Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-25 / 198. szám

»«4. AUGUSZTUS 25. MAPLŐ^ Évadnyitó társulati ülés A Pécsi Nemzeti Színházban ignap délelőtt az évadnyitó irsulati üléssel isimét meg- ezdődött a munika. A dél- !őtt 11 óraikor tartott társu­lt; ülésein megjelent Nagy ászló eJvtáms, az MSZMP me- reá bizottságának munkatár- i, Androsovits Zoltán elv- tns, áz MSZMP városi bi- jtbságanalk munkatársa, ío- ábbá Gábriel József elvtárs, , Városi Tanács Műveiődés- gyi Osztályának vezetője. A társulati ülést Eck Imre preográfus, a Balett Együt­Id öj árásj elenteB Várható időjárás kedd estig: jhbára kevés felhő, valószí- üleg eső nélkül. Mérsékelt, áltózó irányú szél. Hűvös jszaka. A nappali felmei ege- és 1—2 fokkal erősödik. Vár­ató legalacsonyabb éjsz*kai őmérséklet 7—11, legm»g;>- übb nappali hőmérséklet kert­en 22—25 fok között. A Balaton vizének hömér- éklete Siófoknál 19 fok. tes vezetője nyitotta meg. El­sőnek Nógrádi Róbert, a Pé­csi Nemzeti Színház igazga­tója emelkedett szólásra, kö­szöntötte a Nemzeti Színház valamennyi tagját és a társu­lati ülés vendégeit, majd a színház művészi munkáját kör vonalazta: — Célunk egy olyan, a mi specifikus viszonyainknak leg­inkább megfelelő, sajátos ar­culatú színliáz létrehozása, amelyet legpregnánsabban a kővetkező vonások jellemez­nek: 1. A szocialista huma­nizmus eszmei alapján állva, korunk élenjáró eszméit, nagy gondolatait kívánjuk felvetni. 2. Színházunk a közönség leg­szélesebb tömegeihez kíván szólni. Nem egyes re' egek. hanem az összesség egyetemes nemzeti színházát építjük. 3. Ahhoz, hogy a közönség min­den rétegéhez eljusson sza­vunk, kell, hogy munkánk sokoldalú, változatos, színes legyen. Ezért nálunk otthonra talál a színpadművészet több fajtája: a dráma, az opera, a balett és az operett is. A leg­nagyobb változatosságra tö­rekszünk az egyes részlegek változatosság. 4. Semmiféle kötöttséget előadásaink stiiáris kivitelezésében nem alkalma­zunk, de ahhoz ragaszkodunk, hogy előadásaink kompozíciója szuggesztív és lényagretörő le­gyen. Az elmúlt évadok és az új között színházunk cél­kitűzéseit illetően nincs sem­miféle változás. Az új sze­zon természetes folytatása lesz a megelőzőnek. Reméljük, hogy az előttünk álló és na­gyon sok munkát ígérő hóna­pokban ei ed meny esen fogunk dolgozná, reméljük, ügy mun kank színvonalasabb, tartnl- masabb lesz, és ilyen módon még közelebb jutunk althoz a színházideálhoz, amelynek lét- jogosultságában hiszünk és amelyet az új évadban sokkal több következetességgel sze­retnénk tovább ali.-atan] — mondta Nógrádi Róbert igaz­gató, aztán á.ttórc a színház jellegzetes belső problémái­nak elemzésére. Nógrádi Róbert után Dohai Vilmos, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezője beszélt a társulathoz. Dobai Vilmos a művészi igényesség fontossá­gáról beszélt, az előadások színvonalának további emelé­séről. arról, hogy'’ a színház munkáját nem elszigetelten kell szemlélni, hanem a világ élvonalbeli korszerű színját­szásának viszonylataiban. Dobai Vilmos főrendező után Gábriel József elvtárs, a Városi Tanács nevében kö­szöntötte a Pécsi Nemzeti Színház tagságát, s további si­kert kívánt a munkájukhoz. Az évadnyitó társulati ülé­sen a Pécsi Nemzeti Színház új tagjai is részt vettek. A