Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

10 r(UAPLÖ »M. AUGUSZTUS 83. Tíz aranyérem jutott a baranyaiaknak a IV. Budapesti nemzetközi Borversenyen Augusztus 10-e és 20-a kö­zött rendezték meg Buda­pesten a IV. Nemzetközi Bor­versenyt, melyet a világ eddi­gi legnagyobb borversenyé­nek neveznek. Huszonhat or­szág 1346 bora versengett, kö­zöttük 1079 külföldi, amire még nem volt példa sehol. Ennek is megvan a magya­rázata: a külföldi borterme­lők kedvelik és becsülik ren­dezőinket, . szakembereinket. Egy nemzetközi borverseny­nek alapja ugyanis a titkos­ság. A Magyarországon tar­tott nemzetközi borversenyek erénye minden esetben e tit­kosság volt: a bírálóbizottság tagjaival a bemutatott bornak csak a kóstolási számát, ka­tegóriáját és évjáratát köz­ük. Ebből a bíráló még nem kap olyan adatot, amelyből következtetni tudna a bor szirmázási helyére. A Városligetben lezajlott versenyen 299 arany, 865 ezüst, 161 bronzérmet osztot­tak ki a boroknak, s 21 bort kizártak a versenyből. A bí­ráló bizottságban részt vevő négy külföldi és három ma­gyar szakember már eleve kizárta azt a lehetőséget, hogy a magyar vagy a külföldi bo­rok iránt részrehajlás nyil­vánuljon meg. A külföldi borok között ér­dekesnek mondható és ki­váló minőségével meglepe­tést szerzett a szovjet száraz Xeresz Sherry, a portugálok 1927-es évjáratú Setubal Su­perior édes desszert bora. Érdekesnek számított a Kali­forniából érkezett Green Hun­gária fehér bor, melyet egy 1800-as évek végén kiván­dorolt magyar nemesített ki és állított elő. Díjat nyert a Michigan államból jött Le­mon Smash citromos és Chantilly Sherry cseresznye borkoktél. A magyar borászok és bor­termelők 267 borral szerepel­tek a versenyen: 108 arany, 147 ezüst és 9 bronz érmet szereztek. A magyar borok közül a legszebb sort a tokaji aszú borokból mutatták be, melyekből kitűnt a Tokaji Állami Pincegazdaság és a Tolcsvai Állami Gazdaság muskotály aszúja, s természe­tesen a mindenütt nagy sikert arató tokaji aszú. A baranyai borokat nagy gonddal készítették elő a ver­senyre. A verseny előtt né­hány nappal hajnalban in­dították útnak teherautón a borokat, a fehéreket hosszú­nyakú rajnai 7 decis üvegek­ben, a vörösöket pedig bordói 7 decis palackokban. A korai utazásra azért volt szükség, hogy fel ne melegedjenek, hiszen az ártott volna a bor színének, fényének. Szeren­csére, kristálytisztán érkeztek meg rendeltetési helyükre, ahol pincehőmérsékleten tar­tották. A kóstolás előtti 'éjsza­kát már jégszekrényekben töl tötték. így a fehér borok 12— —14, a vörösök 16, a desz­szert borok 16—18, a pezsgők 8—10, a .konyakok pedig 18— 20 fokos hőmérsékleten ke­rültek a bírálók asztalára. A gondosságot meg is kö­szönték a borok: a Szőlészeti Kutató Intézet pécsi telepének mindkét bora díjat nyert: Az 1982-es évjáratú pécsi olasz rizling arany, az ugyancsak 1962-es Sauvignon ezüst érem­mel tért haza. A Magyar Ál­lami Pincegazdaság Mecsek- vidéki Üzeme 9 arany, 16 ezüst és egy bronz érmet szer zett boraival. A díjnyertes bo­rok a következők: Pécsi Ezer­jó, Villányi Medoc Noir, há­rom kadarka, egy Olasz riz­ling, egy Muskotály, egy Csemege Fehér és egy Cseme­ge Vörös, A pincegazdaság tíz éve folytat kísérletet vermuthtal. Ennek első gyümölcse már az 1960-as nemzetközi borver­senyen beérett, amikor az olasz Cinzanóhoz hasonló, de nagyrészt magyar fűszerekkel készült bor elhozott egy első