségei, a külföldi követsé­gek diplomatái, az olasz kul­turális élet kiemelkedő sze­mélyiségei, a . kommunista képviselők, a párt funkcioná­riusai, a kommunista újság­írók, a szakszervezetek kép­viselői, a tömegszervezetek megbízottai. Ezután a húsz olasz tartomány képviselői jöt­tek: mindegyik előtt zenekar és zászlóvivők sora haladt, meghajtott lobogókkal. A menetet Róma tartomány küldöttsége követte, majd pe~ (Folytatás a 4. oldalon.) Párizs felszabadulásénak ünnepségei Párizs: Ma van húsz esztendeje, hogy a párizsi Eiffel-torony tetejéről letépték a horogke­resztes zászlót és kitűzték he­lyére a francia trikolort. A keddi francia lapok köz­ük N. Sz. Hruscsovnak Pá­rizs felszabadulása évforduló­ján De Gaulle elnökhöz inté­zett táviratát. Kiemelik a szovjet kormányfőnek azt a megállapítását, hogy a fran­cia nép hatásosan hozzájárult a fasizmus felett aratott győ­zelemhez. Párizs lakossága kedden délelőtt a Diadalívnél és a városháza előtt rendezett ün­nepségen emlékezett meg a főváros felszabadításáért ví­vott harcokban elesett három­ezer francia hazafiról. Hasonló ünnepség volt a Mont Vale­rian erődítményben, ahol : a fasiszták többezer francia hazafit végeztek ki a meg­szállás évei alatt. A hivatalos ünnepségekre az esti órákban került sor. A városháza előtti nagygyűlésen De Gaulle elnök mondott be­szédet. ÚJ tzébhézaf i««sp o Mecseki Szénbányászati íriszt Esti séta a Kossuth Lajos utcában. — Szokolai fclv. Egy évvel ezelőtt egyesült a Pécsi és a Komlói Szénbá­nyászati Tröszt és a megnö- vékcdett funkciókat a régi, a Déryné utcában több épü­letben elhelyezett központ már nem képes maradéktala­nul teljesíteni. Ezért a Ne­hézipari Minisztérium meg­bízta a Mecseki Szénbányá­szati Trösztöt, hogy kezdjen tárgyalásokat megfelelő prog­ram elkészítésére, kedvező hely kijelölésére. Tegnap délben a Mecseki Szénbányászati Tröszt köz­pontjában összejöttek a tröszt vezetői, valamint tervező szakemberek, hogy tárgyalja­nak az új székház elhelyezé­séről, beruházási programjá­ról. A Pécsi Tervező Vállalat arra kapott megbízást koráb­ban, hogy az új székház he­lyére vonatkozóan négy alter­natívát dolgozzanak ki. Az elképzelések szerint a szén­tröszt új központja Pécs vá­rosközpontjának reprezentatív épülete lesz, valószínű 12—15 emeletes, a városképbe szoro­san beleilleszkedő, modern vonalú, megoldású építmény. Mint trösztközpont nemcsak adminisztratív feladatok be­töltésére lesz alkalmas, hanem itt kapnak majd helyet a la­boratóriumok és a különféle kutató részlegek is. A Pécsi Tervező Vállalat a tegnapi tanácskozáson vállal­ta, hogy november 10-re elké­szíti a programot és ha azt az év végére jóváhagyják, cik­kor semmi akadálya anrr>’-. hogy a III. ötéves terv elei éveiben megépüljön a város kétségkívül egyik legszebb, belvárosi épülete: a Mecseki Szénbányászati Tröszt új székháza. XXI. ÉVFOLYAM, ÁRA: 50 FILLÉR 199. SZÁM Hazaérkezett a magyar párt- és kormányküldöttség Bukarestből A Románia felszabadulása 20. évfordulója alkamából ren­dezett ünnepségen résztvett magyar párt- és kormánykül­döttség — élén Kállai Gyulával, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjával, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével — kedden visszaérkezett Buda­pestre. A küldöttség fogadtatására a ferihegyi repülőtéren megje­lent Nemes Dezső, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Pap János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője, Kaszás Ferenc vezérőrnagy, honvédel­mi miniszterhelyettes. Befejezés előtt a csertetői emlékmű. Erb János felvétele fiz alkotás géniusza Az újítók és feltalálók mozgalma hazánkban az idén lépett történetének tizenha­todik esztendejébe. A megtett utat jelzi, hogy az elmúlt több mint másfél évtized alatt népgazdaságunk külön­féle területein több mint másfélmillió újítási javasla­tot valósítottak meg. Az így elért gazdasági eredmény, illetve többlettermelési érték meghaladta a 17 milliárd fo­rintot. Ujítómozgialmunk fej­lődését talán két számmal le­hetne legjobban jellemezni. A mozgalom kibontakozásá­nak évében — 1948-ban — a dolgozók 35 ezer újítási jár vaslatot nyújtottak be, a múlt esztendőben már több mint 252 ezret. A szóbanforgó időszak alatt nemcsak a népgazdaság, ha­nem az újítók is megtalál­ták számításaikat, mert ed­dig több mint egymilliárd fo­rint újítási díjat