társulati ülés után megkezdő­dött az őszi évad első próbája. B. K, Több mint kilencezer látogató a barack- és rirágkiállít’Uon Nagydijat nyert a Pécsi Gyümölcstermelő Tár sut fis Rendkívül nagy sikerrel zá­rult a pécsi barack,- virág-, bor- és növényvédelmi kiállí­tás. Ilyen nagy érdeklődés még egyetlen esztendőben sem kísérte mint az ’idén. A kiál­lítás négy napja alatt több mint kilencezer látogató tekin­tette meg a legszebb pécsi és pécskörnyéki barackokat. A vendégkönyvi bejegyzések ar­ról tanúskodnak, méltán büsz­kélkedhetünk a rendkívül szí­nes és zamatos gyümölccsel. ..Nagymarosról érkeztünk, és első utunk a kiállításra veze­Kenyai szövetkezeti küldöttség látogat Pécsre A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából hazánkban tar tózkodó Nemzetközi Szövet­kezeti Szeminárium két kenyai tagja augusztus 26-án váro­sunkba is ellátogat. Thomas Gicheru, a Karuri Mezőgazda- sági Szövetkezet titkára és Augustino Ombaka a Masaba Szövetkezeti Szövetség elnöke a Baranyai MÉSZÖV és KI- SZÖV vendégei lesznek. A ke­nyai szövetkezeti küldöttek — a tervek szerint — a megye több földművesszövetkezetét, termelőszövetkezetét és egy ál­lami gazdaságot is megtekin­tenek több napos itt-tartózko- dásuk során. tett. Nem bántuk meg — írta Trieb Anna. A német és ame­rikai turisták különösen a vi­lágokat dicsérték So-k esed Hó­ja akadt többek között a kel­lemesen lila' szirmú rózsának. . „Szép volt a nagyszerű, tar­talmas kiállítás, köszönjük szívesen megnézzük máskor is.” Ilyen ás hasonló elismerő szavakat olvashatunk a hazai látogatók, szovjet, csehszlovák, német, román turisták tollából. Kedves meglepetés volt, hogy a rendezőség az ötezredik látogatót bőségkosárral, a 7500. látogatót pedig egy hatalmas rózsacsokorral ajándékozta meg. A hivatalos díjkiosztásra vasárnap este került sor. A ki­állítás nagvdíját a Pécsi Gyü­mölcstermelő Társulás kapta, a 17 tag áltel kiállított Cham­pion, Elberta. Miss Lolo és Nangugár barackokért. Első díjat nyrert Hencz Kálmán Elberta, S c h m e 1- czer Dószíó Napsugár és a j Pécsi Állami Gazda­ság Ford barackjával. Második díjat Nagy Jenő, Kaffka Istvánná. ö z v. d r. ; M ar t o n Dénesné. M i 11 a - . s i n László és Heil János ki­állított barackja nyert. Harmadik díjat kapott Sze­keres György, dr. Velin! István, Tiszai Jánosné, Ko­vács Vince, C z i r j á k An­tal, valamint a Pécsvára­o ­in­d i Dózsa Termelés vetkezet. A sztár egyi •: kább a Napsugár, E-berta, Ford. de nyert díjat .C ‘ 'mipion és Miss Lolo-fajtáju barack is. A Pécs' Kertészet! Vállalat kiállított virágaiért tiszte'et- díjban részesült, míg az A'Te­ker Vállalat. Szederkényi Nö­vényvédő Állomás Siklós- Villányi Állami Gazda nő • Pé­csi Állami Gazdaság. Szőlésze­ti Kutató Intézet, Pécsi A Fami Pincegazdaság elismerő okle­velei kapott a növényvédelmi illetve borkiállításáért. A kiállítás ismét bizonyítot­ta, milyen rendkívüli adottsá­gaink vannak a barack ter­mesztésre. A kiállított gyiimöl- :sön jói szemlélhető a fejlődés. A szakszerű kezelés, rends-e- •es műtrágyázás eredménye­ién! nagyobbak, színesebbek a gyümölcsök, mint az elmúlt években. Nem csupán egy­két nagyobb barack akad.’ ha­nem a tenné? zöme AAA. AA., A. B minőségű A Péc«i í - j- mölcstermelő Társulás és s Ré­si Állami Gazdaság barack ai