Dunántúli Napló, 1964. augusztus (21. évfolyam, 179-203. szám)

1964-08-23 / 197. szám

Fogy már a salakhegy Két műszakban „lövi“ a vízágyú — Lesz-e jó minőségű vörös salak ? fiz SZKP nekrológja Togliatti haláláról Moszkva: Magyar államférfiak üdvözlő távirata Románia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából XXI. ÉVFOLYAM, ÄRA: 80 FILLÉR 191. SZÄM iMin ián i mm ION GEORGHE MAURER elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Bukarest. Kedves Elvtársák! A román nép nagy nemzeti ünnepe, a hitlerista megszállás és a fasiszta iga alól történt felszabadulás 20. évfordulója al- j kalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, az egész magyar nép és a magunk nevében üdvözletünket küldjük Önöknek és a testvéri román népnek. Húsz évvel ezelőtt a felszabadító szovjet hadsereg győzel­mes csapatai Románia földjére léptek. Román hazafias erők, a kommunista párt vezetésével megdöntötték az Antonescu- féle fasiszta diktatúrát, s a szovjet katonákkal vállvetve har- i coliak a hitlerista megszállók kiűzéséért hazájukból. A fel- j szabadult Románia népe saját kezébe vette sorsa irányítását, s megnyílt az ország szocialista fejlődésének útja. A felszabadulás' óta eltelt két évtizedben a román nép sikeresen lerakta a szocializmus alapjait, kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a gazdaság, a kultúra és az életszínvonal fej­lesztésében. Ezek a nagyszerű eredmények örömmel töltik el Románia minden igaz barátját, így a magyar népet is. A szo­cializmus eszméi, a közös elvek és célok, a közös út egybe­forrasztanak bennünket. Pártjaink, országaink fejlődő együtt- j működése megfelel a két nép és valamennyi szocialista ország, , úgyszintén a nemzetközi kommunista mozgalom érdekeinek. Nagy ünnepük alkalmából szívünkből kívánunk sok sikert a testvéri Románia népének a szocialista társadalom teljes fel­építésében. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke. * Az évforduló alkalmából Péter János külügyminiszter táv­iratban fejezte ki jókívánságait Coméliu Manescunak, a Ro­mán Népköztársaság külügyminiszterének. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Román Szakszervezetek Központi Taná­csához, a Kommunista Ifjúsági Szövetség a Román If júmunkás Szövetség Központi Bizottságához küldött üdvözlő táviratot, i Már több esetben beszámol­tunk arról a törekvésről, me­lyet az illetékesek a levegő szennyeződésének megakadá­lyozása érdekében folytatnak. A Gyárváros levegőjének szennyezettségét jórészt az új­hegyi salaítóhegy okozta. Kü­lönösen száraz időjárás esetén tapasztalhattuk, hogy a kb. hetven méter magas salak- hegyről a port felhőkben hord­ta szét a szél. Ennek az állar pótnak a megszüntetésére született meg az a határozat, hogy a salakhegyet el kell te­ríteni. A múlt év őszétől, egy tizen­négy atmoszférás víziágyúval, reggel hattól este huszonkét óráig „lövik” a salakhegyet, amelynek nyugati — és az utóbbi húsz évben keletke­zett részét — minitégy har­mincöt méter magasságig le­mosták. A vízzel lemosott sa­lakkal a volt téglagyári göd­röt töltik részben fel. Hogy a víziben amúgy is mostoha vidék még nagyabb hiányt ne szenvedjen, a mo­satás céljára a Széchenyi-akna ún. „savanyúvíz”-ét használ­ják fél, amelyet keringetéssel, részben, újból visszanyernek. A munkák során eljutottak a salakhegy legrégebbi réte­geihez. A feltevések szerint? a