díjat. Az idei versenyen sze­repelt kísérleti vermuth ma­gas pontszámmal ezüst érmet kapott. E két versenyen be­mutatott és jó helyezést elért bor forgalomba hozatalára az Állami Pincegazdaság jól fel­készült. Forgalomba hozatali árát előreláthatólag szeptem­berben állapítják meg. Az idei verseny nagyságái és magas színvonalát az is jel­lemzi, hogy az eddig még nem indult országok közül Algéria, Chile, Argentína, Luxemburg, Japán, Kanada, Uruguay is feliratkozott a versenyzők név­sorába. Éppen ezért találták a baranyai borszakértők és borkedvelők közül sokan fur­csának, hogy a máskor oly jó helyezést elérő Siklósi és Pécsi Állami Gazdaság miért nem indult a versenyen. Er­re Bödő János, a Pincegaz­daság borászati főosztályveze­tője válaszolt: — Nemzetközi borversenyen csak azok a magyar borok szerepelhetnek, melyek a já­rási, megyei, illetve országos versenyen résztvesznek, illet­ve továbbjutnak. Tavaly a rossz időjárás miatt igen sok rothadt és penészes szőlőt kel­lett feldolgozni. Az ebből ka­pott bor színe a nemzetközi piacokon nem kívánatos. A nemzetközi. követelmény ugyanis fehér boroknál az egész világos, úgynevezett ezüst fehér vagy kissé zöldes szín, míg a vörösöknél a íu- bin szín. A magyar nehéz, tes­tes borok a világpiacon — a tokaji aszú kivételével — nem keresettek, s a vörös bo­rok cukortartalma direkt hi­bának számít. Ezek a hibák voltak megtalálhatók a bara­nyai termelőknél. Éppen ezért azt a tapasztalatot vonhatjuk le, hogy a baranyai termelők­nek többet kell törődniük a borok kezelésével és nagyobb gondot kell fordítaniuk a sző­lő préselésénél a cefre ké- nezésére. Nem elég az, hogy a bort kénezzük, mert a ként már a cefréhez hozzá kell adni. így elkerüljük a káros oxidációt. Minden nemzetközi verseny a magyar szakembe­rek részére tanulmánynak szá­mít, amelyből leszűrik a jól és a magyar borászatban hasz­nosítják. A Budapesten lá­tottakat és hallottakat a ba­ranyai kiállítók továbbfejlesz­tik, hogy az 1966-os V. Nem­zetközi Borversenyen újabb dicsőséget,, sikereket szerezze­nek. Olimpiai rejt vény pályázat i. HL FORDULÓ Ha már olimpiáról van szó, akkor „sportszerűen” SZEL­LEMI ÖTTUSA-kónt a Me­gyei Testnevelési és Sportszö­vetség és a Dunántúli Napló 5 fordulós rejtvényt' hirdet a következő feltételekkel: Az egyes fordulók al­kalmából különféle rejtvényeket kell megfejteni, de a rejtvények megfejtését egyszerre kell beküldeni leg­későbben szeptember 10-én déli 12 óráig a Dunántúli Nap­ló szerkesztősége címére „Rejt vény pályázat” megjelöléssel. O Azok között a pályázók között, akik az egyes fordulókra közölt rejtvényeket helyesen fejtik meg és olim­piai sorsjeggyel rendelkeznek I. díjként: 100 db olimpiai sorsjegyet, II. díjként: 60 db olimpiai sorsjegyet III. díjként: 40 db olimpiai sorsjegyet sor­solnak ki a szeptember 13-án sorrakerülő Pécs—Debrecen NB I. labdarúgó-mérkőzés szünetében. 3 A megfejtésen kívül kö- • zölni kell a pályázó birtokában levő olimpiai sors­jegy osztályát és számát (pl „4. osztály 025386 szám”). 4 Egy pályázó több meg- * fejtéssel is pályázhat. Ebben az esetben pályázatához annyi sorsjegy osztályát és szá mát kell feltüntetni, ahány megfejtéssel részt kíván ven­ni. A szerencsés nyerteseknek a helyszínen adják át a díja­kat, amennyiben a pályázat: megfejtésekben . közölt osztály és számú sorsjegyet eredetiben is felmutatják. C A pályázati rejtvények megőrzendők, mert az utolsó (5-) forduló rejtvényé­nek megfejtésénél ezekre szük­ségük lesz. Ui. ekkor közöljük, hogy a „verseny” folyamán melyik fordulóban mit „rejtet­tünk” el. Az alábbiakban közöljük . a III. forduló rejtvényét. sényszám. 