fizettek ki Az újítók és feltalálók moz­galmában jelentős ösztönző- erőnek bizonyult az is, hogy sok újító és feltaláló része­sült tevékenységéért Kossuth- díjban, kormány- és Kiváló újító kitüntetésiben. Hazánkban — átlagosan — évente csaknem 2000 talál­mányra adnak szabadalmat. (Ebből 5—600 külföldi beje­lentés). Hazai feltalálóink te­vékenysége nyomán egy-egy találmány átlagosan másfél­millió forint hasznot ered­ményez a népgazdaságnak. Több olyat is említhetünk közülük, amely világviszony­latban is kiemelkedő műsza­ki értéket képvisel. Ilyen pél­dául a Heller—Forgó-féle hőkicserélő berendezés, amely bői már a Szovjetunióban, Angliában és máshol is töb­bet felépítettek vagy építe­nek. Hasonló nagy jelentősé­gű volt az a találmány, amely az Almásfüzitői Timföldgyár­ban született. Itt a kohómér­nökök és a vegyészmérnökök egy kis csoportja megoldotta a bauxit folyamatos feldol­gozásának módszerét. Ezért a találmányért kilenc mérnök 1 millió 800 ezer forint dí­jat kapott. _ Az újítók'és feltalálók moz galma azonban ma még sok gonddal küzd. Az újítók és feltalálók idén megrendezett tanácskozásain több észrevé­tel és javaslat hangzott el az újítókra és feltalálókra vonat­kozó rendelkezések módosí­tására. így szabatosabban kellene körülírni az újítás fogalmát, jobban tisztázni kel lene a munkaköri kötelesség meghatározását, a tervezői és vezetői munkakörben tevé­kenykedő dolgozók részvéte­lének feltételeit az újítómoz­galomban. Továbbá az is gondot jelent, hogy a mű­szaki és gazdasági vezetők jelenleg bátortalanok az újí­tási díjak mértékének meg­állapításánál. Mint ismere­tes — az ide vonatkozó ren­deletek szerint — az újítók­nak az elért megtakarítás 2—10 százaléka fizethető ki újítási díj gyanánt. Mégis a jelenlegi gyakorlat szerint — országos átlagban — az elért megíakariiás 3—3.5 szá­zalékát fizeti ki az újítók­nak, akik joggal sérelmezik ezt A jelenleg érvényben lévő rendelkezések lehetővé teszik, hogy az újítók kísérleti, il­letve megvalósítási szerző­désben állapodjanak meg a feltételekről az újításra igényt tartó vállalattal. Vitás esetben az újítónak módja van fellebbeznie a szakszer­vezethez vagy a bíróságnál keresnie (és megtalálnia) az igazát. Az újítók mozgalmá­nak jelenleg éppen az az egyik legnagyobb hátráltató­ja, hogy a munkaköri köte­lesség kérdésében — a leg­többször és leggyakrabban vitatott probléma eldöntésé­ben — a jelenlegi joggyakor­lat szerint a bíróság nem il­letékes. De nem tartható az sem egészségesnek, hogy a gazda­sági vezetők hovatovább már majdnem minden jelentős újítási díj megállapítását a bíróságokra hárítják. Ezzel a huzavonával nemcsak az újí­tók kedvét veszik el, hanem a felelősség nem vállalása és a kényelemszeretet miatt szükségtelenül megnövelik a bíróságok munkáját, fokoz­zák az üzemek vezetésében amúgyis túltengő bürokrá­ciát. Az újítók és feltalálók moz galmának eredményeit, si­kereit az újítók tevékenysé­gét ismeri az egész ország. Nehézségeik pedig nem is­meretlenek az illetékes szer­vek előtt. Jelenleg az Orszá­gos Találmányi Hivatal gon­dozásban kidolgozás alatt van az újítókra és feltalá­lókra vonatkozó legújabb rendelet. Ez a rendelet elő­reláthatólag az említett prob­lémák közül sokat megszün­tet. A készülő rendelet-ter­vezetnél minden valószínűség szerint figyelembe veszik az olyan javaslatokat, mint pél­dául az újítási díj megálla­pításánál a 6 százalékos kö­zéparány kimondása. Előre­láthatólag a szóbanforgó 6 százalékos díjtól — le vagy felfelé — csak nagyon indo­kolt esetben szabad majd el­térni. Az a javaslat is nagy érdeklődésre tart számot az újítók körében, amelyben a munkaköri kötelesség fogal­mának új értelmezéséről lesz szó. E szerint nem a rende­letben fogják meghatározni a munkaköri kötelesség fogal­mát, hanem a vezetők köte­lessége lesz ennek meghatá­rozása a helyi viszonyok fi­gyelembe vételével Ezen túl­menően pedig — az eddigi gyakorlattól eltérően — vita esetén a bíróság jogkörébe fog tartozni a munkaköri kö­telesség kérdésének eldönté­se is. / Az újítókra és feltalálókra vonatkozó legújabb rendelet előreláthatólag még az idén megszületik.- Az újítók és fel­találók mozgalma azonban addig is — a jelenleg érvény ben lévő rendelkezésekre tá­maszkodva — tovább fejlődik és érezteti kedvező hatását nepga-adaságunk minién te­rületóla. V

Next

/
Thumbnails
Contents