tözül igen sok 35—50 deka kö­rött ingadozott. Azért, hogy a kiállítás rmg gazdagabb lehessen, a jövőben íésőbb rendezik meg a barack bemutatót,, ahol a később érő Slberta. Bronzos Elberte. I. H. dale is megtekinthető lesz. ri ugusztus 27 - 29-én: Félezer vegyész tanácskozik Pécsett Pécsett nem fejlesztik az externátusi rendszert A Magyar Kémikusok Egye­sülete az idén Pécsett tartja szokásos évi vegyészkonferen­ciáját. A három napos prog- : ram augusztus 27-én kezdő­dik, mikor dr. Cholmoky i László egyetemi tanár, az j egyesület pécsi csoportjának I elnöke az egyetem aulájában I délelőtt tíz órakor megnyitja a konferenciát. Ezeket a kon­ferenciákat minden évben más más szakmai kérdésekről tart­ják meg, s mindig csak bel­földi szakemberek számára. Az idén az analitikai kémiáról, va lamint az alkalmazott fizikai kémia néhány kérdéséről fo­lyik majd a vita. Ezért elsősor­A közelgő tanév az idén egy új kérdést vet fel Pécsett: Népszerű lesz-e az extemátus? A vidéki középiskolás diákok elhelyezését javítja-e? A kér­dés frisseségét növeli, hogy most már jogszabály intézke­dik az eddig még csak kísér­leti stádiumban lévő externá- tusi intézményről. A választ Tamásy Bélától, a városi ta­nács népművelési osztálya gazdasági csoportvezetőjétől kértük. — Externátus az elmúlt tan­évben is volt Pécsett. Ez az intézmény annyit jelent, hogy a vidéki diák nem az inter­nátusbán. hanem rokonóknál vagy albérletben lakik. De az internátusbán reggelit, ebédet és vacsorát kaphat, sőt igény­be veheti a tanulószobát is. ban a tárgykörhöz tartozó ku-.' tató intézetek vagy üzemek szakemberei jönnek Pécsre, így elsősorban Budapestről, Veszp- 1 rémiből, Debrecenből, Sze- 1 gedröl és Miskolcról. Körül­belül félezer vendégre számí­tanak, s ebből 450 vidékről, mintegy 50 pedig Pécsről vesz részt a konferencián. Az elő­adásokat három szekcióban, egymással párhuzamosan tart­ják meg az egyetem különbö­ző előadótermeiben. A kon­ferencia szombaton fejeződik be. A plenáris előadást a kon­ferencia első napján dr. Erdey László egyetemi tanár, akadé­mikus tartja. — Hol az Annuska? Nem áttátok? Csak nem történt va- ami baja? Nem tetszik nekem íz az asszony, olyan sápadt, nimit a fal. Na mi lesz lányok? Jyerünk azzal a habarccsal! Annuska emeli a ládát, ken- lője hátracsúszik, s a szél be­ekap szőke hajába, s pergeti a cönnyet a szeme pillájáról. — Csakhogy előkerült, mi ortént magával! Ejnye no, najd minden jóra fordul.., Nincs is semmi baj, pei-sze, iogy jóra fordul, csak néha ... léha... Még szerencse, hogy gy szeretik itt. Jó társaság ez i Hergenrőder brigád. Csak iát a Lacika még csak két íves, Ferike sem sokkal na- »yobb. Még szerencse, hogy a tislány, Annuska olyan értel- nes, okos gyerek. És a férje... tfeki talán a legrosszabb. Há- •om gyerekre mosni, főzni, ta­karítani férfi létére. Azelőtt íem ismert lehetetlent. Lám ikkor is egész éjjel szemerkélt íz eső, de ő csak szántott, szán ;ott. mert. a váltótársnak te­metésre kellett mennie. Más­nap úgy száradt meg rajta a ruha a traktoron. Harmadnap már köhögött. Két súlyos mű­tét... De talán még minden rendbejön ... — Akkoriban sokat sírtam, de amikor hazamentem Zalá­ba, soha sem mutattam. Lassan megszoktuk, hogy én legyek a csal ádfenn te rtó. Ezerhat.százat keresek, Feri rokkantsági