hegy belsejében vörös sala­kot találhatnak nagyobb meny nyiségben, mély nemcsak sportpályák építésénél, utak díszítésénél stb. használható fel, hanem a közvetlen közel­ben települt panel üzemnek is fontos alapanyagul szolgál­hat. Krisztián József elvtársnál, a panel üzem főművezetőjé­nél érdeklődtünk, hogy a vízágyúzás és az esetleg na­gyobb mennyiségben található vörös salak mennyiben hát­ráltatja, illetve segítené elő az üzem menetét. — Ha a hegy elmosatásával a közelünkbe érnek, nem tu­dunk megfelelő mennyiségű fekete salakot felhasználni, de rendelkezésünkre áll a Duna­újvárosból kapott kohósalak —mondotta Krisztián elvtárs. — Az eddig feltárt vörös salak nagyon poros volt és így nem felelt meg a célnak. Ha helyben megfelelő minő­ségű és mennyiségű vörös sa­laikhoz juthatnánk, ez nagy mértékben segítene üzemün­kön, mert osztályozás után, jól felhasználható alapanyag állna rendelkezésünkre. Félő azonban, hogy kezdetiben a vö­rös salak a feketével kevere­dik és ezt a keveréket semmi­képpen sem tudjuk használni. Délkelet-ázsiai helyzetkép Tünfe!é§ Saigonban Baranyai tájak: a déli Mecsek *— Szokolai felv. — Saigon: Dél-Vietnam vá­rosaiban tövpbb. tartanak a buddhista tüntetések. A Hué- ban, a volt császári főváros­ban pénteken mintegy két­ezer ember részvételével tar­tott tiltakozó felvonuláson nyílt kormányellenes jelsza­vak hangzottak el. A tüntetés­szervező ifjúsági vezetők be­jelentették, akciójukat mind­addig folytatják, amig a ka­tonai kormány uralmon van Dél-Vietnamban. Saigonban ötszáz egyetemi hallgató vonult az elnöki pa­lotához. Követelte a katonai kor­mányzat leváltását, a rend­kívüli törvények visszavoná­sát, a sajtószabadságot, az éjszakai kijárási tilalom be­szüntetését, a buddhisták elleni megtorló intézkedé­sek megszüntetését, a múlt vasárnap kihirdetett ideig­lenes alkotmány érvényte­lenítését. A buddhista vezetők szom­baton felhívásban követelték annak a négy vietnami tá­bornoknak szábadonbocsátá- sát. akit január 30-a, Khanh uralomrajutása óta tartanak háziőrizetben. Három közülük tagja volt a Diem-rezsin meg­döntése után alakult juntá­nak. A Saigonból érkező riasztó | híreikre Khanh, a magavá­lasztotta elnök félbeszakította tengerparti üdülését és visz- szatért Saigonba. Az UPI szerint „nagy aggo­dalommal” figyelik dél-viet­nami amerikai hivatalos kö­rökben is a Khanh „egykéz- uralmával” szemben mind fo­kozottabban megnyilvánuló elégedetlenséget. W as h i n gton: Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője megemlítette, hogy Maxwell Taylor tábor­nok augusztus 30-án rövid Iá- 1 togatásra Washingtonba érke­zik, először azóta, hogy saigoni nagykövetté nevezték ki. A szóvivő szerint a nagykövet csak rövid ta nácskozást . folytat, és sze­mélyi ügyeit intézi, útja — állította a »óvivő — „nincs kapcsolatban a délkelet- ázsiai helyzet legújabb^fej- leményeivel”. Wayne Morse, Oregon de­mokrata párti szenátora pén­teken a szenátusban elhang­zott beszédében élesen tá­madta a kormány délkelet­ázsiai politikáját. Ha továbj? tart a jelenlegi politika — rau tatott rá, — ez az elkövetkező évekre ázsiai földön háborúba sodorja az amerikai népet. Morse szerint az Egyesült Államok Dél-Vietnam tel­jes méretű' megszállása felé hajlik, amit „egyedüli lehető­ségnek lát a kommunista ha­talomátvétel megakadályozá­sára”. Morse kijelentette, „akár egész fegyveres erőn­ket