70. Folyadék. 71. Itt folyik le az ökölvívók küzdelme. 73. Finn hosszmérték.,* 74. E nél­kül nincs felépítmény. 76. U. a. mint vízsz. 22, csak ékezettel az elején. 77. Zene — idegen nyel­ven. 79. A. T! 80. Ki ............. (min­d ent elvesz) 81. Híres magyar uta­zó és etnográfus (1825—1894) fk Függőleges: 1. Igekötő. 2. Mezőgazdasági. 3. Francia folyás amely Angers kö­zelében ömlik a Loire-ba. 4. Nem egészen angol. 5. Szovjet folyó. G. Gyermekien hiszékeny. 7. Szov­jet repülőgéptípus rövidítve. 8. Győri labdarúgócsapat. 9. Ady múzsája. 10. Idegen női név. 11. Kérdőnévmás. 16. Mássalhangzó ki ejtve. 17. Szerelem, szeretet meg­nyilvánulása. 18. Érvénytelenítik. 20. Technikai gyakoriatdarab a zenében. 21. Létezők. 23. Férfinév. Vízszintes: 1. Az olimpiai sorsjáték egyik értékes nyereménye. 12. Ritka fér­finév. 13. Irány. 14. Ez az olim­pia Innsbruckban volt. 15. Magas hegy a svájci Alpokban. 17. Tit­kosírás jelkulcsa. 18. Szélesre nyit. 19. Nem elég. 22 . . . bázis (Xenophon). 24. Felvigyázó. 25. Napszak. 26. Csüng. 27. Beosztás- jelző. 28. A sugár rövidített jel- w í zése a geometriában. 20. Felfor- Dor" dulások. rendetlenségek, zsar­gonban. 33. A labdarúgásban le­fújja a bíró. 35. De, de, de, de, de. 36. Kövérség jele. 38. Észak­amerikai állam. 41. Nem évelő. 43. Egyik atlétikai versenyszám az olimpián. 46. Spanyolországba át­származott arab. 47. ... publicae. 48. Végtag. 49. Személyes név­más. 50. . . . Dairja. 52. Német ha­tározatlan névelő. 54. Igevégződés. 56. Járom. 58. Soha — Berlinben. 60. „Ilyen” társ is van. 62. Áram­átalakító — becézve. 65. Helyha­tározórag. 67. Gallium vegyjele. 68. Szárazon és vizen is olimpiai ver­29. Becstelenül eljáró. 31. Sárgavi- rágú növény. (Gyökere a karó­répa). 32. Borsod megyei község. 34. Sajtjáról híres városból való, 37. Keresztüléri. 39. Dühös érze­lem. 40. Zeneműveken látható rö­vidítés. 41. Időegység. 42. Ke­nyér-egység (!?) 44. Kereskedelmi cikk. 45. Német személyes név­más. 49. Olimpiai versenyszám. 51. Sakk-kifejezés. 53. Fordított férfi becenév. 55. Ha ez megtörténik versenyközben érvénytelen a do­bás. 56. Azonos betűk. 57. Perzsa költő (1230—1389) 59. Háziállat. 6L Francia irodalomtörténész (1828— 1093) 63. Svájci francia regényíró. 64. Ritka férfinév. 66. Visszautaló. 68. S. G. 69. Pára! 72. Vissza: em­ber — angolul. 75. Ua., mint vízsz. 49. 78. Kicsinyítőrag. (A. L.) A rejtvényben o és ó, illetve ö és ő között nem tettünk különb­séget. vasárnap Negyven év múltával Párizsból hazalátogattak a régi pécsi „asztalosinasok" A Nagy Lajos Gimnázium ^ I. emeleti tantermében az augusztusvég füllesztő melege, a falakon szemlél­tető képek tömege: intarziák, fametszetek, stílbútor-tablók XV. Lajos korából. Mindegyi­ken egy furcsa név: BÉKA— PARIS. A padban 50—60, év közötti diákok lapulnak fé~ lénkén, hisz a katedrán újból itt ül a 76 éves mester, Kóbor János bácsi, aki egy-egy rossz rajzra talán új­ból megsuhogtatja félelme­tes fejesvonalzóját a fejük felett, mint akkor, negyven évvel ezelőtt az „inasiskolán”. — Mi vagyunk a békák, il­letőleg a BÉKA — B e ncz e Béla és Kalvari János, akiket János bácsi vezetett be a bú­torasztalos-mesterség