nyug dijat kap, megélünk. Törékeny, szőke asszonyka, a többiek megértéssel hallgatják Ezért egységesen hali száz­ötven forintot kellett fizetni; Pécsett harminc fiú és har­minc leány középiskolás ré­szére volt helyünk externátusi ellátásra. A Geisler leánykol­légiumban 25, az Asztalos Já­nos kollégiumban 30, a Rad­nóti leánykollégiumban pedig 5 olyan vidéki diák kaphatón ebédet és tanulószoba haszná­lati jogot, aki kint a város­ban lakott. A díj ezentúl 50— 200 forint között lesz majd. — Az idén nem változik es a létszám. Pécsnek ugyani: ó az összeköttetése a környék­kel. A vidéki diákok jó ré­sze naponta bejárhat a vámos­ba. Ezeknek 20—70 forintért tanulószoba használatot es ebédet biztosítunk, összesen 800 ilyen bejáró diák van a pécsi középiskolákban. Ha pe­dig a diák nem tud naponta hazamenni, akkor internátus­bán helyezzük el. A város há­rom kollégiumában összesen 895 férőhely van. Ez tanév ele jén ugyan kissé kevés, de ké­sőbb, a letnorzsolódások le­hetővé teszik, hogy minden igénylő bekerüljön valamelyik kollégiumba. Ezért Pécsett nincs szükség az externátusi intézmény további fejlesztésé­re. Nálunk igen kevés az olyan középiskolás diák. aki naponta bejárni sem tud. s az internátusba, kollégiummá sem vették fel. — Mindez nem jelenti, hogy gondtalan a vidéki középisko­lások elhelyezése. A három kollégium ugyanis túl t- ■ feli. Az elmúlt években s s kö­vetkező tanévben is lesz a kollégiumokba' i hálótermek zsúfoltságát nem tudjuk megszűnte .. . — 1965. elején azonban meg'.if ­júk a kérdést. Másfél millió forintos beruházással központi középiskolai menzát alal r ■' i Szabadság úti általános isko­lából. Ott hatszáz diái; t' k° zik majd. s így a báron légiumban csökken az mek nagysága, növessz:-,- hálók, tanulószobák terűiéit. A következő tanév második felében ez még nem készül el, de a tavasszal már ideig­lenesen étkeztetünk ott. m.ig- pedig az Üzemélelmezési ' lalat segítségével. \ y menza azonban igen f a közegészségügyi köve-: >•. nyéknek teljes mértésbei megfelelő épület lesz korszerű konyhával. Este a leányszálláson Elberta, Napsugár és Ford a sztár itt á Bm. Építőipari Vállalat Málotn úti leányszállásán. Ott ülünk körben a kis szobában, melynek bútorzata két ágy, 2 szekrény, székek, az asztalon kölni, apró csecsebecsék, ma­nikűr-készlet és virág. Az asz- szonyok, lányok, úgy öntik ki szívüket, mintha már régóta ismernénk egymást. Itt élnek vagy öt.venen. Egyik élete így, másiké úgy alakult, alig vatn közöttük olyan, aki ne hordoz­na valami régi fájdalmat ma­gában. Horváth Erzsiké a szekrény­ben keresgél. — Itt a kép — nyújt felém egy 1950-es képeslapot. A ké­pen Sőfémé, az unokanővére habarcsot terít, Erzsiké téglát rak, a fal jobb sarkán egy ván­dorzászló, a szöveg pedig azt mondja el, hogy nyolcam ér­keztek Barcsról a Dunai Vas­mű építéséhez, s milyen kifo­gástalanul dolgoznak. — Négy évig voltunk ott. Sokszor jártam magam is annakidején Dunaújvárosban. Emlékszem a szállásukra. Ba­rakkban vagy húszan-harmin- ean laktak egy szobában. Egy folyóvizes, hosszú bádogtartály volt a „fürdőszoba”, A fái pá­rállott a nedvességtől. — Akkor csizmában, pufaj- kában jártunk. Nem voltunk ilyen jólöltözöttek. Most nagyon csinosak mind­annyian. A nyári ruhát fel­cserélve egyik selyempongyo­lában, másik