bevethetjük ebbe a há­borúba, sem győzni, sem visszavonulni nem leszív k képesek. Nincs olyan öss e- gű amerikai segély, amely a gyenge Khanh-kormányt megerősíthetné. Az Egyesült Államok dél­vietnami háborús erőfeszíté­seinek hiábavalósága mind nyilvánvalóbbá válik — mon­dotta. A szenátor sürgette, hogy az egész térség problé­máit tárgyalóasztalnál, vagy az ENSZ-ben vitassák meg. Phnom-Pe n h: Noro­dom Szuhanuk, kambodzsai államfő, hazatért egyhetes in­donéziai útjáról. A repülőté­ren az újságíróknak kijelen­tette, Sukarno elnök megígér­te, hogy Kambodzsa segítsé­gére siet, ha bármiféle ag­resszió érné. Szihanuk indonéziai tárgya­lásairól szólva közölte, hogy Sukarnóvai ilymértékben megegyezett álláspontjuk minden pontban, hogy rmm tartották szükségesnek a közös közlemény kiadását. De Gaulle francia államfő újabb üzenetet intézett a kambodzsai államfőhöz, üze­netében De Gaulle teljes mér­tékben támogatja azt a bodzsai álláspontot, hog' o volt Indokína problémáit szé­leskörű tárgyalással lehet csak ésszerűen megoldani. Az SZKP Központi Bizott­sága Palmiro Togliatti halálá­ról gyászjelentést tett közzé: Pártunkat és népünket mélységes fájdalom tölti el most, amikor elvesztettük a szovjet embereik idősebb és fiatal nemzedékének tisztele­tével és szeretetével övezett hu barátunkat — hangoztat­ja a gyászjelentés. Az Olasz Kommunista Párt főtitkárát a nekrológ olyan férfiúként jellemzi, aki ön­feláldozó harcot vívott e nép létérdekeiért, ragyogó szocia­lista jövőjéért. „Lángleilikű népvezér, kiváló teoretikus és közíró, aki alkotó módon fej­lesztette és hirdette a mar­xista—leninista eszméket, az egyszerű emberek szükségle­te: és vágyai iránt fogékony pártvezető, rettenhetetlen an­tifasiszta, következetes inter­nacionalista, a tömegek egy­ségéért, békéért, demokráciá­ért és a szocializmusért vívott mindennapos küzdelmének kiváló képességű szervezője — ilyennek marad meg Pal­miro Togliatti az olasz nép es'a világ összes ■ dolgozói­nak emlékezetében.” A nekrológ megállapítja, hogy az elhunyt pártvezető hivatásos forradalmár'ként egész életét a kommunista párt létrehozásának és meg­szilárdításának, a tőke hatal­ma elemi tömeg-összefogás­nak, a munkásosztály vezető szerepe megszilárdításának szentelte. A kommunisták szerte a világom a nemzetközi kom­munista mozgalom dicső ve­teránjaként ismerték Togliat­tit, aki következetesen ki­állt a proletár internacio­nalizmus elvei mellett, eré­lyesen síkraszállt a kom­munista pártok marxista— leninista egységéért és össze- forrottságáért. Cikkeiben és beszédeiben Togliatti nagy figyelmet szentelt a nemzetközi kom­mun is' H- és munkásmozga­lom időszerű kérdéseinek, lankadatlan plvi harcot foly­tatott a marxizmus ideológiai ellenségei, a szakadárak és álforradalmárok ellen, akik emiatt ádáz támadásokat in­téztek ellene. A szovjet emberek ebben a fájdalmas órában mélysé­ges együttérzésükről biztosít­ják az olasz kommunistákat, Olaszország valamennyi dol­gozóját és egész népét, s megosztják velük a súlyos veszteség terhét. Palmiro Togliatti neve örökké élni fog valamennyi kommunista, va- lamennvi dolgozó, az egész haladó emberiség emlékeze­tében — állapítja meg vége­zetül a szovjet párt Köz­ponti bizottságának gyász- jelentése. GEORGHE GEORGHIU-DEJ elvtársnak, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének és

Next

/
Thumbnails
Contents