rejtel­meibe. Most Párizs \ Saint Ouen negyedében van meg becsült stílbútor-üzemünk. — Amikor meghallottuk, hogy Kóbor János bácsi a Nagy Lajos Gimnázium faipari ta­gozatán tanít, elküldtük szem­léltetésre azoknak a stílbúto­roknak a fototablóját, ame­lyeket mi készítettünk Párizs­ban. Tanuljanak a pécsi diá­kok, a kései utódok ... — És te, Darányi Pista, mit csinálsz Párizsban? — kérdezi a, régi mester, Kóbor János bácsi. — Én modern bútorok gyár­tásával foglalkozom. Jól esik látni, hogy hazámban is mennyire élre tört a modem vonalú bútorgyártás. A köze­li jövőben én is küldök majd az islcolánaik szemléltető táb­lákat. 1928-ban, a nagy gazdasági válság előtti hónapokban hagy ták el Pécsett, ahol állásta- lanság, nélkülözés, nyomor várt volna rájuk is, mint oly sokra. Nehéz, küzdelmes élet, sok hányattatás után sikerült csak Párizsban lehorgonyoz­niuk, s öreg korukra, megbe­csülésre is szert tenniük. Ma­gyar lányt vettek el felesé­gül, családi körben magya­rul beszélgetnek, semmit sem felejtettek el anyanyelvűk­ből. A város szeretete, Kóbor János bácsi iránti őszinte tisz­telet és ragaszkodás hozta vissza őket annyi év múltával az óhazába, Pécsre. Aztán az új magyar iskola- rendszerre térül a szó. Jean Lacorre, az egyik párizsi nyomdatechnikai középiskola tanára kérdez, és a Nagy La­jos Gimnázium tanára, d r. R a j c z y Péter, majd Lu­kács János műszaki vezető, és Kiss Tivadar műhelyfő­nök válaszolnak. A tolmács szerepét a volt pécsi „diákok” vállalják. Kiderül, hogy az új magyar oktatási rendszer sok­kal fejlettebb a franciáénál, mert minden ágon lehetővé teszi a felsőfokú továbbkép­zést. A francia rendszer már tízéves korban pályaválasztás­ra kényszeríti a tanulókat, il­letve szülőket. Az is kiderül, a beszélgetésből, hogy a ma­gyar tanárok és diákok jól is­merik a francia történelem eseményeit, a francia irodal­mat és képzőművészetet. For­dítva viszont... — Magyarországról, az önök szép országáról eddig keveset tudtunk. Kevés a ha­zájukról szóló, átfogó ismer­tetést nyújtó szakkönyv. Én azonban az itt kapott köny­vekből igyekszem megismerni az önök országát, s ha legkö­zelebb eljövünk, többet fo­gunk tudni a nagykultúrájú magyar nép életéről. — De hogy fogja megérteni a magyar könyveket, ha nem tud magyarul? — veti közbe Rajczy Péter tanár. — Majd megtanulok. A 'iamnak magyar lány a felt ; égé! T. I. A MAGYAR RADIO PÉCSI STÚDIÓJÁNAK 1964. augusztus 23-i, vasárnapi műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor: Zenei műsorunkat hallgatóink állították össze . .. (Kívánság­hangverseny). 18.00: Német nyelvű műsor: Kívánsághangverseny. 18.30: Magyar nyelvű műsor: Tánczene innen-onnan. Közben: ígéret és valóság. A szolgáltatásokról. 19.15: Koppány Miklós és Koós Olga verseket mond. 19.30: Régi operettekből. 19.50: Sporthírek, totóeredmények. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI: Rövidítések: szv. *» szélesvász­nú. szí. = színes. Park (terem és kert): A nagy Olimpia 10. özvegy menyasszo­nyok szv. fél 3, fél 5, fél 7, fél 9. Utolsó előadás jó idő esetén a kertben. Kossuth: öt nap öt éjjel 10. Minden megtörténhet szi., szv. fél 3, fél 5, fél 7. fél 9. Fekete Gyémánt: Én és a nagy­apám. A benzinkút hercegnője szi. 5, 7. Építők: Cári kegyelem 10. Féle­lem bére. 5, 7. Mecsekalja: Két­éltű ember 10. Amikor jön a macska szi., szv. 5, 7. Pécssza- bolcs: Dzsungel ösvényein 10. Matróz a rakétában 3. Az éjsza­ka szv. 5. 