frotilköpenyben ül, s egy szőke hajú kislány, akit Katinak szólítanak éppen egy almazöld kardigánt hámoz ki a csomagbóL — Most vettem, ötszázhúsz forint volt — mondja miköz­ben a többi mellé beakaszija a szekrénybe A piros-fehér csí­kos szoknyában, fehér pulóver­ben olyan, mint egy kis diák­lány. — Nem fáradt? — kérdezem Sőférnétől, mert olyan fürgén térül-fordul a szobában, mint­ha ma nem is dolgozott volna. — Megszoktam én már a munkát. Pedig ma megint ne­héz napunk volt. Az Alkot­mány útcában alakítjuk át a volt kaszárnyát. — Amíg egy ajtót kivágtak, legalább 6 köbméter hulladé­kot hordtunk le, olyan vasta­gok a falak, kapcsolódik a be­szélgetésbe Horváth Erzsi. — Látott már ilyen manikűr készletet? — mutatja férje ajándékát Sőfémé. — Ugye milyen nagyszerű! Nem talál­ja az ollót? Csalt össze kell nyomni és vág. Egészen a kö­röm vonalához igazodik. — Az emberek sokszor nem hiszik el, hogy az építőipar­ban dolgozunk. Azt mondják, ilyen hosszú körömmel, ilyen ápolton nem lehet ott dolgoz­ni. Én nem tudom, mit gon­dolnak rólunk, — mondja Hor­váth Erzsi. — Gondolnak egyet-mást az biztos — így Sőférné. — Kép­zelje el, hogy néha odakiabál­nak, „habarcs tündérek, hogy vagytok”? Mert igaz, hogy köz­tünk is akad, aki többet meg­enged a kelleténél, de az más szakmában is megtalálható. És aki neun úgy viselkedik, ahogy kell és nem hallgat a szép szóra, elküldjük a szállásról. — A szakmunkások megbe­csülik a nőit munkáját? — Ez tőlünk is függ. A mi brigádunkra nem panaszkod­hatunk. De aki nem dolgozik, az ne várjon dicséretet, Baba-arcú. fiatal asszonyka jön be a szobába. Bő ruhája szemérmesen rejti gömgölyűsé- gét, Kukuruzsnmyák Károly- né, hat hónap múlva várja a gyermekét. — Nem nehéz a munka ilyen állapotban? — Még nem. De már mond­ták, hogy adnak, könnyebbet. — Mikor volt otthon? — Szombaton és vasárnap. A férjem is akkor jön meg Pestről. 0 ott dolgozik. Keli a pénz, mire a kicsi meglesz. Mi az Annuskával együtt vagyunk Zalából. Már több éve itt dol­gozom én is a vállalatnál. •— Kár, hogy ma este nincs Tv-műsor — mondja valame- j lyikük. — Jobb is, legalább kipihen- ; jük az utazást — szólnak rá a többiek. A konyhában lecsó fői, egyik asszonyka vasal. S már mond- ! ják is, hogy a szobákban ki- kapcsolták a konnektorokat. Magas volt a villanyszámla,1 mert néha-néha rezsózlak is.' Ha már közös a vasalóhelyiség, i legalább még egy asztal kelle­ne. Ha többen esznek, nem tudnak vasalni, még egy tűz­hely is elkelne, Sötét borul a leányszállásra, többen már fekszenek is, mások moziban vannak vagy a szo­bákban beszélgetnek. Egyesek szó «hatonként hazamennek, mások maradnak. Pedig ók is mind meleg családi otthonra vágynak. Az élet valóban leg­többjükhöz mostoha. A látszó- j lagos nyugalom sokszor súlyos sebeket takar. De így többen ; együtt mégis csak könnyebb,! az erősebbek kézenfogják a ' gyengébbet. S ha egyik-másik párna reggelre gyűröttebb is a kelleténél, mindegyik ott áli a hábarcsqsiáda mellett, az állva nyolcon, téglát hordanak, lá­dákat cipelnek napsütésben, szélben, csepergő esőben. Kö­rülöttük új falakat húznak, '•égieket bontanak, szilárd be- onalapokat építenek. Milyen jó lenne. hs az em­ber is mindig ilyen szilárd ala- j pon állna! Csépányi Katalin 1

Next

/
Thumbnails
Contents