7. Csak 18 éven felü­lieknek! Vasas n.: Igazság a ha­zugságról 10. Úri muri 5, 7. Mo­hács: Az elnök úr látogatása 10. 8 és tyj szv. 4. 6, 8. Csak 18 éven felülieknek! Mohács kert: Babette háborúba megy szv. 8. Siklós: Bűntény vagy... 10. Majdnem baleset szv. 6, fél 9. Szigetvár: Kis álmodozó 10. Az aranyember szi., szv. 4, 6. 8. Harkány: Har­mincadik születésnap 10. Gitár és szerelem 4, fél 7, 9. Sellye: Az utolsó ítélet szv. 4, 8. Gitár és szerelem 4, fél 7, 9. Sellye: Az utolsó ítélet szv. 4, 8. Beremend: Sodrásban szv. 6, 8. Boly: Minden az embereké marad 10. Robin Hood új kalandjai szi., szv. 6, 3, Mágocs: Rovere tábornok 10. Négy szerzetes szi., szv. fél 6. 8. Pécs- várad: Afrikában jártunk + kiég. 10. Gól büntetésből szi. 6, 8. Is- tenkút: Mi ketten \ meg a ló 7. — KÖZÖLJÜK kedves vendé­geinkkel, hogy az Olympia I. osztályú eszpresszója mindennap 02 óráig tart nyitva. A II. osz­tályú étterem szombaton 02 óráig egyéb napokon 24 óráig üzemel. A m. osztályú étterem minden­nap 24 óráig tart nyitva. A Köz­lekedési Vállalat a nyitvatart*snak megfelelően iktatott be járatot, így tehát mindennap autóbusz in­dul a város felé 02 éra IS perc­kor. HÉTFŐ A MAGYAR RADIO PÉCSI STÜDIÓJANAK 1964. augusztus 24-i, hétfői műsora a 223.8 m középhullámon 17.30: Szerb-horvát nyelvű műsor. Ütőn Baranyában. — összeállí­tás. — A tartalomból: Útköz­ben jegyeztük fel. — Hírek a pécsi járásból. — Első találko­zás az iskolává!. — Baranyai népdalcsokor. Kultúrcsoportok műsorából. 18.00: Német nyelvű műsor: A hét kommentárja: Az új nép­művelődési évad tervei. Vidám hangulatban. — Népzene^ Olvastuk, elmondjuk. Közkedvelt melódiák. 18.30: Magyar nyelvű műsor. Mecseki visszhang. — Zenés ösz- szeállítás. — A tartalomból: Gyógyítható a tbc. — Beszélge­tés dr. Telkes József megyei fő­orvossal és dr. Háber Józseffel a tüdőszanatórium igazgatójával. — Egy kis helytörténet. Az első pécsi „Könyvnyomtató Intézet”. — Színház és mozi. Társulati ülés a színházban és jegyzet a moziból. — Két portré: l. A gépcsoportvezető. 2. A becsüs. — Sporthíradó. — Munkatársaink jelentéseiből. 19.58: Műsorismertetés. 20.00: Műsorzárás. MOZI Park (terem és kert): özvegy menyasszonyok szv. fél 3. fél 5. fél 7, fél 9. Utolsó előadás jó idő esetén a kertben. Kossuth: Minden megtörténhet szi., szv. fél 3, fél 5. fél 7. fél 9. Kossuth Híradó: Magyar híradó. 64/15. világhíradó, Pók és az egér. Széttört korona, Élő hagyomá­nyok, Budapesti Nemzetközi Vá­sár. Előadások 10-től 2-ig folyta­tólagosan. Fekete Gyémánt: Majdnem bal­eset szv. 6. Pécsszabolcs: Magán­élet szi., szv. 5, 7. Vasas II.: Gól büntetésből szi. 5. 7. Harkány: Kandúr és a sisak szv. 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A Magyar Szocialista Munkáspárt Baranya megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja Főszerkesztő: Vasvári Ferenc Szerkesztőség: Pécs. Hunyadi János út 11 Telefon: 15-32. 15-33: 17 óra után: 60-11 Belpolitikai rovat: 31-6' Kiadja: a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Braun Károly. Kiadóhivatal: Pécs. Hunvadi fit 11. Telefon: • 15-32. 15-33 50-00 ___ P ÉCSI SZIKRA NYOMDA Pécs, Munkácsy Mihály u 10 «z. Felelős vezető- Melles Rezső. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a helyi postahivatalok­nál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 12.— FI Indexszám: 25 054.

Next

/
Thumbnails
Contents